Rész

  1     I|             Szucsuk-Kaleh előtt; több volt ötven vitorlánál.~Ez a hajóhad
  2     I|            Riumin délceg, daliás alak volt; érdekes halavány arc, veresbe
  3     I|            Nagy felhőszürke szemeiben volt valami mélabús kifejezés,
  4     I|            amikor még csaknem gyermek volt. Családja egyike az ős bojár
  5     I|            megfojtani”. Egy ötödik is volt, de ez már elavult, hogy
  6     I|                 Kifelé egy ablaka sem volt annak. Aki a szabadba akar
  7     I|           osztva. A hán kapuja nyitva volt; nem is állt előtte őr.
  8     I|          Riuminnak arra az esetre nem volt semmi utasítása, hogy mit
  9     I|              se talál itt? Elég ideje volt a falakra írt arabeszkeket
 10     I|      mindenestül Anapába.~– De nem az volt a célunk; hanem hogy itt
 11     I|               az ásványtanból is elég volt? – szólt Veljaminoff egész
 12     I|               arany hazája a Kaukázus volt. Valamikor a világkereskedelem
 13     I|         Valamikor a világkereskedelem volt ezen a helyen összpontosulva.
 14     I|                ki sokáig hajthatatlan volt. Mikor aztán egy napon azt
 15     I|      meghódítani vállalkozzam. – Elég volt a tréfából ennyi mára! A
 16     I|              önt, ahol legbizonyosabb volt a hősi meghalás. Az önvédelmet
 17     I|               tudom, hogy menyasszony volt!~– Akkor meg ne mondja ön
 18     I|             Riumin.~– Ez már okos szó volt. Most már rajtad áll a választás.
 19     I|            Még ma tehette. Még ma nem volt kihirdetve Riumin ítélete,
 20     I|         kalauz.~Alacsony, szikár alak volt, világos színű, kaukázusi
 21     I|     Veljaminofftól, amiben csak ennyi volt írva: „Bízd magadat erre
 22     I|               hangjának. Az osszet el volt tőle ragadva.~– Ha így tudsz
 23     I|            leülni a földre: de az sem volt szabad. Kaptam magam, hogy
 24     I|          arannyal áttört kasmírszövet volt; szétbontva egész palást,
 25     I|            citera pedig egy színlapba volt takarva, mely a moszkvai
 26     I|             előőrsig, ahol négy kozák volt felállítva. Három a nyeregben
 27     I|                A hirdetmény pedig jól volt felszegezve.)~– Hát meg
 28     I|           völgyben már alkonyi árnyék volt, a hegyoldalban fehér és
 29     I|              elérni már nehéz föladat volt. Az út szándékosan el volt
 30     I|            volt. Az út szándékosan el volt rongálva; kivágott szálfák
 31     I|         keresztülszökellni.~Késő este volt, mire a legelső tüzet megpillantották,
 32     I|               Az pedig sajátszerű tűz volt. Egy gúla alakú gunyhó égett.
 33     I|               faluja csinos kis telep volt egy rejtett völgy mélyén;
 34     I|              át, s a patakon malom is volt, annak a jeléül, hogy itt
 35     I|               komoly, szigorú, sovány volt: egy fiatal férfit nem lehetett
 36     I|          lehetett közöttük látni; vén volt az már suhanc korában is
 37     I|        máglyagúlán túl egész sorozata volt látható valami sajátszerű
 38     I|                valamennyi mind nyitva volt.~A próféta most egy csákányt
 39     I|               S csakugyan sütőkemence volt az. A próféta egy roppant
 40     I|           ugyan meg, hanem annyira ki volt száradva, hogy a próféta
 41     I|      beáztatott kenyér aztán megehető volt.~– Mondtam – súgá az osszet
 42     I|             legcsinosabb fakunyhóknak volt számukra rendelve, aminek
 43     I|   Tulajdonképpen nem nézett, mert vak volt: üveg helyett olajos papírral
 44     I|              A vendégek számára vetve volt az ágy birkabőrökből. Mczhetisz
 45     I|           újabb rejtélyes hang.~Olyan volt az, mintha közvetlen mellette
 46     I|             nélkül. A legelső föladat volt az orosz települők vidékeiből
 47     I|       Riuminnak:~– Hát tudod, hogy mi volt az a tegnapi tűzrakás a
 48     I|           hogyan hajnalodik az ég.~Az volt a különös, hogy nemcsak
 49     I|                munkájuk akadt.~Úgy is volt. Az abházok az éjjeli támadásban
 50     I|          megsemmisítésével. Részükről volt egy halott. – Amire Szentpétervárát
 51     I|              le. Igen jól kivehető út volt. Alig néhány nap előtt tízezrei
 52     I|           homályából. Valaha történet volt az, most már csak néprege.
 53     I|        Semiramgardnak hívják. Semiram volt a legszebb asszony a földön,
 54     I|           hamvai fölé. – Egész városa volt már sírpalotákból, mikben
 55     I|               csatába, aki csak férfi volt egész országában. Semiram
 56     I|            bérctömeg valóságos előfok volt; nagy sötét trachitszikla,
 57     I|           szikla előfok annyira előre volt dőlve, hogy csaknem elzárta
 58     I|            már éppen semmi martja sem volt. A víz a vár sziklájának
