Rész

501 XX    |                    Beherik, a nagyravágyás és a bosszúállás démonai, akik
502 XX    |                   a mérges kígyó harapása.~És azután azt tette vele a
503 XX    |                    váltakozva aranykakasok és veres oroszlánok voltak
504 XX    |                   a mellét a sokszínű Urim és Thummim fedezte. A római
505 XX    |                   II. Cajus pápa, Dalmácia és Illyricum pontifex maximusa! –
506 XX    |                 meg legelébb a papucsodat.~És azt is meg kellett neki
507 XX    |                    keresztény világ lázong és elégedetlen. A római urak
508 XX    |               annyi éven át közöttük éltél és működtél. Ezért száműztek
509 XX    |                 népek közé. Mert Nápolyban és Rómában mindenki szeretett.
510 XX    |            felvigyázni a zárda-fejedelemnő és a gyóntatóatya fölött; s
511 XX    |                    tinektek adom a földnek és mennynek minden gyönyörűségeit.~
512 XX    |              kardala zengé a „dies iraet”. És mikor a zsolozsma végződött,
513 XX    |                  vagyok Bravalla királyné!~És aztán nyomában ugrálnak
514 XXI   |         hanyatt-homlok rohant a főajtónak, és menekült ki a szabadba.
515 XXI   |        bocsáttatott tovább.~Solom királyfi és Asmodái egymás nyakába borultak.
516 XXI   |                hadvezérem”-mel az egyiket, és aztán mind a ketten „mi
517 XXI   |                ajkaikkal érintve. Lubomira és Milenka azalatt feloldák
518 XXI   |                   keble szült a mai napon.~És az a katakombaajtó véghetetlen
519 XXI   |                  öltözve, karjaikon arany- és bronzkösöntyűk, a nők varrás
520 XXI   |              templom, még bele sem férnek. És aztán Onufriosz egyenkint
521 XXI   |                  készítsenek az asszonyaik és gyermekeik számára. Mindenütt
522 XXI   |                 waráng legények vitézségük és nemes bátorságuk által előkelő
523 XXI   |               között, mely mindenféle ajkú és nemzetiségű rabszolgákból
524 XXI   |                   tiszteleg, rohamra indul és verekedik.)~Solom királyfit
525 XXI   |                  ajtón keresztül.~Lubomira és Milenka a megriadt, de futni
526 XXI   |                    Ezernyi összevert dárda és szekerce csattogása felelt
527 XXI   |                keresztülzeng a két diskant és szoprán arkangyalszózat,
528 XXI   |                  arkangyalszózat, Lubomira és Milenka hangja.~Onufriosz
529 XXI   |                    a föld alatti koponyák, és a köztük lakó fehér pókok.
530 XXI   |                     melyen szerző az ördög és angyal közötti Ringelspielben
531 XXI   |                     mely szerint minden jó és minden rossz a szerelemből
532 XXI   |                 kedvesét újra megkaphassa, és magához köthesse, elpusztíttatni
533 XXI   |       megválasztatni az egyesült zsiványok és rablók nemes hadai által
534 XXI   |        szenvedélyes, nagyravágyó, Istennel és szentekkel vakmerően szembeszálló
535 XXI   |                 remeteodúdba, légy halott, és várd a feltámadás napját,
536 XXI   |                összebeszélt egymás között, és kölcsönösen értették egymást,
537 XXI   |                  esemény (mely krónikailag és más alakban is át van adna
538 XXII  |                    előtt az ő új királyuk, és látják annak a folytatását,
539 XXII  |                 nap világra szóló gyásznak és vezeklésnek a napja, amelyen
540 XXII  |                   igazhívő szigorú böjttel és testi vágyainak megzabolázásával
541 XXII  |                  az új embert öltötte fel.~És ez is igen fontos dolog
542 XXII  |                 legyen megnyerve Onufriosz és hívei számára. Még az „uskók”
543 XXII  |                   istent ki tudták faragni és be is festeni, a magasabb
544 XXII  |                   hozzájuk sereglő híveket és zarándokokat processióban
545 XXII  |                maradván a gyógyerejű tavon és kokojszáson innen, csupán
