bold = Main text
     Rész                                                 grey = Comment text

3001    II   |             hatalom. Kivált, midőn ugyanez a nő a házon kívül igazi királynő;
3002    II   |                 Kivált, midőn ugyanez a nő a házon kívül igazi királynő;
3003    II   |                   trónján, lova nyergében, a bírói tribünön ül, fejére
3004    II   |                   tribünön ül, fejére téve a földjelvényes sisakot, akkor
3005    II   |                   között, s hízelegni csak a háromszázegyediknek tud:
3006    II   |                    és szívébe.~Riumin azon a télen egészen beletalálta
3007    II   |                  beletalálta magát azoknak a kis német fejedelmeknek
3008    II   |                    kis német fejedelmeknek a szerepébe, akikre nézve
3009    II   |                 aztán fejedelmi hatalmukat a zene, építészet, művészet,
3010    II   |                 adatott elő; megismertette a gazdagokat a táncestélyek
3011    II   |                 megismertette a gazdagokat a táncestélyek élvezetével;
3012    II   |                élvezetével; összegyűjtötte a festőket, s a nagy nemzeti
3013    II   |               összegyűjtötte a festőket, s a nagy nemzeti múlt emlékeit
3014    II   |                 meg velük, s télikertjében a kaukázusi flóra csodaszép
3015    II   |                  uralkodóvá váljék, akinek a kedveért megváltoztatja
3016    II   |          megváltoztatja egykor az udii nép a chariate alkotmányt, mely
3017    II   |                   folyvást leányágra száll a korona. Riumin a törököt,
3018    II   |           leányágra száll a korona. Riumin a törököt, aki sohasem énekel,
3019    II   |                    megtanította dalolni, s a cserkeszt, aki sohasem nevet,
3020    II   |                    énekeltek és kacagtak. (A cserkesz nők, ha a háremekbe
3021    II   |              kacagtak. (A cserkesz nők, ha a háremekbe kerülnek, még
3022    II   |             megtartják örök komolyságukat; a szultáni szerájban egy sajátszerű
3023    II   |                   helau hindi”; ez ingerel a nevetésre.)~S miért ne fogadta
3024    II   |                    e zajtalan boldogságot? A Föld-isten kínálja azt.
3025    II   |                    Föld-isten kínálja azt. A Föld-isten azt akarja, hogy
3026    II   |                hogy minden ember itt, ezen a világon és a mai napon legyen
3027    II   |               ember itt, ezen a világon és a mai napon legyen boldog;
3028    II   |                boldog; ne keresse azt, ami a halhatatlanságnak való.
3029    II   |               ünnepnapra volt hagyva. Mert a Föld-istennek is vannak
3030    II   |               egyszerre ellep minden mezőt a sárga virág; mintha be volna
3031    II   |               virág; mintha be volna húzva a föld aranyterítővel. Nálunk
3032    II   |               Nálunk gólyahírnek híják ezt a virágot, s mikor az megjelen,
3033    II   |                   megjelen, ugyanaz jelszó a hegyeken levő hónak az olvadásra.~
3034    II   |                   levő hónak az olvadásra.~A gólyahír-virág megjelenésének
3035    II   |                  megjelenésének napja volt a menyegző határideje.~Előre
3036    II   |                Előre látható volt, hogy ha a havasokról elkezdik a folyamok
3037    II   |                   ha a havasokról elkezdik a folyamok az áradatot mind
3038    II   |            Alazán-tóba önteni, akkor annak a partján még több ház ereszét
3039    II   |                 még több ház ereszét eléri a víz, s a gyümölcsligetek
3040    II   |                 ház ereszét eléri a víz, s a gyümölcsligetek úszni fognak.~–
3041    II   |                 úszni fognak.~– Nem akarod a Jachwa tűzaknáját még fellobbantani? –
3042    II   |                  kérdé Alzahira Riumintól, a fenyegetett tóparti falvak
3043    II   |              felelt rá Riumin.~És Alzahira a szerelem hálamosolyával
3044    II   |             akadály el lesz hárítva, akkor a jezidek bevégezték föladatukat,
3045    II   |                  bevégezték föladatukat, s a galgár fejedelem azonnal
3046    II   |            visszakérni az elvitt túszokat: a maga menyasszonyát és a
3047    II   |                    a maga menyasszonyát és a testvére vőlegényét. S mivel
3048    II   |            embertől megvédhesse magát, aki a saját adott szavával jön
3049    II   |             megmondani Csengli ghirainak: „A te húgod vőlegényét magam
3050    II   |        menyasszonyodat pedig elbocsátottam a halott emberekkel a föld
3051    II   |          elbocsátottam a halott emberekkel a föld alatti világba”?~Azért
3052    II   |                   Azért csak hadd ússzanak a falvak, kertek ott az Alazán-tó
3053    II   |                    ott az Alazán-tó körül.~A Föld-isten bűvhatalma az
3054    II   |                   az ember gyorsan felejt, a fájó gondolatok, mint a
3055    II   |                    a fájó gondolatok, mint a férgek, lebújnak a földbe,
3056    II   |                    mint a férgek, lebújnak a földbe, s mint mozdulatlan
3057    II   |          rovarbábokat! Az utazók emlegetik a kaukázusi mézet, amiről
3058    II   |                kaukázusi mézet, amiről már a római írók azt jegyzék föl,
3059    II   |                 azaleák virágnedvétől.) Ez a méz édes önfeledést hoz
3060    II   |                    méz édes önfeledést hoz a lélekre, s a test idegeire
3061    II   |                önfeledést hoz a lélekre, s a test idegeire valami olyan
3062    II   |           szakadatlan gyönyör.~Alzahirában a nők eszményképét ismerte
