| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] rutalevéltol 1 rutát 1 rz 1 s 1387 sachalin 13 sacramentumon 1 sah 1 | Frequency [« »] ----- 6005 a 2202 az 1387 s 1006 hogy 868 nem 741 egy | Jókai Mór Görögtuz IntraText - Concordances s |
bold = Main text
Rész grey = Comment text
501 I | nem ártott neki a zápor, s a halálra sebzett vad egyszerre
502 I | megváltoztatta rohamát, s arrafelé fordult, ahonnan
503 I | éppen a homloka közepén, s az acélhegyű golyó keresztülfúrta
504 I | pedig leugrott lováról, s kindzsálját kirántva, odafutott
505 I | elejtett szörnyeteghez, s levágta annak hosszú, fekete,
506 I | odalépett a ghirai húgához, s annak ajánlá azt föl. A
507 I | a fegyverét a főnöknek, s megmagyarázta neki a csappantyús
508 I | megtámadhatnám zivatar idején, s legyőzhetném. Honnan hoztad
509 I | ami a gyutacsban van.~– S te tudod, hogy az miből
510 I | Aada-Choch hegyen át vezetne, s az most el van zárva.~–
511 I | te add nekem a tiedet, s aztán légy vezéreim között
512 I | vezéreim között a legelső, s osztozzál a birtokaimban.~
513 I | helyeslésével találkozik. S a ghirai húgának lesütött
514 I | ghirai húgának lesütött szeme s elpirult arca tanúskodik
515 I | örömteljes életet kínál, s akit, hogy magának tartson,
516 I | képezi: ez az aranyvidék, s ha az fel van fedezve, akkor
517 I | jusson.~Felállt helyéről, s süvegét mélyen lenyomva
518 I | helyéből az ifjú ghirai, s kirántva oldaláról a saskát,
519 I | lelkének a gyilkos vérével, s mindaddig nyomja a lelkét
520 I | egész ault a másik ellen. S ha fejedelem családja tartozik
521 I | feltámad a megtorlásra, s aztán folyik a harc ivadékról
522 I | másiknak a maga vérével, s a süvegének a különböző
523 I | a két nemzet Riuminnak, s mit vétett az orosz cárnak,
524 I | aranytartományába vezet; s hogy ez az út paralel vonalt
525 I | fölfelé mind a két oldalon, s a sziklaút alapja néhol
526 I | dárdaszúrásokkal terelték előre, s égő farkasszőrből gyúrt
527 I | egyszerre félregörbült, s ott azután következett valami,
528 I | mellvédekkel és karzatokkal s fölvezető lépcsőkkel egymással
529 I | Pedig tudom – felelt Riumin, s azzal lovagjai egy részének
530 I | rőzsekötegekké csomagoltatá, s azután egyenkint minden
531 I | vastag, keserű füstjét, s reggelre, mire a tűz elhamvadt,
532 I | azután megnyílt a harctér.~S az valóban jól van elrendelve,
533 I | külön egymagában is hős, s közvitéz és csapatvezér
534 I | rögtöni támadás esetén, s ott azután férfi, asszony,
535 I | egyszerre az ellenség körül, s mire szembe akar vele szállni,
536 I | visszafordul a nyeregben, s úgy lövi le üldözőjét. Mintha
537 I | hullana, úgy támad elő, s mintha ördög volna, angyal
538 I | több ponton megtámadni, s a főerővel egy helyen keresztültörni;
539 I | előtt egy döntő ütközetre, s ha a galgárokat hevíté a
540 I | félelmessé tette a kétségbeesés.~S annyi vérszomjas férfi között
541 I | egymással szemközt felállt, s egyik táborból a másikba
542 I | paripák nyerítenek egymásra, s a hetvenkedő harcosok ingerlik
543 I | hangzik a havasok felől, s a sima fenyérlepte lejtőn
544 I | Egyik sem. Ő a bíró.~S azzal senki se kérdte többé
545 I | oly hirtelen összerakják, s pillanatok alatt négy ágyú
546 I | lovasság előtt megállt, s akkor hatalmas trombitaszó
547 I | trombitaszó harsogott fel, s e trombitaszóra a hadsor
548 I | takarta el egész termetét, s fejét ezüst sisak födte,
549 I | földre szállt istennőké, s csak a lélekteljes, nagy,
550 I | alak színe előtt álljon, s ezek a szemek úgy fogva
551 I | egymásnak nem vétettek, s egy vérbosszúból ezeret
552 I | ellen a két sereg közé, s végezzünk egyedül.~– Én
553 I | fényes arcú próféta volt, s akit az égbe fölvittek a
554 I | felszorítja az én vidékemre, s ott egész völgyeket csinál
555 I | Ott állt mögötte Riumin, s az meg-megrántotta a mentéje
556 I | meg-megrántotta a mentéje ujját, s Izménére mutatott, amit
557 I | vezérlését. Itt van a vezér, s itt van a húga. Ítéld meg,
558 I | Nyugalmat erőltetett arcára, s midőn a királyné némán inte
559 I | megveregette a lova nyakát, s aztán megszólalt a legtisztább
560 I | hogy vonuljanak vissza, s azzal a cserkesz vezérekhez
561 I | széttörését országod területén, s aztán éltek kölcsönös békességben,
