| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] avignoni 1 avult 1 avval 1 az 2997 azalatt 19 azáltal 4 azariás 1 | Frequency [« »] ----- ----- 9803 a 2997 az 1289 s 1175 hogy 1080 nem | Jókai Mór A három márványfej IntraText - Concordances az |
bold = Main text
Rész grey = Comment text
1501 XVIII | Hogyan lehet nagy távolból az ellenséget elejteni, gyorslábú
1502 XVIII | meg? Azért, hogy megegyék. Az erősebb ember megölte a
1503 XVIII | bizony. Ez mind igaz; mert az anyám mondta.~A hosszúfejűek
1504 XVIII | rázúdította a tengert a földre. S az özönvízzel elseperte az
1505 XVIII | az özönvízzel elseperte az egész ivadékot. Eddig az
1506 XVIII | az egész ivadékot. Eddig az igaz történet. Ezt elhiheted.
1507 XVIII | beszélt. Most következik az én álomlátásom, ami az éjjel
1508 XVIII | következik az én álomlátásom, ami az éjjel a szememre szállt.
1509 XVIII | éreztem én azon, mint mikor az ember egy szép fehér hattyút
1510 XVIII | fehér hattyút lelő röptében. Az is de szép állat! Hanem
1511 XVIII | egész nemzetség volt, mely az „r” betűt nem mondta ki,
1512 XVIII | bizonnyal a kiirtatást. Leöltük az utolsó gödölyéig. Aztán
1513 XVIII | mondja.~– De most is számban az íze.~– Ne mondj már több
1514 XVIII | leterített medvebőrökre, az asszonyok a lombból vetett
1515 XVIII | Nekem úgy tetszett, mintha az egész barlang ingana, rengene
1516 XVIII | földrengető csattanás riasztja fel az egész alvó népet. Az egyik
1517 XVIII | fel az egész alvó népet. Az egyik kőtevő (az amelyik
1518 XVIII | népet. Az egyik kőtevő (az amelyik most is a földön
1519 XVIII | a tűz körül fekvők majd az egyik, majd a másik oldalról
1520 XVIII | felugráltunk, s menekültünk az első lonkára. A barlangban
1521 XVIII | lángba borult minden. Ha az bele talál kapni a felhalmozott
1522 XVIII | álmodtam, te golyhó! Csak az apám, a nagy király nem
1523 XVIII | király nem vesztette el az eszét. Hatalmasan ordítá
1524 XVIII | Arrarerrerrirrirorrorurrur!”~– Hajh te! Mit tesz az?~– Ez azt teszi, hogy szaladjon
1525 XVIII | tóból.~– Okos ember volt az a te álomapád. Vajon hogy
1526 XVIII | balog”, – „kesely”, az asszonyokat „szemők”, – „
1527 XVIII | boglyos”. Neve csak az egy királynak volt „Kaján”.
1528 XVIII | barlangfolyosón át, amit az magának a hegyek alatt ásott,
1529 XVIII | odújából kizavart, úszott az áradó vízzel együtt, amerre
1530 XVIII | áradó vízzel együtt, amerre az nyomta fölfelé, az egymásra
1531 XVIII | amerre az nyomta fölfelé, az egymásra következő barlangokon
1532 XVIII | látott maga előtt, mely az égő barlangból terjengett,
1533 XVIII | medvefővel azt gondolta, hogy az ott „napvilág”, s mind odarohant,
1534 XVIII | belőletek?~– Mi felfutottunk az első lonkára, s hirtelen
1535 XVIII | irtóharc a két fenevad, az ember és a medve között.
1536 XVIII | meztelen vadaktól. Ebből támadt az ádáz haláltusa, amelynek
1537 XVIII | barlang torka egyre okádta az utóbb tóduló szörnyetegeket,
1538 XVIII | szörnyetegeket, s azok nemsokára az elesett társaik testhalmazára
1539 XVIII | testhalmazára hágva elérhették az első lonka szélét, úgyhogy
1540 XVIII | kövekkel agyba-főbe verhettük. Az asszonyok hordták a köveket.~–
1541 XVIII | erősebb.~– Vajon ki lehetett az?~– A tenger. Az alulról
1542 XVIII | lehetett az?~– A tenger. Az alulról felnyomuló özönvíz,
1543 XVIII | kezdett beömleni a barlangba. Az első dolga az volt, hogy
1544 XVIII | barlangba. Az első dolga az volt, hogy a barlang aljában
1545 XVIII | emelkedik a barlang feneke, az egymáson heverő vadakkal,
1546 XVIII | folyvást magasabbra. Elébb az első lonkát takarja el,
1547 XVIII | harsogva, s arra elkezdett az egész hullatömeg sebesen
1548 XVIII | hullatömeg sebesen forogni az örvény sodrától, ahogy annak
1549 XVIII | második lonkát is meghaladta, az ott tomboló medvéket is
1550 XVIII | csattogtak a kemény koponyákon, az asszonynép sikoltott, a
1551 XVIII | sziklák rázkódtak. Fogyott az élet. Egyre magasabbra nőtt
1552 XVIII | hágott a vízár, már csak az a halom állott ki belőle,
1553 XVIII | nemzetségem hulladombján álltam. Az égő farakásnak csak a hegye
1554 XVIII | feje keskenyebb. Ah, ez az én párom, ez van nekem szánva.
1555 XVIII | mellel vártam be, s míg az engem rettentő karjával
1556 XVIII | harcom, te meg belemarkoltál az üstökömbe, s addig tépáztál,
1557 XVIII | akartál tépni a tövéből, az nem a fehér medvének a nyelve,
1558 XVIII | medvének a nyelve, hanem az én kontyom volt.~Erre aztán
