| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 60 1 63 1 7 1 a 9803 abba 30 abbahagyja 1 abbahagyta 2 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 9803 a 2997 az 1289 s 1175 hogy | Jókai Mór A három márványfej IntraText - Concordances a |
bold = Main text
Rész grey = Comment text
6001 XX | szent sírt, Jeruzsálemet, a másikba Sybilla meddő erényét;
6002 XX | meddő erényét; melyik lesz a nehezebb? Ha Asmodái győzött
6003 XX | fogságba Jeruzsálem királya és a templomvitézek nagymestere,
6004 XX | ezernyi ezer vitézzel. Ki hát a bűnös, a szerelmesség vagy
6005 XX | vitézzel. Ki hát a bűnös, a szerelmesség vagy a szerelmetlenség?~
6006 XX | bűnös, a szerelmesség vagy a szerelmetlenség?~Onufriosz
6007 XX | beszélni.~– Így okoskodnak a farizeusok, a szofisták!
6008 XX | okoskodnak a farizeusok, a szofisták! Hiszen a szerelem
6009 XX | farizeusok, a szofisták! Hiszen a szerelem dühét a te harapásod
6010 XX | Hiszen a szerelem dühét a te harapásod oltotta Raymond
6011 XX | lovagba!~– Ezt tagadom! A nagyravágyás démona volt
6012 XX | nekem semmi közöm. Előttem a királyok és a lovászlegények
6013 XX | közöm. Előttem a királyok és a lovászlegények egyformák.
6014 XX | egyik félistenné emelkedik, a másik félfenevaddá süllyed
6015 XX | tudnám énekelni azoknak a nőknek, kik a szerelemnek
6016 XX | énekelni azoknak a nőknek, kik a szerelemnek éppolyan dicső
6017 XX | tudtak lenni, mint mások a hitnek. Babilon függőkertjei,
6018 XX | Berenice levágott aranyhaját a csillagzatok közé magasztalák
6019 XX | áldozatával megszabadítja a hős lakedaimoni Kimont,
6020 XX | alatti barlangban, lemondott a napvilágról, a föld minden
6021 XX | lemondott a napvilágról, a föld minden öröméről, virágairól,
6022 XX | énekes madarairól, csak a szerelmet tartá meg, s az
6023 XX | tartá meg, s az volt neki a sötétségben napja, virága,
6024 XX | gyümölcseit, két szép fiút, ott a sötétségben szülte és nevelte
6025 XX | csodát teremtett valaha!~A szép délceg ifjú most már
6026 XX | szép délceg ifjú most már a lángoló érzelem hangján
6027 XX | halkan Onufriosz.~Hát az ott, a szent ravatalnál őrtálló
6028 XX | Soror Kekharizméne nem a kedvese arcát nézte, amíg
6029 XX | az arcát látta ő, ha csak a szavait hallá is; de ennek
6030 XX | szavait hallá is; de ennek a gondolatjait hallgatá a
6031 XX | a gondolatjait hallgatá a szemeivel.~Mert vannak női
6032 XX | megértik. Egy felvillanása a szemeknek, egy átfutó pír
6033 XX | ajkakon, egy elfojtott sóhaja a megnyíló szájnak, egy elborulás
6034 XX | megnyíló szájnak, egy elborulás a homlokon, egy könnytitkoló
6035 XX | könnytitkoló szempillalesütés és az a nyugtalan emelkedése a kebelnek,
6036 XX | az a nyugtalan emelkedése a kebelnek, annak a kezébe
6037 XX | emelkedése a kebelnek, annak a kezébe tartott pálmaágnak
6038 XX | kezébe tartott pálmaágnak a reszketése, mind, mind beszélt
6039 XX | reszketése, mind, mind beszélt a rá figyelő nő szemeinek
6040 XX | áldásra, mellyel egyszer a fejedelemasszonyt ott a
6041 XX | a fejedelemasszonyt ott a katakombák börtönében elbocsátá: „
6042 XX | valaha! Hogy teljen meg a szíved azzal a kéjadó lánggal,
6043 XX | teljen meg a szíved azzal a kéjadó lánggal, ami azalatt,
6044 XX | Onufriosz igen röviden vélt a fráterrel végezhetni.~–
6045 XX | fráterrel végezhetni.~– Mindazok a példák, akiket felidéztél,
6046 XX | igazhívő keresztények között a testi szerelem, a vér heves
6047 XX | között a testi szerelem, a vér heves forrongása megdicsőítve,
6048 XX | megengedem néked, hogy belépj a szentélybe, és idebenn védelmezd
6049 XX | védelmezd magadat.~– Tartom a fogadást! – monda Frater
6050 XX | Aktaeon, s lekapva fejéről a süvegét, messze elhajítá
6051 XX | süvegét, messze elhajítá azt a háta mögé, mint aki a maga
6052 XX | azt a háta mögé, mint aki a maga dolga felől egészen
6053 XX | te légy igazságos bírám! A te kezeidbe teszem le ügyemet.
6054 XX | Normandiában, közel Rouenhoz, a nagy tengeri kikötőhöz,
6055 XX | kikötőhöz, melynek neve: „a két szerető klastroma”.~–
6056 XX | nevét ismernie kellett.~Erre a helyeslő szóra aztán a délceg
6057 XX | Erre a helyeslő szóra aztán a délceg ifjú, képviselője
6058 XX | délceg ifjú, képviselője a szerelem démonának, rögtön
6059 XX | elhajítá magától, belépett a templomba, ahová éles fegyvert