 59     I|                s itt oly sebes rohama volt a hullámnak, hogy azzal
 60     I|            előrehatolni lehetetlenség volt. A lépcsőzetes zuhatagok
 61     I|          szemközt úszniok képtelenség volt: az pedig, hogy oly rövid
 62     I|             cyclopi építészet szerint volt összerakva; észak felőli
 63     I|           aztán ezreivel meg ezreivel volt megrakva a szarvasmarháknak
 64     I|            alárohanó Szemes folyam el volt zárható, s egy gát lerombolása
 65     I|              a rejtett völgykapuja be volt csukva. A folyam volt az
 66     I|              be volt csukva. A folyam volt az örökké éber őr: egymaga
 67     I|            vágta út van.~Az est közel volt: tanácsos volt e helyen
 68     I|              est közel volt: tanácsos volt e helyen megmaradni. A magas
 69     I|              A magas torony oldalában volt egy mindenféle folyondárral
 70     I|               Valami fájdalmas panasz volt az: hasonlatos a nyűgös
 71     I|           szerezni sajátszerű eszköze volt. Elkezdett minden tagja
 72     I|           annak az adóját.~Vén párduc volt már, akinek a vadászat nehezére
 73     I|          innen!~A bozóton át kivehető volt a csapás, amit az áhítatos
 74     I|            irtványföld nagy táblákban volt mívelve. Egyik kocka felszántott
 75     I|             fogva.~A két utazónak nem volt semmi szüksége a szenttől
 76     I|     befogadtassanak. Cserkesz ruhájuk volt, dudát, citerát hordtak
 77     I|       fajtájuktól félnek.~Munka ideje volt: búzatakarítás; de azért
 78     I|           sztaroszta házához.~Meglepő volt, hogy ebben az országban,
 79     I|               Az is feltűnő sajátsága volt a népnek, hogy amíg a fiatal
 80     I|           éltesebbek közül egynek sem volt semmi szőr az arcán. Végül
 81     I|              künn járt, az vénasszony volt.~A sztaroszta háza, hova
 82     I|             egész európai kényelemmel volt berendezve; a bútorok csinosak,
 83     I|         húsban levő magas, erős férfi volt; arca sima, szőrtelen. Volt
 84     I|           volt; arca sima, szőrtelen. Volt két szép suhanc fia. Ez
 85     I|             sztaroszta maga kereskedő volt. Cserkesz ötvösök által
 86     I|               amiknek a cserkeszeknél volt nagy keletük. Aklaiban nyolcvan
 87     I|               sztaroszta gazdag ember volt.~Az egész község tehetősségről
 88     I|             sztarosztának felesége is volt. Szikár, rideg tekintetű
 89     I|                Kevés beszédű teremtés volt. Fiatal leány nem került
 90     I|          Riuminnak többször a nyelvén volt már megkérdezni házigazdájától,
 91     I|         között, mikből a közfal össze volt róva, valahol fölfedezett
 92     I|              egy asztalon, s mellette volt egy Mária-kép; hasonlatos
 93     I|          ajkaiban a legnagyobb áhítat volt kifejezve. Úgy tűnt az föl,
 94     I|         varázsszerű tünemény.~Egyedül volt a szobájában. Mi oka lehetett
 95     I|           Tamara vára felé eső szélén volt egy nagy, négyszögű épület,
 96     I|               duhoborciknál. Közepett volt egy roppant nagy fatuskó,
 97     I|                egy fiatal női arc nem volt jelen, sem egy gyermek.~
 98     I|              is sajátszerű egy biblia volt; egyenesen a moralcsikok
 99     I|            felesége.~Az egyik kezében volt egy kés, a másikkal egy
100     I|      gyászzsolozsmába, ugyanaz a hang volt az, melyet Riumin a múlt
101     I|             Elfeledé azt, hogy herceg volt s voncsikká lett. Csak az
102     I|          óriási kék és veres betűkkel volt nyomtatva az udvari hangverseny
103     I|           hogy ne tudja, hová jön. El volt készítve ez áldozatra. Saját
104     I|            leány, aki egy férfival be volt zárva egy éjen át, bizony
105     I|               leányok mesterek. Olyan volt, mint egy görög istennő-szobor.~
106     I|                hogy szeméremérzete ki volt engesztelve, egészen nyugodtnak
107     I|              bántani, afelől bizonyos volt Riumin; de mi fog történni
108     I|      sztaroszta két fia. Senkinél sem volt fegyver, csak a sztaroszta
109     I|             csak a sztaroszta kezében volt egy nagy, nehéz bárd.~Riumin
110     I|              akihez a felhívás szólt, volt a sztarosztának egyik fia.~
111     I|            rémjelenetektől egészen el volt kábulva.~A templomüregből
112     I|        csengett. Agyában oly zűrzavar volt, mint mikor valaki nehéz
113     I|              templom tornácoszlopához volt kötve egy paripa. Saját
114     I|             kérdésekre csak az az egy volt a felelet, hogy merre nem
115     I|                  Mind meghaltak? – Ez volt az első szava a leánynak.~–
116     I|            vitte vissza őket.~Jó este volt, mire az első rommaradványokat
117     I|             nyavalyatörősé, arca zöld volt és szemgolyói sárgák; szája
