bold = Main text
     Rész                                                  grey = Comment text

9001 XXXIV    |         becsavarják szalaggal, szironnyal.~A férfiak azalatt elkészítik
9002 XXXIV    |                 férfiak azalatt elkészítik a ravatalt.~A király ravatala
9003 XXXIV    |             azalatt elkészítik a ravatalt.~A király ravatala maga az
9004 XXXIV    |                    király ravatala maga az a liburna, melyet annyi harcban
9005 XXXIV    |              terpetinnel, fehér szurokkal; a fenekét teleöntik földi
9006 XXXIV    |          borókaágakból.~Mikor elkészültek, a holt király hitvestársai
9007 XXXIV    |                hitvestársai búcsút vesznek a gyermekeiktől; összecsókolgatják
9008 XXXIV    |                utoljára: azt megáldja mind a kettő.~Azután kezdődik az
9009 XXXIV    |            visszatér az ősi pogány szokás. A hitvestárs együtt megy a
9010 XXXIV    |                   A hitvestárs együtt megy a férjjel a túlvilágra. Semmi
9011 XXXIV    |           hitvestárs együtt megy a férjjel a túlvilágra. Semmi világa
9012 XXXIV    |           túlvilágra. Semmi világa nincsen a földön többé. A szerelmese
9013 XXXIV    |                    nincsen a földön többé. A szerelmese is hogy lenne
9014 XXXIV    |         messzeségben. Vele fog utazni mind a kettő.~Odaállnak ők is háttal
9015 XXXIV    |                háttal az árbochoz. S előbb a saját ércöveiket hozzácsatolják
9016 XXXIV    |                  ércöveiket hozzácsatolják a halott érctüszőjéhez; azután
9017 XXXIV    |               halott érctüszőjéhez; azután a hajfonadékaikat összekötözik
9018 XXXIV    |         hajfonadékaikat összekötözik annak a felbogozott csimbókjaival.~
9019 XXXIV    |                szakadhatnak így egymástól.~A régészek találnak mindenfele
9020 XXXIV    |                volt az. Ilyeneket viseltek a warángok, férfiak és nők,
9021 XXXIV    |                Teuta és Bravalla királynék a saját karjaikon levő tekercseket
9022 XXXIV    |                levő tekercseket összeölték a király karjain levőkkel;
9023 XXXIV    |             karjain levőkkel; végre Solom, a kedvenc fiuk a kettőjük
9024 XXXIV    |                végre Solom, a kedvenc fiuk a kettőjük kezén levő karlemezeket
9025 XXXIV    |        elválhatatlanok lettek.~Ekkor aztán a waráng vitézek ismét vállaikra
9026 XXXIV    |             vitézek ismét vállaikra vették a királyi liburnát, s visszavitték
9027 XXXIV    |                   liburnát, s visszavitték a tengerre.~Senkinek sem volt
9028 XXXIV    |                   Senkinek sem volt szabad a három temetkezőn kívül beleülni,
9029 XXXIV    |                 beleülni, úgy vontatták ki a többiek a sziklás öbölből
9030 XXXIV    |                 úgy vontatták ki a többiek a sziklás öbölből a sík tengerre.~
9031 XXXIV    |                  többiek a sziklás öbölből a sík tengerre.~Egyre harsogtak
9032 XXXIV    |                  tengerre.~Egyre harsogtak a kürtök szomorúan. A parton
9033 XXXIV    |              harsogtak a kürtök szomorúan. A parton maradt asszonyok
9034 XXXIV    |               asszonyok gyászéneke kísérte a távozókat.~A nap utolsó
9035 XXXIV    |            gyászéneke kísérte a távozókat.~A nap utolsó sugárküllőit
9036 XXXIV    |                   égen, s amint elsüllyedt a tenger alá, egyszerre beállt
9037 XXXIV    |               egyszerre beállt az éjszaka; a firmamentum megnépesült
9038 XXXIV    |                    csillagokkal, azok közt a legfényesebb, a nap kísérője,
9039 XXXIV    |                  azok közt a legfényesebb, a nap kísérője, az esti csillag
9040 XXXIV    |                 hosszú fénybarázdát vetett a tengerre.~Ekkor feltámadt
9041 XXXIV    |                  esti szél, s végigfuvallt a felfodrozott óriási víztükrön.~
9042 XXXIV    |             felfodrozott óriási víztükrön.~A király liburnájának volt
9043 XXXIV    |             árbocon lengett, az megfeszült a széltől.~Solom vezér akkor
9044 XXXIV    |               akkor egy kanóccal meggyújtá a királyi liburna orrára helyezett
9045 XXXIV    |                    orrára helyezett üstben a lobbanékony földi gyantát.
9046 XXXIV    |                     S azzal útnak ereszték a liburnát, hadd keresse maga
9047 XXXIV    |                liburnát, hadd keresse maga a bejáratot a túlvilág kapuján.
9048 XXXIV    |                   keresse maga a bejáratot a túlvilág kapuján. A szél
9049 XXXIV    |              bejáratot a túlvilág kapuján. A szél vitte azt a vitorla
9050 XXXIV    |                  kapuján. A szél vitte azt a vitorla segélyével csendesen.~
9051 XXXIV    |             segélyével csendesen.~Ez ideig a kerekes hajó bodonjába elhelyezett
9052 XXXIV    |                  sem mozdultak; folytatták a kérődzésüket csendesen a
9053 XXXIV    |                   a kérődzésüket csendesen a sötétben. Amint azonban
9054 XXXIV    |                    sötétben. Amint azonban a szurokfüst megütötte az
9055 XXXIV    |                   Akkor aztán megmozdultak a lapátkerekek, s vitték sebesen
9056 XXXIV    |                     s vitték sebesen előre a liburnát.~A waráng hajósok
9057 XXXIV    |                  sebesen előre a liburnát.~A waráng hajósok dereglyerajáról
9058 XXXIV    |      dereglyerajáról kardalban zendült fel a „térj hazádba!” rivallás,
9059 XXXIV    |                  azzal mind hátramaradtak.~A királyi liburna futott előre
9060 XXXIV    |                    sebesen sikamlott tova, a szurokfüst az ércedényből
9061 XXXIV    |                   s meggyújtá sziporkáival a gyantával bemázolt járművet.
