Fejezet

 1 5 |          egyengetni: a mi imádságunk vége nem „amen”, hanem „mehet!”~
 2 7 |         barátom Pikusz, a flájschnak vége van már. Fogj magadnak prücsköt,
 3 10| elhordogassam innen.~– Hát talán már vége a hagyma szezonnak?~– Veege
 4 15|           Csak arról tudja meg, hogy vége az éjszakának, mikor a város
 5 15|         gondoljuk, mintha most volna vége a kotillionnak.~
 6 16|           vele, hogy mi lesz annak a vége.~– Ez megint kegyedhez való
 7 19|           lett annak a históriának a vége. Akkor aztán a Lidi kisasszony
 8 20|              kihúzták. Kámpesz neki! Vége van már. Itten hozzák. Dikhec
 9 21|              koldusok lettünk. Mikor vége volt a nagy veszedelemnek,
10 26|             Jaj Istenem! Ennek rossz vége lesz! Kisasszony ne engedje,
11 27|             háta mögé nesztelenül.~– Vége van – suttogá Zsuzsa asszony.~–
12 30|              semerre; meg van fogva.~Vége is van aztán annak a boldogságnak,
13 33|             ha meg nem fordul, akkor vége van a betegnek. Folyvást
14 34|           kocsmában, akkor egyszerre vége van a hangos diskurálásnak.
15 35|        konstáblernek a kezével, hogy vége a fogadtatásnak: elmehet.~