bold = Main text
     Rész                                               grey = Comment text

1001    II   |                nincs tökéletes boldogság az „isteni” földön!~A földimádás
1002    II   |              hagyomány. A föld maga volt az ősistene Latium lakóinak,
1003    II   |               fegyverműhelyt, s beavatta az udii fegyverkovácsokat abba
1004    II   |   fegyverkovácsokat abba a titokba, hogy az ágyúcsövet fúrni kell. A
1005    II   |              tűzokádó csövekkel, s ezzel az aranyország hozzájárulhatlanná
1006    II   |                 téve.~Hozzájárulhatlanná az erőszaknak; de hát nincs-e
1007    II   |                kettőnél a hiúságot? Ezek az idegen szürke szemek, ezek
1008    II   |            követtek el Kaukázusban, mint az ágyúk és szuronyok.~Riumin
1009    II   |                 ide magával valamit, ami az iparban tökély; a velencések
1010    II   |             iparban tökély; a velencések az üveggyártást, az aranyművességet,
1011    II   |              velencések az üveggyártást, az aranyművességet, a hugonotta
1012    II   |             kínai a selyemtenyésztést, s az egyiptomi a holttestek bebalzsamozását;
1013    II   |             Túlömlő jólét van mindenütt. Az államnyelvet a főtanodákban,
1014    II   |             államnyelvet a főtanodákban, az anyanyelvet a népiskolákban
1015    II   |       összeszövetkeznek a Kaukázusban is az idegen ajkúak egy hazaszerető
1016    II   |             arabot, tatárt és cserkeszt. Az udiak tovább mentek, ők
1017    II   |                vagy aranybányának.~Pedig az ország népe ragyog a két
1018    II   |               ragyog a két nemes érctől. Az előkelők ezüsttálakról esznek;
1019    II   |       öltönygombja, csatja ezüstből van, az asszonyok aranyláncokat,
1020    II   |                tömör aranyból készült, s az asztaltáblája, melynél a
1021    II   |             kettő felől nem volt szabad. Az gyanút költött volna ellene.~
1022    II   |                 fegyverkezéstől elkezdve az ipar és gazdálkodás teréig
1023    II   |                mindenben túlhaladva volt az elzárkózott ország a külvilág
1024    II   |                 ország a külvilág által. Az új találmányokat csak a
1025    II   |           királynő” nem vallotta meg, de az „asszony” epedő arca, s
1026    II   |                  annál inkább elárulták.~Az idő lejártához közelgett,
1027    II   |             kötelezte Riumint és Izménét az Udi tartományban maradásra.
1028    II   |                alatt fúratott tűzaknákat az ellenálló sziklatömegbe.
1029    II   |            amikor Riumin el fogja hagyni az ő országát. És Izméne mindent
1030    II   |               Riuminnak.~A sugdosó szót, az egymást kereső pillantásokat
1031    II   |           pillantásokat pedig észrevette az a nő, aki szeret; már féltékeny
1032    II   |             Riuminnak nem lehetett addig az eltávozásra gondolni, amíg
1033    II   |           gondolni, amíg föl nem fedezte az ország aranytelepeit.)~Alzahira
1034    II   |                  szerelem napja süt, ott az árnyékot is vet.~E találkozás
1035    II   |                 Riumint fölkeresni.~Oleg az arcáról látta, hogy a leánynak
1036    II   |                    S ez neked fáj?~– Nem az. Hanem azután azt mondta,
1037    II   |                megengeded, hogy én ebből az évből történetet csináljak.~
1038    II   |            khucuri betűkből, miket tett? Az a két aranyozott arcképe,
1039    II   |                 lesüllyedt már a földbe. Az örökké élő fű el szokta
1040    II   |                  akiknek nevei után csak az van írva: „Boldog volt,
1041    II   |                  őt”. Miért akarod, hogy az én nevem után más legyen
1042    II   |              mert száműzöttje vagyok. Ez az egy fenyegető rém kényszeríti
1043    II   |                feléd!~A királynő elhitte az orosz menekültnek, hogy
1044    II   |                  orosz menekültnek, hogy az ellenségévé lett saját nemzetének,
1045    II   |             súlyos költség fog nehezedni az országra.~– Megbírjuk azt.
1046    II   |                 azt pénzzé kiveretni, ha az ország védelme úgy kívánná.
1047    II   |                  a fejedelmi széket, ott az aranynak bőven kell tanyázni.~
1048    II   |          taszítást adott a trónnak, mire az elmozdult helyéről, s egy
1049    II   |               egymásra halmozva ragyogni az örök érceket.~Végre egy
1050    II   |                  hamvas szürke szalag és az aranynak mindennemű alakjai,
1051    II   |               Megmutatta Riuminnak végre az aranynál is becsesebb ércet,
1052    II   |             voltak a csalhatatlan tanúk. Az elevenné lett álmok, az
1053    II   |                  Az elevenné lett álmok, az ezeregyéjszaka mesés kincsbarlangja
1054    II   |                   Elárult-e neki valamit az a lázas szívdobogás a maga
1055    II   |                 Miért nem?~– Azért, mert az ő nevük „bezszlovecsnie”.~
1056    II   |                             III. Leverte az az egy szó~Riumint úgy leverte
1057    II   |                          III. Leverte az az egy szó~Riumint úgy leverte
1058    II   |                  szó~Riumint úgy leverte az az egy szó, mint amikor
1059    II   |               szó~Riumint úgy leverte az az egy szó, mint amikor a tengerész
1060    II   |            Emberemlékezet óta ők mívelik az aranybányákat; ők fedezték
1061    II   |             egész országomban nincsenek, az bizonyos: mert ennek minden
