bold = Main text
     Rész                                               grey = Comment text

 501     I   |               még szomorúbbá tudta tenni az éneket.~Mikor ez ének folyt,
 502     I   |              akkor a sztaroszta leemelte az asztaltáblát, s kitűnt,
 503     I   |        asztaltáblát, s kitűnt, hogy amit az eltakart, a fatuskó, kádnak
 504     I   |           fatuskó, kádnak van kivájva, s az félig meg van töltve vízzel.~
 505     I   |          belépett a sztaroszta felesége.~Az egyik kezében volt egy kés,
 506     I   |          folyvást arra függesztve tartá.~Az asszony odavezette a leányt
 507     I   |             őrszentünk haza készül térni az égbe, ahova híják, s onnan
 508     I   |                   aki közbejárónk legyen az ég és a bűnösök között.
 509     I   |                 Izménére esett, s Izméne az én leányom. Jefta megáldozta
 510     I   |                leányom. Jefta megáldozta az ő leányát: én sem leszek
 511     I   |                  a gyülekezetnek. S erre az áldozatra szánt leány szava
 512     I   |    gyászzsolozsmába, ugyanaz a hang volt az, melyet Riumin a múlt éjjel
 513     I   |          gyülekezetben. Egy szeráf éneke az elkárhozottak zúgása közepett.~
 514     I   |                 citerája már nem kísérte az éneket. Mczhetisz fújta
 515     I   |         vizsgálta Riumint, hogy mereszti az előtte állókra vad tekintetét,
 516     I   |               aközben mindegyik megmosta az arcát annak a medencének
 517     I   |                  édesanyja tartá kezében az éles kést.~Riumin nem nézhette
 518     I   |              volt s voncsikká lett. Csak az jutott eszébe, hogy férfi,
 519     I   |            kirántotta kardját, eltaszítá az asszonyt a leánytól, ki
 520     I   |                hangja tölté be egyszerre az egész templomot.~– Óhitű!
 521     I   |            rivallták felé száz torokból. Az asszonyok voltak legdühösebbek.~
 522     I   |                vakbuzgónak nincs félelme az éles kard iránt. Riuminnak
 523     I   |                  tusában el kell veszni.~Az osszet útitárs látta, hogy
 524     I   |                  útitárs látta, hogy itt az ő eszének kell kisegíteni.~
 525     I   |            besmetjét melléről, s kitárta az alatta lévő orosz ezredesi
 526     I   |                 bércei között is utoléri az oroszt; ami megtalálja őt
 527     I   |            oroszt; ami megtalálja őt még az ellenlábasok világában is,
 528     I   |                  betűkkel volt nyomtatva az udvari hangverseny programja,
 529     I   |                   hogy a közepén ott van az óriási nagy kétfejű sas;
 530     I   |             irtózatos, ti megcsúfoljátok az Istent, amikor imádni hiszitek.
 531     I   |                  nézz reánk.~Hanem amint az anyja vállára tette a kezét,
 532     I   |             tette a kezét, fölsikoltott, az életvágy, ifjúságának ösztöne,
 533     I   |              szép világ iránti szeretet, az iszonyat erőt vett rajta,
 534     I   |             magát a földre, s megtagadta az áldozatot.~– Átkozott! Átkozott!
 535     I   |               kegyetlenséget se most, se az én eltávoztommal el ne kövessetek!~–
 536     I   |               lesz. Légy nyugodt felőle. Az angyalok fiainak szentje
 537     I   |                  leány itt fogja tölteni az éjszakát veled, s egy leány,
 538     I   |                  hidd el, hogy nem lehet az Úr szentje többé; oszoljatok
 539     I   |                  leányához, letépte róla az egyetlen öltönyt, s úgy
 540     I   |                mire minden ember futott, az arcát eltakarva, a megátkozott
 541     I   |                   a megátkozott helyről; az osszetet is magukkal ragadták;
 542     I   |           osszetet is magukkal ragadták; az ajtóból visszakiáltott a
 543     I   |                 eljövünk.~Azzal rázárták az ajtót Riuminra és a leányra.~
 544     I   |               pedig leoldá derekáról azt az arannyal áttört kasmírövet,
 545     I   |              magad vele.~A leány a hála, az imádat megdicsőült tekintetével
 546     I   |            tekinte fel rá, s aztán abból az egy darab szövetből művészi
 547     I   |                  padok közé vonult, ahol az asszonyok szoktak ülni,
 548     I   |            lelkén van. Megzavarta miatta az eretnekek legnagyobb ünnepét.
 549     I   |                   Ez éppen olyan, mintha az igazhívők templomában, mikor
 550     I   |            jertek, vegyétek, egyétek; ez az ő vére, jertek, igyátok!”,
 551     I   |               ezt én nem engedem”. Pedig az igazhívőknek hinni kell,
 552     I   |            igazhívőknek hinni kell, hogy az valóban test és vér. Ezek
 553     I   |                valóban test és vér. Ezek az eretnekek pedig szó szerint
 554     I   |                  ők magyarázzák helyesen az írást.~És ez nem mese, nem
 555     I   |           Haxthausen és sokan mások, kik az orosz nép rejtelmeit búvárlották.~
 556     I   |              vagy azt fogják hinni, hogy az idegen férfival együtt bezárt
 557     I   |       községükből csúfosan, elpusztulhat az erdőn; vagy pedig el fogják
 558     I   |               vagy pedig el fogják hinni az ő szavára, hogy a leány
 559     I   |                  tisztán jött elő, ahogy az első mártírnők a kísértetek
 560     I   |                 Magával vigye tán? Hová?~Az osszetnek sem hallja semmi
 561     I   |                  hallja semmi neszét, ha az valahogy elzüllik tőle,