9062 XXXIV    |                   Nemsokára összecsapódott a láng az árboc körül, eltakarva
9063 XXXIV    |                  az árboc körül, eltakarva a három egymáshoz kapcsolt
9064 XXXIV    |                 egymáshoz kapcsolt alakot, a királyt, két királynéjával
9065 XXXIV    |                  két királynéjával együtt. A két nő még akkor is énekelt.
9066 XXXIV    |                 Szerelemről, boldogságról.~A waráng nők így szoktak a
9067 XXXIV    |                   A waráng nők így szoktak a holt kedveseikkel nászútra
9068 XXXIV    |               kedveseikkel nászútra kelni. A dal nemsokára elnémult;
9069 XXXIV    |                    de annál hangosabb lett a vadállatok bömbölése. Azokat
9070 XXXIV    |           vadállatok bömbölése. Azokat ott a bodonban nem tudta megölni
9071 XXXIV    |             bodonban nem tudta megölni sem a füst, sem a láng. A bodon
9072 XXXIV    |                    megölni sem a füst, sem a láng. A bodon rézzel volt
9073 XXXIV    |                    sem a füst, sem a láng. A bodon rézzel volt borítva,
9074 XXXIV    |               bodon rézzel volt borítva, s a kerekektől felkorbácsolt
9075 XXXIV    |                felkorbácsolt víz eloltotta a ráhulló tüzet.~S így rohant
9076 XXXIV    |                előre az égő liburna sokáig a két bőszült szilaj állattól
9077 XXXIV    |                 állattól hajtva, mikor már a vitorlája is elégett. –
9078 XXXIV    |                    vitorlája is elégett. – A velencei hajósok rémülve
9079 XXXIV    |           szörnyeteget úszni gályáik felé, a sík tengerszín felett, mely
9080 XXXIV    |                 tulok kifáradt és elbukott a bodonban, míg a másik erőfeszítve
9081 XXXIV    |                   elbukott a bodonban, míg a másik erőfeszítve taposta
9082 XXXIV    |                  másik erőfeszítve taposta a forgó gépet, kígyózó futással
9083 XXXIV    |               feléjük. Azt hitték, hogy ez a mesebeli sárkány.~Rémséges
9084 XXXIV    |                   Rémséges zűrzavar támadt a gályák közt. Azt sem tudták,
9085 XXXIV    |                  tudták, merre kerüljék ki a tűzszóró csoda rohamát,
9086 XXXIV    |              látták, még jobban elrémültek a lángok közt egyenesen álló
9087 XXXIV    |                Utoljára az egyik tulok ott a hajtógépben végképpen elbukott:
9088 XXXIV    |                végképpen elbukott: megölte a hőség; a másikban több életerő
9089 XXXIV    |                 elbukott: megölte a hőség; a másikban több életerő volt,
9090 XXXIV    |                életerő volt, az még győzte a futást. Ekkor aztán, hogy
9091 XXXIV    |              lapátkerék forgott, elkezdett a liburna csigatekervényben
9092 XXXIV    |                  teherszállító bárkának, s a víz alatti sarkantyújával
9093 XXXIV    |        sarkantyújával odafúrta magát annak a fenekéhez. A bárkáról mindenki
9094 XXXIV    |                   magát annak a fenekéhez. A bárkáról mindenki elfutott.
9095 XXXIV    |            harcolni pokolbeli rémek ellen. A liburna a bárkát is lángba
9096 XXXIV    |           pokolbeli rémek ellen. A liburna a bárkát is lángba borította:
9097 XXXIV    |                 levonta azt magával együtt a tenger fenekére.~Dávid király
9098 XXXIV    |               győzelmesen harcolva ment át a túlvilágra.~
9099 XXXV     |                                      XXXV. A halálra ítélt nép~Damiani
9100 XXXV     |             vetélytársának visszaadta vele a szabadságát; de cserében
9101 XXXV     |                   szabadságát; de cserében a saját maga uralmát állította
9102 XXXV     |                  jármot? Arról beszéljenek a történetírók; mi a regény
9103 XXXV     |             beszéljenek a történetírók; mi a regény katasztrófáinál maradunk.~
9104 XXXV     |                  katasztrófáinál maradunk.~A politikai vívmány nagy árba
9105 XXXV     |               került Velencének, illetőleg a köztársaság hajóhadán szállított
9106 XXXV     |           új-jeruzsálemi öbölben összetört a vízomlatag, és sok százait
9107 XXXV     |                 vízomlatag, és sok százait a romok alá temetett, a vízbe
9108 XXXV     |              százait a romok alá temetett, a vízbe fullasztott legjobb
9109 XXXV     |                  és hajósoknak.~És ez mind a warángok bűnlajstromára
9110 XXXV     |               bűnlajstromára rovódott. Még a tüzes szentek kolostora
9111 XXXV     |        alázúdítását is nekik tulajdoníták. A kolostor az ő szerzeteseik
9112 XXXV     |              apácákat kiűzték belőle. Azon a néhány dereglyén levő hajósok,
9113 XXXV     |                  mind jól látták, amint az a hófehér gomoly onnan a hegyvágányból
9114 XXXV     |                  az a hófehér gomoly onnan a hegyvágányból aláhömpölyödött,
9115 XXXV     |             hegyvágányból aláhömpölyödött, a legmagasabb fák koronáin
9116 XXXV     |                   azt az öbölbe lezúdulni, a hajókat egyszerre a hab
9117 XXXV     |             lezúdulni, a hajókat egyszerre a hab hátára felemelkedni,
9118 XXXV     |               hátára felemelkedni, s aztán a kőgáton keresztül a nyílt
9119 XXXV     |                  aztán a kőgáton keresztül a nyílt tengerbe bukfencezni;
9120 XXXV     |                  rémülten igyekeztek, hogy a csodaáradat futásából félremeneküljenek.~
9121 XXXV     |                   kétségbeesett csapást is a warángok mérték a velenceiek
9122 XXXV     |               csapást is a warángok mérték a velenceiek fejére. Ez a
9123 XXXV     |                    a velenceiek fejére. Ez a maroknyi mezítelen embercsoport
9124 XXXV     |               utolsó lélegzetvevőig!~Addig a keresztes had nem távozik
