Fejezet
1 1 | érkező utasokat, akik onnan aztán a város leghosszabb, legszűkebb
2 1 | korrespondeálnak.~Egyszer aztán kutyaüvöltés hangzik valahol
3 1 | vonat dübörgését, akkor aztán elkezd ilyen csúnyául vonítani,
4 1 | tér. Ez a „Vigyázz”.~Mikor aztán a mozdony megáll a peron
5 1 | levő utasok eljöttek.~Akkor aztán ezeket vette szemügyre a
6 1 | élelmiszerszállító utas aztán jó későre elvégezve a dolgát
7 1 | az éjjel nincs jelezve. Aztán a Kapor Ádámot fel kell
8 1 | viseltetik az illetőhöz. Akkor aztán megugrott és elszaladt.~
9 1 | kívülről behordott.~Egyszer aztán cammogó lépések hangzottak
10 1 | Munkát keresni.~– Hát aztán miféle munkát tud maga?~–
11 1 | varrni meg hímezni.~– Hát aztán csak így jött fel Budapestre,
12 1 | konstábler is nevetett rajta.~Aztán utoljára maga a mamzell
13 1 | ezen a bolondságon.~Hanem aztán a konstábler nagy hirtelen
14 1 | kalapjából kivett zsebkendővel, aztán megint feltette a fejére
15 2 | esernyőt csapja a hóna alá, aztán az egyik kezét akassza a
16 2 | másikkal fogja a szoknyáját, aztán hunyja be a szemét.~A hölgynek
17 2 | kellett dolgoznia.~Egyszer aztán elérték az első házat: ott
18 2 | majd én tartom a feje fölé. Aztán csak egész bátran tegye.
19 2 | ki a szállására, s akkor aztán örül, ha felfekhetik a padlásra.
20 2 | felfekhetik a padlásra. Aztán az a Lidi mamzell olyan
21 2 | kivált sötét éjjel.~A mosóné aztán előrement, a kisasszony
22 2 | Nagyon köszönöm.~A leány aztán viszonszívesség fejében
23 2 | trafikásné újságot is árul. Aztán ami újság estig el nem kel,
24 2 | felemelve az abroszt, s aztán a fejét féloldalra fordítva,
25 2 | víz kifolyt, a krajcárt aztán félkapta s elrepült vele.
26 2 | feledtelek el: csak várj.~Aztán mikor egy darab szalonnát
27 2 | keserves út után. Majd holnap aztán – beszéljünk a magunk dolgárul.~
28 3 | Vállára teszi a kezét, s aztán repülnek együtt. Igazán
29 3 | jönne fel minden akkord, s aztán lassankint elmúlna a föld
30 3 | beszélek én a konstáblerrel, aztán majd azokat mondja utánam.~–
31 3 | kevertetni.~A konstábler aztán szépen engedelmet kért a
32 3 | keresek, annyival beérem. Aztán ami nincs, az nem kell.~–
33 3 | hajdani Lidi vesztette el, s aztán helyettesítette egy darab
34 3 | látjuk többet.~Pikusz úr aztán, mikor látta, hogy senki
35 4 | hat hónapos princet. Az aztán magára maradt otthon, mikor
36 4 | muzsikálni mentek. Mikor aztán nagyon ordított a gyerek,
37 4 | Fanyelű késeket árult, aztán meg cifra cserépbögréket,
38 4 | billegetett el rajta. Ha aztán valami szembejövő asszonyféle
39 4 | frájla.” A Lidi kisasszony aztán magyarul mondja vissza: „
40 4 | tűzhely mellé kuporodik, s aztán eltanulja a mosóleánynak
41 4 | jelentenek ezek valósággal.) Este aztán, mikor a kiszabott munka
42 4 | Ádám apó is hazakerül, aki aztán felvilágosító magyarázatokat
43 4 | elméjével fel nem foghattak.~Így aztán eltelnek a hetek. A Lidi
44 5 | tál fölé tartja a szemét, aztán a felső szempilláját felhúzza,
45 5 | az alsót alája tolja, az aztán kiveszi az alkalmatlan porszemet.~
46 5 | ajánlkozék a Csicsonka.~Aztán kezébe vette a lapot, melynek
47 5 | megkereste az egy forintját.~Így aztán csendesen telt az idő. Férfi,
48 5 | ezután következő napok.~Hanem aztán mégis a Zsuzsa asszonynak
49 6 | ez a szerencse.~Egyszer aztán itt is beütött a vasúti
50 6 | fütyülésre ébredt fel, akkor aztán álomijedelmében hamis vágányra
51 6 | vagyok váltóőrnek.~– Hát aztán mit mondtak?~– Azt, hogy