1062    II   |                   mi is ismernők azokat. Az aranyásók egy-egy sötét
1063    II   |              annak utolsó szava életében az az eskü, amellyel elátkozza
1064    II   |                 utolsó szava életében az az eskü, amellyel elátkozza
1065    II   |                 hogy soha többet egy szó az ajkain ki nem fog jönni.
1066    II   |                   mint a karthausi, mert az legalább a „memento mori”
1067    II   |                 él, még nem halt meg, de az orosz bezszlovecsnie csak
1068    II   |              hall; de nem tartozik többé az Isten világához.~Országomban
1069    II   |               hol laknak. Ők hordják fel az ország számára a bányák
1070    II   |                  viselnek fegyvert, mert az egész ország védelmezi őket.~
1071    II   |                 mindazok a kémek, akiket az orosz hadvezérek az aranytartomány
1072    II   |               akiket az orosz hadvezérek az aranytartomány felkutatására
1073    II   |          ragályos, kábító, szédítő eszme az: elragadni az emberi szót
1074    II   |              szédítő eszme az: elragadni az emberi szót örökre! Megkötni
1075    II   |               nyelvet, hogy ki ne mondja az átkozott emberi beszédet,
1076    II   |                  tesz nép és nép között: az átkozott emberi beszédet,
1077    II   |                  minden bűngerjesztő hús az emberi csontvázon; az átkozott
1078    II   |                hús az emberi csontvázon; az átkozott emberi beszédet,
1079    II   |                  dicsőséges megvetése ez az emberi hatalomnak; valami
1080    II   |                 elnyomott nép közt; csak az oroszok közt támadhatott
1081    II   |                aranytelepek országa maga az őslakók előtt is ismeretlen.
1082    II   |                 tudnád-e áldozni érettem az életedet?~A leány nem szólt,
1083    II   |               arca beszélt.~– De nem ezt az életet; hanem az örök életet!
1084    II   |                 nem ezt az életet; hanem az örök életet! Magát a mennyországot,
1085    II   |                   Magát a mennyországot, az örök üdvösséget! A lelkedet
1086    II   |                 A lelkedet magát.~– Tied az! – felelt a leány. – Bizony
1087    II   |                 csepp vérét, körös-körül az éltető elemeket: ég leszakadjon,
1088    II   |             megáradjon, tűz fellobbanjon az ellen, aki még egy szót
1089    II   |                   aki még egy szót kiejt az ajkán; minden állat, fa
1090    II   |           megháborodásáig; ugasson, mint az eb; kuruttyoljon, mint a
1091    II   |                 a férfinak. Minket kínoz az, ha el nem mondhatjuk valakinek,
1092    II   |        énekszóval, ami szívünket nyomja. Az, aki a beszédet elveszi
1093    II   |              menni.~– És lásd, itt ebben az országban is laknak bezszlovecsniek,
1094    II   |           aranyat; egyedül ők azok, akik az énáltalam üldözött titok
1095    II   |             rettenetes halott emberekkel az ő ismeretlen sírjukba, a
1096    II   |                 tárnáján keresztül, mely az átfúrt hegy túlsó oldalán
1097    II   |                  világot nem látom, hogy az emberek szavát nem hallom,
1098    II   |               emberek szavát nem hallom, az nem sokáig fog fájni; hanem
1099    II   |                  te szavadat nem hallom, az fájni fog holtig. De te
1100    II   |               neki Riumin kegyetlenül. – Az örök életedet kívántam áldozatul.~
1101    II   |            királynő sokkal többet tudott az orosz raszkolnikok fanatizmusáról,
1102    II   |            civilizált világban is szokás az, hogy ha egy szegény leánynak
1103    II   |               éppen orosz metódus.~Amint az új bor kiforrt, megjelentek
1104    II   |             hoztak, annyi lehetett, mint az Urál-hegyi bányák egész
1105    II   |                 fognának a bányászathoz, az eredmény még nagyobb lehetne.~
1106    II   |             nagyobb lehetne.~Abból, hogy az általuk cserében átvett
1107    II   |           pótolja azoknak a helyét, akik az igazi sírba elmennek.~Mikor
1108    II   |               mázsáló gépeiket, fölmérve az udii országnagyok előtt
1109    II   |           neofitát, Izménét.~Még most is az a rózsaszínű kettős chiton
1110    II   |                 szagot, amit magába vesz az az öltözet a föld alatti
1111    II   |              szagot, amit magába vesz az az öltözet a föld alatti nyirokból,
1112    II   |                 a föld alatti nyirokból, az ércrozsdából, a penészből.
1113    II   |               ércrozsdából, a penészből. Az egész küldöttség ezt a dohos
1114    II   |             előhúzott egy papírtekercset az övéből. Fakó volt az is
1115    II   |      papírtekercset az övéből. Fakó volt az is már és penészfoltoktól
1116    II   |                  penészfoltoktól iromba; az írott betűk olyan színűek
1117    II   |                vasrozsda; bűzlött belőle az incunábulák szaga.~Erre
1118    II   |                 szaga.~Erre volt fölírva az a rettenetes eskü.~És a
1119    II   |                  És a leány elmondta ezt az esküt az eléje tartott papírról,
1120    II   |              leány elmondta ezt az esküt az eléje tartott papírról,
1121    II   |               nyugodt, csendes hangon. S az az „Amen” a végén, az volt
1122    II   |            nyugodt, csendes hangon. S az az „Amen” a végén, az volt
1123    II   |                  S az az „Amen” a végén, az volt az utolsó szó, amit
1124    II   |                   Amen” a végén, az volt az utolsó szó, amit szabad