9125 XXXV     |                   el Gravoza öbléből, amíg a nehéz ítélet végrehajtva
9126 XXXV     |                  ítélet végrehajtva nincs; a szaracénok fölött elsőbbségük
9127 XXXV     |          szaracénok fölött elsőbbségük van a warángoknak.~Ezek is hitetlenek.
9128 XXXV     |                   veszedelmesebb ellensége a keresztény világnak, mint
9129 XXXV     |                  Coradin vagy Szelaheddin.~A szép, rendezett keresztes
9130 XXXV     |               kellett.~Vannak félvad népek a Balkán-félszigeten, amelyek
9131 XXXV     |                 tövestül kiirtsák. Itt van a mosszori knéz a maga bogumiljaival.
9132 XXXV     |                    Itt van a mosszori knéz a maga bogumiljaival. Annak
9133 XXXV     |                  maga bogumiljaival. Annak a hívására ezerenkint csoportosulnak
9134 XXXV     |            ezerenkint csoportosulnak össze a hegyekben élő törzsek junákjai,
9135 XXXV     |                  úgyis mindennapi kenyerük a harc és préda.~Velencének
9136 XXXV     |                  Raguza is részt fog venni a bosszú hadjáratában. Magyar
9137 XXXV     |            helyőrsége úgyis unja már magát a hosszas tespedésben.~Brankó
9138 XXXV     |                 tespedésben.~Brankó vezér, a mosszori knéz fia, a meghívásra
9139 XXXV     |                vezér, a mosszori knéz fia, a meghívásra feljött Raguzába,
9140 XXXV     |              Raguzába, s ott megpecsételte a szövetséget az egyesült
9141 XXXV     |                hatezer junákot, ha Velence a költségeket előlegezi hozzá.
9142 XXXV     |                  Azonkívül kikötötte, hogy a végrehajtott megtorlás után
9143 XXXV     |                végrehajtott megtorlás után a warángok által bírt terület
9144 XXXV     |                warángok által bírt terület a mosszori knézséghez csatoltassék.
9145 XXXV     |                    Azt is megkívánta, hogy a raguzaiak a leégetett mosszori
9146 XXXV     |               megkívánta, hogy a raguzaiak a leégetett mosszori várat
9147 XXXV     |                    díszében fölépíttessék, a bogumilok adnak hozzá követ,
9148 XXXV     |                    Megígérték neki. Azután a magyarok küldjenek nekik
9149 XXXV     |                   írásba lett adva. Azután a Levantéból Raguzába járó
9150 XXXV     |                  járó karavánok fizessenek a mosszori knéznek védelmi
9151 XXXV     |               knéznek védelmi vámot, mikor a Demir-kapun átkelnek. Ezt
9152 XXXV     |                  jóváhagyták. Még valamit! A rombadőlt Új-Jeruzsálem
9153 XXXV     |           Új-Jeruzsálem omladékait egyedül a mosszori knéz alattvalóinak
9154 XXXV     |                  ellenvetésre. Végre, hogy a bogumilok a Jézus nevét
9155 XXXV     |                    Végre, hogy a bogumilok a Jézus nevét az ő szertartásaikban
9156 XXXV     |               Akkor aztán azt mondá Brankó a szövetséges vezéreknek:~–
9157 XXXV     |              magamnak, hogy én vezethessem a magam hadait, s csatázhassak
9158 XXXV     |               magam hadait, s csatázhassak a warángokkal a bogumilok
9159 XXXV     |                 csatázhassak a warángokkal a bogumilok módja szerint.~–
9160 XXXV     |                 pedig majd harcolni fogunk a velencések módja szerint.~
9161 XXXV     |                    szerint.~Azzal megitták a szövetségpoharat, Brankó
9162 XXXV     |          szövetségpoharat, Brankó megkapta a nehéz erszény pénzeket a
9163 XXXV     |                   a nehéz erszény pénzeket a hadak felszerelésére, s
9164 XXXV     |                    knézt már akkor nemcsak a cselédjei szolgálták rosszul,
9165 XXXV     |                  szolgálták rosszul, hanem a lábai is. Egész nap a csatlósait
9166 XXXV     |                hanem a lábai is. Egész nap a csatlósait szidta, s ha
9167 XXXV     |              szidta, s ha azok elmaradtak, a fájó térdeivel veszekedett.~
9168 XXXV     |                  eltűnt fiának, Tirimirnek a sült ürüt a Bludár vizén.
9169 XXXV     |                     Tirimirnek a sült ürüt a Bludár vizén. A csatlósoknak
9170 XXXV     |                  sült ürüt a Bludár vizén. A csatlósoknak volt annyi
9171 XXXV     |        csatlósoknak volt annyi eszük, hogy a húsát megették maguk, s
9172 XXXV     |               húsát megették maguk, s csak a csontját dobták a vízbe.~
9173 XXXV     |                   s csak a csontját dobták a vízbe.~Nem félt már senki
9174 XXXV     |                  az öregtől, annyira, hogy a nagy varangyos békák odamásztak
9175 XXXV     |             közelébe, s onnan kuruttyoltak a szemébe: tudták, hogy nehéz
9176 XXXV     |                    tudták, hogy nehéz neki a helyéből felkelni, hogy
9177 XXXV     |                  amint Brankó hazaérkezett a junákjaival, s felhordatta
9178 XXXV     |                    felhordatta az öreg elé a pénzeszacskókat: egyszerre
9179 XXXV     |                egyszerre meggyógyult annak a két lába, még a dereka is
9180 XXXV     |          meggyógyult annak a két lába, még a dereka is kiegyenesedett.
9181 XXXV     |                    az örömhíreket elmondta a fia! Le van már döntve az
9182 XXXV     |                   döntve az Új-Jeruzsálem. A tolvaj, szökevény, áruló
9183 XXXV     |                  eltemetve. Ah be jólesett a szívének! „Ezt az én Vuk
9184 XXXV     |             nyomorék fiam! Azt tette, amit a Hüvelycsik Palkó! Összetörte
9185 XXXV     |               Hüvelycsik Palkó! Összetörte a sárkányt mázsás buzogánnyal!
9186 XXXV     |               sárkányt mázsás buzogánnyal! A Pilinkó! Mind megölte őket!”
9187 XXXV     |                  még az asszonyok is, akik a rabszolgákhoz adták magukat.
