Rész

 1 I    |    választotta ki belőle, ami neki tetszett: lehetett hinni, lehetett
 2 III  |        hátha a fiatal leánynak nem tetszett ez a szeretetreméltó ábrázat,
 3 VII  |         miféle subát vagy micsodát tetszett ráadni a római pápára, amire
 4 VII  |        láttam őszentségén.~Szerző. Tetszett volna csak hétszáz esztendővel
 5 XIII |           és te élsz.~A Verbludnak tetszett ez a válasz. A dölyfös agyával
 6 XIII |         változtatnak a sorsán.~Nem tetszett a föld alatti örök sötétség?
 7 XVI  |         jöhetünk le egyszerre! Nem tetszett nekik a tusa ököl ököl ellen!
 8 XVI  |           a tág sziklaüregben, úgy tetszett, mintha a pokol égboltozata
 9 XVI  | belekiáltott szót; a vége felé úgy tetszett, mintha egész embersokaság
10 XVII |         oda?~Szerző. Ha türelemmel tetszett volna lenni, ugyanezzel
11 XVIII|           és elaludtunk. Nekem úgy tetszett, mintha az egész barlang
12 XVIII|           járta.~Egyszer aztán úgy tetszett Solomnak, mintha, a földre
13 XVIII|        deszkaszálat a hátán. Azért tetszett olyan hosszúnak ez az idő,
14 XXII |          egész új vallásban az nem tetszett csupán, hogy mindenféle
15 XXVII|   homlokszorítóját: neki ez jobban tetszett. Lubomira holdtölte után