Rész

 1 II    |        Recommendálhatjuk szerzőnek!~No de végre rátalálunk magára
 2 II    |             országnak a regényét. – No hát lépjünk be abba a híres „
 3 III   |        álmodott is valaha ilyenről?~No hát éppen az volt a három
 4 IV    |      félbeszakítanom az előadást. – No ugyan bolondul rendezték
 5 IV    |            kimondója fejére.~A síró nő a rácson keresztül kinyújtá
 6 V     |            atyafiaihoz Curzolába. – No ha azoknak otthon elmeséli,
 7 V     |             zúzza össze.)~Kritikus. No ha diákul van, akkor már
 8 VI    |       kényelemben tartani. A waráng nő hímzett öltönyben jár, a
 9 VI    |   amilyenből most nekem daráltál.~– No hát majd hozok én neked
10 VII   |             historikusok.~Kritikus. No ez hát jó volt a főpapoknak,
11 IX    |        tovább a faj ott, ahol csupa nő van, férfi nincs? A világfenntartó
12 IX    |           szenvedély, az indulat. A nő, ha verekedésbe kezd, abba
13 IX    |           meg reves fa bütüjéből.~– No ha a pátriárka mondta nekik,
14 IX    |           szigorúan Dávid király.~– No hát add vissza nekünk a
15 XIII  |             a nagy elefántgyerek.~– No ne sírj, cimbora – vigasztaló
16 XIII  |           meg, hogy felépítselek.~– No ha te engem megajándékozol
17 XIII  |          vagy a molnár a malmodban. No hát fogadom Szent Péterre
18 XIII  |           juttatom.~– Az már más.~– No hát „fújd ki” Szent Péter
19 XIII  |             a lábamnak, kiabálna.~– No majd elnémítom én mindjárt.~
20 XIII  |         sokáig: hirtelen felriad.~– No nézd! Elaludtam. Pedig már
21 XIII  |       otthon ezt teszik a sebbel.~– No hát ez nekem jó. Neked is
22 XIII  |         Ugyan jó helyre kerültek.~– No ne reszkess – mondta neki
23 XIII  |     Verbludnak azt az engedelmet.~– No már most azután, ha mindent
24 XIV   |             itatja magát.~Kritikus. No hát ez jó lesz a bogumiloknak;
25 XV    |       gyűrűk, holdak, láncszemek.~– No nézd Solom, dicső királyfi,
26 XV    |         majd elég legény őmellette. No hát elveszed-e?~– Elveszem.~–
27 XV    |        mellé állított öt paripán.~– No de most jön a harmadik próba.
28 XV    |          Valóban az volt Darinka.~– No, te ravasz róka vagy. Bizony „
29 XV    |         falosnyi” a neved, nem más. No hát tied a menyasszony.
30 XV    |         gúnyolódtak a vőlegénnyel: „No te ugyan beleválasztottál
31 XV    |            a menyasszony orcáját.~– No hát most már jöjjenek a
32 XV    |      Darinka elkezdett reszketni.~– No ne remegj – szólt a Solom. –
33 XV    |             egymást nagyon szereti. No hát tégy úgy, mintha nagyon
34 XV    |          mintha nagyon szeretnél.~– No azt bizony könnyen megtehetem.~–
35 XV    |       koponyaserleget, édes bort.~– No jól van. Ha te énnekem az
36 XV    |         ital volt! – hörgé utána. – No még eggyel.~Darinka bámulta,
37 XV    |       Chrysostomus archimandrita.~– No már ahhoz csakugyan hajazok.
38 XV    |  aranyrózsát hoztad el a pápától.~– No már azt Isten úgyse megkapod!~
39 XV    |        dárdáik nyelével kavartak.~– No királyfi, kész a fürdőd! –
40 XV    |       Hogyne néznék? mikor nézek!~– No hát vakuljon meg a jobbik
41 XV    |             mellől a handzsárját.~– No hát Verblud! Most már én
42 XVI   |       lehetett felfedezni senkit.~– No, ha itt nincsenek, akkor
43 XVII  |        beleártja magát a csatába.~– No hát mit tudsz te?~– Elmenekülünk
44 XVII  |             kenyeret, csak követ.~– No hát majd lemegy valaki közülünk
45 XVII  | hüvelvényekkel kell is viaskodni.~– No hát kísérőm már van, akitől
46 XVIII |          gyermeki kíváncsisággal:~– No hát megálmodtad-e a hosszúfejűek
47 XVIII |           tulajdonságaiért kapta.~– No, hát eloltottátok-e a nagy
48 XVIII |             vizét látjuk orsózni.~– No ugyan nem szerettem volna
49 XVIII |         ahol pihenőt kell tartamok.~No, hát ezek a koponyák még
50 XX    |         emberpárt bűnbe ejtetted?~– No! S hát vétettem vele, hogy
51 XX    |     szabadult volna el ez a hang?~– No hát megállj, Beliál vakarcsa! –
52 XX    |          démon. Venusra esküszöl?~– No hát ki ő? Az esthajnalcsillag
53 XX    |         lesz az forralva azonnal!~– No ugyan jó helyre léptél most,
54 XX    |           mind beszélt a rá figyelő nő szemeinek valamit. És Kekharizméne
55 XX    |         hasonlítható, mert ő gyönge nő volt, kinek szíve nem olyan,
56 XX    |      fenevad? Egy félmeztelen óriás nő, kinek tagjain aranyzsinórok
57 XXI   |         gyakorol!~Disputa~Kritikus… No már… Nem szokásom a szerzők
58 XXI   |  abrakadabrákat a tenger homokjába. No már ezt a vakmerő fordulatot
59 XXI   |             cselekesznek?~Kritikus. No lám! Erre a lehetőségre
60 XXI   |          csak „ad terrorem populi!” No akkor hát csak „loquamur
61 XXII  |             párharca a Góliáttal.~– No nézd! Ezt én is éppen így
62 XXIV  |              hogy azt egy patarénus nő, egy bogumil ivadék meghurcolja.
63 XXVI  |           világon, hogy egy szerető nő így erőszakolja rá a kedvesét
64 XXVI  |         megfordítva állt a férfi és nő közötti viszony. Ott a nő
65 XXVI  |           nő közötti viszony. Ott a nő uralkodáshoz volt szoktatva.
66 XXVIII|           Az a példa, amelyet e két nő behozott Raguzába, nagyobb
67 XXXII |             repesztve szerteszét.~– No még jobban! No még jobban! –
68 XXXII |        szerteszét.~– No még jobban! No még jobban! – kiabált, mankójával
69 XXXIII|          férfihang, s a két andalgó nő egy ősz szakállú férfit
70 XXXIV |         királynéjával együtt. A két nő még akkor is énekelt. Szerelemről,