Rész

 1 I     |             s viszont innen hordták ismét ugyanazokat széjjel az igazhívő
 2 III   |            a kék köpönyeges matróna ismét visszahozta a gondjára bízott
 3 III   |             levakart templomfalakra ismét elkezdtek az elpusztított
 4 VII   |            A warángok eltűnése után ismét emberhangtalan csend lett
 5 IX    |          újhold estéjén összejövünk ismét, s akkor megmondom, mit
 6 XI    |             volt mondva, a warángok ismét összegyűltek a tölgyfák
 7 XI    |            és asszonyi főkötőjét, s ismét hajadon leánnyá visszaváltozni,
 8 XI    |    begyógyulnak, elmúlik a haragod, ismét visszavágyódol a magad népéhez.
 9 XII   |          sziklatömbökön át, s aztán ismét egyesülve a zsilipekből
10 XIII  |            ünnepnapja volt akkor –, ismét megtölti a gazda a korsóját
11 XIII  |             a hógörgeteg. Éjszakára ismét visszatért a várba a Szlónhoz,
12 XV    |            félrevitték, s nemsokára ismét visszahozták hetedmagával,
13 XV    |       javult, megszűnt a tüzessége. Ismét bekötötte azt a gyógyfüvekkel,
14 XVI   |          tartóztatta azt: a pajzsok ismét összezáródtak, s az ostromló
15 XVII  |      lépésnyire a kiömlése helyétől ismét berohan egy barlangba, mely
16 XVII  |           magának a tengerhez. Ahol ismét napfényre jön, távol, más
17 XVII  |         hogy mikor egy új országban ismét megjelenünk, lássa az idegen
18 XVII  |       szakadt, s aztán a túloldalon ismét egymásba omolva a két ág,
19 XVII  |           végéhez közelítenek, ahol ismét tág üreg nyílik. Lassankint
20 XVII  |          partjára a tónak; a hídról ismét durván ábdált lépcsők szabálytalan
21 XVII  |           áttört bejárattal szemben ismét egy olyan nagy kőtáblára
22 XVII  |        meghűlt benne a vér. Ha ezek ismét elevenek lennének. Ha most
23 XVIII |             Íme két napra el voltak ismét látva. A föld alatt is van
24 XVIII | összekuporodva aludjék.~Mikor Solom ismét megérezte a reggelt, első
25 XVIII |        elébb megtöltötte a medencét ismét színültig vízzel, s a tarka
26 XVIII |             meggyőződött róla, hogy ismét a föld alatti Isten világában
27 XVIII |      tűzkeresztségből; egypár napra ismét el volt látva a hercegi
28 XVIII |             vízfenékből, és azontúl ismét egy harmadik. Ezek itt hídlábak
29 XVIII |        rövid volt. Amint fölébredt, ismét a munkához látott. Hány
30 XX    |              hát az nem én voltam-e ismét? Kilehelte Ásvérus király
31 XX    |         Idvezítőjét.~Ezzel a szóval ismét felülkerült az angyal képviselője
32 XX    |           tett fülével. Most azután ismét visszalépett a csontvárába,
33 XX    |       hőstett árán lett elfoglalva, ismét elveszté a keresztény világ?
34 XX    |          Itt az aktus magyarázatául ismét kellett másfél lépést tennie
35 XX    |        mikor a zsolozsma végződött, ismét hangzott az a rémséges visszhang
36 XXI   |            munkája után az új hívek ismét felgyülekeztek a templomba,
37 XXII  |       kegyetlen bogumilok megöltek: ismét feltámad, elém jön, épen,
38 XXIII |         vitézekkel. Három óra múlva ismét tudatták a dobütések, hogy
39 XXIV  |          családnak! Ez atyai szigor ismét odahódítá az olasz hazafiakat
40 XXIV  |    tartoznak a „consulok”-ra, minők ismét a „vérbírák”-ra? Minők végre
41 XXV   |            mind a kettő feltámad, s ismét az övé lesz; és akkor örök
42 XXVII |            s aztán rajta volt, hogy ismét visszatérjen a szép márványarcra
43 XXVII |            ettől az izenettől aztán ismét visszatért a ragyogás Lubomira
44 XXVII |        Milenka boldog volt, hogy őt ismét mosolyogni látta.~      ~
45 XXVII |            lazarétum számára.~Azzal ismét visszatért szigetmagányába.~
46 XXVIII|           tenyerével.~Milenka aztán ismét visszatért a pohárral; nem
47 XXXI  |        kaviccsal volt elzárva, s az ismét sodronnyal bekötve, hogy
48 XXXII |          látható sikert. A warángok ismét megmutatták, hogy mit tudnak.
49 XXXIV |            halottjához: „Megjöttél! Ismét elmégy! Hosszú nászútra
50 XXXIV |          temetési készülődésük.~Itt ismét visszatér az ősi pogány
51 XXXIV |        Ekkor aztán a waráng vitézek ismét vállaikra vették a királyi
52 XXXV  |           az elpusztult aranybányát ismét mívelhető állapotba helyezzék.
53 XXXV  |         lábába nyilallt a köszvény, ismét visszatért a józan esze;