1125    II   |                reszketett a szava, mikor az esküt végigmondá. Pedig
1126    II   |           végigmondá. Pedig arra gondolt az átokmondás pillanatában,
1127    II   |         átokmondás pillanatában, hogy én az átkok dacára meg fogom szegni
1128    II   |              dacára meg fogom szegni ezt az esküt: „Isten engem úgy
1129    II   |                  nagy szabadalommal bírt az egész országban. A szótlanok
1130    II   |               lélek~Bekövetkezett a tél.~Az udii tartomány ugyanazon
1131    II   |             Éreztetik vele, hogy ő ebben az országban a legokosabb ember.
1132    II   |                gondol egyébre, mint hogy az ő kedvét keresse. S az engedelmes
1133    II   |              hogy az ő kedvét keresse. S az engedelmes nő a legerősebb
1134    II   |               gyűjté össze. Egészen azon az úton volt, hogy olyan uralkodóvá
1135    II   |           kedveért megváltoztatja egykor az udii nép a chariate alkotmányt,
1136    II   |            őszült meg.~Már ki volt tűzve az egybekelés napja. Az egy
1137    II   |               tűzve az egybekelés napja. Az egy ünnepnapra volt hagyva.
1138    II   |             híják ezt a virágot, s mikor az megjelen, ugyanaz jelszó
1139    II   |             jelszó a hegyeken levő hónak az olvadásra.~A gólyahír-virág
1140    II   |           havasokról elkezdik a folyamok az áradatot mind az Alazán-tóba
1141    II   |                folyamok az áradatot mind az Alazán-tóba önteni, akkor
1142    II   |            azonnal itt terem visszakérni az elvitt túszokat: a maga
1143    II   |                vőlegényét. S mivel lehet az ellen védekezni? Ágyúk már
1144    II   |            ússzanak a falvak, kertek ott az Alazán-tó körül.~A Föld-isten
1145    II   |                  A Föld-isten bűvhatalma az egész lélekre hat; az ember
1146    II   |         bűvhatalma az egész lélekre hat; az ember gyorsan felejt, a
1147    II   |               alusznak.~De hátha egyszer az égi Isten felkölti az alvó
1148    II   |            egyszer az égi Isten felkölti az alvó rovarbábokat! Az utazók
1149    II   |           felkölti az alvó rovarbábokat! Az utazók emlegetik a kaukázusi
1150    II   |                bódító hatással bír. (Tán az azaleák virágnedvétől.)
1151    II   |              valami olyan érzést, mintha az ember repülne fölfelé. Ilyen
1152    II   |                  méz volt Riuminra nézve az egész élet Udiban. Egy szakadatlan
1153    II   |                 milliárd virágbimbó csak az utolsó éjjeli harmatra várt
1154    II   |                  a menyegző napja.~Hanem az éltető harmat helyett valami
1155    II   |           helyett valami más jelent meg. Az éjszaki havasok felől hirtelen
1156    II   |                 nápolyi narancsligeteket az, hogy nyíló virágaikra fehér
1157    II   |            Éjfélre be volt terítve hóval az egész mező, mely a gólyahír
1158    II   |              melyet sokszor lever a szél az éjszaki tenger mellől a
1159    II   |              kísérni.~Riumin kitekintett az ablakán: fehér volt az egész
1160    II   |       kitekintett az ablakán: fehér volt az egész vidék. A park lombos
1161    II   |                onnan kiabált alá.~S amit az alcedo kiáltozott, annak
1162    II   |           tőzegtűznél dercepogácsát süt, az ura számára.~– Mellette
1163    II   |                  foltoz vastag cérnával; az apja gúnyája az.~– Mikor
1164    II   |                cérnával; az apja gúnyája az.~– Mikor készen lesz a vakarcs
1165    II   |           vakarcs és a szűrködmen, akkor az a gyönge leány el fog indulni
1166    II   |          éjszakában, hogy elvigye azokat az apjának, aki az ólombányában
1167    II   |           elvigye azokat az apjának, aki az ólombányában dolgozik, nehéz
1168    II   |         elszakadt, megfoltozhatják.~– Ez az öreg asszony a te anyád,
1169    II   |          szeretnek. Jaj!~Mondta ezt mind az alcedo? Vagy csak úgy hallotta
1170    II   |                 Oleg?~Meg akarta mutatni az égi Isten, hogy ő mégis
1171    II   |                  Ez csak elnyugtat; de ő az, aki fölébreszt! Ő az, aki
1172    II   |                  ő az, aki fölébreszt! Ő az, aki az emberi szenvedélyeket
1173    II   |                aki fölébreszt! Ő az, aki az emberi szenvedélyeket uralja,
1174    II   |               rombolnak és teremtenek. Ő az, aki csinálja a zivatart
1175    II   |              kapta magát, s telerajzolta az ablakát fantasztikus virágképekkel,
1176    II   |                rémlátásai.~Eszébe jutott az áldozatul odavetett leány,
1177    II   |          odavetett leány, aki eltávozott az ő parancsára a sziklák és
1178    II   |           halottá lenni.~Annak is „jaj!” Az is szerette őt. Mit tett
1179    II   |      Kegyetlenebbül bánt vele, mint azok az istencsúfolók, akik meg
1180    II   |             eltemette élve, megfosztotta az utolsó vigaszától, a panasztevő
1181    II   |         vigaszától, a panasztevő szótól. Az oly hű volt hozzá, mint
1182    II   |                  oly hű volt hozzá, mint az arany, úgy szerette őt,
1183    II   |             arany, úgy szerette őt, mint az Istenét, s ő eltiporta őt,
1184    II   |             kísértetet csinált belőle. – Az alcedótól kellett-e meghallani
1185    II   |                 ád a Daal isten?~Egyszer az át nem látszó ablakot halk
1186    II   |                jégbokréta közepébe.~Künn az ablaka előtt egy szürke
1187    II   |                  fejére volt húzva.~– Ki az? – kiáltá rá Riumin az ablakon