52 6 | Ő nem fél már tőlük. S aztán megint kijött a két öreghez.~–
53 6 | odaállnak a járókelők útjába, aztán meg vannak olyan szegény
54 7 | vitába keveredni.~Az öregnek aztán egészen megtetszett a saját
55 7 | akar hozzányúlni; mikor aztán a szemétkaparó szétbontja,
56 7 | szeméthordó szekérhez a ládát. Aztán kikérdezte a kocsist, hogy
57 7 | nagy fülhegyezéssel. Mikor aztán látta, hogy a gazdája csakugyan
58 7 | ez nem jó állapot.~Amint aztán a gazdája bement a mosókonyhába,
59 7 | senki sem látta meg. Ott aztán bebújt az ágy alá.~Az öreg
60 7 | estig odakószált. Ezért aztán a fülénél fogva húzták elő
61 7 | volt és hat egyes.~De most aztán már kriminális inkvizíciót
62 7 | hazahozom. – És holnap aztán –, holnap lesz a napja,
63 7 | szegények házába.~Mikor aztán este összejött az egész
64 7 | valóságos lelkes állat.~Egyszer aztán csak kirúgta magát a gazdája
65 8 | előtt érte utól. Az öreg aztán szidta, kergette, kővel
66 8 | Vigyázz maga koldult össze.~Ez aztán az igazság! A hűség jutalma
67 8 | szerettem az otthont. S aztán én is úgy láttam azt a lábam
68 8 | voltak tapasztalatai. Abban aztán megegyezett a két asszonyság,
69 8 | egész nap a vasaláshoz.~– Aztán a kulcsomat is itt hagyom
70 8 | elvállalta a Zsuzsa asszony.~Még aztán kimenet azt is megtudakolta
71 8 | vasalást Zsuzsa asszony. Mikor aztán a Gagyuláné eltávozott,
72 8 | dolgot ád összeszedni. Azok aztán odahordják azt a Gagyulánénak.
73 9 | karja lelógta magát.~– Hát aztán mért nem maradt ott Amerikában,
74 9 | tizezer embert: egísz várost. Aztán ránk fogtak „magyarokra”,
75 9 | rozsdás lesz. Az nem jó.~– Hát aztán ma mivel fog kereskedni?~–
76 9 | harom esztendeig.~– Hát aztán mire való ez?~– Arra való,
77 9 | megmaradjanak hűségesek. Mikor aztán leginy megy rezervistának;
78 9 | pálinkát Szent Miklósba. Aztán mikor utban volt, ő vitte
79 9 | kiáltja réztrombitába valamit: aztán beül kajutbe, issza grogot.
80 9 | koplalnom, dideregnem. S aztán egész éjjel azon gondolkozom,
81 9 | veszéllyel járó vállalat.~– Aztán még azzal nincs vige. Mikor
82 9 | betabuláztak após házára. Akkor aztán megint nyakamba vettem szép
83 9 | össze. Ha az meglesz: akkor aztán mehetek haza az én lelkem
84 9 | esztendővel ezelőtt. S akkor aztán istenhozzád Budapest! Lásd,
85 10| csípje a két ujjával: amiért aztán kapott annak a tenyerétül
86 10| tőlem egy fentő hagymaat: aztán meg is csípte az orcaamat
87 10| Sivított a két gyerek.~Az apjuk aztán egy-egy jószánadékú pofonlegyintéssel
88 10| trágyátul szabad meleget kapni. Aztán minek is mennék korábban
89 10| uraságok a Váci utcán. Meg aztán előbb meg kellett főzni
90 10| torkoskodtam meg belőle. Aztán meg azért szid mindig, hogy
91 10| virágaim.~– Jól van. Meglesz.~– Aztán öntözzék meg egy kicsit
92 11| ott tanultam angolul. De aztán elfogyott a pénzem, nem
93 11| engem is magával vitt. Mikor aztán a derék jó császár olyan
94 11| fél milliót elcsizelt. S aztán még útközben egy angol mylordnak
95 11| azzal sorsára hagytuk.~– Hát aztán Spatzirovszkyt csak nem
96 11| mindig fogtuk. Csakhogy aztán eleresztettük. Ő volt az
97 11| angolul. Senki se értette. Én aztán szolgálatjára álltam, s
98 11| a földet.~Egy óra múlva aztán hoz egy hordár megint egy
99 11| amiket én kaptam. Büntetésül aztán a következő éjszakára kiposztírozott
100 11| ezüst keresztet.~– S erre aztán felébredt ön? Álmodta az
101 11| gallérját odáig.~– Akkor aztán kiderült, hogy nem az igazi
102 11| már korrupció! Már most aztán szervusz ezüst érdemkereszt.
