| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór A három márványfej IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Rész grey = Comment text
1 III | pedig már akkor, 1059 és 1063 között, be lett hozva VII.
2 XXXVII | egyik kódexében maradt meg (1615-ben kelt), kétféle verziót
3 XXXVI | nagy földrengés volt, mely 1667. április 6-án éjjel oly
4 V | találkozóra invitálja? Míg végre 1716-ban meg lett oldva a talány:
5 VII | mégpedig Pio Nonot, mikor 1848-ban osztotta az áldást húsvét
6 XXIV | adott ajándékokkal felment 20 ezer zecchinóra: s ezért
7 XIII | megállapított napot: a december 25-ikét. Ellenben a bizánci
8 XXIV | választásnál; de rettore csak a 26 patrícius család tagja lehetett;
9 XXIII | hajdani Diomedes előfoka, mely 30 mérföldnyire benyúlik a
10 XXIV | félelemből: nem sokat, csak 500 zecchinót. De ami a nagyvezérnek,
11 XXXVI | volt, mely 1667. április 6-án éjjel oly rögtöni rohammal
12 XXIV | aranyat. (Tehát egész évre 60 arany a hatalmas Raguza
13 III | én történetem éppen 1059–63 között esik, vagy utasíthatnám
14 XXII | A régi dalmatáknál esti 7 órával kezdték a napot,
15 XVII | egészséges színt kap tőle: ha abbahagyja, elpusztul, összeesik.~–
16 XIII | megszokott tekegördülés abbamaradt, félrehúzta a nehéz gyapjúszőnyeget
17 XIV | s mely akkoriban (mint Abbate Alberto Fortis bizonyítja)
18 II | környékéről, a gyönyörű Abbáziáról van lemásolva. Ott nőnek
19 XV | korsót, tömlőt felnyitnak, abbul mind nekem kell húznom a
20 XVII | tónak; a hídról ismét durván ábdált lépcsők szabálytalan fokokban
21 XX | hódítót. Mert a győztes Abdulassin, Roderik király megölője,
22 I | alakja, Zsidrák, Mizsák, Abednégó; az egyik jáspisból van,
23 I | éppen Zsidrák, Mizsák és Abednégóról?~Szerző. Azért, mert ezen
24 XX | megszerette Azmát, Ovaén Ábelért égett. Ádám ősapánk azt
25 XX | egy szekta Aragóniában, abeloniták neve alatt. Ezek hirdették
26 XX | Aragónia királyának, hogy az abelonitákat tűzzel-vassal kiirtsa. Úgy
27 XX | szereztem neki Mikhál és Abigail szerelme segélyével! Hát
28 VI | Alimoámtól, a második Kileáb, Abigailtól, a harmadik Absolon, Maákától,
29 VI | Haggistól, az ötödik Sefásia, Abitáltól, a hatodik Ishreám, Eglától,
30 XXVII | tér és a főutca nyitott ablakai, melyekből fényesen öltözött
31 XVI | lángfarka már a kőfalak ablakain is kezd kilobogni, s a főtorony
32 VIII | kolostort, kelet felé nyitott ablakaival; a sziklába vágott katakomba
33 IV | képez a cellák előtt. Az ablakkal éppen átellenben levő üreg
34 XXVIII | mondata sem veszett el, az ablakokban ülők is megérthették; mindent
35 XXVIII | színes üvegekből összerakott ablakokkal: ez volt az elfogadóterem,
36 III | lépni, amikor szeret az ablakon kikukucskálni, akkor érte
37 XII | áll az újabb vár, magas, ablaktalan falaival, mély sáncárkával,
38 XX | története. Hát Panthea, ki Abradates iránti szerelmével egy dúló
39 XXII | Fogadd olyan szívesen, mint Ábrahám fogadta Rebekkát.~Dávid
40 XVI | koponyák architectonikai ábráival, és így csak a kölcsön lett
41 XXI | s ott rajzolja tovább az abrakadabrákat a tenger homokjába. No már
42 XXXIII | álmom teljesülne – szól ábrándozó elandalodással Milenka,
43 XX | Banneret lovag odatoppant az ábrándozók közé, a holdvilágban villogó
44 III | az övéig lelóg, s egész ábrázatját rendbe hozták a díszes redők,
45 III | jeleiket, a gonosz kifejezésű ábrázatot, a hegyes Mefisztó-szakállal,
46 XX | pedig piros, azonfelül kék abronccsal, s aztán sárga alapon veres
47 XXVII | írva: „Az én tonnámnak az abroncsai csak higannyal vannak ezüst
48 XXVII | leszámítva a hordó fájának és abroncsainak az ismeretes mennyiségét,
49 VI | Abigailtól, a harmadik Absolon, Maákától, a negyedik Adoma,
50 XXVI | hajánál fogva ágon akadt Absolonig? Majd mikor idáig eljutottunk,
51 XXVI | feljogosít is, ha II. Cajus pápa absolvál is: nincs az a kánon, amely
52 XI | annak a hipotéziseit. Ad absurdum dedukálta a következtetéseit,
53 XXV | Perseus, Jason, Medea, Absyrthos, Aeneas, Odysseus itt hagyták
54 XIX | azon a helyen, ahol Medea Absyrthost darabokra vagdalta. Egy
55 XXXIII | madársereg, melynek fészke távol Abyssiniában vagy a Szenegál-part fahéjtermő
56 XXIV | neki utasításokat a vám- és accisabeszedés módjairól, a pénzverés ellenőrzéséről,
57 VIII | elfogytak, hogy utoljára a sok acélba öltözött harcos nép beszorította
58 XVII | szurokfenyőhasábokat vékony karókra, s acéljával tüzet csiholva, fáklyát
59 XXXI | felpattan, a visszarúgó acélkar messze köpi a vaskanalából
60 XII | forrásvízbe, s attól az egyszerre acéllá edződött, s szép ragyogó
61 V | a képmását lerajzolni s acélmetszetben megörökíteni. Eléggé csinos
62 VIII | nemzet nem tarthatta fel acélrohamukat, a Boszporusz tengerszorosát