1188    II   |                Ki az? – kiáltá rá Riumin az ablakon keresztül.~Az éjféli
1189    II   |             Riumin az ablakon keresztül.~Az éjféli látogató nem felelt.~
1190    II   |                felnyitva ablakát, s hogy az alak hívására is mozdulatlan
1191    II   |            derekát, és felemelte magához az ablakon át.~A leány fázott
1192    II   |             fagyva a szokatlan hidegtől. Az a szürke, földpenész szagú
1193    II   |                 hogy „köszönöm”.~– Téged az Isten küldött ez órában
1194    II   |             Riumin elrémülve. – Te félsz az átkot átlépni? Örökre hallgatni
1195    II   |              anyát, egy hervadó testvért az iszonyú ítélet alól! Hiszen
1196    II   |             énérettem mentél a föld alá, az én szavamra vetted föl ezt
1197    II   |                  szavamra vetted föl ezt az áldozatot, s most néma maradsz-e?~
1198    II   |                  velem együtt felkeresni az én apámat, anyámat, testvéremet?
1199    II   |               leányotok, a te testvéred, az én imádott nőm?~Ó, ettől
1200    II   |                  Ezeknek a szavaknak még az eltemetett halottól is választ
1201    II   |              bosszúálló elementumokat és az örök kárhozatot, s karjait
1202    II   |              nyaka körül fonva, folytatá az örök némaságból kitörő szót:~–
1203    II   |              szót:~– Igen! Igen! Igen! – Az utolsó már nem is volt szó,
1204    II   |              innen, hogy mire megvirrad, az Alazán-tavon túl lehessünk.~–
1205    II   |            Mennyivel szebb ő, mint én!~– Az nem igaz! Te vagy az egyedüli
1206    II   |                     Az nem igaz! Te vagy az egyedüli szép a kerek földön –
1207    II   |                 szép termetével, s mikor az aranyhímzett szandált felhúzta
1208    II   |            Fölordíthatta volna álmaikból az őröket: – Fogjátok el őket! –
1209    II   |             Alzahira álmát is elrontotta az éjszaki vihar. Mikor elvált
1210    II   |              éjszaki vihar. Mikor elvált az este Riumintól, azt súgták
1211    II   |            ünnepély készült e mai napra; az ország minden nemzete küldött
1212    II   |                 holt emberek a föld alól az aranyzsákmánnyal.~Alzahirának
1213    II   |                 a mirtuszkoszorú helyett az androdamant sisakot, a Föld-isten
1214    II   |                 már ott álltak félkörben az aranytelep küldöttei.~Alzahira
1215    II   |             alatt is rá kellene ismernie az eltávozott leányra; bárha
1216    II   |               néma ajka elárulná, hogy ő az. Azután, hogy nem találta
1217    II   |              levegőbe, s elévonva övéből az esküt tartalmazó penészes
1218    II   |                bezárva. Paripái eltűntek az akolból. Senki sem látta
1219    II   |                  van hegyei aranyára. Én az aranyat kerestem itt – és
1220    II   |             elvétve se jött ki szájukon, az csak egy néma lehelet volt;
1221    II   |                lármakürtök megszólaltak, az érc támtám bömbölése fölverte
1222    II   |              bömbölése fölverte a népet, az ágyúk megdördültek; minden
1223    II   |      megdördültek; minden úton vágtattak az üldöző csapatok az Alazán-tó
1224    II   |             vágtattak az üldöző csapatok az Alazán-tó felé. Kijárás
1225    II   |               úgy intézte a dolgát, hogy az Alazán-tavon levő kompokat
1226    II   |                  át; ő maga volt azoknak az admirálja, aki rendes hadmozdulatokba
1227    II   |            partra.~Azok engedelmeskedtek az admiráli parancsszónak.
1228    II   |                  admiráli parancsszónak. Az éjsötétben Izménét, királyi
1229    II   |               Alzahirának nézték. Riumin az egész dereglyecsoportot
1230    II   |        dereglyecsoportot átvitte magával az Alazán-tó túlsó partjára.
1231    II   |               hagyja megcsúfolni magát”. Az tudni fogja, hogy mit tegyen
1232    II   |              repülve vitte előre a szél. Az nem úszott, hanem szökött
1233    II   |                  hullámhátról a másikra. Az bizonyosan túlpartra ért.~
1234    II   |                moraj zúgott hosszasan, s az álló föld reszketett az
1235    II   |                  az álló föld reszketett az élők lábai alatt.~– Föld-isten
1236    II   |         sziklapúp nem volt sehol.~S arra az innenső parton levő házak,
1237    II   |           felmagasult, s kezét kinyújtva az Alazán-tó felé, kiálta:~–
1238    II   |                 azon a jogon foglalta el az orosz, mert a török szultán
1239    II   |        Kaukázusban. Pedig „egy” sem volt az övé soha. A cár ennélfogva
1240    II   |               két szökevénynek kedvezett az időjárás és szerencse.~A
1241    II   |              vihar, a nap újra kisütött; az olvadó hó egyszerre mindenünnen
1242    II   |               vérével. Mi van még hátra? Az is vétek lesz, ha megcsókollak,
1243    II   |                   Jobban szeretlek, mint az Istenemet.~Riumin a leány
1244    II   |                 fejére tette.~– Szálljon az én fejemre minden bűnöd!~
1245    II   |            alatti szörnyet, meggyaláztam az istennőt, megcsaltam az
1246    II   |                  az istennőt, megcsaltam az apámat, megöltem az öcsémet
1247    II   |           megcsaltam az apámat, megöltem az öcsémet teérted, hogy a
1248    II   |              mert jobban szeretlek, mint az isteneket!” Vajon ő is úgy
1249    II   |                  össze homlokaikat, mint az argonauták idejében?~– Siessünk!~
