Rész

  1 I     |           hajuk szála sem perzselődött meg. A király kihozatta őket
  2 I     |                 ahogy majd közelebbről meg fogjuk ismertetni nagyszerű
  3 I     |           tőlük vándor kalmárok veszik meg, akik aszalt gyümölccsel
  4 I     |           aszalt gyümölccsel fizetnek, meg zsinegre felfűzött kőkeménységű
  5 I     |             lassú emelkedéssel haladja meg a Branta zuhatagait, s végre
  6 I     |                 zamatossá, puhává érik meg. Magasra emelkednek az örökzöld
  7 I     |             fejét, hogy a feljövő pára meg ne fojtsa, aztán ott hagyják
  8 I     |       helepolisszal se közelítheti azt meg, mert az a kokojszásban
  9 I     |               levelezés által történik meg: ez esetben a kolostor ballustrade-járól
 10 I     |             milyen ez a Branta völgye, meg a völgykatlanba zárt paradicsomdomb –
 11 II    |             csendőrök az élethivatását meg nem zápították volna. Leánya
 12 II    |      emeltetett szent Nabukodonozornak meg az ő három „Hausjud”-jainak
 13 II    |             rabszolgákkal népesítették meg a tengereket.~És mikor aztán
 14 II    |              még csak az erdőket ették meg, a törökök már a kőfalakra
 15 III   |               helyzet megértése végett meg kell ismerkednünk a raguzai
 16 III   |              veszedelem. Azért nem hal meg éhen az úrfi. Hiszen ha
 17 III   |               felesége: van másnak. De meg ha komolyan megfontoljuk
 18 III   |                 hogy még az álmokat is meg tudta őrizni. Az álmokat!
 19 III   |               leánya, Dragomir knéznek meg egy levente fia. De a kettőt
 20 III   |            ivadékról ivadékra.~Sokszor meg a tengeri rablók rohanták
 21 III   |                tengeri rablók rohanták meg a vidéket, s a védtelenül
 22 III   |            erőhatalommal támadta volna meg a magányos zárdát, azt először
 23 III   |            pokoltályoggal verték volna meg; de sokkal inkább a nyakába
 24 III   |            tengerbe: ahogy ezt egyszer meg is izente az ott kóborló
 25 III   |      Branta-völgyi zárdában nem tűrtek meg semmiféle hímnemű állatot,
 26 III   |               akinek hetenkint egyszer meg kellett jelenni a zárdában,
 27 III   |              benyújtott, előadva, hogy meg van ugyan hozva a coelibátusról
 28 III   |            úgyszólván senki sem tartja meg; hanem hát én be akarom
 29 III   |           egyéb szentségek feladása is meg lett nekik engedve. Történetem
 30 III   |               hogy Onufriosznak mindig meg kellett hajtania a fejét,
 31 III   |                és gyászesetek által is meg lett rövidítve.~Hanem ez
 32 III   |              fiatal leánykák ebédeltek meg, a drága csemeték, akiket
 33 III   |               elő, hogy az asztaláldás meg ne előzte volna, s az étkezés
 34 III   |          kinézésű ördögöket honosított meg az ájtatosságnak szentelt
 35 III   |              apáca-fejedelemnőt illeti meg. Ő volt az, aki az apácákkal,
 36 IV    |      igyekeztek segíteni, mely szerint meg volt engedve a waráng apáknak,
 37 IV    |       alapelvei éppen úgy nem engedvén meg a többnejűséget, mint a
 38 IV    |             mindig az ördögöt csókolta meg. Ezért lett azután a démontól
 39 IV    | kiszabadítottam, megcsípett; nem öltem meg; el hagytam repülni; egy
 40 IV    |            mint hogy hány embert öltek meg, mekkora zsákmányt ejtettek:
 41 IV    |      parancsolat közül ők nem tartanak meg kettőt, hogy tartsam én
 42 IV    |                kettőt, hogy tartsam én meg a harmadikat!~– Te vakmerő! –
 43 IV    |             Téged nem egy démon szállt meg, hanem három. A neveik Asmódi,
 44 IV    |            kapd mindjárt éntőlem. Tudd meg, hogy akit oly őrjöngve
 45 IV    |        százlábúaknak parancsol! Átkozd meg! Mondd utánam, amit mondok!”~
 46 IV    |               A szenteket nem sebesíti meg az átok, mind visszahull
 47 IV    |           megérezd valaha! Hogy teljen meg a szíved attól a gyönyörtől,
 48 V     |           melyek a víz alatt is éppúgy meg tudnak élni, mint a víz
 49 V     |            amiket szigetbarlangjaikból meg szoktak látogatni, mivelhogy
 50 V     |               hogy a muzsikust ne egye meg.~A két másik pásztor ezalatt
 51 V     |             sok hízelkedő szóra, aztán meg a gyönyörködtető csimpolyaszóra
 52 V     |                tudósok nem magyarázták meg. Pedig nehéz megérteni,
 53 V     |          invitálja? Míg végre 1716-ban meg lett oldva a talány: amidőn
 54 V     |             éneklését fél mérföldnyire meg lehetett hallani. Hatalmas
 55 V     |             regényt?~Szerző. Alkudjunk meg. Én elengedem az éneklő
 56 V     |                egy délszláv balladában meg vannak örökítve, Fiume tájékán,
 57 V     |              azonban csak úgy eshetett meg, ha az a másik hajó engedte
 58 VI    |                hiányzott, s valamennyi meg volt terhelve zsákmánnyal.
 59 VI    |         tövisindás bozótjai tanították meg.~Valamennyi mind egy-egy
 60 VI    |               egész lyuk van fúrva: ez meg a pestistályognak az emléke.
 61 VI    |           égetett le porig? Hogy mosta meg a kezeit szép hajadonok
 62 VI    |               neki?~– Azt nem tudhatod meg. A gyónás titka szentség.~–
