Rész

  1 I     |       védszentet választott magának, s annak az ereklyéit a szomszédaitól
  2 I     |                 Lyukat ásnak a mohába, annak a gyökerein alul forró iszap
  3 I     |           bejutni a szentelt magányba, annak ezt csak nagy alkudozások
  4 I     |                forrás egyúttal a titka annak a rendkívüli növénytenyészetnek,
  5 III   |            hímnemű állatot, legyen bár annak a neve férfi, kakas vagy
  6 III   |     homlokfalának egy ablaka sem volt, annak az okát könnyű kitalálni
  7 III   |              Nem jár az mezítláb, mert annak szép spanyol maroken saruja
  8 IV    |              Azért a fiatalabbat, mert annak még gyermeke nem volt, a
  9 IV    |                a másiknak fiai voltak, annak otthon kellett maradni.
 10 IV    |         bizonyára maga az angyal, mert annak az álarca csúf, vén, utálatos.
 11 IV    |               utána. Nem is lett volna annak foganatja. A szenteket nem
 12 VI    |              ami különben nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy maga
 13 VI    |          barátnak.~Egy barlangodú volt annak a lakása, ahonnan az örök
 14 VI    |                II. könyvére, kikereste annak a III. részét.~– Íme vedd
 15 VI    |         ezüstkakas. Az az igazi főpap. Annak a szava áll meg, nem a tied.
 16 VI    |              vannak a palástján – majd annak jobban fogsz hinni.~Ezt
 17 VI    |                reggelre nyoma sem lesz annak, hogy a warángok itt jártak
 18 VII   |          felekezet volt Dalmáciában, s annak mindeniknek volt külön temploma.
 19 VII   |             elsőnek az árnyképe; éppen annak a hegyében, de a fenekével
 20 VIII  |                hős nép maradványát; de annak is nehéz volt a civilizált
 21 IX    |               készült: kar legyen, ami annak a feszítő húrját meg bírja
 22 IX    |              száll, hadat viselni, biz annak egy része nem száll ki újból
 23 IX    |          cimbora elmaradt kedveseinek. Annak az özvegyét hazavitte a
 24 IX    |           készített közös akolba, ő is annak a pásztornak a juha, akié
 25 IX    |             kiontani nem szabad, akkor annak engedelmeskedni kell. A
 26 XI    |            nyila eltalálta a vadludat, annak a véleménye állt meg. Ha
 27 XI    |    dialektikával fordította visszafelé annak a hipotéziseit. Ad absurdum
 28 XI    |             lelőtt vadludat előhozták, annak a szívén keresztül lőtt
 29 XI    |              az új Isten is örülni fog annak, ha azt kiirtjuk?~– Még
 30 XII   |        mosszori aranybányába lejutott, annak ebből valaha kiszabadulni
 31 XII   |               a Bludár folyammal, vagy annak egy szakadéka.~Ha egy rabszolga
 32 XII   |            emelkedik a hegytetőn, hogy annak a falait semmi kőhajító
 33 XIII  |         feleségül vett asszonyát, mert annak az életével együtt tart
 34 XIII  |          kanálkával egy darabkát, amit annak rágatlanul kell lenyelni.~
 35 XIII  |             szál haját a karjára köti, annak kérője akad a jövő farsangon,
 36 XIII  |               jó álmomért?~– Add nekem annak a rabszolgának az életét,
 37 XIV   |                volt a pincének az őre. Annak a nyílására akkora szikla
 38 XIV   |               megfogja ezt az állatot, annak minden haja kihull az érintés
 39 XIV   |            Nagyon furfangos módja volt annak. Akik ez alattomos mérgeket
 40 XIV   |               gubicsok nőttek ki, tele annak a bogárnak az ivadékával.
 41 XV    |          serlegembe: az a serleg pedig annak a fickónak a koponyájából
 42 XV    |                Majd mindjárt vége lesz annak – súgá neki Solom. – Te
 43 XV    |              szalmaszálat az ágyból, s annak a kalászos végével megcsiklandó
 44 XV    |               öve mellől, levágta vele annak a két hosszú üstökét, ami
 45 XV    |               nem vettünk benne részt. Annak köszönd, hogy az én szájamból
 46 XV    |              ittál.~– De a Verblud meg annak a junákjai még megvannak
 47 XV    |           csontodat hegesztem.~– Nincs annak már semmi szüksége rád.
 48 XV    |             szoktak vetrencének főzni. Annak a ma estére való tartalma
 49 XV    |              fogott egy szurokfáklyát, annak az égő kanócát odaszórta
 50 XV    |               alvó férfihoz, s kirántá annak az öve mellől a handzsárját.~–
 51 XVI   |              ejté ki kezéből. Nem volt annak feje.~Felfutott a kőlépcsőkön
