Rész

 1     I|         rá, hogy a tábornok úr ma ugyan tréfáló kedvében van. Sajnálom,
 2     I|    szökevény személyleírása.~– Ez ugyan sarkall bennünket! – dörmögé
 3     I| sütőkemencében nem penészedhetett ugyan meg, hanem annyira ki volt
 4     I|          elzáró bércfalnak, akkor ugyan kulcs kell hozzá, amely
 5     I|           két szép suhanc fia. Ez ugyan rendkívüliség az angyalok
 6     I|       feje fölött.~– Jertek!~Azok ugyan mind fegyvertelenek voltak,
 7     I|        hozni az eltávozott leány? Ugyan mi minden van itt az erdőben
 8     I|    horkolnak, szétfutnak előle, s ugyan derék paripának kell annak
 9     I|           sem áll útjában.~Riumin ugyan meg volt akadva. Most mindjárt
10     I|       célt!”~A cél itt van; a vár ugyan orosz vár lesz, de hát az
11   SAM|         veszi észre, hogy a járom ugyan megvan, csakhogy az ő saját
12   SAM|       elem. Itt is rebellis.~Igaz ugyan, hogy a rebelliója csak
13   SAM|          személyről beszélünk.~De ugyan kinek lehetett kedve egy
14   SAM|        amennyi a férfinak (amivel ugyan nem sok van mondva) és annyi
15   SAM|       megharagszik rám. Ennek már ugyan kell az áldozat, hogy ne
16   SAM|          megfelelő cirillbetűket.~Ugyan mi lesz ebből? – gondolá
17   SAM|           fertelmes állatot, amit ugyan pusztán a tenyerébe fogni
18   SAM|      mozdulni a lakodalmas menet, ugyan örülhetett neki, ha reggeltől
19   SAM|          felé bölényt vadászni, s ugyan kemény férfi lett belőle,
20   SAM|         leemelni, oly nehéz volt. Ugyan jól járt Zikohór, hogy meg
21   SAM|    illatja is van: nem olyan édes ugyan, mint a tevetrágya füstje
22   SAM|        testvérének nevezte őt, ha ugyan nem Buddha küldötte egyenesen
23   SAM|          A lámák és a népénekesek ugyan emlegettek valamit a törgauta
24   SAM|     intézte kedves vendégükhöz:~– Ugyan, mondd meg, te Cseremikoff,
25   SAM|   kitalálni, hogy amit látott, az ugyan igaz, hanem akik az ő országát
26   SAM|         Keresztyének és mozaisták ugyan ezt rendkívüli dolognak
27   SAM|         az a „határ”.~Mert voltak ugyan határköveik, csakhogy azokat