1559 XVIII | valami jutott Darinkának az eszébe.~– Te! hallod-e?
1560 XVIII | Te! hallod-e? Ha te annak az emberevők királyának a fia
1561 XVIII | Darinka össze is szorította az ajkait azonnal.~ ~Kritikus.
1562 XVIII | jámbor Solom királyfinak az egész paleontológiai megfejtést.
1563 XVIII | melyben egyedüli magánhangzó az „r” betű.~Szerző. De kérem „
1564 XVIII | volna még a nyelvüket, ha az akadémiájukat felállíthatják?~ ~–
1565 XVIII | élelmiszereiket, s átkúsztak az újon tört résen.~Hosszú,
1566 XVIII | a falai kormosak voltak, az itt járó-kelők fáklyái füstjétől.
1567 XVIII | alatt járásuk óta, arra az eszközre majd csak akkor
1568 XVIII | hasogatták azonnal a fáklyáikat. Az élelmiszerük is fogytán
1569 XVIII | kerek tómedence, miként az első barlangban; csakhogy
1570 XVIII | Szálljunk csak le a mélységbe.~Az őslakók gondoskodtak lépcsőkről,
1571 XVIII | meredek sziklafaltól. Ámde az egész völgyfenéket alatta
1572 XVIII | félelmes ködbe leszállni, hogy az átjárót keresse? Nem fölötte,
1573 XVIII | folyamnak; fittyet hányva az ő egész felséges haragjának!~–
1574 XVIII | fáklyát – mondó Solom. – Te az egyikkel maradj itt a parton,
1575 XVIII | a gázlót.~S azzal fogta az egyik fáklyát, s nekiment
1576 XVIII | A Darinka is megtalálta az utat.~– Jaj te! Olyannak
1577 XVIII | közepett szivárványos volt az arculatod azután, hogy bementél
1578 XVIII | lehet a templom, amiben az Isten lakik.~– Hát én éppen
1579 XVIII | nyúlt alá a sziklafenékig, s az a Bludárt kétfelé osztotta.
1580 XVIII | Bludárnak a Branta folyó: az vezet engem a „tüzes szentek”
1581 XVIII | férfi, akit tusára hívok, az asszony, akitől csókot kérek,
1582 XVIII | Eredj kölyök! Törüld meg az orrod!”~Már erre a fogadásra
1583 XVIII | helyütt lapos volt, de széles; az egész üreget azonban úgy
1584 XVIII | azonban úgy eltorlaszolta az egymás hegyére-hátára tolt
1585 XVIII | egyre hányta ki magából az elnyelt cölöpöket, s a vágtató
1586 XVIII | tüzelőnek és fáklyának való.~– Az sem lett volna baj, ha a
1587 XVIII | biztató Solom Darinkát –, az oldalamra tekert kötél földi
1588 XVIII | folyam túlsó partjára megint.~Az pedig ez idő szerint lehetetlenség
1589 XVIII | barlang padlásáig elzárta az átjárást; a folyam alatta
1590 XVIII | elébb szerezzünk ennivalót az utadra.~Volt abban válogatás:
1591 XVIII | dalmáciai rákok, amiknek akkora az ollója, mint egy kisgyerek-kéz.~
1592 XVIII | siessenek ide hozzám; mert az a sok gerenda, deszka, cölöp,
1593 XVIII | maradt.~Amint elgondolkozott az állapotján, rájött lassankint,
1594 XVIII | lassankint, hogy nemcsak az a veszedelem fog abból származni,
1595 XVIII | megtelnek vízzel; hanem még az is, hogy a főágból elszorított
1596 XVIII | mellékágba fog tódulni; s akkor az a kis vidám patak, ami a
1597 XVIII | hegyi zuhataggá alakul át, s az ő prófétáját ott remetebarlangostól
1598 XVIII | munkához: széjjelszedni az összetorlódott gerendahalmazt;
1599 XVIII | gondolt már, hogy felgyújtja az egész fahalmazt. De akkor
1600 XVIII | utat szabadítani, akkor az áradás veszélye megszűnik:
1601 XVIII | víz magától felemeli majd az egész fatömeget, ha még
1602 XVIII | gerendatömeg magához rántja az emberi testet, úgy, hogy
1603 XVIII | rést, ahol a világosság az egymáshoz záródó gerendák
1604 XVIII | hézagai között átszűrődött. Az éppen elég volt, hogy a
1605 XVIII | hordta ide. Bizonyos, hogy az egész medrét azzal töltötte
1606 XVIII | felszikrázott. A tűzkő és az acél a víz alatt is szikrát
1607 XVIII | ad. De hát tűzkőből van az a cölöp? Fának látszik,
1608 XVIII | látszik, és mégis kova. Az újabb ütések ismételték
1609 XVIII | kiknek minden eszközük az élesre köszörült kő volt?
1610 XVIII | élesre köszörült kő volt? Az égerfacölöp azóta maga is
1611 XVIII | törte a fejét azon, hogy az úszó fatömeget feltartóztató
1612 XVIII | fatömeg lassankint úgy elzárta az alacsony padmalyú ponort,1
1613 XVIII | kezdődött.~Solom most már az időszámítással sehogy sem
1614 XVIII | elküldte, semmi rend sem volt az életében. Nehéz, fárasztó
1615 XVIII | után elnyomta akaratlanul az álom. Az is rövid volt.
1616 XVIII | elnyomta akaratlanul az álom. Az is rövid volt. Amint fölébredt,
1617 XVIII | tetszett olyan hosszúnak ez az idő, mert az álom kerülte
1618 XVIII | hosszúnak ez az idő, mert az álom kerülte a szemeit.
1619 XVIII | fölött feküsznek. Elővették az egyedüllét rémségei. Amíg
1620 XVIII | észrevette, hogy nincsen egyedül. Az örök sötétségnek lakosai
