| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór A három márványfej IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Rész grey = Comment text
17637 IX | megindul a tündérszarvas, a vezércsillag meg a turulmadár után, vagy
17638 XXVII | ügyeltél; most hallgasd meg a vezérednek a tanácsát. A waráng harcos
17639 XXXV | egy követet a velencések vezéréhez, hogy amíg mi szemben támadunk
17640 XVII | dolgozó csapatoknak a saját vezéreik által kiosztá a munkát,
17641 XXIII | elázott őrséget, a hazatérő vezéreket pedig tisztelettel utasíták,
17642 XXXV | mondá Brankó a szövetséges vezéreknek:~– Mármost csak azt kötöm
17643 XXIII | eltanulták a városban devernyázó vezérektől, s elfújták szép harmóniával
17644 XXII | kincseket zsákmányolt, népeket vezérelt hegyeken és vizeken keresztül –
17645 XXIV | Damiani-párt tesseráin a vezérén kívül rendesen a Prodanelli
17646 XXIV | fel a proveditore a pártok vezérét, hogy nevezzék meg a három
17647 VI | kormányrudat, mint illik a vezérhez.~A király a többieknél még
17648 XXVII | testőrség, Solom királyfi vezérlete alatt. Fejedelmi méltóságát
17649 XXXI | töredeztek.~Dávid király vezérliburnája a gálya hátuljába került.
17650 XXII | hadcsapatnak mindennap más vezért adtak, olyanformán, hogy
17651 XVI | aláhengerített csompóknak.~A vezértárna folyosója kivezetett a völgybe.~
17652 XV | rézszekercét villogtatva rohantak a vezérükhöz, míg a menyasszony diadalmasan
17653 XVI | irhabőr lóg a csípejükön; de a vezérükön még az sincs, az egész meztelen.
17654 XXII | zarándokokat processióban vezessék át a hegyeken keresztül
17655 XXII | látható és hozzájárulható. Vezessen bennünket Raguzába.~Szerző.
17656 XIII | mérgezve, s te csak azért vezeted rá a mi népeinket, hogy
17657 XXXV | kötöm ki magamnak, hogy én vezethessem a magam hadait, s csatázhassak
17658 XIII | testem.~– Hiszen nem az égbe vezetlek én, hanem a warángok pincéjéhez,
17659 XXI | tejjel-mézzel folyó Kánaánba fogja vezetni őket. Ugyan ura lett szavának.~„
17660 XIX | lázadó rabszolgák és waráng vezetőik, a várból elosonva, a warángok
17661 XXXV | A várba nem hívták fel a vezetőket, nincs ott mit keresni.
17662 XIII | mind legyenek készen. Most vezettess a süvedhez.~– Jaj, kedves
17663 IX | heverő úr – mely a beteget, véznát már sarjú korában kigyomlálja
17664 I | egyre apad, testük egyre véznul, nyelvüket rajtuk kívül
17665 VI | VI. Dávid király~Tudni illik,
17666 VII | egymás mellett harcoltak. A viadal alatt a két ját ezeknél
17667 XIV | reszketett, mint a gyermek; a viadorokat szokták vele megrontani
17668 IX | egymáshoz láncolva küzdtek a viaskodásban. Azoktól megtudták, milyen
17669 XXVIII | nyitva voltak a piac felé, a viaszgyertyák fénye ragyogott, az oltárképekkel
17670 IV | Orcáit oroszlán-ráncokba vicsorítja az őrjöngő harag vonaglása,
17671 X | Szent Márton napján a Szent Vida piacán a nagy sasos oszlop
17672 XVIII | tódulni; s akkor az a kis vidám patak, ami a cadmaei sziklák
17673 II | bejáratához egészen méltó vidékben. A sziklák között nincs
17674 XXIX | martalóc járatokra távol vidékeken. Mert élni csak kell, s
17675 I | jól választani a legszebb vidékeket, ahová csendes visszavonultságuk
17676 XIII | bocsátja más házba, más vidékre.~S a badnyáknak sok hivatala
17677 XXIV | félretért az útjokból. Az ő vidékük volt a bélpoklosok gyógyhelye.
17678 XVII | úszott a víz alatt, mint a vidra. A waráng fiúkat már a születésük
17679 XV | haricskakenyérrel, s együtt dalolt a víg társasággal.~Egyszerre azt