 63 VI    |              úgy szenved énmiattam, de meg kell nyugodnom benne. Így
 64 VI    |         megtartom. Azért kérlek, izend meg a főpapodtól, majd ha megint
 65 VI    |                 attól a majom sem ijed meg; de ha a mándruc nyávog,
 66 VI    |               csuhád van; egy kereszt, meg egy fésűs kagyló rajta,
 67 VI    |             fésűs kagyló rajta, ki áll meg a te beszédedet hallgatni?
 68 VI    |               főpap. Annak a szava áll meg, nem a tied. Az pedig azt
 69 VI    |           talál bukni, a szikla aljáig meg nem áll; de egy sem esik
 70 VI    |         kötéllel, az utolmaradt csapat meg a háromöles evezőket viszi
 71 VII   |                azt hiszi, hogy maga is meg van halva.~S a cadmae sziklákat
 72 VII   |        dalmatáknál bevett szokás, amit meg nem szüntet semmi civilizáció.
 73 VII   |         egymásba.~Hogy történhetett ez meg?~Úgy, hogy egyszer (dehogy
 74 VII   |                eretnekséget szüntessék meg.~Mert akkor száznegyvenkilencféle
 75 VII   |               hadsereggel, hogy mondja meg a bosnyák királynak, hogy
 76 VII   |                királynak, hogy térítse meg a patarénusait; akkor a
 77 VII   |           árnyképek gyanánt szaggatják meg az átlátszó homályt, a nap
 78 VII   |               óriási nagy hajó jelenik meg a víztükör felett; olyan
 79 VII   |            királynak annyira imponált, meg lehet találni Spalart minden
 80 VII   |     nyakravalóval.) Hiszen ez a rézöv, meg az a körül lecsüggő pityke,
 81 VII   |               társa nem hagyhatta ott, meg kellett a bajtársát mentenie,
 82 VIII  |          világban, sehol sem települve meg állandóul; mintha Ahasvér
 83 VIII  |          elfoglalták; ott sem maradtak meg, tovább űzte őket a harcvágy:
 84 VIII  |              nem is élhetett volna itt meg.~A tenger felől magas, meredek
 85 VIII  |                hosszú fennsík szakítja meg, melyen egy barátságos ér
 86 VIII  |          termesztenek: a magfélét egye meg az állat; mikor hús és szalonna
 87 VIII  |        bandukolni, s a vadat nem kapja meg soha. Az őserdő fái mentül
 88 VIII  |                a sírját is itt találta meg; ott porladnak mind valamennyien,
 89 VIII  |           gerli” fenekén vannak ezerei meg ezerei eltemetve a hajdankor
 90 VIII  |               Károlyt csak nem fojtaná meg a Vistica tündér.~Szerző.
 91 VIII  |              tüdővel ellátott teremtés meg nem élhet. A szénlég nehéz,
 92 VIII  |                tudományos világ örökre meg lesz fosztva attól az élvezettől,
 93 IX    |            aranyországot keresni, majd meg odaadja a vitézségét bérbe
 94 IX    |          tündérszarvas, a vezércsillag meg a turulmadár után, vagy
 95 IX    |             dolgozó rabszolgák, azután meg az asszonynép. Az otthont,
 96 IX    |        tűzhelyt, a gyermeknépet, aztán meg a nyájakat és a bálványok
 97 IX    |             ami annak a feszítő húrját meg bírja húzni.~S ha az asszonyok
 98 IX    |                besenyő. Egymás nyelvét meg nem értő. Így nem esküdhetnek
 99 IX    |            elhagyott partra, nem látja meg a feleségét, a kisgyermekeit.~
100 IX    |               a férjeiket nem találták meg, de összekerültek azoknak
101 IX    |              Megfértek azok egymással, meg is éltek szépen. Ezért mind
102 IX    |                 kit barlangodúból, kit meg reves fa bütüjéből.~– No
103 IX    |        szerettük a gyermekeinket, soha meg nem vertük. Miért kellett
104 IX    |               Héj Dávid király! Felelj meg! Ne hallgass! Mi lesz a
105 IX    |                király fülébe.~– Engedd meg e síró asszonyoknak, hogy
106 IX    |                édes testvér. Ő siratta meg, nekem nem volt szabad.
107 IX    |                pátriárka. S nyugodjunk meg benne.~Nagyot csapott a
108 IX    |                szidott, sohasem tépett meg. Most már tudom, honnan
109 IX    |                gyülekezetben – dorgálá meg a hebehurgya fickót Dávid
110 IX    |                a széles világon? Mondd meg ezt.~– Megmondom – szólt
111 IX    |                annálfogva az a pásztor meg nem engedheti, hogy az ő
112 IX    |               kell. A sérelmet azonban meg kell torolni, mert a Jehova
113 IX    |               azt is, hogy „ne lopj” – meg aztán, hogy „ne kívánd a
114 IX    |     tűzhelyéhez haza, és örvendeztesse meg az otthon levőit. Majd újhold
115 XI    |                karavánokat becsülettel meg ne vámolja. Azok is fegyveres
116 XI    |             odaát.~Újhold-estén, ahogy meg volt mondva, a warángok
117 XI    |                 akkor közfelkiáltással meg lettek szavazva. (Miként
118 XI    |                 Miként hogy mai nap is meg lenne egyhangúlag szavazva
119 XI    |           gigágá!”, akkor a király is, meg az ellenzéki szónok is fellőttek
120 XI    |                 annak a véleménye állt meg. Ha mind a két nyíl eltalálta,
121 XI    |           apostoli küldetéséhez méltón meg fogja azt dorgálni, mint
122 XI    |        senkinek a tetszését sem nyerte meg.~Az ellenkező nézet nyilvánítására
123 XI    |              rajta elkövetett sérelmet meg nem torolja, ő kész inkább
124 XI    |           hétszeresen vétkes. Lakoljon meg érte.~A fiú nevetett.~–