562 I | éltek kölcsönös békességben, s ha megtámadja kettőtök közül
563 I | fegyverét kicserélte egymással, s a vad népek még babonásak:
564 I | mindjárt megházasítják, s itt fogják fejedelemnek.~
565 I | menyasszonyodat és a húgod vőlegényét, s nem bocsátom előbb vissza,
566 I | pedig odalovagolt Izménéhez, s megfogva annak a kezét,
567 I | legmélyebb hódolatát fejezve ki, s követte Izménét. – Minden
568 I | darabjait a bográcsba mártva, s úgy tömve a szomszédok szájába,
569 I | Áldomás is hangzott elég, s Riumin sem maradt hátra
570 I | lovagjainak indulót fúvatott, s búcsút véve a kibékített
571 I | ágyúkat miképp szedik szét, s azon bámult legjobban, hogy
572 I | háláját biztosítja számára, s talán még a királynő szívét
573 I | cserkeszek kezébe szolgáltatni, s ha azokat megtanítja ágyúkat
574 I | diadalát teszi kétségessé, s a saját honfiainak a vérét
575 I | fusson előtted közöttünk!”, s azzal úgy becsukják egy
576 I(2)| is beutazta ez országot, s azonkívül Curzon, Makintosh,
577 II | vágva az erdőn keresztül, s a hegyszakadékok áthidalva,
578 II | kalmárasztalon szemlélünk, s miknek látása kétséget kelt
579 II | megaranyozva a lemenő naptól, s ködlepte völgy homályából
580 II | darab sziklából faragott s indus pagoda szomszédságában
581 II | klasszikus földe ez itt. S az újkori emberek és istenek
582 II | buvaneszvárai civaoltár, s a mély hegyszakadék két
583 II | ami nehéz munka lenne, s ha a védőnek is vannak ágyúi,
584 II | völgyekből összerakva, s körös-körül fogva óriási
585 II | minden széljárás ellen védik. S hogy a svájci jelleg tökéletes
586 II | falvakkal vannak beépítve, s szakadatlan kertekkel beültetve.
587 II | csatornákba volt szorítva, s azok mint ragyogó tükörrámák
588 II | olajfaligetek koronázták, s a paradicsomi tájkép tele
589 II | el volt borítva a víztől, s a gyümölcsfáknak a koronáin
590 II | visszatartotta az ő völgyeikben, s azáltal e tó felszíne nagyon
591 II | felszíne nagyon felemelkedett, s hektárokat foglalt el a
592 II | hegyoldal tele volt épületekkel, s azokban a világ minden építészeti
593 II | mandulaültetvények foglalták el, s a szőlő nem futott vadon
594 II | házat udvarostul beborítani, s tízezerei a bíborfürtöknek
595 II | ellepte a fehérített vászon, s nyájakkal, gulyákkal, ménesekkel
596 II | zöld sövénnyel szegélyezve, s gesztenyefákkal, diófasorokkal
597 II | volt, oldalán tornyokkal s egy körülfutó, doriai oszlopcsarnokkal.
598 II | szóra kezét nyújtá neki, s azt mondá:~– Akkor első
599 II | selyemöltönyöket hoztak, s a számára rendelt lakosztályban
600 II | árulá el keleti eredetét. S a selyemfonású öv, a középen
601 II | vad bacchansnői gúnyát, s a királynő kíséretében ő
602 II | maga és Riumin számára, s a rómaiak átalakultak törökökké.
603 II | kevésbé unták volna magukat, s kevesebb kegyetlenségen
604 II | ahonnan az emberiség kiindult, s itt találtak egy olyan közös
605 II | talált itt végmenedéket.~– S mi tart ennyiféle népet
606 II | vezetői, tanítói lettek, s azokban elmúltak úgy, hogy
607 II | ősöm Tamara királynő volt; s azt tartja az egész Elborusz
608 II | hajdankori fejedelemnőjének, s őrajta kezdve mindig nő
609 II | sokféle vallásnak kell lenni, s ha egyébért nem, vallásgyűlöletből
610 II | különböző felekezetek egymást, s ha kiegyeznek is a hazán
611 II | nemzet csak egy Istent ismer s azt együtt szereti, abban
612 II | megnyugszik, annak a neve Daal.~– S ki az a Daal isten? Az a
613 II | magára nézni nem enged, s aki éjjel elhágy, megszűnik
614 II | a hívőknek az a próféta, s ő ott is olyan rest lesz
615 II | éhes és olyan dicsszomjú, s megint egy harmadik más
616 II | üdvözüljön minden halandó, s ha mind egyetértenek benne,
617 II | Benn az országban békét ád, s szikláival visszatart minden
618 II | tavakkal, folyamokkal őrzi, s karjainkba erőt, egészséget
619 II | ősistene Latium lakóinak, s megmaradt még a klasszikus
620 II | csak nőket bocsátottak, s igazi nevét férfi előtt
621 II | hatalmas fegyverműhelyt, s beavatta az udii fegyverkovácsokat
622 II | hatalmas, tűzokádó csövekkel, s ezzel az aranyország hozzájárulhatlanná
623 II | kínai a selyemtenyésztést, s az egyiptomi a holttestek
624 II | népiskolákban tanítják, s a könyvtárak kincsekkel