1250    II   |         argonauták idejében?~– Siessünk!~Az út mély völgybe kanyarult
1251    II   |             őrzik.~– Én jól ismerem erre az utakat – biztatá Riumint
1252    II   |          mennydörög a távolban? Siessünk az éji tanyára. Mindjárt megtaláljuk
1253    II   |                   Ne félj! Holtak városa az. Egy őskori nagy metropolis
1254    II   |      Utazásainkban kétszer töltöttük ott az éjszakát. Félelmes hely,
1255    II   |             Félelmes hely, felséges hely az! Isteni és ördögi tanya.
1256    II   |               egy éjt?~– Paradicsom lesz az, ha te ott léssz!~Erre Izméne
1257    II   |                összedönteni. A vadszőlő, az örökzöld folyondár keresztül-kasul
1258    II   |         folyondár keresztül-kasul szőtte az omladványokat, a saxifragák
1259    II   |                  kőrózsa, a kövér szaka, az aloék és pozsgárok nem hagytak
1260    II   |                  fal maradványa állta el az utat. Izméne olyan biztosan
1261    II   |                 vagyunk elrejtve mélyen. Az egész város alszik. Már
1262    II   |                óta alszik. Mienk egyedül az élet. Ha félsz, szoríts
1263    II   |              féltek tőle, akárhogy dörög az ég fejük fölött.~Az pedig
1264    II   |                dörög az ég fejük fölött.~Az pedig nem az ég volt, aki
1265    II   |               fejük fölött.~Az pedig nem az ég volt, aki dörgött, hanem
1266    II   |                 hanem a Daal isten.~Mint az elszabadult tenger, omlott
1267    II   |           elszabadult tenger, omlott alá az Audi hegyekből a gátját
1268    II   |                kígyófutásban, kerülgetve az akadályt, hanem mint a tűzokádó
1269    II   |               talál, kiforgatva helyéből az álló bércet, s medret ásva
1270    II   |         törzseket kinyűvi gyökereiből, s az egész rengeteget pozdorjává
1271    II   |            völgyszorosban megreked vele. Az iszonyú erdőtömeg betömi
1272    II   |     szörnyetegével. A rettenetes ár küzd az önrakta akadállyal, ha felül
1273    II   |              viszi magával egy országgal az összezúzott sziklát és rengeteget.~
1274    II   |               sziklát és rengeteget.~Még az örökkévaló kő is megszűnik
1275    II   |                 vízsugára csorogta hozzá az altató zenét.~
1276    II   |                át Szucsuk-Kaleht. Nem is az most már annak a neve, hanem
1277    II   |             váráig.~Eleinte sok baj volt az akadékoskodó cserkeszekkel,
1278    II   |         folytonosan vadászatot tartottak az orosz katonákra. Minden
1279    II   |               mikor ebédhez leültek, nem az ette meg a kétszersültet,
1280    II   |               vetemedett a fővezér, hogy az egész erdőséget leégeti.
1281    II   |              egész erdőséget leégeti. De az nem engedett magával elbánni.
1282    II   |                engedett magával elbánni. Az őserdő a Kaukázusban oly
1283    II   |            széles utakat vágni fejszével az erdőn keresztül, s aztán
1284    II   |               olyanok, mint a galambdúc. Az őrt hágcsón bocsátják fel,
1285    II   |                  fel, s ott hagyják, míg az őrjárat eljön a felváltására
1286    II   |                 csatolva egy hegyi ágyú; az ágyúknak előtte-utána egy-egy
1287    II   |                  napon a tábornok, mikor az északi szél telefútta hóval
1288    II   |              északi szél telefútta hóval az egész vidéket, s ő korán
1289    II   |                  korán reggel kitekintve az ablakán, a gyűlölt örökzöld
1290    II   |                erdők helyett megpillantá az otthonra emlékeztető téli
1291    II   |              tudom, s a cserkesz elbújik az odújába!~Hadsegédét hívatta:~–
1292    II   |                    Parancsára, tábornok. Az éjjel nagy vihar volt.~–
1293    II   |                vihar volt.~– Jól van. Ez az én parancsomra történt.
1294    II   |            elsüllyeszté.~– De már ez nem az én parancsomra történt.
1295    II   |                 volt hajói roncsaival, s az egész végtelen Pontus –
1296    II   |              azzal dobszóra minden ember az egész folyam mentén nekiállt
1297    II   |                 a tüneményt, találgatták az okát, fennhangon.~Hejh!
1298    II   |            Mczhetisz végrendeletét, amit az Veljaminoffnak hagyott hátra: „
1299    II   |            kiszárad, akkor őrizd magadat az árvíztől”.~Szokott ez így
1300    II   |                  így történni máskor is.~Az oka bizonyosan az, hogy
1301    II   |             máskor is.~Az oka bizonyosan az, hogy a gátat tört Alazán-tó
1302    II   |             eltorlaszolta. Minél nagyobb az ár, annál magasabb a torlasz;
1303    II   |                annál magasabb a torlasz; az erdő fenn úszik, s most
1304    II   |                 Szemes folyam elapadása, az egész folyam medre teli
1305    II   |                 Veljaminovszk felé.~– Mi az? – kiáltá a tábornok, álmából
1306    II   |               sánctetőre, s amit látott, az káprázatnak is sok volt.~
1307    II   |                 mértani szigetkék úsztak az ő váracsai, csillagsáncai.~
1308    II   |               alatt összeomlani, eltűnni az örvények forgatagai alá.
1309    II   |                 örvények forgatagai alá. Az erdőket megszálló legénység
1310    II   |           fellegvár sáncait fogta körül. Az ítéletnapi vízroham tízmázsás
1311    II   |      bombapyramidok odaomlottak a vízbe, az iszapár háztetőkkel borítá
1312    II   |                nézhette, miképp nyeli el az irtóztató szörny egymás