63 XXXIII | annak arcát, s egy gömbölyű acéltükörből, mit félkezével messze tartott
64 III | azt kiadták a tó mellett ácsorgó zarándokoknak. Ők maguk
65 XXIII | Szent Balázs vértanú. Azt adá tudtomra, hogy az éjjel
66 II | a kigyógyult lázárok bő adakozásaiból emeltetett szent Nabukodonozornak
67 III | számára lett építve, kegyes adakozók nagylelkűségéből.~Voltak
68 XIII | keresztségben megkereszteli Ádámot”. Ezt az ostyának nevezett
69 XXXVI | egy nyomorult bárkán. Az ő adataiból szerezhetünk fogalmat e
70 XVII | még eddigelé egykorú írott adataink nincsenek, ennélfogva mi
71 XVIII | prehisztorikus katasztrófa adataival, a nyelvészetet pedig egy
72 XXXVI | kezében levő történelmi adatok közlésével?~Szerző. Ha kívánják
73 XXIII | hajdani Raguza képét régi adatokból összeállítottuk, hozzá kell
74 XXVI | indokolt látszatával, de adatokkal nem megállapítható.~II.
75 V | boves machinis adjuncti, adhaerentes rotas navis lateribus volvunt,
76 XVII | csak arra való, hogy hírt adhassanak az ittmaradtaknak afelől,
77 XXV | levágott ellenség fejét adhatja jegyajándékba.) Azután jöttek
78 XXI | hallottam már, hogy magam is adhatok neki egyet), aki nem restellte „
79 XIV | az első húzásra, s aztán adhatta tovább a korsót. Neki magának
80 XX | az én szerelmesem, ne is adj vele mást.~– Elhinném azt! –
81 XIII | Ne maradjak adósod. Mit adjak az első jó álmomért?~– Add
82 XXVII | közül, hogy ezt tudtodra adjam. A három fő egy vállon,
83 XXIV | követelték, hogy nekik is adjanak szavazócédulát, mert ők
84 XXIII | fölött ez volt olvasható: „Adjátok meg a császárnak, ami a
85 V | capacitate, bini boves machinis adjuncti, adhaerentes rotas navis
86 XXXII | kék tengerszín közepén.~Az admirálhajónak már csak az árbocai álltak
87 XXX | oldalról jövet, a velencei admirálhajóra. A magyar testőrök és Pirro
88 XXXI | ott állt mozdulatlanul az admirálhajóval szemben. Ekkor egy jeladására
89 XXIII | öblében horgonyoz.~A velencei admirális tehát ravasz csellel akarta
90 XXIII | udvarias üdvözleteket hozó admirálist a raguzai tanács fényes
91 XXXI | búcsút venni a velencei admiráltól. Eltávozásukat nem is vette
92 XXI | és más alakban is át van adna az örök emlékezetnek) bizonyára
93 XXIX | s sajnálkozva rebegé:~– Adnék neked valamit az útra, de
94 XIX | annálfogva hitelt kellett adniok egymás szavának, mert ha
95 IV | országnak is vannak fényt adó teremtései (ugyan kinek
96 VIII | s ha behajtották a maguk adóját, mint tisztességes munkás
97 XI | egyhangúlag szavazva még az új adókat kirovó törvény is; de olyan
98 VI | Absolon, Maákától, a negyedik Adoma, Haggistól, az ötödik Sefásia,
99 VI | kolostorban.~A szerzetes a kegyes adományokat behordatja a barlangjába,
100 XXVI | karaibokat is. Egy csinos adomával szolgálhatnék mindjárt.
101 XXXV | Aki sokat ígér, sokkal adós. Akinek én adósa vagyok,
102 XIII | is legyen jó. Ne maradjak adósod. Mit adjak az első jó álmomért?~–
103 XXXV | el ne felejtsd. „Ígéret: adósság.” Aki sokat ígér, sokkal
104 XXV | palotáikat, amelyeket régi adósságokért dobra nem üthet senki; mert
105 V | itt a XIII. században az Adriai-tengeren kerekes gőzhajókat úszkáltasson
106 XXIII | mesés győzelem hőse, mely az Adriaitengert a szaracénoktól megszabadította,
107 XIII | van az új gazdád. Ennek adtalak. Ez a badnyák. A Boxiohu
108 V | pugnam capessit, ut omnes adversarias Liburnas, cominus venientes
109 II | Kritikus. Szent Minos, Aeacus és Rhadamanthus! pokolbeli
110 XXV | búcsújárásba még belevegyül az aegipanok tánca, csakhogy a corybantok
111 XX | ájtatosságod csúfolódás. „Diabolus aegrotans se monachum fecit.” (A nyavalygó
112 XXV | Jason, Medea, Absyrthos, Aeneas, Odysseus itt hagyták emlékeiket,
113 XXIV | rendőri, kereskedelmi és az aerarium publicum ügyeiben a „Consiglietto”-
114 XVII | adhassanak az ittmaradtaknak afelől, hogy a folyamásta labyrinth
115 V | természettudósok nem tudnak megegyezni afölött, hogy a dabózák a kutya-,
116 VIII | végre csak a nyomorult áfonya csenevész a sikamlós fenyéren,
117 XVIII | s átömlött a keskenyebb ágába. Valószínű, hogy azért a
118 XXXIII | lakosok a kunyhóikat az élőfák ágai közé építik, vagy a tenger
119 XXXV | lombok nélkül, lecsonkult ágakkal, melyek mint a kétségbeesés
120 XXIV | a nagyvezérnek, a Kizlár agának, az anyaszultánnőnek, meg
121 XVIII | hogy a folyam szélesebb ágának a futását kell nekik megtalálniok.
122 XXXV | völgyszakadékban, hová a szarvasok agancsaikat lehányni járnak tavaszkor,
123 IX | dámvadbőrbül, amelynek az agancsos fejbőre az agg férfi fejére
124 XVI | arra a paripa elkezdett ágaskodni, hánykolódni, majd ledobta
125 XXIII | gránitoszlop; az egyiken volt egy ágaskodó paripa, a másikon egy guggonülő
126 XXXII | szörnyeteg gigászi feje, ágaskodva, égnek emelkedve, hullámot