 562     I   |           csendesen megvirradt. Alighogy az első hajnali derengés áthatott
 563     I   |                  csendes búcsújáró ének.~Az ajtó felnyílt, s belépett
 564     I   |              menni olyan országba, ahova az ő kémei és hóhérai utánuk
 565     I   |            érzékei felfogtak. Lehetetlen az!~Az pedig, akihez a felhívás
 566     I   |                felfogtak. Lehetetlen az!~Az pedig, akihez a felhívás
 567     I   |               kiáltá a sztaroszta.~Ekkor az ikertestvér lépett oda,
 568     I   |           Öljetek meg engem! Ontsátok ki az én véremet! Tépjetek darabokra!
 569     I   |            leszek! Kész vagyok mindenre!~Az apa felkapta leányát karjánál
 570     I   |                 ordítá Riumin, reszketve az iszonyattól. – Ne hajtsátok
 571     I   |                 hogy fölfedezd a cárnak, az archimandritának: ismerd
 572     I   |                 egyik férfi a másik után az áldozatkehely fölé, s meg
 573     I   |            könnyhullatás nélkül, s mikor az utolsó megmarad, aki az
 574     I   |                  az utolsó megmarad, aki az utolsó előttit föloldozta
 575     I   |                utolsó előttit föloldozta az élet terhei alól, az leszek
 576     I   |          föloldozta az élet terhei alól, az leszek én: – az föl fogja
 577     I   |             terhei alól, az leszek én: – az föl fogja gyújtani magára
 578     I   |              Istenházat, és tetszeni fog az égő áldozat az Úrnak! Ezt
 579     I   |              tetszeni fog az égő áldozat az Úrnak! Ezt nevezik tűzkeresztségnek
 580     I   |                   Riumin e rémjelenetben az őrültek erőszakos dühét
 581     I   |            Hirtelen fölragadta a vállára az alélt leányt, s azzal erőszakosan
 582     I   |                  úgy, ahogy álmában akar az ember futni, és nem tud.~
 583     I   |             hanem egy félhalott leánnyal az ölében. – Hová lett az osszet
 584     I   |          leánnyal az ölében. – Hová lett az osszet útitárs?~Mindezen
 585     I   |                 Mindezen kérdésekre csak az az egy volt a felelet, hogy
 586     I   |              Mindezen kérdésekre csak az az egy volt a felelet, hogy
 587     I   |           fordulni? A falu felé nem, ott az özvegyasszonyok dühkiáltása
 588     I   |               zeng már.~Utoljára is arra az ötletre bízta magát, hogy
 589     I   |                ötletre bízta magát, hogy az egymáshoz szokott cserkesz
 590     I   |             amint visszatekintett Riumin az elhagyott falu felé, látta
 591     I   |             Riumin leszállt a lováról, s az elalélt leány fejét hűs
 592     I   |                Mind meghaltak? – Ez volt az első szava a leánynak.~–
 593     I   |               tudom. Ahová a lovam visz.~Az pedig a Tamara várához vitte
 594     I   |                 őket.~Jó este volt, mire az első rommaradványokat elérték.~
 595     I   |                  már ismerősök voltak.~– Az osszet itt vár rám – monda
 596     I   |                  azon csodálkozott, hogy az nem jön eléje, mikor közeledő
 597     I   |                  is.~De minő állapotban.~Az osszet ott feküdt a fűben,
 598     I   |               osszet ott feküdt a fűben, az akolnak készített romboltozat
 599     I   |                  fölváltva énekeltek; ha az egyik elhagyta, a másik
 600     I   |                 belül. Ezrével láttam én az embereket így meghalni.
 601     I   |                  közül egy gyógyult meg. Az is nyomorék maradt. Csak
 602     I   |               Riumin! Vigyázz. A szentet az előbb elhurcolta a bajuszos
 603     I   |             kiszárad, akkor őrizze magát az árvíztől.~Nem lehetett tőle
 604     I   |            mondani, mert meghalt.~Riumin az egész éjet azzal tölté,
 605     I   |           Virradat felé elnyomta Riumint az álom. A múlt éjjeli virrasztás
 606     I   |               rémtől félnék! – Ó, bizony az olyan rém volt, amitől illik
 607     I   |           mellette négy felől, úgy, hogy az mintegy várnégyszögbe volt
 608     I   |               vész lepte meg őt is, mely az égaljhoz szokott, edzett
 609     I   |                  alatt kivégzé. Hogy fog az ővele bánni, az idegennel?~
 610     I   |                 Hogy fog az ővele bánni, az idegennel?~Íme, tehát még
 611     I   |                  tehát még el sem kezdte az útját, már eljutott a végére.
 612     I   |     legfélelmesebb ellenséget, e földnek az urát, s már elhal – e földnek
 613     I   |                Utoljára kidugta a fejét. Az a párduc volt.~Hogy sunyta
 614     I   |           bozótból, s farkával csapkodta az oldalait.~A lázbeteg rémlátása
 615     I   |      oroszlánordítás hangjáig fokozódott az.~Ott voltak az övében a
 616     I   |                fokozódott az.~Ott voltak az övében a pisztolyai, s ő
 617     I   |        kialszanak, amiktől a párduc fél, az rögtön meg fogja őt rohanni
 618     I   |              percben előrohan a bozótból az eltávozott leány –: nem –:
 619     I   |                  maenád, kiben nem lehet az előbbeni szelíd, szenvedő,
 620     I   |                  Riumin mellé.~Mit nézte az, hogy ez férfi, lehúzta
 621     I   |            öltönyét, szétnyitotta mellén az inget, s két kő között összezúzott
 622     I   |                 fogai között, mint ahogy az ősmajom készíti a primitív
 623     I   |             szájába.~S Riumin érzé, hogy az égető tapasz keblén, a hűsítő
 624     I   |               Most egyet fordított rajta az a „másik” leány, lehúzta