3063    II   |                ismerte föl. Úgy reszketett a közelgő naptól, mely őt
3064    II   |                    vezetni, mint aki előtt a nőszív adta boldogság még
3065    II   |                    még ismeretlen titok.~S a mezők szép zöldek voltak
3066    II   |                    szép zöldek voltak már, a milliárd virágbimbó csak
3067    II   |                    harmatra várt még, hogy a hajnal sugarai előtt kipattanjon,
3068    II   |                   mezőn végig fog hangzani a hozsánnakiáltás: „Itt a
3069    II   |                    a hozsánnakiáltás: „Itt a tavasz!” S a tavasz legelső
3070    II   |         hozsánnakiáltás: „Itt a tavasz!” S a tavasz legelső ünnepe lesz
3071    II   |                 tavasz legelső ünnepe lesz a menyegző napja.~Hanem az
3072    II   |             hózivatar zúdult alá; ritkaság a kies udii tartományban,
3073    II   |                 ott is, mint ahogy meglepi a nápolyi narancsligeteket
3074    II   |                  hóval az egész mező, mely a gólyahír kivirágzását várta.~
3075    II   |                   föl álmából.~Ismerte ezt a hangot jól. Gyakran hallotta
3076    II   |             hallotta azt Szentpétervárott. A jégmadár kiáltoz így, melyet
3077    II   |                  így, melyet sokszor lever a szél az éjszaki tenger mellől
3078    II   |                   az éjszaki tenger mellől a déli vidékekre, madárnak
3079    II   |               veres, de hangja ijesztő; ez a hóförgeteget, a buránát
3080    II   |                ijesztő; ez a hóförgeteget, a buránát szokta kísérni.~
3081    II   |                 fehér volt az egész vidék. A park lombos fái görnyedtek
3082    II   |                 park lombos fái görnyedtek a hóteher alatt, s a szökőkút
3083    II   |              görnyedtek a hóteher alatt, s a szökőkút vízömlenye helyét
3084    II   |            jégcsap-csipkézet váltotta fel; a vízöntő triton vállán ült
3085    II   |                  vízöntő triton vállán ült a sötétzöld jégmadár, s onnan
3086    II   |                    egy ország, ahol még hó a mező, jég a virág, éjszakfény
3087    II   |                    ahol még hó a mező, jég a virág, éjszakfény a nap.~–
3088    II   |                    jég a virág, éjszakfény a nap.~– Ott van egy gunyhó,
3089    II   |                    egy gunyhó, ereszéig ér a hófuvat, a kémény füstje
3090    II   |                     ereszéig ér a hófuvat, a kémény füstje elterül a
3091    II   |                    a kémény füstje elterül a havon, ablakából nincs kilátás.~–
3092    II   |           ablakából nincs kilátás.~– Abban a gunyhóban lakik egy öreg
3093    II   |                    az.~– Mikor készen lesz a vakarcs és a szűrködmen,
3094    II   |                   készen lesz a vakarcs és a szűrködmen, akkor az a gyönge
3095    II   |                  és a szűrködmen, akkor az a gyönge leány el fog indulni
3096    II   |                 leány el fog indulni azzal a hófuvaton keresztül, egyes-egyedül
3097    II   |                   keresztül, egyes-egyedül a virradatlan éjszakában,
3098    II   |                     nehéz csákánnyal vágva a követ, kezén, lábán csörög
3099    II   |                 követ, kezén, lábán csörög a lánc. Egy héten egyszer
3100    II   |                 vele beszélni: egyik héten a feleségének, másik héten
3101    II   |                   feleségének, másik héten a leányának. Akkor ennivalót
3102    II   |      megfoltozhatják.~– Ez az öreg asszony a te anyád, ez a gyönge leány
3103    II   |                öreg asszony a te anyád, ez a gyönge leány a te húgod,
3104    II   |                   anyád, ez a gyönge leány a te húgod, ez a rab ember
3105    II   |                gyönge leány a te húgod, ez a rab ember a te apád.~– Palotákban
3106    II   |                   te húgod, ez a rab ember a te apád.~– Palotákban laktak,
3107    II   |                éltek egykor.~– Te vétettél a cár ellen, és ők szenvednek.~–
3108    II   |                 együtt vannak, letérdelnek a szentkép elé, és teérted
3109    II   |                  elfelejted őket, s örülsz a magad gyönyöreinek.~– Jaj
3110    II   |                hogy ő mégis hatalmasabb úr a Föld-istennél. Ez csak elnyugtat;
3111    II   |             teremtenek. Ő az, aki csinálja a zivatart és a világtörténetet.~
3112    II   |                 aki csinálja a zivatart és a világtörténetet.~A felriasztott
3113    II   |             zivatart és a világtörténetet.~A felriasztott álomlátó gondolatai
3114    II   |                 tovább fekhelyén nyugodni; a félbeszakított boldog álom
3115    II   |         fölöltözött, s kibámult ablakán át a hótól világos éjszakába.
3116    II   |                   hótól világos éjszakába. A hideg éjszaki szél kapta
3117    II   |                 eltávozott az ő parancsára a sziklák és hegyek dohos
3118    II   |                  dohos titkait fölkutatni, a némák között némává, a holtak
3119    II   |                     a némák között némává, a holtak között halottá lenni.~
3120    II   |                  testét, lelkét, elrabolta a szívét, minden érzelmét,
3121    II   |         megfosztotta az utolsó vigaszától, a panasztevő szótól. Az oly
3122    II   |                  is? – Olyan jó álmokat ád a Daal isten?~Egyszer az át
3123    II   |                   Riumin, hogy kiláthasson a szabadba, lélegzete melegével
3124    II   |                olvasztott egy kerek foltot a jégbokréta közepébe.~Künn
3125    II   |                 ott, palástjának csuklyája a fejére volt húzva.~– Ki