118     I|        félrebeszélni, s szavainak nem volt semmi értelme, fél óra múlva
119     I|              haldokló egészen magánál volt már, ráismert útitársára,
120     I|            kelni, de a feje oly nehéz volt, és a karjai mintha mind
121     I|            ólomból volnának. Torka ki volt száradva, és szemei égtek.
122     I|                Ó, bizony az olyan rém volt, amitől illik félni. Ugyanaz
123     I|              az mintegy várnégyszögbe volt bezárva. A füst egyúttal
124     I|    leheletétől. Tűzbe sem kerül; elég volt neki a levegő, amely annyi
125     I|              a puskáját, a mi melléje volt támasztva egy sziklához,
126     I|          kidugta a fejét. Az a párduc volt.~Hogy sunyta hátra a füleit!
127     I|               a feltűzött öltöny tele volt szedve falevelekkel és gyógyfüvekkel.
128     I|      izzadásba jöjjön.~Egy percig nem volt az alak tétlen. Elfutott
129     I|           most már nem fázott; hősége volt.~– Szomjazom – rebegé. Vagy
130     I|                A berek zsarnoka halva volt.~A beteg sokáig várta annak
131     I|                Annak már szőlőindával volt felkötve a haja bomlatag
132     I|       lepelnek egészen más ráncvetése volt, mint imént; nem oly merész;
133     I|        kosarat cepelt, ami venyigéből volt fonva hevenyén, még zölden,
134     I|            tűzre, de felkelni még nem volt kedve.~Üdülők szokása szerint
135     I|               A haja megint másképpen volt felcsavarva s összekötve
136     I|             ruhája szegélye ismét fel volt emelve, azt kezében tartá,
137     I|              előtte, amivel leple meg volt töltve, egy sereg fácántojást.~–
138     I|      prücsökcirpelésre hallgató csend volt körüle: ünnepe a természetnek;
139     I|              avattak föl szentnek, az volt a gyönyörű szép leány! Azt
140     I|          párduchüvelynek szépen össze volt tűzve a fényes Alekszander
141     I|             akinek ő kegyenc gyermeke volt: a paradicsomi tájakról,
142     I|            reggelire.~Fölséges reggel volt. Az erdő átfűlve a ciprus
143     I|          harmat, a beszívott lég tele volt gyógyerővel.~– Most sietnünk
144     I|             kilátó tornyára, ahol már volt egyszer Riumin. Nem érzett
145     I|             hogy az fejedelmi öltözet volt. Csadrinak egy nemes lovag
146     I|               rigai egyetem növendéke volt. Tanult a fény és lég meteorjairól
147     I|                A leány pedig üdvözült volt attól a gondolattól, hogy
148     I|           várkastély meglepő ízléssel volt építve. A szabálytalanság
149     I|           érkeztek ma. Nagy vendégség volt a holnapi vadászatra összegyűlt
150     I|             többieket utol. Mindenből volt bőségig elég. Tyúk „gárni”-
151     I|               a testnek: nem is azért volt rigai diák valaha, hogy
152     I|            azután Riumin is kénytelen volt citerájával kísérni s azalatt
153     I|           királynénak egyetlenegy fia volt, s azt, mikor az országa
154     I|     citerájával.~Úr és vendégsereg el volt ragadtatva, Izméne tökéletes
155     I|             fiatal, szelíd arcú férfi volt, okos, nyugodt tekintettel.
156     I|              A ghirai szava pedig nem volt üres beszéd.~A zúr az ősbölény,
157     I|               ölnyi hosszú damaszkcső volt. A bölényhajtás egész hadjárat
158     I|           bölényhajtás egész hadjárat volt; elébb ki kellett puhatolnia
159     I|       alkalommal legrosszabb kedvében volt. A lég fülledt volt és nehéz;
160     I|          kedvében volt. A lég fülledt volt és nehéz; a nap forrón sütött,
161     I|               pillanatáig sűrű zacskó volt húzva.~Amit a bölény állatösztöne
162     I|             lángba borítá. Most aztán volt már kivilágítás a nappali
163     I|               lőfegyver használhatlan volt mind), azok mint tüskék
164     I|               elsült; gyutacsos puska volt, nem ártott neki a zápor,
165     I|         lövést kapta.~A leány mellett volt Riumin, lován ülve. A derék
166     I|          bánni. Mikor nyolclépésnyire volt a bölény, akkor lőtte azt
167     I|          fekete, fényes szakállát.~Mi volt igazságosabb, mint hogy
168     I|               vadász hőstettben társa volt, Izménével? De ő nem az
169     I|               Mesélik az öregek, hogy volt valaha az én országomban
170     I|     megdöbbenté ez a szó. Természetes volt az, nem erőltetett. A személyes
171     I|             férfira nézve megérdemelt volt e felmagasztalás. A galgárok
172     I|             szabadítám meg egykor: az volt az ára, amin magamévá tettem;
173     I|          egyéb szeretet közöttünk nem volt. Én is egész szívet adhatok
174     I|               Ilyen örökké kínzó lánc volt az, amivel Riumin meg volt
175     I|            volt az, amivel Riumin meg volt fogva. Ezen viselte ő is