546 XXII  |                   feltámad az, aki hisz.~– És te mit hiszesz?~– Én hiszem
547 XXII  |                hiszem azt, hogy az én Uram és Idvezítőm, Jézus Krisztus,
548 XXII  |                    a Megváltó feltámadott, és ezt a harangszót hangoztatni
549 XXII  |             tengerparton minden campanile, és ahol keresztények laknak
550 XXII  |                   karját, hogy megöleljen, és hallani fogom a szavát,
551 XXII  |               fogom a szavát, mikor kacag; és a csókjának a hangját, mikor
552 XXII  |                  mikor az anyját megöleli, és az íjának a pendülését,
553 XXII  |                  folytatá.~– Mondjad csak. És ha azok az apák, akik velem
554 XXII  |    Megtörténhetik-e ez?~– Higgyenek benne, és meg fog történni.~Dávid
555 XXII  |                feltámadjon?~– Higgy benne, és meglátod!~– De hát miért
556 XXII  |                  piros, szemeid ragyognak, és mégis olyan halott vagy,
557 XXII  |                   keresztjének zsámolya. – És mellettem is bízvást elülhetsz;
558 XXII  |                 kérdezé a waráng király.~– És Saul éppen Dávid királynak
559 XXII  |                  Tehát ha te próféta vagy, és tudsz mindent, beszélj nekem
560 XXII  |                  népeket vezérelt hegyeken és vizeken keresztül – és megházasodott.~
561 XXII  |            hegyeken és vizeken keresztül – és megházasodott.~Erre hátba
562 XXII  |                   waráng király előtt Saul és Dávid történetét.~Az utóbbinál
563 XXII  |                    térdepeljenek le eléje, és csókoljanak neki kezet;
564 XXII  |                 megpróbáltatásod verméből, és fejedelemmé fölkenjelek.~(
565 XXII  |               remeteodúdba mint szerzetes, és jöjj elő onnan mint király.~
566 XXII  |                  az árnyékát a halott főn.~És aztán így szólt.~– Nekem
567 XXII  |                    napján. A te Solom fiad és a waráng legények és Bravalla
568 XXII  |                  fiad és a waráng legények és Bravalla feleséged és sokan
569 XXII  |             legények és Bravalla feleséged és sokan mások, kik a föld
570 XXII  |               voltak száz napig eltemetve, és mindnyájan Istent dicsérik.~–
571 XXII  |               alatt a hét esztendő alatt!” És amidőn egynémely uskók generális
572 XXII  |                 történt a waráng fejedelem és népe, valamint a velük együtt
573 XXII  |                  már most álljon szavának, és lépjen rá valami olyan földrészre,
574 XXII  |                 valósággal megvan, látható és hozzájárulható. Vezessen
575 XXII  |                    a saját honfitársaiban. És ennek a magyarokból álló
576 XXIII |                  aranytól csillogó kupolák és tornyok ragyogtak a napsugárban.
577 XXIII |                   viseletük egyszerű volt.~És valamennyi templom közül
578 XXIII |             rettore-palotával szemben állt és áll még ma is (ez az egy,
579 XXIII |       használhassák. Oda csak halászbárkák és dereglyék vitorlázhatnak
580 XXIII |                  mély vizet. Az egész hadi és kereskedelmi hajóraj a félórányi
581 XXIII |                   látogató.~Az ajándékokat és udvarias üdvözleteket hozó
582 XXIII |               népség in dulci jubilo mulat és dombéroz, felmásznak a falra,
583 XXIII |                  Balázs Raguza patrónusává és címere jelképévé.~Az északi
584 XXIII |            kerülnek ide ezek a fehér lovak és fekete kutyák, amikkel tele
585 XXIII |                    fejében két fehér lovat és két fekete kutyát küldeni.~
586 XXIII |                  anyai örökségképpen házuk és kertjük, amelyben meghúzhatták
587 XXIII |             rokonuknak, a szerb királynak.~És Bodino olyan kegyetlen volt,
588 XXIII |            kikötőjével, melyet olajfaerdős és bortermő hegyek vettek körül;
589 XXIV  |                    történetünk fordulatait és egész lefolyását érthetővé
590 XXIV  |            megengedve a városba bevonulni, és csak akkor, ha a rendjük