6060 XX | és ti egybegyűlt hívek a két szerető kolostorának
6061 XX | keletkezési történetét. – A szép Normandiában, mielőtt
6062 XX | mutatja; szemekkel, aminők a tieid, fejedelemnő, oly
6063 XX | mint az érctükör, mely a napsugárt visszaveri, és
6064 XX | olyan, mint az üveg, melyben a napsugár hétféle színre
6065 XX | hétféle színre törik szét. Ez a napsugár volt a szerelem,
6066 XX | szét. Ez a napsugár volt a szerelem, s annak a bolygó
6067 XX | volt a szerelem, s annak a bolygó napja egy ifjú lovag:
6068 XX | birtoka. Genovéva megszerette a lovagot. S ez a szerelem
6069 XX | megszerette a lovagot. S ez a szerelem tiltott érzés volt;
6070 XX | tiltott érzés volt; mert a szemere1 apának gyönyörű
6071 XX | helyeslően bólintott rá a fejével. Hasonló eset volt
6072 XX | lovagé is (Frater Aktaeoné) a fejedelmi Milenkával (Soror
6073 XX | sétáltál, kora reggelenkint a virágok nyílására? – folytatá
6074 XX | láthattad, hogy amint a nap sugárai üdvözlik a bezárt
6075 XX | amint a nap sugárai üdvözlik a bezárt bimbókat, egyszerre
6076 XX | bimbókat, egyszerre kipattannak a rózsák és tulipánok, és
6077 XX | kitárt kehellyel fordulnak a nap felé. Midőn azonban
6078 XX | nap felé. Midőn azonban a nap leáldozik, a tulipánok
6079 XX | azonban a nap leáldozik, a tulipánok újra összecsukják
6080 XX | tulipánok újra összecsukják a kelyheiket; de a rózsák
6081 XX | összecsukják a kelyheiket; de a rózsák nyitva maradnak.
6082 XX | rózsák nyitva maradnak. Mert a tulipánok a hiúság, a kevélység
6083 XX | maradnak. Mert a tulipánok a hiúság, a kevélység virágai;
6084 XX | Mert a tulipánok a hiúság, a kevélység virágai; de a
6085 XX | a kevélység virágai; de a rózsák a szerelem virágai.
6086 XX | kevélység virágai; de a rózsák a szerelem virágai. Azoknak
6087 XX | virágai. Azoknak parancsolhat a nap, ezeknek soha többé,
6088 XX | folytatá az ifjú most már a templomajtón belül állva
6089 XX | Midőn szíve megnyílt a napsugár előtt, azt az atyai
6090 XX | nem bírta bezárni többé. A nemes úr halálbosszúval
6091 XX | fenyegetődzött, ha Balduin, a hontalan trubadúr vára küszöbén
6092 XX | eléje. Lopva, alattomosan, a holdvilággal szövetkezve,
6093 XX | keresztül kedvese elé osont a lány (Asmodái mutatta, hogyan
6094 XX | rögtön, amint te kívántad. A fülemüle még be sem végezhette
6095 XX | odatoppant az ábrándozók közé, a holdvilágban villogó kardját
6096 XX | Így” toppant oda az öreg a szerelmespár elé.~– „Halál
6097 XX | szerelmespár elé.~– „Halál a fejedre! címerem meggyalázója!” –
6098 XX | meggyalázója!” – kiáltó az apa. A trubadúr némán szakítá szét
6099 XX | keble fölött, kitárva azt a megérdemlett halálos döfés
6100 XX | halálos döfés elé. Ámde a szerető leány az öldöklő
6101 XX | megragadva atyja jobb kezét, a bosszúálló pallossal, meggátolta
6102 XX | bosszúálló pallossal, meggátolta a gyors ítéletet.~– Hát nem
6103 XX | hogy abba kaphatta volna át a kardját? – vágott közbe
6104 XX | meg, pátriárka! Nemcsak a jobb kezét, de a jobbik
6105 XX | Nemcsak a jobb kezét, de a jobbik szívét is megragadva
6106 XX | megragadva tartá Genovéva a nemes főúrnak. „Elébb az
6107 XX | vérét ontanád! – sikolta a leány – ha vétek volt egymást
6108 XX | tőle elszakítanál, úgyis a szívemet tépnéd ki, s szív
6109 XX | igazi dalmata latinsággal. – A szív nem gyomor, aminek
6110 XX | dühét. Hüvelybe dugta hát a kardját. De a gőg, a kevélység
6111 XX | dugta hát a kardját. De a gőg, a kevélység még mindig
6112 XX | hát a kardját. De a gőg, a kevélység még mindig megmaradt
6113 XX | kevélység még mindig megmaradt a – gyomrában; mivelhogy a
6114 XX | a – gyomrában; mivelhogy a kevélység bizonyára enni
6115 XX | ebben valóban ellentéte a szerelemnek, mert a kevélység
6116 XX | ellentéte a szerelemnek, mert a kevélység mindig csak követel,
6117 XX | mindig csak követel, míg a szerelem azon van, hogy
6118 XX | szerelem azon van, hogy a magáét odaadja másnak.~–
6119 XX | térden csúszott közelebb a fejedelemasszonyhoz.~– Legyen!
6120 XX | színlelve. – Odaadlak hát a hegedősnek! Legyen hát vőm
6121 XX | vinni magaddal, nem mondom, a világ végéig, csak odáig,
6122 XX | ama hegytetőig, ami ott a ciprusfák között kopáran
6123 XX | vinni az öledben, legyen a tied örökre, senki el ne
6124 XX | hévvel kapott az ajánlaton. A drága kincsét ily módon