3126    II   |                   és harmadszor is ismétlé a megszólítást, a harmadiknál
3127    II   |                    ismétlé a megszólítást, a harmadiknál a rejtélyes
3128    II   |                megszólítást, a harmadiknál a rejtélyes alak hátratolta
3129    II   |                    alak hátratolta fejéről a csuklyát. A hóvilág megismertette
3130    II   |             hátratolta fejéről a csuklyát. A hóvilág megismertette arcát.~
3131    II   |                   kihajolt hozzá, átölelte a derekát, és felemelte magához
3132    II   |           felemelte magához az ablakon át.~A leány fázott és reszketett.
3133    II   |              reszketett. Össze volt fagyva a szokatlan hidegtől. Az a
3134    II   |                   a szokatlan hidegtől. Az a szürke, földpenész szagú
3135    II   |                    öltönyt magadról!~Hanem a szobában is hideg volt.
3136    II   |               hideg volt. Riumin lefekteté a leányt még meleg fekhelyére,
3137    II   |                melengeté fel azokat, ahogy a leány tett egykor ővele
3138    II   |                    leány tett egykor ővele a Tamara váránál.~– Visszajöttél
3139    II   |                vagy társaid is itt vannak?~A leány nem felelt rá semmit.~–
3140    II   |                 most gondolkoztam felőled!~A leány nem mondta rá, hogy „
3141    II   |           szenvedtél? Szólj! Szólj! Szólj!~A leány pedig egyre hallgatott,
3142    II   |               hallgatni akarsz előttem is?~A leány csak fejével inte.~–
3143    II   |                      Mikor jól tudod, hogy a te szavad vált meg engem
3144    II   |                    Hiszen énérettem mentél a föld alá, az én szavamra
3145    II   |                     s most néma maradsz-e?~A leány összerázkódott, s
3146    II   |                  eltemette kezei közé. Még a sóhajtást is visszafojtotta
3147    II   |                  Annak is szó értelme van. A bezszlovecsnie esküje megtörhetetlen!~
3148    II   |      bezszlovecsnie esküje megtörhetetlen!~A kínpad sem vesz ki többé
3149    II   |                   emberi hangot abból, aki a szörnyű fogadást elmondta.~
3150    II   |                 szörnyű fogadást elmondta.~A kínpad nem; de hát egy édes
3151    II   |                    szólt Riumin, felölelve a leányt. – Szeretsz-e még
3152    II   |                 azt hallani, hogy, íme, ez a ti leányotok, a te testvéred,
3153    II   |                    íme, ez a ti leányotok, a te testvéred, az én imádott
3154    II   |                   én imádott nőm?~Ó, ettől a bűvmondattól le kellett
3155    II   |             bűvmondattól le kellett omlani a csontokból rakott varázskörnek!
3156    II   |               rakott varázskörnek! Ezeknek a szavaknak még az eltemetett
3157    II   |                 Igen! Igen! Igen! – kiáltá a leány gyönyörlázzal szívében,
3158    II   |            szívében, s elfeledte e percben a láncraverő minden átkokat,
3159    II   |                 láncraverő minden átkokat, a bosszúálló elementumokat
3160    II   |                 örök kárhozatot, s karjait a kérdező nyaka körül fonva,
3161    II   |                félig sóhajtás, félig csók.~A szerelem a legerősebb vallás.~–
3162    II   |                     félig csók.~A szerelem a legerősebb vallás.~– S most
3163    II   |                 arccal.~– Mindent! – ígéré a leány.~– Akkor nincs elveszteni
3164    II   |                   És te itthagynád énértem a királynőt? Azt hallám, hogy
3165    II   |                királynőt? Azt hallám, hogy a tavasz első napjára van
3166    II   |                   első napjára van kitűzve a menyegzőtök?~– Azt a napot
3167    II   |               kitűzve a menyegzőtök?~– Azt a napot betakarta a hó! Nézd,
3168    II   |                      Azt a napot betakarta a hó! Nézd, itt vannak a neki
3169    II   |           betakarta a hó! Nézd, itt vannak a neki szánt menyasszonyi
3170    II   |               szánt menyasszonyi öltönyök. A vőlegény nászajándéka: a
3171    II   |                   A vőlegény nászajándéka: a fényes hevsuri viselet.
3172    II   |                   Te vagy az egyedüli szép a kerek földön – mondá Riumin,
3173    II   |               mondá Riumin, s amíg feladta a királynői mátkának szánt
3174    II   |                    neki, előbb megcsókolta a lábát.~A zivatar zúgása
3175    II   |                 előbb megcsókolta a lábát.~A zivatar zúgása elnyelte
3176    II   |                    zivatar zúgása elnyelte a távozó paripák dobogását,
3177    II   |                  távozó paripák dobogását, a hófergeteg betakarta nyomaikat.~
3178    II   |            hófergeteg betakarta nyomaikat.~A virradat sokáig késett:
3179    II   |                                        VI. A Föld-isten~Senki se látta
3180    II   |                     mikor elfutottak, csak a sztaroszta. A bezszlovecsniek
3181    II   |             elfutottak, csak a sztaroszta. A bezszlovecsniek vénje. A
3182    II   |                   A bezszlovecsniek vénje. A hófuvatban rájuk ismert.
3183    II   |                árulók…~…De hát mit használ a halott embernek tudni valamit?
3184    II   |                 vagy csalva, asszony! – De a bezszlovecsninek nem szabad
3185    II   |                   szót kimondani…~Ott várt a sztaroszta a királynő kapujában
3186    II   |           kimondani…~Ott várt a sztaroszta a királynő kapujában reggelig,
3187    II   |                álmodj, együtt ébredj velem a csalogányszóra!”~Együtt