1621 XVIII | így okoskodá ki: hogy ha az Isten itt a mélység fenekén
1622 XVIII | embernek is el kell igazodni az ő nyomdokain.~Kedve támadt
1623 XVIII | nyomdokain.~Kedve támadt az élethez megint. Lement a
1624 XVIII | még tovább is fogják vinni az izenetet. Majd meglátja
1625 XVIII | meglátja azokat a remeteodúból az ott merengő próféta a patak
1626 XVIII | s arról megtudja, hogy az a varázskabala, amit maga
1627 XVIII | pontosan teljesül. Csak az utolsó van még hátra. Az
1628 XVIII | az utolsó van még hátra. Az lesz a legnehezebb: de az
1629 XVIII | Az lesz a legnehezebb: de az lesz aztán „minden a mindenekben”.~
1630 XVIII | mélységben a sziklák alatt! Pedig az volt. Darinka jött vissza.
1631 XVIII | volt. Darinka jött vissza. Az ő fáklyája volt a csillag.
1632 XVIII | fáklyája volt a csillag. Az ő dala a pacsirtaének.~
1633 XVIII(1)| minisztertől, így nevezik az olyan sziklaüreget, melybe
1634 XIX | Van tüzelőfájuk elég. S az is bizonyos, hogy a bujdosó
1635 XIX | utat; gyakorlott bányásznép az egész: teljes életét abban
1636 XIX | sziklán keresztül törje az utat. Ezt sem mélység, sem
1637 XIX | tartóztatja. Emberész és embererő az időtlen időkben is tudott
1638 XIX | próféta így parancsolta.~Az a próféta pedig ott ül a
1639 XIX | rajzolgatja a tengerfövénybe az apály idején a bűvös vonalakat,
1640 XIX | tudja, minő babonára való az?~Itt nem látogatja meg senki:
1641 XIX | senki: börtöne ez a völgy. Az ösvény egyik végét a tenger
1642 XIX | passiójátékban ő fogja képviselni az ördögöt. A világot elcsábító
1643 XIX | a szerep abból áll, hogy az ördög vitatkozik az angyallal.
1644 XIX | hogy az ördög vitatkozik az angyallal. Végül aztán az
1645 XIX | az angyallal. Végül aztán az ördög természetesen legyőzetik,
1646 XIX | és Tirimir pedig keresték az elveszett asszonyokat, lányokat,
1647 XIX | karácsonyéji nagy mészárlás az ő suhancaiknak a munkája
1648 XIX | waráng legények vezették az ostrom visszaverésénél.
1649 XIX | bogumilok ott leskődtek az erdőben egész gyertyaszentelőig;
1650 XIX | hogy a gyilkos ellenség, az ő pereputtyukkal együtt
1651 XIX | bányaaltárnákon keresztül szökött meg az ő bosszújok elől. Hogy az
1652 XIX | az ő bosszújok elől. Hogy az asszonyok, leányok kellettek
1653 XIX | leányok kellettek nekik, az talált magyarázatot; de
1654 XIX | egymás ellen keseredve.~S az ingerültség nyilatkozatai
1655 XIX | egy-egy csapat harcos majd az egyik, majd a másik félről
1656 XIX | nyájat erővel elhajtott. Az egyik nap az egyik tette,
1657 XIX | elhajtott. Az egyik nap az egyik tette, a másik nap
1658 XIX | másik. Ezt nevezték abban az időben diplomáciai értekezésnek.
1659 XIX | jurjendán” ünnep. Ez akkor az egész kereszténységre nézve
1660 XIX | nézve a Balkán-félszigeten az általános béke napja volt.
1661 XIX | forrás őre; aki annyira vitte az állatszelídítést, hogy a
1662 XIX | Dávid király és Tvartimir, az archizsupán. A békefa, az
1663 XIX | az archizsupán. A békefa, az olajág volt mindkettő kezében.~–
1664 XIX | pusztítják a te vitézeid az én országomat? – kérdezé
1665 XIX | miért dúlnak a te junákjaid az én tanyámon? – mondá Dávid.~–
1666 XIX | Dávid.~– Felelj elébb te az én kérdésemre.~– Azért,
1667 XIX | mért nem küldöd nekem haza az én fiamnak, Solomnak a fejét,
1668 XIX | De nemhogy én tartogatnám az ő fejeiket dugaszban, de
1669 XIX | dugaszban, de ők vitték el az én váramból valamennyi asszonyát,
1670 XIX | asszonyát, leányát, gyermekét az én népemnek. Hová dugtad
1671 XIX | Bizony esküszöm neked az új Istenre meg a régi istenekre,
1672 XIX | istenekre, hogy énhozzám vagy az én országom tájékára nem
1673 XIX | nem tudom, a te fiad meg az ő társai hova lettek? merre
1674 XIX | hivatkozni hamis hittel az istenekre annyi volna, mint
1675 XIX | páskaünnep után folytatni fogják az ellenségeskedést.~
1676 XX | hegyvidéki kisebb városaiban az az őskeresztyén világból
1677 XX | hegyvidéki kisebb városaiban az az őskeresztyén világból fennmaradt
1678 XX | felállíttatik a templomban, az összegyűlt nép előtt az
1679 XX | az összegyűlt nép előtt az angyal és az ördög egymással
1680 XX | összegyűlt nép előtt az angyal és az ördög egymással szóharcot
1681 XX | magasztos ünnepély volt.~Az angyal hivatalát rendesen
1682 XX | igen háládatos feladat. Az ő segítségére van az ó-
1683 XX | feladat. Az ő segítségére van az ó- és újszövetség könyve,
