10-artat | artic-beteg | betek-csikl | csiko-egyfo | egyha-eluta | elvag-felad | felaj-fogha | fogj-hagyh | hagyj-himze | himzo-irtoz | is-is-kaveh | kavem-kijar | kijat-kozvi | kofaa-legsz | legto-matya | matye-melle | mello-nevuk | new-on | onze-polyv | pomad-sapka | sarba-szege | szegl-tanul | tanus-trafi | tragi-valto | valtu-vizre | vizsg-zuzta
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
1 30 | szám volt felírva: ,”Jó 10.000 forintig.” Ez is mind
2 4 | Bőrraktár~~~~Pinkász~bőrszedő~~~~144 frt~~~~~~7. szám~~~~Istálló,
3 28 | kirakatában, alája írva: „Ára 16 000 forint”.~Ez a „hiteles”
4 4 | Ritka Panna~hagymaáruló~~~~160 frt~~~~~~4. szám~~~~Utcai
5 4 | a házat bírói árverésen 1813 forintért osztrák értékben.
6 3 | Gratulin Lidia…”~– „Született 1867-ben. Atyja Gratulin Fridolin,
7 27 | 365 forintot. – Ezért az 1883-i LXIV. törvénycikk 100. §-
8 4 | Gagyuláné~perecsütőné~~~~190 frt~~~~~~3. szám~~~~Lakószoba,
9 12 | a hegedűt, s kifizesse a 2000 forintot aranyban. A titkárom
10 4 | Spitzmausné~lúdsütőné~~~~240 frt~~~~~~5. szám~~~~Kerti
11 12 | Angol Királynő Hotelben nro 25, 26, 27 alatt. Nevem Lord
12 12 | Királynő Hotelben nro 25, 26, 27 alatt. Nevem Lord Knipperdolling.
13 9 | még a legény, alig több 26-28 esztendősnél, de a képe
14 4 | perecsütőné~~~~190 frt~~~~~~3. szám~~~~Lakószoba, udvarra~~~~
15 4 | Kapor Ádám~vasúti őr~~~~320 frt~~~~~~2. szám~~~~Lakószoba,
16 7 | Hát azért véreztünk mink 48-ban, hogy a malterkeverő
17 7 | uszították rám a tótokat. 49-ben is éppen így csinálták
18 4 | lúdsütőné~~~~240 frt~~~~~~5. szám~~~~Kerti lak~~~~Ribiczáné~
19 17 | tőkepénzén kívül (7 forint 50 kr.) a hivatalos feljegyzései
20 27 | elmaradni engedélye, de az 575 § közül valamelyik meginté,
21 4 | virágáruló~~~~I 20 frt~~~~~~6. szám~~~~Bőrraktár~~~~Pinkász~
22 19 | Olyan az, mint a lutri. 90 számot tesznek be, s csak
23 4 | Összesen:~~~~974 frt~~~ A bevallott összegből
24 20 | kíváncsiságával.~– Most mingyaar een aajulok el, ha meg nem tudhassam,
25 10 | ütést a juhbőrös hátára.~– Aarmaany adta buta tót Franyója!~–
26 20 | el! Eedes Zsuzsa neeni! Aarvasaagra jutottunk! Itt hozzaak a
27 4 | szurtos, se rongyos. Fehér abaposztó dókát viselt, a fölött ujjatlan,
28 14 | hordani. Ott legalább nem abcugolnak meg többet. S nem hínak
29 11 | megdobálják, kifütyülik, abcugot kiabálnak neki. Hogy állhatja
30 3 | maradékot eltette a hálókamra ablakába. Ott van a szegény leányok
31 23 | padlásszobában, aminek az ablakábul a veres cserépfödélre, a
32 33 | Csak a „zöld paradicsom” ablakai voltak végig mind bezárva.
33 1 | osztályúakba, amiknek az ablakain kivilágított a lámpafény.
34 31 | dörgés rázta meg a palota ablakait. Oszkár gróf a legnagyobb
35 15 | varróleány a nagykendőt az ablakáról, már akkor az a része az
36 15 | nagykendőjével lefüggönyözni az ablakát; mert a tűzvilágítás egészen
37 25 | álló Csicsonka leugrik az ablakbul s előre szalad nagy ijedten:~–
38 33 | mindenfelé. A vánkosok az ablakokba voltak kirakva. A vasrácsok
39 23 | kenyérmorzsákat hintek az ablakom párkányára. Arra a verebek
40 26 | külvárosban új házat. Minden ablakráma, minden ajtó, minden salugáder,
41 35 | kész; ez a levél pedig egy Abraham a Santa Clarát, akiben megnyílik
42 23 | Kaporék szép jövendője fölötti ábrándozást.~Pontban nyolc órakor kopogtatott
43 15 | s szétriasztja az éjjeli ábrándozókat, azok prüszkölve szaladnak
44 23 | ellenhatás a Paczal János ábrázatján. Csak úgy pödörgette a hegyes
45 3 | csakugyan a János rendőr ábrázatját látja maga előtt, ki a kissé
46 16 | a két keze olyan mint az acél, nem lehet abból kiszabadulni.
47 2 | uraságokat, akik odajöttek ácsorogni, s koldult a gazdája számára.
48 22 | egész társaságnak, hogy „actu” mind valamennyinél hiányzik
49 25 | lelke! – kiálta fel Panna. – Adaam baatyó! De ki van csípve.
50 1 | az öreg vasútőré, a Kapor Ádámé. Szegény öreg: ezzel a kutyával
51 14 | az örömhöz, ami a Kapor Ádáméké volt, mikor elnyerhették
52 21 | jégtáblára, hogy majd átfutok az Adámhoz. De ő már a fele útján elém
53 21 | utcaajtóban találkoztam az Ádámommal. Ő azt mondá, hogy nem lesz
54 22 | tömlöcben), s ráerőteté az Adámra meg a Zsuzsa asszonyra.~–
55 22 | oldalról a hívek, ráesve Ádámra meg Zsuzsára.~– Nagyon igaz!~–
56 13 | kerületi elöljárósághoz, s adasson magának szegénységi bizonyítványt.