 625     I   |                 leány, lehúzta a hátáról az inget, s akkor elkezdte
 626     I   |              jöjjön.~Egy percig nem volt az alak tétlen. Elfutott egy
 627     I   |                 rögtönzött belőlük, hogy az éji harmat meg ne ártson
 628     I   |                 azokat verve, elkergette az alkalmatlan halálhírnököket.
 629     I   |                  azt a leány előtt.~Arra az hirtelen visszafutott az
 630     I   |                 az hirtelen visszafutott az erdőbe. Fegyvert nem vitt
 631     I   |                  egyszer csak visszajött az „első” leány.~Annak már
 632     I   |                  haja bomlatag fürtökbe (az erdők toalettje pazar!),
 633     I   |               erdők toalettje pazar!), s az öltönyt képező lepelnek
 634     I   |                  kapálják, csak leszedik az erdőben, amit az Isten adott. –
 635     I   |                leszedik az erdőben, amit az Isten adott. – Azzal letelepedett
 636     I   |                  térdei közé fogta annak az ivókürtjét, s aztán a két
 637     I   |           odatartva a lázbeteg ajkaihoz.~Az nagyot ivott belőle. Nem
 638     I   |                 Nem győzött eleget inni. Az a nedv valami kedvesen egyesíté
 639     I   |                 valami kedvesen egyesíté az édeset, savanyút és keserűt,
 640     I   |                lihegé.~S ennek úgy örült az a leány! Még mosolygott
 641     I   |                 leány! Még mosolygott is az arca. Hogy úgy megnyerte
 642     I   |                úgy megnyerte a tetszését az itala!~Ismét odanyújtá neki
 643     I   |            leányra nézett, s látta, hogy az a maradékot maga szürcsöli
 644     I   |                  Milyen különös, hogy ez az első leány megtudta azt,
 645     I   |              egész valójában, mint mikor az embernek a lelke elébb elalszik,
 646     I   |               maga előtt a leányt, amint az egész éjjel rakta az őrtüzet
 647     I   |               amint az egész éjjel rakta az őrtüzet mellette, s takargatá
 648     I   |                  mit fog neki enni hozni az eltávozott leány? Ugyan
 649     I   |                  Ugyan mi minden van itt az erdőben megehető. (Az erdők
 650     I   |                itt az erdőben megehető. (Az erdők menüje pazarló.)~Egyszer
 651     I   |              haraszt, s előtáncolt ismét az a „másik” leány. A haja
 652     I   |                 meggyógyulsz, ha jólesik az evés.~Riumin valami lankasztó
 653     I   |                 szólt a leányhoz –: légy az én szentem!~Izméne odatérdelt
 654     I   |                     Tartsd ide a füledet az én szájamhoz, hadd gyónjam
 655     I   |                  eljutni. Itt a paripám; az irányt megmutatja a Szemes
 656     I   |                 nem találsz azokra, akik az óralapon le vannak festve.
 657     I   |                  s mondd meg nekik, hogy az én húgom voltál, az ő leányuk,
 658     I   |                 hogy az én húgom voltál, az ő leányuk, testvérük lettél.
 659     I   |                 Isten vigyáz terád. Hogy az osszet kalauzod meghalt,
 660     I   |                 osszet kalauzod meghalt, az Isten gondviselésének tanúsága.
 661     I   |                tudod, hogy mit csinálnak az adighék, ha egy kémet elfognak,
 662     I   |            Lehúzzák a sarkáról a bőrt, s az eleven húsra egy darab,
 663     I   |                 most szaladj, ha tudsz!” Az osszet kísérő első szava
 664     I   |                  ha én leszek a kísérőd, az egészen más lesz.~– Te akarsz
 665     I   |            egészen más lesz.~– Te akarsz az én kísérőm lenni?~– És kalauzod
 666     I   |                   távol országokba, ahol az ötvösök városai vannak,
 667     I   |            előttem avattak föl szentnek, az volt a gyönyörű szép leány!
 668     I   |               azt, és milyennek látta.~– Az én jó atyám magával hordozott
 669     I   |               galgárok és jezidek, egész az Udi országig, ahol a gazdag
 670     I   |                 még nem hiszik azt, hogy az orosz birodalom hatalmasabb,
 671     I   |      rettenetesek volnának. S azokon túl az Elborusz déli oldalán laknak
 672     I   |               láz, akit már legyőztetek, az avar, akit már elcsábítottatok.~
 673     I   |                akit már elcsábítottatok.~Az érdekeltség, amit Izméne
 674     I   |             dalaikat, táncaikat. Ismerem az egyes népek hőstörténeteit,
 675     I   |                névre akar érdemes lenni, az így tesz: azt megünneplik;
 676     I   |               fejét. („Car kazál!” E szó az alfa és az ómega az orosz
 677     I   |                 kazál!” E szó az alfa és az ómega az orosz ábécében.)~
 678     I   |                  szó az alfa és az ómega az orosz ábécében.)~És Riumin
 679     I   |        meghódíthatlan ellenségei laknak. Az üldözöttek menekülnek saját
 680     I   |                 előre a hódító had. Elöl az üldözött fanatikusok, a
 681     I   |            betöltik, akkor jönnek utánuk az igazhívők a kettős kereszttel
 682     I   |                 jó. A lazisztáni énekes, az igazi beke nem ad a rabnőjének
 683     I   |            öltözetet, mint a csadrit. Ez az, ami engem körülvesz. Ha
 684     I   |       ajándékozza rabnőjének palástul, s az viseli azt, azon kicserzetlenül,
 685     I   |                  egy drága boglár. Nézd, az enyim már készen van!~Azzal
 686     I   |             azalatt, míg Oleg szunnyadt, az a „másik” leány lehúzta
 687     I   |              kifeszíté száradni a napra.~Az a „másik” leány jött elő