1684 XX | iratai, a mártírok példái, az apostolok élete, a Messiás
1685 XX | táborkarok gyanánt egyfelől az egyházi rendek, a szerzetesek
1686 XX | másfelől a szent szüzek, az apácák, kik magasztos zsolozsmáikkal
1687 XX | belevágnak a vitába, mikor az ördög nagyon fennen kezd
1688 XX | testvérek” közül, aki abban az évben legnagyobb vétket
1689 XX | a szent fogadalom, vagy az egyházi fegyelem ellen.~
1690 XX | fejedelmével, s ez is gyönyörűség az ördögnek.~Ki lett volna
1691 XX | ezek a sapphicusok valóban az ördög citerái!~Őneki kellett
1692 XX | megaláztatni: például szolgálni az egész gyülekezet előtt.~
1693 XX | egész gyülekezet előtt.~Az egész gyülekezet csupa nőkből
1694 XX | kővé vált apácák, azután az olyanok, akik még érzékenyek,
1695 XX | a megrémítésére szolgál az ördögnek ily módon való
1696 XX | megfenyíttetése.~Fenn a templomban az üdvözítő koporsója van felállítva,
1697 XX | a virrasztó angyalokat.~Az egyik angyal szent Kekharizméne.~
1698 XX | a legmagasabb foka.~Csak az őrjöngők maradtak lenn a
1699 XX | lenn a katakomba zárkáiban. Az ördög bukása különben is
1700 XX | mindig bizonyos, de különösen az, midőn az angyal szószólója
1701 XX | de különösen az, midőn az angyal szószólója oly hatalmas
1702 XX | van felállítva, mivelhogy az ördögnek a templomba bejönni
1703 XX | mennyezetes trón, melyen az igazságosztó nemtőt jelképező
1704 XX | győztesnek fog jutalmul átadni, s az elbukottat elítéli.~A mai
1705 XX | templom hajója, s annak az ajtójánál áll őrt a legidősebb
1706 XX | kérdi tőle: – Ki vagy?~– Az angyalok küldötte – felel
1707 XX | főapáca kinyitja előtte az ajtót, s bebocsátja a férfialakot
1708 XX | gyászát jelképezi, fején az a gömbölyű, magas nemezsüveg,
1709 XX | utcáján, azután leborul arcra az idvezítő koporsója előtt,
1710 XX | cinterem közepén ott áll az ördög.~Nem a csuhás remete,
1711 XX | háromszínű selyemkendő; az egyik nadrágszára hosszában
1712 XX | mester biztosan érezte magát az ifjonc himpellér ellenében.~–
1713 XX | megszólalni énelőttem?~– Az én nevem Asmodái: a szerelemnek
1714 XX | szívek édes fájdalmának, az álmok nyugtalanságának,
1715 XX | gyönyörök keserűségének, az örökké égő tűznek démona,
1716 XX | angyal leküzdte Azráelt, az óriások apját. Akinek a
1717 XX | érintkezéséből támadtak az Elihudok és Nephitimek,
1718 XX | emberöltő időig, amidőn az örök tűzre vettetnek?~–
1719 XX | magam élek, mert én vagyok az élet, én a szerelem nemtője.
1720 XX | ott nem vagyok, nem olvad az meg. Én vagyok a világon
1721 XX | a lélek: ott vagyok én! Az örökké alkotó szerelem.~–
1722 XX | Onufriosz. – Nem te voltál-e az a gonosz szellem, aki Évát
1723 XX | aki Évát elcsábítottad, s az első emberpárt bűnbe ejtetted?~–
1724 XX | Nem te vagy-e a szerzője az első háborúságnak az emberek
1725 XX | szerzője az első háborúságnak az emberek között, nem a szerelem
1726 XX | férfi tartsa meg házastársul az ikerhúgát, és éljenek, mint
1727 XX | földi gyönyört megtagadva, az elveszett paradicsomot visszaszerezzék
1728 XX | Aragónia királyának, hogy az abelonitákat tűzzel-vassal
1729 XX | legmagasabb helyről lett kimondva az ítélet, hogy Ábel megérdemelte
1730 XX | Kain csak azt tette, amit az aragóniai király.~Lubomira
1731 XX | hogy fejét ne csóválja: ez az ördög nagy dialectikus!~–
1732 XX | nem Kain szaporította el az emberi nemzetet, hanem a
1733 XX | harmadik szülött, „Seth”? Ennek az utódai népesítették meg
1734 XX | csak, míg Ádám apánk élt. Az ő halála után a Seth-ivadék
1735 XX | juthattak többé.~– Ez mind az én állításomat igazolja.
1736 XX | ebből a keverékből támadt az emberi nemzet, és ezért
1737 XX | ki a midianita nők által az Izrael fiait bálványimádásra
1738 XX | nem gyújtom Dávidnál?~– Az a vér, melyet Heródes bűnös
1739 XX | megszabadította Mardokéust és az egész Izrael népét a babiloni
1740 XX | a babiloni szolgaságban az átkozott Hámán bosszújától,
1741 XX | átkozott Hámán bosszújától, hát az nem én voltam-e ismét? Kilehelte
1742 XX | szerelem nemtője, Asmodái?~Az ifjú oly hévvel szónokolt,
1743 XX | vádra éppen fittyet vetett az ujjaival Asmodái.~– Óh tudós
1744 XX | a gyülekezetben.~Ki volt az? Ki lehetett az a szentségtörő,
1745 XX | Ki volt az? Ki lehetett az a szentségtörő, aki ez ünnepélyes
1746 XX | arca volt lángveres. Tán az ő ajkáról szabadult volna
1747 XX | meg: a nagy tudós Kaábot, az Izrael prófétáját Arábiában
1748 XX | csupa aranymondásokkal. És az az egész aranybánya egy