625 II | Minden ember dolgozik, tanul; s a háromszáz népfaj nemzeti
626 II | között ki tudta békíteni, s muridita név alatt egyesíte
627 II | buddhistával és a tűzimádóval, s azt mondták: közös Istenünk
628 II | karpereceket viselnek, s a vezérek lovainak zablája
629 II | tömör aranyból készült, s az asztaltáblája, melynél
630 II | tartomány kiváló embereivel, s a jó siker hálára kötelezte
631 II | az „asszony” epedő arca, s titkos sóhajtásai annál
632 II | zuhatag miatt a sziklához, s azalatt százai a túlpartra
633 II | Európában is új találmány volt, s annak a segélyével a tóban,
634 II | megtöltés és felrobbantás.~– S mikor történik ez meg?~Riumin
635 II | nézett a kérdező nőnek, s azt felelé:~– Ha akarod,
636 II | oldala mellől eltávozhatni s Riumint fölkeresni.~Oleg
637 II | évig itt kell maradnod.~– S ez neked fáj?~– Nem az.
638 II | valaki mást szeretsz.~– S ezt nem szabad neki hinni
639 II | Fogadd hallgatva, amit mond, s tégy úgy, mintha beleegyeznél.~–
640 II | Nem! – felelt Riumin, s marasztaló szorítással fogta
641 II | tölteni fegyverhordozásban, s kenyerük felét nem adni
642 II | hogy fegyverben álljanak, s amit ő akar, azt a többinek
643 II | harmincezer fegyveresünk fogadja, s ha kell, a számot megkétszerezzük.~–
644 II | hajtsd végre. Én elrendelem, s tanácsunk helybenhagyja.~–
645 II | tömegben nagy értéket képvisel, s ahogy tudom, országodban
646 II | erre fölkelt a helyéről, s azt mondá Riuminnak:~– Kövess!~
647 II | mire az elmozdult helyéről, s egy csapóajtót tüntetett
648 II | zárját a királyné felnyitá, s a feltárult ajtón át egy
649 II | begyűrt pyramid jegecig, s megannyi csodálatos kabbalisztikus
650 II | Ha kell, ez mind a tied.~S azok között a legdrágább
651 II | ragadja Alzahira kezét, s azt szívéhez ne szorítsa,
652 II | Egyedül a bányászok.~– S azok nem a te népedből valók?~–
653 II | honfitársaid: oroszok.~– Oroszok! S mégsem lehet velük nekem
654 II | óceánon meglepi a szélcsend.~S még a királynő azt a kegyetlenséget
655 II | nyílt volna meg előttük, s úgy tűnnek el ismét, mintha
656 II | szöveteket vásárolnak, s amily titokban jöttek, oly
657 II | rettenetes vallás hívei mind, s azoktól nem tudhatja senki,
658 II | számára a bányák kincseit, s nem kívánnak érte egyebet,
659 II | külvilággal a vásárlás, s „ott beszél a pénz”. Valami
660 II | ránézett, aztán lesüté szemeit, s fejével csendesen tagadólag
661 II | nézett szemébe a leány, s suttogva rebegé:~– Nagyon!
662 II | Örök némaságot fogadnak, s azt még a végső halálfájdalmak
663 II | mondhatjuk valakinek, ami fáj; s ha senkinek sincs, akinek
664 II | mint ha élve eltemetné.~– S te láttál olyan nőket, kik
665 II | titkos szövetséget képeznek, s minden évben kétszer, ősszel
666 II | összetette két kezét keblén, s szemeit ég felé emelve,
667 II | hogy tégedet nem látlak, s a te szavadat nem hallom,
668 II | te boldog léssz idefenn, s ez megnyugtat engem oda
669 II | vágyott a földre leesni, s arcát eltemetni a porba.~–
670 II | leánynak a halott emberekkel. S a királynő sokkal többet
671 II | hogy ezt el ne hitte volna, s a szerelmes nő sokkal jobban
672 II | bányák egész évi zsákmánya. S talán ha több erővel fognának
673 II | nyugodt, csendes hangon. S az az „Amen” a végén, az
674 II | fekszik, amely alatt Toszkána, s a tél ott nem ridegebb,
675 II | babérfa a szabadban tenyészik, s már februárban jelentkezik
676 II | őszibarack virágzó ligeteitől, s mikor a körül felmagasló
677 II | országban a legokosabb ember. S ez olyan zsibbasztó tudat.
678 II | a leendő együtturalkodó. S e koronás mátka csak ővele
679 II | hogy az ő kedvét keresse. S az engedelmes nő a legerősebb
680 II | parancsolni néptörzseknek, s rendet tartani háromszázféle
681 II | együttlakó nemzet között, s hízelegni csak a háromszázegyediknek
682 II | se háború, se forradalom, s akik aztán fejedelmi hatalmukat
683 II | összegyűjtötte a festőket, s a nagy nemzeti múlt emlékeit
684 II | emlékeit örökítteté meg velük, s télikertjében a kaukázusi
685 II | énekel, megtanította dalolni, s a cserkeszt, aki sohasem
686 II | ez ingerel a nevetésre.)~S miért ne fogadta volna el
687 II | Legyen fiatal mindvégig, s ne vegye észre, mikor őszült