 688     I   |               harcolnak, s hogy elvegyék az ellenséges férfi bátorságát,
 689     I   |         eltemetteté magát ravaszul, hogy az ellenséget támadásra csábítsa,
 690     I   |              támadásra csábítsa, s mikor az jött nagy bizakodva, előtört
 691     I   |                 gyanánt, s végül megeszi az asztalkendőjét; – a hegyektől
 692     I   |               chariate” törvényről, mely az egész Kaukázus minden nemzetét
 693     I   |                  mellé, s fejét odatette az övéhez a mohvánkosra, a
 694     I   |              Szerencsére, ahol fácán van az erdőn s asszonykéz a közelben,
 695     I   |         reggelire.~Fölséges reggel volt. Az erdő átfűlve a ciprus és
 696     I   |                  régi szentet keresni, s az nem jó volna, ha téged itt
 697     I   |              most találkoznunk. Ha pedig az én falum népe lát meg kettőnket
 698     I   |                kettőnket együtt haladni, az meg éppen elárul a cserkeszeknek,
 699     I   |               kell néznünk, merre szabad az út. Csak azután a Szucha
 700     I   |                mutatva. – Befedte köddel az egész tájat, s ez eltakar
 701     I   |                   s ez eltakar bennünket az emberek szemei elől, amíg
 702     I   |               Nem kell félnünk senkitől. Az őrszemek nem láthatnak,
 703     I   |            hiányzott hozzá.~Azt is adott az Isten. Riumin, észrevéve
 704     I   |          észrevéve a szükséget, leszállt az éji tanyához, leoldozta
 705     I   |        toalettjét.~S azt mondhatni, hogy az fejedelmi öltözet volt.
 706     I   |                leány hosszú hajfürteiben az a császárpiros szalag, amiért
 707     I   |             árnykép, kékesszürke színnel az opálsápadt égre rajzolva.~–
 708     I   |                kezét, és felmutatott. De az már mintha a végtelenbe
 709     I   |           tüneményen. Tudta jól, hogy mi az.~A rigai egyetem növendéke
 710     I   |                attól a gondolattól, hogy az ő alakját Riuminéval egyesítve
 711     I   |              tolakodott elé, s letörülte az óriás árnyakat az égről.~
 712     I   |              letörülte az óriás árnyakat az égről.~Lehetett útnak indulni.~
 713     I   |             leányok útja” keresztülvonul az egész hegyországon, ha nem
 714     I   |                 lóháton őrzi a juhait, s az asszonyok lóháton járnak
 715     I   |               lónak gondolkozó esze van; az együtt tud érezni a hegylakó
 716     I   |              kinézi messziről, merre van az út, ami a völgyből kivezet;
 717     I   |                  sziklaútra talál, előbb az első lábával megtapogatja
 718     I   |              hogy megbírja-e a kiálló kő az ő terhét, ha lehetetlennek
 719     I   |                 is tájékozni tudja magát az erdők tömkelegében. S ha
 720     I   |            átölelheti a paripája nyakát, az bizton hazaviszi.~Mire a
 721     I   |            hevsur csuklyaszerű baslikot, az osszet hegyes süveget, a
 722     I   |                  szuani karimás kalapot, az udii sisakforma sima bőrkucsmát,
 723     I   |               bőrt, szíjjal lekötve, míg az imeretiak már turbánt hordanak.
 724     I   |             Fiatal, huszonöt éves férfi. Az öreg ghirait, Nachalit tavaly
 725     I   |                 kis vitájuk.~Megfogadták az utasítást, s amint az ösvény
 726     I   |        Megfogadták az utasítást, s amint az ösvény letért a Jachwa gázlójához,
 727     I   |                  látja a zuhaj okozóját. Az egy hajdani érczúzó. De
 728     I   |               nagyon hajdani lehet, mert az épületből már semmi sincs
 729     I   |                 kallót magára hagyták, s az örök folyam azóta folyvást
 730     I   |             bokor, berek magasan benőtte az egészet, de az örökmozgó
 731     I   |           magasan benőtte az egészet, de az örökmozgó gép helyet csinált
 732     I   |            halomra dűlt a korhadt fa; de az itthagyott érczúzó élő tanúja
 733     I   |                 a bányamívelésnek.~Tehát az első nyomra már ráakadt!~
 734     I   |              sugár világított már előtte az ismeretlen sötétségben.~
 735     I   |                 tornyok befuttatva egész az ablakokig repkényszőnyeggel.~
 736     I   |         várkastély felvonóhídjáig, s ott az őrök lesegíték őket lovaikról,
 737     I   |         házigazda már jó előre voltak, s az újon érkezőket legelébb
 738     I   |                voltál.~Riuminnak azonban az egész napi út alatt nagyon
 739     I   |                  út alatt nagyon megjött az étvágya, s a paprikás jólesett
 740     I   |             dolgában valakinek átengedje az elsőbbséget; s ha ráköszönték
 741     I   |            elsőbbséget; s ha ráköszönték az áldomást: „Allah verdi!”,
 742     I   |       egyetlenegy fia volt, s azt, mikor az országa védelmére várat
 743     I   |                  részletei vannak: mikor az anya búcsúzik a fiától,
 744     I   |             mágusok ráteszik a sírüregre az utolsó követ, s mikor jön
 745     I   |                utolsó követ, s mikor jön az ostromló ellenség, s az
 746     I   |                  az ostromló ellenség, s az eltemetett, befalazott fejedelemfi
 747     I   |               ellenállásra buzdítja azt. Az ének közben Izméne egy-egy
 748     I   |          viselnek, a férjes nők pirosat, az özvegyek kéket. (Ez a megkülönböztetés
 749     I   |          chariate” törvénye szerint csak az özvegy nő lehet tanú bűneseteknél,
 750     I   |                 férjes nő és leány nem.) Az asszonyok együtt étkeztek