1749 XX | aranymondásokkal. És az az egész aranybánya egy szerelmi
1750 XX | káprázik, ama ravatalra; az meg fogja neked mondani,
1751 XX | mondani, hogy egy csóknak az értéke „harminc ezüstpénz”,
1752 XX | csókért, mellyel elárulta az Idvezítőjét.~Ezzel a szóval
1753 XX | szóval ismét felülkerült az angyal képviselője az ördögön.~
1754 XX | felülkerült az angyal képviselője az ördögön.~Az erre támadt
1755 XX | képviselője az ördögön.~Az erre támadt csendességben
1756 XX | hatalmas hangon?~Asmodái az allelujahangra lekapta a
1757 XX | ajtajából a templomba.~– Az ördög megtért! – mormolták
1758 XX | ördög megtért! – mormolták az apácák elszörnyedve.~De
1759 XX | fölénnyel folytatá Onufriosz az exorcisálást.~– Állj fel,
1760 XX | most mindjárt ő lesz itt az úr.~Onufriosz szólt.~– Nem
1761 XX | kalendáriuma volna, annak az ünnepnapjait töltenék be,
1762 XX | Nemde nem a szerelem volt-e az oka, hogy most a kereszténység
1763 XX | nem, mint ahogy nem oka az almafa az Ádám Éva esetének.
1764 XX | ahogy nem oka az almafa az Ádám Éva esetének. Mi köze
1765 XX | a keresztény világ fele az én pártomon van. Bocsássuk
1766 XX | titkos szavazásra bízzuk az eldöntést, és ha te magad
1767 XX | esküszöm Vénuszra, hogy az egyik urna üresen marad.~
1768 XX | esküszöl?~– No hát ki ő? Az esthajnalcsillag az égen.
1769 XX | ki ő? Az esthajnalcsillag az égen. Ott találod a nevét
1770 XX | vezette Betlehembe. Amíg az ég áll, mindig legfényesebb
1771 XX | Szállj le csak onnan az égből! Ahol semmi kereseted
1772 XX | démona nem én vagyok, hanem az öcsém, a púpos hátú Belfegór.
1773 XX | lenni, s elvállalom még az öcsém védelmezését is. Tehát
1774 XX | szerelemféltés bosszúja veszíté el az utolsó gót király kezéről
1775 XX | koronázása éjszakáján.~– Az nem az én hibám! De hát
1776 XX | koronázása éjszakáján.~– Az nem az én hibám! De hát ha te a
1777 XX | elvesztében, én ugyanannak az érdemét teszem ellensúlynak
1778 XX | másik serpenyőbe. Vajon nem az alig múlt időkben történt-e
1779 XX | katapultáikkal romba dönteni? Nem az ostromló sereget pusztitotta-e
1780 XX | ostromló sereget pusztitotta-e az éhhalál és a dögvész? Szégyenszemre
1781 XX | kellett volna felhagyniok az ostrommal, ha nem jövök
1782 XX | ostrommal, ha nem jövök én, meg az öcsém, Belfegór a segítségükre.
1783 XX | magát. Majd torkára lesz az forralva azonnal!~– No ugyan
1784 XX | vascsaptatóban. Hát nem ezekben az években történt-e meg éppen,
1785 XX | keresztény világ? S mi volt az oka? Raymond szerelme Sybillához,
1786 XX | Balduin király húgához, melyet az nem viszonzott. Ezért lett
1787 XX | viszonzott. Ezért lett árulóvá az egész kereszténység ellen
1788 XX | lovainak patkói tapossák az idvezítő sírját. S most
1789 XX | támadt a gyülekezetben. Az apácák között voltak tört
1790 XX | akik eloltogatjátok? Ha az én ihletemre hallgat Sybilla
1791 XX | megmenti Jeruzsálemet! Hát tedd az egyik serpenyőbe a szent
1792 XX | nagyravágyás démona volt az. S ahhoz nekem semmi közöm.
1793 XX | rosszat; de ugyanannyi jót is. Az emberi vér csodálatos keveredése
1794 XX | vér csodálatos keveredése az oka annak, hogy ugyanazon
1795 XX | ugyanazon szellem megszállásától az egyik félistenné emelkedik,
1796 XX | hallgatom el Eponinát, ki az üldözött Sabinussal tizenkét
1797 XX | a szerelmet tartá meg, s az volt neki a sötétségben
1798 XX | nekem oly angyali erényt az aszkéták történetéből, amely
1799 XX | dörmögé halkan Onufriosz.~Hát az ott, a szent ravatalnál
1800 XX | kedvese arcát nézte, amíg az beszélt, hanem Lubomiráét.
1801 XX | hanem Lubomiráét. Amannak az arcát látta ő, ha csak a
1802 XX | szemeknek, egy átfutó pír az arcon, egy görcsös vonaglás
1803 XX | arcon, egy görcsös vonaglás az állon, az ajkakon, egy elfojtott
1804 XX | görcsös vonaglás az állon, az ajkakon, egy elfojtott sóhaja
1805 XX | könnytitkoló szempillalesütés és az a nyugtalan emelkedése a
1806 XX | Kekharizméne visszaemlékezett arra az áldásra, mellyel egyszer
1807 XX | börtönében elbocsátá: „Adják az egek, hogy azt az édes fájdalmat,
1808 XX | Adják az egek, hogy azt az édes fájdalmat, amit most
1809 XX | azalatt, amíg megemészt, az ég felé ragad!” Vajon ragadja-e
1810 XX | rögtön keresztülhágott az őt körülzáró csontváron,
1811 XX | csontváron, s miután elébb még az oldalára kötött tőrt is
1812 XX | szép Normandiában, mielőtt az még Hódító Vilmos alatt
1813 XX | még Hódító Vilmos alatt az angolok hatalma alá lett