127 XIX | venni; minden férfi zöld ágat hordott a kezében, s ha
128 XIV | Ahol ez meglepte a fügefa ágát, ott abból gyümölcs alakú
129 XVIII | keskenyebb szakadék, a jobb ágban maradt a folyam testesebb
130 XX | magyarázzuk ezt olyan nagyon – aggodalmaskodék Onufriosz; mialatt Boboli,
131 XX | hogy Onufriosz kezdett aggódni a hatás miatt, nehogy még
132 XX | törülgeté arcáról a verítéket aggódó arája patyolatkendőjével,
133 XVIII | zúgásának neszét.~Darinka aggódott, hogy el talál fogyni a
134 VIII | egész népszám, asszonyt, aggot, gyermeket és rabszolgát
135 XVIII | kétfelé osztotta. A bal ágnak jutott a keskenyebb szakadék,
136 XXVIII | bibliai citátumokkal, Szent Ágoston és a patres mondataival,
137 XXXI | nyílvesszőt beléhelyezte volna az ágyába, a kebléből elővett egy
138 XVII | pokoli harsogás kavargott az agyában. Egyszer aztán megszólalt
139 I | élő emberek szemhunyorgató agyai, akik énekelnek, ki vékonyan,
140 XVIII | asszonyok a lombból vetett ágyakra, és elaludtunk. Nekem úgy
141 XVIII | kőhegyei beletörtek a medvék agyaraiba, közelről kellett velük
142 XVII | medve koponyái, hatalmas agyaraival. Az állatkoponyák nehéz
143 XVIII | elfelejtett neki olyan körmöket és agyarakat adni, amilyeneket a medvének
144 XVII | s magát a karmokkal és agyarakkal ellátott fenevadak ellen
145 XXXI | félretérésben, azt a waráng liburna agyarára kapta, s egy pillanat múlva
146 XVIII | pufók”, – „orros”, – „agyaras”, „pisze”, – „suta”, – „
147 VI | hit bálványa, a tizenkét agyarú Svantevit emberáldozatot
148 XIII | tetszett ez a válasz. A dölyfös agyával nem is gondolt arra, hogy
149 XV | egy hosszú szalmaszálat az ágyból, s annak a kalászos végével
150 XVIII | rettentő karjával átölelt, hogy agyonszorítson, én a torkába dugtam öklömet,
151 XIII | kolostorban, vagy a szemináriumban agyontanulni magát; csak jól kell neki
152 XV | tivornyán minden bizonnyal agyonütnek egynehány cimborát. A gyónáshoz
153 XXVI | majd aztán következnek az agyonütött Uriások, s ahol annyifajta
154 III | apját, vagy egypár bátyját agyonütötték. Ebből azután megint újabb
155 XXIII | bástyák főablakaiból fényes ágyúcsövek meredtek elő. A köztársaság
156 XXIII | hogy a várfalak is, az ágyúk is mind papirosból voltak.~
157 XXXIII | folyt az le, s még akkor ágyúszó nem hirdette tíz mérföldnyire,
158 XVI | Akkor hová tette őket? Ahá! Ezt magunk is szeretnők
159 XIII | hogy téged meglássalak.~– Ahán! Igazat mondasz – szólt
160 XXXIV | a királyi liburnából, s ahányan hozzáférnek, vállaikra emelik
161 XV | csengő-bongó csülleng csilingelt, ahányat mozdult a fejével.~A kuma
162 VIII | települve meg állandóul; mintha Ahasvér átkát örökölték volna. A
163 III | uralkodott az alattvalóin. Áhítatossága példát adott valamennyinek.~
164 I | végett is, de még inkább az áhítattól.~Ott látja maga előtt a „
165 V | Itt termett a régiektől áhított muskotálybor, a cseresnye
166 XI | kinccsel, amire a bogumilok áhítoznak, borostömlőkkel. A szökevény
167 IV | magánnyelvmesterek adtak belőle órákat, Ahn és Ollendorf nyomán, előkelő
168 XXI | ad diem resurrectionis. Ait Deus Zebaoth: mitte sapientem
169 VI | parancsára odahordják a warángok ajándékaikat a szerzetes elé, a nagy
170 XXIV | szultána asszekinek adott ajándékokkal felment 20 ezer zecchinóra:
171 VI | majdan átvegye a kegyes ajándékot, amit azok a főkolostor
172 XXII | szomszédot kényszeríteni kell az ajándékozásra; oltárképeik sem voltak.
173 IX | hoztak az uraink kedves ajándékul! Nincs már rajtunk szépség,
174 XXVII | kívánók névtelenül küldjék be ajánlataikat, mellékelve magát az összeget
175 XXVII | volt.~Mikor felbontották az ajánlatok tekercseit, azokban legelőször
176 XX | Balduin hévvel kapott az ajánlaton. A drága kincsét ily módon
177 XXXVII | kiszabadítja őket. Azt az ajánlatot teszi erre a pásztorleánynak,
178 XXVII | ravaszsággal túlhaladta valamennyi ajánlkozó társát.~Mikor a névről leszakíták
179 IV | Szerző. Én pedig a legutolsót ajánlom az elfogadásra. – Igenis
180 XVII | A legöregebb bányász azt ajánlotta, hogy követet kell küldeni
181 XXX | alatt. Ezek is fel voltak ajánlva a hitetlenek elleni hadjáratra:
182 XXVII | összevont szemöldöke, duzzogó ajka valami kedvetlen indulatot
183 IV | kis gödröcskével; finom ajkaik, nagy lánggyújtogató szemeik,
184 XX | térdelnek, összetett kezeiket ajkaikig emelve.~Csengettyűhang e
185 XXI | vetve magukat, s papucsait ajkaikkal érintve. Lubomira és Milenka
186 XXXI | szivárványa felfelé fordulva, az ajkak nyitva: minden mozdításnál
187 XXIX | csókolgatá meg e prófétáló ajkakat, s sajnálkozva rebegé:~–
188 XX | görcsös vonaglás az állon, az ajkakon, egy elfojtott sóhaja a
189 XXVIII | s megcsókolta annak az ajkát. Lubomira pedig megveregette
190 XX | arcaik egész szemöldig és ajkig eltakarva, kezeik bő kantusujjaikba
