| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 60 1 63 1 7 1 a 9803 abba 30 abbahagyja 1 abbahagyta 2 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 9803 a 2997 az 1289 s 1175 hogy | Jókai Mór A három márványfej IntraText - Concordances a |
bold = Main text
Rész grey = Comment text
8501 XXXI | tűzmester lövésre ajzza a tűzvető gépet, s mikor a
8502 XXXI | a tűzvető gépet, s mikor a hátrafeszített vaskanál
8503 XXXI | hátrafeszített vaskanál a fogaskerék utolsó rovátkájához
8504 XXXI | hirtelen meggyújtja kanóccal a belétett pokolszerveket,
8505 XXXI | pokolszerveket, s amint a következő pillanatban a
8506 XXXI | a következő pillanatban a gép pecke felpattan, a visszarúgó
8507 XXXI | pillanatban a gép pecke felpattan, a visszarúgó acélkar messze
8508 XXXI | visszarúgó acélkar messze köpi a vaskanalából a sziporkázó
8509 XXXI | messze köpi a vaskanalából a sziporkázó tűzcsillagot,
8510 XXXI | hull, azt csontig égeti. A szikragomoly jól volt célozva:
8511 XXXI | Dávid király felé repült. A király hirtelen lekapta
8512 XXXI | hirtelen lekapta válláról a nyers ökörbőrt, s azt a
8513 XXXI | a nyers ökörbőrt, s azt a két karjával szétfeszítve
8514 XXXI | két karjával szétfeszítve a feje fölött, mint gyermekjátékban
8515 XXXI | fölött, mint gyermekjátékban a labdát, elkapta a tűzgomolyt,
8516 XXXI | gyermekjátékban a labdát, elkapta a tűzgomolyt, a nyers bőrbe
8517 XXXI | labdát, elkapta a tűzgomolyt, a nyers bőrbe hirtelen összeszorította,
8518 XXXI | hatalmas lökéssel felhajította a gálya evezőtornácára. A
8519 XXXI | a gálya evezőtornácára. A görögtűz ott repesztette
8520 XXXI | aztán szórta szerteszéjjel a veszedelmes szikráit, a
8521 XXXI | a veszedelmes szikráit, a gályapadhoz láncolt rabok
8522 XXXI | halálordítást támasztva.~Tehát még a pokoltűz sem árt az ördögnek,
8523 XXXI | ördögnek, azt is visszadobja. A hajósoknak a saját gályájuk
8524 XXXI | visszadobja. A hajósoknak a saját gályájuk oltásáról
8525 XXXI | rádobált pajzsokkal paráholva a harapózó lángot; s ezalatt
8526 XXXI | lángot; s ezalatt döngöttek a warángok ütései a gálya
8527 XXXI | döngöttek a warángok ütései a gálya oldalán, amint a vaskapcsokat
8528 XXXI | ütései a gálya oldalán, amint a vaskapcsokat beleszegezték,
8529 XXXI | lajtorján kapaszkodnak majd fel a gálya tetejére.~S amíg e
8530 XXXI | tetejére.~S amíg e harc folyik a víz fölött, a vizek mélyében
8531 XXXI | harc folyik a víz fölött, a vizek mélyében is csendesen
8532 XXXI | csendesen halad az orvtámadás. A waráng búvárok fúrják a
8533 XXXI | A waráng búvárok fúrják a gálya fenekét.~A magyar
8534 XXXI | fúrják a gálya fenekét.~A magyar történelem is hoz
8535 XXXI | alatt német Henrik hajóit a Dunán mind kifúrta a búvár
8536 XXXI | hajóit a Dunán mind kifúrta a búvár Kund.~Azonban a velencei
8537 XXXI | kifúrta a búvár Kund.~Azonban a velencei hajók nem dunai
8538 XXXI | fúró könnyen elbánhasson. A warángoknál egész csapat
8539 XXXI | csapat végezte e munkát. A hadgálya feneke vastag rézlemezzel
8540 XXXI | Akkor egy második búvár jött a fúrójával, s a fúró nyelét
8541 XXXI | búvár jött a fúrójával, s a fúró nyelét a mellének feszítve,
8542 XXXI | fúrójával, s a fúró nyelét a mellének feszítve, elkezdé
8543 XXXI | mellének feszítve, elkezdé azt a gálya palánkjába facsarni.
8544 XXXI | palánkjába facsarni. Mikor a lélegzete elfogyott, jött
8545 XXXI | lélegzete elfogyott, jött a második, a harmadik búvár,
8546 XXXI | elfogyott, jött a második, a harmadik búvár, felváltották
8547 XXXI | felváltották egymást, míg elég mély a fúrt lyuk. Azonban még ezen
8548 XXXI | hét alatt sem telne meg a gálya vízzel. Azt tették
8549 XXXI | vízzel. Azt tették hát, hogy a fúrt lyukba egy tülköt tömtek
8550 XXXI | oltatlan mésszel, melynek a nyitott része apró kaviccsal
8551 XXXI | sodronnyal bekötve, hogy a kavics ki ne hulljon. Akkor
8552 XXXI | Akkor aztán magára hagyták a művüket. Az oltatlan mészből
8553 XXXI | művüket. Az oltatlan mészből a vízben kifejlő gáz inkább
8554 XXXI | vízben kifejlő gáz inkább a palánkon tört keresztül,
8555 XXXI | tört keresztül, mint hogy a kavicsdugaszt taszítsa ki;
8556 XXXI | taszítsa ki; azt már tudják a bányászok; s nemsokára emberfőnyi
8557 XXXI | emberfőnyi rés lett szakítva a gálya fenekén.~E harc ott
8558 XXXI | hajóval.~Az egész uskók nép, a davidita lakosság mind kicsődült
8559 XXXI | lakosság mind kicsődült a partra, a warángok merész