57 3 | azután elmondatta a fentebbi adatokat rendben a kisasszonnyal,
58 25 | áldást, akkor másnak nem adhatná.~– Hát mondja csak Lidi
59 12 | a dolgot.~– Még így sem adhatnám el, mert a hegedű az apámé,
60 21 | HUSZONEGYEDIK FEJEZET ~Mikor még Ádi és Zsuzsika voltak~Most
61 36 | próbáljuk fel a ruhát. „Adieu”.~ ~
62 27 | kedves társammal együtt. Adjad, hogy akik mi utánunk e
63 28 | gazdával akar beszélni.~– Mit adjak? – kérdi a hentes.~A lázár
64 16 | nincs még, szerezzen. Ingyen adják.~– Én megtiltom önnek, hogy
65 32 | az a levél?~– Elébb hadd adjam át az összeget.~– A levelet
66 10 | odalenn, amíg mi odavagyunk, adjanak neki egy kis vizet.~– Meglesz,
67 14 | fizetéses segédfogalmazóságra. Adjatok gyorsan ellenmérget.~– Mi
68 29 | együtt „contradictio in adjecto”. És ő tudta ezt a paradoxont
69 27 | templom szegletén. Annak adlak, az téged meg fog becsülni,
70 14 | Aranyos etikettel. Extrafájner adlersberger ausstich!~Hát ilyen az ember!~
71 24 | szántást!”)~– Ha nekem is adna Lidi kisasszony tűt, cérnát,
72 30 | szépségversenyben a győztes. Ugyan ki adná az aranyalmát Minervának?~
73 12 | szólítá vissza a hentes. – Nem adnád el nekem azt a hegedűt?
74 10 | diófábul faragott angyalka. Nem adnám egy tarisznya piculáért.
75 24 | tűt, cérnát, varrnivalót adnának a kezükbe a bájos delnők,
76 4 | szabad, s számot kellett adnia, hogy hol járt. Ha ünnepnapon
77 31 | ma egy félmilliót át kell adnom: adósságot kell felvennem
78 27 | Tarafás úr! Ön eltitkolt az adóalap kárára házbérjövedelméből
79 27 | egy háziúr eltitkolt egy adóalapul szolgáló helyiséget, szabad
80 27 | zöld pokolhoz” címzett adófelülvizsgáló hivatalnak a segédfogalmazója.~
81 32 | aki nekik cukrot szokott adogatni a tenyeréből. Köztük volt
82 13 | vele. Hanem a kutyájának adogatott belőle.~– Ez is hadd jöjjön
83 1 | Mikor minden kosár le volt adogatva, akkor az a fiatalabb nő
84 27(2)| Ott van az adóhivatal~
85 27 | nem vagyok én semmiféle adóhivatali segédfogalmazó. Pia fraus3
86 4 | azonban a háziúr nem köti az adóhivatalnak az orrára, akinek csakugyan
87 26 | katonát elszállásoltatnom: adóívet kitöltenem: vizes kádat,
88 33 | folyékonyan.~És azonkívül azzal az adománnyal bírt, hogy akit egyszer
89 29 | élményeiből a következő adomát mesélte el Y. Y. gróf az
90 1 | kiváltani a fogyasztási adórul felelő bárcát, a fiatal
91 31 | becsületnek tartom. Akar ön adósává tenni vagy nem?~– Ha ezzel
92 32 | nem maradnak becsületbeli adósságai. Az a négy lat ólom mindent
93 31 | adom el a lelkemet. Én – az adósságaimat lefizetni becsületnek tartom.
94 9 | pénzt keresni, hogy após adósságát kifizessük. Különben elvesznek
95 9 | minden pénzemet odaadtam adósságba, még maradt fenn ötven keserű
96 31 | ezzel is több legyen az adósságod nálam. Szabad vagy. Csak
97 31 | félmilliót át kell adnom: adósságot kell felvennem a birtokaimra.
98 26 | fizetnem államadót, községi adót, házbérkrajcárt, keresetadót,
99 6 | ember az én hibám miatt. Adsza azt a dupla pisztolyt.~–
100 3 | maradtál? Nem árultál el? Nem adtad el testedet, lelkedet? Válasz
101 5 | kutyástul. Tizenkét órai pihenőt adtak neki.~Lidi kisasszony rögtön
102 11 | magam a priccsre, s alvásnak adtam magamat. De még alig foghattam
103 32 | jogtanácsosom?~– Igenis, a bécsi advokát úr.~– De hogyan „hozta?”~–
104 4 | házzal. Ő volt a pretium affectionis. Pontosan fizető. – Nem
105 1 | konstáblerhez.~– Akire mi áfpászolunk, az elmaradt Hatvanon a
106 23 | forró szelekkel; szétmeredő ágain virított a koldusok rózsája
107 26 | Tarafás uram nádpálcájának agancsfogantyúja madárfejjé volt kifaragva,
108 26 | vadmacska-prémes bundafelöltőbe, agancsfogantyús nádpálcával a kezében. Aztán
109 23 | felnőtt, olyan volt, mint egy ágas-bogas gyertyatartó, szép átlátszó
110 24 | figyelmezteté a vendégét.~– Nem aggasztja önt a kapuzárás közeledése.~
111 33 | voltak végig mind bezárva. Aggasztó jelenség!~Amint a ház előtt
112 31 | késlekedőt kigolyózzák.~Ezt az aggodalmát némileg megnyugtatá a bankárja
113 30 | Én csak az életed miatt aggódom.~– Sohse félts te engem!~–
114 20 | magát a sok beszédben – aggoskodék Zsuzsa néne.~Az öreg szétnézett
115 5 | róla, mikor estenden az ágyában elalvás előtt térdre emelkedett,
116 34 | amíg meg nem vetette az ágyát a beszédnek, s el nem egyengette
117 11 | szervusz ezüst érdemkereszt. Agyiő extra cúlág. A hivatalban
118 21 | padlásra felhordjuk. Én siettem ágyneműt, fehérneműt felcepelni.