 52 XVI   |         rémséges gúlához, s lerántotta annak a csúcsáról a Verblud fejét,
 53 XVI   |               taposómalmot felkutatva, annak a gépezetét még elrontatlan
 54 XVI   |                a bánya nagy labyrinth, annak a tekervényes katakombáit
 55 XVI   |        szalmakoszorút bocsátottak alá, annak a világánál lehetett kivenni,
 56 XVI   |             nem tették azt talán, hogy annak a bujdosó folyamnak a hátára
 57 XVII  |                 egész hadserege van, s annak ő ezzel a rabszolgahaddal,
 58 XVII  |              visz alá. Soha ember, aki annak az útján elmegy, a napvilágot
 59 XVII  |       hozzákötjük egy hosszú kötélhez: annak az egyik végét megerősítjük
 60 XVII  |                egy kecsketömlő borsót; annak nem árt, ha megázik: abból
 61 XVII  |               érkezik. Így ígértem meg annak a szent embernek.~A rabszolgák
 62 XVII  |                megolvasztani.~Ez tehát annak, aki az eszével is tud látni,
 63 XVII  |               sziklafal állta útjokat, annak az alja kapubolt nyílást
 64 XVII  |               az elhagyott barlangban. Annak minden fala koromsötét,
 65 XVII  |             Keressük az utat! Itt kell annak lenni – mondá Solom, végigkopogtatva
 66 XVII  |              neki is fel kellene állni annak a csonthalomnak a tetejére,
 67 XVIII |               nagy sziklaajtón, miután annak a ledöntése nem sikerült.~
 68 XVIII |      ősembernek az időszámlálója. Mert annak is szüksége volt arra, hogy
 69 XVIII |               nekünk nevünk. Mindenkit annak híttak, amilyen volt, „pirók”, – „
 70 XVIII |              az örvény sodrától, ahogy annak a másik tónak a vizét látjuk
 71 XVIII |    hosszúfejűek és a medvék testeiből. Annak a tetején harcolt még egymással
 72 XVIII |          eszébe.~– Te! hallod-e? Ha te annak az emberevők királyának
 73 XVIII |          holdudvar vett volna körül, s annak a közepett szivárványos
 74 XVIII |             győzni könnyű tutajjal is; annak a mentén lehetett gázolva
 75 XVIII |         férfinak, se mástól nem hagyom annak neveztetni, amíg a kisebbik
 76 XVIII |                 Gyakorlott búvár volt, annak nevelték; nem irtózott leszállni
 77 XX    |      vasrostéllyal a templom hajója, s annak az ajtójánál áll őrt a legidősebb
 78 XX    |           pokolnak kalendáriuma volna, annak az ünnepnapjait töltenék
 79 XX    |             legfényesebb csillaga lesz annak a Vénusz.~– Szállj le csak
 80 XX    |     szerelemféltés cselekedeteit, mert annak a démona nem én vagyok,
 81 XX    |              egész kereszténység ellen annak egyik legnagyobb hőse, Raymond
 82 XX    |           csodálatos keveredése az oka annak, hogy ugyanazon szellem
 83 XX    |       nyugtalan emelkedése a kebelnek, annak a kezébe tartott pálmaágnak
 84 XX    |            napsugár volt a szerelem, s annak a bolygó napja egy ifjú
 85 XX    |           Onufriosz mellett, s lekapta annak a fejéről azt a fekete,
 86 XX    |            ragadtak el tőle, odaborult annak a jobb vállára. A bal vállán
 87 XX    |             cordája a nyakára kötve, s annak a két vége két apáca kezében.~
 88 XXI   |            hídon a paradicsomkertbe, s annak érett gyümölcseit gyönyörrel
 89 XXI   |           lépcsőjén Onufriosz mellett, annak a jeléül, hogy a megtisztelő
 90 XXI   |         amelyről senki sem hitte, hogy annak egyik része a másikhoz hozzátartozik,
 91 XXI   |               gavallér egyszerre csak, annak a saját maga által megválasztott
 92 XXII  |               ő új királyuk, és látják annak a folytatását, amidőn a
 93 XXII  |              tekintélyes úri istent, s annak a neve volt „bálvány”, a
 94 XXII  |              istenkéket, bot végére, s annak a neve volt „balita”.~A
 95 XXII  |            királynak volt az elődje.~– Annak, akinek öt felesége volt?
 96 XXII  |             odáig ért, a fejét lehajtá annak az árnyékába, azon koponya
 97 XXIII |                dózse véget akart vetni annak a kötelőzködésnek. Kiküldte
 98 XXIII |            hely megválasztásánál, hogy annak a kikötőjét nagy hajók ne
 99 XXIII |              fel egy kopár idomú hegy, annak a tetejét koronázza a körülfutó
100 XXIII |                szállásmester elvezette annak a polgárnak a házához, akinél
101 XXIV  |               Boboli Pietro uralkodott annak a neve alatt.~Egyszer aztán