 751     I   |                  ghirai odainté maga elé az énekes párt. Ilyenkor szokás
 752     I   |                 olyan megvetőleg szóltál az én ökreimről, majd mutatok
 753     I   |             egyet olyat, hogy megtanulod az ökröt tisztelni. Holnap
 754     I   |                vadászatra. Most menjenek az asszonyok pihenni.~E szóra
 755     I   |               asszonyok pihenni.~E szóra az asztalnál ülő asszonyok
 756     I   |           magával. A cserkeszeknél nincs az úrnő és a rabnő között az
 757     I   |                az úrnő és a rabnő között az az elválasztó fal, ami nálunk –
 758     I   |                úrnő és a rabnő között az az elválasztó fal, ami nálunk –
 759     I   |                  volt üres beszéd.~A zúr az ősbölény, az az ökör, amelyik
 760     I   |               beszéd.~A zúr az ősbölény, az az ökör, amelyik tiszteletet
 761     I   |            beszéd.~A zúr az ősbölény, az az ökör, amelyik tiszteletet
 762     I   |                 vörösbarna a szőre, mint az állatok királyáé, és sörényes
 763     I   |                  még félelmesebb legyen, az álláról hosszú, fényes,
 764     I   |                  indult el másnap reggel az ifjú ghirai. Hajtók és vadászok
 765     I   |           vadászparipának rutát kötöttek az orra fölé, hogy annak a
 766     I   |                 lovainál mulasztották el az óvóintézkedést, számítva
 767     I   |                  kurta vadászfegyverére. Az övé hatalmas, ölnyi hosszú
 768     I   |             rejtekéből.~A siker rendesen az időjárástól függ. Ha csendes,
 769     I   |             zivatart előre, s úgy elbújt az áthatolhatlan bozót közé,
 770     I   |            állatösztöne előre megérzett, az bekövetkezett. Dél felé
 771     I   |                  csak féloldalát takarja az embernek, amit a vihar ellen
 772     I   |               Ekkor egy villám lecsapott az erdőbe, s végighasítva egy
 773     I   |       tündököltek, mintha tűzeső hullana az izzó égboltozatból. S hogy
 774     I   |              legyen, a villámcsattanás s az égő lángoszlop kivadítá
 775     I   |             bőrtokból. A ghirait illette az első lövés. Hosszú puskáját
 776     I   |                el. A kova nem ad szikrát az ilyen szakadó záporban.~–
 777     I   |               Még megcsúfol bennünket ez az ökör! Eresszétek rá a párducot!~
 778     I   |             magát, első és hátulsó lábai az óriás nyakába és szügyébe
 779     I   |                 párducot úgy zúzta annak az oldalához, hogy az összetört
 780     I   |                 annak az oldalához, hogy az összetört hátgerinccel fordult
 781     I   |                  fel a fejét a vadállat, az ökrök királya, s lábaival
 782     I   |                 maga nyelvén: „Van-e hát az emberek között, aki az ökröt
 783     I   |               hát az emberek között, aki az ökröt megveti?” Öt-hat dárda
 784     I   |              azok mint tüskék álltak meg az óriás testében; nem is ügyelt
 785     I   |               éppen a homloka közepén, s az acélhegyű golyó keresztülfúrta
 786     I   |           acélhegyű golyó keresztülfúrta az iszonyú koponyát. Csak most
 787     I   |          kindzsálját kirántva, odafutott az elejtett szörnyeteghez,
 788     I   |                volt, Izménével? De ő nem az igazságot követte – hanem
 789     I   |                  szikráztak; megköszönte az ajándékot, és rögtön feltűzte
 790     I   |        parancsolá.~– Te meg tudod nyerni az asszonyszíveket. Láss hozzá!~
 791     I   |               meg nekem, micsoda fegyver az a tied, ami még a zápor
 792     I   |         találmány – szólt a ghirai. – Ha az én harcosaimnak ilyen fegyverük
 793     I   |      harcosaimnak ilyen fegyverük volna, az ellenségeimet megtámadhatnám
 794     I   |              lehetne ilyenné átalakítani az én vitézeim fegyvereit is?~–
 795     I   |                 Lehetne, hanem a fődolog az a robbanó anyag, ami a gyutacsban
 796     I   |                  van.~– S te tudod, hogy az miből van?~– Tudom, aranyból
 797     I   |                 Nekem nincsenek. Mesélik az öregek, hogy volt valaha
 798     I   |                 öregek, hogy volt valaha az én országomban is, de már
 799     I   |           Csakhogy oda most el van zárva az utam. Látod ott a Latpari
 800     I   |              Latpari jéghegyeinek ormát? Az zárja el tőlünk a Nuamchwam
 801     I   |                 hatolt: a másik út pedig az Aada-Choch hegyen át vezetne,
 802     I   |          Aada-Choch hegyen át vezetne, s az most el van zárva.~– Ki
 803     I   |               nyitni, ha el van zárva!~– Az lehetetlen!~– No, hát érd
 804     I   |                erről többet a ghirainak.~Az esteli lakománál azonban
 805     I   |             esteli lakománál azonban már az asztalfőre ültette a ghirai
 806     I   |                  nem pénzért kérem tőled az énekesnődet, hanem cserébe,
 807     I   |                  a szó. Természetes volt az, nem erőltetett. A személyes
 808     I   |                  varázzsal szokott hatni az egyszerű, félvad és egész
 809     I   |              tanúskodik róla, hogy e szó az ő szívében sem maradt visszhangtalan.
 810     I   |                mely végcélját képezi: ez az aranyvidék, s ha az fel
 811     I   |                   ez az aranyvidék, s ha az fel van fedezve, akkor apa,
 812     I   |              Szibériából.~Mit parancsolt az útra küldő rettenetes zsarnok?~„