8560 XXXI | mind kicsődült a partra, a warángok merész harcát nézni
8561 XXXI | warángok merész harcát nézni a velencések ellen. Ha ezeknek
8562 XXXI | fegyverre kapni, s belekeveredni a csatába a maguk gályáival,
8563 XXXI | belekeveredni a csatába a maguk gályáival, bizony
8564 XXXI | kétségessé tehették volna a harc kimenetelét; de hát
8565 XXXI | kimenetelét; de hát csak a szájuk volt nagy, beérték
8566 XXXI | nagy, beérték azzal, hogy a hajók vitorlarúdjairól ujjongtak
8567 XXXI | ujjongtak biztató rivallást a waráng szövetségeseknek,
8568 XXXI | nézték pipogya tétlenséggel a harc lefolyását.~– Ejh,
8569 XXXI | akik hasztalan lövöldöztek a waráng király felé. – Ide
8570 XXXI | király felé. – Ide azzal a számszeríjjal, majd én veszem
8571 XXXI | az egyik lövész kezéből a nyíllövő peckes tegezt.~
8572 XXXI | peckes tegezt.~De mielőtt a nyílvesszőt beléhelyezte
8573 XXXI | beléhelyezte volna az ágyába, a kebléből elővett egy kis
8574 XXXI | palackot, s abba belemártotta a nyíl hegyét. Csak egy karcolás
8575 XXXI | megmérgezett nyílheggyel, s a leghatalmasabb óriás halottá
8576 XXXI | célba vette Dávid királyt; a nyíl odatalált a hős mellébe.
8577 XXXI | királyt; a nyíl odatalált a hős mellébe. A király felordított;
8578 XXXI | odatalált a hős mellébe. A király felordított; oly
8579 XXXI | túlzengte, s azzal végigesett a hajóban halottan.~Dávid
8580 XXXI | elestével egyszerre elveszték a warángok a szívüket.~– A
8581 XXXI | egyszerre elveszték a warángok a szívüket.~– A király elesett! –
8582 XXXI | a warángok a szívüket.~– A király elesett! – hangzott
8583 XXXI | hangzott egyik liburnától a másikig.~S azzal egyszerre
8584 XXXI | evezős párkányán, leugráltak a tengerbe, s úszva igyekeztek
8585 XXXI | tengerbe, s úszva igyekeztek a liburnáikhoz eljutni, a
8586 XXXI | a liburnáikhoz eljutni, a warángok szekercét, kopját
8587 XXXI | szekercét, kopját eldobtak a kezükből, az evezőket kapták
8588 XXXI | igyekezett őrült gyorsasággal a cselből hátravonult társaik
8589 XXXI | hátravonult társaik után a cadmaei sziklák felé menekülni.~
8590 XXXI | sziklák felé menekülni.~A velencei dereglyeraj és
8591 XXXI | velencei dereglyeraj és a gályák harcos népe diadalordításban
8592 XXXI | diadalordításban tört ki a félelmes ellenség megfutamodására;
8593 XXXI | nemsokára az örömriadal a rémület zűrhangjába kezdett
8594 XXXI | zűrhangjába kezdett átkeveredni: a gálya féloldalra hanyatlott,
8595 XXXI | gálya féloldalra hanyatlott, a tetőn állók csuszamodtak
8596 XXXI | tetőn állók csuszamodtak a padlón; a hajófenékből kétségbeesett
8597 XXXI | állók csuszamodtak a padlón; a hajófenékből kétségbeesett
8598 XXXI | halálordítás hangzott fel: „A gálya süllyed!” A búvárok
8599 XXXI | fel: „A gálya süllyed!” A búvárok munkája sikerült.~
8600 XXXI | búvárok munkája sikerült.~A győzelmi mámorra rettenetes
8601 XXXI | hallgatva az admirál és a hajókapitányok parancsszavára.
8602 XXXI | hajókapitányok parancsszavára. A dereglyék, amiken a hajós
8603 XXXI | parancsszavára. A dereglyék, amiken a hajós nép menekülhetett
8604 XXXI | menekülhetett volna, mind a warángokat üldözték.~A kormányos
8605 XXXI | mind a warángokat üldözték.~A kormányos azon igyekezett,
8606 XXXI | gálya közelébe vitorláztassa a nagy hajót, ahonnan a hajósnép
8607 XXXI | vitorláztassa a nagy hajót, ahonnan a hajósnép mentésére segélyt
8608 XXXI | mentésére segélyt nyújthatnak; a kapitányok rekedtté kiabálták
8609 XXXI | rekedtté kiabálták magukat, a matrózoknak parancsot osztva
8610 XXXI | matrózoknak parancsot osztva a mellékvitorlák bevonására,
8611 XXXI | mellékvitorlák bevonására, a felesleges hajótehernek
8612 XXXI | felesleges hajótehernek a tengerbe dobálására; az
8613 XXXI | üvöltöttek halálfélelmükben, míg a hajóácsok szekercéikkel
8614 XXXI | hajóácsok szekercéikkel a folyvást égő palánkokat
8615 XXXI | palánkokat hasogatták le, amiket a görögtűz meggyújtott; a
8616 XXXI | a görögtűz meggyújtott; a nagy zűrzavarban senkinek
8617 XXXI | sem jutott eszébe, hogy a harc megkezdése előtt a
8618 XXXI | a harc megkezdése előtt a két fejedelmi foglyot, Damiani
8619 XXXI | Júdást és Boboli Jánost a hajó mélyében levő zárkákba
8620 XXXI | édesapának az egyetlen fia.~– A fiam! – ordítá Boboli Péter,
8621 XXXI | kétségbeesetten rohant alá a lépcsőkön, amik a zárkákhoz
8622 XXXI | rohant alá a lépcsőkön, amik a zárkákhoz vezettek.~Két
8623 XXXI | átelleni zárkába volt elzárva a két fogoly. Az egyik, mely