103 12| sonkával a konyhaszekrényhez.~– Aztán maga is ehetik ám ebbül
104 12| a parizerszeleteket is, aztán kvittek lesznek. – A hentes
105 12| pénzt, akit ismer.~Akkor aztán a miszter elővett egy marék
106 12| titkár nevét. Odaadta neki. S aztán többet azt sem mondta, hogy „
107 12| kiváltotta a hegedűjét, s aztán indult volna a zeneiskolába.~–
108 12| szemeket meresztett, de aztán csak félvállról vette a
109 12| forintos gyékénykákóval.~Most aztán a Przepiorka dúl-fúl haragjában,
110 12| Most sem hiszek én magának. Aztán én nem is szoktam ilyesmivel
111 13| Abban nem volt hiányosság. Aztán ő is segített beszélnem.
112 13| vakargattam a buksi fejemet. Erre aztán a tanácsos úr megszánt,
113 13| rá bélyeg. Mehett!~– Hát aztán én is ráültem a legjobbik
114 13| arcából kilátszott az éhhalál. Aztán az a penész doha! Egy beteges
115 13| kivinni a folyosóra, ott aztán magához jött. Volt köztük
116 13| Katasztrófák – kiáltott rám.~Nekem aztán belekeveredett a nyelvem,
117 13| kinek hívják? hol lakik? aztán majd az az úr elmegy még
118 13| petróleumlámpásokkal. Akkor aztán az a jószívű tekintetes
119 14| esővizet lefrecskelje róla. Aztán ugyanannak az esernyőnek
120 14| látszik, hogy nem maradt.~Aztán magában dörmögte tovább,
121 14| asztalhoz.~Zsuzsa asszony aztán előhozta a Kranyecz Frányó
122 14| Psammetichnek volt! Ezek aztán a gazdag szegények! – Nini,
123 14| megtalálni.~Szüköl Makár aztán csülkön markolva a sonkát,
124 14| volt benne. Mind megitta. Aztán rögtön elaludt.~Mutatta
125 14| János! A konstábler.~Ekkor aztán Zsuzsa asszony is megadta
126 14| Ez kutya gyerek! Azzal aztán alálépegetett a hágcsón,
127 14| aminek ilyen jó az orvossága.~Aztán körültekinté az orvosságos
128 14| titok elárulása.” Ezzel aztán a hajához törlé a tollát,
129 14| irigység fogja ellepni. Hát aztán?~Itt egyszerre visszaesett
130 14| hivatalos hangba.~– Hát aztán mondja csak Lidi kisasszony,
131 14| a kebléhez szoríthatta. Aztán odaadta a feleségének. Egyik
132 14| őket. Szárnyai alá fogadta.~Aztán szétnézett, hogy hová tegye
133 14| van, odasúgott Makárnak:~– Aztán én nem kívánom ám ingyen
134 15| nap fáradsága az öregnek. Aztán jól is lakott. Bort is ivott.
135 15| kis ideig röhög a zabra, aztán az is elpihen.~Csendesség
136 15| nadrágszíjjal.~A Vigyázz aztán nem is bújik az Ádám ágya
137 15| Tégedet én megsegítlek!~Ettül aztán megenyhül a lelke, s ismét
138 15| volna a felesége. Annak aztán meg kellett magát adni kényre-kegyre.