125 XI    |                ő jövetelét emberi lény meg nem előzhette.~– Akkor te
126 XI    |               az vagyok.~– Akkor mondd meg nekem legelőször is; mit
127 XI    |                kell érte, hogy őrizzék meg őt Szent Márton és Szent
128 XI    |                közé fog utazni (őrizze meg őt Szent Márton), hogy a
129 XI    |               Teuta királyné gyalázata meg leszen torolva, akkor majd
130 XII   |           Hideg láng! A kopjavas hegye meg volt aranyozva, az elégett
131 XII   |                fölött elhúzódó füsttől meg ne fulladjanak, s mikor
132 XII   |      mérföldnyi út. Ezt az utat tették meg a mosszori aranyhegy rabszolgái
133 XII   |               nagy verembe, századokon meg századokon keresztül összegyűjtve:
134 XII   |              falait semmi kőhajító gép meg nem dobálhatja.~A kapuhoz
135 XIII  |          félelem tiszteletével őrizték meg: a várakat elpusztították,
136 XIII  |        szemöldökcsontok különböztetnek meg, fekete hajjal és bajusszal;
137 XIII  |                az ura megveri; a másik meg az, hogy ha özvegyen marad,
138 XIII  |           venni, s ha az első felesége meg talál halni, nemcsak hogy
139 XIII  |              joggal, hogy nem feleltek meg a regulának, nem érvényes
140 XIII  |                A birkák nem ismerik őt meg. Azért pokolra fognak jutni,
141 XIII  |            György vitéz a zöld gyepre, meg a meleg vízre, ahol a Szent
142 XIII  |             nimfák szentélyei jelölték meg a forrásokat. Mikor aztán
143 XIII  |    összeforrasztani (fekete nadálytő), meg az a másik, amitől a bor
144 XIII  |             egyszerre eloszlik; azután meg az álomhintő, a nyelvbénító
145 XIII  |               ételt, italt. Fogadásból meg tudott enni egy borjút,
146 XIII  |               elébb gyanakodva ízlelte meg a bort; de az első korty
147 XIII  |             kezéből a korsót; mindenik meg akart felőle győződni, hogy
148 XIII  |           minden házhoz. Azért töltesd meg a korsómat a magad borával,
149 XIII  |             hegyek knéze. Az nem issza meg a borodat, mert ha bort
150 XIII  |          tekepályának.~A tekebábok is, meg a golyó is emberkoponyákból
151 XIII  |               a vacokból.~– Nono! Csak meg ne egyél – mondta neki a
152 XIII  |                vecser napján.~– Kukulj meg! Én nem hiszek a ti badnyákotokban.~–
153 XIII  |           észre sem veszi, mikor esett meg rajta; hanem szerencséjére
154 XIII  |                nem teszed, amíg nekünk meg nem mutatja, hogy hol van
155 XIII  |      mesterségét, adtam neki hat lovat meg száz birkát, amért idejött,
156 XIII  |            jobban tudom, mitől gyógyul meg a sebed; mert az én anyám
157 XIII  |                kapott sebeiket. Engedd meg, hogy felépítselek.~– No
158 XIII  |        tenyerembe teszed. Hanem fogadd meg Szent Péterre és Pálra,
159 XIII  |         meggyógyítom, semmi porcikámat meg nem rontod.~– Látom, hogy
160 XIII  |             még nem volt elég.~– Tegye meg ezt a fogadást a knézfi
161 XIII  |               kancsókba elrakott borok meg vannak mérgezve, s te csak
162 XIII  |            korsóból, tömlőből én iszom meg az első húzást; s aztán
163 XIII  |      türelmetlenül a Verblud. – Mutasd meg hát, mit tanultál az anyádtól.
164 XIII  |            biztató Solom. – Parancsold meg a szolgáidnak, hogy hozzanak
165 XIII  |             vérbe dugd az égő sebedet; meg hogy varázskardot dugdoss
166 XIII  |             felfújt marhabelet töltött meg azzal, s így köríté azt
167 XIII  |                a Verblud. – Nem eszlek meg. Itt van az új gazdád. Ennek
168 XIII  |                foncsorítókhoz: ismerje meg valamennyit; a bányába is
169 XIII  |           marad a toronyban a Verblud, meg az ő tizenkét strázsája.
170 XIII  |          tárnákból.~Fejhajtva köszönte meg a Verbludnak azt az engedelmet.~–
171 XIII  |               a toronyból; mert lefelé meg éppen nem tud a lábaitól
172 XIII  |                 aki még a Verbludot is meg tudja gyógyítani, s vitte
173 XIII  |             Ebbe az örök egyformaságba meg lehet őrülni.~De van rá
174 XIII  |                többet emberi testalkat meg nem bír az óriási fűtőkemencék
175 XIII  |           égből jövő követet.~– Holnap meg fogtok szabadulni. – Ezt
176 XIV   |                ember ihatott úgy, hogy meg se részegedjék tőle, az
177 XIV   |            utána következők pedig mind meg lettek mérgezve.~Disputa~
178 XIV   |               lassan, fokozatosan ölte meg az embert; ezt használták
179 XIV   |                 óriásokat ver le, majd meg a szúnyognak könyörgött,
180 XIV   |               könyörgött, hogy ne ölje meg azzal a hosszú gyilkos dárdájával,
181 XIV   |         bogumiloknak; de hogy szabadul meg tőle a Solom királyfi?~Szerző.
182 XIV   |                magának a mérgezett bor meg nem ártott. A többiek mind
183 XV    |       patarénok megtértek, hogy tartsa meg őket a hitben. Tudott olvasni,
184 XV    |              neki bő ujjú dalmatikája, meg egy karikára tekert végű
185 XV    |         esketéshez ott volt a badnyák, meg a számára kiszemelt menyasszony;
186 XV    |         elveszem”. Egy knézleányt! Azt meg is kell érdemelni. Le mered-e