17680 XXI | számára. Mindenütt nagy a vigasság. (A föld alól előkerült
17681 XVI | szeretnők tudni. Így tehát nagy vigasztalás az olvasóra nézve, hogy
17682 IX | hogy a hazatérő fegyvertárs vigasztalást hozott a hű cimbora elmaradt
17683 XXVII | rajta.~– Eredj hozzá, és vigasztald meg. Elégtételt fogok neki
17684 XXVI | szerző. Addig alszom.~Szerző. Vigasztalhatlan vagyok, hogy nyugalmát nem
17685 XIII | No ne sírj, cimbora – vigasztaló őt Solom. – Ahol ez volt,
17686 XX | ördögöt, egészen meg voltak vigasztalódva, hogy azt felemelve látták;
17687 XXIV | támadt ügyek felett? Kik vigyáznak fel az ereklyékkel való
17688 XI | leitatják holt részeggé. Azért vigyáznod kell magadra, hogy te is
17689 XI | mert a bogumilok olyan vigyázók, mint az erdei vad; a legkisebb
17690 XVII | Azontúl Darinka jobban vigyázott magára.~A kötél hosszabbra
17691 XI | keselyűk. Az ármány igen jó. De vigyázva kell előremenni, mert a
17692 XXIV | járhatóságára, az utakra miként vigyázzanak; a templomokat és palotákat
17693 XXI | lepattogtatja a kígyóbőréről, vigyázzon magára; mert majd a magasabb
17694 IV | akkor a szemérmetlenség vigyori torzulását veszi fel; egy
17695 XVI | beépített koponyaábrák úgy vigyorogtak a messziről néző bogumilok
17696 IV | lealjasodásában; akkor kacag, röhög, viháncol; rákezd dalokat énekelni,
17697 II | egész klíma megváltozott. Viharok, záporok, hirtelen hóolvadás
17698 VI | Arcvonásaikat elzordonítá a viharos élet, az örökös napba nézés;
17699 VII | szélcsend idején is, mely a viharral egyenlő. E barlang neve
17700 XXXII | szörnyeteg tajtéktúró hátán, viharsebességgel vágtatva hanyatt-homlok
17701 XI | behintve, a vendég annyit vihet el belőle, amennyi a két
17702 IV | rátalálnak.~– Bárgyú lélek! Hogy vihetné fel a felvilágba a te izenetedet
17703 XXVI | feleségeket Raguzába nem vihették, mert ott fejvesztésre ítélték
17704 XV | kezével-lábával rángatózni, vihogott, sikongott, hogy őt az ördögök
17705 IV | Olyan most is, mint azok a vila eszmények ott a dalmata
17706 XX | kolostoráig – az Isten föld alatti világán keresztül.~
17707 XX | veszté el Sámson két szeme világát.~– De énáltalam nyert Judit
17708 XXII | mehetett végbe egy ilyen világbontó merénylet éppen Raguza tőszomszédságában?
17709 XXVII | még ez nem volt olyan nagy világcsodája, mint az, hogy két asszony (
17710 IX | csupa nő van, férfi nincs? A világfenntartó istenerő, a szerelem nélkül
17711 XI | fegyverét; mármost mehet világgá. Pajtásainak megtiltották,
17712 II | nem sütnek; ami pedig a világhírű thermaeket illeti, azok
17713 II | visszatorlódott a mongol hordák világirtó rohama, egy ország tele
17714 IV | számára?). A szögletben világít egy csoportosan növő gombafaj,
17715 XX | bársony éjéből arany lángok világítanak elő. Minervai arca oly hideg
17716 III | barázdálva; két szemében most is világítnak a varázstevő lángok, amik
17717 XXIII | emelkedett fel az óriási világítótorony, öntött rézoszlopával, legfelül
17718 XIII | erkélye egyetlen nagy tornácot világított be, amiben ötven ember elfért.
17719 XVI | közül csak az izzó gerendák világítottak még elő. Azután nekieredt
17720 XX | a virágokat teremté, én világítottam neki, a szerelem szelleme!~–
17721 XI | aztán tüzet a várnak, hadd világítsa be szépen a hazatérők előtt
17722 XXV | ide Raguza tövébe, a nagy világkereskedelem gócába: itt kapnak egy biztos
17723 XX | fejedelemnő, oly kékek, oly világlók; homloka oly tiszta, ajkai
17724 IX | és így „pars pro toto” világos, hogy lovas őrt jelent az
17725 XXXV | völgyekbe. Elmúlt az éjszaka, világosabb lett mint nappal, a távol