8624 XXXI | két fogoly. Az egyik, mely a hajó víz felé hajló oldalán
8625 XXXI | zárva, az már nem volt ennek a világnak a lakója. A második
8626 XXXI | nem volt ennek a világnak a lakója. A második rekesz
8627 XXXI | ennek a világnak a lakója. A második rekesz azonban még
8628 XXXI | szegletével kiemelkedett a vízből, ebben még élő ember
8629 XXXI | eléje tóduló víz tetején a fiának a szép, férfias fejét
8630 XXXI | tóduló víz tetején a fiának a szép, férfias fejét pillantá
8631 XXXI | János egyszerre lebukott a víz alá, melyből csak a
8632 XXXI | a víz alá, melyből csak a feje látszott már elő; most
8633 XXXI | fullasztani, s lefeküdt a zárka fenekére.~De az apa
8634 XXXI | odarohant hozzá, s utánabukva a víz alá, megragadta a fiát
8635 XXXI | utánabukva a víz alá, megragadta a fiát szép hosszú üstökénél
8636 XXXI | hosszú üstökénél fogva.~A fogolynak a kezei hátra
8637 XXXI | üstökénél fogva.~A fogolynak a kezei hátra voltak kötve;
8638 XXXI | voltak kötve; nem volt képes a küzdelemre, de lábait nekifeszíthette
8639 XXXI | időt nyer – halált nyer. A hajó egyre mélyebben süllyedt
8640 XXXI | mélyebben süllyedt alá: a víz mindkettőjük fejét elborította
8641 XXXI | Boboli Péter részén volt a hidegvér, s a víz alatt
8642 XXXI | részén volt a hidegvér, s a víz alatt ez a hatalom.
8643 XXXI | hidegvér, s a víz alatt ez a hatalom. Míg a fia kétségbeesve
8644 XXXI | alatt ez a hatalom. Míg a fia kétségbeesve hánykódott
8645 XXXI | lélegzetét; egyszer aztán a fia eszméletlenül tört össze,
8646 XXXI | nyalábra fogta, s kereste a lépcsőt, amelyen idáig jött.
8647 XXXI | jött. Az is több fokkal a víz alatt volt már. Sietni
8648 XXXI | már. Sietni kellett.~Fenn a hajótetőn iszonyú volt a
8649 XXXI | a hajótetőn iszonyú volt a tombolás. A harcosok segélyért
8650 XXXI | iszonyú volt a tombolás. A harcosok segélyért ordítoztak
8651 XXXI | harcosok segélyért ordítoztak a távozó dereglyék után; a
8652 XXXI | a távozó dereglyék után; a gályapadokon a rabok láncaikat
8653 XXXI | dereglyék után; a gályapadokon a rabok láncaikat tördelték,
8654 XXXI | lehetetlen is volt már, mert a hajó féloldalra volt dűlve.~
8655 XXXI | Boboli Péter drága terhével a vállán feljutott a közép
8656 XXXI | terhével a vállán feljutott a közép födélzetre, ahol a
8657 XXXI | a közép födélzetre, ahol a matrózok hirtelen összetákolt
8658 XXXI | rögtönözni, valaki megragadta a palástját hátulról.~Visszatekintett.
8659 XXXI | Pirro Bennessa volt az.~A hajómellvéd egy csapóajtaján
8660 XXXI | egy csapóajtaján dugta ki a fejét.~– Csitt! – susogá
8661 XXXI | Pirro – utánam jöjj! Itt a mi bárkánk!~A raguzai bárka,
8662 XXXI | jöjj! Itt a mi bárkánk!~A raguzai bárka, amelyen Pirro
8663 XXXI | részt az ütközetben, s amint a nagy veszedelem kiütött
8664 XXXI | nagy veszedelem kiütött a gályán, a magyar testőrök
8665 XXXI | veszedelem kiütött a gályán, a magyar testőrök hirtelen
8666 XXXI | igyekeztek azt biztosítani a maguk számára, hogy más
8667 XXXI | éljen!~Pirro továbbadta a félholtat a kötéllajtorja
8668 XXXI | Pirro továbbadta a félholtat a kötéllajtorja alsó fokán
8669 XXXI | hadnagyának, így jutott az le a bárkába; ott végigfektették
8670 XXXI | bárkába; ott végigfektették a fenékpadon.~Utolsó volt
8671 XXXI | Utolsó volt Boboli Péter, aki a bárkába leszállt.~Senkinek
8672 XXXI | volt gondja búcsút venni a velencei admiráltól. Eltávozásukat
8673 XXXI | vette észre senki, mert a hajó arrafelé dűlt meg,
8674 XXXI | ellenkező oldalra menekült.~A raguzai evezősök nekifeszítették
8675 XXXI | evezősök nekifeszítették a lapátot, s a bárka tovasikamlott.
8676 XXXI | nekifeszítették a lapátot, s a bárka tovasikamlott. Egy
8677 XXXI | úszott, s belekapaszkodott a bárka horgonyláncába. Annak
8678 XXXI | bárka horgonyláncába. Annak a fejére ütöttek egyet az
8679 XXXI | mellé, s ölébe vette annak a fejét.~Az arc halotté volt.
8680 XXXI | fejét.~Az arc halotté volt. A félig nyitott szemek tört
8681 XXXI | homloka feldagadt, tán a küzdelemben kapott ütődéstől.~
8682 XXXI | fülével hallgatja, ver-e még a szíve? Megdermedt karjait
8683 XXXI | ember sohasem jár), eret vág a karján; a vér még fecskendezve
8684 XXXI | jár), eret vág a karján; a vér még fecskendezve tör
8685 XXXI | elő: még van élet benne! A vérsugár még testvére a
8686 XXXI | A vérsugár még testvére a napsugárnak! Aztán ajkára
8687 XXXI | átfújja belé; míg egyszer a nyugvó mell lassan emelkedni