688 II | gólyahírnek híják ezt a virágot, s mikor az megjelen, ugyanaz
689 II | ház ereszét eléri a víz, s a gyümölcsligetek úszni
690 II | bevégezték föladatukat, s a galgár fejedelem azonnal
691 II | és a testvére vőlegényét. S mivel lehet az ellen védekezni?
692 II | férgek, lebújnak a földbe, s mint mozdulatlan rovarbábok
693 II | önfeledést hoz a lélekre, s a test idegeire valami olyan
694 II | boldogság még ismeretlen titok.~S a mezők szép zöldek voltak
695 II | sugarai előtt kipattanjon, s akkor völgyön, mezőn végig
696 II | hozsánnakiáltás: „Itt a tavasz!” S a tavasz legelső ünnepe
697 II | görnyedtek a hóteher alatt, s a szökőkút vízömlenye helyét
698 II | ült a sötétzöld jégmadár, s onnan kiabált alá.~S amit
699 II | jégmadár, s onnan kiabált alá.~S amit az alcedo kiáltozott,
700 II | széken ül egy fiatal leány, s egy rongyos kabátot foltoz
701 II | ennivalót is vihetnek neki, s ha valamije elszakadt, megfoltozhatják.~–
702 II | De te elfelejted őket, s örülsz a magad gyönyöreinek.~–
703 II | többé. Fölkelt, fölöltözött, s kibámult ablakán át a hótól
704 II | éjszaki szél kapta magát, s telerajzolta az ablakát
705 II | szívét, minden érzelmét, s akkor eldobta magától, eltemette
706 II | szerette őt, mint az Istenét, s ő eltiporta őt, mint egy
707 II | Riumin, felnyitva ablakát, s hogy az alak hívására is
708 II | leányt még meleg fekhelyére, s betakargatá gyöngéden, és
709 II | közé vette fagyos kezeit, s leheletével melengeté fel
710 II | vetted föl ezt az áldozatot, s most néma maradsz-e?~A leány
711 II | A leány összerázkódott, s arcát eltemette kezei közé.
712 II | gyönyörlázzal szívében, s elfeledte e percben a láncraverő
713 II | elementumokat és az örök kárhozatot, s karjait a kérdező nyaka
714 II | szerelem a legerősebb vallás.~– S most már el fogod nekem
715 II | kerek földön – mondá Riumin, s amíg feladta a királynői
716 II | el annak szép termetével, s mikor az aranyhímzett szandált
717 II | ma nincs tavaszkezdet, s elmaradt madárdal és üdvözlő
718 II | hogy hol maradt Izméne? S a néma ember megérté a néma
719 II | szakítá mellén köntösét, s aztán kimarkolva iszákjából
720 II | azt szétszórta a levegőbe, s elévonva övéből az esküt
721 II | iratot, azt ledobta a földre, s sarujával rátaposott, és
722 II | megérté a néma beszédet, s reszketve mondá:~– Hívjátok
723 II | nyitotta fel a levelet, s ezt olvasá belőle:~„Királynő!~
724 II | barát, hanem mint ellenség, s távozom, mint ellenség,
725 II | távozom, mint ellenség, s visszajövök, mint ellenség. –
726 II | drinápolyi békekötéskor átadta; s a cár elveszi azt tőled,
727 II | kapuit, mert visszajövök!”~S hogy egészen bebizonyítsa
728 II | minden titkot elbeszélt – s most együtt menekül velem.”~
729 II | szédült, elejté a levelet, s kezeivel a homlokához kapott.
730 II | kezeivel a homlokához kapott. S ekkor megérzé, hogy azon
731 II | kiálta parancsoló szóval, s leereszté sisakja rostélyát,
732 II | hullámokat hány, mint a tenger.~S mire a vihar lecsendesül,
733 II | viharban a hullámokkal dacolni, s átverni magát a Jachwa torkolatáig,
734 II | keresse föl a munkavezetőt, s mondja meg neki ezt: „Daal
735 II | bizonyosan túlpartra ért.~S amint a vitorlás csónak
736 II | télförmeteg: a felhők eloszoltak, s a nap olyan melegen kezdett
737 II | hirtelen felhővé terjedt szét, s míg ez kétoldalt szerteomló
738 II | moraj zúgott hosszasan, s az álló föld reszketett
739 II | sziklapúp nem volt sehol.~S arra az innenső parton levő
740 II | hangzott.~Alzahira felmagasult, s kezét kinyújtva az Alazán-tó
741 II | országa nem volt a szultáné, s nem lesz a cáré soha!~(Tudva
742 II | hegyen-völgyön keresztül, s másnap nincsenek kifáradva.~
743 II | előtt pihenőt tartottak, s előszedték élelmikészletüket,
744 II | maga leült egy sziklára, s Izménét ölébe vette, hogy
745 II | hideg sziklába van bezárva, s ma már a rajta megpihenéstől
746 II | megtörtént egyszer a világon, s talán éppen ezen a helyen?
747 II | elhagyta a járható utat, s azzal mindketten lovaikról
748 II | gyökereiket a sziklába, s a kőrózsa, a kövér szaka,
749 II | volt kirakva mozaik módra, s a forrásvizét most is csorgatta
750 II | és megcsókolták egymást, s nem féltek tőle, akárhogy
751 II | helyéből az álló bércet, s medret ásva a sziklatalajban.
