Rész

 1 I     |           mohával jól körültömik a fejét, hogy a feljövő pára meg
 2 III   |      mindig meg kellett hajtania a fejét, mikor belépett rajta. Ez
 3 IV    |   önkívületében hozzáüti egyszer a fejét az alacsony sziklapadmalyhoz,
 4 VI    |          még csak ott térdel, és a fejét rázza. A hosszabbik áldást
 5 VII   |           cernagorcának beverték a fejét, a vőlegénynek eltörték
 6 IX    |           Teuta hitetlenül rázta a fejét.~Erre a szülei háta mögött
 7 IX    |            suhancok.~Hát ezeknek a fejét még nem érte a keresztvíz;
 8 XII   |          becses emlékek. Rabszolga fejét ily tisztesség nem éri.
 9 XIII  |          ha idegent kap, levágja a fejét.~– Mégis oda megyek; mert
10 XIII  |             s kidugta a nyíláson a fejét.~Vén, ripacsos ábrázat volt,
11 XIII  |          választ adja, úgy leüti a fejét tréfából hátulról a Katovszki (
12 XIII  |      bortól mind álomnak ejti is a fejét a bogumil had, itt marad
13 XV    |           egy csapással leütötte a fejét; s aztán felkapta azt az
14 XVI   |         ahonnan egy sem viszi el a fejét. Vagy pedig leszorulnak
15 XVI   |        annak a csúcsáról a Verblud fejét, s két kezébe fogta, nagy
16 XVII  |           a hőstett elkövetőinek a fejét, legutoljára hagyva a saját
17 XVII  |     embernek.~A rabszolgák vénje a fejét rázta erre. Öreg volt. Több
18 XVII  |            a Solom mellére tette a fejét, meg sem mozdultak reggelig.~
19 XVII  |        csendesen felemelte az alvó fejét, s észre ne vegye a változást,
20 XVIII |           felkapaszkodó medvének a fejét bezúzta a kőfejszénk, mielőtt
21 XVIII |           ez!~Most már nem törte a fejét azon, hogy az úszó fatömeget
22 XIX   |          az én fiamnak, Solomnak a fejét, amit te levágtál? Meg a
23 XIX   |        küldhetném meg neked a fiad fejét, meg a többi kamaszokét,
24 XX    |    Lubomira nem állhatta meg, hogy fejét ne csóválja: ez az ördög
25 XX    |          vetve magát, odafekteté a fejét Lubomira elterülő palástszegélyére,
26 XXI   |       mellén, s megsüvegtelenített fejét mélyen lehajtva rebegé:~„
27 XXII  |           biztatásra bozontos nagy fejét. Tovább folytatá.~– Mondjad
28 XXII  |          király kétkedve ingatta a fejét.~– Úgy beszélsz, mint aki
29 XXII  | kőkereszthez, s midőn odáig ért, a fejét lehajtá annak az árnyékába,
30 XXIII |      mélyedés, s az új rektornak a fejét a csapjánál fogva abba beleillesztették,
31 XXV   |           amikor levágott ellenség fejét adhatja jegyajándékba.)
32 XXVII |        ifjú annyi bűnnel tetézte a fejét, hogy azoknak a feljegyzésébe
33 XXVII |      kalapját a szemére lehúzva, a fejét félrefordítja; s ha még
34 XXVIII|           polgárok előtt meghajtja fejét egy király, s koronátlan
35 XXVIII|            az igét.~Így emelte fel fejét az egyszarvú, akit Szent
36 XXIX  |            túlsó oldalán kidugja a fejét, akkor tudhatod, hogy az
37 XXIX  |            birkát, de annak csak a fejét kapom meg, a farkát még
38 XXXI  |           a fiának a szép, férfias fejét pillantá meg. Még élt. Szemeiben
39 XXXI  |            alá: a víz mindkettőjük fejét elborította már.~Azonban
40 XXXI  |            csapóajtaján dugta ki a fejét.~– Csitt! – susogá Pirro –
41 XXXI  |       mellé, s ölébe vette annak a fejét.~Az arc halotté volt. A
42 XXXI  |       Megdermedt karjait mozgatja, fejét térdére helyezi, tagjait
43 XXXIII|       elandalodással Milenka, szép fejét Lubomira ölébe nyugtatva. –
44 XXXIII|            Lubomira, szép társnője fejét körülkoszorúzva befont hajával,
45 XXXV  |      szorítja át, míg a harmadik a fejét öleli magához, s késsel