17726 X | szerint bánhattok vele”; világosabban szólva: „nem fizettek vámot”.
17727 XXV | dogma szerint, tisztán és világosan, hogy a keresztény vallás
17728 XXII | Hanem arra kérjük a szerzőt, világosítson fel bennünket valami egyszerű
17729 XV | korán férjhez menendők.~Világoskék morankája feszesen simult
17730 XX | nyomán nyílt meg; és ennyi világosságnak egy csók volt a szülőanyja;
17731 XXX | templomát; s a hitszakadást világraszóló módon kikiáltani.~Az alkalom,
17732 IV | akik rémei voltak három világrésznek!~Szerző. Igen egyszerűen.
17733 XII | tárult, ami a bedeszkázott világról ád fogalmat. A bánya hegyoldala
17734 XXXV | végigtombolt a fejük felett.~E világromlás alatt minden patak kiszáradt;
17735 XXVII | kincstárából; rózsaszín gyémántot: világszemét, drágakövet, mely nappal
17736 XVI | ez elviszi őket a hegyek világtalan mélységébe, s soha az Isten
17737 XVIII | Azonkívül gazdagítottuk a világtörténelmet egy prehisztorikus katasztrófa
17738 XVII | hasogatunk, hogy a sötétben világunk legyen. Ti idekünn a kötelet
17739 XXXVI | szerezhetünk fogalmat e világváltozásról. A tenger egy időre lefutott
17740 XXVI | menedékre találtak az új világvárosban.~S a csábító példájánál
17741 XXV | Alapítunk itt e helyen egy új világvárost. Amíg Coelestin hasztalan
17742 XXVII | Ott duzzogott lacromai villájában, elzárkózva a világtól.
17743 XXVI | után emelkedtek a pompás villák, paloták a Branta-völgyben
17744 XV | jött magától az ajkára. Az villámlott a fejébe, hogy a szurok
17745 XXI | hatalmak kezéből lesújtó villámokat nem fogja olyan könnyen
17746 XX | pillanatra. Asmodái észrevette e villámot, s mélyen meghajtá magát.~–
17747 XVIII | Ismételte a csapást. A villanó fény újra felszikrázott.
17748 IX | sörényként lógott szilaj villogású szemeik elé. Vérző seb,
17749 XIII | levidd.~Ezeknél a szavaknál villogni kezdtek Solom szemei. Ez
17750 XV | waráng fiúk rézszekercét villogtatva rohantak a vezérükhöz, míg
17751 XX | Normandiában, mielőtt az még Hódító Vilmos alatt az angolok hatalma
17752 VIII | ugratták le az avarok a pogány vinidi népfajt, azután magukat
17753 XIII | izenetet, gazdag áldást kell vinnem minden házhoz. Azért töltesd
17754 XXVI | mint a gyöngyvirág: amíg virág, addig éltet, ha gyümölcs
17755 XX | a föld minden öröméről, virágairól, énekes madarairól, csak
17756 XX | kell öltöztetnünk népünk virágát, fiatalságunkat, s távol
17757 XV | utána a „ciájus” hosszú virágbokrétás pálcával, a régi pogány
17758 XXVI | negyedik napján egy teljes virágjában pompázó gránátalma árnyékában
17759 XX | gyökeret vernek a sziklába, s virágkehely alakban párosulnak, és vannak
17760 I | készülnek hozzá roppant virágkelyheik kibontásához; gyümölcstermő
17761 XXVIII | a levágott erdő helyén a virágliget, úgy nőtt fel egyszerre
17762 XX | miként a hold. Mikor Jehova a virágokat teremté, én világítottam
17763 I | csupa tropikus fákkal, virágokkal van benőve vadon. A fák
17764 I | növényvilágban); góliátjai a hagymás virágoknak, mik esztendeig készülnek
17765 XIV | bornak, ami közé vegyült, virágszagú zamatot ád, s még jobban
17766 XXXIII | növények versengtek a hazai virágtermő fákkal, s a meleg égalj
17767 XXXIII | összerakva s befuttatva virágtölcséres jalappával, rejtőzött a
17768 XXVII | lobogtattak a hölgyek, s virágzáport szórtak a hordszék felé,
17769 XXV | Milyen hirtelen támadt virágzó, gazdag város (Utah) egy
17770 II | válogathatott Olaszország minden virányaiban? Hogy lehetett volna egyes