187 XV    |               szuátok, a sztari szuát, meg a Buklia jöttek, keresztül
188 XV    |               tied a menyasszony. Csak meg ne bánd. Hozzátok elő a
189 XV    |          legyen az áldás. Így kerülték meg a belső várost nagy üdvriadallal,
190 XV    |                pofonlegyintéshez; néha meg is érinti az ujja hegye
191 XV    |            viszem, tőlem el nem marad. Meg is kell mutatnom a süvünknek
192 XV    |         legelső kortyot, azután töltik meg vele a nagy „butikarát”.
193 XV    |              Nyújtsd ide a lábadat, de meg ne rúgj, mert az neked fog
194 XV    |     étekfogások. Legelőször jön a sajt meg a gyümölcs, legutoljára
195 XV    |                Ővele azért itatták azt meg, hogy bizonyosak legyenek
196 XV    |           elefántot hozzanak, hadd öli meg!~A Solom pedig kihúzott
197 XV    |               van ezzel a fiúval! Majd meg azt tette, hogy a holtmereven
198 XV    |              Nem látod, hogy ezek mind meg vannak már gárgyulva? Méreg
199 XV    |        szájamból ittál.~– De a Verblud meg annak a junákjai még megvannak
200 XV    |          kiszabadítjuk a taposómalomba meg a foncsorítóba zárt rabszolgákat,
201 XV    |               utasítá a rabszolgát. Az meg is fogadta a szót.~A Verblud
202 XV    |               korsóból; magam ízleltem meg minden bort legelőször,
203 XV    |            magáét. Neked nem ártott az meg. Jó szerencse, hogy én meg
204 XV    |             meg. Jó szerencse, hogy én meg a tizenkét vitézem nem ittunk
205 XV    |              kezébe.~– Hahaha! Hisz ez meg éppen gyönyörűség nekem.
206 XV    |         menyasszonyom is hadd fürödjék meg velem együtt.~– A forró
207 XV    |            Szentháromság Isten fizesse meg ezt neked százezerszer –
208 XV    |             hozzád illik. Egy királyfi meg egy rableány! Panka! Vetkőzzél
209 XV    |               nézek!~– No hát vakuljon meg a jobbik szemed!~Erre a
210 XV    |             egy sivító nyílvessző állt meg a Verblud jobb szemében,
211 XV    |              De a Verblud még nem adta meg magát. Olyan volt, mint
212 XV    |               királyfival, Darinkával, meg a hű rabszolgával együtt
213 XVI   |          azonban a lova nyakában akadt meg, s arra a paripa elkezdett
214 XVI   |       ostromlottak csak ekkor mutatták meg, hogy mit tudnak. Egyszerre
215 XVI   |                amik ellen nem oltalmaz meg a kerek pajzs és a pikkelypáncél,
216 XVI   |          futást a lejtőn lefelé, addig meg sem álltak, míg az erdő
217 XVI   |            azután maguk magukat fogják meg, mert a búvó folyam völgyéből
218 XVI   |            tele holdvilág.~S arra száz meg száz férfiajak kiáltása
219 XVI   |                azt csak később értette meg az ember, hogy mi az. Egy
220 XVI   |                gyermekek? Szólj! Mondd meg! Verblud! Dicső fiam!~Az
221 XVI   |              Dicső fiam!~Az nem mondta meg; hanem a szélben lobogó
222 XVI   |                 Azok közül az egyiknek meg kell enni a másikat.~Ki
223 XVI   |                aztán se pajzs, se vért meg nem védelmez. Ilyen kell
224 XVI   |            belefújt háromszor. Hallják meg azok a vakondok oda alant,
225 XVI   |               Musztafa, azt nem teheti meg egy tizenhárom esztendős
226 XVI   |                öreg Tvartimirral, s ha meg nem kapjuk ezt a ribanc
227 XVI   |        Tvartimir knéz csodálkozva állt meg a folyosó végén, mely a
228 XVI   |               tovább szöktek! Keressük meg őket a kriptában.~De itt
229 XVI   |                 s soha az Isten napját meg nem látják többet.~
230 XVII  |            vakmerő álmokat virrasztott meg élő valósággá, aminők ha
231 XVII  |       cserfüzér.~*~Kritikus. Ezt értse meg ember kommentár nélkül!~
232 XVII  |          kolostor tehát semmi oldalról meg nem támadható, egyedül a
233 XVII  |         kijátsszák. Nemde nem ígérte-e meg nekem esküszóval a Verblud,
234 XVII  |              szeldzsukok így rontották meg a warángokat; ha akkor annyian
235 XVII  |            elmegy, a napvilágot többet meg nem látja.~– S én azt mondom
236 XVII  |                rabszolga. – De gondold meg, vezér, hogy a Bludár itt
237 XVII  |            húzasson karóba, úgy haljak meg, mint hogy a sárkány barlangjába
238 XVII  |              küldjek vissza. Halljátok meg a módját. Egy tutajt készítünk
239 XVII  |            lesz a két végében, amikben meg lehet fogózni. Ezt hozzákötjük
240 XVII  |              mosott abban, s nem tölti meg a padmalyáig. Aztán vannak
241 XVII  |               deszkákkal, úgy kerüljük meg a veszedelmes helyet. És
242 XVII  |                el a víznek. A gerendák meg fognak torlódni egy-egy
243 XVII  |           zsákmányoltunk, azt öntsétek meg, s formáljatok belőlük karpereceket
244 XVII  |     szökevények.~Ez az utolsó szó adta meg az igazi lelkesedést. Karperecet
245 XVII  |               nem érkezik. Így ígértem meg annak a szent embernek.~
246 XVII  |            bölcs észrevétellel akasztá meg a Solom királyfit.~– Az
247 XVII  |                 uram. De hogy tudod te meg odalenn a föld alatt, hogy
248 XVII  |            fölötted? Nem virrad ám ott meg soha. Nincs ottan toronyőr,