102 XXIV  |                 hogy majd elodázzák ők annak a kivitelét azzal a szóval,
103 XXIV  |             maga jelöltjeit vivátozva; annak útját állta az ellenpárt,
104 XXIV  |              Iván képében, s elcsábító annak a fejedelemasszonyát: Damiani
105 XXIV  |              mondott ki, megbélyegezve annak szenvedélyes kicsapongásait,
106 XXV   |                Ma is „paphalál” a neve annak a nagy dombnak.~Onufriosznak
107 XXV   |             Bravallát újra megtalálta, annak megkorbácsolt, bilincsektől
108 XXV   |             daviditákénak; sőt túlzása annak. És mennyi híve csődült
109 XXVI  |                okos emberekké lesznek.~Annak a kósza hírnek pedig senki
110 XXVI  |          rettore az ellenkezőjét tegye annak, amit a másik megkezdett.
111 XXVII |            kitalálni Lubomirának, s ha annak az összevont szemöldöke,
112 XXVII |                köszöntés tudományát, s annak rangfokozat szerint változásai
113 XXVII |               megint jelezte. Eszerint annak az embernek, aki az arannyal
114 XXVII |          férjét erre a merész játékra; annak a büszkesége követeli azt
115 XXVII |      Boboli-palotában letelepedhessék. Annak a nagyravágyása követeli
116 XXVII |           szabva. Aki mást üdvözöl, az annak egész naplementig szolgájává
117 XXVII |            szolgájává lesz, s tartozik annak mindenféle parancsát teljesíteni,
118 XXVII |                be egy kerített városba annak a kapuján, hanem a kerítésén!
119 XXVII |         szenved, mint társnéja. Mert ő annak a kínját is átérzi, s halálos
120 XXVII |        fegyveres erő és minden hatalom annak az apának a kezében van,
121 XXVIII|                hites felesége, a másik annak a nővére: az ő kedvese.
122 XXVIII|             Lubomirához, s megcsókolta annak az ajkát. Lubomira pedig
123 XXVIII|          Teresina előtt, s megcsókolta annak a kezét.~Láthatták azt a
124 XXVIII|                leányát, és megcsókolta annak a homlokát.~Ezt a drágakövet
125 XXVIII|        Boboli-palota templomtornyában, annak a hirdetéseül, hogy a holnapi
126 XXIX  |              mentén kóboroltak el, míg annak egy szakadékán, a Branta-vízesésen
127 XXIX  |          merész útnak vitéz társaival. Annak már tenger ideje múlt. És
128 XXIX  |                aztán magyarázta tovább annak a természetét. – Ez az a
129 XXIX  |                összevissza csókolgatva annak vadállathoz hasonlatos arcát. –
130 XXIX  |                fel egy sült birkát, de annak csak a fejét kapom meg,
131 XXXI  |                a nagy háromárbocosnak. Annak volt kétszáztíz evezőse,
132 XXXI  |                a bárka horgonyláncába. Annak a fejére ütöttek egyet az
133 XXXI  |             teste mellé, s ölébe vette annak a fejét.~Az arc halotté
134 XXXI  |                Péter, te nagyon örülsz annak, hogy fiadat megmenthetted
135 XXXI  |          legyen olyan híres, nevezetes annak a vége is. Boboli Péter
136 XXXII |                pillanatra feldagasztja annak a gályának a vitorláit,
137 XXXIII|           távol volt: a tengeren járt, annak haza kellett addig érkeznie.~
138 XXXIII|                 a szerelmet? Hogy kell annak, akit imádunk, szívünk szerint
139 XXXIII|         Lubomira nyakát, s megcsókolta annak az ajkait.~– Én nem azt
140 XXXIII|            aztán a saját arcához vonva annak arcát, s egy gömbölyű acéltükörből,
141 XXXIV |            arca még feltekint a napba: annak a sugarai tündökölnek vissza
142 XXXIV |               vége. Nem mirigyben kell annak elveszni, hanem fegyver
143 XXXIV |           hajfonadékaikat összekötözik annak a felbogozott csimbókjaival.~
144 XXXIV |          sarkantyújával odafúrta magát annak a fenekéhez. A bárkáról
145 XXXV  |             knéz a maga bogumiljaival. Annak a hívására ezerenkint csoportosulnak
146 XXXV  | pénzeszacskókat: egyszerre meggyógyult annak a két lába, még a dereka
147 XXXV  |                 ki ne mondd nevű!” Meg annak az elcsábítója? Börtönben
148 XXXV  |              de még inkább arról, hogy annak a lábainál hevert a legtöbb
149 XXXVI |                semmi említést.~Szerző. Annak az oka egyszerűen az, hogy
150 XXXVI |       pusztításai után lett fölépítve. Annak a tizenhét templomnak a
151 XXXVI |               kőemlék közül éppen csak annak a három márványfejnek kellett