17771 II | És támadt a forrásgazdag virányok helyén a rettenetes Karszt.~
17772 III | szüzeket magához, gitározik és virginál; térdepel és esküszik; paradicsomot
17773 II | vetekednek a római „aqua virgo”-val; ott látni még azokat
17774 V | azok nekikászolódtak, a virgonc kerekes liburna már keresztültörte
17775 V | semet operantibus, tanto virium fremitu pugnam capessit,
17776 V | quam pro magnitudine sui, virorum exercere manibus quodammodo
17777 XVII | nap múlik el fölötted? Nem virrad ám ott meg soha. Nincs ottan
17778 XXVII | a nap és a hold az égen virradatkor.~Boboli János nagy pompával
17779 XX | zárdahölgyek képviselik a virrasztó angyalokat.~Az egyik angyal
17780 XVII | barlangjából olyan vakmerő álmokat virrasztott meg élő valósággá, aminők
17781 XX | benne.~– Ha felöltötted: viseld! Méltán öltötted fel. Az
17782 XX | rendesen valamely kiváló főpap viselé. Ez igen háládatos feladat.
17783 IV | amit a ruhámba elvarrva viselek.~Míg az ostoba kisleány
17784 XXIII | jött élelemhozó nép, rikító viseletében, jöhettek a hordárok málhakötegeikkel,
17785 XXV | felöltöztették őket drága viseletekbe, s hozta mindenik a magáét
17786 IX | Kiegészíti a waráng nők viseletét a vállukon keresztülvetett
17787 VII | megláthatta volna. Az egyházi viseletnek is változó volt a divatja.
17788 XXXV | törték le, hogy az ő nemzeti viseletükbe öltöztetett ellenséges hadat
17789 XXV | hivataluk külső pompáját is viselhessék. Az a bíborszín a hatalom
17790 XVII | lelkesedést. Karperecet viselhetni a csuklókon, ahogy szabad
17791 XXVII | férjes asszonyoknak szabad viselniök Raguza utcáin.~Milenka ezt
17792 XXV | hatalom érzetét kölcsönzi a viselőnek: császárpalást, bíbornokköntös,
17793 XXIV | Boboli az új államfőhöz. Viseltem azokat készséggel, leteszem
17794 XXXV | ellenség láttára iszonyú visítás tört ki a warángok csapatjából,
17795 X | s mikor el-elhasal, nagy visítással kacagnak fölötte. A részeg
17796 XVII | az ég alján, jönnek nagy visítozva vissza a föld alatti sötétségbe: „
17797 XVII | asszonyaikat, sem a gyermekeiket visszaadni.~– Hát mire akarod őket
17798 XV | Ha te énnekem az álmomat visszaadod, háládatos leszek érte.
17799 XXI | már éppen pluralisban), s visszaballagjon a kolostora kapuján keresztül
17800 XIII | mondani: bokszics, bokszics; s visszacsókolgatni őket.~Nagy örömmel vitték
17801 XXXI | árt az ördögnek, azt is visszadobja. A hajósoknak a saját gályájuk
17802 XVII | kontyát, s egy lökéssel visszadobta a tutajra, mint egy macskát.~–
17803 I | jutalmat.~Kritikus. Szerző visszaél a kritikus elnézésével!
17804 XX | valamit. És Kekharizméne visszaemlékezett arra az áldásra, mellyel
17805 IX | sihederekhez, s azok is visszafelelgettek rá a szemeikkel. Értik ők
17806 XVI | csak a kölcsön lett nekik visszafizetve a saját várukban – azonban
17807 XXV | nekik, hogy azokat újra visszafogadják. Előhívták a bujdosó asszonyokat,
17808 XXVIII | Ezzel tartozott minden visszafogadott száműzött. Ott a piac közepén,
17809 XX | túl küldeni a szent helyek visszafoglalása végett.~E szavaknak hatása
17810 IX | testük hajlékony; futtában visszafordulva is tudnak nyilazni. S aztán
17811 XVIII | hátam borsódzik bele, ha visszagondolok rá; de mikor odaát voltam
17812 XII | kiszedték, aztán a földet visszahányták, abban a hitben, hogy az
17813 XXII | el nem jön a nap, melyen visszahívattatom.~Frater Aktaeon ebből is
17814 XXXI | gonddal igyekezik őt az életre visszahozni. Maga vetkőzteti ázott ruháiból;
17815 XXVIII | megtölti azt a szökőkútnál, visszahozza: övén függő tőrével kettévág
