Fejezet

 1 2 |       az aratásuk! Egy forint ötven krajcárt kapnak a magisztrátustól
 2 8 |  kétségbe.~– Mindjárt? De hát ötven esztendő nem „mindjárt”.
 3 9 |       Irta alá apósom kétszáz ötven forintos váltót kocsmárosnak
 4 9 |    nekünk gazdaság megkezdeni ötven kemény forint. Hát mikor
 5 9 |    adósságba, még maradt fenn ötven keserű forint, amit betabuláztak
 6 13|       mind a bummelcugon jár, ötven percnyi elkéséssel. Kivált,
 7 14|    oroszlán! – Beleírom, hogy ötven esztendeig éltek példás
 8 20|   paphoz, s amit elmulasztott ötven esztendeig, most az ötvenedikben
 9 20|       én jó drágám, akivel én ötven év óta annyi keserves időt
10 21|   ebben a hónapban múlt annak ötven esztendeje, hogy ez történt.
11 22|   szigorú ítéleten, hogy amit ötven esztendeig elmulasztottatok,
12 25|        Azért, mert most éppen ötven esztendeje annak, hogy az
13 26|     élettársammal, akivel már ötven esztendőt töltöttünk együtt,
14 26|    megadni a becsületét, amit ötven éves hű szeretetével tőlem
15 27| nagyot Paczal János.~– Majd – ötven esztendő múlva… – mondá