9188 XXXV     |                    Hát az elszökött leány, a „ki ne mondd nevű!” Meg
9189 XXXV     |                    Nehéz legyen nekik!” És a gyilkosok? A waráng vérengzők?
9190 XXXV     |                    nekik!” És a gyilkosok? A waráng vérengzők? Solom
9191 XXXV     |                  rájuk mondva az enyészet! A gerlibe velük! Oda, abba
9192 XXXV     |                   gerlibe velük! Oda, abba a nagy sziklasírba, ahova
9193 XXXV     |                feküsznek egymásra halmozva a cimberek, a liburnok, az
9194 XXXV     |              egymásra halmozva a cimberek, a liburnok, az antariátok,
9195 XXXV     |              antariátok, az avarok! Utánuk a warángokat! Egy visító poronty
9196 XXXV     |                    Velence és Raguza segít a nagy öldöklő munkában.~Erre
9197 XXXV     |                nagy öldöklő munkában.~Erre a szóra az öreg még táncra
9198 XXXV     |              kerekedett; hanem aztán, hogy a lábába nyilallt a köszvény,
9199 XXXV     |                     hogy a lábába nyilallt a köszvény, ismét visszatért
9200 XXXV     |                 köszvény, ismét visszatért a józan esze; elkezdte a dolgot
9201 XXXV     |          visszatért a józan esze; elkezdte a dolgot bírálgatni.~– Hát
9202 XXXV     |                   dolgot bírálgatni.~– Hát a mi jutalmunk mi lesz?~Brankó
9203 XXXV     |                  Brankó elszámlálta előtte a megállapított ígéreteket.~
9204 XXXV     |                    sok!” Hanem aztán, hogy a fia egyre nagyobb ígéreteket
9205 XXXV     |              sorolt elő, lefelé hanyatlott a jó kedve, bosszús lett: „
9206 XXXV     |                    fütyülni tudott, s mind a két fájó térdét dörzsölte
9207 XXXV     |                  két fájó térdét dörzsölte a tenyereivel.~– Hallod-e,
9208 XXXV     |                    teneked, hogy amikor te a velencésekkel szövetségben
9209 XXXV     |                  hadat kezdesz: egy pajzst a melledre akassz, a másikat
9210 XXXV     |                  pajzst a melledre akassz, a másikat meg a hátadra!~–
9211 XXXV     |             melledre akassz, a másikat meg a hátadra!~– Ne félts te engem,
9212 XXXV     |                      magam is kötve hiszek a komának.~Egy éj és egy nap
9213 XXXV     |                    alatt fel lett lármázva a környék, s gyűltek a törzsek
9214 XXXV     |              lármázva a környék, s gyűltek a törzsek harcosai közelből
9215 XXXV     |              harcosai közelből és távolból a mosszori vár alá. Ott a
9216 XXXV     |                    a mosszori vár alá. Ott a völgyben ütöttek tábort,
9217 XXXV     |                    sátorok alatt, mindenik a maga zászlóival. A várba
9218 XXXV     |                mindenik a maga zászlóival. A várba nem hívták fel a vezetőket,
9219 XXXV     |                     A várba nem hívták fel a vezetőket, nincs ott mit
9220 XXXV     |                    Az öreg knéz felmászott a kőlépcsőkön a kiégett toronyba,
9221 XXXV     |                   felmászott a kőlépcsőkön a kiégett toronyba, melynek
9222 XXXV     |                  kiégett toronyba, melynek a boltozata még tartotta magát
9223 XXXV     |            gerendák nélkül is, onnan nézte a vár aljában gyülekező hadat.
9224 XXXV     |                   aljában gyülekező hadat. A nagy erkély párkányát szépen
9225 XXXV     |                   párkányát szépen benőtte a bogáncs, a kígyószisz meg
9226 XXXV     |                  szépen benőtte a bogáncs, a kígyószisz meg a fekete
9227 XXXV     |                  bogáncs, a kígyószisz meg a fekete üröm, jó árnyékot
9228 XXXV     |                    üröm, jó árnyékot adtak a vár urának, mikor a nap
9229 XXXV     |                  adtak a vár urának, mikor a nap forrón odatűzött; kormos
9230 XXXV     |       gerendacsonkok szolgáltak ülőhelyül. A felfutó vadszeder savanyú
9231 XXXV     |             savanyú bogyóival nedvesítette a nyelvét, ha nagyon elepedt:
9232 XXXV     |              elepedt: mégsem hagyta el azt a helyet, ahonnan a gyülekező
9233 XXXV     |                   el azt a helyet, ahonnan a gyülekező táborra láthatott;
9234 XXXV     |               láthatott; onnan számlálgatá a kétszázával rendezett zászlóaljakat: „
9235 XXXV     |                annyi harcos, mint amennyit a waráng férfisereg számít,
9236 XXXV     |                 van valamennyinek, kelevéz a kezükben, kétélű kard az
9237 XXXV     |                    kard az oldalukon.~Csak a „jó időre” várnak, hogy
9238 XXXV     |                    várnak, hogy megkezdjék a maguk módja szerint való
9239 XXXV     |                szerint való hadjáratot.~Az a jó idő, amelynek jöttére
9240 XXXV     |                   jó idő, amelynek jöttére a bogumilok várnak: a bóra,
9241 XXXV     |                jöttére a bogumilok várnak: a bóra, az északi szél.~A
9242 XXXV     |                    a bóra, az északi szél.~A bogumilok haditerve az volt,
9243 XXXV     |                   tartó északi orkán alatt a warángoktól lakott erdőket
9244 XXXV     |                lakott erdőket felgyújtják.~A bogumilok erdőpusztítók.~
9245 XXXV     |                   bogumilok erdőpusztítók.~A vandálok kegyelmesebbek
9246 XXXV     |                   műveket pusztították el: a palotákat, a szobrokat;
9247 XXXV     |              pusztították el: a palotákat, a szobrokat; a patarénok az
9248 XXXV     |                    palotákat, a szobrokat; a patarénok az istenkéz remekeit,
9249 XXXV     |                     hogy ha megharagusznak a szomszédjukra: éjszaka lefűrészelik
9250 XXXV     |            lefűrészelik tőben az olajfáit.~A pogányok, a mohamedánok