1814 XX | kinek szíve nem olyan, mint az érctükör, mely a napsugárt
1815 XX | melegszik, hanem olyan, mint az üveg, melyben a napsugár
1816 XX | Lubomira nem tilthatta meg az arcának, hogy egy futó mosollyal
1817 XX | futó mosollyal ne üdvözölje az ifjú kalandor profánus,
1818 XX | Genovévával is – folytatá az ifjú most már a templomajtón
1819 XX | megnyílt a napsugár előtt, azt az atyai harag éjszakája nem
1820 XX | tovább csábító színekkel az ilyen jelenetet. Hozd frissen
1821 XX | jelenetet. Hozd frissen utánuk az apát!~– Ott termett az,
1822 XX | utánuk az apát!~– Ott termett az, valóban oly rögtön, amint
1823 XX | Banneret lovag odatoppant az ábrándozók közé, a holdvilágban
1824 XX | suhogtatva feje fölött.~Itt az aktus magyarázatául ismét
1825 XX | előre. „Így” toppant oda az öreg a szerelmespár elé.~– „
1826 XX | meggyalázója!” – kiáltó az apa. A trubadúr némán szakítá
1827 XX | elé. Ámde a szerető leány az öldöklő vas és kedvese közé
1828 XX | ítéletet.~– Hát nem volt az öregnek balkeze, hogy abba
1829 XX | a nemes főúrnak. „Elébb az én szívembe mártsd kardodat,
1830 XX | mártsd kardodat, mielőtt az ő vérét ontanád! – sikolta
1831 XX | aminek enni kell adni.~– Az egyetlen leány könyörgései
1832 XX | Onufriosz; mialatt Boboli, az esedező leány kérésének
1833 XX | Ha oda fel tudod őt vinni az öledben, legyen a tied örökre,
1834 XX | Balduin hévvel kapott az ajánlaton. A drága kincsét
1835 XX | módon megérdemelni, hogy azt az ölében hordozva szolgálja
1836 XX | legforróbb nyilait lövelli alá az égből. Másnap az úri lovagnép,
1837 XX | lövelli alá az égből. Másnap az úri lovagnép, a hűbéresek
1838 XX | drágaságod – mondá Balduin az apának –, egy szál patyolatöltönyben
1839 XX | patyolatöltönyben is kedves lesz nekem az én szerelmesem, ne is adj
1840 XX | rangjához illőn házasította ki az egyetlen leányát.~– Megindult
1841 XX | egyetlen leányát.~– Megindult az ifjú trubadúr kedves terhével
1842 XX | trubadúr kedves terhével az útra, nyomában a násznép,
1843 XX | útra, nyomában a násznép, az apa hűbéreseivel. Eleinte
1844 XX | Nem szabad!” – felelt az vissza. „Akkor elvesztelek.”
1845 XX | homályba borulni. „Óh vess el az öledből, megölöd magadat!”
1846 XX | nem, győzni fogok”, lihegé az, s mind előbbre hatolt.
1847 XX | Reszketve, tántorogva haladt az előre.~(S ilyen reszketve,
1848 XX | melyen a fejedelemnő ült; az egész gyülekezet elfojtott
1849 XX | erőfeszítés! Már itt a hegytető! Az utolsó orom. Arra is fellépett,
1850 XX | pillanatban megszakadt a szíve. Az odaérkező apának két halottja
1851 XX | Ítélj meg, királyném! Ilyen az én munkám! Ez a szerelem
1852 XX | kegyetlen haraggal intett volna az apácák vénjeinek, hogy jöjjenek
1853 XX | szava. – Égj te is abban az édes lángban, ami az égbe
1854 XX | abban az édes lángban, ami az égbe visz, amíg megemészt.~
1855 XX | formában tanulták meggyűlölni az ördögöt, egészen meg voltak
1856 XX | azt felemelve látták; de az idősebbek annál inkább felháborodtak;
1857 XX | misztérium” alkalmával, az ítélőbíró a démonnak adja
1858 XX | kolerikus hangdöcögés volt az.~– Győztél, Asmodái! Elcsábítottad
1859 XX | elöl.~– Ide tekintsetek!~Az egyszerű palást alatt pompázott
1860 XX | században. Kiegészítette azt az aranytiara, mely akkor még
1861 XX | végű tojásdad süveg volt az, hegyében diónyi zöld topázzal.~–
1862 XX | neki engednie.~Onufriosz az eldobott süvege után nyúlt,
1863 XX | viseld! Méltán öltötted fel. Az egész keresztény világ lázong
1864 XX | felszentelve sem volt, ruháztak fel az infulával; téged pedig degradáltak
1865 XX | világnak a megszabadító áldást. Az elnyomott népek milliói
1866 XX | ellenpápajelöltnek, a szentek szentében, az aszkéták gyülekezetében;
1867 XX | angyalalakok térdelnek körül.~Az nem lehet, hogy a démonok
1868 XX | démonok így diadalmaskodjanak!~Az egész apácagyülekezet, mint „
1869 XX | legyünk négyen! – kiálta az egyik őrt álló hölgy a szent
1870 XX | Fulgentia, hétágú ostorát rázva az öklében. Ismerték ez ostort,
1871 XX | lépcső ajtajáig vonultak, az apácák kardala zengé a „
1872 XX | végződött, ismét hangzott az a rémséges visszhang odalenn;
1873 XX | visszhang odalenn; mintha az eltemetettek énekelnének
1874 XX | nyakát. Ah, jól ismeri ő ezt az arcot, ezt az alakot. Még
1875 XX | ismeri ő ezt az arcot, ezt az alakot. Még a korbácsát
1876 XX | tüzes szentek kolostoráig – az Isten föld alatti világán