191 XXI | között, mely mindenféle ajkú és nemzetiségű rabszolgákból
192 I | irányában se ablaka, se ajtaja nem látszik: azok mind a
193 XXXI | megpillantá, mely börtöne ajtajában megjelent előtte, az öröm
194 XX | magát, beesett a cinterem ajtajából a templomba.~– Az ördög
195 XXVII | kincstárába helyezték el, melynek ajtajához négy pregadinak volt kulcsa,
196 XXVIII | Boboli-palota tornyából. A templom ajtajai nyitva voltak a piac felé,
197 XX | katakombákhoz vezető lépcső ajtajáig vonultak, az apácák kardala
198 XXVIII | Richárd székesegyházának ajtajait, akkor innen felforgatja
199 III | ördögöket honosított meg az ájtatosságnak szentelt falakon; de még
200 XX | szentegyházból, daimon! A te ájtatosságod csúfolódás. „Diabolus aegrotans
201 XXIII | elnökének. – Ma a délesti ájtatosságom alatt elnyomott a buzgóság,
202 III | naponkint az első harangszó az ájtatosságra, amire az apácák celláikból
203 XVI | pokolsötétnek.~Visszatoppantak az ajtóból. Egy csontház volt ott,
204 IV | a másiknak az áldása az ajtóig üldözte.~Az átoktól nem
205 XX | templom hajója, s annak az ajtójánál áll őrt a legidősebb apáca:
206 XV | vannak a toronyban, nálam az ajtójuk kulcsa. Majd eljön az ő
207 XV | szurkon keresztül rohantak az ajtónak, felszedve az opánkáikon
208 XXXI | lábait nekifeszíthette az ajtóragasztónak, hogy kivonszoltatását megakadályozza.
209 XXXI | bizánci tűzmester lövésre ajzza a tűzvető gépet, s mikor
210 XVIII | nem emeli hát fel?~Valami akadálynak kell lenni a folyam medrében
211 V | természettől, hogy olyan akadályokat is gördített az idegen kalandozók
212 XXIV | apácáknak még rendes időkben is akadályokkal járt a városba bejuthatása.
213 XVIII | fatömeget feltartóztató akadályt elhárítsa. Hiszen ezeken
214 XVI | sem volt rajta. Bemehettek akadálytalanul az udvarra.~Az egész bástyán
215 XVIII | volna még a nyelvüket, ha az akadémiájukat felállíthatják?~ ~–
216 XVIII | valahol fel kellett itt akadniok, a fa nem marad a víz alatt.~
217 XII | kútjából, amint a termőkőzetre akadtak, folyosót vágtak, s azt
218 XVI | legidősb fia. – Nyomára akadtunk az átkozott gyilkos hadnak.~–
219 IV | ilyen angyal.~– De atyád akarata az. Tudod a tízparancsolatot?
220 XXIV | hogy a mai napon a nép akaratából és Isten jóvoltából új rettorévá
221 XVIII | fárasztó munka után elnyomta akaratlanul az álom. Az is rövid volt.
222 XXVII | köztársaság többsége, de nem az én akaratom, reád ruházott.~– Már gyakoroltam
223 I | térdre borulni, s akiket ezen akaratosságért a „káposztaevést” feltaláló
224 XXXVII | szeretője volt, akik egy akarattal clarissák lettek. Stracimir
225 XXXII | pompáját: foltonkint tarkállik, akárcsak egy tündér hímezte szőnyeg:
226 XVII | állat sem volt a barlangban. Akárhogy lobogott a tűz, egy denevér
227 XXIV | választásoknál a Boboli-párt, s akármelyiknek a nevét húzta ki a három
228 IV | hallanád őt hozzád beszélni, akármi tárgyról; egy falevélről,
229 XXVI | otthon népszerűvé tette.~Akármilyen nagy kifogások emelkedtek
230 XV | hattyú. Csak egyre kérlek.~– Akármit kérsz, ráadásul a szurokfürdőre,
231 XVI | átelleni gömbölyű hegy mögül akarna feltámadni a nap: nem is
232 XV | a kezemmel, mintha pofon akarnálak ütni, te ahelyett hogy,
233 XIII | az életét, akinek ma fel akartad hasítani a gyomrát, hogy
234 XVIII | bizony, mert amit te ki akartál tépni a tövéből, az nem
235 XIII | elmérgesedett seb okozott.~– Mit akartok? – rivallt a látogatókra,
236 XXXV | kezdesz: egy pajzst a melledre akassz, a másikat meg a hátadra!~–
237 II | amennyivel egy karácsonyfára akasztandó diót be lehetne aranyfüstözni.~
238 XXII | Solom gyereket: „Hát te akasztófacímere, hol csavarogtál annyi ideig?” –
239 VIII | elég bátorságuk, derekukra akasztott kötélen száz méternyi sziklákon
240 XI | mint hajdan Sámuel próféta Ákhábot, amiért egy másik keresztyén
241 XX | mondást?~– Mózes vagy Ben Akiba, aki a teremtést leírta.
242 XX | a még nagyobb bölcs Ben Akibát is a szerelem alakította
243 IX | annak a pásztornak a juha, akié mi vagyunk, annálfogva az
244 IV | hazugság.~– Akkor a vőlegényem, akihez erővel kényszerítettek,
245 XVI | feleséged, se fiad, se vőd, akikért bosszút állj.~S azzal beugrott
246 XXIV | száz vad ismeretlennel, akikről nem lehetett tudni, hogy
247 XXII | meggyőződésű férfi volt, akire a többi szerzetesek hallgattak.
248 XXXI | fényes, ragyogó tünemény, akiről fel kell jegyezni a csillagászoknak,
249 XVII | álltak az utánuk jövők, akként nőtt a halom mindig magasabbra;
250 VIII | apácák ájtatos karénekének akkordjait is, s tán még egyebet is.~
251 XVI | a kegyetlenkedés mind az akkori elvadult erkölcsöt jellemzi.
252 XVII | nyitott szemmel, hagyom akkorra, amikor a szemem be lesz