 813     I   |               testvért a testvérre, hogy az egyik holttestén keresztül
 814     I   |             közül szabadítám meg egykor: az volt az ára, amin magamévá
 815     I   |           szabadítám meg egykor: az volt az ára, amin magamévá tettem;
 816     I   |        szemrehányásra felugrott helyéből az ifjú ghirai, s kirántva
 817     I   |          oldaláról a saskát, odadobá azt az asztalra, kiáltva:~– No,
 818     I   |               felhívása lángra gyújtotta az egész galgár törzset; a
 819     I   |                mindaddig nyomja a lelkét az adósság, míg az áldozatvért
 820     I   |                 a lelkét az adósság, míg az áldozatvért be nem issza
 821     I   |                vérbosszúja magával viszi az atyafiságot, az atyafiság
 822     I   |            magával viszi az atyafiságot, az atyafiság egy egész ault
 823     I   |           tartozik a vérbosszúval, akkor az egész törzs feltámad a megtorlásra,
 824     I   |                  ivadékról ivadékra, míg az egyik vagy elpusztul, vagy
 825     I   |           testvértörzs között egyébiránt az a különbség van, hogy a
 826     I   |                  Riuminnak, s mit vétett az orosz cárnak, hogy egy ilyen
 827     I   |                  hogy útjába esett annak az egyenes vonalnak, mely a
 828     I   |       aranytartományába vezet; s hogy ez az út paralel vonalt képez
 829     I   |        száműzöttek oda- és visszatérnek.~Az orosz fanatikusok között
 830     I   |          acéllánc fut körül a derekukon, az eleven bőr alá húzva, azon
 831     I   |             Ilyen örökké kínzó lánc volt az, amivel Riumin meg volt
 832     I   |                 családnak a könnye, csak az ő családjáé legyen letörülve!~
 833     I   |              családjáé legyen letörülve!~Az orosznak még a leggyöngédebb
 834     I   |           hegyéből kivezető szoros, mely az egész hegygerincet többször
 835     I   |           csapatokkal megszállva tartják az aada-chochi útszorost, összetereltetett
 836     I   |              baromtömeg olyan volt, mint az áradat; az letiport maga
 837     I   |              olyan volt, mint az áradat; az letiport maga előtt mindent,
 838     I   |                folyvást összébb szorult, az egymást szorító vadállatok
 839     I   |                szorosutat, anélkül, hogy az ellenség dárdáik hegyét
 840     I   |             kijáratáig meg volt hódítva. Az előrehajtott baromcsorda
 841     I   |        előrehajtott baromcsorda megtörte az emberi ellenállást; hanem
 842     I   |        ökörerővel nem lehetett legyőzni.~Az éjszaknak fordult sziklafal
 843     I   |          megsemmisíthetik, anélkül, hogy az árthatna nekik valamit.~–
 844     I   |                többit visszaküldé, azzal az utasítással, hogy ki-ki
 845     I   |                hogy ki-ki hozzon magával az erdőből annyi nyers gallyat,
 846     I   |                 csomagot adott a kezébe. Az egyiket az a darázsfészek
 847     I   |               adott a kezébe. Az egyiket az a darázsfészek közelében
 848     I   |       visszahozta. A rőzseköteg megvédte az ellenfél golyóitól. Lassankint
 849     I   |                 szél, akkor meggyújtatta az egész rőzsehalmazt.~A szél
 850     I   |             azután megnyílt a harctér.~S az valóban jól van elrendelve,
 851     I   |                minden erdő kelepce lehet az előrehatolónak, ahol nem
 852     I   |               várja, ott fogja egyszerre az ellenség körül, s mire szembe
 853     I   |          hadvezetőnek vált be. Fel tudta az orosz hadviselésnek a sajátságait
 854     I   |                 a sajátságait használni: az ellenséget több ponton megtámadni,
 855     I   |             leány azt mondá: „Én követem az én uramat”.~
 856     I   |                  visel.~Riumint meglepte az új csapat megjelenése, amire
 857     I   |                 számított; amint azonban az ősz vezérek felé fordult,
 858     I   |            vezérek felé fordult, azoknak az arcán valami különös elfogódást
 859     I   |                   Itt jön Alzahira.~– Ki az az Alzahira?~– Az udii királyné.~–
 860     I   |                Itt jön Alzahira.~– Ki az az Alzahira?~– Az udii királyné.~–
 861     I   |                     Ki az az Alzahira?~– Az udii királyné.~– Ellenség
 862     I   |            kiszemelt helyre előjöjjenek.~Az érkező új hadcsapat azonban
 863     I   |           érthető kifejezést adott annak az elhatározásnak, hogy ide
 864     I   |               Riumin bámulva látta, hogy az udii királynő emberei egy
 865     I   |             legkedvezőbb magaslaton, míg az egész völgyet uraló sziklafennsíkon
 866     I   |               elhitetni, hogy igazhívők.~Az udii csapatoknak mind egyenlő
 867     I   |                 fegyverzete volt. Fekete az öltözet, a süveg fehér. –
 868     I   |                semmi királyi dísz, hanem az arca: az királynői volt.
 869     I   |             királyi dísz, hanem az arca: az királynői volt. A reá tekintő
 870     I   |                  szépsége részletezhető, az egész együttesen hatott,
 871     I   |           harangé. Mély, de csengő, mint az üvegharangé; mindig nyugodt,
 872     I   |                 shiita között, hogy most az eggyé lett muriditák néptörzsenkint
 873     I   |                 közöttünk. Apám vére van az ő fején.~A jezid vezér válaszolt:~–
 874     I   |                 jezid vezér válaszolt:~– Az én bátyám vérét mosta az
 875     I   |                 Az én bátyám vérét mosta az le. Apád megölte testvéremet.~–