139 15| jön egy másik marhacsorda; aztán meg sertéseket hajtanak
140 15| elveszi a színérzékét. Akkor aztán dolgozhatik csendesen: nem
141 15| leviathán-üvöltése kontráz „huhúh!” Erre aztán elkezdődik az átelleni kovácsműhelyben
142 16| Lidivel azonos személy; – most aztán mikor látták, hogy mit tud,
143 16| kicserepesedett. – Nono! Aztán hová készülsz te most ezzel
144 16| végzed, ahol ő végezte.~Aztán látott minden ember a maga
145 16| majd az instanciához. Onnan aztán el kellett mennie a népkonyhába,
146 16| volna a virágomból. Egyszer aztán egy kopaszfejű ifjú úr,
147 16| csokrot a gomblyukába. És aztán olyan rossz volt, hogy én
148 16| Fellázadtak az idegei.~Amint aztán a sikoltozás éles hangjai
149 16| egy ideig küzdött vele; aztán tapasztalá, hogy a kisasszonynak
150 16| abból kiszabadulni. Akkor aztán elkezdett óbégatni.~– Szörnyűség!
151 16| után.~– Talán mégsem.~– Aztán mit akar kegyed följelenteni?~–
152 16| Láttam a szemeiből.~– És aztán, hogyha komolyan veszik
153 17| nélkül nem hagyják. Akkor aztán folyvást a jobboldali járdán
154 17| kerülje meg a templomot, onnan aztán egyenesen be a főkapitányság
155 17| asszony.~Lidi kisasszony aztán hirtelenében elmondá a konstáblernek,
156 18| kényszerzubbonyt. Akkor aztán feltették. A János melléje
157 18| kiszaladt a csodára. Mikor aztán az öregasszonyt elszállították,
158 18| az egész kávéját. Attól aztán a kislány kiengesztelődött.
159 18| akart vele énekeltetni, aztán meg, hogy virágokat és virágbimbókat
160 18| tintába mártott tollat. Aztán megmutatta neki az ujjával,
161 19| nyitott ablakon kiugorjon, s aztán kibújt a kapu alatt.~A Csicsonkának
162 19| majd én csipkedlek meg!” Aztán lehúzta a ruhámat, s csalánnal
163 19| hogy ne bántson. Akkor aztán azt kívánta, hogy danoljam
164 19| históriának a vége. Akkor aztán a Lidi kisasszony megfogta
165 19| ők is készen lettek. Én aztán, hogy a mosásért nem kaptam
166 19| már egyszert lenyelt. Hát aztán mért kellene visszakérni?
167 19| vasútra akartam ülni, s aztán lemaradtam róla.~„Mit csinál
168 19| hatvan forint havi fizetést, aztán reggelit, ebédet, ozsonnát,
169 20| nagy lármával. Elszédült, aztán elesett az öreg az utcán.~–
170 20| gond űző széket, s abba aztán a két férfi beleültette
171 20| Ádám apót.~Ekkor indult aztán csak meg istenigazában az
172 20| félreszegte a nyakát.~Ekkor aztán nekiállt a Panna asszony.
173 20| ember, hogy meghaljon.~Ekkor aztán a János lépett közbe.~–
174 20| Főváros”-ba kinyomatni. Aztán mindjárt ráírta a hátára,
175 20| menjek fel a grádicson, aztán mindig balra, csak mindig
176 20| függőlámpásra.~– A tekintetes úr aztán oly kegyes volt, hogy lendíteni
177 20| azt diktálja fel, majd én aztán kiíratom a bizonyítványt
178 20| kiismerhették egymást. Akkor aztán megkapja a pátenst a szegények
179 20| feneketlen semmibe. A többiről aztán nem tudok semmit. Csak azt
180 21| hallja meg, aki akarja, s aztán dobjon ránk követ, aki gyalázatot
181 21| fele útján elém jött, s aztán a kezét nyújtva vezetett
182 21| meg a kedvestől. Egy napon aztán így szólt hozzám az én Ádámom. „
183 21| költséget.”~Ettül fogva aztán még többet dolgoztunk, én
184 21| gyászszertartásra. Ettül fogva aztán nem gondoltunk többet az
185 21| világon, misem a világgal. Így aztán lassacskán megvénültünk,
186 21| ölelve át hű élettársát.~S ez aztán ragadós. Ki-ki borult a
187 22| nagylelkűen kapott a zsebéhez. S aztán lett belőle egy általános
188 22| számotokra a dispenzációt. Azzal aztán holnap mindjárt mehettek
189 22| megtarthatjátok a lakodalmat, s aztán megkezdhetitek a nászutazást –
190 23| jeleztem a tényt, hogy holnap aztán senki se csodálkozzék, ha
191 23| az öklével kétfelé tör, s aztán annak a sárga közepéből
192 23| rézcsatornára van kilátás. Aztán a csatorna szélén túl emelkedik
193 23| ez a karzati populé. Én aztán eldeklamálom előttük az