249 XVII  |               ahová a Bludár alázuhog, meg fölfelé is a barlang oldalfalába,
250 XVII  |             tűz lobogványa sem mutatta meg a padmalyát; a padozatát,
251 XVII  |           Miután hasztalan próbálgatta meg Solom, újból visszatérve
252 XVII  |                méreg. Majd én kóstolom meg. – Azzal felugrott Darinka
253 XVII  |               a feje alá téve. Darinka meg a Solom mellére tette a
254 XVII  |           Solom mellére tette a fejét, meg sem mozdultak reggelig.~
255 XVII  |         pislogott a parázs, annál újra meg lehetett rakni és gyújtani
256 XVII  |               Solom megdermedve állott meg a lelet előtt.~Kevély, hetvenkedő,
257 XVII  |            félj tőlük. Nem maradhatott meg ezeknek az ivadéka sem.
258 XVII  |         ugyanezzel a kétséggel akasztá meg Darinka Solomot. Ő is éppen
259 XVII  |        megmondom, hogy hogyan álmodtam meg.”~– Így felelt Solom a Darinka
260 XVII  |              egyebet, mint hogy várjuk meg, mint fogja e rejtélyes
261 XVIII |                hosszúfejűek meséjét?~– Meg szegényt! – felelt Solom. –
262 XVIII |                négy keze is van; de ez meg nem tud beszélni, ez nem
263 XVIII |                 De hogyan teremtse ezt meg? A sárkányt megteremti a
264 XVIII |               hulló tűz; de ki teremti meg a beszélő embert? A Zágon
265 XVIII |             gyöngébbet. És miért ölték meg? Azért, hogy megegyék. Az
266 XVIII |          padlata egyszer erre, másszor meg arra hajlana lefelé úgy,
267 XVIII |         gurulnak a parázs közé. Azután meg egy nagy darab kőszikla
268 XVIII |               hogy nyakunkon a medvék, meg a dabózák! Hirtelen helyre
269 XVIII |               kínáló sziklagádorba, ha meg nem akartak sülni. Végre
270 XVIII |               folyt a nehéz harcom, te meg belemarkoltál az üstökömbe,
271 XVIII |            tetőled, hogy egyszer engem meg találsz enni.~– Bizony,
272 XVIII |              hogy szeretnélek megenni, meg is tenném, ha valamit nem
273 XVIII |      mesemondásból. Hozd a fejszét, én meg a vasrudat.~S hozzáfogtak
274 XVIII |        lehetett rajta bújni. Ki mondta meg nekik, hogy dél van? Bizonyára
275 XVIII |          lefelé hanyatló sikátor nyílt meg előttük, mely messze elvezetett
276 XVIII |               hajdan járt utat azonban meg lehetett ismerni arról,
277 XVIII |                s ott aztán lesz fa is, meg tekenőc is, majd sütkérezünk,
278 XVIII |              kínálkozóbb volt. Azt már meg lehetett győzni könnyű tutajjal
279 XVIII |         felelje: „Eredj kölyök! Törüld meg az orrod!”~Már erre a fogadásra
280 XVIII |             Volt abban válogatás: csak meg kellett bolygatni a köveket,
281 XVIII |     kapaszkodjál át a kötélen, s mondd meg a népeinknek, hogy jöhetnek
282 XVIII |        dolgoznak. Azok sokan vannak, ő meg egyedül. Mégsem hagyta abba
283 XVIII |              egész fahalmazt. De akkor meg nem lesz később a tutajépítéshez
284 XVIII |              víz színe fölé. Így aztán meg lehetett élni.~Lábai alatt
285 XVIII |            egész medrét azzal töltötte meg. Talán ebben akadnak fenn
286 XVIII |          mintha egy csatát nyert volna meg. Most már semmi kétsége
287 XVIII |             mert a barlang mégsem telt meg magasabban vízzel, mint
288 XIX   |            vannak. El is férnek benne, meg is töltik azt. Senki ott
289 XIX   |               is töltik azt. Senki ott meg nem támadhatja őket. Éhséget
290 XIX   |             való az?~Itt nem látogatja meg senki: börtöne ez a völgy.
291 XIX   |      bányaaltárnákon keresztül szökött meg az ő bosszújok elől. Hogy
292 XIX   |               fejét, amit te levágtál? Meg a többi hadnagyok fiainak
293 XIX   |                  Hiszen bár küldhetném meg neked a fiad fejét, meg
294 XIX   |                meg neked a fiad fejét, meg a többi kamaszokét, akik
295 XIX   |           esküszöm neked az új Istenre meg a régi istenekre, hogy énhozzám
296 XIX   |              te ivadékodból. Asszonyra meg éppen nincs szükségem; magamnak
297 XIX   |                én nem tudom, a te fiad meg az ő társai hova lettek?
298 XIX   |                sem a föld alatt. – Ezt meg a mosszor knéz állítá.~Mivelhogy
299 XX    |          tetézik.~Tudja jól, hogy neki meg „kell” buknia.~Erre a szerepre
300 XX    |      Csengettyűhang e napon nem szólal meg, hármas kalapácsütés jelenti,
301 XX    |       felhívását.~– Beliál fia, jelenj meg parancsolatjára a te Uradnak!~
302 XX    |              szörnyetegekkel népesítsd meg a világot? Nem bizonyítja-e
303 XX    |               Gábriel angyal kötözte-e meg, s aztán a Dudáel pusztában
304 XX    |               nem vagyok, nem olvad az meg. Én vagyok a világon a melegség,
305 XX    |            Elébb a nők szívét szállják meg, s azok által rontják meg
306 XX    |              meg, s azok által rontják meg a férfiakat. Nem te vagy-e
307 XX    |              bírónőm. Kérlek, hallgasd meg kegyesen. Bizonyára tudni
308 XX    |                mind a két férfi tartsa meg házastársul az ikerhúgát,
309 XX    |               volna a föld. Ezért ölte meg Kain Ábelt. És azután elvette
310 XX    |                azután elvette Azmát is meg Ovaént is, s mind a két
