Rész

 1 II   |        a patak, a csermely, az ér. A szikla kiszáradt. És
 2 VI   |        vízbe. Még itt hónaljig ér az, de azért lehet dolgozni
 3 VIII |     meg, melyen egy barátságos ér kanyarog végig, mely a hegyoldalból
 4 VIII |    zuhatagokat képezve alá. Ez ér mentében vannak sorba építve
 5 XII  |       az ércben tartott. Ha az ér elveszett, mélyebbre vágták
 6 XIV  |        ástak, s aztán, hogy az ér elvetélt, abbahagyták. Most
 7 XVI  |       fiú.~– Tíz rabszolga nem ér fel egy bogumillal.~– A
 8 XVI  |   várhatta, míg a tömlő földet ér; előre kiugrott belőle,
 9 XIX  |       a kemény munka, de véget ér napjára.~Ez a nap, a húsvét
10 XX   |     van; egy csók, mely annyit ér, mint harmincháromezer szavak
11 XXII |      Mikor a XVIII. koponyához ér az árnyék, akkor van dél.
12 XXVII|        fölötted! Mikor közelbe ér az üdvözölt, akkor azt mondja
13 XXXI | fogaskerék utolsó rovátkájához ér, hirtelen meggyújtja kanóccal