253 XII | lett megnyitva a függélyes akna, aminek a kútjából, amint
254 XVI | szabadulás; s ha a bogumilok az aknalejáratot befalazzák, akkor azok oda
255 XII | elveszett, mélyebbre vágták az aknát, másfelé keresték a teljeret.
256 XII | Elszökni innen nem lehetett.~Az aknaúton csak tömlővel lehetett felemelkedni,
257 XVI | mint egy valódi hadnemtő. S aközben szavával, csattanó hangjával
258 I | hegyipatak seper alá magával, s aközött nagy üggyel-bajjal felkereshetők
259 III | kétszázharminckettő volt a böjti nap, s aközül nyolc olyan, amikor még
260 IX | számára készített közös akolba, ő is annak a pásztornak
261 IV | kolostorba lépett: a neve „Frater Aktaen”.~Erre a fájdalmas csapásra
262 XX | Boboli lovagé is (Frater Aktaeoné) a fejedelmi Milenkával (
263 XVII | terveket főztek ők ki Frater Aktaeonnal a remetebarlangban.~Az a
264 XX | suhogtatva feje fölött.~Itt az aktus magyarázatául ismét kellett
265 XXIV | megpillantva Boboli Pétert, ki négy alabárdos által emelt bíbor baldachin
266 XXX | fényes öltözetű velencei alabárdosok között haladtak odáig.~Akkor
267 XXXVI | A rettore előtt, a nagy alabástromasztalon ott állt pompás ezüsttálcára
268 VIII | száz méternyi sziklákon alábocsátkozni sasfiak kiszedése végett
269 VIII | ízben. Éppen úgy, kötélen alábocsátkoztak a gerli fenekére. Egy sem
270 XIII | henger, az egyik láncot alábocsátva, a másikat felemelve a két
271 XXVII | érckapuja megnyílt, a csapóhíd alácsörömpölt.~Itt e kapu előtt le kellett
272 XII | egyesülve a zsilipekből alácsorgó iszapos mosadékkal, egyszerre
273 IX | ércövvel, amelyről a kurta kard alácsüng, a karok és lábszárak szabadon
274 XII | hegyoldala meredek, kopár: azon alácsúszni nyaktörő merénylet, és nincs
275 XVII | észre ne vegye a változást, alácsúsztatta azt a lapos követ, mely
276 XIII | A medve is úgy szokott alágörögni, ha lejtőre jut.~Amint az
277 XVII | együtt, a bástyafalakról aláhajigálni. Ezért volt nagyon üdvösséges,
278 XVI | faépületek ellent nem állnak az aláhengerített csompóknak.~A vezértárna
279 XXXV | gomoly onnan a hegyvágányból aláhömpölyödött, a legmagasabb fák koronáin
280 II | hegyoldal fut össze egy élesen alákanyargó sziklavágányba, mely folytatását
281 V | saját magát eleven kriptává alakítja át. A csapodárságát pedig
282 XX | Ben Akibát is a szerelem alakította át egyszerű pásztorból a
283 XXIII | hasonlított egy szarvas alakjához? Egyike ezen szigeteknek,
284 VII | galamb és bárány hímzett alakjait viselték: a szelídség és
285 XXIII | tarka néptömeg az idegenek alakjaival, keresztes vitézekkel. Három
286 XVI | kárhozatos oltár, hanem csupán az alakjánál fogva. Egy roppant átmérőjű
287 XVII | megváltoztatják a társadalom alakját, az erkölcsöket, a jó és
288 III | ugyan tele vannak festve az alakjával, ahogy a keleti egyház templomai
289 III | nagyravágyást.~Ezzel az alakkal valami más is lehetne az
290 VIII | gránitsziklákból, kereszt alakra, jól ügyelve, hogy az oltárhelyet
291 XVII | legnevezetesebbre, egy üst alakún kivájt medencére, valami
292 XXIX | után küldöm, aki a Bludáron aláment száz vitéz junákkal az uskókokat
293 XXVI | hadizsákmány, az enyimé az alamizsna. Én a te örömed sugaraiban
294 XVI | kohókba, ércpárolókba és a még alantabb fekvő érczúzókba vették
295 IV | Azonban a keresztyénség alapelvei éppen úgy nem engedvén meg
296 XII | valamikor, talán még Róma alapítása előtt, egy trák vadász az
297 I | gőzhajóban. Ő volt a legelső alapító, aki részvényleveleinek
298 XXIII | szerint nem lehet. A város alapítóinak arra is volt gondjuk a hely
299 XXVII | És hogy egy új várost alapított Raguza szomszédságában,
300 XXV | visszaverjük a szellem hatalmával. Alapítunk itt e helyen egy új világvárost.
301 XX | állított fel, s amelynek alapja éppen a keleti papok házasságának
302 I | colossaeum, melynek szürkéskék alapjából rikítón válik ki a kolostor
303 XXVI | keresztény hitet megrontja, alapjaiból kiforgatja; és ami fődolog,
304 X | bogumilok egészen ellenkező hit alapján álltak. Nekik az élet legfőbb
305 Szer | tanulmányaimnak mélyen lerakott alapját; feltárva a kútforrásokat,
306 XI | részéről egészen elfogadható alapnak tartotta, s kérte az egybegyűlt
307 XIII | túladott rövid időn, azzal az alapos joggal, hogy nem feleltek
308 XXVII | város kincstárába letétetik, alapul egy a Boboli nevet viselő
309 IV | mennyország.~– Mosolygó arca álarc, hízelgő szava hazugság.~–
310 IV | az angyal, mert annak az álarca csúf, vén, utálatos. A szavai
311 III | akkor egyszerre elveti az álarcát, a szarvai előtörnek, a
312 XVII | szabadulhat, a víztölcsér alásodorja ismeretlen mélységbe.~Hanem
313 XVI | míg a többi vitézek is alászállnak, s akkor aztán terv szerint
314 XVI | aztán azalatt, hogy a tömlő alászállt, elővette az oldaláról a