194 23| a hölgyek a páholyban, s aztán mondogatják egymásnak, hogy „
195 23| valami adóbevallási ív; hanem aztán, közelebbről nézve, elárulá,
196 23| téphet ki innen!~Egyszer aztán, mikor nagyon meleg napok
197 23| cseppen.~A fájvirágokat aztán nem öntözték meg sem a szép
198 23| is nagy leány lesz. Hát aztán lehet még belőle valami. –
199 24| szétfejtette, a Lidi újraszabta, s aztán a darabokat ismét a Csicsonkának
200 24| fejtsd szét a kabátot, aztán végy tűt, cérnát és varrd
201 24| monda Lidi kisasszony, amin aztán mind a ketten nevettek.~
202 24| tanítom írni, olvasni. Ezért aztán kapok viszonszolgálat fejében
203 24| Zsigáék is hazakerültek, azok aztán odalenn a pincében elpróbálták
204 24| magát általa csábítani, ami aztán a Csicsonkának teljes jogot
205 25| násznagyok itt nincsenek. Aztán még a vőlegény sem került
206 25| üdvözletváltás alatt: elébb a jót, aztán meg a rosszat.)~– Hát csak
207 25| engedve az igazságábul.~Erre aztán a Lidi kisasszony is elkezdett
208 25| meg mind nevetett.~A János aztán jónak látta alászállni a
209 25| egészséges piros színnel. Aztán minden fogának birtokában
210 25| Véleményezé Panna asszony. Ebbe aztán a Frányó is beleszólt.~–
211 25| illeszté a klarinettáját.~– Aztán mikor belép, tust húzunk,
212 25| egy bútorszállító szekér: aztán nem a diurnista úr száll
213 25| Eldugjátok azt a hegedűt! Aztán „irgundum gule!” szaladjatok!
214 26| agancsfogantyús nádpálcával a kezében. Aztán a hangjával sem szokott
215 26| hencegnek. Éppen jókor jöttem! Aztán micsoda pompás uraságok!
216 26| nagyot gondolkodott e szóra, aztán azt mondá Tarafás uramnak:~–
217 26| rábízott szerepet. Amiért aztán a Lidi kisasszony megcsókolta
218 26| rendeletet?~Akkor hült el aztán, mikor a szebébe nyúlva,
219 26| Tarafás uram közeléből.~Most aztán maga Lidi kisasszony tette
220 26| ellenkezik, azt le kell ütni, aztán megkötözni. – Ilyen a Retek
221 26| utcai párbaj!~Ez meg már aztán egész vad oroszlánt csinált
222 27| kürtőkalap miatt nem.~Most aztán ráismert az Ádám apó.~–
223 27| Makár úr hátra nézett, s aztán a maga tenyerével leszorítva
224 27| Kitartom a lakodalmat. Hanem aztán holnap benne legyen az újságban!~–
225 27| egyszer megszelídül, akkor aztán nagyon megszelídül, s a
226 27| megnyitni az erszényét, akkor aztán prédál. Tarafás uram is
227 27| hát igazi hajcécu!~Ekkor aztán kibocsátá Makár úr Ádám
228 27| mehettek az esküvőre – s onnan aztán kibontott zászlókkal a szegények
229 27| téged meg fog becsülni, s aztán te is segíthetsz neki a
230 27| szekérrel egész a templomig, ott aztán egyenkint lesegítette szállni
231 28| közben a Lidi kisasszonyt, s aztán nem is titkolják el a főnök
232 28| grófkisasszonyhoz. Hanem aztán a chef megmutatja nekik
233 28| olyan nagyon szerették.~Aztán formális rapportot tartott
234 28| ahogy megtörtént, hanem aztán azt a következő mesét toldtam
235 28| megkötöztem.~Ekkor derült aztán ki, hogy a kelepcébe ejtett
236 29| legtöbbször sikerült neki.~Aztán kártyán is mesés szerencséje
237 29| közelében álló pálmafára. Akkor aztán mind a kettőnek rokonai
238 29| mind a három kívánatot.~És aztán, hogy bekövetkezett az ősz,
239 29| kezébe.~Egy téli reggelen aztán, mikor ismét egy hosszabb
240 30| öltözött a kopottas ruhákba, s aztán átkorcsolyázott a tónak
241 30| különböztet meg a férfiétól. És aztán azok a kicsiny kezek és
242 30| meg van fogva.~Vége is van aztán annak a boldogságnak, amint
243 30| szándékoztak a tavaszt tölteni.~Itt aztán az ifjú gróf folytatta a
244 30| disznó-szerencséjében: akkor aztán majd én vetkőztetem le.~–
245 30| ellen. A futtatás napján aztán az én öreg lovászom hirtelen
246 30| kötelességét.~A másnapi lapokban aztán olvasá a grófnő, hogy a
247 30| vonattal tért vissza: s aztán mindjárt lefeküdt. A grófnő
248 30| valamiképp megsértsem, hogy aztán az híjon ki engem. A kihívást
249 30| kihívottnak jogom van rá. Aztán más joga is van a kihívottnak.
