Rész

 1 IV    |     szeretőt elvitték, ki tudja hová? És azt a napot nem tudja
 2 IV    |         szomszédod üvöltéséből, hová vezetnek e gonosz álmok?~–
 3 IX    |       sem.~– Hát az én bölcseim hová lettek? – kérdezé szigorú
 4 IX    |      lesz belőlünk? Ki tart el, hová bujdosunk? Nagy az erdő,
 5 XV    |        le a kontyaikat.~– Ugyan hová tettem volna?~– Eladtad
 6 XVI   | hiányzottak belőlük. Hát azokat hová tették?~Felkutatták a rom
 7 XVI   |         de a lába nyomát sehol. Hová futhatott el?~A bástyáról
 8 XVI   |   laktak. Az is ki volt égve.~– Hová lettetek? Hová lettetek?~
 9 XVI   |     volt égve.~– Hová lettetek? Hová lettetek?~S aztán sorba
10 XVI   |    Onnan a bányából ugyan nincs hová menniök többé, mert a tárnakijáratok
11 XVI   |   ártatlanokat?~Kritikus. Akkor hová tette őket? Ahá! Ezt magunk
12 XVI   |            Hej ti gyáva cenkek! Hová bújtatok? Jertek elő!~Az
13 XVI   |         Gyíkokká változtak-e?~– Hová lettetek, ti átkozottak? –
14 XVII  |         senki sem gátolta. – De hová futni? – Haza, a maga nemzetéhez,
15 XVII  |   Kijönni a mosszori várból, és hová menni? Ez volt a második
16 XVII  |      vissza az örök zuhatagból. Hová lesz azután a Bludár folyam?~
17 XVII  |     aztán ha a tutajt elhagyod, hová fordulsz? – kérdé az öreg.~–
18 XVII  |       oldalfalába, de hogy ezek hová vezetnek, azt az egy fenyőszilánk
19 XIX   |       gyermekét az én népemnek. Hová dugtad el őket? Add elő!~–
20 XXIII |       hozzá való fejek ki tudja hová lettek?~A rettore-palota
21 XXXIII|     ismeretlen tenger közepébe, hová hajót nem hoz a vitorla;
22 XXXV  |          mély völgyszakadékban, hová a szarvasok agancsaikat
23 XXXV  |    mindenki, s nem látta többé, hová üt. Az ellenségek olyan