315 XXXV | Vellebit felől, a bogumilok alászálltak a mosszori hegyről a völgybe.~
316 XXXV | porfelhő követte őket csendesen alászállva – szemfödélnek… Alant már
317 XIII | Én szolgálni akarok te alattad a warángok ellen.~– Én alattam?
318 XXIII | hadihajókról számos dereglyékkel alattomban meg fogják rohanni a tengeri
319 XX | ne menjen eléje. Lopva, alattomosan, a holdvilággal szövetkezve,
320 XXIV | clandestinus” (rablás és alattomosság) esete forog fenn. Akkor
321 III | ránézéssel uralkodott az alattvalóin. Áhítatossága példát adott
322 XXXV | egyedül a mosszori knéz alattvalóinak legyen szabad felkutatni
323 III | gyóntató, akkor a római egyház alattvalója volt; az is mondatott fentebb,
324 XXVII | törvényszabta büntetésnek is alávetni magukat, kivették a zsellyehordók
325 IV | csendesen viseli magát. Szelíd, alázatos; nem kell megláncolni. Ha
326 XXVIII | a ragyogás, a másiké az alázatosság, akkor lehetséges az osztály.
327 XXVIII | Nyíltan eltagadod? Ott alázod meg magad, ahol büszkének
328 XXXV | szentek kolostora alatti tó alázúdítását is nekik tulajdoníták. A
329 XXXII | összes tartalma, egyszerre alázúdult a völgybe.~Nem mint egy
330 XVII | mélységbe, ahová a Bludár alázuhog, meg fölfelé is a barlang
331 XXVII | hódolva, hogy őt földig alázzák.~És szegény Milenka még
332 XXIII | csapóhidat, s beereszték az álcázott raguzaiakat. Azok aztán
333 IV | az átka, s a másiknak az áldása az ajtóig üldözte.~Az átoktól
334 XXIII | szépségekben s természet áldásaiban gazdag vidék, melyet az
335 VI | előtte a térdét alázatosan: áldását várva.~A szerzetes a koronás
336 III | sem tud, hanem ugrál) az áldásosztó pap elé járulni? Hátha már
337 XX | visszaemlékezett arra az áldásra, mellyel egyszer a fejedelemasszonyt
338 XXI | nekik Solom királyfi. Azok áldják, magasztalják, s himnuszt
339 II | oldal. Szerző szerint az az áldott őstalaj, melyben az olajfák
340 VI | ezekért vezeklés jár, azután áldozat, végre bűnbocsánat.~A pogány
341 III | szája tűzlángot okád, s áldozata előtt lólábával berúgja
342 XIV | kacagással kínozta halálra az áldozatát; a „parafera” vérengző dühvel
343 XX | Hát Elpinike, ki szerelme áldozatával megszabadítja a hős lakedaimoni
344 XX | erkölcsök, nemkülönben másnemű áldozatok választák el a két ivadékot.~–
345 XVIII | ővele beszélni tud, és őneki áldozik. De hogyan teremtse ezt
346 XXXV | oltárról, melyen egy egész nép áldoztatik meg.~Az erdőkből kivert
347 XV | Azok bizony fel lettek áldozva a keresztyén vallásnak.
348 XX | fogod a nagy Eutichaeus, alexandriai pátriárka írásaiból, hogy
349 IV | etruszk, kopt stb. stb. alfabetet, de waráng betűknek még
350 XVII | még jó meleg volt. Darinka alhatott tovább. A tűzrakás hamvában
351 VI | fiai: az elsőszülött Ammon, Alimoámtól, a második Kileáb, Abigailtól,
352 XIII | sebed; mert az én anyám alirumna; őtőle tanultam a módját.
353 XVII | állta útjokat, annak az alja kapubolt nyílást engedett,
354 XVII | szédítő meredek sziklafal aljából, száz lépéssel a vízesés
355 XXVIII | szerelmét.~S mikor a pohár alját az utolsó seprűjéig kiürítette,
356 XXII | művészetre már nem voltak alkalmasok; messze földre templomba
357 XXI | Solom királyfi megragadá az alkalmat két zsolozsma közötti szünetnél,
358 XXIII | veszedelmes szomszédság alkalmatlan volt: alkudozásba léptek
359 XXIII | ezt a városuk közelében alkalmatlankodó erősséget, amit ostrommal
360 XXIV | vetőgépekben, a görögtűz alkalmazásában, a kerekes hajók rendszerében
361 XI | hysteron-proteron téves alkalmazását. Kellő helyen alkalmazott
362 XI | alkalmazását. Kellő helyen alkalmazott pátosszal, emelkedő klimaxszal
363 III | csak mint szolgálattevők alkalmaztattak, s ha nem jól viselték magukat,
364 V | oldalán két lapátos kerék volt alkalmazva, melynek a küllői nagy robajjal
365 II | Eszerint, miután már volt alkalmunk egy tenger alá elsüllyedt
366 XXX | világraszóló módon kikiáltani.~Az alkalom, mely e célra ki volt szemelve,
367 XXIV | gyűlésteremben.~Együtt van ez alkalommal mind a három tanács; a hatvanas,
368 XI | nélkülözhetik e kitűnő képességű alkatrészt.~Teuta királyné apróra szétszedte
369 XXXV | az ő szövetségese volt.~Alkonyra járt az idő, a szélvészes
370 XII | összegyűjtve: egy új neptuni alkotás csupa emberi csontból és
371 XI | az a vakmerő, aki az ősi alkotmány szentesített szokásából
372 XI | országgyűlésüket.~A waráng népnek volt alkotmánya.~A király nem osztott parancsot
373 XI | waráng országgyűlés és a mai alkotmányos országok parlamentjei között (
374 XXVI | tanácsa azzal indokolta ez alkotmánysértést, hogy a rendkívüli zűrzavarban,
375 XVIII | elszaporodott, sok családot alkotott, de csak akkor vette észre
376 VIII | asszonykéz számára lettek volna alkotva.~Mikor aztán három világrész
