Rész

  1 I     |                hazavitte Jeruzsálembe, ott elrejtette a Gecsemáné kertjében,
  2 I     |              rettegett tengerfenék van ott, amely nem alkalmas se halászatra,
  3 I     |            mívelőjét. E félvad emberek ott laknak a meredek sziklapart
  4 I     |             egyik, hol a másik partra, ott, ahol a hegyi folyam gázlói
  5 I     |               még inkább az áhítattól.~Ott látja maga előtt a „három
  6 I     |              csak lábvizet használnak: ott a talaj vizenyős. Egyszerre
  7 I     |              pára meg ne fojtsa, aztán ott hagyják napestig. Énekelhet
  8 I     |               Sámson legyen is, menten ott fullad; helepolisszal se
  9 II    |            bogyókkal rakva. Ez is csak ott, ahol hozzájárulhatatlan
 10 II    |      völgyvápákban odarekedt; az aztán ott poshad, míg a forró nyár
 11 II    |            lábtörést kockáztatni; hisz ott van az a minden sántaságot
 12 II    |          segítenek a bajunkon.~Igenis: ott van az a félteke alakú domb,
 13 II    |              Abbáziáról van lemásolva. Ott nőnek szabadban a pálmák,
 14 II    |              nőnek szabadban a pálmák, ott fakadnak a dúsgazdag források,
 15 II    |                római „aqua virgo”-val; ott látni még azokat a sokszázados
 16 II    |    gesztenyékkel a puszta avart. Hanem ott maradtak a morlákok. És
 17 II    |                 Csak lassan a testtel! Ott apácák laknak!~
 18 III   |               nagylelkűségéből.~Voltak ott különféle kategóriái az
 19 III   |                bevett szokásával, hogy ott a férfiak csak hajlott korukban
 20 III   |               tüzes szentek zárdájába. Ott azután addig maradt a kisleány,
 21 III   |          leányt talált, azt bizonyosan ott nem hagyta. Sőt legtöbbször
 22 III   |               egyszer meg is izente az ott kóborló Hayreddinnak, a
 23 III   |            világba sohasem jöttek elő. Ott lenn a mély völgykatlanban
 24 III   |             egy csigalépcsőn, az éppen ott volt a templom alatt. Elébb
 25 III   |                De meddig kellett nekik ott maradni?~Volt olyan közöttük,
 26 III   |             Ilyen az ördög! – Ellenben ott van másfelől a mentőangyal,
 27 IV    |                hangok – nem segítenek: ott van végső gyógyintézetnek
 28 IV    |             mint azok a vila eszmények ott a dalmata hegyek között,
 29 IV    |                mi történetünk idejében ott foglalt tért a dalmaták
 30 IV    |      fölösleget kivihesse az erdőbe, s ott rábízhassa a vadállatok
 31 IV    |       nyelvismeret kellett. A warángok ott telepedtek le Raguza közelében,
 32 IV    |              Szerző. Dehogynem maradt. Ott láthatók a warángok hajdani
 33 IV    |                pedig bronzból kiverve. Ott látta azokat Sir Gardner
 34 IV    |        Köszönöm! Inkább elhiszem, hogy ott vannak a waráng betűk bronzból
 35 IV    |             mint a döbröc. A patkányok ott kergetőznek az ülő alak
 36 IV    |              magammal a szerelmemet, s ott is idvezült leszek.~– Ez
 37 IV    |             éreztem rajta.~A patkányok ott szaladgáltak vakmerően a
 38 V     |                a pásztorok gunyhóihoz, ott elkezd sírni olyanformán,
 39 V     |              partig a pányvánál fogva. Ott búcsú fejében még egy sort
 40 V     |               már Ulysses tapasztalta. Ott lubickolnak a tengerben,
 41 V     |                habok közül a partra, s ott sétált alá s fel, hosszú
 42 VI    |          bazilita testvérnek állandóan ott kell lakni a cadmaei sziklacsoport
 43 VI    |                tibi Deus”.~Az még csak ott térdel, és a fejét rázza.
 44 VI    | apáca-fejedelemasszony kantusához, aki ott uralkodik a Branta-völgyi
 45 VI    |               elválasztott felesége is ott abban a tüzes szentek kolostorában.~–
 46 VI    |              egy fényes kő támad, mely ott ragyog a kígyókirálynő fején,
 47 VI    |              ezt az aranykoronát adta, ott abban a csoda nagy városban,