8688 XXXI | mell lassan emelkedni kezd, a félig nyitott pillák lecsukódnak,
8689 XXXI | kéz ujjai szétterjednek: a tetszhalott életre tér.
8690 XXXI | hogy fiadat megmenthetted a haláltól.~– Hogyne örülnék?
8691 XXXI | senki ne tudja róla, mi lett a vége. De Boboli János neve
8692 XXXI | akiről fel kell jegyezni a csillagászoknak, hol volt
8693 XXXI | csillagászoknak, hol volt a zenitje, hol volt a nadírja!~–
8694 XXXI | volt a zenitje, hol volt a nadírja!~– Tehát ha úgy
8695 XXXI | Tehát ha úgy szereted a fiadat – folytatá Bennessa –,
8696 XXXI | azért szabadítottam meg a fiamat a csúf haláltól,
8697 XXXI | szabadítottam meg a fiamat a csúf haláltól, hogy gyönyörködjem
8698 XXXI | benne, hanem hogy átadjam őt a bíráinak; s amilyen fényes
8699 XXXI | olyan híres, nevezetes annak a vége is. Boboli Péter megmentette
8700 XXXI | Boboli Péter megmentette a fiát – a vérpad számára!~
8701 XXXI | Péter megmentette a fiát – a vérpad számára!~
8702 XXXII | XXXII. A harangkongás~A süllyedő
8703 XXXII | XXXII. A harangkongás~A süllyedő admirálhajón a
8704 XXXII | A süllyedő admirálhajón a zűrzavar közepett a hajónagyok
8705 XXXII | admirálhajón a zűrzavar közepett a hajónagyok igyekeztek megmenteni
8706 XXXII | hajónagyok igyekeztek megmenteni a legbecsesebbet: először
8707 XXXII | legbecsesebbet: először is a hajó védszentjének, Szent
8708 XXXII | ereklyeszekrényét, az oltárkészleteket, a hajóhad pénztárát; ezeké
8709 XXXII | egyetlen díszbárka, mely a hajófödélzethez volt láncolva;
8710 XXXII | volt láncolva; ezt bocsáták a szomszéd gályához legelébb,
8711 XXXII | legelébb, mely lassan tudott a süllyedő hajó felé közeledni
8712 XXXII | teljes szélcsend állt be; a vitorlák mind lohadtan csüggtek
8713 XXXII | csüggtek alá árbocaikról.~A segélykiáltó tülökszó elveszett
8714 XXXII | segélykiáltó tülökszó elveszett a harci lármában, amit az
8715 XXXII | támasztottak, folyvást távozva a gályasortól.~A tenger ilyenkor
8716 XXXII | folyvást távozva a gályasortól.~A tenger ilyenkor veszi fel
8717 XXXII | tündér hímezte szőnyeg: a láthatár felé, hol az éggel
8718 XXXII | ezüstszínben játszik, míg a partok előtt hihetetlen
8719 XXXII | merész ecsetvonással zárja el a tarka képet egy széles sötétkék
8720 XXXII | pillanatra feldagasztja annak a gályának a vitorláit, melyet
8721 XXXII | feldagasztja annak a gályának a vitorláit, melyet útjában
8722 XXXII | vitorláit, melyet útjában talál. A nap bálványképe még nem
8723 XXXII | még nem tükröződik vissza a tengerből a parton állók
8724 XXXII | tükröződik vissza a tengerből a parton állók szemébe, mert
8725 XXXII | mert még alig haladta meg a Vellebit hófedte ormait,
8726 XXXII | Új-Jeruzsálem lakói mind kicsődültek a kikötő gátjára, onnan bámulják
8727 XXXII | bámulják az érdekes látványt: a két dereglyehad közötti
8728 XXXII | processiók, templomjárások ideje. A daviditák éppen úgy megünneplik
8729 XXXII | daviditák éppen úgy megünneplik a Krisztus halálát és feltámadását,
8730 XXXII | halálát és feltámadását, mint a többi keresztények; hisz
8731 XXXII | többi keresztények; hisz a názáretbeli Jézus anyai
8732 XXXII | utódja Szent Dávid királynak.~A hirtelen kitört harc okát
8733 XXXII | okát mindenki sejti itt. A waráng liburnahadat azért
8734 XXXII | magával János király, hogy ha a velencések árulást követnek
8735 XXXII | azt hívei megtorolják.~A partról jól lehetett látni
8736 XXXII | partról jól lehetett látni a warángok vakmerő támadását,
8737 XXXII | köszönté e látható sikert. A warángok ismét megmutatták,
8738 XXXII | behatolni bizonyos hajótörés.~A nap a reggeli tizenöt órát
8739 XXXII | bizonyos hajótörés.~A nap a reggeli tizenöt órát mutatta
8740 XXXII | amidőn egyszerre megváltozott a tenger ábrázatja. Anélkül,
8741 XXXII | hirtelen sötétzöldre vált a széles víztükör nagy messzeségben,
8742 XXXII | víztükör nagy messzeségben, a habok elkezdtek táncolni:
8743 XXXII | táncolni: nem úgy, mint midőn a szél torlasztja őket barázdákra
8744 XXXII | néhol ívnek hajolva, s a hullámtáncban valamennyi
8745 XXXII | lesüllyedve, csúffá téve a kormányt, evezőlapátot.~
8746 XXXII | nagyszombat reggelén megkondítják a harangjaikat; a világba
8747 XXXII | megkondítják a harangjaikat; a világba kiáltva a kihívó
8748 XXXII | harangjaikat; a világba kiáltva a kihívó gúnyt, hogy nem utaztak
8749 XXXII | hogy nem utaztak e napon a harangok Rómába!~A velencések