752 II | törzseket kinyűvi gyökereiből, s az egész rengeteget pozdorjává
753 II | hegyszakadék kijáratát, s dacolni kezd szörnyetegével.
754 II | isteneitől feltalált szavakat; s a szerelemvallomások időközeit
755 II | ágyúk ütegeivel ellátva, s a Szemes folyam partján
756 II | maradt el támadás nélkül, s sokszor, mikor ebédhez leültek,
757 II | fejszével az erdőn keresztül, s aztán minden puskalövésnyire
758 II | őrt hágcsón bocsátják fel, s ott hagyják, míg az őrjárat
759 II | hóval az egész vidéket, s ő korán reggel kitekintve
760 II | kedvvel dolgozik, tudom, s a cserkesz elbújik az odújába!~
761 II | tele volt hajói roncsaival, s az egész végtelen Pontus –
762 II | söpörve minden vitorlától.~S a déli nap aztán elrontá
763 II | legénységnek. Fogjanak halat.~S azzal dobszóra minden ember
764 II | régi medrét elfoglalta, s a magával hozott szálfa-
765 II | torlasz; az erdő fenn úszik, s most aztán két folyam egyesülten
766 II | elöntötte egész Szentpétervárat, s a tengerről a gályákat a
767 II | futott ki a sánctetőre, s amit látott, az káprázatnak
768 II | vidéket nagy messzeségben, s ez ár közepett, mint mértani
769 II | magaslatra épült fellegvár felé, s jajkiáltásával tölté el
770 II | el a letört alkotványt.~S a vízözön egyre nőtt, minden
771 II | méter magasságot emelkedett, s már a fellegvár sáncait
772 II | sziklákkal játszott labdaképp, s azokkal döngette a fellegvár
773 II | föld alatti tűzaknáknak, s azokat fölemelve, rést tört
774 II | borítá be a tengeröbölt, s sárgára festé messze a zöld
775 II | a magasabb hegyoldalra, s onnan nézhette, miképp nyeli
776 II | tenni, ha megharagszik.~S ez nemcsak a Szemes folyóval
777 II | Kabardában épített védműveket, s a Kazbek hegy folyama két
778 II | elrekesztik mesterséges tavakká, s egyszer-egyszer lezúdítják
779 II | diadalmas hadvezetői ellen, s védeni fogják még akkor
780 II | Ninivét a puszták homokja, s egy, még ma nem is nevezett
781 II | hogy a víz megint leapadt, s a Szemes megint visszatért
782 II | minden raktár eliszapolva, s új élelmet beszerezni az
783 II | maradt egyetlenegy töltény, s a lőfegyverekhez csak annyi,
784 II | gubbaszkodott a sárgazöld béka, s énekelte: „Ülüm, ülüm, chva!”~
785 SAM | elvette a Beauharnais nevet, s Romanovszkynak nevezte el
786 SAM | ivadékát kerülni, gyűlölni, s minden ellenségében jó barátot
787 SAM | karszékekből, a főhivatalokból, s maga ül a helyébe, s ha
788 SAM | főhivatalokból, s maga ül a helyébe, s ha egyszer helyben van,
789 SAM | népnek, mint a magyarnak. S arra lelkesülten emlékezik.
790 SAM | meg magát. Tanul és tanít. S kinek tanul, kinek tanít?
791 SAM | beszéli senki a kerek földön. S nyelve tiszta és gazdag,
792 SAM | alkotmányos szabadsága.~S mennyire tudja szeretni
793 SAM | Megmaradtak neki a fiai, s boldogok, hogy hazájuknak
794 SAM | ontották a kis hazáért, s azt mondják: „Legyen áldott,
795 SAM | hogy csak egy könyv van, s az az Alkorán, s az Alkoránnak
796 SAM | könyv van, s az az Alkorán, s az Alkoránnak csak egy sorát
797 SAM | meg Samyl sziklafészkét, s azt kétségbeesett ellenállás
798 SAM | elérte a sziklavágányt, s az oroszok golyózápora közt
799 SAM | járhatatlan hegyeken át Georgiába, s két fejedelemnek a feleségeit
800 SAM | hadseregben szolgáltak, s most ezeknek a hercegasszonyai
801 SAM | bocsátá a két asszonyt.~S akkor azt mondta, hogy „
802 SAM | keressék fel Dzsemál Eddint, s szabadítsák ki. Aranykulccsal
803 SAM | volt, búskomoly és méla. S a hős cserkesz vezér, aki
804 SAM | fiának is. – Eltemetheté. S hogy aztán annál szebb legyen
805 SAM | eljött hozzá az orosz is, s eltemette az egész cserkesz
806 SAM | iskolában nevekedett fel, s erőteljes férfikorra jutva,
807 SAM | bég leányát, Kherimantát, s házassági boldogságát az
808 SAM | törvényes feleséget tartson – s aki az esküjét úgy meg szokta
809 SAM | drámáját az iskolamesterségen, s Dyonis tyrann végezhette
810 SAM | dühöngött a vasrostélya ellen. S máig se tudom, hogy melyik
811 SAM | fokossal terelvén hátulról, s olyanforma buzdító kiáltásokat
812 SAM | pedig díszes hölgykoszorú. S ezeknek a láttára kell a
813 SAM | fokost a múzeumőr kezéből, s ünnepélyes komolysággal
