Rész

 1 II   |         hanem amint a hó elment, nem marad a vízből egyéb hátra, mint
 2 VI   |            joga, hogy maga a hajóban marad, amíg a hívei azt szárazra
 3 VI   |        kötözve valamennyit.~Utoljára marad a zsákmány tömege. Azt nyers
 4 VII  |              ki nem űzik belőle, ott marad; az ifjú lovagot pedig a
 5 IX   |            felőlük.~Az otthonban nem marad más, mint az aggok, gyermekek,
 6 IX   |              a teher az asszonykarra marad. S ez a kar, ha nem bír
 7 XI   |             otthon csak a suhanc fia marad Tvartimirnak, Tirimir. Az
 8 XI   |           csak a kapura vigyázó öreg marad. Ekkor aztán a szökevény
 9 XI   |              otthon csak a fiatalság marad; azoknak a parancsnoka a
10 XIII |      szerelmes dalia, s amelyik élve marad, azé lesz a szép menyasszony.
11 XIII |             meg az, hogy ha özvegyen marad, másodszor férjhez nem viszik.
12 XIII |    gyékényszálat eléget, attól távol marad minden nyavalya; rossz sömör
13 XIII |          hogy minden ember a házában marad; csillag feljöveteléig ki
14 XIII |             fejét a bogumil had, itt marad a toronyban a Verblud, meg
15 XV   |             megérdemelt. Egy hát sem marad ott kék és veres kereszthúzás
16 XV   |        magammal viszem, tőlem el nem marad. Meg is kell mutatnom a
17 XVIII|       kellett itt akadniok, a fa nem marad a víz alatt.~A Bludár kanyarulata
18 XX   |      idvezítő koporsója előtt, s úgy marad ott, homlokát a márvány
19 XX   |            hogy az egyik urna üresen marad.~Nagy mozgás támadt erre
20 XXIX | könnyhullatás oka mégiscsak a leánya marad. A többiek, ha meghaltak,
21 XXIX |            úgy, hogy még a nyoma sem marad, amiről megtudják, hol volt
22 XXXIV|         apraját-nagyját; Solom vezér marad utoljára: azt megáldja mind
23 XXXV |              és a kérge leégett, ott marad elszenesedve; a hideg szél,
24 XXXV |           egy-egy vitéz kidűl és ott marad. Csak előre! Innen már visszatérni
25 XXXV |        levegőben, a száraz vacok ott marad – és a Brankó mégsem jő