 876     I   |                  helyett ne fizessen meg az ártatlan. Ti pedig mind
 877     I   |                   Több vérnek nem szabad az adighé törzsei között folyni.
 878     I   |            mindnyájunkat le akar igázni; az ellen kell egyesülnünk.
 879     I   |               egyesülnünk. Ha meg tudták az iszlám hívei egymásnak bocsátani
 880     I   |                arcú próféta volt, s akit az égbe fölvittek a próféták;
 881     I   |               próféták; meg kell alkudni az apa és testvér halála fölött
 882     I   |              Hisz akkor mindig fönnmarad az adósság, csakhogy a másik
 883     I   |                fiának ezer arany tumánt.~Az elítélt szabadkozott.~–
 884     I   |              Tudom. Rossz gazda vagy. Én az ezer tumánt lefizetem helyetted;
 885     I   |      szolgálatért. A Tundra folyam, mely az én országomból a tiétekbe
 886     I   |                 mely a vizet felszorítja az én vidékemre, s ott egész
 887     I   |          távolítani. Munkát adok nektek, az lesz a büntetéstek. Tudom
 888     I   |                tenyereiteket feltöri. Ez az én ítéletem. Belenyugosztok-e?~
 889     I   |                  nem vette olyan könnyen az egyezséget. Ott állt mögötte
 890     I   |               Ott állt mögötte Riumin, s az meg-megrántotta a mentéje
 891     I   |               lélekbe látó szemeivel hol az egyikre, hol a másikra.~
 892     I   |             Izméneén. A férfiarc kemény, az tud nagy ijedelmeket eltitkolni;
 893     I   |             cserkesz vezéreknek, hogy ki az a Riumin Oleg?~Alzahira
 894     I   |           királynő latinul beszél, akkor az először is azt bizonyítja,
 895     I   |                azt is megtudtad, hogy én az orosz cár üldözöttje vagyok:
 896     I   |             száműzött, ki oltalmat keres az oroszok ellenségeinél.~Alzahira
 897     I   |            csendesen intett a fejével.~– Az lehet igaz – szólt nyugodtan –
 898     I   |                 Csengli ghirai, átveszed az ezer tumánt; mint apád vérdíját;
 899     I   |               pedig ezzel a kibéküléssel az a vaskapu, amit ő most fölnyitott,
 900     I   |                 vad népek még babonásak: az ilyen szertartásokra adnak
 901     I   |                  hogy csak hallgasson!~– Az nem megy oly gyorsan, Csengli
 902     I   |              nekem biztosíték kell, hogy az meg is lesz tartva. Én adtam
 903     I   |                Én adtam Mullah Khumainak az ezer tumánt, ő azért egy
 904     I   |                 előbb vissza, mint mikor az ígért munka elkészül!~–
 905     I   |                 Igen, igen: ővele menni, az ő országába behatolni: ez
 906     I   |              legyen a mesés Udi hazában, az arany és a tündérrege országában,
 907     I   |          tündérrege országában, ott majd az ő dolga lesz azon kezdeni
 908     I   |                  hódítsa meg. Azt hitte, az könnyű munka lesz. Hisz
 909     I   |                  könnyű munka lesz. Hisz az is asszony. Ez ötlet a királynőtől,
 910     I   |            anyagból alkotva, mint voltak az orosz Katalinok és Erzsébetek?~
 911     I   |                 a friss „lángos”-t, amit az asszonyok minden asztaltárs
 912     I   |                  Riumin sem maradt hátra az ő fölköszöntésével Alzahira
 913     I   |           varázsszavaival két néptörzset az öldöklésre ösztökélő dühből
 914     I   |           akadályokat gördített a cár és az ő tábornokai elé.~Mikor
 915     I   |                  ő tábornokai elé.~Mikor az udi sereghez visszatértek,
 916     I   |         visszatértek, Riumin látta, hogy az ágyúkat miképp szedik szét,
 917     I   |            gondolatát is kitalálta.~– Te az ágyúinkat vizsgálod? Azt
 918     I   |                  találni. Öntött csöveik az első lövésre szétrepednek.
 919     I   |                   de csak egyszer. Amint az első golyót kilőttük e csőből,
 920     I   |                golyót kilőttük e csőből, az összegöngyölt lemez úgy
 921     I   |            taszítja. Te azt mondod, hogy az orosz cár üldözöttje vagy,
 922     I   |              lássam: igaz-e? Tanítsd meg az én fegyverkovácsaimat arra,
 923     I   | fegyverkovácsaimat arra, hogy minők azok az ágyúk, amikkel az oroszok
 924     I   |             minők azok az ágyúk, amikkel az oroszok lőnek!~Ez volt aztán
 925     I   |                 Riuminnal, mint a macska az egérrel. Erre lehet igazat
 926     I   |                nagyon drága lesz.~Ha kap az alkalmon, egyszerre olyan
 927     I   |             olyan nagy szolgálatot tenne az udi népnek, mely az egész
 928     I   |                tenne az udi népnek, mely az egész ország háláját biztosítja
 929     I   |               akkor eljut a végcéljához, az egész Kaukázus gazdagságának,
 930     I   |                 harcban használni, ezzel az orosz fegyverek diadalát
 931     I   |                többé hallani.~Elvégre is az utasítás semmi kedélyeskedésnek
 932     I   |             ugyan orosz vár lesz, de hát az nem tesz különbséget: vedd
 933     I   |               betöltsenek egy szakadékot az utánuk jövők számára!~Riumin
 934     I(1)|                 francia bizonyítja, hogy az Elborusz környékének őstelepülői
 935     I(2)|               múlt században megbízatott az orosz kormánytól, hogy a
 936     I(2)|               van arany, azt bizonyítják az Elborusz hegyei közül jövő
 937     I(2)|                aranyszemeket hordanak. – Az is nevezetes, hogy rögtön