 48 VI    |             telelő öbölbe. Hol van az? Ott a sziklamagaslaton túl van
 49 VI    |              hajóknak a téli kikötője. Ott nem érheti őket a tengerháborgás,
 50 VII   |                menjenek le Raguzába, s ott vegyék fel a keresztséget,
 51 VII   |               és elmenni Palesztinába, ott magát sánta-bénává veretni;
 52 VII   |             útban talált zárdáig; volt ott elég, ott minden törvényes
 53 VII   |                zárdáig; volt ott elég, ott minden törvényes ceremónia
 54 VII   |              átvitorlázik Velencébe, s ott beáll az ellenséges köztársaság
 55 VII   |            ördögöt ki nem űzik belőle, ott marad; az ifjú lovagot pedig
 56 VII   |               Még akkor városok álltak ott, az erdőkből kimagasló tetőkkel,
 57 VII   |         elesett, a társa nem hagyhatta ott, meg kellett a bajtársát
 58 VII   |              harcmezőről, vagy neki is ott kellett a társával együtt
 59 VIII  |    paradicsomkertje volt, elfoglalták; ott sem maradtak meg, tovább
 60 VIII  |         vértjét, egész a válláig; csak ott a hegytetőn szakasztja félbe
 61 VIII  |            vallás Istenének kezdtek el ott templomot felrakni, hatalmas
 62 VIII  |             sírját is itt találta meg; ott porladnak mind valamennyien,
 63 VIII  |            hogy lehetett ennyi aranyat ott hagyniok érintetlenül?~Szerző.
 64 VIII  |                Vistica” tündér, akinek ott van a lakása. S azóta nem
 65 IX    |             tenyészhetett tovább a faj ott, ahol csupa nő van, férfi
 66 IX    |         fegyverére, a szerelemre. Volt ott ölelkezés!~Dávid király
 67 IX    |     Rejtegetést kérő női kecs nem volt ott. A fejére egy nagy hiúznak
 68 IX    |              alakot mutatott, az arcán ott látszott a hiúz harapásának
 69 IX    |             amerre fordítá tekintetét, ott még szomorúbbat látott.
 70 IX    |              fekete szüzek palotájába, ott is királynénak tartják,
 71 IX    |            maró férgek laknak, láncait ott rázza, saját testét tépi,
 72 IX    |               De én a kisebbik anyámat ott nem hagyom, majd kiszabadítom!~–
 73 XI    |         bekérezkedik a mosszori várba. Ott elpanaszolja, hogy milyen
 74 XI    |      békességet nem kötsz.~Akkor aztán ott a nép szeme láttára kiállították
 75 XI    |        ellenségem testi-lelki üdvéért, ott mindig megtudom, hogy hol
 76 XII   |          munkások hason fekve maradtak ott a közelben, hogy a fejük
 77 XII   |             barlang kapuboltozatába, s ott eltűnik a föld ismeretlen
 78 XII   |            megkívántató anyag.~Most is ott hajladozik a szélben, hosszú
 79 XIII  |             nincs sem kép, sem szobor. Ott elénekelik mélázó, búskomor
 80 XIII  |          bevésve. Legfelül mindegyiken ott van durva dombormű-faragásban
 81 XIII  |               példányban. Nem törik az ott össze, mert savanyított
 82 XIII  | sziklarepedésben lehet otthon találni. Ott volt az a csodagyökér, amiről
 83 XIII  |              fia, a Szlón (az elefánt) ott hevert egy halom birkabőrön,
 84 XIII  |              őt Solom. – Ahol ez volt, ott több is van. Odavezetlek
 85 XIII  |                én tudom a rejtekútját. Ott van sok bor. Még ennél jobb
 86 XIII  |           ennél jobb is. Annyi bor van ott, hogy tavat csinálhatsz
 87 XIII  |         gödények a legjobb bort.~– Van ott elég. Csak ti legyetek hozzá
 88 XIII  |                hívei vannak körülötte; ott tanyáznak a toronyban, ahonnan
 89 XIII  |             szolgálna bennünket, ha ők ott nem lennének? Elvezesd a
 90 XIII  |             melyikben szeretnél inkább ott rekedni? A bányában-e, vagy
 91 XIII  |                s leeresztik a bányába. Ott azután változatosabb munkát
 92 XIII  |            változatosabb munkát talál. Ott nincs se nappal, se éjszaka,
 93 XIII  |                 A rab kijut a völgybe.~Ott aztán láthatná az Isten
 94 XIII  |              ércmosókhoz, a kallókhoz, ott azután más munka vár rá:
 95 XIII  |       felvontassák a tömlővel a várba. Ott vár reá az utolsó munka:
 96 XIV   |              pajtásai.~Kémeik folyvást ott ólálkodtak a mosszori vár
 97 XIV   |        előállításához való anyag pedig ott terem a tengeröbölben, a
 98 XIV   |                meglepte a fügefa ágát, ott abból gyümölcs alakú gubicsok
 99 XV    |                egy hajdani diakónusnak ott a hegyek között. Ez ott
100 XV    |                ott a hegyek között. Ez ott maradt az ünnep mind a négy
101 XV    |              püspökétől.~Az esketéshez ott volt a badnyák, meg a számára
102 XV    |         megérdemelt. Egy hát sem marad ott kék és veres kereszthúzás
103 XV    |       fejedelem ángyikáját. Olcsó lesz ott a dárdanyél!~Solom azonban,
104 XV    |            vele a nagy „butikarát”. Te ott maradsz mindig mellettem,
105 XV    |        guzsalyodat, s a devernya alatt ott fonsz rajta.~– Hol veszem
106 XV    |            elszalasztá ébren. Ahelyett ott látta maga előtt a badnyákot.~–
107 XV    |           fehér fátyoloddal jelt adsz. Ott rejtőznek az én bajtársaim;
108 XV    |             Verblud recsegő hangja már ott hangzott a tornácban, éktelen
109 XVI   |      véletlenül támadt tűz gyulladt ki ott benn, a faházak égnek, még
110 XVI   |              Visszahúzódni az erdőbe s ott maradni lesben, lappangva.
111 XVI   |               fog égni, a bennlevőknek ott nincs maradása. A vereskakas
112 XVI   |       rézteteje sem állja sokáig, hogy ott rázza a válláról a ráomló
113 XVI   |             omlásától, s aztán lángolt ott magában a főóriás, mint
114 XVI   |                 valami fehér gőzfelhő, ott még a megolvadt réztető
115 XVI   |             lépcsőgádorán siettek fel: ott már nem hordta a szél a
116 XVI   |          Rátaláltak a nagy ivóteremre. Ott még volt valami világosság.
117 XVI   |             ajtóból. Egy csontház volt ott, feketére égett embermaradványok.
118 XVI   |  szerteszétdúlt, félig elégett palánk, ott éppen a piac közepén, ahol
119 XVI   |            szekercével vágni nem lehet ott, mert a sziklapadmaly alacsony,
120 XVI   |          rendes fegyverekkel. Keressük ott őket!~A junákjai le akarták
121 XVI   |         kénfonál minden régi harcosnak ott volt a tüszőjében, még ha
122 XVI   |       világánál lehetett kivenni, hogy ott a fenéken valami tó van.
123 XVI   |          völgyben – mondá Tvartimir. – Ott megkapjuk őket.~S ha azt
124 XVII  |            hegylánc völgyszakadékában, ott már más neve van. Bizonyosan
125 XVII  |           warángokat; ha akkor annyian ott nem vesznek a rájuk dűlt
126 XVII  |       leszálljak. A vasorrú bába lakik ott a két leányával, akiket
127 XVII  |              Solom a háta mögé nézett. Ott kuporgott becsülettudó némaságban
128 XVII  |                folyam zuhataggá törik, ott áthidaljuk a deszkákkal,
129 XVII  |       barlangban, amely elárulja, hogy ott már jártak valaha emberek
130 XVII  |               emberek hajdani időkben, ott én hátramaradok, s a Darinkát
131 XVII  |           szűkebb sziklatorkolatnál, s ott megtaláljuk őket. Majd hasznát
132 XVII  |                fölötted? Nem virrad ám ott meg soha. Nincs ottan toronyőr,
133 XVII  |               van, szép sötét éjjel!”, ott vannak a denevérek. Ott
134 XVII  |                ott vannak a denevérek. Ott lógnak egész rajszámra,
135 XVII  |                az a kis forgácsszilánk ott a közepén azzal a két ember
136 XVII  |                 mely visszatartá: azok ott vagy kikötöttek, vagy leestek
137 XVII  |              zuhatagot képez a folyam; ott tehát a tutajt magára kell
138 XVII  |              mészvíz lefolyjon rajtuk, ott ne tömörüljenek stalaktit
139 XVII  |        különben a fának nem szokása.~– Ott jön! – kiálta egyszer Solom,
140 XVII  |               hogy kikezdjék a bőrt.~– Ott úszik a vasrúd! – kiálta
141 XVII  |                kötéllel partra húzták. Ott volt a várva várt vasrúd,