814 SAM | csillagánál” használnak a fiúk, s azzal nyakon ragadva a novíciusokat
815 SAM | megmosdatják az ifjakat, s megtörülik az arcaikat kegyetlen
816 SAM | számára más keresi a kenyeret.~S hogy alázatos helyzetüket
817 SAM | eltűrni bosszantásaikat, s panaszra soha nem menni
818 SAM | mindenkinek fogsz szolgálni.~…S Nikolajevics Iván kiállta
819 SAM | szókötésünk rokonságát, s nagyon büszkék is voltak
820 SAM | csataordítását elfojtotta, hazatért, s azt kérdé: „Hát itten ki
821 SAM | Dalra tette a költeményét, s a dal éppen oly hatalmas,
822 SAM | egyetemet is meghívta – s egyetlenegy diák sem ment
823 SAM | Nordenstam soirée-jába, s táncolt écossaise-t a szép
824 SAM | nemzetek”-re osztja fel magát, s minden nemzet együtt mulat,
825 SAM | serdülő ifjak tulajdona, s olyan közel rokona az öngyilkosságnak.
826 SAM | hirdeti az örömnap eseményeit, s a processióhoz a világi
827 SAM | fővel állnak a templomban, s aranygyűrűvel jegyzi el
828 SAM | hanem egy babérkoszorút, s azt a babérkoszorút viseli
829 SAM | tiszteletére rendez a város. S ezt a babérkoszorút a város
830 SAM | az asztalnál, a bálban, s annak az öltönye is babérfüzérekkel
831 SAM | és hősköltemény együtt. S a hős fegyverzete nehéz!
832 SAM | tart a nyilvános vizsga. S felelni kell szóval és írásban.
833 SAM | sorban mindegyik tanárral, s aztán együtt valamennyivel.
834 SAM | ahány a napot kitölti, s a feleletre a három kalkulus
835 SAM | deducálták, az neki halálos seb, s ha iratát széttépve dobják
836 SAM | a magister tiszteletére, s a templomban a kormányzó
837 SAM | de bizonyosan szív is; s a halavány ifjú arcán talán
838 SAM | feltette homlokára a koszorút, s tartott hozzá egy kenetteljes
839 SAM | kormányzó leszállt imaszékéből, s sarkantyús lábdobbanásokkal
840 SAM | babérkoszorús ifjú kezét, s szólt hozzá nem latinul,
841 SAM | lovasezred üdvsorlövést adott, s a hős homlokáról a kormányzó
842 SAM | hegyes kócsagtollas nyíllal, s pikkelyes nyakvéddel, s
843 SAM | s pikkelyes nyakvéddel, s a nap hősének a magisteri
844 SAM | helyett adtak görbe kardot, s a katedra helyett felültették
845 SAM | koszorú ott maradt gazdátlanul s a város legszebb leánya
846 SAM | az ő neve Mohamed Szádi, s hogy a hazája Circassia.~*~
847 SAM | hogy ő valóban az apja fia; s azoknak nem lesz elég Homér
848 SAM | hogy megy-e valaki utánad? S mikor sebet kapsz, tudsz-e
849 SAM | csak az anyjától tanult, s nemcsak a Horác ódáit, Ovid
850 SAM(1)| orosznak okozta halálát ~ S sok főtiszt lelkét gyóntalan
851 SAM | lerándult volhyniai birtokára, s ott sorba látogatta a gunyhókat.
852 SAM | tehénhimlőlymphát is vitt magával, s gondja volt rá, hogy a gyermekeket
853 SAM | bőkezűleg megajándékozá, s a leánykákat fölvitte magával
854 SAM | legfinomabb oktatást nyerték, s egész hajadonkorukig úri
855 SAM | földesasszonyának jobbágyleánya lenni, s annak testével, lelkével
856 SAM | tartani miért ne lenne az?~S a hercegnő értette a maga
857 SAM | mint egy gyémántkereskedő, s tudta, hogy egy-egy fantaisie
858 SAM | a jobbágyát a másiknak, s az akkor annak a jobbágya,
859 SAM | jobbágya, aki megvette.~S aztán az üzlet tárgyainak
860 SAM | egy nimfa szenvedélyessége s egy rabnő odaadása. Hajlamai,
861 SAM | a szép jobbágyleányért, s úrnője még gondolkozik rajta.~
862 SAM | élményeiről, francia nyelven. S nincs olyan vadállat, melynek
863 SAM | magával a földet körülutazni. S csinos fiatal ember: ámbár
864 SAM | vállalkozó: élelmezési biztos, s ez éppen kétannyi „móring”-
865 SAM | háromszor olyan vastag. S amely szobában tíz percig
866 SAM | beszélt és nevetett rajta, s mikor részeg volt, akkor
867 SAM | akkor meg veszekedett, s utoljára csendesen elaludt
868 SAM | csendesen elaludt az asztalnál. S ha szépeket mondott az asszonyoknak,
869 SAM | Urgulanilla ki nem állhatta őt.~S a hercegnő véghetetlen jó
870 SAM | tessék leutazni Tifliszbe, s elfoglalni a helyét a dragonyosoknál,
871 SAM | egyet a gömbölyű vállán, s éppen úgy nevetett, mint
872 SAM | kötni az intendatúrával, s rögtön nem jöhetett. Mert
873 SAM | hercegnő nevetett a dühösködőn, s nem akarta neki kivallani,
874 SAM | maga cserkesz ezredével, s vele együtt a szép daghesztáni
875 SAM | lovascsapatot toborzott, s azt maga vezeti Mohamed