311 XX    |          király.~Lubomira nem állhatta meg, hogy fejét ne csóválja:
312 XX    |           Ennek az utódai népesítették meg a szent Tábor hegyét. Amíg
313 XX    |           énekeltek és táncoltak.~– De meg is lakoltak érte, mert amint
314 XX    |              szent királyt, Dávidot is meg tudtad rontani. Isten haragját
315 XX    |                vagy. Nemde nem ölted-e meg a szép Sárának, a Raguel
316 XX    |               élethistóriájában, mondd meg: a nagy tudós Kaábot, az
317 XX    |             szerelmi vágy nyomán nyílt meg; és ennyi világosságnak
318 XX    |            káprázik, ama ravatalra; az meg fogja neked mondani, hogy
319 XX    |                 Ámde a szerelem hódítá meg magát a hódítót. Mert a
320 XX    |            ostrommal, ha nem jövök én, meg az öcsém, Belfegór a segítségükre.
321 XX    |            vártalak, Palesztinába. Itt meg lesz fogva a lábad vascsaptatóban.
322 XX    |           ezekben az években történt-e meg éppen, hogy a szent várost,
323 XX    |                 csak a szerelmet tartá meg, s az volt neki a sötétségben
324 XX    |            teremtésnek.~– Annál jobban meg fogsz korbácsoltatni! –
325 XX    |           megérezd valaha! Hogy teljen meg a szíved azzal a kéjadó
326 XX    |          bevinni nem szabad.~– Halljad meg fejedelemnőm, és ti egybegyűlt
327 XX    |                 és gyújt vele, de maga meg nem melegszik, hanem olyan,
328 XX    |                 Lubomira nem tilthatta meg az arcának, hogy egy futó
329 XX    |               templomajtón belül állva meg. – Midőn szíve megnyílt
330 XX    |             magát. De azt nem tilthatá meg, hogy Genovéva ne menjen
331 XX    |               közbe Onufriosz.~– Értsd meg, pátriárka! Nemcsak a jobb
332 XX    |          egymást szeretnünk, én haljak meg elébb, mert én szerettem
333 XX    |               elébb, mert én szerettem meg őt hamarább. Ha tőle elszakítanál,
334 XX    |              ölében hordozva szolgálja meg; talán a szomszéd országba
335 XX    |           egyre jobban izzadt. „Pihenj meg!” – suttogá ez. „Nem szabad!” –
336 XX    |              csüggedj lovag! Ne törjön meg erőd! Nézd, itt van már
337 XX    |                zokogva kiáltá:~– Ítélj meg, királyném! Ilyen az én
338 XX    |        meggyűlölni az ördögöt, egészen meg voltak vigasztalódva, hogy
339 XX    |                s szatíralázattal hajtá meg magát előtte. – Engedd meg,
340 XX    |             meg magát előtte. – Engedd meg, hogy legelső meghódoló
341 XX    |         vazallusodként én csókolhassam meg legelébb a papucsodat.~És
342 XX    |                a papucsodat.~És azt is meg kellett neki engednie.~Onufriosz
343 XX    |               égbetörését nem gátolták meg a fejedbe nyomott gyászfátyolos
344 XX    |          süveggel, a tiara téged illet meg; Szent Péter kulcsai a te
345 XX    |               szavakat azzal pecsételé meg, hogy felkapva a pálmát
346 XX    |            mind a hármatokat. Tudjátok meg, hogy a római szent kúria
347 XXI   |             Ezek azután egész Raguzáig meg sem álltak, s ott általános
348 XXI   |               éj sötétségében menekült meg búvhelyéről, s apácaköntösét
349 XXI   |     kisgyermekeikkel karjaikon, százat meg százat, számlálhatatlan
350 XXI   |                fogva azokat még jobban meg fogja erősíteni a hitben,
351 XXI   |               pogány lelket ő térített meg a mennyek országának számára.
352 XXI   |            lassú, rezgő hangon szólalt meg a csendességben: „Frater
353 XXI   |                Hm… De hátha ez a főpap meg az a fráter összebeszélt
354 XXII  |          amidőn azt látják, mint hajol meg a főpap szava előtt az ő
355 XXII  |                merész kezdeményezésnek meg lett volna hiúsítva, ha
356 XXII  |             keresztény nép azzal kezdi meg az áttérését, hogy az Idvezítő
357 XXII  |             akik a hajdani Tyr istent, meg a Mokos istent ki tudták
358 XXII  |                mívelsz most? – szólalt meg a feje fölött egy mormogó
359 XXII  |           jöttem hozzád, hogy erősítsd meg.~– Jó helyre jöttél. Én
360 XXII  |                  Nohát tedd azt. Mondd meg, csakugyan feltámad az,
361 XXII  |               hág.~– S hogyan tudod te meg azt, hogy a nap délpontra
362 XXII  |                ezt erősen hinni fogom: meg fog az történni?~– Bizonnyal,
363 XXII  |              ez?~– Higgyenek benne, és meg fog történni.~Dávid király
364 XXII  |        meglátod!~– De hát miért lássam meg őt? Miért kívánjam neki
365 XXII  |               ami még láthatatlan. Hát meg tudja ember mondani, mikor
366 XXII  |              történik, hogyan láthatná meg halandó ember mai nap? Most
367 XXII  |                Solom fiad hadakat vert meg, kincseket zsákmányolt,
368 XXII  |          tizenhetedik koponyát haladta meg, s azalatt bőséges ideje
369 XXII  |             Ezt én is éppen így tettem meg gyermekkoromban! Csakhogy
370 XXII  |               Frater Aktaeonnak az üté meg a fülét, hogy „pátriárka!”
371 XXII  |               aspirál: hogyan érthesse meg az ember, hogy a raguzai
372 XXIII |               keresték, hogy hol terem meg az olajfa, hanem, hogy hol
373 XXIII |          olajfa, hanem, hogy hol terem meg a szabadság. Ez a csodálatos