9251 XXXV     |                   az olajfáit.~A pogányok, a mohamedánok nem tették azt
9252 XXXV     |              egyértelmű az erdő.~Kivált ez a minden nemzetek vérével
9253 XXXV     |                 megáztatott ősrengeteg itt a Bludár és a Branta között,
9254 XXXV     |                 ősrengeteg itt a Bludár és a Branta között, ahol minden,
9255 XXXV     |                Branta között, ahol minden, a csatákban megfogyott népmaradvány,
9256 XXXV     |                emlékeit elsirathatta. Ezek a hat-hét századot látott
9257 XXXV     |               rejtik összeforradt odúikban a vándor fajok minden honi
9258 XXXV     |         hársfaóriások alatt alszik Khorsz, a mennydörgések istene; mély
9259 XXXV     |                mély völgyszakadékban, hová a szarvasok agancsaikat lehányni
9260 XXXV     |                   járnak tavaszkor, kussad a Svantevit, a legtöbb szarvú
9261 XXXV     |             tavaszkor, kussad a Svantevit, a legtöbb szarvú bálvány,
9262 XXXV     |                     s az avarok védistene, a Volos belenőtt az élőfába,
9263 XXXV     |                amelyhez odatámasztották; s a visszhangadó méla csendességben
9264 XXXV     |            visszhangadó méla csendességben a megtagadott istenek sóhajtását
9265 XXXV     |                  istenek sóhajtását hallja a bujdosó.~S ezt az erdőt
9266 XXXV     |                  akarják felgyújtani!~Ahol a tölgyek és bükkök országa
9267 XXXV     |            végződik: ott felváltja társait a veresfenyő és a szumak,
9268 XXXV     |                    társait a veresfenyő és a szumak, melynek illata,
9269 XXXV     |              szumak, melynek illata, mikor a delelő nap rásüt, a túlvilág
9270 XXXV     |                  mikor a delelő nap rásüt, a túlvilág légkörét sejteti
9271 XXXV     |                  túlvilág légkörét sejteti a halandóval, s odacsalogatja
9272 XXXV     |                    s odacsalogatja magához a délkör minden énekesmadarait;
9273 XXXV     |                 fajának Európában. De lenn a völgy sötét mélyében a vad
9274 XXXV     |                lenn a völgy sötét mélyében a vad bölény búgó szava harangoz,
9275 XXXV     |              bölény búgó szava harangoz, s a vad páva jajgat a lombhullám
9276 XXXV     |              harangoz, s a vad páva jajgat a lombhullám fölött, mint
9277 XXXV     |                   hajó, suhanva végig; míg a sziklákról aláhulló zuhatag
9278 XXXV     |                  Szent, szent, szent az Úr a magasban!”~S ezt az erdőt
9279 XXXV     |              minden sáncnál; dönthetlenebb a bástyáknál; ez erdő védelme
9280 XXXV     |          bástyáknál; ez erdő védelme alatt a waráng íjászok és parittyások
9281 XXXV     |                pedig meg nem közelíthetők. A Branta-völgy meredek sziklafallal
9282 XXXV     |                  zárja el tartományukat, s a tengerpart felől, azokon
9283 XXXV     |                   tengerpart felől, azokon a sziklavágányokon, amelyeken
9284 XXXV     |                sziklavágányokon, amelyeken a waráng harcosok szoktak
9285 XXXV     |                 sem lehet őket itten, mint a körülzárt várban levőket,
9286 XXXV     |             körülzárt várban levőket, mert a pagony tele van nagyszámú
9287 XXXV     |            nyájaikkal, s vaddal bővölkedik a rengeteg, ingyen termő gyümölcsöt,
9288 XXXV     |             gyümölcsöt, gesztenyét ontanak a vad fák; sziget ez a szárazföld
9289 XXXV     |               ontanak a vad fák; sziget ez a szárazföld közepén; egy
9290 XXXV     |                 sem, hogy felgyújtsa magát a védő szent erdőt. Talált
9291 XXXV     |                   Talált ki más furfangot.~A gallusok úgy győzték le
9292 XXXV     |                   de az erdőt megkímélték.~A trákok és szarmaták az ideszorított
9293 XXXV     |            ejtették meg: feláldozták értük a leányaikat, de megőrizték
9294 XXXV     |                    de megőrizték az erdőt.~A scordiakat az avarok éjjeli
9295 XXXV     |               saját nagy veszteségük árán.~A liburnokat a velencések
9296 XXXV     |             veszteségük árán.~A liburnokat a velencések úgy törték le,
9297 XXXV     |               rajtuk: úgy temették el őket a népek sírjába.~S mind e
9298 XXXV     |              maradt, hogy hítták nyelvükön a „szerelmet”, az „életet”,
9299 XXXV     |                   szerelmet”, az „életet”, a „halált”.~Amint a bóra megindult
9300 XXXV     |                 életet”, a „halált”.~Amint a bóra megindult a Vellebit
9301 XXXV     |                     Amint a bóra megindult a Vellebit felől, a bogumilok
9302 XXXV     |                megindult a Vellebit felől, a bogumilok alászálltak a
9303 XXXV     |                    a bogumilok alászálltak a mosszori hegyről a völgybe.~
9304 XXXV     |             alászálltak a mosszori hegyről a völgybe.~A néphit szerint
9305 XXXV     |                mosszori hegyről a völgybe.~A néphit szerint van egy völgy
9306 XXXV     |               néphit szerint van egy völgy a dalmata hegyvilágban, amelynek
9307 XXXV     |             szokott előtámadni ez égi rém: a bóra; indulását előre hirdeti
9308 XXXV     |                    indulását előre hirdeti a távoli zúgás; az ég sötétkék
9309 XXXV     |                  ég sötétkék színű lesz, s a távol hegyek mind közelnek
9310 XXXV     |                   mind közelnek látszanak; a szárnyasnép nyugtalanul
9311 XXXV     |           szárnyasnép nyugtalanul kóvályog a légben, s lármásan keres
9312 XXXV     |                 Előre tudják, hogy közelít a bóra.~A bogumilok összefogtak
9313 XXXV     |               tudják, hogy közelít a bóra.~A bogumilok összefogtak negyven