8750 XXXII | napon a harangok Rómába!~A velencések haragja a harangszó
8751 XXXII | Rómába!~A velencések haragja a harangszó hallatára egyszerre
8752 XXXII | Új-Jeruzsálem ellen fordult. A warángokat hagyták menekülni
8753 XXXII | warángokat hagyták menekülni a maguk búvókikötője felé,
8754 XXXII | ítélet: el kell pusztulnia a föld színéről! Ez a harangszó
8755 XXXII | pusztulnia a föld színéről! Ez a harangszó csak sietteté
8756 XXXII | harangszó csak sietteté a végrehajtást.~Nehány dereglyének
8757 XXXII | végrehajtást.~Nehány dereglyének a parancsnokai észrevették
8758 XXXII | egyszerre visszafordultak a süllyedő gálya segélyére;
8759 XXXII | süllyedő gálya segélyére; a nagy tömeg azonban, mint
8760 XXXII | egy zárt falanx nyomult a Branta-völgyi kikötő felé.~
8761 XXXII | kereskedőhajókkal; jó hadizsákmány a hajósoknak. Azoknak a tengerészei
8762 XXXII | hadizsákmány a hajósoknak. Azoknak a tengerészei nem is gondoltak
8763 XXXII | amint észrevették, hogy a velencések támadása őellenük
8764 XXXII | menekültek ki csónakjaikon a partra, telekiabálva rémhírrel
8765 XXXII | telekiabálva rémhírrel a várost, hogy itt jön az
8766 XXXII | hogy itt jön az ellenség a tenger felől.~Odabenn azonban
8767 XXXII | nagyobb rémületre találtak: a lakosság eszeveszetten rohant
8768 XXXII | utcákon, hanem némán! Ennél a veszélynél elveszti az ember
8769 XXXII | veszélynél elveszti az ember a szavát. Ha tűz van, ha árvíz
8770 XXXII | jön: tüdőszakadásig ordít a halandó, de mikor a föld
8771 XXXII | ordít a halandó, de mikor a föld alatti ellenség jön,
8772 XXXII | alatti ellenség jön, akkor a rémület néma.~Az, aki a
8773 XXXII | a rémület néma.~Az, aki a tornyokban a harangokat
8774 XXXII | néma.~Az, aki a tornyokban a harangokat kongatta, nem
8775 XXXII | harangokat kongatta, nem a hittagadó davidita nép volt:
8776 XXXII | davidita nép volt: hanem a földrengés.~Már napok óta
8777 XXXII | napok óta rebesgették azok a lázárok, kik a mohásból
8778 XXXII | rebesgették azok a lázárok, kik a mohásból lejöttek a kikötőbe
8779 XXXII | kik a mohásból lejöttek a kikötőbe alamizsnát szedni,
8780 XXXII | alamizsnát szedni, hogy a tüzes szentek kolostoránál
8781 XXXII | szokatlan tünemények járják: a Nabukodonozor üregéből rendkívüli
8782 XXXII | rendkívüli tömegben omlik elő a forró víz, zavaros, iszapos
8783 XXXII | iszapos keveréket okádva a tóba, mely már egész a gát
8784 XXXII | okádva a tóba, mely már egész a gát párkányáig megtelt,
8785 XXXII | nehéz gőz párolog fel, hogy a tó feletti csapóhídon nem
8786 XXXII | feletti csapóhídon nem lehet a kolostorból kijönni, mert
8787 XXXII | leszédül az ember. Néha a hévízponor üvöltő böffenéssel
8788 XXXII | melynek salakja ott úszik a víz színén felül; kő, mely
8789 XXXII | víz színén felül; kő, mely a víznél könnyebb.~Nem is
8790 XXXII | Nem is igen mertek már a nyomorékok a gyógyfürdő
8791 XXXII | mertek már a nyomorékok a gyógyfürdő burdékjaihoz
8792 XXXII | visszatérni.~Az is feltűnt, hogy a számos vadkan, mely ott
8793 XXXII | számos vadkan, mely ott a makktermő erdőkben tanyázott,
8794 XXXII | igyekezett több nap óta a hegy túlsó oldalára átköltözni,
8795 XXXII | kocájával együtt. Vadmacska a fiát vitte a szájában, a
8796 XXXII | Vadmacska a fiát vitte a szájában, a dabóza fényes
8797 XXXII | a fiát vitte a szájában, a dabóza fényes nappal kijött
8798 XXXII | dabóza fényes nappal kijött a barlangjából, s futott a
8799 XXXII | a barlangjából, s futott a tengerbe. Minden állat előre
8800 XXXII | Minden állat előre érzé azt a névtelen rémületet.~Csak
8801 XXXII | az előérzete gyönyörűség.~A mosszori knéz nyomorék fia
8802 XXXII | ott hevert éjjel-nappal a tó cölöpgátján. Neki halálélesztő
8803 XXXII | Neki halálélesztő volt az a fullasztó gőz, amit a kénköves
8804 XXXII | az a fullasztó gőz, amit a kénköves sár felpárolog.
8805 XXXII | Ott hallgatta figyelve a földkebel morgását, a gerendafúró
8806 XXXII | figyelve a földkebel morgását, a gerendafúró csigák percegését,
8807 XXXII | csigák percegését, s biztatta a köszvényes tagjait, hogy
8808 XXXII | alá az ellenséget, miként a Fanyövő, a Vasgyúró, a Kőmorzsoló:
8809 XXXII | ellenséget, miként a Fanyövő, a Vasgyúró, a Kőmorzsoló:
8810 XXXII | miként a Fanyövő, a Vasgyúró, a Kőmorzsoló: a nagy óriások.
8811 XXXII | Vasgyúró, a Kőmorzsoló: a nagy óriások. A Pilinkó,
8812 XXXII | Kőmorzsoló: a nagy óriások. A Pilinkó, a Hüvelycsik Palkó
8813 XXXII | nagy óriások. A Pilinkó, a Hüvelycsik Palkó bosszút
