Rész

 1     I|          előttünk mindent. Egy élő ember vagy állat nem maradt a
 2     I|            elítélt bűnös, de azért ember és gép mégis kenyeret és
 3     I|           megszokja időjártával az ember.~– És ha a három év letelt?~–
 4     I|           ezt is csak megszokja az ember. Itt megint három évig fog
 5     I|          hogy sohase szokja meg az ember…~Riumin most már elhallgatott.~–
 6     I|        övnek pedig ötször átéri az ember derekát, s abba jön a cserkesz
 7     I|          ami pedig rendes, hogy az ember elvigyorodjék, mikor a tükörben
 8     I|        hirdetményt, hogy ott földi ember hozzá nem férhetett.~– Most
 9     I|         élén álló, hosszú szakállú ember fülébe, mire az kezet szorított
10     I|      rettenetes: ez az ordítás! Az ember szíve lázdobogást kap tőle,
11     I|            amitől reszketés áll az ember inaiba.~– Mi ez? – kiált
12     I|             ki mindig a legöregebb ember az aulban, ebbe a sírboltba
13     I|            tart, addig vígan él az ember, s ha elfogyott, akkor megégeti
14     I|         teremtett Isten: ezzé csak ember torzíthatta el embertársát.~
15     I|          az országban, ahol minden ember álltól sarkig felfegyverkezve
16     I|     falvakból. A sztaroszta gazdag ember volt.~Az egész község tehetősségről
17     I|          hosszan imádkozott minden ember, úgyhogy Mczhetisz mindig
18     I|       Riumin lábaihoz, mire minden ember futott, az arcát eltakarva,
19     I|         úgy, ahogy álmában akar az ember futni, és nem tud.~Egyszerre
20     I|            Azt szerette még minden ember!~Riumin nem mondta meg neki,
21     I|     kétszáz év óta nem lakik benne ember. A régi királyok óriási
22     I|   Nuamchwam hegy vidékét, azon még ember keresztül nem hatolt: a
23     I|      útszoros el volt foglalva egy ember elvesztése nélkül.~Riumin
24     I|          és Izménével.~Riumin mint ember, nem titkolhatta el hódolatát
25    II|            azt mondá:~– Akkor első ember fogsz lenni ez országban,
26    II|          gondolá:~– Leszek én első ember ebben az országban – teelőtted.~
27    II|            vannak megrakva.~Minden ember dolgozik, tanul; s a háromszáz
28    II|          az országban a legokosabb ember. S ez olyan zsibbasztó tudat.
29    II|            azt akarja, hogy minden ember itt, ezen a világon és a
30    II|           az egész lélekre hat; az ember gyorsan felejt, a fájó gondolatok,
31    II|            olyan érzést, mintha az ember repülne fölfelé. Ilyen bódító
32    II|         leány a te húgod, ez a rab ember a te apád.~– Palotákban
33    II|            maradt Izméne? S a néma ember megérté a néma kérdést.~
34    II|         téli tájképet. – Ma minden ember kétszeres jó kedvvel dolgozik,
35    II|            S azzal dobszóra minden ember az egész folyam mentén nekiállt
36    II| kapaszkodott ki a harsogó vízárból ember és paripa, úszva, egymásra
37   SAM|        nevet, amiről ráismerjen az ember, hogy ez a másik.~Az ilyen
38   SAM|             Ahonnan, ha Isten nem, ember ki nem szabadítja: egy szép
39   SAM|            egy másik ketrecben egy ember dühöngött a vasrostélya
40   SAM|     megtanult gondolkozni, vagy az ember, aki elfelejtette azt?)~
41   SAM|        balkézre; de hát civilizált ember a kezei között nem tesz
42   SAM|          Igen finom, derék, mívelt ember; igazi gavallér. Valódi
43   SAM|       körülutazni. S csinos fiatal ember: ámbár mintegy három hüvelykkel
44   SAM|            Palotában az a hatalmas ember, aki a földtekének oly nagy
45   SAM|      betűket – mikor az a holdbeli ember egyszerre összetalálkozott
46   SAM|         abba a túlvilágba, ahol az ember a mulandó világot elfelejti.~
47   SAM|            hogy három nap lenne az ember pogány, s csak a negyedik
48   SAM| tiszteletére. Kivonult negyvenezer ember, gyalog és lóháton, egész
49   SAM|           fejébe, hogy negyvenezer ember puskával, ágyúval fél napig
50   SAM|     keresztül szokta meghallani az ember.~Másnap alig lehetett nyugtát
51   SAM|         meggyógyul. Ha azonban vén ember esik e bajba, akkor a lámát
52   SAM|       gyerek vagyok-e én, vagy vén ember? Sütőkemence kell-e, vagy
53   SAM|    elmondani.~Irzambek herceg okos ember volt, aki belátta annak
54   SAM|             amiket addig félmillió ember s végtelen, megszámlálhatlan
55   SAM|           lovaikat. Roppant gazdag ember volt. Kétmillió juhot, hatvanezer
56   SAM|            volt akasztva, négyezer ember számára készen volt az otthon.
57   SAM|         rém, aki nem tartja meg az ember emlékét. A homoktengeren
58   SAM|       törtek keresztül. Ötszázezer ember egy tömegben, fegyverrel,
59   SAM|        hogy benne lakjék örökké az ember, mint a halott a sírjában,
60   SAM|             akik semmivé teszik az ember fáradságos munkáját, s ha
61   SAM|          eke” és „malom” a neve, s ember és állat van beléjük fogva.~
62   SAM|           házak előtt ült hét öreg ember, övig érő fehér szakállal,
63   SAM|            Csupa sír, és sehol élő ember. És bukkant egész városokra,
64   SAM|       Vallásuk azt tartja, hogy az ember lelke holta után a marmotákba
65   SAM|         micsoda vad?~Itt nem lakik ember.~Pedig, hogy lakott itt
66   SAM|         valaha, s hogy az hatalmas ember volt, azt bizonyítják a
67   SAM|        füstöt nem lehet látni, élő ember hirdetőjét.~Zikohór saisán
68   SAM|         rakva csontokkal; hanem az ember elől elbúvik.~Végre hosszú,
69   SAM|           növény hirdeti azt, hogy ember lakott itt ezen a tájon.~
70   SAM|      boldogabb, mert ott még olyan ember is van, aki a gyümölcsöt
71   SAM|       drágakővel, s ahol nem lakik ember, s amit még nem fenyegetett
72   SAM| elhatározása, s a szelíd, alamuszi ember akkor mutatta ki egyszerre,
73   SAM|         hogy a felemelt fejével az ember szeme közé néz. S minő fej,
74   SAM|            szolgán, s átharapta az ember nyakát, megrázta azt a szájában,
75   SAM|            őt elűzze onnan. Minden ember bezárta magára a jurtája
76   SAM|         erős kezű, de gyönge szívű ember volt: egyetlen fiától nem
77   SAM|            Az egymás mellett fekvő ember és kutya pedig azt, hogy
78   SAM|           van”.~Csendes természetű ember volt: sót lehetett a hátán
79   SAM|          láttára. Lovon ült minden ember. Ain Kháne kiválasztá legjobb
80   SAM|     elszörnyedve minden keresztyén ember, aki ezt hallaná (a mozaista
81   SAM|            De hátha egy keresztyén ember két asszonyt talál megszeretni,
82   SAM|           feleségemre nézve idegen ember lenni! – mondá Irzambek