250 30| való nap a klubban hallott: aztán, hogy eljött a színházba
251 30| hogy megy a klubba. Onnan aztán csak a hajnal vetette vissza.
252 30| a „Márvány hölgyeket”, s aztán azt hiszik, hogy ami a színpadon
253 30| karperec elveszett. Közbejött aztán valami nagy országos örömünnep.
254 30| szalonképes hölgyeivel. A másikban aztán a burzsoázia: a gazdag gyárosok,
255 30| külön kikezdésben.~Már erre aztán mégis kíváncsi volt megtudni
256 30| méltatlanul gyanúsított leányt aztán gazdagon megajándékozá,
257 31| tenni vagy nem?~– Ha ezzel aztán minden helyre volna hozva.
258 31| Életem a tied.”~Azontúl aztán sok járás-kelése volt a
259 31| Földhitelintézetnél átvenni. Aztán vágtatott haza.~Amint a
260 32| hogy utána pótolhassa.~S aztán ott maradt ősei kastélyában
261 32| csak három hete.~Egy nap aztán az a meglepetés éri, hogy
262 32| vitéznek, hogy maradjon künn, s aztán felvezetve a grófnőt a veranda
263 32| Amelie”-nak volt címezve. (Aztán fejére zúdult a tenger.)~–
264 32| felvezetni a szobáiba.~Ott aztán leveté magát a grófnő a
265 32| Milyen igazán szerette őt!”~Aztán lassankint magához tért,
266 32| sártengernek a fenekén.~…Az ügyvéd aztán elmondta az egész tervet,
267 33| vágások rúnái. Mikor egyszer aztán kiszaladt a föld a lába
268 33| festéket, vallatóra fogta, aztán megint egy visszás keveréke
269 33| világban lehet.~Egyszer aztán azt mondta neki a kísérő
270 34| egyféle étel van, hanem az aztán fölséges. Egyik nap malacpecsenye
271 34| már üres a csárda. Akkor aztán meg is törlik a széket előttük
272 34| fácán, mindennap kompótok. Aztán olyan borok, amiket piskótával
273 34| háziasszony egészségére.~Erre aztán maga a vendéglős is, a „
274 34| kétszázezer forintot.~– Hát aztán mit csinálnék én azzal a
275 34| maradékot kiverte a markába. Aztán azt mondá: – Igyunk erre
276 35| csak bement a jelentéssel.~Aztán rövid idő múlva visszajött.
277 35| végig a különös látogatót. Aztán úgy tett, mintha kegyesen
278 35| érdemkeresztjéről volna ezúttal a szó. Aztán, hogy ez arra a kegyes gratulációra
279 35| velem – suttogá a grófnő, s aztán folyvást kezében tartva
280 35| Az végigolvasta azt és aztán visszaadta.~E levél elolvasása
281 35| az egyedüli útjelző.~– És aztán bejárta a grófnő a detektív
282 35| Sehol sem találtam.~– És aztán örült rajta, ugye, hogy
283 35| hogy nem találta ott? – Hát aztán, mondja csak a grófnő: azok
284 35| megrendelést valami öltönyre; akkor aztán majd meg fog tudni – többet.~–
285 36| arcképnek a szemébe.~És aztán magában sóhajtá: „Én mindennap
286 36| végighallgatta mindezt nyugodtan. S aztán szelíden válaszolt:~– Grófnő.
287 36| fekteté az elaléltat.~Akkor aztán megcsókolta a homlokát,
|