374 XXIII |                oltalmába fogadott, azt meg is tudta erőhatalommal védeni.
375 XXIII |              népessége szaporodott, új meg új gyűrűvel vették azt körül,
376 XXIII |            hogy az idők romboló hatása meg nem látszik rajta.~Itt volt
377 XXIII |               volt olvasható: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré”,
378 XXIII |           újrakezdte. Becsületes ember meg nem szökött onnan.~A nagy
379 XXIII |                dereglyékkel alattomban meg fogják rohanni a tengeri
380 XXIII |               Raguza, ahogy ő szerezte meg Bodino király várát; de
381 XXIV  |                  A későbbi századokban meg éppen minden hónapban új
382 XXIV  |    választottak. Ez megint úgy történt meg, hogy a tízek tanácsa megállapodott
383 XXIV  |              polgárok nem bocsáthatták meg neki soha. Ellenben a dalmata
384 XXIV  |              vitte volna haza; s azzal meg is esküdött. – Ámde az apa,
385 XXIV  |         ezeknek ma „tüzes szentekről”, meg azoknak a kolostoráról!
386 XXIV  |          pártok vezérét, hogy nevezzék meg a három jelöltet, akikre
387 XXIV  |        magyaroknál kóstolónak se járná meg.)~A várospalota kapui azonban
388 XXIV  |                lennie.~– És most halld meg tőlem a kötelességeidet,
389 XXIV  |           agának, az anyaszultánnőnek, meg a szultána asszekinek adott
390 XXIV  |              gyapjúkereskedés” felett? Meg másik az Indiáról hozott
391 XXIV  |             ügyeljenek fel, hogy a bor meg ne hamisíttassék? Az építőmesterek
392 XXIV  |              rendjét miként állapítsák meg?~Mikor aztán ezt a sok szép
393 XXIV  |               csélcsap leventék tudták meg, hogy szerelmi sóhajtásaik
394 XXIV  |       parancsolták; de hét évig maradt meg abban erőszakkal, s e hét
395 XXIV  |               az ellen nem védelmeznek meg se a litániák, se a jejuniumok.
396 XXV   |          közepe. Miért ne történhetnék meg harmadszor is?~Az összesereglett
397 XXV   |             mint az álom; ki tilthatja meg az álmodónak, hogy őrült,
398 XXVI  |              ragyogni, s árnyékom soha meg nem látod. Te verset írsz
399 XXVI  |        következő húsvét napján történt meg az államcsíny Raguzában.
400 XXVI  |       szabadságért rajongó Boboli-párt meg volt lepetve; az utcákon,
401 XXVI  |           felszólította, hogy fenyítse meg a lázadó Onufrioszt, ki
402 XXVI  |               utal a mormonokra. Aztán meg a warángokra. Még hozzátehette
403 XXVI  |                kérve, hogy keresztelje meg, most már csak egy neje
404 XXVII |             két asszony (két királyné) meg tudott egymással úgy férni,
405 XXVII |             oly bús a „szebbik”, mondd meg, te „jobbik” – kérdezé Milenkától.
406 XXVII |           Boldogságos Szűz oltalmazzon meg! Szent Balázs őrködjék fölötted!
407 XXVII |             Eredj hozzá, és vigasztald meg. Elégtételt fogok neki szerezni.
408 XXVII |                Én ismerem az álmát, és meg fogom valósítani.~– De mikor?~–
409 XXVII |               egy holdjárást, és akkor meg fogja kapni Lubomira azt
410 XXVII |              együttélést folytat.~– Az meg az ő saját kára.~– És hogy
411 XXVII |               egy új Bábelt épít.~– Az meg éppen a mi hasznunk.~– Akkor
412 XXVII |            Boboli Jánosnak ő maga adta meg az amnesztiát. Az hazajöhet,
413 XXVII |              amikor az ember nem látja meg a szembejövőt, hanem elnéz
414 XXVII |           fölött. Erősebb kifejezése a meg nem adott tiszteletnek,
415 XXVII |        palotával együtt a polgárjog is meg lett adva neki és minden
416 XXVII |                a hírhozóját.~– Csókold meg őt énérettem is – biztatá
417 XXVII |           sincsen; ezen az úton indult meg Boboli János és kísérete
418 XXVII |                ügyeltél; most hallgasd meg a vezérednek a tanácsát.
419 XXVII |            akivel a remeténél esküdött meg Boboli János: azt üdvözölték
420 XXVII |            Amit ígértem, megtartom. Én meg fogom őket hódítani teelőtted,
421 XXVII |          szerelem. Imádta Lubomirát, s meg akarta neki szerezni azt
422 XXVIII|              Damiani Júdás így szólítá meg őt: „Fiam”.~És ezzel bizonyára
423 XXVIII|               vissza. Azért engedjétek meg, hogy mielőtt házamba belépnék,
424 XXVIII|        lelkesült örömrivalgásban hozta meg a hecatombéját a hidegvérű
425 XXVIII|         életkorkülönbség alig látszott meg közöttük. Lubomira anyja
426 XXVIII|               tenném, ha ővele itatnám meg elébb a gránátvíz felét,
427 XXVIII|          Nyíltan eltagadod? Ott alázod meg magad, ahol büszkének kéne
428 XXVIII|              Damiani Júdás azzal lepte meg a várost, hogy általános
429 XXVIII|               életű kápsáló barátoktól meg legyen óva a társadalmi
430 XXVIII|              Ez a merénylet pecsételte meg Boboli János halálítéletét.
431 XXIX  |               járni. Ezt nem is tűrték meg a daliák között a várban,
432 XXIX  |         elpusztult várában, a knéz. Az meg a föld alatt jár.~A szerteszét
433 XXIX  |         szárazföldről fegyveres erővel meg nem támadható. A knéz ráhagyta;
434 XXIX  |      junákjával, ha eléri, sem ijeszti meg.~Hát még ezt a fiát is mindennap
