Rész

  1 I     |             Jónás prófétának hítták. Ő találta fel a hajótörés
  2 I     |      hajótörés elleni biztosítást, s ő utazott a legelső gőzhajóban.
  3 I     |        utazott a legelső gőzhajóban. Ő volt a legelső alapító,
  4 I     |            hazájafiának a csontjait. Ő azokat hazavitte Jeruzsálembe,
  5 I     |        Nabukodonozor király.~Igenis, ő maga az kőből kifaragva,
  6 II    | menyasszonyával útra kelt, ebben, az ő rezidenciájának a bejáratához
  7 II    |              Nabukodonozornak meg az ő három „Hausjud”-jainak a
  8 III   |           Túl is ment. Azért volt az ő hírük olyan nagy!~De nemcsak
  9 III   |             szóló törvény, de azt az ő országaiban úgyszólván senki
 10 III   |              hogy vajon milyen lehet ő.~A Branta-völgyi kolostor
 11 III   |       apáca-fejedelemnőt illeti meg. Ő volt az, aki az apácákkal,
 12 IV    |           megnyalja az ujjai hegyét.~Ő pedig szemébe mosolyog látogatójának,
 13 IV    |          tudnék úgy kiáltani, miként ő! Az neki bizonyosan nagy
 14 IV    |              soha. Azt mondják, hogy ő igen jó. Ha ő maga jó, akkor
 15 IV    |          mondják, hogy ő igen jó. Ha ő maga jó, akkor másnak nem
 16 IV    |          Valahányszor megharagítják, ő megveri az anyámat, s az
 17 IV    |          járásra, mégis felviheti az ő izenetüket egész az égbe,
 18 IV    |              mondok!”~Hanem az, amit ő mondott, waráng beszéd volt,
 19 V     |            eltávozik a barlangjából, ő az oroszlán mormogását utánozva,
 20 VI    |              az asszonyt, az csak az ő gyönyörűségeinek őre. A
 21 VI    |               Nem is telepedik le az ő útjuk járásába semmi más
 22 VI    |              fél fejjel magasabb. Az ő testét sem takarja öltöny;
 23 VI    |       különbözik a népeitől, hogy az ő szironyos öve aranyboglárokkal
 24 VI    |              rabnőül eladott.~Ezeket ő ugyan a Svantevitnek is
 25 VI    |              barlangjába, majd onnan ő maga mindent háton felcipel
 26 VI    |             mert az az odú, amelyben ő lakik, tele van ilyen kígyókkal
 27 VI    |           mert még mindig szereti az ő urát, akitől erővel elválasztották,
 28 VI    |         szentek, kísérik az orgonák. Ő a királyok legdicsőbbike,
 29 VI    |             a másik odacsapja, ahová ő akarja. Ha a macska nyávog,
 30 VII   |          sertésnyájaknak, gulyáknak; ő a tulajdonosa a hírhedett
 31 IX    |     jajgatott a visszhang is, mintha ő volna a legözvegyebb valamennyi
 32 IX    |               mint egy édes testvér. Ő siratta meg, nekem nem volt
 33 IX    |             aszú szőlővel hizlalják. Ő ottan is boldog!~Felszökött
 34 IX    |        elcsendesült minden lélek. Az ő szenvedése valamennyiénél
 35 IX    |        szeretett, mint az édesanyám. Ő mosdatott, ő fésülgetett,
 36 IX    |              édesanyám. Ő mosdatott, ő fésülgetett, sohasem szidott,
 37 IX    |              készített közös akolba, ő is annak a pásztornak a
 38 IX    |           meg nem engedheti, hogy az ő juhai egymással tusakodjanak,
 39 XI    |         waráng fiúk~Ez a bor volt az ő stratagémájuk.~A mosszori
 40 XI    |       várakat megrohanni, ez volt az ő gyönyörűségük; de bástyákat