176     I|                A vad baromtömeg olyan volt, mint az áradat; az letiport
177     I|          egész a túlsó kijáratáig meg volt hódítva. Az előrehajtott
178     I|          Riuminnak pedig más szándéka volt velük. Ezt megint a turkománoknál
179     I|              a tűz elhamvadt, már nem volt, aki a darázsfészket védje.~
180     I|            odafulladtak. A jezideknek volt egy egérútjok a sziklaösvényen,
181     I|                A félelmes útszoros el volt foglalva egy ember elvesztése
182     I|              országgal ismét közelebb volt útja végcéljához.~Most már
183     I|      végcéljához.~Most már eszköze is volt hozzá, hogy erőszakkal elvehesse
184     I|               vérszomjas férfi között volt egy gyenge leány is, akinek
185     I|              is, akinek semmi köze se volt sem a hódításhoz, sem a
186     I|        melynek lobogóján egy földteke volt kivarrva arannyal, felül
187     I|               öltözete és fegyverzete volt. Fekete az öltözet, a süveg
188     I|               A királyné öltözete nem volt különböző katonáiétól. Vállától
189     I|         kereszttel és félholddal.~Nem volt rajta semmi királyi dísz,
190     I|           hanem az arca: az királynői volt. A reá tekintő nem tudott
191     I|               kellett, nem látni; nem volt annak szépsége részletezhető,
192     I|            Daal áldjon”.~Hangja olyan volt, mint a megkondult harangé.
193     I|               aki fényes arcú próféta volt, s akit az égbe fölvittek
194     I|       szemközt pedig biztos diadalhoz volt szokva mindig, és most ez
195     I|             útjában.~Riumin ugyan meg volt akadva. Most mindjárt megházasítják,
196     I|               országába behatolni: ez volt Riumin feladata. Csak egyszer
197     I|               hódolatát semmi oka sem volt eltitkolni. Asztalnál a
198     I|          amikkel az oroszok lőnek!~Ez volt aztán a szép kelepce!~Alzahira
199    II|             hegyvidék egy élő múzeuma volt az emberi művelődés fokozatos
200    II|             egész kis tartomány olyan volt, mint egy kert, a számtalan
201    II|           lapályon öntöző csatornákba volt szorítva, s azok mint ragyogó
202    II|               paradicsomi tájkép tele volt szórva lakházakkal, kastélyokkal,
203    II|           épült, egész az ereszéig el volt borítva a víztől, s a gyümölcsfáknak
204    II|           szomszédokkal nagyon alapos volt. A folyam menetét valami
205    II|          halom, minden hegyoldal tele volt épületekkel, s azokban a
206    II|           minden építészeti rendszere volt képviselve.~Riumin az első
207    II|            bükkfákra, hanem lugasokra volt mívelve, köztük mesés terjedelmű
208    II|         épített kőívekre; egy tő elég volt egy házat udvarostul beborítani,
209    II|      nyájakkal, gulyákkal, ménesekkel volt tele minden kerített völgy.~
210    II|           ahány házcsoport, annyiféle volt. Maga a főváros, Dauri,
211    II|            látni.~A királynő vára nem volt védelemre szánt erősség.
212    II|             Magas, földszinti kastély volt, oldalán tornyokkal s egy
213    II|         haladó korról tanúskodott, az volt – a villámhárító. A homlokzaton
214    II|           villámhárító. A homlokzaton volt látható egy szoborcsoportozat
215    II|                Minden öltönye hófehér volt, és haja fekete, szemei
216    II|              halvány rózsaszín öltöny volt. Hasonlított az Olymp tüneményes
217    II|              férfi Riuminon kívül nem volt a tricliniumhoz hivatalos.
218    II|           szolgál. A vacsora egyszerű volt és ízletes, a bor édes és
219    II|      bizánciak Zychynek nevezték. Itt volt Colchys, a Jázon-mondakör
220    II|               én ősöm Tamara királynő volt; s azt tartja az egész Elborusz
221    II|          római hagyomány. A föld maga volt az ősistene Latium lakóinak,
222    II|        aranyország hozzájárulhatlanná volt téve.~Hozzájárulhatlanná
223    II|            ágyúgyártás miatt feladata volt felkutatni a tartomány hegyeit,
224    II|      Kérdezősködnie a kettő felől nem volt szabad. Az gyanút költött
225    II|           teréig mindenben túlhaladva volt az elzárkózott ország a
226    II|               amennyi saját magassága volt. A jezid munkások nem fértek
227    II|             Európában is új találmány volt, s annak a segélyével a
228    II|              szeret; már féltékeny is volt.~Egyszer azt kérdezé Riumintól:~–
229    II|             csak az van írva: „Boldog volt, szerette férjét, és népei
230    II|             boltozatnak világítása is volt. Közepén egy örökké égő
231    II|      tagadólag inte.~A kérdés rosszul volt föltéve; Riumin újra kezdte
232    II|             kapott: ez iszonyú kínzás volt! Riuminnak át kellett őt
233    II|             Riuminra, melyben már nem volt lélek, két reszkető kezét
