Rész

 1 I    |             előre bejelenteni, hogy jön a nagy „krach”. Ennek a
 2 II   |            az egész Dalmáciában nem jön elő – bányászati úton –
 3 II   |       kerten, az erdőn.~Akkor aztán jön egy harmadik bosszúálló,
 4 III  |             hiába várnak, senki sem jön értük, megnyugodtak a sors
 5 IV   |       vastagságban, s e nyíláson át jön be friss levegő és valami
 6 IV   |            nem kell megláncolni. Ha jön a gyóntató, felel szépen
 7 IV   |            felé.~Ha pedig egy apáca jön felé, aki ételt hoz a számára,
 8 VI   | hullámcsapástól.~A király liburnája jön legelöl. Megismerhető az
 9 VII  |          kivéve emberi teremtés nem jön az odújához. Állat is ritkán.
10 IX   |        aztán évek múlnak, s hír sem jön vissza felőlük.~Az otthonban
11 IX   |              Most már tudom, honnan jön a dal. Onnan a sziklaodúból
12 IX   |      mosszori völgybe, íme szemközt jön ránk a főpap egész csapat
13 XIII |        összeállításából ez a mondat jön elő: „Jézus Krisztus a keresztségben
14 XIII |          háznál tárt ajtó fogadja: „Jön a Badnyák!”, az erdőből
15 XV   |            öt paripán.~– No de most jön a harmadik próba. Fölismered-e
16 XV   |    menyasszonyodat, ha hetedmagával jön eléd, lefátyolozottan? Előre
17 XV   |             étekfogások. Legelőször jön a sajt meg a gyümölcs, legutoljára
18 XV   |           hebegi a rabszolga. – Itt jön a Verblud a junákjaival.
19 XVI  |             farkasverem. Vagy pedig jön egy éjjeli zivatar, melynek
20 XVI  |             azonban itt a regényíró jön bírálat alá, nem a historikus;
21 XVII |     tengerhez. Ahol ismét napfényre jön, távol, más hegylánc völgyszakadékában,
22 XVII |              mondá Solom.~– De hogy jön az vissza? Még a pisztráng
23 XVII |          megmutatom, hogy tudok. Ki jön velem segítő útitársnak?~
24 XVII |         amíg a nappal tart, s mikor jön az éjszaka, akkor felbomlanak,
25 XVII |            föld alatti sötétségbe: „Jön a fény!, a csúnya, rút napvilág!”.
26 XVII |            fának nem szokása.~– Ott jön! – kiálta egyszer Solom,
27 XVII |       magasra ugorva örömében.~– Mi jön?~Valami párjával táncoló
28 XVII |            ide a kezed! Innen meleg jön ki – szólt örvendve Solom.~
29 XVIII|         lelke. Mikor ez olyan közel jön a földhöz, hogy beleütődik,
30 XVIII|         vettük észre, hogy a tenger jön ellenünk; mert a víz színe
31 XVIII|               Hát énvelem senki sem jön megküzdeni? Hát én mire
32 XIX  |            kolostor fala. Onnan sem jön senki hozzá. Nem futhat
33 XXII |      megöltek: ismét feltámad, elém jön, épen, egy testben, amilyen
34 XXII |              mindaddig, amíg el nem jön a nap, melyen visszahívattatom.~
35 XXVI |             más kellemes állapot is jön. A kétféle vagy többféle
36 XXIX |             lenni a pokolnak, azért jön ki belőle az a forró víz.
37 XXXII|        rémhírrel a várost, hogy itt jön az ellenség a tenger felől.~
38 XXXII|        szavát. Ha tűz van, ha árvíz jön: tüdőszakadásig ordít a
39 XXXII|        mikor a föld alatti ellenség jön, akkor a rémület néma.~Az,
40 XXXIV|         csoda rohamát, aki bömbölve jön rájuk. Akik közelről látták,