Fejezet

  1 1 |                 levő fekete táblán.~Még akkor nem volt készen a pompás
  2 1 |           meghallja a vonat dübörgését, akkor aztán elkezd ilyen csúnyául
  3 1 |              mozdony, hogy megtaszítja, akkor nagyot ugrik, de a vágányról
  4 1 |                 kibocsátott forró gőzt, akkor kettőt csahint a kutya,
  5 1 |        osztályban levő utasok eljöttek.~Akkor aztán ezeket vette szemügyre
  6 1 |                  Mikor lejutott a hóba, akkor egy fiatalabb nőalak elkezdett
  7 1 |                 kosár le volt adogatva, akkor az a fiatalabb nő is kiszállt
  8 1 |                viseltetik az illetőhöz. Akkor aztán megugrott és elszaladt.~
  9 1 |                kijárathoz.~A konstábler akkor is ott állt.~Először ráismert
 10 2 |       fráj-napon jön ki a szállására, s akkor aztán örül, ha felfekhetik
 11 2 |             mosnivaló. Annál jobb, mert akkor tűz is van rakva. Csinálhat
 12 2 |              szalonnát, bőrével lefelé. Akkor a bicsakkal leszeli a szalonna
 13 2 |             hájas részét (aki teheti!). Akkor azután egy késhegy paprikát
 14 2 |                 lefaragott bőre maradt: akkor a hájdarabot odatette a
 15 3 |              Mikor ezeken mind átestek, akkor a konstábler egy selyemkendőt
 16 3 |                hiszen igazat mondott.~– Akkor hát nincs több kérdezni
 17 3 |             távozó léptei elhangzottak, akkor nagyot fohászkodva mondá
 18 3 |                 szolgalegény becsenget.~Akkor azután hozzálátott a reggelijéhez,
 19 3 |   félijedtséggel a mosónő.~A Pikusz már akkor fenn volt az asztalon, s
 20 3 |            lámpásnál is dolgozik. Hanem akkor tegye fel a kék szemüveget,
 21 4 |             jöttek elő a pincelakásból, akkor mentek „dolgozni” a „mezítlábos”
 22 4 |          legrégibb lakója a háznak. Már akkor itt volt, amikor a „zöld
 23 4 |               kiáltott a felséges utca. Akkor neki is be kellett zárni
 24 4 |            leszolgálta ezen a földön. S akkor arra gondolni, hogy még
 25 4 |                 órától este hatig. Csak akkor áll be a szája, mikor a
 26 5 |                kellett kóstolni, s csak akkor tudta meg, hogy micsoda
 27 5 |          sátoros ünnepen – a templomba, akkor is hamis vágányra futott
 28 6 |                a fütyülésre ébredt fel, akkor aztán álomijedelmében hamis
 29 6 |              túl, ahol senki sem jár.~– Akkor tudom, hogy én is elölöm
 30 7 |                 kereste a kutyáját, már akkor az nem volt sehol. Csak
 31 7 |                 este settenkedett haza, akkor is elébb bekémlelt az ajtón,
 32 7 |                volt a kezében.~– De hát akkor hogy került ide ez a tizenhat
 33 7 |               vinni a gyűjtő szekérhez, akkor már az első tekintetre meglátta,
 34 7 |                 krajcár sincs bennük.~– Akkor a lelkek hozták ide!~Harmadnap
 35 8 |              szűk kijáratánál, ahol még akkor egy rongyos, de nagy földszinti
 36 8 |               maguk élelmét megkeresni, akkor agyonütik őket.~– Ej ej,
 37 9 | képviselővalasztas van, vagyok odahaza: akkor ugy hínak nekem, hogy „tisztelt
 38 9 |              leginy megy rezervistának; akkor szipen laknak együtt. Hanem
 39 9 |       hazaeresztettek katonaságbul, hát akkor az apósomnak a házába beleütötte
 40 9 |               egyszerre megdagad a Vág, akkor meg sodorja tutajt: alig
 41 9 |           forint. Hát mikor hazagyüvök, akkor meghallom, hogy adósság
 42 9 |               betabuláztak após házára. Akkor aztán megint nyakamba vettem
 43 9 |             magát össze. Ha az meglesz: akkor aztán mehetek haza az én
 44 9 |              tiz esztendővel ezelőtt. S akkor aztán istenhozzád Budapest!
