Rész

 1     I|          keresnek, s sohase ülnek le a földre keresztbe tett lábakkal,
 2     I|        rendjeleiket, s kimentek idegen földre, nem új vállrózsákért, hanem –
 3     I|               Szerettem volna leülni a földre: de az sem volt szabad.
 4     I|            darabban), Riumin eldobta a földre a színlapot is meg az érdemrendet
 5     I|           erőfogyottan ki nem dűl, s a földre nem hull. Utolsónak marad
 6     I|               roppant gazdagok, messze földre eljárnak kereskedni, be,
 7     I|               Erre a leány leroskadt a földre és zokogott; de könnytelenül.
 8     I|          másodszor magának, lefeküdt a földre és elaludt. Az osszet hagyta
 9     I|               maga nem borult előtte a földre.~Elszántan odalépett Riumin
10     I|               öltönyét, leveté magát a földre, s megtagadta az áldozatot.~–
11     I|           óvakodva, s fejét lehajtva a földre, bosszúsan ordított.~A lázbeteg
12     I|              sipkát, s leereszté azt a földre. A nemes állat megpillantva
13     I|            ügyelt rájuk. Két szarvát a földre szegezve, nekirohant a ghirainak.~–
14     I|              együttesen hatott, mint a földre szállt istennőké, s csak
15    II|          tagjait öleléséből, vágyott a földre leesni, s arcát eltemetni
16    II|         penészes iratot, azt ledobta a földre, s sarujával rátaposott,
17   SAM|               ott előtte, fél térdét a földre hajtva, mind az ő arcára
18   SAM|             ami ismét visszaszállítá a földre. Mégpedig igen kellemes
19   SAM|               az ég, s mikor leszáll a földre, nem látszik tőle a föld,
20   SAM|                lecsapta magát arccal a földre, a fenevad ott állt előtte.~
21   SAM|               Le kell előtte fekünni a földre. Talapór khán keblére fekteti
22   SAM| repülő-hadoszlop fedezete alatt messze földre beljebb vitték, ott tették