119 11 | csábítót, hogy ő azt azonnal agyonboxírozhassa.~– Én meg biztattam, hogy
120 5 | uraság, aki ott a képen agyonlövi magát, ugyanaz a szép délceg
121 14 | volt? S önök engem ezzel agyontraktáltak! Gyilkosság! Merénylet!
122 7 | a karszékéből.~– Megyek! Agyonütöm azt a dögöt! Az én számomra
123 24 | tűzögetést, öltögetést, agyonvarrást, sebesöltést, mint a legeminensebb
124 21 | olajlámpás.~Egyszer csak ágyúdördülések hangzottak a Duna felől.
125 21 | ágyúlüvések megvillanni. Az ágyúk mind a város felé voltak
126 21 | Szent-Gellért fokárul kezdtek az ágyúlüvések megvillanni. Az ágyúk mind
127 21 | baj. Császári pattantyúsok ágyúzzák a megtorlódott jeget Promontornál.~
128 25 | s rakta az asztal mellé. Ahány szék, annyiféle alakú volt.~–
129 14 | jobban, amikor leoldom. Ahányat lépek, annyiszor félek.
130 13 | vértanúságra elszánt hittérítő áhitatával nyitotta ki a bicsakot,
131 21 | galambom, szerelmem!~Mindenki áhítattal hallgatta a matróna beszédét.~–
132 3 | visszakerülünk a keringő-turból ahonnan kiindulunk, a tükörben az
133 10 | szólt, aki nem oda nézett, ahova lépett, s a csámpás lábával
134 9 | hogy ki ne dobjon partra; ahun hidgyün, ugyancsak feszítünk,
135 25 | Csicsonka mélyen megsértődött ez ajándékhozatal által.~– Kell is nekem –
136 13 | volna. A kisasszony „máris” ajándékokat kap? Pedig milyen jó famíliából
137 12 | bármi szín alatt valami ajándékot elfogadni. Az Ádám apónak
138 23 | dísz-emlékkövet a város ajándékozta a maga költőinek, akiket
139 35 | Méltóságos asszony! Ma „én” ajándékoztam önnek oda olyan kincset,
140 26 | Isten nevében lett nekünk ajándékozva irgalmas emberektől. Elismerem,
141 28 | életpályára térni. Az elevátornál ajánlanak egy felügyelői állást a
142 36 | nem fogadhatom el önnek az ajánlatát, bármily fényes jövendővel
143 2 | hölgynek el kellett fogadnia az ajánlatot.~Azzal elkezdődött az expedíció.
144 1 | szólt visszautasítva az ajánlkozást a fiatal hölgy. – Nem szoktam
145 1 | nagylelkűséget az öreg, hogy maga ajánlkozott a mamzellnek a bőröndje
146 18 | lakik?~– Én vagyok az.~– Egy ajánlott levél van a számára.~– Az
147 28 | érdemkeresztre.~Azzal magát ajánlotta és elment.~
148 34 | libapecsenyénél ez még inkább ajánlva van; mert azzal nem elég
149 3 | metszésű arcvonások, finom ajk, mély tüzű, sötétkék szemek,
150 27 | hangzott Tarafás uram ajkairól.~– Sssssssss! – sziszegett
151 36 | homlokát, a két szemét és az ajkait. Majd letérdelt eléje, és
152 36 | oly ismerősen néztek, az ajkak megszólalásra nyíltak. Mintha
153 11 | anglus elkezdett „Damned jur ájsz”-t kiabálni. Szidta, ócsárolta
154 7 | ott laatom az indaóhaaz ajtajaaban a Vigyazz kutyót, amint
155 4 | jártak be; ott ült annak az ajtajában egész nap a zsidó asszony,
156 1 | aki a III. osztályú kocsik ajtajait nyitogatja fel. Ez már részletesebb
157 19 | De igazán szegény emberek ajtajára felírni való mondás!~(Ezt
158 12 | mélyesztve. „Good bye.”~Az ajtóbul még egyszer visszafordult
159 15 | tápászkodik fel, s odacammog az ajtóhoz, kinyitja a kutyának. A
160 2 | átöltözéssel, kopogtattak az ajtóján. A Zsuzsa szólt:~– Ki lehet
161 30 | színpadon szabad, az a zárt ajtók mögött is lehet. Hisz nem
162 35 | volt. Egy átjáró előtt (ajtónak nem lehet nevezni) egy baloldali
163 21 | padlásrul, már akkor az ajtóragasztóig ért az árvíz. Én ottrekedtem
164 11 | akként tett eleget, hogy az ajtóragasztót kopogtatta meg.~– Herein! –
165 32 | Fokhagymabűzt lehöllni az ájuldozó haute-volée4 arcába. Van
166 5 | asszonyság pedig készül ájulva hagyatt esni. Minden harmadik
167 23 | emelkedik még föl egy nagy ákácfának a koronája. Az télen-nyáron
168 26 | kihúzza, felakasztja magát akácfára.~– Ne féljen János bácsi!
169 14 | soha senkit. – S itt most akadok egy emberi lényre, aki engem
170 27 | dühös örömében.~– Ahán! Most akadtál emberedre Bazilica! Ilyen
171 21 | Meg hogy „Szegény ember akaratját boldog Isten bírja”. – Azon
172 35 | hivatásom munkásleányok arcába akaratuk ellen nézegetni. A szállásadóink,
173 23 | fejüket előre-hátra forgatva, akárcsak a hölgyek a páholyban, s
174 23 | egymásnak, hogy „Ennél bizony akárhány rosszabb előadást láttunk
175 21 | kelnünk annak rendi szerint, akárhogyan zsugorgatjuk is meg a hozzávaló
176 14 | lehet azt a kalapot letenni akárhová.~– Ó kérem, tessék föltenni
177 9 | hogy vajon csakugyan nem akarja-e az megadni a kínált bögréért
178 26 | éppen azt a szégyenfoltot akarjuk most letörölni, azért rendeztük
179 15 | darab krepdesinre, mint akármelyik párizsi divatművésznő.~Az
180 13 | betette maga után az ajtót, akármilyen nagy gőz volt is idebenn.~–
181 12 | szereti a hajdinát, annak akarnám megvenni a hegedűdet. Mondd
182 22 | ember füle hallatára.~– Akarsz-e az én hitvestársam lenni?
