Rész

 1 XI    |      kapura vigyázó öreg marad. Ekkor aztán a szökevény fiú jelt
 2 XIII  |        a kilenc őriző angyalé). Ekkor a negyedik pecsétből annyi
 3 XV    |        a gyűrűket szedni! Hanem ekkor Solom hirtelen kirántá a
 4 XV    |     amíg ő nem iszik belőle – s ekkor, te bolond, fellármáztál.~–
 5 XV    |  visszakerült a rokkájával. Már ekkor az egész társaság össze-vissza
 6 XVI   |      közé.~Az ostromlottak csak ekkor mutatták meg, hogy mit tudnak.
 7 XVIII |       menedéket a porontyainak. Ekkor támadt egy hatalmas, nagy
 8 XVIII |        másodiknak a párkányáig. Ekkor már rémülve vettük észre,
 9 XVIII |         a párkányunkat elérték. Ekkor aztán elkezdődött a végső
10 XX    |   démonának a műve!~És Lubomira ekkor, ahelyett, hogy kegyetlen
11 XXI   |    feltette a süvegét a fejére.~Ekkor így szólt másodszor is a
12 XXIII | hozzáfogott a templomépítéshez. Ekkor a raguzai patríciusok azt
13 XXIII |        szigetét is elfoglalták.~Ekkor azok a szerb királyi menekülők,
14 XXIII | megtizedelte a fegyveres népét.~Ekkor a raguzai érsek, maga mellé
15 XXVII |   vonulni be a Boboli-palotába. Ekkor tűnt aztán ki egyszerre
16 XXVIII|   visszaadja azt Milenkának.~És ekkor Milenka a megmaradt felét
17 XXXI  |         admirálhajóval szemben. Ekkor egy jeladására egyszerre
18 XXXIV |         elválhatatlanok lettek.~Ekkor aztán a waráng vitézek ismét
19 XXXIV | fénybarázdát vetett a tengerre.~Ekkor feltámadt az esti szél,
20 XXXIV |         az még győzte a futást. Ekkor aztán, hogy csak az egyik
21 XXXV  |     verekedni ellenfeleikkel. S ekkor kitűnt a warángok előnye
22 XXXV  |   bogumilok réztutyiján.~Brankó ekkor kiválasztotta vitéz junákjai
23 XXXV  |       ellensége halálát óhajtá.~Ekkor egyszerre sűrű fekete porfelleg
24 XXXVII|      őket, s úgy tűzre tétetni. Ekkor Lokris odalopódzik a foglyokhoz,