1313    II   |               mint omlik le előtte; csak az őrtorony védi életre-halálra
1314    II   |              háromszor rombolta szét így az oroszok által a Kabardában
1315    II   |         völgyeibe feltolakodó oroszokat. Az orosz katonai nevezetességek
1316    II   |               egyszer-egyszer lezúdítják az egész meggyűjtött tengert
1317    II   |            visszatért a medrébe. Odavolt az egész élelmikészlet, minden
1318    II   |                  s új élelmet beszerezni az abház parton tiszta képtelenség
1319    II   |               kenyér tönkretételénél is: az, hogy a lőpor mind összeázott,
1320    II   |                 a lőpor mind összeázott, az ágyúk számára nem maradt
1321    II   |                 maradt, mely hírt vigyen az ideszorult sereg szomorú
1322    II   |              mentében utat törni Anapáig az erdőkön keresztül. – Azok
1323    II   |              többit eltemette a fegyver, az éhség, a vízár, a kaukázusi
1324    II   |                  Azóta is mindig keresik az oroszok a kaukázusi aranytelepek
1325    II   |             zenét dönög fölöttük. Alszik az egész város. Daal isten
1326   SAM   |                             I. Bevezetés~Az egyik fiát a nagy cserkesz
1327   SAM   |                 nevet, amiről ráismerjen az ember, hogy ez a másik.~
1328   SAM   |                  ember, hogy ez a másik.~Az ilyen névajándékozás nem
1329   SAM   |              herceg fiaitól (azért, mert az apjuk végrendeletében nem
1330   SAM   |                 van írva. A vezetéknevet az oroszok nemigen sokat koptatják.~
1331   SAM   |       elfelejteni három dolgot: a nevét, az apját és a hazáját.~Mert
1332   SAM   |              Finnország ilyen jó iskola.~Az egész finn nemzet maga az
1333   SAM   |                Az egész finn nemzet maga az iskolamester, akitől a nyughatatlan,
1334   SAM   |               egy meghódított nemzetnek?~Az egyik azt állítja, hogy
1335   SAM   |                  hogy jármát lerázhassa, az összeesküvésből soha ki
1336   SAM   |                 meghódolásban felülmúlja az igazi bennszülöttet: – szolgálni,
1337   SAM   |            kiszorítja hunyász érdemekkel az uralkodó faj nemességét
1338   SAM   |               van, maga után telepíti be az egész atyafiságát, míg a
1339   SAM   |             járom ugyan megvan, csakhogy az ő saját nyakán.~A harmadiknak
1340   SAM   |              saját nyakán.~A harmadiknak az iskolájában pedig azt tanítják,
1341   SAM   |            nevezi magát finneknek, ahogy az idegenek csúfolják, hanem
1342   SAM   |            elszánt és a legjobb lövő. De az egész északi kolossz fekszik
1343   SAM   |               egy esztendeig nem tartana az élete. Sík mezősége, fenyérfedte
1344   SAM   |               természete a takarékosság; az egész nemzet egy család,
1345   SAM   |                 a rablókat, hanem inkább az erényt, emberszeretetet,
1346   SAM   |            embert becsületessé tenni, ez az ő kriminálkódexe; egy §.
1347   SAM   |                 ő kriminálkódexe; egy §. az egész.) A kalevain nép tiszteli
1348   SAM   |                  A kalevain nép tiszteli az öregséget, ápolja a gyermekeket,
1349   SAM   |                tudorrá babérkoszorúznak, az egy nemzeti ünnep, mint
1350   SAM   |                  a tudományos egyetem és az akadémia. Ez az ő várnégyszöge,
1351   SAM   |               egyetem és az akadémia. Ez az ő várnégyszöge, az ő arzenálja.
1352   SAM   |          akadémia. Ez az ő várnégyszöge, az ő arzenálja. Senkitől sem
1353   SAM   |                  nem szorul semmiért. Ez az ő aranybányája. Lerója a
1354   SAM   |               adja magát szolgájának. Ez az ő alkotmányos szabadsága.~
1355   SAM   |              mennyire tudja szeretni azt az ő kicsiny, szegény hazáját!
1356   SAM   |              gazdag vidékeinél! Hálát ad az égnek, hogy ilyen szép hazát
1357   SAM   |             azért, mert meghódította azt az idegen. Nincs az ő hazája
1358   SAM   |        meghódította azt az idegen. Nincs az ő hazája elveszve. Megmaradtak
1359   SAM   |                 fognak sóhajtozni!”~Ebbe az iskolába hozták el tanulni
1360   SAM   |               hogy csak egy könyv van, s az az Alkorán, s az Alkoránnak
1361   SAM   |                 csak egy könyv van, s az az Alkorán, s az Alkoránnak
1362   SAM   |                  van, s az az Alkorán, s az Alkoránnak csak egy sorát
1363   SAM   |                  abban minden megvan:~– „Az üdvösség csak a kardok árnyékában
1364   SAM   |                akkor emlékezett rá, hogy az ő neve valaha Mohamed Szádi
1365   SAM   |               Achulko ostromakor történt az, amikor az orosz sereg tízszeres
1366   SAM   |            ostromakor történt az, amikor az orosz sereg tízszeres erővel
1367   SAM   |                elérte a sziklavágányt, s az oroszok golyózápora közt
1368   SAM   |                csapatja, felesége és fia az oroszok kezébe került. Dargóban
1369   SAM   |              érte kincseket váltságdíjul az oroszoknak. Azok kinevették
1370   SAM   |                 a kardját. Azt pedig még az elsőszülött édes kedves
1371   SAM   |                  és Orbeliane fejedelmek az orosz hadseregben szolgáltak,
1372   SAM   |               méltó váltságdíjt képeztek az elfogott fiúért.~Az oroszok
1373   SAM   |             képeztek az elfogott fiúért.~Az oroszok azt felelték az
1374   SAM   |                  Az oroszok azt felelték az ajánlatra, hogy ők nem adnak
