Rész

 1     I|            De Riumin szemeire nem jött vissza többé a szender.
 2     I|   elveszlek erővel. Nagy sereggel jött ellene: hegytetőről nem
 3     I|          országában. Semiram maga jött a csatába, megparancsolva
 4     I|    adjanak neki új életet; de nem jött az életre többé. Semiram
 5     I|          fogadták szavát, haragba jött:~– Parancsolom, hogy oltsátok
 6     I| boltüregben, míg a fenevad bátran jött elő a bozótból a tisztásra:
 7     I|         áldozatra. Saját anyjával jött ide. Feleljen ő. Akarod-e
 8     I|          hogy a leány oly tisztán jött elő, ahogy az első mártírnők
 9     I|   sztaroszta a víztartó medencéig jött, s akkor annak a szélébe
10     I|          bozótban. Egyre közelebb jött, megállt. Csúszva látszott
11     I|         napra.~Az a „másik” leány jött elő a fal mögül azután,
12     I|    támadásra csábítsa, s mikor az jött nagy bizakodva, előtört
13     I|           nem pusztán beszélgetni jött, hanem hogy megjelenésének
14    II|          emberhang még elvétve se jött ki szájukon, az csak egy
15    II|          számára törve. Senki sem jött rájuk szemközt e szűk ösvényen.
16   SAM|         parancsolják!~A cár dühbe jött. Fenyegette a finneket egyetemük
17   SAM|            Azt látom. Hanem későn jött ön.~– Nem tesz semmit. Ahány
18   SAM|           hó szépen befehérített, jött szabályos tömegben a lovascsapat,
19   SAM|          előttük a pusztát; aztán jött a nyár, akkor meg versenyt
20   SAM|    elolvadt a hó, a télre nyomban jött a nyár, a tungúz megint
21   SAM|      Cseremikoff: Egyenesen azért jött, hogy derék szomszédait,
22   SAM|        tetszik-e Irzambek? Az nem jött kérdésbe. A leány bizony
23   SAM|          lovára, s egyedül, ahogy jött, visszatért a pusztába.~