Fejezet

 1 6 |          tudom, hogy én is elölöm magamat.~– Az Isten legyen neked
 2 6 |          én? És még sem öltem meg magamat.~– Mondja meg a kisasszony,
 3 7 |      olyan öreg, hogy fejbe lőjem magamat. Lehet még az Ádámnak hasznát
 4 9 |         út. De mikor én elindulom magamat Podhragy alul Vág vizen;
 5 9 |           sziles nagy vizen úszom magamat kilenc szál fenyőcskén;
 6 9 |           csupa aranyban. Örültem magamat előre: kikalkuláltam (jártam
 7 11|        priccsre, s alvásnak adtam magamat. De még alig foghattam hozzá,
 8 11|           jöjjek haza, aludjam ki magamat, s egy napig ne menjek fel
 9 13| körülnéztem, szinte szégyenlettem magamat közöttük. Volt olyan, akinek
10 14|         egy hét óta mérgezem vele magamat mindennap, s mégsem másztam
11 19|           előtt produkáljam velük magamat. Én szégyenlettem, inkább
12 20|         apó!~– Akkor én is elölöm magamat – monda Zsuzsa asszony,
13 20|        már nem mozdulok. Megadtam magamat. Jöhetnek a férgek.~
14 22|             Oh, én úgy szégyenlem magamat!~Az Ádám eléje lépett, az
15 23|  Kisasszony! Én örök hálára érzem magamat kegyed iránt lekötelezve.
16 30|  rosszabbat is tehetek. Beledobom magamat a társadalom iszapjába. –
17 30|              Olyan fertőben fogom magamat megkeverni, hogy senkinek
18 33|  furfangosságom dacára rá hagytam magamat szedetni. Hisz aki szökni