9314 XXXV     |                negyven vad tulkot, azoknak a szarvaik közé szurokba mártott
9315 XXXV     |        rőzsekötegeket szorítottak; s aztán a meggyújtott rőzsével a fejükön
9316 XXXV     |               aztán a meggyújtott rőzsével a fejükön szabadon bocsáták.
9317 XXXV     |                 fejükön szabadon bocsáták. A megriadt tulok a lángoló
9318 XXXV     |                 bocsáták. A megriadt tulok a lángoló köteggel a szarvai
9319 XXXV     |                   tulok a lángoló köteggel a szarvai között a széllel
9320 XXXV     |                  köteggel a szarvai között a széllel szembe nem futhatott;
9321 XXXV     |                 szembe nem futhatott; mind a széllel ellenkező irányba
9322 XXXV     |                   ellenkező irányba rohant a warángok erdejeibe, s ottan
9323 XXXV     |                  igyekezett ösztönszerűleg a legsűrűbb bozót közé menekülni,
9324 XXXV     |            szabaduljon. Ezzel felgyújtotta a bozótot, amelybe menekült.~
9325 XXXV     |                helyen gyulladt ki az erdő; a többit megtette a bóra.~
9326 XXXV     |                    erdő; a többit megtette a bóra.~Eleinte csak az alsó
9327 XXXV     |              kapott lángra; majd felfutott a tűz a fák mohos derekain,
9328 XXXV     |               lángra; majd felfutott a tűz a fák mohos derekain, a repkény
9329 XXXV     |                  tűz a fák mohos derekain, a repkény és vadszőlő venyigéin,
9330 XXXV     |                    az olajterhes lombokat. A bóra szította a lángot.
9331 XXXV     |                  lombokat. A bóra szította a lángot. Nemsokára tengerré
9332 XXXV     |            lánghullámokkal özönölve előre. A félezredes élőfák mennydörögve
9333 XXXV     |                mennydörögve durrantak szét a tűzben; a recsegés elnyomta
9334 XXXV     |                   durrantak szét a tűzben; a recsegés elnyomta a futó
9335 XXXV     |                tűzben; a recsegés elnyomta a futó fenevadak, a marhacsordák
9336 XXXV     |                 elnyomta a futó fenevadak, a marhacsordák bömbölését,
9337 XXXV     |                   valamennyit túlordította a dühöngő szélvész harsogása.
9338 XXXV     |                szélvész harsogása. Ez volt a pokoli dithyramb!~Az a vén
9339 XXXV     |                volt a pokoli dithyramb!~Az a vén ember ottan a mosszori
9340 XXXV     |            dithyramb!~Az a vén ember ottan a mosszori vártorony erkélyén
9341 XXXV     |            erkélyén gyönyörködve nézte ezt a Lucifernek való látványt!~–
9342 XXXV     |                Fújjad jobban! – kiáltozott a bórának. – Fújjad, hogy
9343 XXXV     |                    hogy megpukkadj bele!~S a szövetségestárs megfogadta
9344 XXXV     |                 szövetségestárs megfogadta a biztatást; gyorsan, rohammal
9345 XXXV     |                  rohammal hajtotta felfelé a lángokat a hegyoldalra,
9346 XXXV     |                hajtotta felfelé a lángokat a hegyoldalra, s aztán le
9347 XXXV     |                    hegyoldalra, s aztán le a mély völgyekbe. Elmúlt az
9348 XXXV     |               világosabb lett mint nappal, a távol Vellebit ormai úgy
9349 XXXV     |            tűzforgatagok támadtak, ezek is a szél menyasszonyai, minők
9350 XXXV     |                  szél menyasszonyai, minők a porforgatag, a víztölcsér;
9351 XXXV     |        menyasszonyai, minők a porforgatag, a víztölcsér; csakhogy atomjaik
9352 XXXV     |                 hanem szikra és zsarátnok; a forgószél égő oszlopokat
9353 XXXV     |              hullócsillagokkal szórta tele a világot, mikor két ilyen
9354 XXXV     |                    szembe nem szállhatott. A warángok sorsa meg volt
9355 XXXV     |                   Ezt nevezte Brankó vezér a maga módja szerinti hadviselésnek.
9356 XXXV     |               tartott az erdőégés; ezalatt a dühöngő szélvész végighajtotta
9357 XXXV     |             dühöngő szélvész végighajtotta a lángtengert a warángok valamennyi
9358 XXXV     |                végighajtotta a lángtengert a warángok valamennyi hegyein,
9359 XXXV     |             isztriai partvidékig elterjedt a tömjénillat az óriási oltárról,
9360 XXXV     |              Raguzában éjente nem lehetett a polgároknak békében aludni
9361 XXXV     |         polgároknak békében aludni miatta. A medve, farkas, hiúz elbújt
9362 XXXV     |                 medve, farkas, hiúz elbújt a barlangokba; a vad tulkok,
9363 XXXV     |                 hiúz elbújt a barlangokba; a vad tulkok, a csordamarhákkal
9364 XXXV     |                 barlangokba; a vad tulkok, a csordamarhákkal együtt,
9365 XXXV     |             ösztönüket követve, mind ahhoz a tengerszemhez menekültek
9366 XXXV     |            menekültek az égés elől, melybe a warángok rejték el a liburnáikat,
9367 XXXV     |                melybe a warángok rejték el a liburnáikat, s ott összevegyülve
9368 XXXV     |               bölénnyel, meghúzták magukat a víz alatt, csak az ezernyi
9369 XXXV     |                  szarvhordó fő látszott ki a víz színéről; ott rejtőztek
9370 XXXV     |                 rejtőztek el azalatt, amíg a szikrafelhők, a zsarátnokfergeteg
9371 XXXV     |              azalatt, amíg a szikrafelhők, a zsarátnokfergeteg végigtombolt
9372 XXXV     |             zsarátnokfergeteg végigtombolt a fejük felett.~E világromlás
9373 XXXV     |                    patak kiszáradt; még az a hegyi folyam is, mely a
9374 XXXV     |                    a hegyi folyam is, mely a warángok székhelyét körülfolyta.
9375 XXXV     |                   körülfolyta. Harmadnapra a lángtenger elérte a sziklapartot;