6125 XX | hordozva szolgálja meg; talán a szomszéd országba is kész
6126 XX | elvinni.~– De nem hűs éjszaka, a pártfogó holdvilág mellett
6127 XX | Másnap az úri lovagnép, a hűbéresek és jobbágyok mind
6128 XX | jobbágyok mind felgyülekeztek a várkastély udvarára, hogy
6129 XX | legyenek, hogyan váltja be a trubadúr fogadását.~– Nem
6130 XX | még könnyebb teher volna a válladon, de csak vidd vele
6131 XX | s még jobban megterhelte a leányát arany kösöntyűkkel,
6132 XX | násfákkal és bogláros övekkel, a fejére is koronás pártát
6133 XX | is koronás pártát tett; a vállára nagy csatos bársonypalástot.
6134 XX | terhével az útra, nyomában a násznép, az apa hűbéreseivel.
6135 XX | vagy te nekem nehéz – monda a trubadúr –, hisz te emelsz
6136 XX | én téged. Én téged csak a hegytetőig viszlek, te engem
6137 XX | hegytetőig viszlek, te engem fel a mennyországig!” De amint
6138 XX | mennyországig!” De amint a hegy felét meghaladta, már
6139 XX | meghaladta, már kezdte utolérni a fáradság. Bármint törülgeté
6140 XX | Bármint törülgeté arcáról a verítéket aggódó arája patyolatkendőjével,
6141 XX | elfulladni, meg-megszakadozni. A menyasszony látta kedvese
6142 XX | s mind előbbre hatolt. A kísérő nép biztatta, buzdítá: „
6143 XX | erőd! Nézd, itt van már a cél!” Reszketve, tántorogva
6144 XX | tántorogva közelített Asmodái is a mennyezetes trón felé, melyen
6145 XX | mennyezetes trón felé, melyen a fejedelemnő ült; az egész
6146 XX | végső erőfeszítés! Már itt a hegytető! Az utolsó orom.
6147 XX | kedvese nevét susogva. Hát a mátka, a szerető hű társ?
6148 XX | nevét susogva. Hát a mátka, a szerető hű társ? Genovéva,
6149 XX | azon pillanatban megszakadt a szíve. Az odaérkező apának
6150 XX | ott. Ennek emlékére épült a roueni „két szerető kolostora”.~
6151 XX | izgalma alatt egészen odáig, a trónemelvényig hatolt Asmodái,
6152 XX | vetve magát, odafekteté a fejét Lubomira elterülő
6153 XX | Ilyen az én munkám! Ez a szerelem démonának a műve!~
6154 XX | Ez a szerelem démonának a műve!~És Lubomira ekkor,
6155 XX | vénjeinek, hogy jöjjenek a vakmerő démont végigkorbácsolni,
6156 XX | és felemelte őt fektéből, a kezében tartott pálmaágat
6157 XX | pálmaágat pedig odaejté a démon képviselőjének ölébe.~–
6158 XX | csendült fel egy leányi hang a szent ravatal mellől; Kekharizméne
6159 XX | megemészt.~Nem sajnálta tőle a kedvesét.~A gyülekezetben
6160 XX | sajnálta tőle a kedvesét.~A gyülekezetben nagy zűrzavar
6161 XX | támadt e nem várt jelenetre. A fiatal növendékek, akik
6162 XX | hallott még ilyen esetet, hogy a „misztérium” alkalmával,
6163 XX | alkalmával, az ítélőbíró a démonnak adja oda a pálmát,
6164 XX | ítélőbíró a démonnak adja oda a pálmát, s még a kezét nyújtsa
6165 XX | adja oda a pálmát, s még a kezét nyújtsa neki, úgy
6166 XX | nyújtsa neki, úgy emelje fel a porból.~Onufriosz szertelen
6167 XX | Asmodái! Elcsábítottad magát a bírót! De mit kezdesz mármost
6168 XX | De mit kezdesz mármost a diadaloddal? Mit nyer vele
6169 XX | ragadhatott!~Asmodái visszaadta a kacagásszerű hehentést.~–
6170 XX | Semiázáz, és itt van Beherik, a nagyravágyás és a bosszúállás
6171 XX | Beherik, a nagyravágyás és a bosszúállás démonai, akik
6172 XX | mellett, s lekapta annak a fejéről azt a fekete, egyszerű,
6173 XX | lekapta annak a fejéről azt a fekete, egyszerű, fazék
6174 XX | fazék alakú nemezsüveget, a hátracsüggő gyászfátyollal.
6175 XX | alatt viselte Onufriosz a – pápai tiarát.~Onufriosz
6176 XX | amit Asmodái tett vele. A rémület igézete egyszerre
6177 XX | egyszerre megmerevíté, mint a mérges kígyó harapása.~És
6178 XX | És azután azt tette vele a daimon, hogy megragadta
6179 XX | daimon, hogy megragadta a derekát átkötő cordát, leoldó
6180 XX | átkötő cordát, leoldó róla, s a felbomló fekete bő talárt
6181 XX | egyszerű palást alatt pompázott a pontifexi zöld selyemcasula,
6182 XX | voltak hímezve, míg elöl a mellét a sokszínű Urim és
6183 XX | hímezve, míg elöl a mellét a sokszínű Urim és Thummim
6184 XX | Urim és Thummim fedezte. A római pápák teljes ornátusa
6185 XX | római pápák teljes ornátusa a XII–XIII. században. Kiegészítette
6186 XX | csókolhassam meg legelébb a papucsodat.~És azt is meg
6187 XX | világ lázong és elégedetlen. A római urak romlást hoztak
6188 XX | Ezért száműztek Itáliából a vad, kietlen Illyricumba,
