Rész

 1     I|    természetes, hogy a közéjük tévedt idegen férfi tárt karokkal fogadott
 2     I|              rendjeleiket, s kimentek idegen földre, nem új vállrózsákért,
 3     I|               nem nyitják az ajtót az idegen előtt, s ha nem úgy van
 4     I|          közben. Aki elmosolyodik, az idegen! Az moszkó! A cserkesz arca
 5     I|               odarontana egy értetlen idegen kivont karddal, s azt ordítaná: „
 6     I|             azt fogják hinni, hogy az idegen férfival együtt bezárt leány
 7     I| hegyszakadékok közé. A vad, törhetlen idegen bennszülött látja, hogy
 8    II|             eredete egymástól merőben idegen, és aki egymással mégis
 9    II|          kettőnél a hiúságot? Ezek az idegen szürke szemek, ezek a rőt
10    II| összeszövetkeznek a Kaukázusban is az idegen ajkúak egy hazaszerető néppé.
11   SAM|           tenger, a másik Svédország. Idegen elem mind a kettő. A kis
12   SAM|              mert meghódította azt az idegen. Nincs az ő hazája elveszve.
13   SAM|             pók minden hozzá közeledő idegen hímet azonnal megöl. Ilyennek
14   SAM|        fejedelem, Tumán khán, csak az idegen látogatókat fogadja e palotában:
15   SAM|              már, s keverten beszélte idegen, soha nem hallott szavakkal.~
16   SAM|         minden színű drágaköveket, az idegen fák hullatta diókat, s végül
17   SAM|       mindegyiknél rettenetesebb. Egy idegen szörnyeteg, aminőt törgauta
18   SAM|          közeledett lóháton.~Öltözete idegen volt, sűrű szakállú, szőke
19   SAM|              ott fekszik a tigris!~Az idegen pedig, ahelyett, hogy megrettent
20   SAM|             üdvkiáltással rohantak az idegen elé. Talapór khán maga volt
21   SAM|       küldötte egyenesen az égből.~Az idegen pedig igen jól beszélte
22   SAM|          látta, hogy Talapór khán nem idegen ettől a gondolattól, maga
23   SAM|             akkor a feleségemre nézve idegen ember lenni! – mondá Irzambek