 41 XI    |           piacon megkorbácsolják. Az ő dolga kitalálni, hogy mi
 42 XI    |  helyrehozását is nyélbe fogja ütni. Ő maga kész felmenni a mosszori
 43 XI    |            sérelmet meg nem torolja, ő kész inkább letenni a királynéi
 44 XI    |              fel a szemeit Solom. Az ő jövetelét emberi lény meg
 45 XI    |              tud inni az asztal alá; ő maga győzi vederszámra a
 46 XII   |            posterisque suis”. (És az ő utódainak.) Hol vannak azok
 47 XIII  |            tud, az egyik az, hogy ha ő panaszkodik, akkor az ura
 48 XIII  |    karácsonyt. Így számították ki az ő asztronómusaik. Ez is egyik
 49 XIII  |             senki sem sejtette, hogy ő milyen merész kézzel nyúl
 50 XIII  |            Mégis oda megyek; mert az ő számára is hoztam áldást.
 51 XIII  |           jobban elképedt. Ráismert. Ő is egyike volt azoknak a
 52 XIII  |              fog az úgy menni, ahogy ő gondolta. Ha a jól elkészített
 53 XIII  |          toronyban a Verblud, meg az ő tizenkét strázsája. A vár
 54 XIII  |      strázsája. A vár homlokfalán az ő összeesküdött pajtásai be
 55 XIII  |          hold felkel, induljon el az ő vezetése mellett a vitézeivel
 56 XV    |              a „kuma”.~Legelőször az ő kezükbe kerül a mátka. A
 57 XV    |          mandulával, mogyoróval, azt ő azalatt, amíg a szuátok
 58 XV    |              mutatnom a süvünknek az ő ángyikáját.~– Vigyed, vigyed! –
 59 XV    |              otthon a magam várában; ő töltötte a bort a serlegembe:
 60 XV    |       akartam a serlegből inni, amíg ő nem iszik belőle – s ekkor,
 61 XV    |              ízlelni. Azt mondta, az ő nemzeténél ez így szokás.
 62 XV    |           így szokás. Legyen neki az ő hite szerint.~Az az első
 63 XV    |        bámulta, nézte, mit csinál az ő vőlegénye. Hisz ez boszorkányság.~
 64 XV    |              azt hitte magáról, hogy ő repül, azzal az idomtalan
 65 XV    |       köszönöm, barna tündérkém! Azt ő csókcsattanásnak vette.~–
 66 XV    |        Darinka azt gondolta, hogy az ő vőlegénye maga az ördögök
 67 XV    |        ajtójuk kulcsa. Majd eljön az ő soruk is. Ha a köteled készen
 68 XV    |      hozzájuk vezető kaput, nyolcan. Ő maga idetart negyedmagával.~–
 69 XV    |          időt nyer, életet nyer. Még ő kapja majd a halál kaszájának
 70 XV    |      rabszolga.~– Ez abban van, hogy ő a bosznya király! Hát engem
 71 XV    |            menyasszonynál a nászéjen ő teljesíté a szobaleányi
 72 XVI   |         warángok vannak a várban.~Az ő csatadaluk az, ami a visszavert
 73 XVI   |            őket! – ordítá messziről. Ő akarta a meglepett ellenséget
 74 XVI   |        csókolta valamennyit. Mind az ő kedvesei voltak.~– Kelj
 75 XVII  |             királlyal is, s abban az ő megfogyott nemzetének el
 76 XVII  |         egész hadserege van, s annak ő ezzel a rabszolgahaddal,
 77 XVII  |           becsülettudó némaságban az ő esküdt hitestársa, Darinka,
 78 XVII  |             az eleség elkészítése az ő feladatuk volt. Solom kiszámította,
 79 XVII  |           áll a világ. A sötét éj az ő pártfogójuk. És amint a
 80 XVII  |         kellett indulniok. Kitalálta ő a mérnöki tudományt is furfangos