183 14 | bizonyosan a szegények házába akartok fölvétetni, ahogy Ádám apó
184 10 | hogy elhúztuk; ha pedig nem akartuk elhúzni, akkor meg azért
185 25 | a lokomotív. Mikor hozzá akarunk ülni, egyszer csak jön: „
186 2 | alá, aztán az egyik kezét akassza a karomba, a másikkal fogja
187 11 | köröztetett. Csakhogy az akasztófára való nem lopta el a félmilliót.
188 9 | azzal a bizonyos felvidéki akcentussal, amely önkénytelen humort
189 35 | elfeledte egyszerre a francia akcentust. Szemei teljes ragyogásukban
190 12 | annak a fiatal gentlemannak, akié az a hegedű, ha visszajön
191 35 | szegényeknek, akik körülvették, akiért még az a szegény malterhordó
192 2 | ragadtam volna. Az sincs, akihez egy szót szóljak. Ha ez
193 25 | Most rögtön hordja vissza, akiktől elkobozta.” Pedig hát én
194 30 | az? Nibelungenhős vagy, akin nem fog a fegyver? Csodakútba
195 30 | Florinda egy szikrázó zseni, akinél elfelejti az ember azt,
196 11 | illendőség szabályának tehát akként tett eleget, hogy az ajtóragasztót
197 22 | neenő! Mink is ott leszünk akkó! Veegig muzsikaaltatjuk
198 25 | az egész násznépet.~– No akkoó haat bizonyosan az omnibuszeer
199 20 | Mire ideértek a hírrel, már akkorára háromféle halállal mulasztották
200 25 | előtt, s az belenéz, előbb akkorát kacag, hogy majd a fején
201 3 | föld alul jönne fel minden akkord, s aztán lassankint elmúlna
202 30 | koreográfművészet „sztár”-ja volt akkoriban mademoiselle Florinde. (
203 12 | megbizatva. – Végre is hajtottam akkurátusan. – Hanem mikor erre az ártatlanul
204 30 | passzív” helyzetbe jutott: „aktív” állapotja csak annak a
205 16 | Nem volt fényképem. Egy akvarellképem volt csupán; azt pedig megsemmisítettem.~–
206 28 | játszotta. Egy garassal nem alább a kiírt árnál.~Az utazó
207 28 | is megvehetünk külföldön, alacsonyabb áron szerezzük meg itthon.
208 18 | s az meglátja, hogy az aláírás idegen kéz vonása. Reklamálni
209 14 | a vállalkozó a miniszter aláírását; – de mi ez mind ahhoz az
210 18 | férfikézre vallott.~– Tessék aláírni a vevényt.~– Én írjam alá? –
211 24 | merino ruháját át kellett alakítani az „arany menyasszony” termetéhez.
212 35 | persona”. Az egy Lohengrint alakított belőle, aki karddal verekedni
213 26 | öreg szolgaember valódi hős alakká domborodott ki, mikor ezt
214 30 | Didergő, hótul belepett alakok jöttek a pénztárhoz, akik
215 25 | szeméremsértő módon leleplezett alakokat talál, azokat rögtön kobozza
216 36 | kegyetlenség ennyire vinni az alakoskodást!~– Nézd! – Egy levelet hordok
217 36 | felpróbálni, azon is hattyú alakúra idomított cikornyák voltak
218 30 | maga előtt megnyílni, tele alakváltoztató szörnyképekkel.~Minő társadalom
219 14 | kutya gyerek! Azzal aztán alálépegetett a hágcsón, s odaállt Makár
220 21 | Megéltünk belőle. Soha alamizsna-kenyérre, soha ispitályra egyikünk
221 2 | alá nézett. Ki bujkál oda alant?~Azonban kénytelen volt
222 4 | érzelemnek pedig az volt az alapja, hogy a Zsigának a múlt
223 24 | Ingyen nem. De viszonosság alapján. – Miféle viszonosság lehet
224 8 | Csakhogy ezen a kényes alapszínű szöveten nagyon vigyázni
225 25 | János aztán jónak látta alászállni a hivatalos méltóságbul,
226 33 | vasúti váltóőrnek a lakásán albérletben levő mamzell megkerült.
227 26 | meztelen poronty! Mindegy! Az albérlőért a szállásadó a szavatos.~–
228 4 | akik a Zsuzsa asszonynak az albérlői. A konstáblerhez már közelebbi
229 19 | háziúr azt rendelte, hogy az albérlők egyenesen az ő kezébe fizessék
230 19 | havi fizetése, meg amit az albérlőktül kaptam, a varró mamzelltül
231 25 | S miért kell nekik a pap áldása?~– Azért, mert azt az Isten
232 25 | elidegenednek a szent házasélet áldásaitól. Hát már most járja végig
233 26 | szívének, ha a nyomorultak áldását viszi el magával.~Ez meg
234 27 | veszedelemből kiszabadítottál, áldd meg ezt a házat, ahol oly
235 11 | úgy meghasznált neki a sok áldomás, hogy úgy kellett őt másodmagunkkal
236 26 | elkölteni a lakomát; s nagy áldomásokat inni a háziúr egészségére;
237 21 | jó cimboráinknak egy kis áldomásra. A napja is ki volt már
238 24 | valamennyit be nem kísérte az áldott dutyiba, ahol olyan jól
239 29 | mind szóbeli, mind pénzbeli áldozatokra kész leend. Egyszóval egész
240 11 | magát, hogy ő is hasonló áldozatot fog elkövetni. Tudja, hogy
241 27 | szegények házába, legyen áldva mi általunk a te szent neved,
242 9 | jártam iskolába, tudok algebrát) ázsióval tesz ipen háromszáz
243 4 | Ádám az igazi paradicsomban aligha gyűjthetett maga körül vegyesebb
244 3 | kellemes illat. Pedig abban alkalmasint laknak. Talán azok találták
245 5 | tolja, az aztán kiveszi az alkalmatlan porszemet.~A kisasszony
246 35 | magam érdekében jöttem ide alkalmatlankodni – felelt erre a konstábler –,
247 28 | Bocsánatot kérek, hogy alkalmatlankodtam a kisasszonynak.~– Nagyon
248 30 | nekem egy gentleman kezd alkalmatlanná válni azon vagyok, hogy
249 25 | legszigorúbb rendszabályok alkalmazását vonta maga után. Az alkapitány
250 5 | sikerétől függ, hogy állandóan alkalmazza-e a pipereüzleténél.~No hát
251 26 | birtokát. Legyen nagylelkű ez alkalommal. Majd meglássa, milyen jólesik
252 3 | jelentést kellett tenni az alkapitányságnál. Onnan megint vissza lett
253 14 | vizsgálta körül a mosókonyha alkatrészeit. Közben folytatta a sonkafogyasztást.~–
254 14 | jutott ön ezen nagybecsű alkohol tartalmú palackhoz? Ez sem
255 22 | bizonyos „monas”, ami a világot alkotja, az nincs sehol.~– Micsoda! –
256 33 | amik a Külső-Stáció utcát alkotják, minden ablaka nyitva volt.