591 XXIV  |             küzdelem, ezek voltak a Boboli és a Damiani név alatt sorakozók.~
592 XXIV  |              tősgyökeres olasz patríciusok és polgárok nem bocsáthatták
593 XXIV  |                    is volt jegyezve a szép és gazdag ifjú Benessa Pirróval,
594 XXIV  |                Boboli-ligához, a Ghessaldi és Cerva. Az ő párthíveik rendesen
595 XXIV  |                kívül rendesen a Prodanelli és Palmotta nevek álltak.~Évtizedeken
596 XXIV  |                 húzatni őrkapuval, árokkal és felvonóhíddal. – Az elfogadott
597 XXIV  |              elvállalja, s fizeti a bástya és őrkapu árát a saját erszényéből.~
598 XXIV  |                  külvárosi teherhordók is, és követelték, hogy nekik is
599 XXIV  |           Boboli-párt sem volt ugyan rest (és fukar sem!), hogy az új
600 XXIV  |                volt, mivelhogy a választás és feltámadási ünnepélyességek
601 XXIV  |                 város népe mind az utcákon és piacokon van.~Csupán csak
602 XXIV  |                  kétfelől karon az apácát, és vigyék a signoria épületébe,
603 XXIV  |                aranyláncot, a rózsás botot és a fejedelmi gyűrűt, azokat
604 XXIV  |                    a hatvanas, a harmincas és a tízes; teljes százak tanácsa.~
605 XXIV  |               sereglett nép láthatja őket, és elhalmozhatja magasztalásaival
606 XXIV  |          proveditore, a dieci kíséretében, és kihirdeti a némán figyelő
607 XXIV  |                 mai napon a nép akaratából és Isten jóvoltából új rettorévá
608 XXIV  |                feladni rá a bíborpalástot, és resignálni a kezébe a köztársaság
609 XXIV  |                 kormányzatát.~Boboli Péter és Damiani Júdás körülbelül
610 XXIV  |                   Boboli galambfehér hajat és szakállat visel; Damiani
611 XXIV  |              szakállat visel; Damiani haja és szakálla ellenben fekete.
612 XXIV  |               ülésben jelen kell lennie.~– És most halld meg tőlem a kötelességeidet,
613 XXIV  |                    sora van azoknak!~Hadat és békét intézni, külhatalmak
614 XXIV  |                 rettorénak, hogy a polgári és bűnügyi igazságszolgáltatásban
615 XXIV  |                   lesznek a „pregadi”-nál, és azután a rendőri, kereskedelmi
616 XXIV  |                    a rendőri, kereskedelmi és az aerarium publicum ügyeiben
617 XXIV  |                 haza s hoz mindenféle urat és koldust, szentet és rablót,
618 XXIV  |                   urat és koldust, szentet és rablót, apácát és kéjarát
619 XXIV  |                  szentet és rablót, apácát és kéjarát vegyest? Hogy kell
620 XXIV  |                   neki utasításokat a vám- és accisabeszedés módjairól,
621 XXIV  |             ellenőrzéséről, az idegen pénz és hamis pénz irányában követendő
622 XXIV  |                    a depositumok, az árvák és özvegyek pénzei, a köztársaság
623 XXIV  |                  két élelmezési biztos hol és miképpen szerezze be az
624 XXIV  |                  számára szükséges gabona- és húskészletet egész esztendőre?
625 XXIV  |                 vigyázzanak; a templomokat és palotákat hogyan gondozzák?
626 XXIV  |       taníttassanak, a dalmatáknak a latin és olasz nyelvet mi módon,
627 XXIV  |                erővel is a fejükbe verjék? És végül, hogy az öltözetek
628 XXIV  |                 mondá neki Boboli Péter:~– És azután még, utoljára hagyom,
629 XXIV  |              aranyban, a másik aureoléban. És e ragyogásnál azt fogja
630 XXIV  |                 mossa róla ezt a szennyet! És aztán a kapzsiság is talált
631 XXIV  |                 érvénytelen, mert „raptus” és „clandestinus” (rablás és
632 XXIV  |                  és „clandestinus” (rablás és alattomosság) esete forog
633 XXIV  |                szállott ősi torzsalkodást; és így minden, ami történik,
634 XXIV  |               minden, ami történik, a béke és nyugalom helyreállítására
635 XXV   |            Illyricumba küldött szerzetesek és világi papok nagyobb része