 81 XVII  |             Többször is lesz ez így.~Ő maga már bele volt tanulva
 82 XVII  |           tanulva ebbe a játékba. Az ő hegyeiknek is voltak rohanó
 83 XVII  |         folyamaik. Hányszor megjárta ő azokat az anyja sütőteknőjében,
 84 XVII  |          hazulról ellopott. Csakhogy ő már úgy úszott a víz alatt,
 85 XVII  |           Arról a szikláról, amelyen ő állt, kivehető lépcsőfokok
 86 XVII  |            katlantágításnak, hogy az ő széles vállai is keresztülférkőzhettek
 87 XVII  |      ilyennel a sziklák mélysége. De ő már nem fél a mirenytől.
 88 XVII  |        mirenytől. Az a völgy, amiben ő növekedett, folyvást a mireny
 89 XVII  |            Darinka kisebb volt, mint ő, nem érte fel a kezeivel
 90 XVII  |         akasztá meg Darinka Solomot. Ő is éppen azt kérdezte a
 91 XVIII |             volna ura a világnak, de ő lett az egész világ üldözöttje,
 92 XVIII |         folyamnak; fittyet hányva az ő egész felséges haragjának!~–
 93 XVIII |           fáklyával Darinkának, hogy ő is jöjjön utána.~A Darinka
 94 XVIII |            zuhataggá alakul át, s az ő prófétáját ott remetebarlangostól
 95 XVIII |        dolgoznak. Azok sokan vannak, ő meg egyedül. Mégsem hagyta
 96 XVIII |      embernek is el kell igazodni az ő nyomdokain.~Kedve támadt
 97 XVIII |              Darinka jött vissza. Az ő fáklyája volt a csillag.
 98 XVIII |          fáklyája volt a csillag. Az ő dala a pacsirtaének.~
 99 XIX   |           elviszik.~A passiójátékban ő fogja képviselni az ördögöt.
100 XIX   |  megkorbácsoltatik.~De hátha egyszer ő talál győzni?~      ~Ha
101 XIX   |       karácsonyéji nagy mészárlás az ő suhancaiknak a munkája volt.
102 XIX   |          hogy a gyilkos ellenség, az ő pereputtyukkal együtt valahol
103 XIX   |             keresztül szökött meg az ő bosszújok elől. Hogy az
104 XIX   |            nemhogy én tartogatnám az ő fejeiket dugaszban, de ők
105 XIX   |              tudom, a te fiad meg az ő társai hova lettek? merre
106 XX    |           igen háládatos feladat. Az ő segítségére van az ó- és
107 XX    |               míg Ádám apánk élt. Az ő halála után a Seth-ivadék
108 XX    |          arca volt lángveres. Tán az ő ajkáról szabadult volna
109 XX    |              már, hogy most mindjárt ő lesz itt az úr.~Onufriosz
110 XX    |        Venusra esküszöl?~– No hát ki ő? Az esthajnalcsillag az
111 XX    |             A három szent királyokat ő vezette Betlehembe. Amíg
112 XX    |             érzé magát megverve. Még ő került felül.~– Tenmagadat
113 XX    |               Amannak az arcát látta ő, ha csak a szavait hallá
114 XX    |          Banneret. Kincseinek számát ő maga sem tudta, mások híresztelték;
115 XX    |            hozzád hasonlítható, mert ő gyönge nő volt, kinek szíve
116 XX    |          mártsd kardodat, mielőtt az ő vérét ontanád! – sikolta
117 XX    |         engesztel, erő nem szabadít!~Ő maga ment elöl a sekrestye
118 XX    |    kínzójának nyakát. Ah, jól ismeri ő ezt az arcot, ezt az alakot.
119 XXI   |          imádta az egész nép, s amit ő kimondott, az szentség volt
120 XXI   |             szentség volt előtte.~Ha ő egyszer azt fogja mondani,
121 XXI   |          ennyi ezernyi pogány lelket ő térített meg a mennyek országának