8814 XXXII | Hüvelycsik Palkó bosszút áll a sárkányon az elrabolt húgáért,
8815 XXXII | Beleveri az ólomszérűbe a vasbuzogánnyal!~Csak az
8816 XXXII | vasbuzogánnyal!~Csak az a nap jöjjön, amelyen a harangok
8817 XXXII | az a nap jöjjön, amelyen a harangok megkondulnak maguktól
8818 XXXII | harangok megkondulnak maguktól a toronyban.~Hát eljött az
8819 XXXII | toronyban.~Hát eljött az a nap.~Amikor a tenger azt
8820 XXXII | eljött az a nap.~Amikor a tenger azt a tüneményt láttatta,
8821 XXXII | nap.~Amikor a tenger azt a tüneményt láttatta, hogy
8822 XXXII | hullámokban szökellni, ez a földrengés első tünete volt:
8823 XXXII | földrengés első tünete volt: a szárazon még jobban érezték
8824 XXXII | még jobban érezték azt, a megrázott tornyokban kongtak
8825 XXXII | megrázott tornyokban kongtak a harangok. A nép lélekvesztve
8826 XXXII | tornyokban kongtak a harangok. A nép lélekvesztve rohant
8827 XXXII | nép lélekvesztve rohant a főtemplomba, az oltár elé
8828 XXXII | az oltár elé kényszerítve a főpapot, II. Cajus pápát,
8829 XXXII | rémületében nem találta meg a könyörgése kezdő szavait.~
8830 XXXII | könyörgése kezdő szavait.~A partra szállt velencei harcosok
8831 XXXII | merészeljen. Ott kezdhették a munkájukat, ahol akarták.~
8832 XXXII | munkájukat, ahol akarták.~Az a nyomorék démon is érzé azt
8833 XXXII | nyomorék démon is érzé azt a lélekijesztő földrázkódást
8834 XXXII | lélekijesztő földrázkódást odafenn, a cölöpzet párkánygerendáján
8835 XXXII | paripán, ő is hallá azt a rémséges harangszót odalenn
8836 XXXII | rémséges harangszót odalenn a város tizenhét tornyában,
8837 XXXII | kifelé hajlani az egész gát a közepén, a túlsó oldalán
8838 XXXII | az egész gát a közepén, a túlsó oldalán levő vastag
8839 XXXII | kiabált, mankójával paskolva a gerendát, amelyen lovagolt. –
8840 XXXII | Egyszer aztán nagyot buffant a hévíz sziklatorka, olyan
8841 XXXII | magából, hogy vele együtt a három tüzes szentek drágakőszobrait
8842 XXXII | drágakőszobrait is kihányta a tóba; amit egy felfelé taszító
8843 XXXII | cölöpgát, melynek gerendáit a hajófurdancsok összevissza
8844 XXXII | pudvásíták, egész hosszában a völgy felé.~És azzal az
8845 XXXII | egész roppant víztömeg, a tó összes tartalma, egyszerre
8846 XXXII | tartalma, egyszerre alázúdult a völgybe.~Nem mint egy zuhatag,
8847 XXXII | hullám fölé túrva, omlott alá a népirtó csoda.~A nyomorék
8848 XXXII | omlott alá a népirtó csoda.~A nyomorék Vuk átnyalábolta
8849 XXXII | karjaival, lábszáraival a párkánygerendát, mint a
8850 XXXII | a párkánygerendát, mint a szilaj paripát a lovagló
8851 XXXII | párkánygerendát, mint a szilaj paripát a lovagló vadember; a hullámtorlat
8852 XXXII | paripát a lovagló vadember; a hullámtorlat leszakította
8853 XXXII | hullámtorlat leszakította azt a kapcsairól, s felkapta a
8854 XXXII | a kapcsairól, s felkapta a hátára! Ott nyargalt az
8855 XXXII | nyargalt az őrjöngő démon a saját maga alkotta szörnyeteg
8856 XXXII | vágtatva hanyatt-homlok a mélységbe alá, aztán eltemette
8857 XXXII | eltemette őt is az özönvíz árja.~A hömpölygő áradat egy álomperc
8858 XXXII | dúlt földrengető robajjal a mély völgybe alá: letördelt
8859 XXXII | tömve meg saját maga előtt a völgyszorulatot, hogy aztán
8860 XXXII | haraggal törje keresztül a torlaszt, s annál iszonyúbb
8861 XXXII | Új-Jeruzsálemben? Maradt-e idejük a győzőknek és a legyőzötteknek
8862 XXXII | Maradt-e idejük a győzőknek és a legyőzötteknek egymással
8863 XXXII | Istenhez? Menekülhettek-e fel a magas tornyaikba, házaik
8864 XXXII | magá alá temette, ami élt; a lezuhanó áradat még a mólót
8865 XXXII | élt; a lezuhanó áradat még a mólót is keresztültörte,
8866 XXXII | keresztültörte, felforgatva a kikötőben horgonyzó hajókat,
8867 XXXII | hajókat, pozdorjává zúzta a dereglyéket, s aztán beleomlott
8868 XXXII | dereglyéket, s aztán beleomlott a tengerbe. Még ott sem szűnt
8869 XXXII | szűnt meg. Mintha ő volna az a Leviathán, aki átússza a
8870 XXXII | a Leviathán, aki átússza a tengert, továbbhömpölygött,
8871 XXXII | kígyó alakú hánykódással, a kinyűtt erdőtől zöld sörényes
8872 XXXII | egy ítéletnapi szörnyeteg a sima kék tengerszín közepén.~
8873 XXXII | csak az árbocai álltak ki a vízből. A hömpölygő csoda
8874 XXXII | árbocai álltak ki a vízből. A hömpölygő csoda egyenesen
8875 XXXII | tartott, harsogásával elnyomva a kétségbeesett nép halálordítását.