3188    II   |                   Együtt ébreszté föl őket a jégmadár szava.~Nagy ünnepély
3189    II   |                   föl egy fiatal párt, aki a vőlegényt és menyasszonyt
3190    II   |                  volt rendezve mára; hanem a Föld-isten ünnepei nincsenek
3191    II   |               Föld-isten ünnepei nincsenek a naptárba előre megírva.
3192    II   |                    naptárba előre megírva. A vihar azt mondta, ma nincs
3193    II   |                ének.~Ahelyett azt jelenték a királynőnek, hogy megérkeztek
3194    II   |              királynőnek, hogy megérkeztek a holt emberek a föld alól
3195    II   |                 megérkeztek a holt emberek a föld alól az aranyzsákmánnyal.~
3196    II   |              aranyzsákmánnyal.~Alzahirának a menyasszonyi öltöny helyett
3197    II   |                  helyett föl kellett venni a királynői jelmezt, fejére
3198    II   |                  királynői jelmezt, fejére a mirtuszkoszorú helyett az
3199    II   |                    az androdamant sisakot, a Föld-isten jelvényével.~
3200    II   |              Föld-isten jelvényével.~Mikor a trónterembe lépett, már
3201    II   |                  eltávozott leányra; bárha a csuklya a félarcot elfödi
3202    II   |                   leányra; bárha a csuklya a félarcot elfödi is, a néma
3203    II   |              csuklya a félarcot elfödi is, a néma ajka elárulná, hogy
3204    II   |                   bámuló tekintete kérdezé a vén sztarosztától, hogy
3205    II   |                  hogy hol maradt Izméne? S a néma ember megérté a néma
3206    II   |                     S a néma ember megérté a néma kérdést.~A sztaroszta
3207    II   |                    megérté a néma kérdést.~A sztaroszta Alzahira elé
3208    II   |                 poraranyat, azt szétszórta a levegőbe, s elévonva övéből
3209    II   |               penészes iratot, azt ledobta a földre, s sarujával rátaposott,
3210    II   |                    Mit jelent ez? – kiálta a királynő.~A sztaroszta hevesen
3211    II   |                   ez? – kiálta a királynő.~A sztaroszta hevesen mutatott
3212    II   |           sztaroszta hevesen mutatott mind a két kezével arrafelé, amerre
3213    II   |                   kezével arrafelé, amerre a szökevények eltávoztak.
3214    II   |                     torzarca keserűségéből a választ.~A királynő megérté
3215    II   |                   keserűségéből a választ.~A királynő megérté a néma
3216    II   |                választ.~A királynő megérté a néma beszédet, s reszketve
3217    II   |            elmentek Riumint keresni, azzal a szóval jöttek vissza, hogy
3218    II   |                 szóval jöttek vissza, hogy a kösk üres, melyben Riumin
3219    II   |                   Asztalán egy levél volt, a királynőhöz intézve.~Alzahira
3220    II   |              szívdobogás közt nyitotta fel a levelet, s ezt olvasá belőle:~„
3221    II   |                  mint ellenség. – Országod a cáré, akinek azt a szultán
3222    II   |                Országod a cáré, akinek azt a szultán a drinápolyi békekötéskor
3223    II   |                 cáré, akinek azt a szultán a drinápolyi békekötéskor
3224    II   |          drinápolyi békekötéskor átadta; s a cár elveszi azt tőled, mert
3225    II   |            megtaláltam. – Én kezedbe adtam a fegyvert, hogy mikor visszajövök,
3226    II   |                   ágyúitok olyan jók, mint a mieink. Légy készen, és
3227    II   |                  hogy egészen bebizonyítsa a királynőnek azt, hogy ellensége,
3228    II   |                   ennél kegyetlenebb módja a hadüzenetnek?~Alzahira szemei
3229    II   |            kápráztak, feje szédült, elejté a levelet, s kezeivel a homlokához
3230    II   |               elejté a levelet, s kezeivel a homlokához kapott. S ekkor
3231    II   |             koronás sisak van, nem főkötő. A királynő áll itt, nem a
3232    II   |                    A királynő áll itt, nem a szerelmes asszony.~– Lovakat
3233    II   |                  ne lássék. – Üldözni kell a szökevényeket! Országunk
3234    II   |                  el vannak árulva.~E szóra a bezszlovecsniek ajkai megnyíltak,
3235    II   |                csak egy néma lehelet volt; a forró kilehelt pára meglátszott
3236    II   |                  kilehelt pára meglátszott a hideg légben.~A lármakürtök
3237    II   |                meglátszott a hideg légben.~A lármakürtök megszólaltak,
3238    II   |                  támtám bömbölése fölverte a népet, az ágyúk megdördültek;
3239    II   |                   aztán tapasztalták, hogy a moszkó nemhiába járt a maga
3240    II   |                hogy a moszkó nemhiába járt a maga iskolájába.~Riumin
3241    II   |                Riumin jó eleve úgy intézte a dolgát, hogy az Alazán-tavon
3242    II   |                 hadmozdulatokba begyakorlá a kis flottillát.~A menekülés
3243    II   |               begyakorlá a kis flottillát.~A menekülés éjszakáján a tó
3244    II   |                     A menekülés éjszakáján a tó innenső partjához érve,
3245    II   |               dereglyéikkel kísérjék őt át a túlsó partra.~Azok engedelmeskedtek
3246    II   |            Alazán-tó túlsó partjára. Azóta a vihar nőttön-nőtt, a dereglyék
3247    II   |                 Azóta a vihar nőttön-nőtt, a dereglyék szél ellenében
3248    II   |            ellenében vissza nem térhetnek, a mély tó oly hullámokat hány,
3249    II   |                  oly hullámokat hány, mint a tenger.~S mire a vihar lecsendesül,
3250    II   |                hány, mint a tenger.~S mire a vihar lecsendesül, mire