 45 10|                 szerbiai hagyma.~– Hisz akkor meg éppen nem is tudnának
 46 10|              húzzuk el a zikcene nótát, akkor is azért vertek meg, hogy
 47 10|              pedig nem akartuk elhúzni, akkor meg azért vertek meg. De
 48 10|                  de nem is szabad; mert akkor a gyöngyvirágok meg az ibolyák
 49 10|            mikor a kisleány eltávozott, akkor is zsémbelt rá.~– A vad
 50 11|          császárnak, ő is vele ment. Én akkor rossz suhanc voltam, engem
 51 11|             úrhoz rapportra mentem, már akkor ott volt a kezében a billet
 52 11|                 éppen új selymet húzott akkor a tűbe.~– Dehogy is álmodtam!
 53 11|                 is a gallérját odáig.~– Akkor aztán kiderült, hogy nem
 54 12|              Kérem, ha trikórul beszél, akkor én bemegyek a szobámba. –
 55 12|                annyiféle igazságot tud, akkor melyik szavát lehet magának
 56 12|              másnak el ne mondják, mert akkor baj lesz.~– Hallgatni fogunk.~–
 57 12|                 okos pénzt, akit ismer.~Akkor aztán a miszter elővett
 58 12|                 még Budapesten maradok, akkor elutazom. Ha magam nem volnék
 59 13|                   Mikor így szólítanak, akkor már tudom, hogy megkegyelmeznek.)~–
 60 13|               hát minek mondja el nekem akkor az egész genealogiáját?
 61 13|              volt petróleumlámpásokkal. Akkor aztán az a jószívű tekintetes
 62 13|                afféle korrupciós sonka, akkor abból az én számon egy falat
 63 13|              felesége poharába töltött, akkor már vigyázott. Azt mondá
 64 14|                 találtam soha semmit.~– Akkor hát bizonyosan a háziúr
 65 14|          mondhatnám, hogy ha én szamár, akkor kegyelmed „urambátyám”.~–
 66 14|          kegyelmed „urambátyám”.~– Úgy! Akkor még azt is hozzáírom: „Felsőbbség
 67 14|                Ha másnak csinálok bajt, akkor leszidnak, ha magamnak csinálok,
 68 14|        leszidnak, ha magamnak csinálok, akkor kinevetnek. Azért én sem
 69 14|            harminckét darabra tépték.~– Akkor köszönöm.~Jókor köszönte
 70 14|                lokomotív, felébredek, s akkor látom, hogy hibás váltóra
 71 14|                cselekedni. Félek én már akkor is, amikor a nyakravalómat
 72 14|                Ide én nem jöhetek, mert akkor kitudódik.~– Hát hol?~–
 73 15|          egészen elveszi a színérzékét. Akkor aztán dolgozhatik csendesen:
 74 15|            nagykendőt az ablakáról, már akkor az a része az égnek, mely
 75 16|            legkésőbb hazakerülni onnan. Akkor már késő a városházára fölmenni;
 76 16|       sikoltozás éles hangjai elmúltak, akkor meg következett rá valami
 77 16|               lehet abból kiszabadulni. Akkor aztán elkezdett óbégatni.~–
 78 16|              kegyed, hogy mit kockáztat akkor? – Nem gondol arra, hogy
 79 16|            rossz tettet akar elkövetni, akkor gondolja meg jó hosszasan,
 80 16|                 ha nem nevetik ki vele, akkor mi lesz? Idejönnek, megvizsgálják
 81 16|           elviszik innen a Lipótmezőre, akkor mi lesz azzal a kisleánnyal?