1375   SAM   |              asszonynak a karjai között.~Az orosz tudta jól, hogy a
1376   SAM   |                 Dzsemál Eddin azt izente az apjának, hogy nem megy haza.~
1377   SAM   |           Egyszer aztán hazaküldték neki az oroszok Dzsemál Eddint –
1378   SAM   |            Samylt most győzte le először az orosz.~Minden ágyújával
1379   SAM   |                  kitört a keleti háború.~Az egész világ leste, hogy
1380   SAM   |               őrzi, annak a fejét tartja az ölében, azt dédelgeti, csókolgatja,
1381   SAM   |                 érdekli őt most, csak ez az egy. Mert a visszaadott
1382   SAM   |                hervadásnak indult, arcán az alattomos halál tűzrózsái
1383   SAM   |                  hős cserkesz vezér, aki az orosz ágyúk dördüléseire
1384   SAM   |                   most megtudta, hogy mi az a hang, amitől az erős emberek
1385   SAM   |                hogy mi az a hang, amitől az erős emberek is megijednek.
1386   SAM   |          megzsibbasztja a csaták hősének az idegeit. Ez az, mikor egy
1387   SAM   |            csaták hősének az idegeit. Ez az, mikor egy apa meghallja
1388   SAM   |                magával Szentpétervárról. Az orosz klíma hidege veszedelmes
1389   SAM   |                 délszaki ifjaknak, hanem az orosz nők szemeinek melege
1390   SAM   |                  lett. Akkorra vége lett az ő fiának is. – Eltemetheté.
1391   SAM   |                  a temetés, eljött hozzá az orosz is, s eltemette az
1392   SAM   |                 az orosz is, s eltemette az egész cserkesz népet. Samyl
1393   SAM   |            együtt fogságra jutott.~Hanem az elsőszülött példájából annyit
1394   SAM   |                  s házassági boldogságát az egykorú történetíró e szavakkal
1395   SAM   |                feleséget tartson – s aki az esküjét úgy meg szokta tartani,
1396   SAM   |                  vezetett!) A kis öcsnek az üdvéről másképpen kellett
1397   SAM   |                 Napóleon Lajos kezdhette az élet drámáját az iskolamesterségen,
1398   SAM   |               kezdhette az élet drámáját az iskolamesterségen, s Dyonis
1399   SAM   |                  A jó iskola azzá neveli az embert, amivé akarják. A
1400   SAM   |               volt a szánalomra méltóbb; az oroszlán-e, aki megtanult
1401   SAM   |              megtanult gondolkozni, vagy az ember, aki elfelejtette
1402   SAM   |                   aki elfelejtette azt?)~Az ifjú Ivánnak fogékony esze
1403   SAM   |                   megtanult mindent, még az engedelmességet is. Mikor
1404   SAM   |         engedelmességet is. Mikor eljött az idő, hogy a magas egyetembe,
1405   SAM   |                 egészen képes volt magát az ott divatozó szertartásoknak
1406   SAM   |         meghonosítani.~A fölvételi napon az újon beírt ifjak mind fölgyűlnek
1407   SAM   |              beírt ifjak mind fölgyűlnek az egyetem múzeumába. Ott a
1408   SAM   |               legelőször is mindegyiknek az arcát befesti korommal,
1409   SAM   |              őket, lehajtja csoportostul az egyetem gyűléstermébe, egy
1410   SAM   |                 nagy teremben várja őket az egész tanári kar, pompás
1411   SAM   |              ünnepélyes komolysággal lép az új diákok elé, elmondva
1412   SAM   |                jelent utálatos jelmezük.~Az allegória értelme ez:~–
1413   SAM   |              hogy gonoszok vagytok, mint az ördögök. – Disznóagyaraitok
1414   SAM   |                  rector magnificus. – De az „alma mater” ki fogja belőletek
1415   SAM   |           egyenkint, megrázza őket, hogy az említett jelvények mind
1416   SAM   |                medencékkel, megmosdatják az ifjakat, s megtörülik az
1417   SAM   |                 az ifjakat, s megtörülik az arcaikat kegyetlen durva
1418   SAM   |             daróclepedőkkel.~Ekkor aztán az egyetem dékánja tudtukra
1419   SAM   |                   hogy egy év lefolytáig az öregebb diákokat fogják
1420   SAM   |                  kezdődik a finn diáknak az újoncesztendeje.~Mikor a
1421   SAM   |                Iván kiállta dicséretesen az újoncévet. Samyl fia, akinek
1422   SAM   |            öltöztetik sarkig érő tógába: az alól is ki tud rúgni. A
1423   SAM   |          sajátjuk volna.~De meg is adták az árát szegények a híres atyafisággal
1424   SAM   |                való dicsekedésnek.~Amint az északi kolossz a magyar
1425   SAM   |              megkapták a cenzúrát.~Addig az ideig sajtószabadságuk volt.
1426   SAM   |                 aztán megtiltották nekik az éneklést is.~Utoljára a
1427   SAM   |                annyiból állt, hogy mikor az alkorlátnok, a gyűlöletes
1428   SAM   |               adott, arra szokás szerint az egyetemet is meghívta –
1429   SAM   |              Finnországban! Nem menni el az alkancellár báljába a meghívásra!
1430   SAM   |          engedelmeskedik, akkor elviszik az egyetemet Kievbe.~Márpedig
1431   SAM   |                 Kamcsatkába teszik is át az egyetemüket, de ők Nordenstam
1432   SAM   |             aztán kisegíté őket a bajból az az egy diák, akinek nincsen
1433   SAM   |                kisegíté őket a bajból az az egy diák, akinek nincsen
1434   SAM   |             Diáktársai leköpték érte; de az egyetem meg volt mentve.
1435   SAM   |                 Nikolajevics Iván, mikor az egyetemi tanulmányokat bevégezte.
1436   SAM   |                úgy járhatott volna, mint az a diák, akit a helsingforsi
1437   SAM   |               oly gyorsan tudjon tanulni az ördöggel kötött szövetség
