Rész

 1     I|           használó férfiak között. Vajon mi lesz a neve annak a szépnek,
 2     I|                  megbánod. Tudod-e, hogy mi feladat vár most reánk?~–
 3     I|            értesz.~– Hanem hát mindennek mi köze a kaukázusi hadjárathoz?~–
 4     I|              hosszú sziklabirodalom.~– S mi köti össze?~– Ugyanez a
 5     I|          eddigelé felfedezhetlen maradt. Mi folyvást toljuk minden irányban
 6     I|              teleszórni ezt az országot, mi lenne még az eredmény, ha
 7     I|                lenne még az eredmény, ha mi vennők e telepeket újabb
 8     I|                  fúrni: mind odavesztek. Mi történt velük? Ki nem lehet
 9     I| továbbmenekülésben, azt gondolva, hogy a mi üldözöttünk vagy. Látod,
10     I|             magadat erre az emberre, ő a mi hívünk.”~– Te fogsz a vezetőm
11     I|              vagy keresztyén?~– Óh igen, mi osszetek mind keresztyének
12     I|           marasztott, hogy várjam végig, mi lesz? A két keresztkomám
13     I|                 az a fehér aranyos öv. – Mi a neved? – kérdezé Riumin
14     I|              terebély bükkfa törzsére.~– Mi az? – kérdezé tőle az osszet.~–
15     I|                  ők elkezdik a böjtöt, s mi ezentúl, amíg csak a raszkolnik-telepeket
16     I|         agyagtévő tömte azt be, aminőt a mi sütőnéink használnak a kemencéik
17     I|         reszketés áll az ember inaiba.~– Mi ez? – kiált fel Riumin,
18     I|             fogva útitársát.~– Hallgasd, mi szól itt?~Nemsokára ismét
19     I|             Riuminnak:~– Hát tudod, hogy mi volt az a tegnapi tűzrakás
20     I|             átmenjen az áldozatkenyérbe. Mi a tavalyi próféta lelkét
21     I|                tűzfényben. – Tudod, hogy mi az ott? – mondá Mczhetisz
22     I|          fegyverével kezében várta, hogy mi jön onnan elő.~Egy kísértet!~
23     I|                  A bajuszos goszpodár.~– Mi az? Adighé, vagy moszkó?~–
24     I|                  esze messzebbre járt.~– Mi is az angyalok fiai közé
25     I|         megkérdezni házigazdájától, hogy mi történik a Tamara várában
26     I|               Egyedül volt a szobájában. Mi oka lehetett mély éjszakának
27     I|      csimpolyánkkal kell kísérni. De hát mi nem tartozunk elérzékenyülni.
28     I|                 Mit tartozik ez mireánk? Mi útkeresők vagyunk. Ma a
29     I|                szólt:~– Angyalok fiai! A mi őrszentünk haza készül térni
30     I|          hiszitek. De én nem vagyok pap, mi közöm vallástokhoz. Hanem
31     I|                 bizonyos volt Riumin; de mi fog történni ezzel a leánnyal?~
32     I|                    Sem azzal a leánnyal. Mi a magunk dolgát végezzük
33     I|                   Ott a helyed! Ez itt a mi helyünk! Második! Végezz!~
34     I|             híttál bennünket Jehova elé, mi megyünk. Te megloptad a
35     I|                  megyünk. Te megloptad a mi titkainkat, hogy fölfedezd
36     I|                  Nem látod? Haldoklom.~– Mi bajod?~– Nem hallod? A békák!~
37     I|                   Riumin tudta már, hogy mi baja? Ő is megkapta a kaukázusi
38     I|                  Riuminnak a puskáját, a mi melléje volt támasztva egy
39     I|                  eltávozott leány? Ugyan mi minden van itt az erdőben
40     I|              tüneményen. Tudta jól, hogy mi az.~A rigai egyetem növendéke
41     I|                fekete, fényes szakállát.~Mi volt igazságosabb, mint
42     I|              testvére, nem is szeretője. Mi okon, mi jogon mondaná azt
43     I|               nem is szeretője. Mi okon, mi jogon mondaná azt róla: „
44     I|             kérdte többé Riumintól, hogy mi tetszik neki? Mind a két
45    II|             talált itt végmenedéket.~– S mi tart ennyiféle népet össze?~–