234    II|              rózsaszínű kettős chiton volt rajta, mely hasonlóvá tette
235    II|              a főt betakaró csuklyája volt. A sztaroszta odatartá a
236    II|                Ez egy ráadott koporsó volt. Fölvette.~Akkor a sztaroszta
237    II|        papírtekercset az övéből. Fakó volt az is már és penészfoltoktól
238    II|               incunábulák szaga.~Erre volt fölírva az a rettenetes
239    II|              az az „Amen” a végén, az volt az utolsó szó, amit szabad
240    II|               utolsó szó, amit szabad volt ajkainak e világon kimondani.
241    II|         csuklyáját. A koporsófödél le volt zárva. A szép szeráfarcból
242    II|            eltűntek a némák. Szokásuk volt folyamok medrében utat veszteni;
243    II|         járásukat senki. És tiltva is volt őket kíváncsi leskelődéssel
244    II|              szótlanok intése parancs volt.~
245    II|           össze. Egészen azon az úton volt, hogy olyan uralkodóvá váljék,
246    II|              mikor őszült meg.~Már ki volt tűzve az egybekelés napja.
247    II|              napja. Az egy ünnepnapra volt hagyva. Mert a Föld-istennek
248    II|   gólyahír-virág megjelenésének napja volt a menyegző határideje.~Előre
249    II|             határideje.~Előre látható volt, hogy ha a havasokról elkezdik
250    II|             fölfelé. Ilyen bódító méz volt Riuminra nézve az egész
251    II|            nevük hópehely. Éjfélre be volt terítve hóval az egész mező,
252    II|         kitekintett az ablakán: fehér volt az egész vidék. A park lombos
253    II|              annak csodálatos értelme volt.~– Van egy ország, ahol
254    II|          panasztevő szótól. Az oly hű volt hozzá, mint az arany, úgy
255    II|        palástjának csuklyája a fejére volt húzva.~– Ki az? – kiáltá
256    II|           fázott és reszketett. Össze volt fagyva a szokatlan hidegtől.
257    II|     földpenész szagú palást keresztül volt ázva rajta.~– Vesd le ez
258    II|             Hanem a szobában is hideg volt. Riumin lefekteté a leányt
259    II|                  Az utolsó már nem is volt szó, csak félig sóhajtás,
260    II|    menyasszonyt üdvözölje, virágünnep volt rendezve mára; hanem a Föld-isten
261    II|       eltávozni. – Asztalán egy levél volt, a királynőhöz intézve.~
262    II|            írta oda:~„Izméne kedvesem volt – minden titkot elbeszélt –
263    II|              az csak egy néma lehelet volt; a forró kilehelt pára meglátszott
264    II|       hajóhaddá alakította át; ő maga volt azoknak az admirálja, aki
265    II|              Hanem a sok hajós között volt egy vakmerő, aki a bőszült
266    II|              A tó innenső partja tele volt néppel, mindenki a Jachwa –
267    II|               fölmeredő sziklapúp nem volt sehol.~S arra az innenső
268    II|             hogy e hegyek országa nem volt a szultáné, s nem lesz a
269    II|          Kaukázusban. Pedig „egy” sem volt az övé soha. A cár ennélfogva
270    II|             előre. A folyam jó vezető volt. Mikor aztán megszűnt a
271    II|          ösvényen. Egynapi járó ugrás volt közöttük és üldözőik között.
272    II|         Riuminnak legnagyobb szüksége volt: a termésaranyat, a prizma
273    II|            valaha Circe virágoskertje volt ott.~Izméne mind mélyebben
274    II|         mintha otthon volna.~Kivehető volt egy sziklába vágott lépcső
275    II|            eltemetett palota bejárata volt valaha; a roppant architravok
276    II|              belseje fénylő kaviccsal volt kirakva mozaik módra, s
277    II|            fölött.~Az pedig nem az ég volt, aki dörgött, hanem a Daal
278    II|               váráig.~Eleinte sok baj volt az akadékoskodó cserkeszekkel,
279    II|       szökevény rabszolgák üldözésére volt betanítva. Ha kocsin sétázott
280    II|         tábornok. Az éjjel nagy vihar volt.~– Jól van. Ez az én parancsomra
281    II|         tábornok most már elégedetlen volt a téli tájképpel; a tengerpart
282    II|          tájképpel; a tengerpart tele volt hajói roncsaival, s az egész
283    II|        végtelen Pontus – tükör simára volt söpörve minden vitorlától.~
284    II|               egész folyam medre teli volt fáklyákkal, egész éjen át
285    II|          csapkodta oda.~Ez hihetetlen volt.~Veljaminoff tábornok (ki
286    II|         látott, az káprázatnak is sok volt.~Egy úszó fatörzsekkel kavargó
287    II|    Veljaminovszk várából egy sánc sem volt.~…A Daal isten úgy szokott
288    II|             veszedelemnek azonban nem volt azzal vége, hogy a víz megint
289    II|                De ami még nagyobb baj volt a kenyér tönkretételénél
290   SAM|      sorakozik. Tehát hős korszaka is volt e népnek, mint a magyarnak.
291   SAM|             neve valaha Mohamed Szádi volt. – Nem lehetett több ötévesnél.~