142 XVII  |               magát utólérni; hamarabb ott volt a gödörnél, amelynek
143 XVII  |                kellett összehordani az ott heverő kövekből, hogy elérhesse
144 XVII  |                magasabbra; most azután ott feküsznek együtt, egymással
145 XVII  |             roskadt csonthalmaz között ott lehetett látni a hatalmas
146 XVII  |          védelmezte. Némelyik kőfejsze ott hevert a medvekoponya mellett,
147 XVIII |              érdekes társaságot talált ott egy rakáson. Egy csoport
148 XVIII |       medvefővel azt gondolta, hogy az ott „napvilág”, s mind odarohant,
149 XVIII |         menekülnünk a második Ionkára. Ott újra kezdtük a védelmi harcot;
150 XVIII |              ugyan nem szerettem volna ott lenni!~– Én sem mennék még
151 XVIII |               lonkát is meghaladta, az ott tomboló medvéket is felvette
152 XVIII |               a két fajzat maradványa. Ott láttam magam körül eldűlni
153 XVIII |           merítve, ki őket is megölte. Ott roskadt össze előttem a
154 XVIII |        Mindjárt megkapjuk a Bludárt, s ott aztán lesz fa is, meg tekenőc
155 XVIII |            sütkérezünk, vendégeskedünk ott.~A moraj egyre hallhatóbb
156 XVIII |         szélesebb barlang torkolatába.~Ott aztán a legelső kanyarulatánál
157 XVIII |           alakul át, s az ő prófétáját ott remetebarlangostól együtt
158 XVIII |              járni, s ahol Isten járt, ott embernek is el kell igazodni
159 XVIII |               azokat a remeteodúból az ott merengő próféta a patak
160 XIX   |               meg is töltik azt. Senki ott meg nem támadhatja őket.
161 XIX   |        parancsolta.~Az a próféta pedig ott ül a tenger partján, és
162 XIX   | visszaverésénél. És azután a bogumilok ott leskődtek az erdőben egész
163 XIX   |          kerületébe menekültek, s most ott tartózkodnak.~E tévfelfogás
164 XX    |              egyforma helyzetben ülnek ott, arcaik egész szemöldig
165 XX    |           koporsója előtt, s úgy marad ott, homlokát a márvány lépcsőfokra
166 XX    |           lehull, s a cinterem közepén ott áll az ördög.~Nem a csuhás
167 XX    |          valamennyi testvéreire, s nem ott fognak-e kínlódni hatszáztíz
168 XX    |           hiába süt a jéghegyre; ha én ott nem vagyok, nem olvad az
169 XX    |               a lélek. És én mindenütt ott vagyok, ahol a teremtés
170 XX    |      mélységtől a magosságig mindenütt ott van a lélek: ott vagyok
171 XX    |             mindenütt ott van a lélek: ott vagyok én! Az örökké alkotó
172 XX    |            nevetve Asmodái. – Magam is ott voltam. Addig tartott ez
173 XX    |                Ha vissza nem mehettek, ott maradtak, egy családdá lettek
174 XX    |             magával a líbiai pusztára, ott belevetett egy száraz kútba,
175 XX    |                Salamon pecsétjével? Ha ott vagy, ide nem jöhettél.
176 XX    |           eldöntést, és ha te magad is ott léssz a szavazók között,
177 XX    |              esthajnalcsillag az égen. Ott találod a nevét a kalendáriumban.
178 XX    |            gyümölcseit, két szép fiút, ott a sötétségben szülte és
179 XX    |               halkan Onufriosz.~Hát az ott, a szent ravatalnál őrtálló
180 XX    |            egyszer a fejedelemasszonyt ott a katakombák börtönében
181 XX    |              frissen utánuk az apát!~– Ott termett az, valóban oly
182 XX    |             odáig, ama hegytetőig, ami ott a ciprusfák között kopáran
183 XX    |               apának két halottja volt ott. Ennek emlékére épült a
184 XX    |       trónemelvényig hatolt Asmodái, s ott egyszerre arcra vetve magát,
185 XX    |             mondva egy gyors szökéssel ott termett Onufriosz mellett,
186 XX    |              vállára. A bal vállán már ott pihent Lubomira feje.~A
187 XX    |                 amiknek a csuklóin még ott csörögnek a széttört bilincsek
188 XXI   |             Raguzáig meg sem álltak, s ott általános riadalt idéztek
