Fejezet

 1 2 |    valaha Ádám és Éva, mikor még ők is zöldek voltak, hanem
 2 7 |       égre-földre esküdtek, hogy ők tájékára sem voltak az Ádám
 3 10|     csizmájuk. De hát nem járnak ők fényes szalonokba muzsikálni,
 4 15|        csak beszélgettek. De hát ők nem tudnak halkan értekezni.
 5 19|   kisasszony, meg a János. Azzal ők is készen lettek. Én aztán,
 6 20|        én, hogy mért haltam meg! Ok nélkül csak nem bolond az
 7 23|        más dolguk van, mint hogy ők virágokat ápoljanak a temetőben.~
 8 26|   nagyanyám is a tébolydában. Ha ők pártul nem fognának, a szeméten
 9 26|          dühösen kiabáltak, hogy ők ma vért akarnak inni!~A
10 30|     szebb a leányod!” – Ami elég ok volt rá, hogy a leány meghaljon.~
11 32|  végigment, úgy tetszett, mintha ők jönnének reá szembe: az
12 32| aranyozott vasrácsa előtt. Talán ők érkeznek vissza? Nem! Tovább