636 XXV   |                    akarok lenni közöttetek és mindenki fölött”, hogy riadallal
637 XXV   |                     Kell hozzá szárazföldi és tengeri haderő, kell hozzá
638 XXV   |                   haderő, kell hozzá pénz, és különösen a népkegy pártolása.
639 XXV   |         Onufriosznak megvoltak a warángjai és uskókjai. Az első egy harcos
640 XXV   |                   akar tűrni semmi láncot, és ezek között legkevésbé azt,
641 XXV   |          megállapodni a gyülekezet, hogyan és miképpen? „Palam”-e, vagy „
642 XXV   |                  ki dogma szerint, tisztán és világosan, hogy a keresztény
643 XXV   |                    Testünknek feltámadását és az örök életet. Eszerint
644 XXV   |             feltámad, s ismét az övé lesz; és akkor örök időkig együtt
645 XXV   |              menhelye minden üldözöttnek!~(És ettől a két szótól hét év
646 XXV   |                    körül, magas palotákkal és tágas raktárakkal, és volt
647 XXV   |           palotákkal és tágas raktárakkal, és volt benne tizenhét templom;
648 XXV   |                menyasszonyával, Darinkával és Magdával. (A waráng legény
649 XXV   |                  még megmaradtak, a nyomor és ínség szállásaiból, újra
650 XXV   |               mindenik a magáét párosával. És a csatában elesett vitézek
651 XXV   |                hogy ezzel semmiféle isteni és emberi törvénynek nem vétett.~
652 XXV   |                  majd Diocles, Szent Péter és a mártírok: mítosz és legenda
653 XXV   |                Péter és a mártírok: mítosz és legenda egymással összevegyülve;
654 XXV   |                   egyszerre hoz gyümölcsöt és virágot, a zúgó folyamoktól
655 XXV   |          daviditákénak; sőt túlzása annak. És mennyi híve csődült össze.
656 XXV   |                 senki sem követte a waráng és uskók népet – az első napokon.~
657 XXVI  |                     a másik sárga vagy kék és fehér, és ezek nem egymás
658 XXVI  |                   sárga vagy kék és fehér, és ezek nem egymás körül forognak,
659 XXVI  |                   te boldogságod óráiról – és én elénekelem azokat.~Sohasem
660 XXVI  |                  paloták a Branta-völgyben és a Cadmus szikláin túl. De
661 XXVI  |            nemhiába pusztítottak ki bottal és karddal az országukból,
662 XXVI  |                     alapjaiból kiforgatja; és ami fődolog, hogy csoportosul
663 XXVI  |          megindításának mozgalmai, a római és bizánci udvarok közötti
664 XXVI  |      uralkodóváltozás; a kormánynak biztos és állandó kézben kell maradni,
665 XXVI  |                   kis schisma. Szent Dávid és Szent Dávidné. Akad hozzá
666 XXVI  |              Dávidné. Akad hozzá ellenpápa és ellenconclave. Nem szokatlan
667 XXVI  |                 Jól van” – mondá a kacika, és visszavonult. Egy hét múlva
668 XXVI  |                   jelezni, hogy ami rendes és lehető fogalom az egész
669 XXVI  |                lehető fogalom az egész vad és félbarbár népeknél, az nem
670 XXVI  |                csontokat; az kapott verést és csókot, amíg fiatal volt:
671 XXVI  |                azután csak verést magában. És így az uskók asszonynak
672 XXVI  |                    eshetett, ha a munkához és ütlegekhez még egy társnéja
673 XXVI  |                   megfordítva állt a férfi és nő közötti viszony. Ott
674 XXVI  |                   kirabolta a szárazföldet és a tengert, hogy azokat selyemben,
675 XXVI  |        vetélytársnék számára is fog jutni. És a szerelem olyan, mint a
676 XXVI  |                   testvérgyilkolás a vége; és a legutolsó jelenete az,
677 XXVI  |                 lába alól is elfut a föld, és így nem lesz idejük sem
678 XXVII |                         XXVII. A köszöntés és nem köszöntés~Hat éve múlt
679 XXVII |               férni, hogy egy közösen bírt és imádott férj szerelme fölött
680 XXVII |                 királynémnak?~– A te néped és az idegenek igen, de nem