435 XXIX  |            szörnyeteg voltál, most már meg is bolondultál.~– Nézz csak
436 XXIX  |          azokat minden hét esztendőben meg kell újítani; ez dönti le
437 XXIX  |             égerfa ellenben nem rothad meg a vízben. Mármost hát halld
438 XXIX  |              vízben. Mármost hát halld meg, hogy mit végeztem én! Amióta
439 XXIX  |           legyenek jó álmaid.~– Maradj meg itt nálam.~– Nem lehet.
440 XXIX  |               megdicsőülten csókolgatá meg e prófétáló ajkakat, s sajnálkozva
441 XXIX  |               annak csak a fejét kapom meg, a farkát még a sütésnél
442 XXIX  |               ellopják, a többi részét meg a Tirimir bátyád után küldöm,
443 XXIX  |       erszényben. Neked hoztam, tartsd meg.~S azzal átadott az apjának
444 XXX   |                  a város, akkor azután meg lehet kísérteni az utolsó
445 XXX   |                 a világi mulatságoknak meg kellett szűnniök; a velencei
446 XXXI  |                 hogy azokkal egy ember meg egy fúró könnyen elbánhasson.
447 XXXI  |                egy hét alatt sem telne meg a gálya vízzel. Azt tették
448 XXXI  |                 férfias fejét pillantá meg. Még élt. Szemeiben megvillant
449 XXXI  |                elő; most az is eltűnt. Meg akarta magát fullasztani,
450 XXXI  |              mert a hajó arrafelé dűlt meg, s minden ember az ellenkező
451 XXXI  |                nem azért szabadítottam meg a fiamat a csúf haláltól,
452 XXXII |         szemébe, mert még alig haladta meg a Vellebit hófedte ormait,
453 XXXII |                rémületében nem találta meg a könyörgése kezdő szavait.~
454 XXXII |                s kinyűtt erdővel tömve meg saját maga előtt a völgyszorulatot,
455 XXXII |        embertanyára. Se kőfal nem állt meg előtte, se százados erdő.~
456 XXXII |            tengerbe. Még ott sem szűnt meg. Mintha ő volna az a Leviathán,
457 XXXII |             zöld fatörmelékkel jelölve meg az utat, melyet végigfutott.~
458 XXXIII|         Raguzát ez ideig nem látogatta meg a földrengés.~A lefolyt
459 XXXIII|          együtt élni és szeretni, amíg meg nem halunk. S aztán én legyek
460 XXXIII|                  Tedd, hogy valósuljon meg amaz álom, melyet a warángok
461 XXXIV |           bodonjába elhelyezett tulkok meg sem mozdultak; folytatták
462 XXXV  |              adnak hozzá követ, meszet meg levágott koponyákat, amennyi
463 XXXV  |           leány, a „ki ne mondd nevű!” Meg annak az elcsábítója? Börtönben
464 XXXV  |             melledre akassz, a másikat meg a hátadra!~– Ne félts te
465 XXXV  |                a bogáncs, a kígyószisz meg a fekete üröm, jó árnyékot
466 XXXV  |            magukat. Más oldalról pedig meg nem közelíthetők. A Branta-völgy
467 XXXV  |             nimfák árulásával ejtették meg: feláldozták értük a leányaikat,
468 XXXV  |          szállhatott. A warángok sorsa meg volt pecsételve.~Ezt nevezte
469 XXXV  |               egy egész nép áldoztatik meg.~Az erdőkből kivert marhák
470 XXXV  |  késedelmeskedünk, a warángok támadnak meg minket a leégett erdőn keresztül,
471 XXXV  |           vitézeivel lábtókon mászassa meg a sziklavágányokat a tengeri
472 XXXV  |                 Brankó vezér maga adta meg a példát a junákjainak,
473 XXXV  |              ott, egymáshoz szorongva. Meg vannak mind sülve szépen.
474 XXXV  |           ítélete, vagy ember ítélete, meg kell előtte törni.~Minek
475 XXXV  |       felhasítják az ereit; úgy isszák meg a vérét. Nem törődnek vele,
476 XXXV  |             jutott négy ellenség. Azok meg három csapatban jöttek;
477 XXXV  |           egy-egy borókacserje, amiben meg lehessen kapaszkodni. Kénytelenek
478 XXXV  |                hajbozótjukat nem járta meg a kard, s az ő csákányaik
479 XXXV  |               volna, süketséggel verte meg füleiket; nem látott, nem
480 XXXV  |             lett vége, a warángnak is, meg a bogumilnak is.~A velencéseknek
481 XXXV  |         bogumilnak is.~A velencéseknek meg ez volt a maguk harcolási
482 XXXVI |            Pétert egyhangúlag választá meg Raguza új rettorénak. A
483 XXXVI |               tégy ki magadért, mutasd meg művészetedet. Végy mintát
484 XXXVI |               állnak. Az árát te szabd meg munkádnak. Műved az északi
485 XXXVI |              alatt a dalmata hegységek meg lettek fosztva őserdeiktől.
486 XXXVI |              alatt úgy összeőröl, hogy meg kell újítani. A fenyőfákat
487 XXXVI |      kíséretéből maga egyedül menekült meg egy nyomorult bárkán. Az
488 XXXVI |            mind a zátonyon feneklettek meg, aztán megint olyan rohammal
489 XXXVI |             többé az Új Jeruzsálemnek, meg a mosszori aranybányának;
490 XXXVII|        kolostor egyik kódexében maradt meg (1615-ben kelt), kétféle
491 XXXVII|            Stracimir csak később tudta meg, kik azok a szüzek, kik
492 XXXVII|               pápa uralmát szilárdítni meg a vidéken. Ugyancsak a vén
493 XXXVII|                A vitát Milos úgy oldja meg, hogy mindkettőt szívébe
494 XXXVII|               priorissa szívét, Milost meg priornak teszik meg, kitudván
495 XXXVII|             Milost meg priornak teszik meg, kitudván hercegfi voltát.
496 XXXVII|       hercegovc, fekete-hegyi s dalmát meg albán törzseket, elismeri