 82 17|                 szoktak előtte állni.~– Akkor arra is emlékezik, hogy
 83 17|                 szó nélkül nem hagyják. Akkor aztán folyvást a jobboldali
 84 17|                a piros jegyzőtárca, már akkor a Lidi kisasszony is megtért
 85 17|               kuporog egy szögletben.~– Akkor sietős a dolog! Tessék előremenni
 86 18|                adni a kényszerzubbonyt. Akkor aztán feltették. A János
 87 18|               lefoglalják a házbérbe.~– Akkor nálam fog maradni.~– Hiszen
 88 18|                kegyed a Gratulin Lidia, akkor a kegyed levele. A levél
 89 18|               fogják a levelet. S ha az akkor fel lesz törve! – Ő neki
 90 18|              egy vétket el mer követni, akkor maga, amilyen becsületes,
 91 19|           könyörögtem, hogy ne bántson. Akkor aztán azt kívánta, hogy
 92 19|         sikoltoztam, minthogy danoljak. Akkor egyszerre berohant a Lidi
 93 19|             annak a históriának a vége. Akkor aztán a Lidi kisasszony
 94 20|         másvilágra. Szegény Ádám apó!~– Akkor én is elölöm magamat – monda
 95 20|              szokás oda írni.~– No, hát akkor minden jól van – monda Makár
 96 20|                 a kezemet megcsókolni”; akkor csak úgy a háta mögé, azt
 97 20|       kötényével takarva el az arcát.~– Akkor sajnálom önöket, jó öreg –
 98 20|             csak kiismerhették egymást. Akkor aztán megkapja a pátenst
 99 21|         esztendeje, hogy ez történt. Én akkor tizenhat éves leány voltam;
100 21|              két lámpás lesz. – Hát már akkor ott volt az árvíz. Annak
101 21|          akartam jönni a padlásrul, már akkor az ajtóragasztóig ért az
102 21|               kérdé Makár úr.~– Volt is akkor konstábler, tűzoltó, mentőtársaság!
103 21|             összedült az utcasorunkban. Akkor a pesti házak csak vályogbul
104 21|       körülöttem. Csak azért imádkoztam akkor is, hogy az átelleni ház,
105 21|            kisasszony, mind nem volt az akkor! Hát egyszer, mikor már
106 21|             sűrűbb jég közé szorultunk, akkor kezdődött a „luláj-machen”.
107 21|              mai budapesti ember, pedig akkor így járták a jeges Dunát
108 21|             Minek is menekültünk mi meg akkor – motyogá Ádám apó.~– Mi
109 21|                 jut, hogy mit esküdtünk akkor egymásnak.~Szüköl Makár
110 21|       éjszakával is megtoldtam a napot. Akkor kaptam rá a mosónő mesterségre.
111 22|                egy forintost húz elő, s akkor látta, hogy az nem más,
112 22|              nem halunk kamaraba.~– Hát akkor hol háltok, te golyhó?~–
113 23|                fehér a háztető a hótul, akkor kenyérmorzsákat hintek az
114 23|          százasokkal fenyegetnének, még akkor sem. Azzal elővont a belső
115 23|       felkapaszkodom a titkári állásig, akkor kiadhatom egyszerre a két
116 23|                 költői elbeszéléseimet. Akkor már nem csúfolnak ki érte.
117 24|                 engedélye a várostul.~– Akkor az nagyon gazdag lehet.~–
118 24|                nagyon csúfolnak miatta, akkor tanácsot tartok Necessitas
119 25|            kérdé Panna.~– Azt majd csak akkor öntjük meg, amikor az esküvőről
120 25|                cselekszi.~– Mert mindig akkor kérsz, amikor nincs.~– Hát
121 25|              kérsz, amikor nincs.~– Hát akkor kérjek, amikor „volt?”~–
122 25|               amit össze kell gyűjteni, akkor én nem tudom, hogy mi az,
123 25|               ha az Isten úgy rendelte, akkor a pap maga mért nem házasodik
124 25|              magának tartaná az áldást, akkor másnak nem adhatná.~– Hát
125 25|       omnibuszeer jaar – monda Panna.~– Akkor kocsival fog idejönni.~Lidi
126 25|                 erre az oldalra tart.~– Akkor ő jön! – vezényelt János.~–
127 26|                 padlásról a szobátokba, akkor szaladtok a háziúrhoz; de
128 26|                be a padláson keresztül, akkor nem szólnátok róla? – Azt
129 26|            Mikor már nem tudott többet, akkor Ádám apó vette fel a szót.~–
130 26|             célzó nyilatkozatokat, mert akkor nekem kötelességem téged
131 26|        Végrehajtja ön ezt a rendeletet?~Akkor hült el aztán, mikor a szebébe