681 XXVII |                   hidegen elmegy mellette, és nem köszön neki.~– Tudom
682 XXVII |                maga módja szerint köszönt, és az mind nevetni való.~–
683 XXVII |                    az mind nevetni való.~– És a te Lubomirád mégis sír
684 XXVII |                  sír rajta.~– Eredj hozzá, és vigasztald meg. Elégtételt
685 XXVII |             álmodott. Én ismerem az álmát, és meg fogom valósítani.~–
686 XXVII |             évfordulójához egy holdjárást, és akkor meg fogja kapni Lubomira
687 XXVII |                egész Raguza tiszteletét.~… És ettől az izenettől aztán
688 XXVII |                   volt képviselve.~A dieci és a centi gliesto, valamint
689 XXVII |                 akkor hét évi száműzetésre és a cadmaei völgy remeteségébe
690 XXVII |            kegyelmet adok Boboli Jánosnak, és felmentem őt a vádak alól.~
691 XXVII |                  Az meg az ő saját kára.~– És hogy egy új várost alapított
692 XXVII |           Boboli-palota, saját templomával és minden bútorzatával, műkincseivel
693 XXVII |                 bútorzatával, műkincseivel és ereklyéivel együtt eladó,
694 XXVII |                 tonnát bevitte, a bemeneti és kijöveti súlyát összevetve,
695 XXVII |                 leszámítva a hordó fájának és abroncsainak az ismeretes
696 XXVII |            polgárjog is meg lett adva neki és minden családbeli népének,
697 XXVII |                    nyereség az: a tolvajok és csalók, a rabszolgák és
698 XXVII |                    és csalók, a rabszolgák és szökevények királyára nézve,
699 XXVII |                   viselt a fején Lubomira: és most a lelke is kacagott
700 XXVII |                   egyszerre fenn van a nap és a hold az égen virradatkor.~
701 XXVII |                    indult meg Boboli János és kísérete végzetes diadalútjára.~
702 XXVII |                éjjel álmot láttam. Tégedet és a két nődet. De csak a fejeiket.
703 XXVII |                 jelent: Raguza, Jeruzsálem és Mosszor – Lubomira, János
704 XXVII |                  Mosszor – Lubomira, János és Milenka. Íme együtt a három.
705 XXVII |             közelített, az őrtoronyból dob és kürtszó hangzott eléje,
706 XXVII |           mosolygásával szembemenni félek.~És ott megfordult, s egész
707 XXVII |                    őrsereg csapatja, a tér és a főutca nyitott ablakai,
708 XXVII |                    porticusa előtt a dieci és a pregadi tagjai csoportosultak;
709 XXVII |             pregadi tagjai csoportosultak; és különösen a házak mentén
710 XXVII |                   mosolygása a föld alatti és feletti rémeknél. Kíséretének
711 XXVII |              történt, az ezt megszegő urak és úrfiak rögtön siettek a
712 XXVII |                 mérget főzni a köszönésből és a nem köszönésből.~Lubomira
713 XXVII |                    hogy őt földig alázzák.~És szegény Milenka még jobban
714 XXVII |                 ég-föld megrendül is bele.~És mikor szétnézett a sokaságon,
715 XXVII |              gyűlölte, a másik megvetette. És különösen feltűnhetett neki,
716 XXVII |                 sem lát Raguzában, a papok és zarándokok gyűlhelyén, a
717 XXVII |                    gyűlhelyén, a kámzsások és a kápsáló szerzetek megszállójában.
718 XXVII |                 Itt ő exkommunikálva volt. És mégis győzni akart.~Disputa~
719 XXVII |                  jól, hogy a fegyveres erő és minden hatalom annak az
720 XXVII |                  kolostorból elcsábította; és mégis ide mer jönni, védtelenül,
721 XXVII |                   Nagyobb volt a becsvágya és a szerelme.~Kritikus. S
722 XXVIII|                    szólítá meg őt: „Fiam”.~És ezzel bizonyára mindenkit
723 XXVIII|                  jövendölt, mint egy augur és esküdött, mint egy vértanú.
724 XXVIII|            szökőkút delfinje fújta szemein és orrlikain keresztül a vizet
725 XXVIII|                 egyszerre megváltozott, új és gyorsan változó kifejezést