292   SAM|               kezébe került. Dargóban volt neki másik sziklavára, másik
293   SAM|              elevenen. Se a szeme nem volt kiszúrva, se a hüvelykujjai
294   SAM|              tűzrózsái égtek; szótlan volt, búskomoly és méla. S a
295   SAM|            aki már akkor tizenöt éves volt, nem engedte bátyja útjára
296   SAM|            Samylnak pedig csak ötéves volt még akkor.~Bátyját, Dzsemál
297   SAM|            máig se tudom, hogy melyik volt a szánalomra méltóbb; az
298   SAM|            ifjú Ivánnak fogékony esze volt; megtanult mindent, még
299   SAM|            fölvetessék, egészen képes volt magát az ott divatozó szertartásoknak
300   SAM|       Finnország minden hírlapja tele volt nemzetünk dicsőítésével.
301   SAM|             az ideig sajtószabadságuk volt. Kinek jutott volna eszébe
302   SAM|            aztán kaptak cenzúrát.~Nem volt szabad többé hazafias dalokat
303   SAM|                mint a sajtó. Amit nem volt szabad olvasni, azt énekelték.~
304   SAM|               érte; de az egyetem meg volt mentve. Huszonegy éves lehetett
305   SAM|               bevégezte. Oly lángesze volt, hogy kétszáz évvel ezelőtt
306   SAM|              Szép, sugár termetű ifjú volt, oly izmos, mint az apja.
307   SAM|              Magába vonult, zárkózott volt. A helsingforsi diákság „
308   SAM|             soha.~Mikor a pályakör be volt fejezve, következett a „
309   SAM|          verset, amelyben nemcsak rím volt, de bizonyosan szív is;
310   SAM|          valaha. – Hiszen ötesztendős volt már, mikor apját elfogták.
311   SAM|              hogy ez az első felesége volt annak a Claudius Caesarnak,
312   SAM|       Messalina, a harmadik Agrippina volt. Urgulanilla pedig még a
313   SAM|       folytatott Szentpétervárott.~De volt is benne módja.~Huszonötezer
314   SAM|               Huszonötezer jobbágynak volt birtokosa Volhyniában: egy
315   SAM|             is vitt magával, s gondja volt rá, hogy a gyermekeket beoltsák.~
316   SAM|           magával a metropolisba.~Ott volt egy nevelőintézete, nevezhetjük
317   SAM|          rendezett társadalmi viszony volt. A földesúr eladhatta a
318   SAM|               tárgyainak maguknak sem volt az ellen semmi kifogásuk.
319   SAM|             is egy rab jobbágy leánya volt.~Eleven, hevülni tudó arc,
320   SAM|         esztendő alatt agyonszeretem.~Volt egy másik kérője is. Az
321   SAM|               másik kérője is. Az nem volt herceg, se gróf, csak Kandrominikoff
322   SAM|             Csakhogy kétannyi idős is volt, mint a másik, és háromszor
323   SAM|           utána füstölni. Mikor józan volt, akkor mindenkinek ostobaságokat
324   SAM|        nevetett rajta, s mikor részeg volt, akkor meg veszekedett,
325   SAM|             kára.~De hát a leányra is volt tekintettel.~Egyszer aztán
326   SAM|              akkor éppen Kisseneffben volt, a hadsereg számára szállítandó
327   SAM|              Samyl kisebb fiára is rá volt csukva a börtön, amiben
328   SAM|              nézve ez csak egy nászút volt, amilyen divatban van mai
329   SAM|               idejében nevezetes alak volt egy ideig Szentpétervárott.
330   SAM|             herceg csinos fiatalember volt – kalmuknak, szilvamagforma
331   SAM|        Tudatlansága a legtökéletesebb volt, de természetes esze helyreütötte
332   SAM|          Anatol szibériai bennszülött volt, ki legközelebb azon kegyben
333   SAM|               adta föl rá, vizabőrből volt az készítve, s mindenféle
334   SAM|           hogy „nagyon szorít”. – Nem volt szokva azokhoz a kemény,
335   SAM|         magánál, s megette, ami benne volt az utolsó betevő falatig,
336   SAM|               az uraknak?” Mikor vége volt a sülteknek, Irzambek szemlátomást
337   SAM|               őt nem részesíté. Ezért volt a nagy levertség. Amint
338   SAM|   szilvamag-szemeit, hanem mikor vége volt mindennek, azt kérdezte
339   SAM|             Megijedt tőle.~Mikor vége volt a szertartásnak, azt mondá
340   SAM|              az egyenruhák csillogása volt az, ami Irzambek herceget
341   SAM|              kellemes módon.~Jó ötlet volt ez a főudvarmestertől, s
342   SAM|        hercegnek. Az ő otthoni nótája volt az.~S a zenehangra hat kalmuk
343   SAM|      fejedelemfi, ha nemzeti táncáról volt szó, nem is kérette magát
344   SAM| Cseremikoffhoz, kérdezé tőle, hogy ki volt ez a szultána?~Az megsúgá
345   SAM|             nagyot sóhajtott. Szívébe volt már a nyíl lőve.~Mikor vége
346   SAM|               a nyíl lőve.~Mikor vége volt a bálnak, a ruhatárban,
347   SAM|               végére valami nyílforma volt erősítve, s az meg valami
348   SAM|             haja két hosszú varkocsba volt fonva. Mikor eltávozott
349   SAM|           Ivánnak.)~Mert mindennek az volt a célja, hogy Izrambek herceg
350   SAM|               amihez leghívebb vezető volt a szerelem.~Akszantine hercegnő