6189 XX | vad, kietlen Illyricumba, a barbár népek közé. Mert
6190 XX | Bosszúdat nem takarták be a fekete palásttal, nagyravágyásod
6191 XX | égbetörését nem gátolták meg a fejedbe nyomott gyászfátyolos
6192 XX | gyászfátyolos süveggel, a tiara téged illet meg; Szent
6193 XX | meg; Szent Péter kulcsai a te kezedbe valók, a feltámadás
6194 XX | kulcsai a te kezedbe valók, a feltámadás napján te oszd
6195 XX | feltámadás napján te oszd a világnak a megszabadító
6196 XX | napján te oszd a világnak a megszabadító áldást. Az
6197 XX | pecsételé meg, hogy felkapva a pálmát a trónlépcső szőnyegéről,
6198 XX | hogy felkapva a pálmát a trónlépcső szőnyegéről,
6199 XX | nyújtott egy démonnak, s azután a démon egy ellenpápajelöltnek,
6200 XX | egy ellenpápajelöltnek, a szentek szentében, az aszkéták
6201 XX | aszkéták gyülekezetében; a Megváltó ravatala előtt,
6202 XX | körül.~Az nem lehet, hogy a démonok így diadalmaskodjanak!~
6203 XX | Mater Fulgentia előlépett a többiek közül, s hallatá
6204 XX | hangú szavát.~– Ha ti mind a hárman a démonok szövetségesei
6205 XX | szavát.~– Ha ti mind a hárman a démonok szövetségesei lettetek:
6206 XX | lettetek: én elítéllek mind a hármatokat. Tudjátok meg,
6207 XX | hármatokat. Tudjátok meg, hogy a római szent kúria által
6208 XX | kúria által nekem van adva a titkos hatalom, felvigyázni
6209 XX | titkos hatalom, felvigyázni a zárda-fejedelemnő és a gyóntatóatya
6210 XX | felvigyázni a zárda-fejedelemnő és a gyóntatóatya fölött; s ha
6211 XX | elítélni őket. Én mind a hármatokat máglyára küldelek!
6212 XX | engedelmeskedjék. Le velük a katakombákba!~– Akkor legyünk
6213 XX | az egyik őrt álló hölgy a szent ravatal mögül, s leszállva
6214 XX | ravatal mögül, s leszállva a katafalk lépcsőin, rózsaszín
6215 XX | rózsaszín angyalszárnyakkal a vállain odasietett a hármas
6216 XX | angyalszárnyakkal a vállain odasietett a hármas csoporthoz.~S mikor
6217 XX | el tőle, odaborult annak a jobb vállára. A bal vállán
6218 XX | odaborult annak a jobb vállára. A bal vállán már ott pihent
6219 XX | ott pihent Lubomira feje.~A fejedelemasszony álmodni
6220 XX | pedig magához ölelte mind a kettőt, s azt kiáltá:~–
6221 XX | fogtok, én tinektek adom a földnek és mennynek minden
6222 XX | őket körül: mindegyiknek a kezében suhogó flagellum,
6223 XX | kezében suhogó flagellum, a szegekkel kivert korbács.~–
6224 XX | szegekkel kivert korbács.~– Le a katakombákba velük! – parancsolá
6225 XX | szabadít!~Ő maga ment elöl a sekrestye melletti vasajtó
6226 XX | vasajtó felé, utána Asmodái a vállára borult két hölggyel,
6227 XX | nyomukban következett Onufriosz, a pontifexi pomparuhában,
6228 XX | összekötött kézzel, cordája a nyakára kötve, s annak a
6229 XX | a nyakára kötve, s annak a két vége két apáca kezében.~
6230 XX | lassú ünnepélyes menetben a katakombákhoz vezető lépcső
6231 XX | az apácák kardala zengé a „dies iraet”. És mikor a
6232 XX | a „dies iraet”. És mikor a zsolozsma végződött, ismét
6233 XX | végződött, ismét hangzott az a rémséges visszhang odalenn;
6234 XX | kriptáikban, s következett rá a tompa dobbanás, tizenhárom.~–
6235 XX | mondá Mater Fulgentia – a bűnösök megtérnek, s a felszenteltek
6236 XX | a bűnösök megtérnek, s a felszenteltek elkárhoznak!~
6237 XX | elkárhoznak!~Azzal levette övéről a karikán függő kulcsokat,
6238 XX | kulcsokat, s kikeresve közülök a vasajtó kulcsát, felnyitá
6239 XX | kitárva.~„Isten irgalmazz!”~A felnyílt katakomba ajtaján
6240 XX | aranyzsinórok szálai tartják össze a lerohadt királyi öltöny
6241 XX | haja testét körülfogja, még a sarkával is rátapos; ösztövér
6242 XX | fújnak beszéd helyett.~Ez a szörny, ez a lázálmok csodája
6243 XX | helyett.~Ez a szörny, ez a lázálmok csodája megkapja
6244 XX | arcot, ezt az alakot. Még a korbácsát is. Megragadja
6245 XX | korbácsát is. Megragadja őt a két öklével, amiknek a csuklóin
6246 XX | őt a két öklével, amiknek a csuklóin még ott csörögnek
6247 XX | csuklóin még ott csörögnek a széttört bilincsek vaskösöntyűi,
6248 XX | páráját, s aztán odadobja őt a márványpadlatra – élettelenül.~
6249 XX | súlyos öklével, s odakiált a megrémült népnek:~– Én vagyok
6250 XX | aztán nyomában ugrálnak elő a gádorajtóból a waráng legények,
6251 XX | ugrálnak elő a gádorajtóból a waráng legények, Solom királyfi,