9376 XXXV     |            Harmadnapra a lángtenger elérte a sziklapartot; ahol nem talált
9377 XXXV     |                   még tovább is pusztított a fenyőerdőben: a szép szál
9378 XXXV     |                 pusztított a fenyőerdőben: a szép szál luc és bór, ha
9379 XXXV     |                  meggyullad, végigég, mint a fáklya; de az északi hegyoldal
9380 XXXV     |                 hegyoldal már fekete volt: a bükk, ha a koronája és a
9381 XXXV     |                    fekete volt: a bükk, ha a koronája és a kérge leégett,
9382 XXXV     |                   a bükk, ha a koronája és a kérge leégett, ott marad
9383 XXXV     |                    ott marad elszenesedve; a hideg szél, ahogy felszította,
9384 XXXV     |              felszította, úgy el is nyomja a tüzet; azok az erdők már
9385 XXXV     |                   már csak füstölögnek.~És a bóra még egyre süvölt: negyednap
9386 XXXV     |                egyre süvölt: negyednap van a legnagyobb haragjában.~–
9387 XXXV     |                 cimborám, Tvartkó! – mondá a negyedik napon Brankó a
9388 XXXV     |                    a negyedik napon Brankó a főkapitányának. – Nekünk
9389 XXXV     |                   Ma még jó szövetségesünk a bóra; a hamut, pernyét mind
9390 XXXV     |                  jó szövetségesünk a bóra; a hamut, pernyét mind az ellenség
9391 XXXV     |                fújja. Ha késedelmeskedünk, a warángok támadnak meg minket
9392 XXXV     |               warángok támadnak meg minket a leégett erdőn keresztül,
9393 XXXV     |               valamerre.~– Én megyek veled a pokolba is – mondá a junákok
9394 XXXV     |                 veled a pokolba is – mondá a junákok kapitánya –, s ha
9395 XXXV     |                akarod, megfogom az ördögöt a szarvánál; de megmondom
9396 XXXV     |                  hogy örömestebb harcolnék a kameráni hétfejű sárkánnyal,
9397 XXXV     |                hogy keresztülgázoljak ezen a még füstölgő erdőn, ahol
9398 XXXV     |                    füstölgő erdőn, ahol ha a hátamra kötök egy nyers
9399 XXXV     |                  egy nyers berbécset, mire a tisztásra kilyukadok, kész
9400 XXXV     |                    nyers kecskebőrt kössön a lábára; a füst ellen a száját
9401 XXXV     |                kecskebőrt kössön a lábára; a füst ellen a száját ecetes
9402 XXXV     |              kössön a lábára; a füst ellen a száját ecetes kendővel kösse
9403 XXXV     |                ecetes kendővel kösse be, s a pajzsát takarja be frissen
9404 XXXV     |                tulok irhájával, azt tartsa a feje fölé.~– Megtesszük,
9405 XXXV     |                  pedig futtass egy követet a velencések vezéréhez, hogy
9406 XXXV     |                   amíg mi szemben támadunk a warángokra, ő a maga vitézeivel
9407 XXXV     |                   támadunk a warángokra, ő a maga vitézeivel lábtókon
9408 XXXV     |           vitézeivel lábtókon mászassa meg a sziklavágányokat a tengeri
9409 XXXV     |            mászassa meg a sziklavágányokat a tengeri oldalról, s fogja
9410 XXXV     |                 fogja az ellenséget hátba.~A parancs végre lett hajtva.~
9411 XXXV     |                 Brankó vezér maga adta meg a példát a junákjainak, hajítókelevézét
9412 XXXV     |               vezér maga adta meg a példát a junákjainak, hajítókelevézét
9413 XXXV     |                   és pajzsát ragadva, hogy a leégett erdőbe betörjön.
9414 XXXV     |                   leégett erdőbe betörjön. A föld még izzott a lábaik
9415 XXXV     |                betörjön. A föld még izzott a lábaik alatt, a holt szén
9416 XXXV     |                 még izzott a lábaik alatt, a holt szén recsegett, a hamu
9417 XXXV     |                     a holt szén recsegett, a hamu még szikrákat vetett
9418 XXXV     |                 fel minden lépés nyomán, s a füstölgő fatörzsek keserű
9419 XXXV     |             fatörzsek keserű bűze fojtotta a torkaikat; de azért merészen
9420 XXXV     |               mélyébe.~Nem Isten temploma: a pokol temploma volt az már.~
9421 XXXV     |                pokol temploma volt az már.~A félezredes óriások koromfeketén,
9422 XXXV     |            lecsonkult ágakkal, melyek mint a kétségbeesés karjai merednek
9423 XXXV     |                   tömpölyökben még táncolt a veres láng, ahová a fenyőkből
9424 XXXV     |                táncolt a veres láng, ahová a fenyőkből kifőtt szurok
9425 XXXV     |               kifőtt szurok összefutott, s a végig ledőlt faderék hosszában
9426 XXXV     |               lángolt: azt nem olthatta el a szél; úgy kellett a tüzet
9427 XXXV     |            olthatta el a szél; úgy kellett a tüzet elfojtani ráterített
9428 XXXV     |                 tovább haladnak az erdőbe, a hőség annál fullasztóbb
9429 XXXV     |                   megszólal, azt megfojtja a füst. Egy-egy odvas fa,
9430 XXXV     |               előtt talál, ugyan eltemeti. A rézsisak és a pajzs égetni
9431 XXXV     |                    eltemeti. A rézsisak és a pajzs égetni kezdi a koponyát
9432 XXXV     |                    és a pajzs égetni kezdi a koponyát és a vállat.~Csak
9433 XXXV     |                 égetni kezdi a koponyát és a vállat.~Csak előre!~Amint
9434 XXXV     |              közepét már elérték, kezdenek a zárt sorok bomlani; egy-egy
9435 XXXV     |              seregnek. Itt már leoldhatják a kötelékeket arcaikról: a
9436 XXXV     |                   a kötelékeket arcaikról: a füst a fejök felett száll
9437 XXXV     |              kötelékeket arcaikról: a füst a fejök felett száll el. Hanem
9438 XXXV     |               fejök felett száll el. Hanem a csergedező patak ponorja
