Fejezet

 1 3 |    szárnya alá dugta a fejét, s fél lábon állva elkezdett szunyókálni.~
 2 6 |        jó helyen lesznek. Ő nem fél már tőlük. S aztán megint
 3 10|       bandukolt az öreg cigány, fél lábára sántítva az ajtó
 4 11|       bankárnak a wertheimjából fél milliót elcsizelt. S aztán
 5 13|         lélegzetet venni. Attól fél, hogy be találja kapni.~
 6 15|        lelke, s ismét elalszik.~Fél óra múlva két kocsmalátogató
 7 18| Rókushoz.~Az egész háznép meg a fél utca mind kiszaladt a csodára.
 8 18|       ezt a levelet. Mert attul fél, hogy valami vétket követ
 9 21|     Annyi lelkem volt, hogy egy fél kenyeret, meg a nagy kendőmet
10 21|  sátorunk. Én hoztam magammal a fél kenyeret, ez volt az én
11 25|    koncipista úr?~– Hanem azért fél füllel ide hallgatok, hogy
12 26|        jó tréfa lett volna: egy fél napra bezárni a Tarafás
13 27|    Nosza rohant minden érdekelt fél a nagylelkű háziúrhoz, forró
14 31|        bírálói tribün közelében fél ló hosszaságnyi előnye volt.
15 31|     Diegóm! Hát mi lesz abból a fél millióból, amit nekem ígértél
16 34|       leesett a csutorájáról.~– Fél milliót? Csak nem akarsz