257 21 | lehetett, hogy azzal a gyarló alkotmánnyal át lehessen vádolni a jégzajon. –
258 21 | szokták felhúzni, valami sötét alkotmány nyomul előre. Odáig ért
259 14 | Hisz a természet is úgy alkotta, hogy a félszemét behunyja.
260 35 | elefántcsontból: alatta imazsámoly; az alkóvot nehéz brokát függöny zárta
261 9 | Üzlete hozta magával az alkudozó hölgy arcábul kiismerni,
262 12 | hegedűjét.~A hentes rááll az alkura; gondolja, hogy egy hegedű
263 27 | hivatalos esküjével, hogy az állam rovására a mi javunkért
264 26 | házát? Nekem kell fizetnem államadót, községi adót, házbérkrajcárt,
265 30 | azokon a „My Dream” a nagy államdíjért fog versenyezni. A többit
266 7 | megkuporgatott pénzét bankókban, állampapírokban a szalmazsákjába dugja el.
267 1 | volt olvasható a magyar államvasúti pályafő előcsarnokában levő
268 18 | folytatja, néhány év múlva állandó tanulmánytárgya lesz a kórházaknak.~
269 5 | annak a sikerétől függ, hogy állandóan alkalmazza-e a pipereüzleténél.~
270 17 | minden feslettségnek útját állani. Becsuktunk minden éjjeli
271 18 | a Ribiczáné testi-lelki állapota fölött; esetleg az elmeháborodott
272 17 | eszébe véve, hogy milyen állapotban hagyta a Csicsonkát. – Majd
273 30 | helyzetbe jutott: „aktív” állapotja csak annak a fúrgenc emberkének
274 26 | ügye rá van bízva! – Ázsiai állapotok!~A Frányó odasúgott a Jánosnak.~–
275 34 | Már néztem valami polgári állás után, ami inkább nekem való.
276 17 | végighallgatta az esetet, hivatalos állásához méltó komolysággal.~– Én
277 23 | felkapaszkodom a titkári állásig, akkor kiadhatom egyszerre
278 15 | Egyik sem engedett a maga álláspontjából egy lábnyomnyit sem. Reggelig
279 2 | Önnek mind olyan okos állatjai vannak – monda a leány.~–
280 11 | kiposztírozott az alkapitány úr az állatkert előtti állomásra.~– Én ott
281 21 | Rettenetes volt hallgatnom az állatok rémítő bömbölését, amik
282 13 | valami fölöttébb gyanús állatra, aki ellen a felnyitott
283 11 | neki adós a furfanggal. „Alles soll geigen.”~(Ez is úgy
284 27 | szívűek mind sírtak, nem állhatták meg anélkül. A Vigyázz kutya
285 21 | Azután csendesen folytatá.~– Állhattunk volna szolgálatba mind a
286 28 | napon a bécsi kereskedőhöz állít be egy elegáns orosz prémes
287 35 | szállásadóink, férj és feleség: azt állíták előttem, hogy az elveszettnek
288 8 | azt is neki kellett talpra állítani. Csupa sár lett bele. Pedig
289 14 | krokodilust?~– Fenntartom az állításomat. Hát mikor Mexikóban voltam,
290 14 | medáliát.~Zsuzsa ezalatt lábra állította az asztalt, s hátba ütögetve
291 15 | ragadd elő:~Én segedelmemre állj elő.~Dárdádat nyújtsd ki
292 25 | hatalmas vivátot kiáltsunk.~– Álljunk glédába, népek!~S azzal
293 11 | szemein kék szemüveg: az állkapcájából két hosszú veres pofaszakáll
294 2 | utcán, hogy meg kellett állniok. Az esernyőt, amit a leányzó
295 1 | kiszálltak, ott maradtak az állomásházban. Megvárják, míg a vegyes
296 30 | Sietett azonnal a vasúti állomáshoz. Ott semmi grófkisasszonyt
297 1 | kapusnak az útijegyeit. Az állomási tiszt kiadta a parancsot,
298 30 | országútig, s az a vasúti állomásnál végződött. Lábnyomait befútta
299 11 | alkapitány úr az állatkert előtti állomásra.~– Én ott félnék – monda
300 33 | személyleírás, amit a kiindulási állomásról megküldtek a budapesti rendőrségnek,
301 6 | szerencse, hogy nem a mi állomásunkon történt ez a veszedelem –
302 22 | násznép csupa koldusokból állott.~Hanem az a prózai diurnista
303 9 | akartak lincselni, amért nem álltunk bele sztrájkba. Hanem megtakarítottam
304 2 | derekukra kötve; a kalapjaikat álluk alatt megkötött zsebkendővel
305 3 | dugta a fejét, s fél lábon állva elkezdett szunyókálni.~A
306 31 | ablak előtti három lábú állványon volt japáni vederkében egy
307 3 | ki a fehérneműit a fiókos állványra: mindent számbavegyen és
308 20 | táncolt körülöttem az a sok almárium, tele nagy könyvekkel, íráscsomagokkal.
