Rész

 1     I|    nagyobb a szultánnál is, te az Isten menyasszonya vagy!”~A dereglye
 2     I|        Ilyen alakot nem teremtett Isten: ezzé csak ember torzíthatta
 3     I|      tudom olyan jól elmondani az Isten előtt, amit az emberek rám
 4     I|         és az embereknek, amit az Isten izent. Ezért nincsenek velem
 5     I|      leány azt mondta:~– Áldassék Isten! – és tovább aludt.~Riumin
 6     I|      leszedik az erdőben, amit az Isten adott. – Azzal letelepedett
 7     I|      bajod: továbbmegyünk. Hiszen Isten vigyáz terád. Hogy az osszet
 8     I|       osszet kalauzod meghalt, az Isten gondviselésének tanúsága.
 9     I|       kiemelkedve.~– Lásd! Megint Isten keze oltalmaz bennünket –
10     I|  hiányzott hozzá.~Azt is adott az Isten. Riumin, észrevéve a szükséget,
11    II|                         I. A Daal isten~Amint a visszavonuló hadcsapat
12    II|       neve Daal.~– S ki az a Daal isten? Az a láthatatlan isten?~–
13    II|           isten? Az a láthatatlan isten?~– A Daal a látható isten,
14    II|         isten?~– A Daal a látható isten, akit mindenki rögtön megismer,
15    II|         büntet, nem átkoz: a Daal isten a föld.~– Az udi nép a földet
16    II|         azt a búzakalászt? A Daal isten! Hisz a kebléről szakítottad
17    II|    biztatni a nyomorultat. A Daal isten azt akarja, hogy még itt
18    II|          azt, aki egy személyben „Isten” és „haza”.~– Királynő –
19    II|          de nem tartozik többé az Isten világához.~Országomban lakó
20    II|         csak azt sem többé, hogy „Isten hozzád”, valakihez fordulva,
21    II|       fogom szegni ezt az esküt: „Isten engem úgy büntessen!”~És
22    II|           De hátha egyszer az égi Isten felkölti az alvó rovarbábokat!
23    II|         Meg akarta mutatni az égi Isten, hogy ő mégis hatalmasabb
24    II|        Olyan jó álmokat ád a Daal isten?~Egyszer az át nem látszó
25    II|       hogy „köszönöm”.~– Téged az Isten küldött ez órában hozzám –
26    II|        mondja meg neki ezt: „Daal isten nem hagyja megcsúfolni magát”.
27    II|        dörgésben izeni meg a Daal isten, hogy e hegyek országa nem
28    II|   lelkemet a pokolnak. Megtettem. Isten nevét kicsúfoltam; esküt
29    II|         aki dörgött, hanem a Daal isten.~Mint az elszabadult tenger,
30    II|        egy sánc sem volt.~…A Daal isten úgy szokott tenni, ha megharagszik.~
31    II|       hódítók fejére. Ezek a Daal isten népei, akik védik a maguk
32    II|       Alszik az egész város. Daal isten még egy roppant sziklatömeggel
33   SAM|        láncok között. Ahonnan, ha Isten nem, ember ki nem szabadítja:
34   SAM|          Buddha mégiscsak olcsóbb isten, az beéri egy vályogfülkével,
35   SAM|     felvilágosítsa őt az egy igaz Isten, a Jehova dicső tulajdonai
36   SAM|         egy alattomos, rosszkedvű isten, azt ha folytonosan nem
37   SAM|      énnekem. A pusztában a rossz isten az úr!~Nem lehet Irzambek
38   SAM|  entomophagok: rovarevők. Más nép Isten csapásának tartja a sáskát;
39   SAM|           ahol az örege lakik.~Az Isten szerelméért: jó időben is
40   SAM| fáradságos munkáját, s ha föld és Isten megadta, amit kértek, még
41   SAM|        hegynek a neve: a „Haragos Isten hegye”, az örökké felhőkkel
42   SAM|           aki a talpát rátette az isten képére, s rendesen el is
43   SAM| fenyegetőzött, hogy ha a „haragos isten” hegyeihez mernek közelíteni,
44   SAM|     aminőt csak egy megharagított isten képes támasztani.~Ámde a
45   SAM|        támasztani.~Ámde a haragvó isten nem a törgauták ellen fordult,
46   SAM|           törgauták elől. A Dalle isten, dzsiggetáj paripáján száguldva,
47   SAM|  cselekszi, mely a tigrist imádja isten gyanánt, ahogy imádják az
48   SAM|          Tuptsin Láma és a Buddha isten csak úgy rövid kézből elajándékozhassák
49   SAM|           a lecsüggő rézalak a jó isten képe? S ez a másik a négy
50   SAM|          s azt hiszi, hogy az egy isten. – Megyek veled!~S Talapór