17816 IV | sebesíti meg az átok, mind visszahull az a kimondója fejére.~A
17817 XVI | módra lehet elfoglalni. Visszahúzódni az erdőbe s ott maradni
17818 XXVII | oldali ablakokból pedig mind visszahúzódtak, amint a Lubomira hordszéke
17819 XVII | Akkor aztán a fonállal visszahúzta a nyilat, s megmérte singgel
17820 XVII | csontok vermében. Ez a hang visszaidézte Solom lelkét az élő világba.~–
17821 XXVI | otthagyják a donnáikat, s visszajönnek; ősz szakállt eresztenek,
17822 XXIX | most aztán nem tudnak se visszajönni, se előrehatolni. A knéz
17823 XXVII | de nehezebb lesz rajta visszajönnöd!” Én nem megyek veled.~–
17824 XXVII | rálépőnek a súlyát; mikor visszajött, megint jelezte. Eszerint
17825 V | érünk rá, majd ha máskor visszajövünk!” Hanem már a kerekes hajóimat
17826 XIII | elkapták az ölemből.~– Majd visszakapod még, Jovó. Ne káromkodj.
17827 XIII | állja ki; az ércmosóból visszakönyörgi magát a pokolbűzű izzasztóba,
17828 XVII | hátramaradok, s a Darinkát visszaküldöm a tudósítással. Ha a régi
17829 IX | a knéz?~– Válasz helyett visszaküldött Palpától nekem egy guzsalyszárt,
17830 XVIII | kellett gondolni. Solom visszakúszott az elhagyott cseppkőbarlangba.
17831 XX | fülével. Most azután ismét visszalépett a csontvárába, s felcsapta
17832 XXXI | a gép pecke felpattan, a visszarúgó acélkar messze köpi a vaskanalából
17833 XX | az elveszett paradicsomot visszaszerezzék e földön. E veszedelmes
17834 XI | szaporulataikkal egyetemben visszaszolgáltassanak, s a Teuta királynén és
17835 XVIII | múlhatott el azóta odafenn? Visszatalált-e Darinka? Jönnek-e utána
17836 XI | melyek az annektált nyájak visszatartásából erednek; magasabb értelműeknek
17837 XXVII | odajárult eléje Solom királyfi s visszatartóztatá.~– Anyámnak az álomlátására
17838 XVI | inkább – szólt Tirimir, visszatartva az apját.~– Lódulj! Neked
17839 XIII | szakállal, melynek még visszataszítóbb kifejezést adott a kedélyén
17840 XXXI | megragadta a palástját hátulról.~Visszatekintett. Pirro Bennessa volt az.~
17841 XVII | elbúcsúzniok társaiktól, hisz még a visszatérésre van mód a kifeszült kötélen,
17842 XXXVI | népet a bálványimádásra visszatérítettél; templomainkat megfertőztetted
17843 XXVII | aztán rajta volt, hogy ismét visszatérjen a szép márványarcra az a
17844 IX | azonban megijedtek, hogy ha te visszatérsz, majd bosszú éri a fejüket,
17845 XXVIII | rendezték be a családi életüket, visszatértek Raguzába, s kezdett fel
17846 XXVIII | Hanem aztán ízleletlenül visszateszi a tálcára hevesen, s indulatosan
17847 XVIII | halottásó vadállat, akiket a visszatóduló víz odújából kizavart, úszott
17848 XVI | kölcsönzött a pokolsötétnek.~Visszatoppantak az ajtóból. Egy csontház
17849 II | melynek ellenálló erején visszatorlódott a mongol hordák világirtó
17850 XVII | köldökkel, annálfogva az egész visszatükrözött képet még nagyobbá teszi.
17851 XI | elmúlik a haragod, ismét visszavágyódol a magad népéhez. Maradj
17852 XI | s ismét hajadon leánnyá visszaváltozni, mint ily megszégyenítő
17853 XX | kik onnan jegyeseiket még visszavárták. Ez a legfájdalomkeltőbb
17854 XXIII | ereklyetartók, a hitetlenektől visszavásárolt drágaságok Salamon templomából,
17855 XV | leüttetem rögtön. Még most visszaveheted a szavadat, akkor futni
17856 VI | szabad volt az elválasztottat visszavenni? – kérdé hüledezve a király.~–
17857 XIX | legények vezették az ostrom visszaverésénél. És azután a bogumilok ott
17858 XX | érctükör, mely a napsugárt visszaveri, és gyújt vele, de maga