6252 XX | Solom királyfi, mind abban a díszben, amelyben a Bludár
6253 XX | abban a díszben, amelyben a Bludár föld alatti folyásán
6254 XX | végigküzdötték magukat – a mosszori vártól a tüzes
6255 XX | magukat – a mosszori vártól a tüzes szentek kolostoráig –
6256 XXI | XXI. Egy új nép~A waráng fiúk csapata tódult
6257 XXI | csapata tódult ki legelöl a katakombák ajtaján át a
6258 XXI | a katakombák ajtaján át a templomba. Ez ajtó a sekrestye
6259 XXI | át a templomba. Ez ajtó a sekrestye mellett volt,
6260 XXI | sekrestye mellett volt, a szószék alatt; az előrohanó
6261 XXI | előtti tért foglalta el. A növendék apácák az oltár
6262 XXI | az oltár mögé menekültek, a felriadt nénék serege azonban
6263 XXI | után hanyatt-homlok rohant a főajtónak, és menekült ki
6264 XXI | főajtónak, és menekült ki a szabadba. Ezek azután egész
6265 XXI | riadalt idéztek elő azzal a rémhírrel, hogy a három
6266 XXI | azzal a rémhírrel, hogy a három tüzes szentek kolostorát
6267 XXI | énekvezetőnő lévén, odafenn szorult a kórusban, s ott elrejtve
6268 XXI | kórusban, s ott elrejtve magát a rácsozat mögé, végignézte
6269 XXI | démoni látványt, s csak a késő éj sötétségében menekült
6270 XXI | Az egyik e szóval üdvözlé a másikat: „én királyom!”,
6271 XXI | másikat: „én királyom!”, a másik „én hadvezérem”-mel
6272 XXI | az egyiket, és aztán mind a ketten „mi főpapunk”-nak
6273 XXI | Milenka azalatt feloldák a kezeit.~Arra azt mondó Asmodái
6274 XXI | Arra azt mondó Asmodái a főpapnak:~– Íme itt van
6275 XXI | főpapnak:~– Íme itt van a te új néped, akit a föld
6276 XXI | van a te új néped, akit a föld keble szült a mai napon.~
6277 XXI | akit a föld keble szült a mai napon.~És az a katakombaajtó
6278 XXI | szült a mai napon.~És az a katakombaajtó véghetetlen
6279 XXI | lenni. Egymás után szülte a fiakat, leányokat, férfiakat,
6280 XXI | arany- és bronzkösöntyűk, a nők varrás nélküli drága
6281 XXI | szövetekkel derekaik körül, a férfiak csaknem mezítelen,
6282 XXI | aztán Onufriosz egyenkint a nagy tómedencénél megkereszteli
6283 XXI | Az új nép erre átvonul a lebocsátott hídon a paradicsomkertbe,
6284 XXI | átvonul a lebocsátott hídon a paradicsomkertbe, s annak
6285 XXI | magasztalják, s himnuszt énekelnek a dicsőítésére, ki megígérte
6286 XXI | ki megígérte nekik, hogy a szolgálatnak házából a föld
6287 XXI | hogy a szolgálatnak házából a föld alatti utakon keresztül
6288 XXI | alatti utakon keresztül a tejjel-mézzel folyó Kánaánba
6289 XXI | számára. Mindenütt nagy a vigasság. (A föld alól előkerült
6290 XXI | Mindenütt nagy a vigasság. (A föld alól előkerült nép
6291 XXI | még akkor sűrű lakója volt a dalmata völgyek pagonyainak.
6292 XXI | pagonyainak. Rögtön hozzáláttak a feldarabolásához. Hónapok
6293 XXI | Hónapok óta nem volt húsétek a szájukban.~(Pedig ma sem
6294 XXI | szájukban.~(Pedig ma sem lesz!)~A waráng legények vitézségük
6295 XXI | rabszolgákból volt összehordva a bogumilok által, szaporítva
6296 XXI | bogumilok által, szaporítva a warángoktól megszökött rabszolgákkal,
6297 XXI | összeábdálva, de az bizonyára csak a legszükségesebb mindennapi
6298 XXI | parancsszónak pedig mindenki a warángok idiómáját fogadta
6299 XXI | hogy „ti pedig ezekhez a nyárson pirított szép koncokhoz ,
6300 XXI | hozzányúlni”, hát senki még a szagát sem fogja beszívni
6301 XXI | szagát sem fogja beszívni a csábító pecsenyének.~A keresztelés
6302 XXI | beszívni a csábító pecsenyének.~A keresztelés nagy munkája
6303 XXI | hívek ismét felgyülekeztek a templomba, tudatva volt
6304 XXI | szertartás. Aki nem fért el a templomban, az letelepedett
6305 XXI | templomban, az letelepedett kívül a lépcsőkön. A szép angyali
6306 XXI | letelepedett kívül a lépcsőkön. A szép angyali éneket ott
6307 XXI | keresztül.~Lubomira és Milenka a megriadt, de futni képtelen
6308 XXI | ördögök azok, akik most a föld alól előkerülének,
6309 XXI | akik éppen most vevék fel a szent keresztséget, s annál
6310 XXI | jobban meg fogja erősíteni a hitben, ha a kórusban szép
6311 XXI | fogja erősíteni a hitben, ha a kórusban szép zsolozsmákat
6312 XXI | szép zsolozsmákat énekelnek a szent leánykák bizalmas
6313 XXI | valóban annyira megszelídíté a vad népeket a magasból jövő
6314 XXI | megszelídíté a vad népeket a magasból jövő áhítatos ének,