3251    II   |                    vihar lecsendesül, mire a dereglyések a cselről értesülnek,
3252    II   |            lecsendesül, mire a dereglyések a cselről értesülnek, mire
3253    II   |                  megint ismét visszatérnek a lovasokkal, azalatt a szökevények
3254    II   |         visszatérnek a lovasokkal, azalatt a szökevények két ország határán
3255    II   |                 túl lesznek üldözőik elől.~A nép dühe hangos átkozódásban
3256    II   |         felcsattanó hangon. – Hívjátok ide a halászokat! – Kinek van
3257    II   |           közületek lélekvesztőjével ebben a viharban a hullámokkal dacolni,
3258    II   |          lélekvesztőjével ebben a viharban a hullámokkal dacolni, s átverni
3259    II   |                   dacolni, s átverni magát a Jachwa torkolatáig, ahol
3260    II   |                   Jachwa torkolatáig, ahol a sziklagát áll?~Tízen is
3261    II   |                Amelyik odajut, keresse föl a munkavezetőt, s mondja meg
3262    II   |                    tegyen erre. Siessetek!~A halászok nekiindultak a
3263    II   |                    A halászok nekiindultak a haragos tónak lélekvesztőikkel,
3264    II   |                    tónak lélekvesztőikkel, a hullám oly magasan járt,
3265    II   |              hullám oly magasan járt, hogy a távozókat alig lehetett
3266    II   |                  néha-néha bukkant fel egy a hullám gerincén. Hanem a
3267    II   |                   a hullám gerincén. Hanem a sok hajós között volt egy
3268    II   |               között volt egy vakmerő, aki a bőszült vihar elé felhúzta
3269    II   |                 bőszült vihar elé felhúzta a vitorláját. Azt aztán repülve
3270    II   |                  aztán repülve vitte előre a szél. Az nem úszott, hanem
3271    II   |                 szökött egyik hullámhátról a másikra. Az bizonyosan túlpartra
3272    II   |          bizonyosan túlpartra ért.~S amint a vitorlás csónak átjutott
3273    II   |                   vitorlás csónak átjutott a tavon, egyszerre megszűnt
3274    II   |                  tavon, egyszerre megszűnt a télförmeteg: a felhők eloszoltak,
3275    II   |                    megszűnt a télförmeteg: a felhők eloszoltak, s a nap
3276    II   |                     a felhők eloszoltak, s a nap olyan melegen kezdett
3277    II   |                mint ahogy tegnap elhagyta.~A tó innenső partja tele volt
3278    II   |                 tele volt néppel, mindenki a Jachwa – torkolatból felmeredő
3279    II   |                  két oldalán ömlött tovább a tóból a folyam.~Egyszer
3280    II   |              oldalán ömlött tovább a tóból a folyam.~Egyszer aztán a
3281    II   |                    a folyam.~Egyszer aztán a tóból egy óriási víztorony
3282    II   |           szerteomló vízsugarakra szakadt, a közepéből villámló tűzkéve
3283    II   |               tűzkéve lövellt föl magasra.~A föld alatt siketítő moraj
3284    II   |                    egyetlen hű vőlegényét: a földet.~A nép pedig bámulva
3285    II   |                   hű vőlegényét: a földet.~A nép pedig bámulva látta,
3286    II   |                  bámulva látta, hogy amint a víztorony leomlott, a felleg
3287    II   |                amint a víztorony leomlott, a felleg szétoszlott, a Jachwa-torkolatból
3288    II   |            leomlott, a felleg szétoszlott, a Jachwa-torkolatból fölmeredő
3289    II   |             kezdtek lassankint kiemelkedni a víz alól. A hullám, mint
3290    II   |                    kiemelkedni a víz alól. A hullám, mint a megkorbácsolt
3291    II   |                   víz alól. A hullám, mint a megkorbácsolt szörnyeteg,
3292    II   |                     mindig odább húzódott.~A távolban folytonos mennydörgés
3293    II   |                      E dörgésben izeni meg a Daal isten, hogy e hegyek
3294    II   |                    hegyek országa nem volt a szultáné, s nem lesz a cáré
3295    II   |                volt a szultáné, s nem lesz a cáré soha!~(Tudva van, hogy
3296    II   |                cáré soha!~(Tudva van, hogy a Kaukázust azon a jogon foglalta
3297    II   |                 van, hogy a Kaukázust azon a jogon foglalta el az orosz,
3298    II   |                 foglalta el az orosz, mert a török szultán a drinápolyi
3299    II   |                orosz, mert a török szultán a drinápolyi békekötéskor
3300    II   |                átengedek „több” tartományt a Kaukázusban. Pedig „egy”
3301    II   |                 egy” sem volt az övé soha. A cár ennélfogva elvette „
3302    II   |                       VII. Uvilszász város~A két szökevénynek kedvezett
3303    II   |                  az időjárás és szerencse.~A kemény északi szél elvette
3304    II   |                 kemény északi szél elvette a szimatot: a hó befútta a
3305    II   |                   szél elvette a szimatot: a hó befútta a nyomot, a jezid
3306    II   |                   a szimatot: a hó befútta a nyomot, a jezid falvak őrebei
3307    II   |                     a hó befútta a nyomot, a jezid falvak őrebei nem
3308    II   |            mellettük elhaladtak. Mindenütt a Jachwa mentét követve, folyvást
3309    II   |               hófúvás alatt siettek előre. A folyam jó vezető volt. Mikor
3310    II   |                 volt. Mikor aztán megszűnt a vihar, a nap újra kisütött;
3311    II   |                    aztán megszűnt a vihar, a nap újra kisütött; az olvadó
3312    II   |            mindenünnen patakokat eresztett a folyam partjain alá; egy