1877 XXI | mellett volt, a szószék alatt; az előrohanó had az oltár előtti
1878 XXI | alatt; az előrohanó had az oltár előtti tért foglalta
1879 XXI | foglalta el. A növendék apácák az oltár mögé menekültek, a
1880 XXI | felriadt nénék serege azonban az első rémjelenet után hanyatt-homlok
1881 XXI | szentek kolostorát elfoglalták az ördögök.~Egész részletességgel
1882 XXI | Soror Theodozia beszélte el az ott később történteket,
1883 XXI | ott később történteket, ki az énekvezetőnő lévén, odafenn
1884 XXI | rácsozat mögé, végignézte az egész démoni látványt, s
1885 XXI | egymás nyakába borultak. Az egyik e szóval üdvözlé a
1886 XXI | másik „én hadvezérem”-mel az egyiket, és aztán mind a
1887 XXI | keble szült a mai napon.~És az a katakombaajtó véghetetlen
1888 XXI | bújdosástól), megtelik velük az egész templom, még bele
1889 XXI | voltak, most kapnak neveket. Az új nép erre átvonul a lebocsátott
1890 XXI | hogy sátorokat készítsenek az asszonyaik és gyermekeik
1891 XXI | előkerült nép nem tudja, hogy ez az Idvezítő keresztre felmagasztalásának
1892 XXI | Nehány íjász kirándult az erdőre, s hevenyében elejtett
1893 XXI | hadnagyi állást vívtak ki az egész keveredett nép között,
1894 XXI | valamennyiéből összeábdálva, de az bizonyára csak a legszükségesebb
1895 XXI | megértette mindenki. Őt imádta az egész nép, s amit ő kimondott,
1896 XXI | nép, s amit ő kimondott, az szentség volt előtte.~Ha
1897 XXI | keresztelés nagy munkája után az új hívek ismét felgyülekeztek
1898 XXI | nem fért el a templomban, az letelepedett kívül a lépcsőkön.
1899 XXI | éneket ott is meghallhatta az ajtón keresztül.~Lubomira
1900 XXI | Solom királyfi megragadá az alkalmat két zsolozsma közötti
1901 XXI | templomban, támaszkodván arra az aranymondatra, hogy „vox
1902 XXI | Raguzából való Bobolit, az énekest, a jóst, a bölcset.
1903 XXI | nyilatkozványra, helyeslésképpen.~Az ifjú költő, ki ott állt
1904 XXI | ifjú költő, ki ott állt az oltár alsó lépcsőjén Onufriosz
1905 XXI | Krisztusnak, a Megváltónak, az Isten fiának, a mai napon
1906 XXI | főpapunkká, Onufrioszt, az aranyszájút, az Isten felkent
1907 XXI | Onufrioszt, az aranyszájút, az Isten felkent prófétáját,
1908 XXI | malasztteljesen terjeszté ki a karjait az új hívek gyülekezete fölött.
1909 XXI | Frater Aktaeon!”~S e névre az ifjú Boboli, az Asmodái
1910 XXI | e névre az ifjú Boboli, az Asmodái ördög, a most megválasztott
1911 XXI | erre a délceg ifjú felvette az oltár mögött heverő barátcsuháját,
1912 XXI | beatissime Pater.”~„Amen.”~Az egész diákbeszédből a nép
1913 XXI | látta nagy bámulva, hogy az ő megválasztott királya
1914 XXI | láthatta, hogy micsoda hatalom az, amit Onufriosz gyakorol!~
1915 XXI | Miklós óta így megutaztatva az olvasó nem volt, mint ebben.
1916 XXI | miszerint egy egész új nemzet, az uskókoké karácsonytól nagypéntekig,
1917 XXI | Elhittem szerzőnek mindent; még az özönvíz előtti vízórát is.
1918 XXI | hyppogryphra, melyen szerző az ördög és angyal közötti
1919 XXI | Ringelspielben körüllovagoltatta az olvasót az elmés téma járgányán,
1920 XXI | körüllovagoltatta az olvasót az elmés téma járgányán, mely
1921 XXI | ered. Bámultam, hogy lehet az enciklopédiát kristallizálni.
1922 XXI | beavatkozás nélkül, hogy az ördög győzedelmeskedjék
1923 XXI | ördög győzedelmeskedjék az angyal fölött, s megbotránkozásomat
1924 XXI | lóugrásokból utoljára mégis kikerül az az ígért „három márványfej”.
1925 XXI | utoljára mégis kikerül az az ígért „három márványfej”.
1926 XXI | kerekes”? Szerző szereti az új-ős-ásatag szavakat szaporítani),
1927 XXI | restellte „azért”, hogy az elcsukott kedvesét újra
1928 XXI | barlang-országúton át kihozni az uskók népet, fenekestül
1929 XXI | magát pedig megválasztatni az egyesült zsiványok és rablók
1930 XXI | sziklavölgyébe, s ott rajzolja tovább az abrakadabrákat a tenger
1931 XXI | De hátha ez a főpap meg az a fráter összebeszélt egymás
1932 XXI | figyelmeztetem szerzőt, hogy amidőn az én nyilaimat könnyedén lepattogtatja
1933 XXI | Szerző. Ne fájjon önnek az én fejem. Azok a magasabb
1934 XXI | előre kimondom, hogy ez az esemény (mely krónikailag
1935 XXI | más alakban is át van adna az örök emlékezetnek) bizonyára
1936 XXII | resurrectionis”, nem értette ez alatt az ítélet napját, mely solvet
1937 XXII | nyilvános próbája által az új keresztény neofiták kedélyét
1938 XXII | meg a főpap szava előtt az ő új királyuk, és látják