8876 XXXII | kétségbeesett nép halálordítását. A vitorlapóznák, az árbockosarak
8877 XXXII | kapaszkodó hajósokkal. A vizek csodája keresztülgomolygott
8878 XXXII | rajta, árbocokat, embereket a tenger mélyébe temetve,
8879 XXXII | tenger mélyébe temetve, a gályát fenekével felfelé
8880 XXXII | még azután messze elúszott a felzavart tengeren, szertefutó
8881 XXXII | szertefutó barázdákat küldve szét a ringó víztükör felett, sárga
8882 XXXII | nem létezett többé. Sem a Branta-völgyi paradicsom.~
8883 XXXIII | XXXIII. A beteljesült kívánságok~Raguzában
8884 XXXIII | tudtak semmit.~Földanyánk ott a dalmata parton nagyon szeszélyes.
8885 XXXIII | Egy ponton lejteni indul; a másikon szépen nyugszik.
8886 XXXIII | Hol itt, hol amott érzik a földrengést; míg másutt
8887 XXXIII | vidéken egészen otthonos a föld háborgása: a lakosok
8888 XXXIII | otthonos a föld háborgása: a lakosok a kunyhóikat az
8889 XXXIII | föld háborgása: a lakosok a kunyhóikat az élőfák ágai
8890 XXXIII | élőfák ágai közé építik, vagy a tenger sekély vize fölé
8891 XXXIII | ideig nem látogatta meg a földrengés.~A lefolyt tengeri
8892 XXXIII | látogatta meg a földrengés.~A lefolyt tengeri harcról
8893 XXXIII | tengeri harcról sem volt a raguzai népnek tudomása
8894 XXXIII | raguzai népnek tudomása a sabioncellói hosszú félsziget
8895 XXXIII | tömeges emberáldozatot hoznak a fehérbőrűek – Huicilopochtlinak.~
8896 XXXIII | fehérbőrűek – Huicilopochtlinak.~A Branta-völgyi katasztrófából
8897 XXXIII | hírmondó sem maradt; de még a járható út is elpusztult,
8898 XXXIII | mely Raguzába vezetett.~A húsvét előtti szombat a
8899 XXXIII | A húsvét előtti szombat a maga megszokott egyházi
8900 XXXIII | egyházi pompájával telt le. A harangok délre hazakerültek
8901 XXXIII | hazakerültek Rómából, s a népsokaság tolongott egyik
8902 XXXIII | tolongott egyik templomból a másikba, ájtatos zsolozsmák
8903 XXXIII | zsolozsmák éneklése mellett, a feltámadás szertartását
8904 XXXIII | voltak, tiltva volt akár a passiójátékokon, akár a
8905 XXXIII | a passiójátékokon, akár a szombati ceremóniákon megjelenni:
8906 XXXIII | várniok kellett vasárnapig a maguk sorára. Szombaton
8907 XXXIII | óhajtott mézeskalács és a húsvéti felfűzött perec
8908 XXXIII | legutolsónak volt hagyva a daviditáké, akik a feltámadást
8909 XXXIII | hagyva a daviditáké, akik a feltámadást a délutáni napkezdetén (
8910 XXXIII | daviditáké, akik a feltámadást a délutáni napkezdetén (hat
8911 XXXIII | János király, távol volt: a tengeren járt, annak haza
8912 XXXIII | kellett addig érkeznie.~A Boboli-kastély belseje az
8913 XXXIII | mímelte. Azt János király a két felesége képzelete szerint
8914 XXXIII | kupolával fedve, képezte a kertet, melyben messze földről
8915 XXXIII | délszaki növények versengtek a hazai virágtermő fákkal,
8916 XXXIII | hazai virágtermő fákkal, s a meleg égalj flórájához odaillett
8917 XXXIII | égalj flórájához odaillett a repkedő, éneklő madársereg,
8918 XXXIII | távol Abyssiniában vagy a Szenegál-part fahéjtermő
8919 XXXIII | gesztjében rejtőzhetett. A tündéri kert boltozata átlátszó
8920 XXXIII | kárpitja.~Egy tündérgrotta, a korallok mindenféle fajából
8921 XXXIII | virágtölcséres jalappával, rejtőzött a széles levelű pálmák között;
8922 XXXIII | forrás, melynek vizét távol a hegyek közül vezették idáig
8923 XXXIII | Még olyankor is, amikor a két hölgy ott ült a grottában.~
8924 XXXIII | amikor a két hölgy ott ült a grottában.~A nap hevesen
8925 XXXIII | hölgy ott ült a grottában.~A nap hevesen sütött; Raguzában
8926 XXXIII | már húsvét táján nyár van; a paradicsom terme át volt
8927 XXXIII | paradicsom terme át volt fűlve a fűszerillatú bokrok ámbrájától.
8928 XXXIII | kivált az egyedüllétben: a két Éva alig tűr magán egyebet
8929 XXXIII | hever, Lubomirának engedve a haját fésülni.~Lubomirának
8930 XXXIII | gyönyörűség. Milenkát cicomázni, a haját százféle alakban befonni,
8931 XXXIII | nyelven azt az örökszép szót, a szerelmet? Hogy kell annak,
8932 XXXIII | jobban szeretni. De mindegyik a másiknak adja a diadal pálmáját.
8933 XXXIII | mindegyik a másiknak adja a diadal pálmáját. Keresik
8934 XXXIII | Keresik egymásban, ami a szebbség, a jobbság.~S aztán
8935 XXXIII | egymásban, ami a szebbség, a jobbság.~S aztán beszélnek
8936 XXXIII | álmodtam, hogy odajött elém a Jehova, szép ezüstfehér
8937 XXXIII | tekintetével felemelve magához a földről, mintha a légben