351   SAM|             hercegnő is egészen hozzá volt készülve ez elfogadáshoz.~
352   SAM|         nyírfáktól szegélyezett téren volt felállítva a nemzeti sátor,
353   SAM|         hercegnő öltözete hű utánzata volt a Volga melletti kalmuk
354   SAM|             űz udvarában. Négy köntös volt rajta, a három felső más
355   SAM|     Cseremikoffot. Semmi szüksége sem volt tolmácsra: ő és a hercegnő
356   SAM|            szerződés feküdt. Abban le volt kötve Izrambek hercegnek
357   SAM|             az archimandrita is jelen volt a sátorban.~Izrambek herceg
358   SAM|          hatalmas, nagy kerek pókháló volt kifeszítve két virginiai
359   SAM|           tenyereiben.~A hercegnő meg volt lepetve.~– A pók a szerencse
360   SAM|        legfinomabb kínai arcfestékkel volt kiszínezve, különben meg
361   SAM|              értették meg, hogy miről volt szó, mind jobbra-balra ájultak
362   SAM|               csengő hangon:~– Nem is volt rossz. Az íze tökéletesen
363   SAM|         leendő fejedelemasszonynak jó volt ehhez hozzászokni mindjárt
364   SAM|           mellett többé tolmácsra nem volt szüksége, s nem volt hiánya
365   SAM|              nem volt szüksége, s nem volt hiánya kegyes oktatásokban,
366   SAM|            Irzambek herceg okos ember volt, aki belátta annak a szükségét,
367   SAM|               aki még Kínában lakott, volt egy olyan imádkozó gépe,
368   SAM|              imádkozó gépe, ami olyan volt, mint egy motolla, azt lehetett
369   SAM|             találd ki, hogy mire való volt az egyesztendei időhaladék?~
370   SAM|            palota tökéletes hasonmása volt annak, amelyben Akszantine
371   SAM|              letelepedett. Az a folyó volt a Volga, s az a zöld sivatag
372   SAM|     törgautánál; a Zoochor törzs maga volt az.~Ennek a fejedelme megkeresztelkedett,
373   SAM|        lovaikat. Roppant gazdag ember volt. Kétmillió juhot, hatvanezer
374   SAM|          halászszigony a maga helyére volt akasztva, négyezer ember
375   SAM|         négyezer ember számára készen volt az otthon. Az asszonyok
376   SAM|           amerre az vezette őket. Nem volt más kalauzuk, mint a népénekesek
377   SAM|          keresztül, ahol a víz keserű volt, a föld pedig sós, és semmi
378   SAM|       emberlakta világtól. Ezen belül volt az ő elhagyott hazájuk.~
379   SAM|               Góbi-puszta, elég tágas volt a hazaérkezteknek is, s
380   SAM|            hazaérkezteknek is, s nagy volt az örömük afölött, hogy
381   SAM|        munkában találtassék.~Azért az volt a törgautákra nézve a legelviselhetlenebb
382   SAM|             elrakták kőhambárokba. Ez volt a törgauták betakarított
383   SAM|           keresni.~Szép fiatal legény volt Zikohór saisán, mikor elindult
384   SAM|             ez is egyik tanúbizonyság volt mellette, mert ez a ló világossárga
385   SAM|             mert ez a ló világossárga volt, fekete sörénnyel, ami a
386   SAM|         omlott végig.~Hosszú történet volt az, amit Zikohór saisán
387   SAM|               a dzsiggetáj üldözésére volt csak gondja; a forrás vizéből
388   SAM|              állt meg, bármennyire el volt is tikkadva.~A dzsiggetájt
389   SAM|        koporsóját leemelni, oly nehéz volt. Ugyan jól járt Zikohór,
390   SAM|              pusztaságokban, ahol nem volt más hajlék, mint óriási
391   SAM|              s hogy az hatalmas ember volt, azt bizonyítják a hátrahagyott
392   SAM|             már a folyondár, ami tele volt kék és piros bogyókkal.
393   SAM|       bogyókkal. Maga a bejárás is el volt lepve keresztül-kasul fonódott
394   SAM|              Láma szava csak suttogás volt már, amint az üdvözlésre
395   SAM|              ifjabb, amelyik gyöngébb volt, segítségül hívta a szomszéd
396   SAM|         világrészben a moszkó még nem volt olyan hatalmas, hogy erőszakkal
397   SAM|            tolja előbbre.~Az a valaki volt a moszkó.~Nem kellett neki
398   SAM|          mindig előbbre nyomult. Elég volt hozzá az irám. Valóságos
399   SAM|               az irám. Valóságos harc volt ez az irám és a paripa között.~
400   SAM|           Láma, ki már akkor százéves volt, azt a tanácsot adta Zikohór
401   SAM|              egyetlen táplálékát; nem volt sehol. Futni kellett más
402   SAM|             fiára maradt, akinek neve volt Talapór.~Talapór khán komoly,
403   SAM|               szelíd természetű férfi volt, aki minden civódást, bajt
404   SAM|              azután, ha egyszer benne volt a bajban, akkor annál gyorsabb
405   SAM|          bajban, akkor annál gyorsabb volt az elhatározása, s a szelíd,
406   SAM|               lakik benne.~A felesége volt Arizme, Almun mongol emír
407   SAM|             az apjától. Derék asszony volt: megérte az árát!~Ettől
408   SAM|            neki egy fia, Irzambek. Ez volt Talapór khán büszkesége.