876 SAM | tekinte föl az erkélyre, s kardjával üdvözölte az ott
877 SAM | Mármost hát menjen oda, s rabolja el! – bosszantá
878 SAM | tiszteletére rendeztek, s ahol habzó epernayivel „
879 SAM | palotát kapott rendelkezésére, s kezében tartá a cári ukázt,
880 SAM | cári ukázt, mely őt várai s uradalmai birtokába visszahelyezi –,
881 SAM | eddig senki sem látott meg, s kegyelmes mosolyára még
882 SAM | ahol az iskolai érdemjelen s kotillionrenden kívül sohase
883 SAM | felállított hadi karéj közepett, s ahány ezred előtt elment,
884 SAM | hurrah”-t ordítottak eléje, s míg zászlóalját fölszentelték,
885 SAM | Szentpétervár ezer harangja zúgott, s az egész fényes hadsor ott
886 SAM | ő arcára nézett merően – s aztán egy parancsszóra száz
887 SAM | követelve, mint egy istennő, s akkor a lábaihoz veti magát,
888 SAM | veti magát, mint egy rabnő, s azt mondja: „tiéd vagyok:
889 SAM | amit nehéz visszaszerezni.~S ha még hozzá egész hivatalosan
890 SAM | kötelessége, mint a férfinak (s ezzel már több van mondva).~
891 SAM | Utána megy, vele megy az, s egy percig sem engedi szabadon.
892 SAM | fejét zárták be hajdanában.~S ez a nő tökéletesen képes
893 SAM | tele tüdővel szítt egykor, s miről vissza kellene emlékezni
894 SAM | közepének. Aztán magához ölelni, s a fülébe csókolni, hogy
895 SAM | hogy megcsendüljön az, s ne hallja meg tőle a halálra
896 SAM | kiontott cserkesz vérben, s azt mondani: „Nézz reám,
897 SAM | lettem ettől a fürdőtől”.~S ha a fejedelemfi valóban
898 SAM | mindig üres a számodra, s a kis piros képű leány,
899 SAM | napot veszünk egy hónapnak s harminchárom verstet minden
900 SAM | természetes esze helyreütötte azt, s naivsága éppen szeretetre
901 SAM | a birodalmi fővárosban, s azt helyezeténél fogva meg
902 SAM | leggyönyörűbb vidékét lakja, s szükség esetén lovast tud
903 SAM | vizabőrből volt az készítve, s mindenféle színű szironnyal
904 SAM | szironnyal tarkára kivarrva, s drága prémekkel szegélyezve,
905 SAM | kegyelmesen szólt hozzá, s annak a jeléül, hogy őt
906 SAM | hogy a kínai még cifrább, s ő azt is látta.~Mikor Cseremikoff
907 SAM | tállal ott tartotta magánál, s megette, ami benne volt
908 SAM | aztán még több ételt hoztak, s látta, hogy a vendégurak
909 SAM | a legkedvesebb vendégét, s annak nyújtja oda a kezét,
910 SAM | legmagasabb kifejezése. S a cár ebben a kegyben őt
911 SAM | orvosszerét, a francia pezsgőt, s teletöltötték a poharát.
912 SAM | pohárnál egészen jó kedve lett, s a tizenötödiknél azt mondta
913 SAM | hallott egyet-mást példálózni, s amiben van is valami. El
914 SAM | vallásod nem maradt meg bennem, s ma úgy fáj tőle a fejem,
915 SAM | szálán egy-egy dzsinn ülne, s azt a fogaival húzogatná.~
916 SAM | ami káposztaléből készül, s a mámor utóbajait legyőzi,
917 SAM | nap lenne az ember pogány, s csak a negyedik nap keresztyén.~
918 SAM | beéri egy vályogfülkével, s az én lámáimnak az a fizetésük,
919 SAM | alapelveivel megismertesse s felvilágosítsa őt az egy
920 SAM | embert egyformán szeret, s azt akarja, hogy azok is
921 SAM | mikor úgyis jó barátom, s akármi bolondot vagy rosszat
922 SAM | meg az ellenségemét is, s ha az enyimet kevesli, kiád
923 SAM | kiszárasztja a kutakat a mezőn, s meghosszabbítja a telet;
924 SAM | éjjel a gyomromra ülnek, s rosszakat álmodtatnak velem.
925 SAM | leszedik a fejem fölül, s a méneseimet a tengerbe
926 SAM | ezekkel a kék szemekkel! S minő hófehér keblek!~S látta
927 SAM | S minő hófehér keblek!~S látta táncolni őket. Keringőt,
928 SAM | volt ez a főudvarmestertől, s Irzambek herceg meglepetésére
929 SAM | otthoni nótája volt az.~S a zenehangra hat kalmuk
930 SAM | ki a táncterem közepére, s elkezdték táncolni a kalmuk
931 SAM | ne toppantson a lábával.~S nem vették neki rossz néven
932 SAM | magához Irzambek herceget, s fölkérte egy táncra.~A fejedelemfi,
933 SAM | is kérette magát kétszer, s feszes egyenruhája dacára
934 SAM | van írva.~– Hadd hallom!~S Izrambek herceg a füléhez
935 SAM | eljött a várva várt idő, s Izrambek herceg Cseremikoff
936 SAM | medvebundás kapus fogadta, s ezüst vállzsinóros inasok
937 SAM | nyitották előtte az ajtót, s vezették számtalan illatos
938 SAM | közepett fogadta az érkezőket, s itthon még szebbnek látszott,