17859 XXV | haddal verjük vissza! De visszaverjük a szellem hatalmával. Alapítunk
17860 IX | betörő ellenséget gyakran visszaverni; lázadozó rabszolgahadat
17861 XVI | Az ő csatadaluk az, ami a visszavert ostrom után felhangzik.
17862 VI | a hat feleség, akkor még visszavette hetediknek Mikhált, a megholt
17863 XIX | főpap híve: azok elfognák, s visszavinnék a zárdába.~Élelméről sem
17864 XXXIV | vették a királyi liburnát, s visszavitték a tengerre.~Senkinek sem
17865 XXXII | vakmerő támadását, s aztán visszavonulásuk után az admirálhajó veszedelmét.~
17866 XXVI | van” – mondá a kacika, és visszavonult. Egy hét múlva megint eljött,
17867 I | vidékeket, ahová csendes visszavonultságuk hajlékát építsék, ezek közé
17868 XXVII | ugyan, de az ő öröme csak visszfénye volt a „szebbikének”, ő
17869 XXXV | amelyhez odatámasztották; s a visszhangadó méla csendességben a megtagadott
17870 XVI | Az örvénynek nevezetes visszhangja volt, tizenegyszer adta
17871 I | zúgása egész messzeségben visszhangoztatja az erdős völgyet, melynek
17872 XXXIV | liburnáikon, akkor riadó énekeiket visszhangozzák a parti sziklák; amikor
17873 XVI | Azonban a kürtszó végig visszhangzott a sötét tárnafolyosón, s
17874 XVII | azokat mi kifogjuk, magunkkal visszük. Ahol a folyam zuhataggá
17875 I | nevezte magáénak, ez nagy viszálykodást szült. Azért az elővigyázóbbak
17876 IV | kígyós csillag érintése olyan viszketeg, mint a döbröc. A patkányok
17877 XX | téged csak a hegytetőig viszlek, te engem fel a mennyországig!”
17878 XXX | ketten megígérték, hogy viszonozni fogják a látogatását.~Az
17879 XXVI | állt a férfi és nő közötti viszony. Ott a nő uralkodáshoz volt
17880 XXIV | folytat: valami tilos szerelmi viszonyról sugdostak, mely a felesége
17881 XXVI | hatalmi polcon. Barátságos viszonyt tartott fenn az Új-Jeruzsálemmel.
17882 XX | Cassián király szerelme viszonzásra talált nála. Ezért Pyrrhus
17883 XX | király húgához, melyet az nem viszonzott. Ezért lett árulóvá az egész
17884 XVII | a parton a cölöpzethez. Viszünk magunkkal egy kecsketömlő
17885 XX | zsolozsmáikkal belevágnak a vitába, mikor az ördög nagyon fennen
17886 XX | archimandrita, ki a démonnal való vitákban annyi győzelmet szerze már;
17887 XI | Hát aztán ki döntötte el a vitás kérdést a király és a nemzet
17888 XX | tied örökre, senki el ne vitassa tőled! De megpihenés nélkül,
17889 XXXVII | be Milos fél szívével. A vitát Milos úgy oldja meg, hogy
17890 XVII | Szörnyetegek, amik egymástól vitatják a világ fölötti uralmat,
17891 XIX | abból áll, hogy az ördög vitatkozik az angyallal. Végül aztán
17892 XIX | Miért pusztítják a te vitézeid az én országomat? – kérdezé
17893 XVI | rögtön parancsokat osztott a vitézeinek. A bogumilok mindenféle
17894 XXX | helyőrség legkipróbáltabb vitézeit, azoknak hadnagyával, Bennessával
17895 XXIII | idegenek alakjaival, keresztes vitézekkel. Három óra múlva ismét tudatták
17896 VIII | melyek tízezreit a keresztes vitézeknek hordták a Szentföldre. Hanem
17897 XV | hogy én meg a tizenkét vitézem nem ittunk belőle. Hát ezeknek
17898 XXV | hoztak a házhoz, s az elesett vitéznek az özvegyét a fegyvertársnak
17899 XXXI | De az ő részükön volt a vitézségen kívül még a ravaszság is.
17900 IX | keresni, majd meg odaadja a vitézségét bérbe kincses despoták cifra
17901 IX | lett egyszerre vége minden vitézségnek és uralkodásnak! Hogy rátalált
17902 XXI | lesz!)~A waráng legények vitézségük és nemes bátorságuk által
17903 XX | nagymestere, annyi ezernyi ezer vitézzel. Ki hát a bűnös, a szerelmesség