309 25 | csemegeet. Azzal egy kosár almát leplezett le.~– No még alma
310 31 | világ asszonyai annyi álmot álmodnak. – – –~
311 26 | szenvedőlegesen. Olyan volt, mint egy álmodó. Magában dünnyögött.~– „
312 34 | a szemébe mélyebben? Nem álmodol róla? Boldog családi életről.
313 11 | erre aztán felébredt ön? Álmodta az egészet. – Ezt Lidi kisasszony
314 32 | Örökké ébren és örökké álmokat látva. Közel a megtébolyodáshoz.~
315 31 | a világ asszonyai annyi álmot álmodnak. – – –~
316 27 | cikket bizonyára ő küldte be álnév alatt.~ ~
317 32 | fátyolát, a bajadér jön ki alóla. S ennek mind az idegszervezet
318 14 | Írni kezdett.~– Mai napon alólírott által a helyszínén fölvétetett! –
319 3 | teszed!~Milyen szép volt álomban visszamenni az elhagyott
320 3 | a föld alatt.~Még ez az álomhoz tartozik-e?~A Zsuzsa néne
321 6 | ébredt fel, akkor aztán álomijedelmében hamis vágányra igazította
322 2 | következett benne.~Ebbül az álomjáró mélázásbul egy sajátszerű
323 14 | vonat? Futok a váltóhoz.~S álomrémületében feldöntötte az asztalt sonkástul
324 14 | rajta két nyári kabát, az alsó hosszabb, mint a felső.
325 10 | egy sleppes plisszirozott alsószoknyát vasalt; aminek nagy része
326 5 | szempilláját felhúzza, s az alsót alája tolja, az aztán kiveszi
327 23 | kapok, hogy egész éjjel nem alszom tőle. Hisz holnap majd úgyis
328 35 | ügyvédje tudott a dologról általában: de a részletekben semmit.
329 28 | kétségbeesetten futott egy itteni (általam megnevezett) hegedűgyároshoz,
330 25 | amért jobban nem vigyáz az általánosan elterjedt erkölcstelenségre.
331 14 | a kalapom?~Nem kapva az általánosságban tartott interpellációra
332 27 | házába, legyen áldva mi általunk a te szent neved, én uram
333 6 | elöljárói azt mondták, hogy aludja ki magát kedvére.~Zsuzsa
334 7 | nap odakóboroltál, most aludjál odakinn!~Szinte jól esett
335 11 | mondták, hogy jöjjek haza, aludjam ki magamat, s egy napig
336 34 | a lábamra, se jobban nem aludnám, mint most. Abban a társaságban,
337 10 | későn feküsznek, nappal alusznak. Egymásután bukdostak fel
338 11 | Felmegyek a padlásszobámba, s aluszom holnap reggelig. Csak arra
339 11 | levágtam magam a priccsre, s alvásnak adtam magamat. De még alig
340 33 | kibírták azt a kalandozást az alvilágban.~Egy olyan világrészben,
341 9 | kisasszony, ne gondoljon am, hogy valami csunyasagot
342 13 | úrnak ott, nem annak! hanem amannak, amelyik háttal van erre
343 26 | a kulcsot.~– Rázártam az amáró bóró-ra1 a pinceajtót. Most
344 4 | nagyobb, az öregebb kisebb, amaz volt a prímás, emez a kontrás.
345 15 | versenyfuttatás! Neki is volt ambíciója. S az már teljesüléséhez
346 15 | az egy sem fejezi ki az ambíciót.)~Ambíció az, amikor egy
347 19 | egy ternót. – Nekünk egy ámbó is elég volna. Most jár
348 11 | az oldalán, hosszú nyelű ámbréla a kezében. A képe olyan
349 2 | mármost ki lehet feszíteni az ámbrélát. Várjon, majd én tartom
350 2 | mannától elkezdve az isteni ambróziáig minden csemegének az íze!
351 9 | megbírságolnak. De még csak jó! ameddig Vág tart. Hanem amint komáromi
352 12 | Excelsiorban, hanem olyanok, amelyek a húsneműk rostjaiban élnek,
353 29 | Híresek voltak a párbajai, amelyekben rendesen megsebesítette
354 30 | csak azon esték képeztek, amelyeken az opera után balett is
355 13 | találtam arra az ajtóra, amelyiken bejöttem, ahelyett egy nagy
356 25 | üvegművészet remekeit. Volt olyan, amelyikre rózsák, tulipánok, más pedig,
357 11 | előttünk, hogy „No fiúk, amelyitek a Spatzirovszky gallérját
358 33 | Egy olyan világrészben, amelyről neki eddig sejtelme sem
359 26 | árverésen elkeltek: vagy amennyibe az építésük került. Mivel
360 26 | annyi évi jövedelmet, mint amennyiért nyilvános árverésen elkeltek:
361 25 | is adott az Isten, mint amennyire számítottunk. Itt a nagy
362 19 | ebédet, ozsonnát, vacsorát, amennyivel ketten is jól lakunk. Szabad
363 9 | pocsótán?~– Hát aki van útjába Amerikának.~– Hát magának az Atlanti-tenger
364 21 | lehetett csak haladnunk, amerre a víz árja sodort. Nekem
365 11 | vágóhidat, elevátort, aquincumi amfiteátrumot. Kolosszál! Az Orfeumban
366 31 | senki sem tehet vitássá amiatt, hogy a totalizatőrnek adós
367 3 | számbavegyen és felírjon, amije van. A mosásról én gondoskodom,
368 30 | pisztolyoknak kell lenni, amikből még senki sem lőtt. Nekem
369 25 | Három virágcsokrot hozott, amikért a virágágyainak minden díszét
370 33 | voltak egykor négyesfogatai, amikkel nagy ostorpattogtatva vágtatott
371 19 | danoljam el azokat a nótákat, amikre megtanított, hogy majd az
372 14 | szegénységi bizonyítvány, amilyenért ma reggel imádkoztunk.~–
373 34 | pénz mellett? Olyan munkát, amilyenhez én a csekély kis eszemmel
374 4 | vegyesebb társaságot, mint amilyennel Kapor Ádámék körül voltak
375 19 | kosarat hozott a kezében, aminőben ruhákat hordanak a házhoz,
376 12 | nem olyan trikók ezek, aminőket a balettkisasszonyok viselnek
377 16 | nótát danolni, olyanfajtát, aminőkkel a lebujok bacchánsnői mulattatják
378 33 | letörülgette az arcáról az ámító festéket, vallatóra fogta,
379 18 | hogy ide írja a nevét, ne amoda.~Reszketett a keze a kisasszonynak.~
380 13 | No az már más. Az csak amolyan magunk forma szőrű ember.
