Fejezet

 1 5 |             olyan „izé”. Érti már? Dehogy érti! Ne is értse.~No már
 2 7 |          valami értékes tárgy.~Hát dehogy nem volt! Tizenhat krajcár
 3 7 |           elfogta, átnyalábolta.~– Dehogy ütöd, dehogy ütöd! Ha ütni
 4 7 |       átnyalábolta.~– Dehogy ütöd, dehogy ütöd! Ha ütni akarsz valamit,
 5 7 | mesterségét, s a számomra koldult. Dehogy bántom. Érte megyek, hazahozom. –
 6 10|        farsangon a házbért?~– Jáj, dehogy muzsikáltuk. Az idén nem
 7 11|         asszony.~– Nem fogtuk meg? Dehogy nem fogtuk! Egész éjjel
 8 11|     selymet húzott akkor a tűbe.~– Dehogy is álmodtam! De olyan ébren
 9 12|             Az úré az a hegedű?”~– Dehogy az enyim. Soha a hetedik
10 13|        milyen szegények vagyunk.~– Dehogy utaznak azok a gyorsvonattal!~–
11 20|          Csakhogy életre tértél!~– Dehogy tértem – házsártoskodék
12 20|           a folyamodásával?~– Jaj, dehogy utasított, dehogy utasított!
13 20|             Jaj, dehogy utasított, dehogy utasított! Inkább azt mondta,
14 21|          bölcsőde? – kérdé Lidi.~– Dehogy volt! Ha lett volna se váltunk
15 23|          hogy tiszta munka legyen.~Dehogy van ma este dolgom. Azaz,
16 24|         Hogy én azt nem ismerem.~– Dehogy nem ismeri a kisasszony!
17 30|          Hisz ez „tricherie”.~– Ah dehogy! Ez csak „avantage”, a bankár
18 30|          az én chatouille-orrba.~– Dehogy nem! Apai ősei Raubritterek
19 34|             ahogy mondani szoktuk.~Dehogy panaszkodott! Inkább tele
20 34|        Ahhoz való eszem nincsen.~– Dehogy nincsen. Hiszen ahogy a