3313    II   |             üldözőik között. Paripáik azok a jó cserkesz lovak, amik
3314    II   |                    hogy meg ne hűtse magát a nedves kövön. Tegnap még
3315    II   |              Tegnap még nem sajnálta, hogy a hideg sziklába van bezárva,
3316    II   |             sziklába van bezárva, s ma már a rajta megpihenéstől is féltette.~
3317    II   |                    egy kis tüszőből azokat a kincseket, amikre Riuminnak
3318    II   |                  legnagyobb szüksége volt: a termésaranyat, a prizma
3319    II   |            szüksége volt: a termésaranyat, a prizma alakú, a rutalevél
3320    II   |             termésaranyat, a prizma alakú, a rutalevél mintájú aranyjegeceket,
3321    II   |                 aranyjegeceket, ahogy azok a föld méhéből előkerülnek.
3322    II   |                  Riumin bizonyítékai, hogy a kaukázusi Eldorádót csakugyan
3323    II   |             kárhozzam el érted. Vessem oda a lelkemet a pokolnak. Megtettem.
3324    II   |               érted. Vessem oda a lelkemet a pokolnak. Megtettem. Isten
3325    II   |                 hogy semmi se maradjon föl a tízparancsolatból! Jobban
3326    II   |                  mint az Istenemet.~Riumin a leány kezét a saját fejére
3327    II   |            Istenemet.~Riumin a leány kezét a saját fejére tette.~– Szálljon
3328    II   |                     már megtörtént egyszer a világon, s talán éppen ezen
3329    II   |                világon, s talán éppen ezen a helyen? Talán éppen itt,
3330    II   |                     Talán éppen itt, ennél a forrásnál suttogta Medea
3331    II   |                   forrásnál suttogta Medea a csábító argonauta fülébe
3332    II   |                    e szókat: „Én megloptam a föld alatti szörnyet, meggyaláztam
3333    II   |                   az öcsémet teérted, hogy a mesés aranygyapjút elhozzam
3334    II   |                mesés aranygyapjút elhozzam a számodra, mert jobban szeretlek,
3335    II   |                 Medeát?~De hallga, mi dörg a távolban? A távol zivatar
3336    II   |                hallga, mi dörg a távolban? A távol zivatar talán? Vagy
3337    II   |                  távol zivatar talán? Vagy a Simpleiadok mozgó szirtjei
3338    II   |                 mély völgybe kanyarult le; a sziklaszorost, mely a galgár
3339    II   |                  le; a sziklaszorost, mely a galgár tartományba vezet,
3340    II   |                     meg kelle kerülni: ott a két bejáratot őrzik.~– Én
3341    II   |                   utakat – biztatá Riumint a szerető leány. – Apámmal
3342    II   |             Apámmal sokszor kikerültük itt a rabló jezidek cseleit. Bízd
3343    II   |                    Hallod, hogy mennydörög a távolban? Siessünk az éji
3344    II   |                léssz!~Erre Izméne elhagyta a járható utat, s azzal mindketten
3345    II   |       világrombolás látszott összedönteni. A vadszőlő, az örökzöld folyondár
3346    II   |                   szőtte az omladványokat, a saxifragák belefonták gyökereiket
3347    II   |          saxifragák belefonták gyökereiket a sziklába, s a kőrózsa, a
3348    II   |                  gyökereiket a sziklába, s a kőrózsa, a kövér szaka,
3349    II   |                   a sziklába, s a kőrózsa, a kövér szaka, az aloék és
3350    II   |              Izméne mind mélyebben vezette a sziklalabyrinthba útitársát. –
3351    II   |             sziklalabyrinthba útitársát. – A mennydörgés egyre közelít,
3352    II   |                  menedékünkbe; még utolér!~A sziklagörgeteg között már
3353    II   |               félboltozatával egyik felén. A szédítő mélység fölött,
3354    II   |            keresztül, lovaikat künn hagyva a berekben legelni. És azután
3355    II   |                 értek, melyet sűrűn benőtt a vad bozót; utat törtek azon
3356    II   |                bozót; utat törtek azon át, a boltüreg egy eltemetett
3357    II   |               palota bejárata volt valaha; a roppant architravok szétzúzva
3358    II   |             architravok szétzúzva hevertek a rájuk omlott sziklák alatt,
3359    II   |              tornácok össze voltak döntve; a ciszternák betemetve, csak
3360    II   |                    betemetve, csak egyedül a tepidarium kis boltürege
3361    II   |                boltürege maradt meg, annak a földdel fedett boltozatát
3362    II   |            boltozatát nem törték keresztül a sziklák. A kis boltüreg
3363    II   |                törték keresztül a sziklák. A kis boltüreg belseje fénylő
3364    II   |                    kirakva mozaik módra, s a forrásvizét most is csorgatta
3365    II   |              forrásvizét most is csorgatta a szájába fogott csövön át
3366    II   |                    aminek neve misztérium.~A mennydörgés egyre közelít,
3367    II   |             közelít, hangja messze betölti a világot. Vannak, akik nem
3368    II   |        viasztekercsünk pisla fénye lángol. A villámlobbanás nem hat ide.
3369    II   |               Van-e felségesebb hang, mint a csók a mennydörgésen keresztül?~
3370    II   |              felségesebb hang, mint a csók a mennydörgésen keresztül?~
3371    II   |                   volt, aki dörgött, hanem a Daal isten.~Mint az elszabadult
3372    II   |               omlott alá az Audi hegyekből a gátját tört Alazán áradata.
3373    II   |               ömlik, hanem hömpölyög, mint a hógörgeteg, rohanva, bömbölve;
3374    II   |                    az akadályt, hanem mint a tűzokádó lávája egyenes
3375    II   |                 álló bércet, s medret ásva a sziklatalajban. A kaukázusi