381 23 | innen is kidobnának, meg amonnan is.~– Hát csak úgy cél nélkül
382 6 | összetörtek, meggyulladtak, – amott beszakadt a vonat alatt
383 30 | elszakadt ideget, mely mint az amputált kéznek az idege, még azután
384 14 | ordináré arcára.~Az csak ámult és bámult.~– Hát ez mi volt?
385 4 | fogolymadár”, másik nap „magyar ananász”, harmadik nap „pityóka
386 33 | tolvajtársaságokkal, lélekvásárlókkal, anarchistákkal, a lebujok orgiáival alapos
387 4 | is jobban tennéd, ha az Ancsa nótája helyett az enyimet
388 15 | kerti lak körül elkezd egy andalgó macskapár egymással szerelmi
389 2 | hanem hozzálátott a maga angáriájához.~Két öblös csésze állt az
390 19 | az ő kezébe fizessék az angáriájukat, még pedig egész fertályt
391 36 | festőállványon levő képről. Angeli művész ecsetje remekelt
392 12 | előtt, s kiszáll belőle egy ánglus. – A német beszédjének a
393 11 | az embernek azért, hogy anglusul tud, hogy nem hagyják aludni.~–
394 11 | világ minden cimboráival, angollal, spanyollal. Onnan ragadt
395 35 | sápadtságát, göndör langos haja angolos csigafürtökben omlott kétfelől
396 13 | küldd le érettem a halál angyalát, s íme meghallgattál. Előttem
397 10 | csak egy diófábul faragott angyalka. Nem adnám egy tarisznya
398 21 | kis csevegő, piros képű angyalkánk helyett egy kis fehér halottunk
399 31 | ön angyal; de én még egy angyalnak sem adom el a lelkemet.
400 7 | úgy dűl ki belőle a sok angyalos bankó.~Az öreg egészen belemelegedett
401 9 | Mind a húszan?~– Aj nem annyian. Csak huszonöten.~– Uram
402 3 | tehetségem. Amennyit keresek, annyival beérem. Aztán ami nincs,
403 14 | használt, utólagosan mint antidotum is.~– Ez hatalmas dózis
404 35 | utána: megvárva, amíg az antik óra mély harangkongású ütéssel
405 9 | bolondság, mikor mondok, hogy antlantumi ocean csak nagy pocsóta,
406 16 | Te is ott kezded, ahol az anyád kezdte; majd ott is végzed,
407 21 | koráll nyakkötőmet, amit az anyámtul kaptam egyszer karácsonyra.
408 30 | zsebében volt egy levél az anyjához címezve. A levél tartalma
409 21 | háza szemközt volt az ő anyjának a házával. Szerettük egymást,
410 32 | rettenetes búcsút vesz az anyjától.~– Olvassa ön ezt.~Az ügyvéd
411 10 | Azokat még a boldogult anyjuk köthette csomóra, s azóta
412 23 | nevetnek, amiket az öreg anyókák szentül elhisznek, azt gondolják,
413 7 | Mondok, viszek egy kosaar aómaat a vasúthoz, hátha vesznek
414 4 | maradt otthon, mikor az apa meg a testvérek muzsikálni
415 34 | Az apácáéra?~– Nem az apáca egészségére, az egészséges,
416 34 | oly hűségesen ápolta.~– Az apácáéra?~– Nem az apáca egészségére,
417 12 | Rablók vagytok! zsiványok! apáddal együtt – kiabált a szalámis.~–
418 12 | Prprprka?~– Én vagyok! Az apádlelkét! Hát mi kell?~– Giv mi e
419 12 | hegedűdet. Mondd meg az apádnak, eredj, szaladj haza, hogy
420 30 | chatouille-orrba.~– Dehogy nem! Apai ősei Raubritterek voltak,
421 12 | azt sohasem hallották az apáink, hogy legyenek ez világon
422 12 | adhatnám el, mert a hegedű az apámé, ő is az apjától, a meg
423 21 | gyerekek, hogy neki még igazi, apárul való neve sincsen. Nekünk
424 30 | kiejtett szavait, szellemes aperçu-it a „reggeli lap” számára.~
425 28 | zeneiskolában tanult. Ő arra egy apjárul ereklyében maradt hegedűt
426 12 | hegedű az apámé, ő is az apjától, a meg a nagyapjátul kapta,
427 7 | karján.~-Jaó napot Aadaam apocska! Hát tudja-e, hogy hol jár
428 35 | begyógyultak. Hála a gondos ápolásnak, amiben részesültem.~– Látom,
429 23 | mint hogy ők virágokat ápoljanak a temetőben.~Annál pompásabb
430 33 | nem lehetett megérteni.~Az ápoló irgalmas néne azt mondá,
431 33 | nyelte a hűsítő italt.~Az ápolónő mondá, hogy már hét nap
432 14 | jelentve a kisasszony?~Erre az aposztrofálásra maga a Lidi kisasszony felelt
433 27 | azért léptem fel ilyen apparátussal. Ma sem vagyok én egyéb,
434 27 | ötlet volt.~– Bizonyosan apprehendálnak, hogy megvárakoztattam a
435 10 | visszacafatolni Palotaara. Majd apraankint elhordogassam innen.~– Hát
436 14 | betette ide addig, amíg apránkint eladogatja.~– Ó szent Illés
437 5 | asszony azt árult.~A hírlapok áprilisi időjárást konstatáltak.~
438 26 | Valamennyit mind káposztának aprítom gazdástul együtt egy magam.~
439 34 | lágykemény tojások s kockára aprított tepertyűk tesznek kínálatossá.~
440 31 | készpénzzel kifizetni: az apróbb fogadásokat, akik nagy lármával
441 30 | került haza a klubból.~– Apropos – mondá a harmadik ásítás
442 11 | iparcsarnokot, vágóhidat, elevátort, aquincumi amfiteátrumot. Kolosszál!