1438   SAM   |              szövetség nélkül; vagy mint az a másik diák, akit száműztek
1439   SAM   |               másik diák, akit száműztek az országból, mert egy hallásra
1440   SAM   |               ifjú volt, oly izmos, mint az apja. A kollégiumi életmód
1441   SAM   |          tulajdona, s olyan közel rokona az öngyilkosságnak. Lányok
1442   SAM   |              székesegyházban gyűl össze, az utcák fűvel és virággal
1443   SAM   |              ágyúdörgés, zeneszó hirdeti az örömnap eseményeit, s a
1444   SAM   |               hősei, kiknek a „promotor” az oltár előtt teszi fejükre
1445   SAM   |             aranygyűrűvel jegyzi el őket az elválaszthatlan múzsának
1446   SAM   |       emeltetésre érdemesnek találtatik, az nem kalapot nyer a templomban
1447   SAM   |          babérkoszorút viseli egész nap, az utcákon, a lakomán, a táncvigalomban,
1448   SAM   |                 a táncvigalomban, melyet az ő tiszteletére rendez a
1449   SAM   |              kell elkészíteni a számára. Az neki ez ünnepnapon társnéja,
1450   SAM   |                  ez ünnepnapon társnéja, az oltár előtt, az asztalnál,
1451   SAM   |                társnéja, az oltár előtt, az asztalnál, a bálban, s annak
1452   SAM   |             asztalnál, a bálban, s annak az öltönye is babérfüzérekkel
1453   SAM   |                  társnője is ne maradjon az egész életen át. A kalevain
1454   SAM   |                  a Pentateuch, a Talmud, az Alkorán és a Zendaveszta,
1455   SAM   |                  ad absurdum deducálták, az neki halálos seb, s ha iratát
1456   SAM   |                   Iván minden feleletére az lett a válasz, hogy „laudatur”.
1457   SAM   |            ünnepi díszben foglalt helyet az oltár előtt. Minden tiszt
1458   SAM   |             ragyogásával mondva el hozzá az üdvözlő verset, amelyben
1459   SAM   |                latin beszédet.~Mely után az következett, hogy a pedellus
1460   SAM   |              rátéve, el kellett mondania az ünnepélyes esküt.~De mielőtt
1461   SAM   |                  volna kapcsos könyvéből az esküformát, a kormányzó
1462   SAM   |                   Bozse carja hrani!”-t, az ágyúk megdördültek a piacon,
1463   SAM   |         társtalanul.~Iván megtudta, hogy az ő neve Mohamed Szádi, s
1464   SAM   |                  cserkesz csapatjai élén az abház partokra nemzetét
1465   SAM   |                  népe segélyével kiverni az Elborusz, a Kabarda sziklaerődei
1466   SAM   |                méla, ábrándos arc legyen az? Aki még egy asszonyt megszólítani
1467   SAM   |             bizonyítania, hogy ő valóban az apja fia; s azoknak nem
1468   SAM   |              lássuk, hogy fog a kezedben az a híres szablya? Hadd lássuk,
1469   SAM   |            szemed fénylik-e jobban, mint az a kettő? Hadd lássuk, mikor
1470   SAM   |                   hogy odáig megtanul. – Az is meglehet, hogy tudott
1471   SAM   |                lovának, kardjának lenni; az már hallott ágyúszót, harci
1472   SAM   |                 visszaemlékezik!!!~Ez ám az álomrontó kérdés.~Hátha
1473   SAM   |                  álomrontó kérdés.~Hátha az, akinek oly hatalmas memóriája
1474   SAM   |          tanította professzor, amit csak az anyjától tanult, s nemcsak
1475   SAM   |              szóval elmondanunk, hogy ez az első felesége volt annak
1476   SAM   |               conservatoriumnak, melyben az így összeszedett jobbágyleányok
1477   SAM   |               primadonna, nem szűnik meg az ő földesasszonyának jobbágyleánya
1478   SAM   |          kézfogót tartani miért ne lenne az?~S a hercegnő értette a
1479   SAM   |                  jobbágyát a másiknak, s az akkor annak a jobbágya,
1480   SAM   |          jobbágya, aki megvette.~S aztán az üzlet tárgyainak maguknak
1481   SAM   |             tárgyainak maguknak sem volt az ellen semmi kifogásuk. Jólétbe
1482   SAM   |                volna, kapálniok kellene. Az, aki jobb kézre vette volna
1483   SAM   |       Urgulanilla.~Gyönyörű egy példány!~Az első Urgulanilla nem lehetett
1484   SAM   |             császári palástja betakarta. Az is egy rab jobbágy leánya
1485   SAM   |                 csak a vállai árulják el az asszonyt. És amellett tűzláng
1486   SAM   |            Klenódium!~Nem is olyan olcsó az ára.~A fiatal Arkanszkói
1487   SAM   |        alacsonyabb Urgulanillánál. Hanem az nem tesz semmit. Lovon ülve
1488   SAM   |                Volt egy másik kérője is. Az nem volt herceg, se gróf,
1489   SAM   |               utoljára csendesen elaludt az asztalnál. S ha szépeket
1490   SAM   |         asztalnál. S ha szépeket mondott az asszonyoknak, hát azok olyan
1491   SAM   |                jó szívét eléggé jellemzi az, hogy inkább választá számára
1492   SAM   |   huszonnégyezerrel. Holott ez egyenesen az ő kára.~De hát a leányra
1493   SAM   |                 oroszlánfókák után járni az Auckland-szigetre, hanem
1494   SAM   |         annálfogva a meghatározott napon az ügy végbefejezésére meghívatik.~
1495   SAM   |       kétszersült iránt szerződést kötni az intendatúrával, s rögtön
1496   SAM   |                  egy istennői szépségnek az első csókja mindenesetre
1497   SAM   |            késtem, annyival sokszorozzuk az ajánlott bért. Nem jöhettem
1498   SAM   |                meg.~– Szerződtette talán az operaházhoz?~– Akkor még
1499   SAM   |             professzornét csinált belőle az asszonyakadémiában?~– Arra
1500   SAM   |                 Arra nem lett volna elég az idő.~– Hát talán csak igazán