Rész

 1     I|          bűnös, de azért ember és gép mégis kenyeret és kőszenet fogyaszt,
 2     I|              ha megharap; hanem azért mégis jó előle elfutni az idegennek;
 3     I|              akiknek teher az élet, s mégis félelmes a halál, kínba
 4     I|             orosz egyenruháját is, de mégis, mikor a hantot rá kezdte
 5     I|              Kegyenc leánya voltál? S mégis oly iszonyúan föl akart
 6     I|         Riumin elmélázott rajta, hogy mégis dicső egy intézmény ez!
 7     I|              azt róla: „Nem adom!”~És mégis azt kell mondania. – Hiszen
 8     I|           túlsó kapujáig harctalanul, mégis győzve hatoltak elő.~– Látod –
 9     I|        sohasem szenvedélyes, de azért mégis ellenállhatatlan.~Cserkeszül
10    II|              idegen, és aki egymással mégis békében él.~– Hogy kerültek
11    II|               nyelven folyik.~– Akkor mégis a római faj uralkodik a
12    II|        szenvednek temiattad, és azért mégis, mikor ketten együtt vannak,
13    II|          mutatni az égi Isten, hogy ő mégis hatalmasabb úr a Föld-istennél.
14    II| kizsákmányolják és sohasem beszélnek, mégis megértik egymást. A szatírfő
15   SAM|                No, megálljatok! Azért mégis megmutatom én nektek, hogy
16   SAM|              legyőzi, Irzambek herceg mégis azt mondta rá, hogy ez a
17   SAM|         változtatta alattuk a földet.~Mégis előrehaladtak.~Útba eső
18   SAM|           olvasni is tudnak, de azért mégis egymással soha összeférni
19   SAM|             neki hadjárat, konvenció, mégis mindig előbbre nyomult.
20   SAM|    királytigris volt is, Talapór khán mégis a szeme közé vágott hosszú
21   SAM|           állatóriásnak, de bosszúját mégis a megsebző ellen vonta;
22   SAM|            hatezer ökrét, de annyiban mégis ő maradt a vesztes, hogy