726 XXVIII|                 vett föl, a szemekből csáb és szenvedély sugárzott.~Ez
727 XXVIII|                 egész világot meggyűlölni, és azután a nagynénje, aki
728 XXVIII|                   a szülői házat elhagyta. És most ennek a két nőnek az
729 XXVIII|                    a szeméből a kárörömöt: és mind a kettő előtt tűrje
730 XXVIII|                csak másodiknak következik. És mikor őrá kerül a sor, az
731 XXVIII|            megölelné, keresztet vet magára és visszahúzódik; helyette
732 XXVIII|                    forrón, hevesen átöleli és megcsókolja, ahogy egyik
733 XXVIII|                 vétkének bűnmását találja.~És Lubomira mégsem érzi magát
734 XXVIII|                 Eredj! Végy egy kristályt, és hozz nekem a szökőkútból
735 XXVIII|               iszom a vízben. Vidd előlem!~És Milenka szépen meghajolva,
736 XXVIII|                   nyújtja azt Lubomirának.~És Lubomira kegyteljesen veszi
737 XXVIII|                 visszaadja azt Milenkának.~És ekkor Milenka a megmaradt
738 XXVIII|                felét, csak azután magam.~– És én is bizonyára így tennék,
739 XXVIII|                    Láthatták azt a nobilik és a cselédek, akik a terem
740 XXVIII|                 aztán megölelte a leányát, és megcsókolta annak a homlokát.~
741 XXVIII|                 anyjának a csókját.~      ~És ezzel egy új tant hirdetett
742 XXVIII|                   a város kapuján belépni.~És mégis megtörtént, hogy Oculi
743 XXVIII|                    nagy veszedelem idején, és könyörögve, hogy fordítsa
744 XXVIII|                    városról ezt a csapást.~És hajnalban újra hangzott
745 XXVIII|                   János, nejeit, Lubomirát és Milenkát vezetve a kezén.
746 XXVIII|                citátumokkal, Szent Ágoston és a patres mondataival, melynek
747 XXVIII|               melynek folytán a szofistika és dialektika minden furfangjaival
748 XXVIII|                  Raguzát, mintsem a sátán.~És valóban igazuk volt.~
749 XXIX  |                legidősebb, Tirimir, Branko és a Szlón, a legkisebb. Ezt
750 XXIX  |                  megküzd a medvével; lovon és gyalog a legvitézebb harcos.
751 XXIX  |               élnek.~Tirimirnek a felesége és két kisfia is közöttük volt.
752 XXIX  |               Annak már tenger ideje múlt. És még semmi hírt nem hall
753 XXIX  |                   az égbe jutottak, ez él, és máris a pokolba került.
754 XXIX  |                    király, a magyar király és Ráma hercege, a hatalmas
755 XXIX  |                   Velence, a büszke Raguza és a keresztes hadak vezérei?
756 XXIX  |                  ingyen nem tesz semmit.~– És mégis el kell őket pusztítani!
757 XXIX  |                  csak az ökle lett kormos.~És azalatt benőtte az udvarát
758 XXIX  |               botjáról. A bot vasból volt, és belül üres.~– Tudod-e, mi
759 XXIX  |                várj, majd mindjárt előjön.~És nehány perc múlva kidugta
760 XXIX  |          tartományokat elönt, ez a hajósok és tengerparti lakók réme:
761 XXIX  |                    a kormos várfalai közt, és várta, hogy mikor tér vissza
762 XXX   |                    vállalják el a velencei és raguzai gályákon. Ez a megtisztelés
763 XXX   |               nobilik, akik a régi erkölcs és szokás szerint a nősülést
764 XXX   |                   s nem követték a gyönyör és könnyelmű mulatságok újkori
765 XXX   |              raguzaival egyesülten a frank és német keresztes hadakat
766 XXX   |          ajándékokat hozott Monna Teresina és Monna Barbara számára, éppen
767 XXX   |                számára, éppen úgy Lubomira és Milenka királynéknak is:
768 XXX   |                   elbuktató ellenségévé. Ő és Boboli Péter titkos szövetséget
769 XXX   |        megszabadítja Raguzát a zsarnokától és az eretnek apostoltól, s
770 XXX   |                szokott adni.~Damiani Júdás és Boboli János egyszerre hágtak
