Rész

 1 Szer |          magyarázatokkal értelmezve azokat a rendkívüli és lehetetlennek
 2 I    |         hazájafiának a csontjait. Ő azokat hazavitte Jeruzsálembe,
 3 II   |          szerint az ördög szántotta azokat végig ekével, a másik szerint
 4 II   | aranyfüstözni.~A Branta patak, mely azokat a visszhangzó cascade-okat
 5 II   |           virgo”-val; ott látni még azokat a sokszázados cserfákat,
 6 II   |              kereskedelmi flottája; azokat verték le pilotáknak az
 7 II   |           mi őserdőinkből építtette azokat a hajóhadakat, amik századokon
 8 III  |          azok a szűk cellák, amikbe azokat az apácákat zárták el, akik
 9 IV   |         bronzból kiverve. Ott látta azokat Sir Gardner Wilkinson, angol
10 IV   |            nekünk vannak eszközeink azokat kiűzni a megszállottakból.~–
11 V    |     temetnek.) És aztán nem átallja azokat felfalni. Ilyenformán saját
12 V    |      világrész parti országait s az azokat elválasztó tengereket, minden
13 V    |            a működése tette képessé azokat olyan fordulatokra, amiket
14 V    |       tartom, hogy a szirének alatt azokat a szabad gondolkodású hajadonokat
15 VI   |       utánuk.~Az ökrökkel elbántak: azokat levágták, fellakomázták.
16 VII  |             útjain. De hát ki tudja azokat követni.~Ez volt a két fiatal
17 VIII |        szálltak le a gerli fenekére azokat felvenni: holott van elég
18 XI   |            is; de olyan módon, hogy azokat ne mi fizessük, hanem a
19 XI   |          itt. Én ismerem a völgyben azokat a leveleket és gyökereket,
20 XI   |         magad az ivásba. Én ismerem azokat a mohákat és mézgákat a
21 XI   |         minő helyeken keressed majd azokat. Ezekre nagy szükséged lészen.
22 XIII |         azután elővette a kosarából azokat a sebforrasztó, ín-nyújtó
23 XVI  |            hiányzottak belőlük. Hát azokat hová tették?~Felkutatták
24 XVI  |            nem ölette le a királyfi azokat az ártatlanokat?~Kritikus.
25 XVII |       fennakadnak a sziklák közt; s azokat mi kifogjuk, magunkkal visszük.
26 XVII |          nincsenek a rabszolgáknak: azokat csak úgy szólítják, hogy „
27 XVII |      folyamaik. Hányszor megjárta ő azokat az anyja sütőteknőjében,
28 XVII |          hogy a Bludár alá ne mossa azokat. Az örökké futó hullám üregeket
29 XVII |           is a kőtündér kezemunkái, azokat is folyvást vájja és tágítja
30 XVII |         Több gerenda is jött aztán; azokat is mind kifogták, egyet
31 XVIII|           part szikláihoz, alámosva azokat egyre mélyebben, s azután
32 XVIII|           gerendák. De ki állította azokat helyükre?~Tovább tapogatózott
33 XVIII|        melyik évezredében verhették azokat itt le emberi lények, kiknek
34 XVIII|             izenetet. Majd meglátja azokat a remeteodúból az ott merengő
35 XIX  |             dagály szépen betakarja azokat megint.~Amint a patak egy
36 XIX  |             nem volt tanácsos, mert azokat mind a két fél karóba húzatta. (
37 XX   |            édesnek találták; csupán azokat verem a fejedhez, akik népek
38 XXI  |      megszökött rabszolgákkal, akik azokat megint három világrészből
39 XXI  |         keresztséget, s annál fogva azokat még jobban meg fogja erősíteni
40 XXII |        százak azonnal ki nem küldék azokat a zsoldjukban tartott magyar
41 XXIII|            tiszták maradjanak, hogy azokat akár terített asztalnak
42 XXIII|           szabad az utcán láttatni. Azokat a miniatűr dabózákat tarthatja
43 XXIV |             legtöbb szavazat esett, azokat külön aranytartókába téve,
44 XXIV |        botot és a fejedelmi gyűrűt, azokat mind elzárta a kincstartó
45 XXIV |             új államfőhöz. Viseltem azokat készséggel, leteszem megnyugvással.~
46 XXV  |   Dávid-dogma megengedé nekik, hogy azokat újra visszafogadják. Előhívták
47 XXVI |          óráiról – és én elénekelem azokat.~Sohasem történt még az
48 XXVI |          akkor nem volt sajtó, mely azokat sokszorosította volna; de
49 XXVI |     szárazföldet és a tengert, hogy azokat selyemben, kasmírban járassa;
50 XXVII|    aranypénz tonnákba volt rakva, s azokat a város kincstárába helyezték
51 XXIX |       szaporodik; hatalmuk erősbül; azokat Tirimir a maga száz junákjával,
52 XXIX |           vastag cölöpjeit, úgyhogy azokat minden hét esztendőben meg
53 XXXIV|   tengeröble táján már nem üldözték azokat a velencei naszádok; a keresztes
54 XXXIV|             a vadállatok bömbölése. Azokat ott a bodonban nem tudta
55 XXXV |             az a démoni kórus, mely azokat elkábítá.~A veszettül rohanó
56 XXXV |            hangyabolytól a másikig, azokat számlálta szemenkint; mikor
57 XXXV |             mért nem jönnek vissza? Azokat is így látta a torony erkélyéről,
58 XXXVI|         három fejről, s készítsd el azokat márványból, egymás mellé
59 XXXVI|          Raguzában, s ő volt szíves azokat nekem regénytárgyul kiszolgáltatni,