939 SAM | fogadta Izrambek herceget, s maga mellett mutatott neki
940 SAM | a tegnap kapott levelet, s azt a hercegnő elé tartva,
941 SAM | áhítattal érinté ajkaival. S azután hálásan tekinte Cseremikoffra
942 SAM | hercegnő íróasztalához, s eléje terítve egyikét azoknak
943 SAM | nyílforma volt erősítve, s az meg valami lila színű
944 SAM | színű folyadékba mártva, s akkor megfogva a saját kezével
945 SAM | papíron a herceg kezét, s természetesen létrehozta
946 SAM | odalépett a hercegnő elé, s átnyújtá neki reszkető kézzel
947 SAM | reszkető kézzel a levelet.~S aztán leste, hogy mint hallgatja
948 SAM | szemeivel az ő kezének beszédét. S amint látta, hogy az olvasónő
949 SAM | azután a szemeit takarja el, s végtére mélyen elpirul:
950 SAM | nyerít, a szamár iákol, s a ló nem tanulja meg a szamártól
951 SAM | a szamártól az iákolást, s a szamár nem a lótól a nyerítést,
952 SAM | nem a lótól a nyerítést, s a lónak és a szamárnak a
953 SAM | vett a kalmuk nyelvből. S megtanulta azokat a szavakat,
954 SAM | Izrambek herceg megértett, s aztán beszélhettek egymással
955 SAM | igaz hitre áttéríttessék, s vele együtt egymilliónyi
956 SAM | Cseremikoffnak –, nem tudok enni, s nem tudok aludni. Ezek nemzeti
957 SAM | anyja beburkolja kovászba, s azzal bedugja a sütőkemencébe.
958 SAM | magzaton, akkor kihúzza, s a gyermek meggyógyul. Ha
959 SAM | csort” ördögbálványokat, s azután elkezdenek dobolni,
960 SAM | azután elkezdenek dobolni, s a bálványokat agyonverni,
961 SAM | beteg, hanem szerelmes, s nem kell neked se láma,
962 SAM | birodalom legderekabb férfia.~– S mit kívánsz tőlem azért,
963 SAM | Nagyon sokat. A lelkedet.~– S hogyan tudom én neked adni
964 SAM | az én vallásomra térsz.~– S mi szükséged van neked az
965 SAM | azt akarom, hogy egyedüli s egyetlen felesége legyek
966 SAM | legyek az én férjemnek, s több asszonya ne legyen
967 SAM | mennyországba jusson, ahová én.~– S mi kell arra, hogy a te
968 SAM | rá a teveszőr-takarókat, s belül kibéleli nyest és
969 SAM | férje leszúrt és hazahozott, s azt kihímezni saját maga
970 SAM | megint eljött a hercegnőhöz, s azt mondá neki:~– Én kész
971 SAM | szerint történjék meg.~– S miből áll az a szokás?~–
972 SAM | benne semmi lehetetlent, s szavát adta rá. Izrambek
973 SAM | férje már orosz vazall, s nagy fényt űz udvarában.
974 SAM | felső más színű selyemből, s elöl mindenik nyitva, hogy
975 SAM | mellényke, turquois boglárokkal, s az utolsó a patyolating,
976 SAM | szabású öltözeteket viseltek, s kétfelől mellette drága
977 SAM | legmélyebb tiszteletet jelenti, s azután elévont kebléből
978 SAM | selyembogarak fonalából, s ünnepélyesen felkérte a
979 SAM | elhatározással felelt a felkérésre, s elfogadta a jegyzálogot;
980 SAM | nyakadról a te amulettedet, s vedd föl az enyimet – mondá
981 SAM | visszavonult a sátorból, s a park útjain eltávozott.~
982 SAM | a szent orosz birodalom, s a szent ortodox egyház számára.
983 SAM | legrútabbját így színről színre.~– S mi fog történni e pókokkal? –
984 SAM | kihúzatni a jámbor pókkal.~– S mit fogunk velük tenni? –
985 SAM | összecsuklása, szemeinek elmeredése s két kezének visszatiltó
986 SAM | a nagyobbik pók feküdt, s a másik percben a szörnyeteg
987 SAM | jobbra-balra ájultak rémületökben, s az archimandrita kifutott
988 SAM | archimandrita kifutott a sátorból, s fejét egy fa derekának támasztva,
989 SAM | kezét Izrambek hercegnek, s azt mondá csengő hangon:~–
990 SAM | mondá Urgulanilla Ivánnak, s várta annak bámulatkifejezését
991 SAM | nagyszerű orrot fintorított rá, s azt mondta fitymáló hangon:~–
992 SAM | kosárra, aszalják kemencében, s elrakják télre verembe.
993 SAM | én Mohamed Szádi vagyok, s az Alkorán tiltja megölni
994 SAM | pópa megcsóválta a fejét, s azt mondta: „Ez bizony megtetszett
995 SAM | megtetszett az Istennek, s magához vette az ártatlant.
996 SAM | Izrambek herceg történetét, s ne gondold, hogy ez valami
997 SAM | tolmácsra nem volt szüksége, s nem volt hiánya kegyes oktatásokban,
998 SAM | bekövetkezett az advent, s advent alatt igazhívőt össze
999 SAM | császári család jelenlétében, s végződött nagyszerű lakodalommal.~–
1000 SAM | visszautasítá e pogány ajánlatot, s folytatta az imádkozást,