771 XXX   |           admirálhajóra. A magyar testőrök és Pirro Bennessa csatlakoztak
772 XXX   |                    Júdás, Raguza zsarnoka, és te hitetlenek királya, Boboli
773 XXXI  |          ércpalánkot képeztek fejük előtt. És akkor hirtelen megszüntetve
774 XXXI  |                  Diadalaikról a szaracénok és mórok sokat beszélhetnek.
775 XXXI  |                  kapaszkodni a hajójukkal.~És ezt a hatalmas szörnyeteget
776 XXXI  |                   védelmük; kezükben kopja és szekerce. Maga Dávid király
777 XXXI  |                   fejére volt húzva, sisak és korona gyanánt.~Valamennyi
778 XXXI  |                     A velencei dereglyeraj és a gályák harcos népe diadalordításban
779 XXXI  |                   nem hallgatva az admirál és a hajókapitányok parancsszavára.
780 XXXI  |                    foglyot, Damiani Júdást és Boboli Jánost a hajó mélyében
781 XXXII |             megünneplik a Krisztus halálát és feltámadását, mint a többi
782 XXXII |          hullámtáncban valamennyi dereglye és liburna bukdácsol, kalimpázik,
783 XXXII |          kalimpázik, orrával, farával fel- és lesüllyedve, csúffá téve
784 XXXII |                 hallik.~Hisz ezek pogányok és Krisztus-káromlók!~Akik
785 XXXII |                    hosszában a völgy felé.~És azzal az egész roppant víztömeg,
786 XXXII |                Maradt-e idejük a győzőknek és a legyőzötteknek egymással
787 XXXIII|                    az óhajtott mézeskalács és a húsvéti felfűzött perec
788 XXXIII|            bennünket hármunkat együtt élni és szeretni, amíg meg nem halunk.
789 XXXIII|            hatalmas ősz férfi, ki a múltak és jövendők ura: „Tedd, hogy
790 XXXIII|                  ez a három fej: kettőnké, és a mi szerelmesünké, ott
791 XXXIV |         hozzáférnek, vállaikra emelik azt, és kihozzák a partra. A két
792 XXXIV |                    áll a holt király. Áll, és nem fekszik; vállai alatt
793 XXXIV |              csendesen viseli magát. Tudja és helyesli, hogy a waráng
794 XXXIV |               viseltek a warángok, férfiak és nők, karjaikra csavarva.
795 XXXIV |                  karjaikra csavarva. Teuta és Bravalla királynék a saját
796 XXXIV |                    az egyik tulok kifáradt és elbukott a bodonban, míg
797 XXXV  |                   azután egymással Velence és Raguza? Hogy tudta az utóbbi
798 XXXV  |                  egy elsüllyesztett gályát és egy elégett teherbárkát,
799 XXXV  |                    összetört a vízomlatag, és sok százait a romok alá
800 XXXV  |            fullasztott legjobb harcosoknak és hajósoknak.~És ez mind a
801 XXXV  |                 harcosoknak és hajósoknak.~És ez mind a warángok bűnlajstromára
802 XXXV  |                 mindennapi kenyerük a harc és préda.~Velencének van pénze.
803 XXXV  |             leégetett mosszori várat újból és egész díszében fölépíttessék,
804 XXXV  |          ítéletüket. „Nehéz legyen nekik!” És a gyilkosok? A waráng vérengzők?
805 XXXV  |                   maradjon utánuk! Velence és Raguza segít a nagy öldöklő
806 XXXV  |                   hiszek a komának.~Egy éj és egy nap alatt fel lett lármázva
807 XXXV  |                  törzsek harcosai közelből és távolból a mosszori vár
808 XXXV  |                    ősrengeteg itt a Bludár és a Branta között, ahol minden,
809 XXXV  |                felgyújtani!~Ahol a tölgyek és bükkök országa végződik:
810 XXXV  |             felváltja társait a veresfenyő és a szumak, melynek illata,
811 XXXV  |             védelme alatt a waráng íjászok és parittyások az egész keresztes
812 XXXV  |                    sziklákkal az asszonyok és gyermekek is leseperhetik.
813 XXXV  |             körülötte megtámadója véréből.~És mégsem tette azt soha egy
814 XXXV  |                erdőt megkímélték.~A trákok és szarmaták az ideszorított
815 XXXV  |                  mohos derekain, a repkény és vadszőlő venyigéin, s fellobbantá