46    II|                 Megálljatok csak! Hozunk mi ide egy archimandritát egy
47    II|                     Már készen vagyok.~– Mi van még hátra?~– A megtöltés
48    II|                  valami nagy baja van.~– Mi lelt? – kérdé, megcirógatva
49    II|           hegye-völgye be van népesítve; mi is ismernők azokat. Az aranyásók
50    II|                is laktak egy aulban. Még mi is szánakozva szóltunk róluk.
51    II|               akarom általad tudni, hogy mi van a túlvilágon.~A leány
52    II|               tele van rokonaim vérével. Mi van még hátra? Az is vétek
53    II|             megcsalta Medeát?~De hallga, mi dörg a távolban? A távol
54    II|           odújába!~Hadsegédét hívatta:~– Mi újság?~– Parancsára, tábornok.
55    II|             legelső munkafelügyelőtől:~– Mi újság?~– Parancsára, tábornok;
56    II|         közelített Veljaminovszk felé.~– Mi az? – kiáltá a tábornok,
57   SAM|                fogja fel a kérdést, hogy mi teendője van egy meghódított
58   SAM|                  egész világ leste, hogy mi fog történni a Kaukázusban.
59   SAM|          csókolgatja, attól kérdezgeti: „Mi bajod, édes?” A világ minden
60   SAM|     visszanevetett – most megtudta, hogy mi az a hang, amitől az erős
61   SAM|                  után bemutatni. Talán a mi fiatalságunk is kedvet kap
62   SAM|                 kalevainok azért, hogy a mi dicsőségünket olyan szép
63   SAM|             történetünk bevezetése.~Hogy mi lesz a vége? Allah tudja,
64   SAM|             által kérdezteté a cár, hogy mi baja. Tán nincs megelégedve
65   SAM|                  a lakomával? – Nincs! – Mi hiányzott? – A kalmukoknál,
66   SAM|                  azon töri a fejét, hogy mi rosszat tegyen velem. Ragadozó
67   SAM|                 mint tündérbőrnek.~– Hát mi az a levél?~– Ez Akszantine
68   SAM|           megfelelő cirillbetűket.~Ugyan mi lesz ebből? – gondolá magában
69   SAM|                 én vallásomra térsz.~– S mi szükséged van neked az én
70   SAM|                  azok a némberek, akik a mi pusztáinkon laknak, nem
71   SAM|      mennyországba jusson, ahová én.~– S mi kell arra, hogy a te mennyországodba
72   SAM|                  ahol letelepedünk, mert mi nem lakunk egy helyben;
73   SAM|                  így színről színre.~– S mi fog történni e pókokkal? –
74   SAM|                  áldása nem szentesíti a mi frigyünket.~E szóra azonnal
75   SAM|             olvasni nem tud, hát őrá még mi nem vár akkor, akit a helsingforsi
76   SAM|                  vadászott kelevézzel, s mi már csak bogarakra vadászunk
77   SAM|           lámáknak elbeszélt arról, hogy mi van a kék hegyeken túl.~
78   SAM|                   meg akarta tudni, hogy mi van még a világ végén is
79   SAM|             valami.~Még nem tudták, hogy mi az.~Fölöttük lakott a moszkó!~
80   SAM|                  az obont odább cepelni. Mi lelte őket?~Az, hogy az
81   SAM|               mutatta ki egyszerre, hogy mi lakik benne.~A felesége
82   SAM|                afelől világosítani, hogy mi módon kerülnek a tigrisek
83   SAM|                 hát magyarázd meg nekem, mi volt ez, amit én most láttam
84   SAM|               hát kik szállítják azt, és mi okból?~– Azt bizony egy
85   SAM|                 legyen úgy.~*~De mármost mi történjék Ain Khánéval?~
86   SAM|           szerencsétlennek.~*~Hanem, hát mi közünk nekünk a pogány bálványimádók
87   SAM|               nem voltak tisztában, hogy mi az a „határ”.~Mert voltak
88   SAM|                 hanggá emelve, kiálta:~– Mi vagy te? A törgauta nemzet
89   SAM|                 én megmondom neked, hogy mi vagy te, Irzambek! A nikolajevszki