6315 XXI | zenekíséretet hozzá, s mivelhogy a kézíjak húrjai a hanglajtorja
6316 XXI | mivelhogy a kézíjak húrjai a hanglajtorja minden fokait
6317 XXI | fokait képviselték, úgy ebben a kézíjpengetésben bízvást
6318 XXI | kézíjpengetésben bízvást feltaláljuk a hajdankor Wagnere által
6319 XXI | szünetnél, hogy szót emeljen a templomban, támaszkodván
6320 XXI | vox populi: vox Dei”. (A nép szava Isten szava.)~–
6321 XXI | szabad nemzete, megválasztjuk a mi fejedelmünkké a mi jótevőnket,
6322 XXI | megválasztjuk a mi fejedelmünkké a mi jótevőnket, a Raguzából
6323 XXI | fejedelmünkké a mi jótevőnket, a Raguzából való Bobolit,
6324 XXI | való Bobolit, az énekest, a jóst, a bölcset. Éljen a
6325 XXI | Bobolit, az énekest, a jóst, a bölcset. Éljen a király!~
6326 XXI | a jóst, a bölcset. Éljen a király!~Ezernyi összevert
6327 XXI | szekerce csattogása felelt a nyilatkozványra, helyeslésképpen.~
6328 XXI | Onufriosz mellett, annak a jeléül, hogy a megtisztelő
6329 XXI | mellett, annak a jeléül, hogy a megtisztelő kikiáltást elfogadja,
6330 XXI | kikiáltást elfogadja, feltette a süvegét a fejére.~Ekkor
6331 XXI | elfogadja, feltette a süvegét a fejére.~Ekkor így szólt
6332 XXI | Ekkor így szólt másodszor is a nép nevében Solom királyfi.~–
6333 XXI | nemzet, legifjabb hívei a Jézus Krisztusnak, a Megváltónak,
6334 XXI | hívei a Jézus Krisztusnak, a Megváltónak, az Isten fiának,
6335 XXI | Megváltónak, az Isten fiának, a mai napon megválasztjuk
6336 XXI | mai napon megválasztjuk a mi egyházi fejedelmünkké,
6337 XXI | Isten felkent prófétáját, a szent embert!~Ezt is még
6338 XXI | nagy riadal szentesíté.~A leánykák énekhangja rezgett
6339 XXI | ének, melyen keresztülzeng a két diskant és szoprán arkangyalszózat,
6340 XXI | malasztteljesen terjeszté ki a karjait az új hívek gyülekezete
6341 XXI | pogány lelket ő térített meg a mennyek országának számára.
6342 XXI | még ki voltak terjesztve a karjai, amidőn lassú, rezgő
6343 XXI | rezgő hangon szólalt meg a csendességben: „Frater Aktaeon!”~
6344 XXI | Boboli, az Asmodái ördög, a most megválasztott király,
6345 XXI | servorum Domini!”~S erre a délceg ifjú felvette az
6346 XXI | heverő barátcsuháját, s azt a cifra lovagöltözete fölé
6347 XXI | lovagöltözete fölé felölté, a csuklyáját a fejére húzva.
6348 XXI | fölé felölté, a csuklyáját a fejére húzva. Tökéletes
6349 XXI | volt.~Onufriosz folytatá a parancsolást.~„Redibis in
6350 XXI | Az egész diákbeszédből a nép nem értett semmit, csak
6351 XXI | alázatosan húzza be magát a barátcsuklyába; s hogy oson
6352 XXI | barátcsuklyába; s hogy oson el a hátulsó ajtón. Ebből láthatta,
6353 XXI | Kritikus… No már… Nem szokásom a szerzők gyomrát dicséretek
6354 XXI | annyit el kell ismernem a jelen munkáról, hogy még
6355 XXI | humoristico-sentimentális válfaja a romantico-realisticus irányműnek.
6356 XXI | azokhoz képest Mózes sétája a Veres-tengeren át száraz
6357 XXI | tréfadolog. Ötezer embernek a megvendégelése hat árpakenyérrel
6358 XXI | összehasonlításba sem jöhet azzal a csodatettel, miszerint egy
6359 XXI | karácsonytól nagypéntekig, a föld alatt bujdokolva megélt. –
6360 XXI | Meghallgattam, hogy mit beszélnek a föld alatti koponyák, és
6361 XXI | föld alatti koponyák, és a köztük lakó fehér pókok.
6362 XXI | szomorú végzetét. Felültem a hyppogryphra, melyen szerző
6363 XXI | minden jó és minden rossz a szerelemből ered. Bámultam,
6364 XXI | megbotránkozásomat elhallgattam, midőn a raguzai jeunesse dorée egyik
6365 XXI | jeunesse dorée egyik paladinja a szentek gyülekezetének közepette
6366 XXI | fantáziával boronálta össze ezt a történetet, amelyről senki
6367 XXI | hogy annak egyik része a másikhoz hozzátartozik,
6368 XXI | s kezdem elhinni, hogy a sakktáblai lóugrásokból
6369 XXI | Hanem ami már mégis több a soknál, ez a legutolsó váratlan
6370 XXI | mégis több a soknál, ez a legutolsó váratlan fordulat,
6371 XXI | lenne jó új szónak erre a „kerekes”? Szerző szereti
6372 XXI | szaporítani), tehát, hogy ez a fráter Kerekes (annyi nevét
6373 XXI | köthesse, elpusztíttatni a mosszori várat, megmérgeztetni
6374 XXI | mosszori várat, megmérgeztetni a bogumilok népét, kiraboltatni
6375 XXI | bogumilok népét, kiraboltatni a híres aranybányát, föld
6376 XXI | fenekestül felfordítani a békés, istenfélő szent szüzek