189 XXI   |               Theodozia beszélte el az ott később történteket, ki az
190 XXI   |          odafenn szorult a kórusban, s ott elrejtve magát a rácsozat
191 XXI   |               tudatva volt velük, hogy ott még lesz valami szertartás.
192 XXI   |       lépcsőkön. A szép angyali éneket ott is meghallhatta az ajtón
193 XXI   |     helyeslésképpen.~Az ifjú költő, ki ott állt az oltár alsó lépcsőjén
194 XXI   |               rabság sziklavölgyébe, s ott rajzolja tovább az abrakadabrákat
195 XXII  |          völgybe, azzal a szóval, hogy ott maradj „usque ad diem resurrectionis”,
196 XXII  |        következő nap hajnalsugarai már ott találták Frater Aktaeont
197 XXII  |             apácák Raguzáig szaladtak, ott a várost azzal a hírrel
198 XXIII |                a nagy gömbölyű bástyán ott Gravoza felé, mely egészen
199 XXIII |    átruházásához, s a Megváltó Imolája ott emelkedett fel büszkén a
200 XXIII |             Ahol most áll a városháza, ott pompázott a „Rektor” palotája
201 XXIII |                 Az udvar közepén pedig ott állt a várost kormányzó „
202 XXIII |          utánamentek egész Jajcavárig, ott kényszerítenék a királyt
203 XXIII |            kolostorral. Ezt volt (amíg ott volt) a Szent István kolostora.~
204 XXIII |          Raguza területére menekültek: ott volt nekik anyai örökségképpen
205 XXIII |                poletjeli.~(Mi fehérlik ott a zöld erdőben?~Hó az ottan?
206 XXIII |           magában a városban; az a nép ott gazdagabb volt, mint akik
207 XXIII |             várat építeni! Azonban már ott volt. A velencéseknek joguk
208 XXIV  |              akkor!”~Hanem erre rögtön ott termett Damiani Júdás, s
209 XXIV  |               közelében hátramaradt, s ott letérdelt a lépcsőre. Itt
210 XXIV  |              szigetre kell szállítani. Ott van nemes hivatásukhoz méltó
211 XXIV  |               száma nagyon megfogyott. Ott szívesen lesznek üdvözölve,
212 XXV   |               fegyveres csapatokkal, s ott egytől egyig lenyilazták
213 XXV   |             kezén tartva az oltár elé, ott térdepeltek egymás mellett
214 XXV   |             hasonló emberi társaságot, ott a Salt-Lake mellett. Milyen
215 XXVI  |         kulcsai vannak-e a kezében, ki ott az áldást osztja?~– Nem
216 XXVI  |            Raguzába nem vihették, mert ott fejvesztésre ítélték volna
217 XXVI  |              ítélték volna őket, tehát ott kellett maradniok az új
218 XXVI  |          keresztül a nagy Scoglióig, s ott kezdtek új házakat építeni
219 XXVI  |           férfi és nő közötti viszony. Ott a nő uralkodáshoz volt szoktatva.
220 XXVII |            tette be a lábát a városba. Ott duzzogott lacromai villájában,
221 XXVII |          ígérjenek a venni kívánók, az ott egész polgárháborút idézne
222 XXVII |    mosolygásával szembemenni félek.~És ott megfordult, s egész testőrcsapatjával
223 XXVIII|              visszafogadott száműzött. Ott a piac közepén, a dicső
224 XXVIII|            asszonyok országa kezdődik, ott megszűnik a felségi jog.
225 XXVIII|          megteszed? Nyíltan eltagadod? Ott alázod meg magad, ahol büszkének
226 XXVIII|  Új-Jeruzsálembe menekült nobilik, kik ott davidita szokás szerint
227 XXVIII|                jó rend. Minden kapunál ott ellenőrködött egy Balázs-rendi
228 XXVIII|                vezetve a kezén. Ezeket ott elbocsátá, hogy foglaljanak
229 XXIX  |         befogta a falakat. Nem is volt ott élet; asszonyt, leányt,
230 XXIX  |              másikhoz. De hiába hagyta ott az inge rongyait a forrás
231 XXIX  |          köszvényét csak nem hagyhatta ott velük. Utoljára azt tanácsolták
232 XXIX  |            tüzes szentek ingoványához, ott ássa be magát nyakig az
233 XXIX  |                jövő hajók járnak, azok ott a féregrágta fenékpalánkjaikat
234 XXIX  |         folytatni kell a munkát. Aztán ott akarok lenni, mikor ez megtörténik.