1939 XXII | jelmezeket, a ragyogó efódot, az emblémákkal kihímzett casulát,
1940 XXII | levetkőzte a régi embert, s az új embert öltötte fel.~És
1941 XXII | lett volna hiúsítva, ha az új keresztény nép azzal
1942 XXII | keresztény nép azzal kezdi meg az áttérését, hogy az Idvezítő
1943 XXII | kezdi meg az áttérését, hogy az Idvezítő keresztre feszítésének
1944 XXII | magát.~De a nehezebb feladat az volt, hogy a hatalmas, harcoló
1945 XXII | Onufriosz és hívei számára. Még az „uskók” nép csak gyülevész;
1946 XXII | áll Onufriosznak, akkor az megkezdheti a versenyt Róma
1947 XXII | szomszédot kényszeríteni kell az ajándékozásra; oltárképeik
1948 XXII | völgyét elzáró fennsíkon volt az az őskolostor, melyet hajdanában
1949 XXII | elzáró fennsíkon volt az az őskolostor, melyet hajdanában
1950 XXII | rezidenciája. Azok a barátok az ő hívei voltak. Az egész
1951 XXII | barátok az ő hívei voltak. Az egész dalmata parton az
1952 XXII | Az egész dalmata parton az volt a hit, hogy ők tartják
1953 XXII | szemléletében; de hallhatja az angyali éneket, mely a kivilágított
1954 XXII | mélységből áthangzik; míg végre az apácák által emelt baldachin
1955 XXII | Frater Aktaeonnak volt az a feladata, hogy a warángokat
1956 XXII | processióhoz. A warángoknak az egész új vallásban az nem
1957 XXII | warángoknak az egész új vallásban az nem tetszett csupán, hogy
1958 XXII | összekeveredjenek, mikor az Isten elé mennek; ők, a
1959 XXII | kevélyek. Náluk azelőtt az volt a szokás, hogy az urak,
1960 XXII | azelőtt az volt a szokás, hogy az urak, a vitézek egész tölgyfaderékból
1961 XXII | gyászolom vele.~– Hát meghalt az Isten fia?~– De fel fog
1962 XXII | Mondták ám a barátok az én népemnek is. Odahívták
1963 XXII | meg, csakugyan feltámad az, aki már meghalt? akinek
1964 XXII | elrepült?~– Bizony feltámad az, aki hisz.~– És te mit hiszesz?~–
1965 XXII | hiszesz?~– Én hiszem azt, hogy az én Uram és Idvezítőm, Jézus
1966 XXII | Mikor a XVIII. koponyához ér az árnyék, akkor van dél. A
1967 XXII | harangszót hangoztatni fogja az egész tengerparton minden
1968 XXII | csak tégedet idvezít; de az igazat igazabbá nem teheti.~–
1969 XXII | erősen hinni fogom azt, hogy az én Solom fiam, az én legkedvesebbik
1970 XXII | hogy az én Solom fiam, az én legkedvesebbik magzatom,
1971 XXII | csókjának a hangját, mikor az anyját megöleli, és az íjának
1972 XXII | mikor az anyját megöleli, és az íjának a pendülését, mikor
1973 XXII | erősen hinni fogom: meg fog az történni?~– Bizonnyal, ha
1974 XXII | Mondjad csak. És ha azok az apák, akik velem együtt
1975 XXII | velem együtt búslakodnak az elvesztett fiaik miatt,
1976 XXII | fogják erős hittel, hogy az ő fiaik még újra feltámadnak,
1977 XXII | szétdarabolták; hát akkor azoknak az elszórt csontjait valami
1978 XXII | halk hangon mormogta el az utolsó kétkedését.~– Hát
1979 XXII | lehető volna: megeshetnék-e az is, hogy az én szegény elűzött
1980 XXII | megeshetnék-e az is, hogy az én szegény elűzött kisebbik
1981 XXII | elűzött kisebbik asszonyom, az én Bravallám, akinek halálhírét
1982 XXII | mondani, mikor nappal felnéz az égre, hol áll a kaszáscsillag?
1983 XXII | feltámadásodat? Nem sírverem-e ez az egész völgy itt előtted?
1984 XXII | azok, akiknek a fejéhez az örök kőszál oda van állítva.
1985 XXII | király egy kissé felhúzta az orrát.~– Ideülhetsz szégyenkedés
1986 XXII | szégyenkedés nélkül. Nincs az a királyi trón, amely dicsőbb
1987 XXII | amely dicsőbb volna, mint az Idvezítő keresztjének zsámolya. –
1988 XXII | kezesé vala Saul a pusztában az ő atyjának eltévedt szamarait,
1989 XXII | próféta, s azonnal felkéré őt az Izrael királyának.~– Sámuelnek
1990 XXII | éppen Dávid királynak volt az elődje.~– Annak, akinek
1991 XXII | elhiszem; de a negyediket mondd az odvas fának! Hiszen béka
1992 XXII | odvas fának! Hiszen béka még az. A csikófogait sem hullatta
1993 XXII | mentében közelített feléjük.~Az út rossz volt, a patak egyik
1994 XXII | Saul és Dávid történetét.~Az utóbbinál különösen megtetszett
1995 XXII | megtetszett a királynak az ifjú Dávid párharca a Góliáttal.~–
1996 XXII | kapcáskodék a pucér király az ő együgyű eszével. – Hogyan
1997 XXII | eszével. – Hogyan lehetett az, hogy már az endori boszorkány
1998 XXII | Hogyan lehetett az, hogy már az endori boszorkány is tudta
1999 XXII | loholva közeledő szerzetes már az utolsó sziklafokról szállt
2000 XXII | királyt, hogy járuljanak az érkező elé, s térdepeljenek