6377 XXI | kolostorát, elcsábítani a fiatal szüzeket, kiszabadítani
6378 XXI | kiszabadítani celláikból a dühös őrjöngőket, kikiáltani
6379 XXI | által királynak, hogy ez a dühös, szenvedélyes, nagyravágyó,
6380 XXI | gavallér egyszerre csak, annak a saját maga által megválasztott
6381 XXI | rögtön keresztbe tegye a mellén a kezeit, s azt mondja: „
6382 XXI | keresztbe tegye a mellén a kezeit, s azt mondja: „en
6383 XXI | parancsolja neki, hogy vedd fel a te barátcsuhádat, eredj
6384 XXI | barátcsuhádat, eredj vissza a cadmaei szikláknál levő
6385 XXI | remeteodúdba, légy halott, és várd a feltámadás napját, hát erre
6386 XXI | feltámadás napját, hát erre ez a Don Juan szépen fejére húzza
6387 XXI | Juan szépen fejére húzza a csuklyáját, otthagyja a
6388 XXI | a csuklyáját, otthagyja a szerelme tárgyait (most
6389 XXI | pluralisban), s visszaballagjon a kolostora kapuján keresztül
6390 XXI | kolostora kapuján keresztül a rabság sziklavölgyébe, s
6391 XXI | tovább az abrakadabrákat a tenger homokjába. No már
6392 XXI | tenger homokjába. No már ezt a vakmerő fordulatot mahomedán
6393 XXI | Szerző… Hm… De hátha ez a főpap meg az a fráter összebeszélt
6394 XXI | hátha ez a főpap meg az a fráter összebeszélt egymás
6395 XXI | Kritikus. No lám! Erre a lehetőségre nem is gondoltam.
6396 XXI | könnyedén lepattogtatja a kígyóbőréről, vigyázzon
6397 XXI | vigyázzon magára; mert majd a magasabb hatalmak kezéből
6398 XXI | s azok bizony lesújtanak a fejére.~Szerző. Ne fájjon
6399 XXI | önnek az én fejem. Azok a magasabb hatalmak fel vannak
6400 XXI | elébb bevárják, hogy mi lesz a vége a történetnek. S miután
6401 XXI | bevárják, hogy mi lesz a vége a történetnek. S miután én
6402 XXI | emlékezetnek) bizonyára egyike volt a legbüntetésreméltóbb merényleteknek,
6403 XXI | merényleteknek, s ennek a megbüntetése nem fog elmaradni:
6404 XXI | fogják mondani, hogy íme a gonoszak elvevék e földön
6405 XXI | földön bűneiknek zsoldját; a túlvilágon sit Deus eis
6406 XXII | XXII. A feltámadás napja~Amikor
6407 XXII | elküldé Frater Aktaeont a cadmaei völgybe, azzal a
6408 XXII | a cadmaei völgybe, azzal a szóval, hogy ott maradj „
6409 XXII | seclum in favilla, hanem csak a holnapi napot, a nagypéntekre
6410 XXII | hanem csak a holnapi napot, a nagypéntekre következő szombatot,
6411 XXII | következő szombatot, amikor a délben megkonduló harangok
6412 XXII | harangok hirdetik, hogy a Megváltó íme feltámadott!~
6413 XXII | mellékes dolog volt ennek a vak engedelmességnek ama
6414 XXII | azt látják, mint hajol meg a főpap szava előtt az ő új
6415 XXII | királyuk, és látják annak a folytatását, amidőn a főpap
6416 XXII | annak a folytatását, amidőn a főpap maga egyenkint leölti
6417 XXII | egyenkint leölti magáról a fényes jelmezeket, a ragyogó
6418 XXII | magáról a fényes jelmezeket, a ragyogó efódot, az emblémákkal
6419 XXII | casulát, leteszi fejéről a drágaköves aranytiarát,
6420 XXII | aranytiarát, s felölti magára a fehérítetlen gyapjúból szőtt
6421 XXII | aztán fedetlen fővel leborul a Megváltó ravatalának legalsó
6422 XXII | lépcsőjére, ebből megértik, hogy a mai nap világra szóló gyásznak
6423 XXII | gyásznak és vezeklésnek a napja, amelyen minden igazhívő
6424 XXII | bizonyítja be, hogy levetkőzte a régi embert, s az új embert
6425 XXII | azzal minden további sikere a merész kezdeményezésnek
6426 XXII | dínomdánomnak veti oda magát.~De a nehezebb feladat az volt,
6427 XXII | nehezebb feladat az volt, hogy a hatalmas, harcoló waráng
6428 XXII | nép csak gyülevész; de a waráng már nemes vitézek
6429 XXII | Onufriosznak, akkor az megkezdheti a versenyt Róma ellen, amelyen
6430 XXII | Cajus dalmata pontifex.~A warángoknak még nem volt
6431 XXII | hatalmához méltó lett volna. A falakat felépítették ugyan
6432 XXII | felépítették ugyan már, de a felszerelés hiányzott. Még
6433 XXII | voltak. Régi művészeik, akik a hajdani Tyr istent, meg
6434 XXII | hajdani Tyr istent, meg a Mokos istent ki tudták faragni
6435 XXII | faragni és be is festeni, a magasabb művészetre már
6436 XXII | járni pedig nem szerettek.~A Cadmus völgyét elzáró fennsíkon
6437 XXII | pátriárka rezidenciája. Azok a barátok az ő hívei voltak.
6438 XXII | egész dalmata parton az volt a hit, hogy ők tartják a legszigorúbb
6439 XXII | volt a hit, hogy ők tartják a legszigorúbb fegyelmet.