235 XXIX  |           lenni, mikor ez megtörténik. Ott fekszem a gáton. Hallgatom
236 XXIX  |                s majd ha megrázkódnak, ott akarok lenni azon a látványon,
237 XXIX  |               érte.~Az öreg knéz pedig ott maradt a kormos várfalai
238 XXX   |              megjelent Raguza előtt, s ott a magas tengeren horgonyt
239 XXX   |             nagyon eszében tartá, hogy ott az ő számára kelepcét is
240 XXXI  |      evezőseivel együtt; a sok emberfő ott úszkált a táncoló hullámokon.
241 XXXI  |                király három liburnával ott állt mozdulatlanul az admirálhajóval
242 XXXI  |             evezőtornácára. A görögtűz ott repesztette szét az ökörbőrt,
243 XXXI  |                a gálya fenekén.~E harc ott ment végbe az Új-Jeruzsálem
244 XXXI  |         zárkákba csukták el. Azok most ott fulladnak.~De valakinek
245 XXXI  |                jutott az le a bárkába; ott végigfektették a fenékpadon.~
246 XXXI  |                ahol piros volt az arc, ott most szederjes foltok vannak,
247 XXXI  |        magaddal Lacromába, s rejtsd el ott, nem fogjuk üldözni; legyen
248 XXXII |               hány ki, melynek salakja ott úszik a víz színén felül;
249 XXXII |             hogy a számos vadkan, mely ott a makktermő erdőkben tanyázott,
250 XXXII |             mosszori knéz nyomorék fia ott hevert éjjel-nappal a tó
251 XXXII |               kénköves sár felpárolog. Ott hallgatta figyelve a földkebel
252 XXXII |                ellenállni merészeljen. Ott kezdhették a munkájukat,
253 XXXII |       kapcsairól, s felkapta a hátára! Ott nyargalt az őrjöngő démon
254 XXXII |             beleomlott a tengerbe. Még ott sem szűnt meg. Mintha ő
255 XXXIII|              tudtak semmit.~Földanyánk ott a dalmata parton nagyon
256 XXXIII|        olyankor is, amikor a két hölgy ott ült a grottában.~A nap hevesen
257 XXXIII|      megközelíteni nem lehet, s engedj ott bennünket hármunkat együtt
258 XXXIII|                 és a mi szerelmesünké, ott álljon egymás mellett valaha,
259 XXXIV |           vadállatok bömbölése. Azokat ott a bodonban nem tudta megölni
260 XXXIV |                Utoljára az egyik tulok ott a hajtógépben végképpen
261 XXXV  |         meghívásra feljött Raguzába, s ott megpecsételte a szövetséget
262 XXXV  |            legyen szabad felkutatni az ott eltemetett kincsek eltőkítése
263 XXXV  |           távolból a mosszori vár alá. Ott a völgyben ütöttek tábort,
264 XXXV  |          hívták fel a vezetőket, nincs ott mit keresni. Puszta rom
265 XXXV  |                mit keresni. Puszta rom ott minden.~Az öreg knéz felmászott
266 XXXV  |               bükkök országa végződik: ott felváltja társait a veresfenyő
267 XXXV  |             rejték el a liburnáikat, s ott összevegyülve dámvaddal
268 XXXV  |            látszott ki a víz színéről; ott rejtőztek el azalatt, amíg
269 XXXV  |          talált több erdőt maga előtt, ott még tovább is pusztított
270 XXXV  |           koronája és a kérge leégett, ott marad elszenesedve; a hideg
271 XXXV  |                 egy-egy vitéz kidűl és ott marad. Csak előre! Innen
272 XXXV  |       tisztásra. Ottan megpihennek. Az ott valami karám volt. Körülpalánkolt
273 XXXV  |               tér. Egész juhnyáj hever ott, egymáshoz szorongva. Meg
274 XXXV  |               gyermekeik.~Solom mögött ott állt a két ifjú felesége:
275 XXXV  |            sírjának a fenekére! Vannak ott más sokan… A fekete porfelhő
276 XXXV  |              levegőben, a száraz vacok ott marad – és a Brankó mégsem
277 XXXVI |              legördülését.~Azoknak még ott a vérpadon is az volt utolsó
278 XXXVI |                nagy alabástromasztalon ott állt pompás ezüsttálcára
279 XXXVI |                lett egy titáni máglya: ott hamvadt el évszázadok dicsősége.
280 XXXVII|              De vihar támadt, s reggel ott találta mindhármukat a parti
281 XXXVII|       mindkettőt szívébe zárja, megfér ott mindkettő együtt. Lokris