377 XVII | befogadni.~S ebben az óriások alkovenjében egy egész halom volt emelve
378 XI | betörni nem tudta, csak alku útján bírta békés egyezségre;
379 V | itt vagy regényt?~Szerző. Alkudjunk meg. Én elengedem az éneklő
380 XXIII | szomszédság alkalmatlan volt: alkudozásba léptek Velencével; az Lesinát
381 I | magányba, annak ezt csak nagy alkudozások útján lehet elérni, ami
382 XVII | ha ellenben nem áll rá az alkura, akkor itt a szeme láttára
383 XV | válláig hulltak, eltakarva álla alatt átkötött két hajfonadékát,
384 XXVI | húsvét napján történt meg az államcsíny Raguzában. A tízek tanácsa
385 XXIV | rakok – szól Boboli az új államfőhöz. Viseltem azokat készséggel,
386 XXIV | Velencében a dózse. De a raguzai államfőt minden évben újraválasztották.~(
387 IV | ugyan ezen deficiten az államháztartásban azzal az elmés intézkedéssel
388 VI | enged, fiatalnak látszik, az állán még csak pelyhedzik a szakáll,
389 VII | mintha mai nap festőmodellnek állana ki egy jó nevelésű szűz.~
390 VIII | sehol sem települve meg állandóul; mintha Ahasvér átkát örökölték
391 XXIV | öltözetek rendjét miként állapítsák meg?~Mikor aztán ezt a sok
392 XXVI | Azután még más kellemes állapot is jön. A kétféle vagy többféle
393 XX | paradicsomi ismeretlenség állapotjába. Így bizonyára néptelen
394 XVIII | Amint elgondolkozott az állapotján, rájött lassankint, hogy
395 XXVI | az nem válik be rendes állapotnak a civilizált népek között,
396 VII | korszak versíróinak exlex állásában. Hasonló példákat minden
397 XVIII | medvék ellen nagyon erős állásunk lett; ők a sziklapárkányt,
398 V | azt tartván, hogy a dabóza állatban emberi lélek lakik. Mivelhogy
399 XVII | beszélő társa elég. Egy halom állatcsont. Többnyire őshiénák maradványai,
400 XI | termet, mint azé az ormányos állaté, amelynek a hátára a szaracénok
401 XXXV | színe tele volt szarvas állatfejekkel. A velencések felgyújtották
402 XIV | közé, elbújva faodúkba; s állathangok jeladásával értesíték a
403 VI | nem tartja teherhordozó állatjának az asszonyt, az csak az
404 XVIII | van élet?~Ez a kis parányi állatkája a mélységes éjszakának visszaadta
405 IV | a tigrisek alomízékét az állatketrecben.~Csupán egy emberi lénynek
406 XVII | hatalmas agyaraival. Az állatkoponyák nehéz kövekkel vegyest hevertek
407 IV | te izenetedet egy ilyen állatocska?~– Hát ez az én hitem. Ha
408 XVIII | özönvíz, mely a barlangi állatokat idáig kergette, még magasabbra
409 XVIII | nem parancsolhat a többi állatoknak. A Zágon Isten pedig olyan
410 XIX | őre; aki annyira vitte az állatszelídítést, hogy a kígyók a barlangokból
411 IX | modort, ahol az ember egy állattal toldja ki magát, hogy egész
412 XXXV | s arra az egész felriadt állattömeg rohant ki a vízből; az erdőbe
413 XXXIV | sokáig a két bőszült szilaj állattól hajtva, mikor már a vitorlája
414 XX | hatalmas hangon?~Asmodái az allelujahangra lekapta a fejéről a kalpagját,
415 XXV | corybantok nem „evoe”-t, hanem alleluját kiáltoznak; maga ez a csodatüneményekkel
416 XIII | Ha a kohók izzó legét nem állhatja, odább viszik az ércmosókhoz,
417 XXVIII | facsartál. Tudod, hogy ki nem állhatom azt.~– Így mondtad – rebegi
418 XX | aragóniai király.~Lubomira nem állhatta meg, hogy fejét ne csóválja:
419 XIX | Ezt meg a mosszor knéz állítá.~Mivelhogy pedig mind a
420 XXXVI | király fölött. Egyszerre állíták őt a két feleségével együtt
421 XX | juthattak többé.~– Ez mind az én állításomat igazolja. Ha vissza nem
422 XXII | mint te vagy.~Ezt a merész állítást csakugyan szerette volna
423 XXVII | is van, abba még papot is állíthat be egész davidita rend szerint.
424 XVI | nemezisnek vehető, hogy az állítólagos mosszori vár homlokfala
425 XXIII | bástyákkal körülvett erődöt állítottak fel; a bástyák főablakaiból
426 XXIII | újraalakították azt, új talapra állították. Ma már csak egy szerényen
427 XXV | indulatok uralkodása alatt? Állítsuk fel a daviditák gyülekezetét,
428 XXVIII | kánonok, nem a parancsolatok állják útját a megosztott szerelemnek,
429 XVI | alant, hogy érkezik, és álljanak vele szembe!~*~Disputa~Kritikus.
430 XIII | koponyával, amit a kirúgó állkapocs s az előretörő szemöldökcsontok
431 XVII | olyan nagyok, mint onnan az állkapocsig, s hegyes kúpban végződnek.~
432 XVII | világban melyik menyasszony állna rá az ilyen nászutazásra,
433 XV | Megállj, kölyök.~– Én állok. De te ne állj, hanem ülj
434 XVI | temetve.~Ez volt a lesben állóknak való idő.~Se eget, se földet
435 VI | lett bizonyosan erre az állomásra rendelve.~Dávid király odajárul
436 XX | egy görcsös vonaglás az állon, az ajkakon, egy elfojtott
437 XVI | sem hallott, s a kapuban állongó őrök azt mondták neki, hogy
438 XVIII | nemzetségem hulladombján álltam. Az égő farakásnak csak