9439 XXXV     |                 csepp víz nincs benne; még a fenekén lakó eskarapok is
9440 XXXV     |           eskarapok is oda vannak száradva a sziklákhoz.~Tovább! Előre!~…
9441 XXXV     |               sziklákhoz.~Tovább! Előre!~… A waráng nép, amint az erdőket
9442 XXXV     |                  nincs többé erdő? Nincsen a világon hely a számukra
9443 XXXV     |                     Nincsen a világon hely a számukra többé.~A tengeren
9444 XXXV     |             világon hely a számukra többé.~A tengeren át nem menekülhetnek
9445 XXXV     |              tengeren át nem menekülhetnek a liburnáikkal, mert azt a
9446 XXXV     |                   a liburnáikkal, mert azt a velencei és raguzai hajóhad
9447 XXXV     |                kell bevárni napjaik végét.~A pusztító tűz házaikból is
9448 XXXV     |                 őket, városuk porrá égett; a kis folyam, mely kertjeik
9449 XXXV     |                  kertjeik között elfutott, a tengerszemhez bujdosva,
9450 XXXV     |                    tengerszemhez bujdosva, a nagy tűz alatt medre fenekéig
9451 XXXV     |                 három nap óta már nem volt a szomjukat mivel csillapítani.
9452 XXXV     |                    tejelő állat nem maradt a gazdájánál. A gyermeknép
9453 XXXV     |                   nem maradt a gazdájánál. A gyermeknép éhezik, s nincs
9454 XXXV     |             Leégett városukon túl terül el a sziklákkal borított fennsík,
9455 XXXV     |               borított fennsík, melyen túl a hegyoldal abba a mély ismeretlen
9456 XXXV     |                melyen túl a hegyoldal abba a mély ismeretlen völgybe
9457 XXXV     |            hanyatlik alá, amelynek „gerli” a neve. Ezen a kopár téren
9458 XXXV     |              amelynek „gerli” a neve. Ezen a kopár téren vannak összegyülekezve
9459 XXXV     |                 vezér tartja fenn közöttük a rendet. Apja halála után
9460 XXXV     |                   ifjú hős még nem tett le a szabadulásról. Amint az
9461 XXXV     |               tűrtek.~Még várni kell, mert a vihar szembe hordja a pernyét,
9462 XXXV     |                 mert a vihar szembe hordja a pernyét, a harcolók megvakulnak
9463 XXXV     |                   szembe hordja a pernyét, a harcolók megvakulnak tőle.~
9464 XXXV     |                    nem várt az ő idejükre, a bóra az ő szövetségese volt.~
9465 XXXV     |                volt.~Alkonyra járt az idő, a szélvészes ég bíborvörösben
9466 XXXV     |                 felzúdult az égett erdőből a közelgő bogumil sereg csataordítása.
9467 XXXV     |              Előtte járt egy fekete felhő, a léptei nyomán felvert szénpor,
9468 XXXV     |                nyomán felvert szénpor, mit a szélvész gomolygatva hajtott
9469 XXXV     |               tömegbe gyűlt warángok felé.~A közelgő ellenség láttára
9470 XXXV     |                    iszonyú visítás tört ki a warángok csapatjából, némely
9471 XXXV     |                erőszakosan kiszakítá magát a férfiak sorai mögül, s eléje
9472 XXXV     |               rohannak, mert szomjaznak, s a szomj őrültté teszen. Azt
9473 XXXV     |                 egy bogumil harcost; egyik a karját kapja el, másik a
9474 XXXV     |                   a karját kapja el, másik a lábszárát szorítja át, míg
9475 XXXV     |                 lábszárát szorítja át, míg a harmadik a fejét öleli magához,
9476 XXXV     |                szorítja át, míg a harmadik a fejét öleli magához, s késsel
9477 XXXV     |                   az ereit; úgy isszák meg a vérét. Nem törődnek vele,
9478 XXXV     |                    kard, lándzsa, csakhogy a szomjukat elolthatták egyszer,
9479 XXXV     |             szomjukat elolthatták egyszer, a százszoros szomjat.~Felséges
9480 XXXV     |           ellenséget azzal köszöntik, hogy a vérét isszák!~Az eumenydák
9481 XXXV     |                nyíllal, szekercével rohant a tusába, s küzdött vakmerően,
9482 XXXV     |                 egy zárt harcvonal küzdött a középen. Ötszáz waráng vitéz –
9483 XXXV     |             középen. Ötszáz waráng vitéz – a javából – Solom vezetése
9484 XXXV     |                 magukból, melynek két vége a meredek gerli párkányára
9485 XXXV     |               Minden harcos hozzákapcsolta a rézöve láncánál fogva magát
9486 XXXV     |                rézöve láncánál fogva magát a fegyvertársához; egyik ércpajzs
9487 XXXV     |            fegyvertársához; egyik ércpajzs a másikat érte. A hátuk mögött
9488 XXXV     |                   ércpajzs a másikat érte. A hátuk mögött hagyott térben
9489 XXXV     |                    voltak az asszonyaik és a gyermekeik.~Solom mögött
9490 XXXV     |          gyermekeik.~Solom mögött ott állt a két ifjú felesége: a Darinkának
9491 XXXV     |                  állt a két ifjú felesége: a Darinkának volt egy hatéves
9492 XXXV     |                   aki már nyilazni tudott; a másik asszony még szoptatta
9493 XXXV     |                másik asszony még szoptatta a kicsinyjét; az nem vehetett
9494 XXXV     |          kicsinyjét; az nem vehetett részt a harcban.~Ezt a félkört ostromolta
9495 XXXV     |              vehetett részt a harcban.~Ezt a félkört ostromolta kétezer
9496 XXXV     |                    csapatban jöttek; egyik a középnek, kettő a két szárnynak.
9497 XXXV     |                    egyik a középnek, kettő a két szárnynak. Mindegyik
9498 XXXV     |                  tartotta magát, s letörte a háromszög élét tizedíziglen.
9499 XXXV     |                élét tizedíziglen. De végre a két széle megtört a túlerő
9500 XXXV     |                  végre a két széle megtört a túlerő alatt, s akkor az