816 XXXV  |                   marhacsordák bömbölését, és valamennyit túlordította
817 XXXV  |              csakhogy atomjaik nem porszem és vízcsepp, hanem szikra és
818 XXXV  |                  és vízcsepp, hanem szikra és zsarátnok; a forgószél égő
819 XXXV  |          valamennyi hegyein, az égő fenyők és szumakfák füstjét messze
820 XXXV  |                  Az erdőkből kivert marhák és vadállatok bőgése ezalatt
821 XXXV  |                    összevegyülve dámvaddal és bölénnyel, meghúzták magukat
822 XXXV  |              fenyőerdőben: a szép szál luc és bór, ha egyszer meggyullad,
823 XXXV  |                volt: a bükk, ha a koronája és a kérge leégett, ott marad
824 XXXV  |                erdők már csak füstölögnek.~És a bóra még egyre süvölt:
825 XXXV  |               junákjainak, hajítókelevézét és pajzsát ragadva, hogy a
826 XXXV  |                 ugyan eltemeti. A rézsisak és a pajzs égetni kezdi a koponyát
827 XXXV  |                    égetni kezdi a koponyát és a vállat.~Csak előre!~Amint
828 XXXV  |               bomlani; egy-egy vitéz kidűl és ott marad. Csak előre! Innen
829 XXXV  |          liburnáikkal, mert azt a velencei és raguzai hajóhad tartja zár
830 XXXV  |                  keresztül.~Hallgattak rá, és tűrtek.~Még várni kell,
831 XXXV  |                 vonagló halom, ahol waráng és bogumil egymáson hevert,
832 XXXV  |                térben voltak az asszonyaik és a gyermekeik.~Solom mögött
833 XXXV  |               viselő szarmaták kardjaikkal és kelevézeikkel, s a kettős
834 XXXV  |                  tovább egymással a pallos és a csatabárd; az egész harcvonalon
835 XXXV  |                    aztán omlott alá waráng és bogumil és fenevad, egymáson
836 XXXV  |               omlott alá waráng és bogumil és fenevad, egymáson keresztül
837 XXXV  |                   veszendő pára; istenhívő és istentagadó, bűnös, ártatlan,
838 XXXV  |                    bűnös, ártatlan, angyal és ördög és barom, összegomolyodva,
839 XXXV  |                  ártatlan, angyal és ördög és barom, összegomolyodva,
840 XXXV  |                Alant már néma volt minden…~És így egy füst alatt kettőnek
841 XXXV  |                   száraz vacok ott marad – és a Brankó mégsem jő vissza.~
842 XXXVI |               fejedelem eljegyzett aráját, és minden kánonok, impedimentumok
843 XXXVI |                    kánonok, impedimentumok és prohibitiók ellenére feleségeddé
844 XXXVI |                 keresztülhoztad a poklokon és minden föld alatti mélységeken
845 XXXVI |                   a tolvajoknak, csalóknak és hamis bukottaknak menhelyül
846 XXXVI |         háborúságot támasztottál közöttünk és szövetségeseink között,
847 XXXVI |                számos derék hajók, vitézek és hajósnépek; okozója lettél
848 XXXVI |                   ítéletet.~Frater Aktaeon és két bűntársa, Soror Kekharizméne
849 XXXVI |               bűntársa, Soror Kekharizméne és Mater Lubomira Raguza főpiacán
850 XXXVI |               három levágott fő, egy férfi és két asszony fejei.~– Odoardo
851 XXXVI |                 tömeggyilkolás! Herculanum és Pompeji pusztulásához hasonló.
852 XXXVI |                    Wilkinson, Noé, Yriarte és Karacsay Tivadar, e regényes
853 XXXVI |               fenyőfákat halomra vágatták, és szurkot főzettek belőlük,
854 XXXVII|            hagyomány regél erről: írásbeli és szóbeli. Az írásbeli hagyomány,
855 XXXVII|         kultiváltatott légyen. Sour Teresa és Sour Anna, két unokatestvér
856 XXXVII|               barátot, végül Sour Teresát. És meggyóntak mindhárman, egyéb
857 XXXVII|                   festette a clarissáknál, és szomorú ember volt élte
858 XXXVII|                    ember volt élte végéig, és megtiltotta, hogy beszéljenek
859 XXXVII|                  izgatja, jöjjön Raguzába, és segítsen leverni a hercegovc,
860 XXXVII|                  egy kissé kicifráztam egy és más apró körülményekkel.