409   SAM|              ha harcra méltó fenevada volt az erdőnek, az egyik a fekete
410   SAM|         erdőbe. Senki se látta, éjjel volt, a pásztorok aludtak; nem
411   SAM|         Talapór khán egészen bizonyos volt a maga fiáról, hogy ez dicsőségesen
412   SAM|         harcban; az ifjú derék legény volt, s késsel és buzogánnyal
413   SAM|           vissza a bozótból. Arca nem volt piros, hanem olyan színű,
414   SAM|               a sajt, s a kezében nem volt se kés, se buzogány, azokat
415   SAM|            apja a korbáccsal. De alig volt Irzambeknek a kezében ismét
416   SAM|               ott állt előtte.~Ez nem volt se medve, se sokatevő; hanem
417   SAM|      királytigris.~De ha királytigris volt is, Talapór khán mégis a
418   SAM|            elhangzik mérföldnyire.~Ez volt az az ellenség, akivel a
419   SAM|               pedig más fegyverük nem volt. Az önlövő gép, amivel a
420   SAM|             közeledőt.~S e tigris nem volt egyedül. Az Amur menti kalmuk
421   SAM|      elriasszák.~Az pedig oly vakmerő volt, hogy éjszaka bement a falvakba,
422   SAM|          tartott mindenkit.~Hasztalan volt előle odább költözni: a
423   SAM|              lóháton.~Öltözete idegen volt, sűrű szakállú, szőke hajzatú
424   SAM|         idegen elé. Talapór khán maga volt az első, ki a jövevény kengyelvasát
425   SAM|       kíséretül, neki egyedül magának volt szabad a titkot saját szemeivel
426   SAM|      amelyiknek mind a két végén üveg volt. Egyszer aztán azt mondá:~–
427   SAM|          csinálnak.~A hajó hátuljában volt elhelyezve tíz ketrec, rácsajtajaival
428   SAM|               magyarázd meg nekem, mi volt ez, amit én most láttam
429   SAM|         káprázat?~– Ez bizony valóság volt. Így szállítják tinektek
430   SAM|            jámbor vadfejedelemnek nem volt elég ösztöne kitalálni,
431   SAM|           figyelme most éppen másfelé volt elvonva.~Mert az Amur-vidék
432   SAM|                Mert az Amur-vidék nem volt a senki országa, hogy azt
433   SAM|      akárkinek. Az a mandzsuk országa volt, s miután a mandzsuk mind
434   SAM|            pompájával, hogy annak nem volt nyugta többé az apai sátorban.
435   SAM|           kezű, de gyönge szívű ember volt: egyetlen fiától nem tudott
436   SAM|              Az anyja is szép asszony volt, annak a testvére is bizonyosan
437   SAM|           khán fővárosát, melynek nem volt állandó tartózkodási helye.~
438   SAM|                Gyönyörű karcsú termet volt, oly eleven és rugékony,
439   SAM|               széllel; arcszíne olyan volt, mint mikor a finom kormos
440   SAM|              mint a fia.~A leány neve volt Ain Kháne.~Hanem ezt a nagy
441   SAM|            mongol khán nagyon rátartó volt a leányával. Azt mondta,
442   SAM|            Khúz szultán nyalka legény volt, kivált, ha a piros palástot
443   SAM|           igen kellemes csengésű hang volt; mert a sátorozó fejedelmeknél
444   SAM|              Csendes természetű ember volt: sót lehetett a hátán vágni,
445   SAM|               Khúz szultánnal, s nagy volt az ünnepi pompa az egész
446   SAM|        lakodalomra.~Ez nagy bosszúság volt.~Khúz szultán azt gondolta
447   SAM|               így szólt:~– Mikor orra volt is, csúf volt; most pedig
448   SAM|              Mikor orra volt is, csúf volt; most pedig éppen utálatos.~
449   SAM|                Csak a szokásos egérút volt adva a menyasszonynak a
450   SAM|          pedig a feleségének a sátora volt.~A jó Arzime, mikor megtudta,
451   SAM|             nagyapádnak mind két neje volt.~– De mikor én téged olyan
452   SAM|             Kháne figyelmes tanítvány volt.~És azután Arizme egy külön
453   SAM|             tették le. Egy-egy ország volt a közbeeső különbözet.~Eközben
454   SAM|           sérelemért. Könnyű munkájuk volt. A mandzsu hadsereg rég
455   SAM|          akkor, mikor a „sárga folyó” volt nekik legforróbb. Aláírták
456   SAM|  tulajdonosnéja előkelő hercegasszony volt Szentpétervárott, akinek
457   SAM|             Hisz ő maga gonoszabb pók volt annál, aki úgy körül tudta
458   SAM|             ami a jégtenger partjához volt kötve.~S amíg a nászút tartott,
459   SAM|       birodalmát többé. Minden aulnak volt védelmező kozák őrsége.~
460   SAM|               amire nagy veres pecsét volt ütve kétfejű sassal, s azt
461   SAM|        szólása hatalmasabb gyorsaságú volt, mint a dzsiggetáj nyargalása
462   SAM|               apámnak is két felesége volt meg a nagyapámnak is.~–
463   SAM|              dalt dalolták – ragályos volt az, mint a szent őrjöngők
464   SAM|           Irzambek khán. Neki még nem volt szabad a hitvese ajkait
465   SAM|               a hangja csupa suttogás volt.~A kő mellett, amelyen ült,
466   SAM|               hajolnia a lábához: ott volt az étke.~Mikor Irzambek