122 XXI   |          látta nagy bámulva, hogy az ő megválasztott királya milyen
123 XXII  |           meg a főpap szava előtt az ő új királyuk, és látják annak
124 XXII  |      rezidenciája. Azok a barátok az ő hívei voltak. Az egész dalmata
125 XXII  |          fogják erős hittel, hogy az ő fiaik még újra feltámadnak,
126 XXII  |            föl a sírja fejéhez – még ő is feltámadjon?~– Higgy
127 XXII  |             vala Saul a pusztában az ő atyjának eltévedt szamarait,
128 XXII  |        kapcáskodék a pucér király az ő együgyű eszével. – Hogyan
129 XXII  |        remetéből királlyá kente fel: ő maga térdein kúszva közeledett
130 XXIII |          mindegyike magáénak hirdet. Ő volt a mesés győzelem hőse,
131 XXIII |              köztársaságtól, hogy az ő szökevény rokonait szolgáltassa
132 XXIII |        birtokában volt már.~Az is az ő furfangos észjárásukat jellemzi,
133 XXIII |        borral elkábítására; csakhogy ő azt még tökéletesítette
134 XXIII |           vesztette el Raguza, ahogy ő szerezte meg Bodino király
135 XXIV  |             a Ghessaldi és Cerva. Az ő párthíveik rendesen e három
136 XXIV  |              a követeléssel, hogy az ő városnegyedük védelmezéséről
137 XXIV  |            Júdás, s azt mondta, hogy ő maga az egész költség terhét
138 XXIV  |            félretért az útjokból. Az ő vidékük volt a bélpoklosok
139 XXIV  |              azt hitték felőle, hogy ő is a ceremóniához tartozik.
140 XXIV  |           ellenben fekete. Nem festi ő azt, csak ólomfésűvel szokta
141 XXIV  |             merényletet elkövette az ő régi ellenségének, Boboli
142 XXV   |           egy rabszolgálóval! Holott ő már eljegyezte a fiát Jozsue
143 XXV   |        megnyitója a hívek seregének. Ő vezette a két feleségét
144 XXVI  |        Kárhozatra akarsz vetni? Hisz ő a te szerelmed.~– Mondok
145 XXVI  |       egészen. Legyünk mindketten az ő asszonyai. Te a királynő,
146 XXVII |             idegenek igen, de nem az ő népe. Valahányszor egy raguzaival
147 XXVII |     együttélést folytat.~– Az meg az ő saját kára.~– És hogy egy
148 XXVII |          készen erre a meglepetésre. Ő inkább Bennessának szánta
149 XXVII |             fog ebből következni?~Az ő leánya, Lubomira ösztönzi
150 XXVII |              azt az elégtételt, hogy ő Raguza főterén mint ünnepelt
151 XXVII |           nem lehet. Boboli Jánosnak ő maga adta meg az amnesztiát.
152 XXVII |            zűrzavar okozója éppen az ő leánya. Ennek a diadala
153 XXVII |        ezekkel mind nem törődött; az ő tervei mindig messze túljártak
154 XXVII |        megtehette volna ugyan, de az ő öröme csak visszfénye volt
155 XXVII |     visszfénye volt a „szebbikének”, ő nem értette egészen, hogy
156 XXVII |           ezt az örömét sem értette; ő megtartotta továbbra is
157 XXVII |              pompával készült hozzá. Ő maga fehér lovon ülve, kíséretében
158 XXVII |              János, miként tudnak az ő hazafiai halálos ölő mérget
159 XXVII |         szenved, mint társnéja. Mert ő annak a kínját is átérzi,
160 XXVII |             abból a pártból, mely az ő családját tartotta fejének;
161 XXVII |        szerzetek megszállójában. Itt ő exkommunikálva volt. És
