Rész

 1 III  | alkalmaztattak, s ha nem jól viselték magukat, elbocsáttattak. De ami
 2 IV   |          Raguza közelében, oda ékelve magukat a köztársaság és hatalmas
 3 VI   |               el van takarítva, akkor magukat a fenyőszálakat húzzák fel
 4 VII  |           tovább az éhezést, megadták magukat, s engedelmességre tértek.
 5 VIII |         pogány vinidi népfajt, azután magukat az avarokat, kik ide menekültek,
 6 IX   |           remeteségre nem adták volna magukat; így azonban csak a magam
 7 XIII |              kereskedők még tartották magukat a régi szokáshoz, s egy
 8 XV   |        bogumilok még védni sem tudták magukat, álmukban, dicstelenül rabszolgafegyver
 9 XVI  |        bányaüregbe, ahol azután maguk magukat fogják meg, mert a búvó
10 XVI  |            fekvő érczúzókba vették be magukat, akkor a legveszedelmesebb
11 XVII |             életre-halálra védelmezni magukat. Az első rohamot a kétségbeesés
12 XVII |          tovább itt nem védelmezhetik magukat; gondoskodniok kell az elmenekülésről.
13 XVII |        először az alsóbbaknak engedte magukat kibeszélni, nem futott előre
14 XVII |              venni, hogy úgy viseljék magukat, mint nemesemberek: kövessék
15 XVIII|         tizenkettőt.~Amint kipihenték magukat, összeszedték a szerszámaikat,
16 XX   |               folyásán végigküzdötték magukat – a mosszori vártól a tüzes
17 XXI  |            Onufrioszt, lábaihoz vetve magukat, s papucsait ajkaikkal érintve.
18 XXIII|        kertjük, amelyben meghúzhatták magukat.~A szerb király fennen követelte
19 XXIII|           városból, s önként megadták magukat üldöző rokonuknak, a szerb
20 XXIV |           Vörösre, rekedtre kiabálták magukat, szidalmazták az árulókat,
21 XXVI |            tekinték. Majd kitombolják magukat, s akkor eszükre térnek,
22 XXVII|               büntetésnek is alávetni magukat, kivették a zsellyehordók
23 XXIX |        nemzetnek, „uskók”-nak nevezik magukat, s várost építenek a tengeröböl
24 XXIX |        belőlük; a koldusok nem féltik magukat. Még inkább én hagyok itt
25 XXXI |          irányt adott a dereglyéknek. Magukat a fegyvereseket nem kopogtatták
26 XXXI |         kapitányok rekedtté kiabálták magukat, a matrózoknak parancsot
27 XXXV |            akik a rabszolgákhoz adták magukat. Hát az elszökött leány,
28 XXXV |            időtlen időkig megvédhetik magukat. Más oldalról pedig meg
29 XXXV |               és bölénnyel, meghúzták magukat a víz alatt, csak az ezernyi
30 XXXV |      keresztül, s még keresztülvágják magukat valamerre.~– Én megyek veled
31 XXXVI|              akik vétkeseknek érezték magukat, elmenekültek. Az egész