 938     I(2)|            jelentései után megindították az oroszok a hadjáratot a Kaukázusban,
 939     I(2)|           országrészébe elhatolhassanak; az aranykeresés vitte őket
 940    II   |                 a visszavonuló hadcsapat az Udi tartomány határát elérte,
 941    II   |                egyenes utak voltak vágva az erdőn keresztül, s a hegyszakadékok
 942    II   |                 üreg fölé emelni bírtak.~Az Udi hegyvidék egy élő múzeuma
 943    II   |           hegyvidék egy élő múzeuma volt az emberi művelődés fokozatos
 944    II   |            álmodott tündérkép rémlik elő az egy darab sziklából faragott
 945    II   |               klasszikus földe ez itt. S az újkori emberek és istenek
 946    II   |              egészen úgy tűnik fel, mint az ind buvaneszvárai civaoltár,
 947    II   |            végtől végig beláthatá Riumin az egész rejtélyes országot,
 948    II   |                 Egy akkora terület, mint az Engadin-völgy Helvéciában,
 949    II   |                emberkéz alkotta akadály.~Az egész kis tartomány olyan
 950    II   |         foglalták be a bujazöld réteket; az északi magas domboldalakat
 951    II   |                De a Riumin figyelmét nem az elragadó, bűbájos tájkép
 952    II   |                 tájkép kötötte le, hanem az a stratégiai kérdés, hogy
 953    II   |               parthoz közel épült, egész az ereszéig el volt borítva
 954    II   |                 hegyomlás visszatartotta az ő völgyeikben, s azáltal
 955    II   |               voltak építve, lőréseikkel az egyetlen bejárat felé fordulva,
 956    II   |                  Nagy város nem látszott az egész messze belátható területen
 957    II   |                  volt képviselve.~Riumin az első széttekintésre azt
 958    II   |       öt-hatszázezer lakosa. És eszerint az ki tud állítani harmincezer
 959    II   |                 hajladozó kertek között; az eddig látott ősrengeteg
 960    II   |              derékkal, miknek ágai, mint az óriáskígyók, kúsztak fel
 961    II   |                 óriáskígyók, kúsztak fel az alájuk épített kőívekre;
 962    II   |           tengeri- és paprikafüzérektől, az aszalók tetején piroslott
 963    II   |            torony nem meredt föl, csupán az óriási ciprusfák; valamennyi
 964    II   |                kövirózsa bokraitól, mint az el-baruhi palotáknál látni.~
 965    II   |               haladó korról tanúskodott, az volt – a villámhárító. A
 966    II   |                  a két karma, azok közül az egyikben az ismeretes villámtekercs.
 967    II   |                   azok közül az egyikben az ismeretes villámtekercs.
 968    II   |                szólt Riuminnak~– Íme, ez az Udi ország, amit még ellenség
 969    II   |                   aki megtanítom népedet az újabb kori fegyverek használatára.~
 970    II   |               Leszek én első ember ebben az országban – teelőtted.~A „
 971    II   |               után nagyon kedvére esett.~Az étkezőteremben megismerte
 972    II   |                  nőt.~Riuminnak tetszett az, hogy Izménével is levetteték
 973    II   |                 öltöny volt. Hasonlított az Olymp tüneményes alakjához,
 974    II   |             királynő maga is ivott bort. Az ujjaikkal ettek mindent,
 975    II   |        föltalálta, felére szállította le az emberi szív vad hajlamait.~–
 976    II   |                és Singapore között esik, az mind egy országban összevegyülve.
 977    II   |                 országban összevegyülve. Az Udi tartományban háromszázféle
 978    II   |             folytatta diadalmas harcait; az udi népet a bizánciak Zychynek
 979    II   |     kereskedelmet India és Európa között az országon át vezették, itt
 980    II   |             valamennyi hazavesztett nép; az utolsó töredékek az avar
 981    II   |                 nép; az utolsó töredékek az avar csakánok seregeiből,
 982    II   |              közé a hegyek közé, ahonnan az emberiség kiindult, s itt
 983    II   |           ennyiféle népet össze?~– Éppen az, hogy oly sokfélék. A maga
 984    II   |           maradtak. Míveltségüknél fogva az itt talált törzsek vezetői,
 985    II   |            találsz itt már ez országban. Az én ősöm Tamara királynő
 986    II   |              királynő volt; s azt tartja az egész Elborusz vidéke hajdankori
 987    II   |          szigetén.~– Ebben van kifejezve az az eszme, hogy ez az ország
 988    II   |                   Ebben van kifejezve az az eszme, hogy ez az ország
 989    II   |           kifejezve az az eszme, hogy ez az ország csak véd és nem támad.~–
 990    II   |                  Hát Udi népei nem félik az Istent? Azt kellene hinni,
 991    II   |                annak a neve Daal.~– S ki az a Daal isten? Az a láthatatlan
 992    II   |                    S ki az a Daal isten? Az a láthatatlan isten?~– A
 993    II   |                   a Daal isten a föld.~– Az udi nép a földet imádja?~–
 994    II   |               udi nép a földet imádja?~– Az ő istene a föld. Nem a nap,
 995    II   |                 a madárdal összecsengeti az imádkozókat. Nem kell neki
 996    II   |                  búzakalászban benne van az egész katekizmus. Ki adta
 997    II   |                     A Daal-hívők vallása az, hogy az embernek itt ezen
 998    II   |              Daal-hívők vallása az, hogy az embernek itt ezen a földön
 999    II   |               utána fog menni a hívőknek az a próféta, s ő ott is olyan
1000    II   |            azokat, akik őt imádják. Benn az országban békét ád, s szikláival