8938 XXXIII | magához a földről, mintha a légben repülnék, azt mondá
8939 XXXIII | kívánhat: lakójává tettél a paradicsomnak. Nem kívánok
8940 XXXIII | mint hogy rejtsd el ezt a mi paradicsomunkat úgy,
8941 XXXIII | ne tudjon felőle. Zárd ki a világból, valahová, ismeretlen
8942 XXXIII | közepébe, hová hajót nem hoz a vitorla; melyet zátonyok
8943 XXXIII | Azzal felemelte magát, a két karjával átfonva Lubomira
8944 XXXIII | tőle, ha énhozzám leszállna a Zebaóth – mondá Lubomira,
8945 XXXIII | befont hajával, s aztán a saját arcához vonva annak
8946 XXXIII | kívánnám, ha én elém jönne az a hatalmas ősz férfi, ki a
8947 XXXIII | a hatalmas ősz férfi, ki a múltak és jövendők ura: „
8948 XXXIII | valósuljon meg amaz álom, melyet a warángok királynéja, Bravalla
8949 XXXIII | álmodott felőlünk; hogy ez a három fej: kettőnké, és
8950 XXXIII | három fej: kettőnké, és a mi szerelmesünké, ott álljon
8951 XXXIII | márványban megörökítve!”~„Ez a kívánságod be fog teljesülni!” –
8952 XXXIII | egy erőteljes férfihang, s a két andalgó nő egy ősz szakállú
8953 XXXIII | szakállú férfit látott kilépni a tündérgrotta bokrai közül. –
8954 XXXIII | bokrai közül. – De ez nem a bibliai Zebaóth volt, hanem
8955 XXXIII | hanem az öreg Boboli Péter; a költőnek, a királynak, az
8956 XXXIII | Boboli Péter; a költőnek, a királynak, az Aktaeonnak
8957 XXXIV | XXXIV. A holt király nászútja~A warángnők
8958 XXXIV | A holt király nászútja~A warángnők a tengerpart magas
8959 XXXIV | király nászútja~A warángnők a tengerpart magas sziklapárkányára
8960 XXXIV | várták visszatérő hőseiket.~A cadmaei sziklák tengeröble
8961 XXXIV | már nem üldözték azokat a velencei naszádok; a keresztes
8962 XXXIV | azokat a velencei naszádok; a keresztes had gályái a magas
8963 XXXIV | a keresztes had gályái a magas tengeren tűntek elő
8964 XXXIV | árbocerdejükkel, mozdulatlanul.~Hanem a kürtök elárulták a gyászt.~
8965 XXXIV | Hanem a kürtök elárulták a gyászt.~Ha diadallal közelítnek
8966 XXXIV | Ha diadallal közelítnek a waráng vitézek hazatérő
8967 XXXIV | énekeiket visszhangozzák a parti sziklák; amikor gyászolnak,
8968 XXXIV | amikor gyászolnak, akkor csak a kürt szól; a veszteség számára
8969 XXXIV | akkor csak a kürt szól; a veszteség számára nincs
8970 XXXIV | számára nincs emberi szó.~A nők a kürtrivallásra mind
8971 XXXIV | nincs emberi szó.~A nők a kürtrivallásra mind seregestül
8972 XXXIV | seregestül rohantak alá a meredek sziklavágányokon
8973 XXXIV | meredek sziklavágányokon a férfiak elé.~Kinek van gyásza?
8974 XXXIV | gyásza? Kik lettek özveggyé?~A csatában elesett pajzsát
8975 XXXIV | oda szokták felfüggeszteni a liburna árbocának tetejébe.
8976 XXXIV | liburna árbocának tetejébe. A király hajóárbocán függött
8977 XXXIV | király hajóárbocán függött a pajzs. Messziről rá lehetett
8978 XXXIV | rá lehetett ismerni arra. A két egymásnak fordított
8979 XXXIV | félhold egyike aranyból volt, a másika ezüstből.~Jaj a waráng
8980 XXXIV | a másika ezüstből.~Jaj a waráng népnek! Elesett a
8981 XXXIV | a waráng népnek! Elesett a legnagyobb hőse! A soha
8982 XXXIV | Elesett a legnagyobb hőse! A soha le nem győzött Dávid
8983 XXXIV | nyíllal tudták elejteni.~A víz sekélyébe érve, a hajósok
8984 XXXIV | elejteni.~A víz sekélyébe érve, a hajósok kiugrálnak a királyi
8985 XXXIV | érve, a hajósok kiugrálnak a királyi liburnából, s ahányan
8986 XXXIV | emelik azt, és kihozzák a partra. A két királyné odarohan
8987 XXXIV | azt, és kihozzák a partra. A két királyné odarohan a
8988 XXXIV | A két királyné odarohan a dereglyéhez, melynek árbocánál
8989 XXXIV | dereglyéhez, melynek árbocánál áll a holt király. Áll, és nem
8990 XXXIV | felé, arca még feltekint a napba: annak a sugarai tündökölnek
8991 XXXIV | feltekint a napba: annak a sugarai tündökölnek vissza
8992 XXXIV | egyik királyné, az ifjabbik, a szenvedélyesebb, vad ordítozásban
8993 XXXIV | tépi, az egeket dorgálja, a tengert hajigálja marokra
8994 XXXIV | kapott kaviccsal, s szidja a halottat, hogy nem szégyenli
8995 XXXIV | Tudja és helyesli, hogy a waráng nép minden királyának
8996 XXXIV | nép minden királyának az a vége. Nem mirigyben kell
8997 XXXIV | aztán, mint aki jól tudja a szokást, előkészíti a kedvesét
8998 XXXIV | tudja a szokást, előkészíti a kedvesét arra az útra. A
8999 XXXIV | a kedvesét arra az útra. A waráng férfi sohasem visel
9000 XXXIV | köntöseiket, abba burkolják be a hős tetemeit; vállától lábáig,