162 XXVII |             sem fájna miatta! De fog ő itt még oly rémséges merényleteket
163 XXVIII|            Roland talapzatára, onnan ő meghódítja az egész várost.~
164 XXVIII|             másik annak a nővére: az ő kedvese. Ezekre nézve ő
165 XXVIII|              ő kedvese. Ezekre nézve ő még uralkodói hatalom volt.~
166 XXVIII|   márványmozaik padlatára kilép, nem ő; hanem a másik felesége
167 XXVIII|              ölelés tiszteletadóját. Ő csak másodiknak következik.
168 XXVIII|            érzi magát megtörve. Hisz ő is küzdeni jött ide. Férje
169 XXVIII|            ide. Férje künn a pizzán, ő idebenn a palotában.~Nagy
170 XXVIII|         Barbara –, ha az volnék, ami ő.~E szóra Lubomira egyszerre
171 XXVIII|         helyet a legelső oldalpadon; ő maga pedig odalépett az
172 XXVIII|              a kétszarvú Áron-süveg. Ő maga volt a pap.~Legelőször
173 XXIX  |         apjától, hogy hadd csináljon ő is tutajokat, s száz kiválogatott
174 XXIX  |         truccára; ezeket sújtsák le, ő is segíti őket ezernyi ezer
175 XXX   |            át elbuktató ellenségévé. Ő és Boboli Péter titkos szövetséget
176 XXX   |           János rászánta magát, hogy ő is megtegye a látogatást
177 XXX   |           eszében tartá, hogy ott az ő számára kelepcét is vethetnek;
178 XXX   |       könnyűszerrel, mint a rettore. Ő magával hozta a waráng hajóhadát,
179 XXXI  |      ellenfélre talált bennük. De az ő részükön volt a vitézségen
180 XXXI  |             hánykódott kezei között, ő gazdálkodva tartotta vissza
181 XXXII |        közötti harcot, mely éppen az ő tengeröblük előtt vonul
182 XXXII |              ülve, mint egy paripán, ő is hallá azt a rémséges
183 XXXII |            ott sem szűnt meg. Mintha ő volna az a Leviathán, aki
184 XXXIII|           maguk sorára. Szombaton az ő dolguk volt az óhajtott
185 XXXIII|               Legyen szép! Tessék az ő királyának! Tanítja énekre,
186 XXXIV |            kettő.~Azután kezdődik az ő saját temetési készülődésük.~
187 XXXV  |          tulajdoníták. A kolostor az ő szerzeteseik lakhelye volt,
188 XXXV  |            köztársaságok főnökeivel. Ő kész fegyverbe öltöztetni
189 XXXV  |           bogumilok a Jézus nevét az ő szertartásaikban így ejthessék
190 XXXV  |    velencések úgy törték le, hogy az ő nemzeti viseletükbe öltöztetett
191 XXXV  |       szemben támadunk a warángokra, ő a maga vitézeivel lábtókon
192 XXXV  |          esküdt ellenség nem várt az ő idejükre, a bóra az ő szövetségese
193 XXXV  |             az ő idejükre, a bóra az ő szövetségese volt.~Alkonyra
194 XXXV  |           Nem törődnek vele, hogy az ő testüket is átfúrja kard,
195 XXXV  |              a szemben levőnek; mert ő egy-egy kiálló kőben, bokor
196 XXXV  |          társ térdét megsebezték, az ő sűrű hajbozótjukat nem járta
197 XXXV  |           nem járta meg a kard, s az ő csákányaik áttörtek a bogumilok
198 XXXV  |  velencéseket lehetett várni.) Avval ő maga kezébe kapva láng alakú
199 XXXV  |           egy nagy bogácskóró, az az ő kalendáriuma; nagy gombos
200 XXXVI |             egy nyomorult bárkán. Az ő adataiból szerezhetünk fogalmat
201 XXXVI |            szedte össze Raguzában, s ő volt szíves azokat nekem