6440 XXII | Kolostoruk falait csak a nagyhét utolsó napján hagyják
6441 XXII | napján hagyják el, hogy a hozzájuk sereglő híveket
6442 XXII | processióban vezessék át a hegyeken keresztül a Branta-völgybe,
6443 XXII | át a hegyeken keresztül a Branta-völgybe, s aztán
6444 XXII | Branta-völgybe, s aztán fel a három tüzes szentek kolostoráig;
6445 XXII | szentek kolostoráig; ahol is a férfisereg kívül maradván
6446 XXII | férfisereg kívül maradván a gyógyerejű tavon és kokojszáson
6447 XXII | kokojszáson innen, csupán a megnyitott templomajtón
6448 XXII | templomajtón kereszül részesülhet a feltámadás pompájának szemléletében;
6449 XXII | az angyali éneket, mely a kivilágított mélységből
6450 XXII | emelt baldachin alatt előjön a metropolita főpap, s áldást
6451 XXII | metropolita főpap, s áldást oszt a tó partján összesereglett
6452 XXII | Frater Aktaeonnak volt az a feladata, hogy a warángokat
6453 XXII | volt az a feladata, hogy a warángokat rábírja arra,
6454 XXII | warángokat rábírja arra, hogy a feltámadási magasztos ünnepélyre
6455 XXII | ünnepélyre ők is csatlakozzanak a barátok által vezetett processióhoz.
6456 XXII | által vezetett processióhoz. A warángoknak az egész új
6457 XXII | az Isten elé mennek; ők, a mindig kevélyek. Náluk azelőtt
6458 XXII | kevélyek. Náluk azelőtt az volt a szokás, hogy az urak, a
6459 XXII | a szokás, hogy az urak, a vitézek egész tölgyfaderékból
6460 XXII | tekintélyes úri istent, s annak a neve volt „bálvány”, a szolgák,
6461 XXII | annak a neve volt „bálvány”, a szolgák, a jobbágyok pedig
6462 XXII | volt „bálvány”, a szolgák, a jobbágyok pedig faragtak
6463 XXII | istenkéket, bot végére, s annak a neve volt „balita”.~A következő
6464 XXII | annak a neve volt „balita”.~A következő nap hajnalsugarai
6465 XXII | találták Frater Aktaeont a remetebarlangja előtt. A
6466 XXII | a remetebarlangja előtt. A harangláb két dúca közé
6467 XXII | mívelsz most? – szólalt meg a feje fölött egy mormogó
6468 XXII | Dávid király közelített a magas sziklaúton a remetebarlanghoz.~–
6469 XXII | közelített a magas sziklaúton a remetebarlanghoz.~– A kereplőt
6470 XXII | sziklaúton a remetebarlanghoz.~– A kereplőt verem.~– A rigókat
6471 XXII | remetebarlanghoz.~– A kereplőt verem.~– A rigókat akarod vele elűzni
6472 XXII | rigókat akarod vele elűzni a fügefákról?~– Nem. A Jézus
6473 XXII | elűzni a fügefákról?~– Nem. A Jézus Krisztus halálát gyászolom
6474 XXII | halottaiból.~– Mondták ám a barátok az én népemnek is.
6475 XXII | népemnek is. Odahívták őket a szent koporsóhoz. Mind elmentek
6476 XXII | velük?~– Mert nekem gyönge a hitem. Ide jöttem hozzád,
6477 XXII | jöttél. Én világosságot adok a lelkednek, s eloszlatom
6478 XXII | lelkednek, s eloszlatom a homályát.~– Nohát tedd azt.
6479 XXII | aki már meghalt? akinek a vére kifolyt, a szíve megfagyott,
6480 XXII | akinek a vére kifolyt, a szíve megfagyott, a lelke
6481 XXII | kifolyt, a szíve megfagyott, a lelke elrepült?~– Bizony
6482 XXII | Mikor?~– Délben, mikor a nap délpontra hág.~– S hogyan
6483 XXII | hogyan tudod te meg azt, hogy a nap délpontra hágott?~–
6484 XXII | íme e keresztnek árnyéka.~A kőkereszt körül huszonnégy
6485 XXII | volt írva egy szám.~– Mikor a XVIII. koponyához ér az
6486 XXII | az árnyék, akkor van dél. A régi dalmatáknál esti 7
6487 XXII | dalmatáknál esti 7 órával kezdték a napot, s a déli órát tizennyolcadiknak
6488 XXII | órával kezdték a napot, s a déli órát tizennyolcadiknak
6489 XXII | számították.~– Akkor én a harangszóval fogom tudtul
6490 XXII | harangszóval fogom tudtul adni a világnak, hogy a Megváltó
6491 XXII | tudtul adni a világnak, hogy a Megváltó feltámadott, és
6492 XXII | Megváltó feltámadott, és ezt a harangszót hangoztatni fogja
6493 XXII | Halleluja. Feltámadott a Krisztus!”~– Hát ha én is
6494 XXII | hinni fogom, hogy feltámadt a Krisztus, akkor annál igazabb
6495 XXII | akkor annál igazabb lesz?~– A te hited csak tégedet idvezít;
6496 XXII | elfelejteni nem tudok soha; akit a kegyetlen bogumilok megöltek:
6497 XXII | egyszer felém nyújtja mind a két karját, hogy megöleljen,
6498 XXII | megöleljen, és hallani fogom a szavát, mikor kacag; és
6499 XXII | szavát, mikor kacag; és a csókjának a hangját, mikor
6500 XXII | mikor kacag; és a csókjának a hangját, mikor az anyját