17904 XXXII | feldagasztja annak a gályának a vitorláit, melyet útjában talál. A
17905 XXXI | horgonyait, s kifeszített vitorlákkal, mind a hetven evezőjét
17906 XXXII | kétségbeesett nép halálordítását. A vitorlapóznák, az árbockosarak el voltak
17907 V | szélvész; nem szorultak vitorlára; ami messziről elárulja
17908 XXXI | beérték azzal, hogy a hajók vitorlarúdjairól ujjongtak biztató rivallást
17909 VII | utána indító a legnagyobb vitorlás brigantinéját, a fiatal
17910 XXIII | halászbárkák és dereglyék vitorlázhatnak be; nagy favárak, melyek
17911 IV | raguzai kereskedőhajó békén vitorlázott el gyorsevezős dereglyéik
17912 XXXI | szomszéd gálya közelébe vitorláztassa a nagy hajót, ahonnan a
17913 XX | Arábiában nem a vak szerelem vitte-e át Mahomed hitére?~– De
17914 XX | szép Sárától! Inkább hetet vittem volna neki, ha hozzám fordul.~
17915 VII | alsóinget, de hát azok másforma vívású emberek voltak. A waráng
17916 XXIV | csoport jött a maga jelöltjeit vivátozva; annak útját állta az ellenpárt,
17917 XXXV | katasztrófáinál maradunk.~A politikai vívmány nagy árba került Velencének,
17918 XXIII | egyúttal a Montenegróba vivő útra is szolgált, a másik
17919 XXI | előkelő hadnagyi állást vívtak ki az egész keveredett nép
17920 XVIII | azután, hogy bementél a vízboltozat alá, s azt a fáklyáddal
17921 XXIX | beleeregettem a csigákat a tó vizébe. S a meleg vízben ez a faj
17922 XX | hegyről, mikor azok a Jordán vizéből kiszállva a parton csábtáncukat
17923 XVI | tárnafolyosók mind ide vezették le a vizeiket; azoknak a szádái látszottak
17924 XXII | népeket vezérelt hegyeken és vizeken keresztül – és megházasodott.~
17925 I | használnak: ott a talaj vizenyős. Egyszerre megnyílik egy
17926 XV | körülhordozni a mosdómedencét és vizeskorsót, s a vendégek kezeit leöblíteni
17927 XVIII | cölöptől egy másik mered föl a vízfenékből, és azontúl ismét egy harmadik.
17928 XVIII | hagyott. Amint újra leszállt a vízfenékre, a fejszéjét két kézre fogta,
17929 XVIII | elnyelt cölöpöket, s a vágtató vízhát hordta őket a többihez.
17930 XVIII | élethez megint. Lement a vízhez, keresgélni valami rákot
17931 XVII | fokokban vezettek alá egész a vízig.~A lég itt is fagyos volt,
17932 XIII | olyan hangon, akár egy vízilóé.~– A paradicsomból – felelt
17933 XVII | száműzött aszkéta onnan a vízipatkányoktól látogatott nyirkos barlangjából
17934 VII | egész embert belemártották a vízmedencébe, de még érdekesebbé tette
17935 XXIX | áztatják testüket. E roppant vízmedencét a völgy felől hatalmas gát
17936 XVIII | legelső kanyarulatánál a vízmosta üregnek nagy örömmel kiáltának
17937 XXXII | színén felül; kő, mely a víznél könnyebb.~Nem is igen mertek
17938 XXXV | új-jeruzsálemi öbölben összetört a vízomlatag, és sok százait a romok
17939 XXI | mindent; még az özönvíz előtti vízórát is. Meghallgattam, hogy
17940 I | zuhatagot képez, széttört vízporából örök fehér felhőt képezve
17941 XIII | zöld gyepre, meg a meleg vízre, ahol a Szent Mária fehérre
17942 I | omlik elő a kopasztó forró vízsugár, mely a tavat és a mohát
17943 XXXIV | végigfuvallt a felfodrozott óriási víztükrön.~A király liburnájának volt
17944 VII | nem fodrozta a végtelen víztükröt. Olyan általános csend volt
17945 XXIII | tartozott még Gravoza, mély vizű kikötőjével, melyet olajfaerdős
17946 XXXVII | hogy beszéljenek a szegény Vjekoslávról.~A másik írásbeli hagyomány
17947 XXI | manebis, donec Dominus te vocabit; et eris mortuus in valle
17948 V | prohibet, quocunque utilitas vocet, ad facilitatem cursus,