3376    II   |              medret ásva a sziklatalajban. A kaukázusi őserdő nem állja
3377    II   |                    őserdő nem állja útját, a félezredéves törzseket kinyűvi
3378    II   |                   iszonyú erdőtömeg betömi a hegyszakadék kijáratát,
3379    II   |               dacolni kezd szörnyetegével. A rettenetes ár küzd az önrakta
3380    II   |              alatta ássa alá forgatagaival a talajt, míg egyszer, ha
3381    II   |                    talajt, míg egyszer, ha a fatömeg nem akart engedni,
3382    II   |                 fatömeg nem akart engedni, a szikla tágít; egy oldala
3383    II   |                 tágít; egy oldala beomlik: a tengerré gyűlt áradat azzal
3384    II   |                 pedig suttogtak ott alant, a gyönyörök isteneitől feltalált
3385    II   |           isteneitől feltalált szavakat; s a szerelemvallomások időközeit
3386    II   |               Seherezádé vég nélküli regéi a föld alatti gnómok titkos
3387    II   |                gnómok titkos életéről, kik a sziklák kincseit kizsákmányolják
3388    II   |                    mégis megértik egymást. A szatírfő vízsugára csorogta
3389    II   |                                   VIII. Ha a Szemes kiszárad~Veljaminoff
3390    II   |                   Nem is az most már annak a neve, hanem Veljaminovszk.~
3391    II   |                  redoute-ok láncolata őrzi a kikötőt, messze hordó ágyúk
3392    II   |                 ágyúk ütegeivel ellátva, s a Szemes folyam partján végig
3393    II   |                partján végig már elkészült a hatalmas katonai étape-út
3394    II   |                   étape-út csaknem egészen a Tamara királynő váráig.~
3395    II   |            akadékoskodó cserkeszekkel, kik a sűrű erdőkből folytonosan
3396    II   |               Minden talyigatoló katonának a hátán kellett vinnie a puskáját,
3397    II   |           katonának a hátán kellett vinnie a puskáját, mert egy nap nem
3398    II   |                   leültek, nem az ette meg a kétszersültet, aki a forró
3399    II   |                   meg a kétszersültet, aki a forró vízben megáztatta.~
3400    II   |                Egyszer már haragjában arra a gondolatra vetemedett a
3401    II   |                    a gondolatra vetemedett a fővezér, hogy az egész erdőséget
3402    II   |                 magával elbánni. Az őserdő a Kaukázusban oly tömött,
3403    II   |               Kaukázusban oly tömött, hogy a meggyújtott tűz nem terjed
3404    II   |              terjed benne tovább; kialszik a légvonathiány miatt. Úgy
3405    II   |                    fel, amik olyanok, mint a galambdúc. Az őrt hágcsón
3406    II   |              hagyják, míg az őrjárat eljön a felváltására a tovavitt
3407    II   |               őrjárat eljön a felváltására a tovavitt lábtóval.~Mikor
3408    II   |                   tovavitt lábtóval.~Mikor a tábornok elindult valahová
3409    II   |               valahová sétálni, bárha csak a palotája kerítésén kívül
3410    II   |                    nem tette anélkül, hogy a kétcsövű puskáját magával
3411    II   |                     Ha kocsin sétázott ki, a hintaja előtt haladt egy
3412    II   |                 idő van! – mondá egy napon a tábornok, mikor az északi
3413    II   |              reggel kitekintve az ablakán, a gyűlölt örökzöld erdők helyett
3414    II   |                 kedvvel dolgozik, tudom, s a cserkesz elbújik az odújába!~
3415    II   |                      Parancsára, tábornok. A vihar a kikötőben valamennyi
3416    II   |              Parancsára, tábornok. A vihar a kikötőben valamennyi szállítóhajónkat
3417    II   |                    én parancsomra történt. A hajósok megmenekültek-e?~–
3418    II   |                 tábornok, tízen kívül mind a tengerbe fulladtak.~– No,
3419    II   |                 fulladtak.~– No, hát annak a tíznek kancsukát kell adni.~–
3420    II   |                      Engedelmet, tábornok, a hajósoknak kiváltságuk van.~–
3421    II   |                 hanem kilencfarkú macskát.~A tábornok most már elégedetlen
3422    II   |                  most már elégedetlen volt a téli tájképpel; a tengerpart
3423    II   |         elégedetlen volt a téli tájképpel; a tengerpart tele volt hajói
3424    II   |               söpörve minden vitorlától.~S a déli nap aztán elrontá a
3425    II   |                   a déli nap aztán elrontá a téli tájképet is, egyszerre
3426    II   |                    kezdett.~Mikor estefelé a tábornok szokott kedélyes
3427    II   |            sétájára elindult, megtekinteni a nagy Veljaminoff-utat a
3428    II   |                    a nagy Veljaminoff-utat a Szemes mentében, azt kérdezé
3429    II   |               Szemes mentében, azt kérdezé a legelső munkafelügyelőtől:~–
3430    II   |          Parancsára, tábornok; egy óra óta a Szemes folyam egészen kiszáradt.~–
3431    II   |                 úgy, hogy elfogyott belőle a víz. Halak, rákok, teknősbékák
3432    II   |            teknősbékák mind ott nyüzsögnek a meder kopoltyúiban.~– Hát
3433    II   |                   Csináljatok egy jó napot a legénységnek. Fogjanak halat.~
3434    II   |               egész folyam mentén nekiállt a halászás legolcsóbb nemének.~
3435    II   |               halászás legolcsóbb nemének.~A tábornok és tisztjei csodálkozva
3436    II   |            tisztjei csodálkozva nézték ezt a tüneményt, találgatták az
3437    II   |       Veljaminoffnak hagyott hátra: „Mikor a Szemes folyó kiszárad, akkor