132 27|           krízis a tetőpontjára hágott, akkor érkezett meg a „Deus ex
133 27|              lett. (Mikor szomorú volt, akkor a kurtábbik lábára szállt
134 27|                 ha egyszer megszelídül, akkor aztán nagyon megszelídül,
135 27|                 megnyitni az erszényét, akkor aztán prédál. Tarafás uram
136 27|               voltak a templom ajtóban, akkor megáldotta őket, búcsút
137 29|             tartalékos főhadnagy volt), akkor mintaképe volt egy daliának,
138 29|                 ezerest is felváltotta, akkor hazajött. És itthon lett
139 29|               közelében álló pálmafára. Akkor aztán mind a kettőnek rokonai
140 29|          pálmafa koronája egymáshoz ér, akkor kész a szent házasság, ha
141 29|          házasság, ha elszakad a kötél, akkor nem lesz belőle semmi.”~
142 29|              hogy bekövetkezett az ősz, akkor is gyakran felrándult az
143 30|                 hogy egymáséi lehettek, akkor azt az egy darabban kapott
144 30|                 csak észre ne vegyék.~– Akkor ön nagyon rosszul teszi,
145 30|     tegnapelőtti disznó-szerencséjében: akkor aztán majd én vetkőztetem
146 30|                 lapokban megjelent, már akkor Oszkár gróf otthon volt
147 30|            lefeküdt. A grófnő még aludt akkor.~Rögtön átrohant a férje
148 30|                  míg rájött az igazira.~Akkor meg sehogy sem találta bele
149 30|          Istenért! Ha megöltek volna.~– Akkor legalább most aludni hagynának.~–
150 30|                 S ha jól tud célozni?~– Akkor nem lőhet meg.~– Nem bírom
151 30|                egy arasznyira célzok, s akkor bizonyos vagyok róla, hogy
152 30|                 a feleségét mulattassa: akkor búcsút vett, s azt mondta,
153 30|             után balett is következett. Akkor végigvárta az előadást.~
154 30|                  És ő maga ott sincs. – Akkor valahol másutt van.~– Nekem
155 30|           megeszem”. Hát meglehet, hogy akkor is dúlnék-fúlnék, porcelánokat
156 30|                 vele semmi viszonyom.~– Akkor hát gyáva vagy, aki nem
157 30|            szabadon nem lesz bocsátva – akkor válunk.”~„Ah – ah!”~Szépen
158 31|                 egész vagyonomat; hanem akkor hagyja ön itt ezt az egész
159 31|                 hiszen ha az nem volna, akkor nem nőhetett volna oly szörnyeteggé,
160 31|          mulasztást a klub elé hozni, s akkor a késlekedőt kigolyózzák.~
161 32|                ez szilárd elhatározása, akkor adok önnek egy tanácsot.
162 32|               csupán a saját édesanyja. Akkor önnek kell a leányát felkeresni.~–
163 33|               losonci” pályafőhöz. Hogy akkor a jelezett grófkisasszonyt
164 33|          egyedül megy ki a pályaházból, akkor a konstábler intésére a
165 33|             után kidobott a tenger, hát akkor nem lőtte főbe magát, hanem
166 33|                 már rá: Paczal János.~– Akkor siessünk ezt a konstáblert
167 33|              tart, s ha meg nem fordul, akkor vége van a betegnek. Folyvást
168 33|             vonattal érkezett leányt.~– Akkor annak kell felőle bizonyosat
169 34|         türtőztesd magad, János pajtás. Akkor lesz libapecsenye a „Burg-gendarme”-
170 34|               meg a konstáblernek pedig akkor van a vacsoráló ideje, amikor
171 34|              valami népszerű kocsmában, akkor egyszerre vége van a hangos
172 34|                Azért ez a két alak csak akkor szívesen látott vendég,
173 34|               amikor már üres a csárda. Akkor aztán meg is törlik a széket
174 34|             volna a férjét a leányának, akkor most meg volna mind a kettő.~–
175 34|               nevét elhomályosítsa: hát akkor ezt nem tette volna titokban;
176 34|          százezreivel!? Egy nap kétszer akkor sem ebédelnék, se két csizmát
177 34|             csekély kis eszemmel értek, akkor nem végezhetnék: valami
178 35|                hivatalos ügyben jönnék, akkor nem venném le a kalapomat,
179 35|    jegyzőkönyvet vettem fel a leánnyal. Akkor láttam először az arcát.
180 35|           megrendelést valami öltönyre; akkor aztán majd meg fog tudni –
181 36|          balzacra fekteté az elaléltat.~Akkor aztán megcsókolta a homlokát,