439 XXX | verhették volna.~– Bírátok előtt álltok! – kiálta Boboli Péter.~–
440 XIII | képű boszorkányok, borostás állú férfiak szájáról. Azoknak
441 IV | arcuk szív alakú, hegyes álluk, kis gödröcskével; finom
442 XIII | hajjal és bajusszal; az állukat és a fejük hátulját borotválták.
443 XX | nem, mint ahogy nem oka az almafa az Ádám Éva esetének. Mi
444 XXXIII | aztán beszélnek egymásnak az álmaikról.~– Ah, ha az én álmom teljesülne –
445 III | álmokat! A fiatal leányok álmait! Hisz az túlmegy emberi
446 XXVII | álmodott. Én ismerem az álmát, és meg fogom valósítani.~–
447 XXVII | jó napod vagy legyen jó álmod; legyen jó szerencséd. A
448 XV | neked fog fájni. Azt a szép álmodat az én balzsamfüveimnek köszönheted;
449 XV | de jobban fáj, hogy nem álmodhattam végig, amit elkezdtem. Olyan
450 XV | megtalálod folytatását az álmodnak, szép menyasszonyt, koponyaserleget,
451 XXIX | Amiről te éjjel-nappal álmodol: az Új-Jeruzsálem. Épült
452 XXV | álom; ki tilthatja meg az álmodónak, hogy őrült, zűrzavaros,
453 XXX | Bennessával együtt.~Nem is álmodta, hogy Pirro Bennessa legnagyobb
454 XXXIII | álmaikról.~– Ah, ha az én álmom teljesülne – szól ábrándozó
455 XV | jól van. Ha te énnekem az álmomat visszaadod, háládatos leszek
456 XVII | szemem be lesz húnyva, s álmomban kitalálom szépen. Várd el
457 XIII | adósod. Mit adjak az első jó álmomért?~– Add nekem annak a rabszolgának
458 XVI | mielőtt az ostromlottakat az álmos őrök fellármázhatnák, bennteremnek
459 XVIII | meggyújtották a sok száraz almot, a medvebőröket, úgyhogy
460 XV | védni sem tudták magukat, álmukban, dicstelenül rabszolgafegyver
461 IV | évben egyszer kikaparnak alóla, mint a tigrisek alomízékét
462 XVIII | Okos ember volt az a te álomapád. Vajon hogy híttak téged
463 XVI | időben a bányamunkások közös alomhelyének volt használva. Itt volt
464 XIII | eloszlik; azután meg az álomhintő, a nyelvbénító füvek, amiknek
465 XVII | a vár felgyújtása és az álomitaltól elkábult bogumil harcosok
466 IV | kikaparnak alóla, mint a tigrisek alomízékét az állatketrecben.~Csupán
467 XV | neked százezerszer – mondá álomjáró hangon.~– Bakfitty! Vadszamár! –
468 XXVII | visszatartóztatá.~– Anyámnak az álomlátására nem ügyeltél; most hallgasd
469 XVIII | beszélt. Most következik az én álomlátásom, ami az éjjel a szememre
470 IX | bárd regéitől fellelkesülve álomlátta aranyországot keresni, majd
471 XIII | elkészített bortól mind álomnak ejti is a fejét a bogumil
472 XXXII | A hömpölygő áradat egy álomperc alatt leseperte maga elől
473 XXXI | tetszhalott életre tér. Csak álomra elébb.~Milyen nagy az öröme
474 XXIX | megkapják-e?~De annál több álomrontó hírt hordanak neki a kémei
475 XVII | mint okos vezető először az alsóbbaknak engedte magukat kibeszélni,
476 IX | utóbbiaknak kellett tűrniök alsóbbrendűségüket; de az még nagyobb képtelenség,
477 VII | nálunk mai napság a flanel alsóinget, de hát azok másforma vívású
478 XVI | másik vállára lépett; az alsók pajzsaikat a fejük fölé
479 XXIV | Végül aztán elősunnyogott az álszentesség szemforgató szelleme is,
480 XXVI | keltsen fel a szerző. Addig alszom.~Szerző. Vigasztalhatlan
481 V | admirál ritka könyvében „Alter und neuer Staat des Königreichs
482 XVIII | a lábánál összekuporodva aludjék.~Mikor Solom ismét megérezte
483 XVIII | lefolyó perceket. Megint úgy aludtak, ahogy a múlt éjjel; egymás
484 IV | már csaknem be van nőve alul-felül a lassan növekedő mészsípoktól.~
485 XIII | ezt?~– Még jobban is fogsz alunni – biztató Solom. – Parancsold
486 XV | szalonna van mellette. Délig aluszik, estig nyújtózkodik. Ördögökkel
487 XXXV | Brankó! Hol vagytok? Mégis alusztok? Lám a Vuk már dolga után
488 XIII | felosztott munkaidő, két órai alvásidővel közbe-közbe. Kap egy csákányt,
489 XV | félig meggyógyított. Az alvást színlő rabszolga volt az.~
490 V | virtus impellit. – In cujus alveo, vel capacitate, bini boves
491 XXXV | kapitánnyal hátrahagyott, azt adva alvezérének utasításul, hogy „elöl is,
492 XX | beszélt, hanem Lubomiráét. Amannak az arcát látta ő, ha csak
493 XVIII | közölök, a többi elszaladt. Amazokat beadogatta Darinkának, aki
494 IX | történetírók sokat mesélnek az amazonokról, azoknak a hősi harcairól,
495 IX | de egész tömegben!~Az amazonuralkodás regéjének csak az a helyzet
496 XXVI | ami itt a szívben lángol. Amazt még megtagadhatom, mondva: „
497 XXI | ellenpápának egy rejtett ambícióktól megszállt száműzött főpapot,
498 V | lateribus volvunt, quarum supra ambitum, vel rotunditatem exstantes
499 I | átfűlve a fűszerfák minden ámbraillatától, úgy meglepi a jövevényt,
500 XIV | mind-valamennyi azzal a kellemes ámbraillattal dicsekedett, amely a bornak,
501 XXXIII | fűlve a fűszerillatú bokrok ámbrájától. Ilyenkor teher az öltözet;