3438    II   |                    oka bizonyosan az, hogy a gátat tört Alazán-tó a Jachwa
3439    II   |                hogy a gátat tört Alazán-tó a Jachwa régi medrét elfoglalta,
3440    II   |                  régi medrét elfoglalta, s a magával hozott szálfa- és
3441    II   |                  szálfa- és sziklatömeggel a Szemesbe szakadva, azt a
3442    II   |                   a Szemesbe szakadva, azt a sziklaszorost, amit a Tamara
3443    II   |                  azt a sziklaszorost, amit a Tamara várhegye képez, eltorlaszolta.
3444    II   |              nagyobb az ár, annál magasabb a torlasz; az erdő fenn úszik,
3445    II   |                 két folyam egyesülten küzd a torlasz ellen. Ha azok azt
3446    II   |                  Nyolc óra hosszat tartott a Szemes folyam elapadása,
3447    II   |                    egész éjen át halásztak a legények. Soha ilyen préda
3448    II   |                ilyen préda nem kínálkozott a számukra.~Reggel három óra
3449    II   |             világomlás robaja hangzott föl a távol hegyek mögül, ami
3450    II   |                    felé.~– Mi az? – kiáltá a tábornok, álmából fölriadva,
3451    II   |               úszunk.~– Úszunk? Hol?~– Itt a vár közepén.~– Miben?~–
3452    II   |                   mint mikor négy év előtt a Néva elöntötte egész Szentpétervárat,
3453    II   |                   egész Szentpétervárat, s a tengerről a gályákat a cári
3454    II   |             Szentpétervárat, s a tengerről a gályákat a cári palota erkélyeihez
3455    II   |                   s a tengerről a gályákat a cári palota erkélyeihez
3456    II   |            egyenruhájában aludt) futott ki a sánctetőre, s amit látott,
3457    II   |              kavargó tengerár borította el a vidéket nagy messzeségben,
3458    II   |                  csillagsáncai.~És ő látta a bevehetetlen erősségeket
3459    II   |           legénység minden oldalról rohant a magaslatra épült fellegvár
3460    II   |                    üldöző hadaira ráomlott a Veres-tenger dagálya, úgy
3461    II   |                  menekült, kapaszkodott ki a harsogó vízárból ember és
3462    II   |                   fakunyhókba kapaszkodva: a magas őrházak galambdúcai
3463    II   |               hangyástól együtt ragadta el a letört alkotványt.~S a vízözön
3464    II   |                  el a letört alkotványt.~S a vízözön egyre nőtt, minden
3465    II   |               magasságot emelkedett, s már a fellegvár sáncait fogta
3466    II   |              labdaképp, s azokkal döngette a fellegvár falait; aláfúrta
3467    II   |           fellegvár falait; aláfúrta magát a föld alatti tűzaknáknak,
3468    II   |                azokat fölemelve, rést tört a legerősebb bastionokon,
3469    II   |                 bombapyramidok odaomlottak a vízbe, az iszapár háztetőkkel
3470    II   |              iszapár háztetőkkel borítá be a tengeröbölt, s sárgára festé
3471    II   |                     s sárgára festé messze a zöld hullámtükört.~A büszke
3472    II   |                messze a zöld hullámtükört.~A büszke megszálló sereg zöme
3473    II   |           Kristófnak, hogy kimenekülhetett a végromlásból egy keskeny
3474    II   |                 egy keskeny sziklaháton át a magasabb hegyoldalra, s
3475    II   |               életre-halálra magát, és azt a tetején lobogó büszke zászlót.~
3476    II   |                várából egy sánc sem volt.~…A Daal isten úgy szokott tenni,
3477    II   |                 megharagszik.~S ez nemcsak a Szemes folyóval történt
3478    II   |               Szemes folyóval történt meg. A Terek folyam háromszor rombolta
3479    II   |                  szét így az oroszok által a Kabardában épített védműveket,
3480    II   |           Kabardában épített védműveket, s a Kazbek hegy folyama két
3481    II   |                    meg ilyen kataklizmával a völgyeibe feltolakodó oroszokat.
3482    II   |           nevezetességek véleménye szerint a hegyvidék soha meg nem hódított
3483    II   |                soha meg nem hódított népei a folyamokat mindenütt elrekesztik
3484    II   |                  egész meggyűjtött tengert a hódítók fejére. Ezek a Daal
3485    II   |             tengert a hódítók fejére. Ezek a Daal isten népei, akik védik
3486    II   |                    isten népei, akik védik a maguk istenét, a földet,
3487    II   |                akik védik a maguk istenét, a földet, tűzzel, vassal,
3488    II   |                 fölött éppen úgy összecsap a tengerfövény, ahogy eltakarta
3489    II   |                    ahogy eltakarta Ninivét a puszták homokja, s egy,
3490    II   |                  is nevezett új hódító jön a népeket irtani.~*~A veszedelemnek
3491    II   |                    jön a népeket irtani.~*~A veszedelemnek azonban nem
3492    II   |                  nem volt azzal vége, hogy a víz megint leapadt, s a
3493    II   |                    a víz megint leapadt, s a Szemes megint visszatért
3494    II   |                   Szemes megint visszatért a medrébe. Odavolt az egész
3495    II   |                   ami még nagyobb baj volt a kenyér tönkretételénél is:
3496    II   |               tönkretételénél is: az, hogy a lőpor mind összeázott, az
3497    II   |              maradt egyetlenegy töltény, s a lőfegyverekhez csak annyi,
3498    II   |        lőfegyverekhez csak annyi, amennyit a katonák a tölténytáskáikban
3499    II   |                  annyi, amennyit a katonák a tölténytáskáikban elvittek.~
3500    II   |                  Itt maradni nem lehetett. A szállítóhajók tönkrementek;