443 8 | színű virágokat és arany arabeszkeket. A főnök rábízta a Lidire,
444 15 | orchideákrul, passiflorákrul és arabeszkekről.~Lidi föltette magában,
445 23 | gőz fölé tartja az arcát! Arábiának minden fűszere elülhet emellett!~–
446 3 | hét alatt, s kifizetem az árából, amivel a Lidi adós maradt.~
447 28 | s finom ízlését, és az árakban való fluktuációkat. Vajon
448 30 | győztes. Ugyan ki adná az aranyalmát Minervának?~A mézeshetek
449 7 | mehet ki az Eldorádóba – aranyat keresni.~És már kapaszkodott
450 12 | forintja marad: no meg az aranyázsió! Ez szép profit! Mindig
451 30 | milyen szép tabatiére ez?~Aranybul volt. A födele tükörsimára
452 14 | élnek. Hát ez a pecsétes, aranyetikettes palack hogyan került ide?
453 3 | hatvan krajcárt, a selymet, aranyfonalat a kereskedő adja. Hat hét
454 27 | e cím alatt: „Koldusok aranylakodalma”. Tarafás uram nagylelkűsége
455 27 | az esküvőjét is, meg az aranylakodalmát is. Énnél csak én voltam
456 11 | zsebéből kerékkötő nagyságú aranylánc fityegett elő. A szeme elé
457 25 | urával egybekelt, s most az aranymenyegzőjüket tartják meg.~– Hát miért
458 4 | azon bársony főkötő, hajdan aranynak vallott csipkékkel. Ennek
459 32 | végiggördülni a kastély aranyozott vasrácsa előtt. Talán ők
460 14 | porzótartóban a kovarc. Aranyszájú szent Jánostól kezdve Paprika
461 3 | sötétkék szemek, s dúsgazdag aranyszőke haj, mely mint egy tiara
462 31 | kelyhében fürdött egy fényes aranyzöld légy.~– Milyen szépen süt
463 2 | mondtam. Ezeknek most van az aratásuk! Egy forint ötven krajcárt
464 9 | magával az alkudozó hölgy arcábul kiismerni, hogy vajon csakugyan
465 35 | fénytelen fekete öltöny emelte arcának kreol sápadtságát, göndör
466 33 | az ölébe, letörülgette az arcáról az ámító festéket, vallatóra
467 31 | megjelenését kísérte. Sugárzott az arcárul a kétségbeesés.~Azon kezdte,
468 27 | azoknak el kellett érteniök az arcjáték titkát.~– Haj, haj – sóhajta
469 5 | meg. Én nem téptem szét az arcképedet, nem dobtam a szemétbe,
470 36 | letakarta a fátyollal az arcképet, úgy ahogy elébb volt.~Azután
471 36 | annak a megszólalni kész arcképnek a szemébe.~És aztán magában
472 1 | szigorú kifejezést ád az arcnak.~– Azt nem tehetem, Ádám
473 22 | egymás szeme közé nézés, arcoknak elveresedése, mikor nagy
474 14 | fuchsin! Hol egy tükör? Az arcomnak skarlátveresnek kell már
475 23 | mondá Makár öntudatos arcragyogással.~– Mért nem adja ön ki?~–
476 9 | nagyra vitte a lavateri arctanulmányt. Üzlete hozta magával az
477 16 | karszékben. Ijesztő rezes arcú, sasorrú, kidülledt szemű
478 32 | Sarolta levágott feje, a hóhér arculütésére még elpirul.~– Nem hagyott
479 16 | amiket meghallani rosszabb az arculverésnél. Közben el-elnevette magát.~
480 35 | Csak úgy csikorogtak az arcvonásai a kényszeredett nyájasságtól.~–
481 3 | Tiszta, nemes metszésű arcvonások, finom ajk, mély tüzű, sötétkék
482 23 | rosszabb előadást láttunk az arénában”. Hát ez az én mindennapi
483 8 | padlást is kiadta a háziúr árendába, az tele van kukoricával.
484 28 | kész volt eladni minden árért. A mester azt mondta neki,
485 31 | Ön nagyon okos asszony. Argumentumai nagyon nyomósak. Nem kísértem
486 26 | magammal hordjam a nyomatékos argumentumokat. – Legények! – Aki ellenkezik,
487 30 | szóval egyszerre fel lett Argusnak minden szeme nyitva.~A grófnőnek
488 4 | Ádám és Zsuzsa képezték az arisztokráciát, az igen természetes. Nemcsak
489 28 | kivételek is. Igazi előkelő arisztokrata hölgyek, akik szintén a
490 4 | Akinek erős oldala az aritmetika, az kiszámíthatja, hogy
491 32 | gazdája.~– Holmi apró iparos árjegyzéken kívül, ami a tárcájából
492 17 | keresztül nem megy; hanem az árkádok alatt kerül át egyik oldalról
493 12 | Magam sem. Hanem hát az az ármányos mikroszkópium kisütötte,
494 30 | voltak, s anyai nagyapja Armeeliferant.~A grófnő görcsöket kapott,
495 28 | garassal nem alább a kiírt árnál.~Az utazó virtuóz és a hegedűgyáros
496 9 | meg vitte őtet: bele estek árokba, szekér feldült, hordó ledült,
497 1 | szeme, könnyen leragad. Hát arravaló a „Vigyázz”, hogy azalatt,
498 12 | vagy nem trikó: annak nem árt meg a láthatatlan szörnyeteg,
499 25 | Jaj de jól tudják az ártatlanok! Nagyon jól van! Ezekbül
500 15 | Megszabadítja az üldözött ártatlanságot. Ő a megtorló igazság lovagja.
501 12 | akkurátusan. – Hanem mikor erre az ártatlanul mosolygó barnapiros csemetére
|