17949 XVI | volt feleséged, se fiad, se vőd, akikért bosszút állj.~S
17950 XXII | aki utána megy; mutogatott völgyeket, amikbe nem lehet halálveszedelem
17951 XXII | nem szerettek.~A Cadmus völgyét elzáró fennsíkon volt az
17952 XVIII | sziklafaltól. Ámde az egész völgyfenéket alatta sűrű köd takarta
17953 XVIII | felkapaszkodni valók, egész addig a völgyfenékig vezettek alá, amelyet a
17954 I | ez a Branta völgye, meg a völgykatlanba zárt paradicsomdomb – a
17955 III | jöttek elő. Ott lenn a mély völgykatlanban volt a kolostor majorsága,
17956 XVII | jön, távol, más hegylánc völgyszakadékában, ott már más neve van. Bizonyosan
17957 XXXV | mennydörgések istene; mély völgyszakadékban, hová a szarvasok agancsaikat
17958 XXXII | tömve meg saját maga előtt a völgyszorulatot, hogy aztán megint összegyűjtött
17959 XXXVI | hegygerinc hasadt ketté, s új völgytorkolatot nyitott. S ez a földindulás
17960 II | között meghúzhatta magát.~A völgyvágány tengerbe szakadó nyílásában
17961 II | egyéb hátra, mint ami a völgyvápákban odarekedt; az aztán ott
17962 XXIV | városházához, a tesseráját beadni. Vörösre, rekedtre kiabálták magukat,
17963 XV | diveri versenyt gúnyolódtak a vőlegénnyel: „No te ugyan beleválasztottál
17964 XVI | az volt a Verblud feje, a vőlegényé, a szemébe lőtt nyíllal,
17965 XV | az örömapákra, azután a vőlegényre, a kumára, a deverire, a
17966 VIII | warángok hírnevét, mint a Volga pusztái; a nagy Duna a Vaskapun
17967 XX | mágusok együttvéve tudták volna-e ezt a csodát megtenni, amit
17968 XXXV | s az avarok védistene, a Volos belenőtt az élőfába, amelyhez
17969 XX | bosszújától, hát az nem én voltam-e ismét? Kilehelte Ásvérus
17970 V | adhaerentes rotas navis lateribus volvunt, quarum supra ambitum, vel
17971 XX | ösztövér karjainak inai vonaglanak, s görbe karmokban végződnek;
17972 XX | pír az arcon, egy görcsös vonaglás az állon, az ajkakon, egy
17973 IV | vicsorítja az őrjöngő harag vonaglása, szemöldökei piócákká csavarulnak,
17974 XIX | az apály idején a bűvös vonalakat, amik a jövendőt jósolják:
17975 VII | árbocai találkoznak, abba a vonalba esik a nap sugártalan gömbje.~
17976 XV | tenyerébe.~A rabszolga arcán egy vonás sem rándult félre a fájdalomtól,
17977 IV | indulat torzítja el minden vonását: az emberi düh és az állati
17978 XIII | erdők mélyén a farkasok vonítása fogadta.~
17979 XVII | emberfajt nem akarom kétségbe vonni. Láttam magam is egy példányát
17980 XX | rontani. Isten haragját vontad fejére Bethsabé szerelme
17981 VI | nyers ökörbőrbe takarva vontatják fel ugyanazon a fenyősiklón.
17982 XXXIV | temetkezőn kívül beleülni, úgy vontatták ki a többiek a sziklás öbölből
17983 XII | szádáitól a hegy aljáig vonulnak. Csupa apróra tört holt
17984 II | kopár hegyoldalban fölfelé vonuló barázdák látszanak, az egyik
17985 XXX | s kísérő testőrei közé vonult vissza, védelemre készen;
17986 XX | katakombákhoz vezető lépcső ajtajáig vonultak, az apácák kardala zengé
17987 XXXIII | s aztán a saját arcához vonva annak arcát, s egy gömbölyű
17988 XXII | mindenütt ezt zengik: „Krisztosz voszkresz. Halleluja. Feltámadott
17989 XI | által. Sőt, néha éppen a votum Minerva dönt. – Ezt a warángok
17990 XXVII | Bennessa, Damiani Júdás egykori vőül kiszemelt kedves embere.~
17991 XII | volt.~Az aranygazdag hegy, vulkán alakú gúla, melynek tetején
17992 XXXV | egymást ölre kapva, mint egy vulkántorok, úgy lövellt fel az égbe.~
17993 XXI | feltaláljuk a hajdankor Wagnere által feltalált „múltak
17994 IV | dűlj alattunk! Hisz ez a waraeger nép nyelve. Hát hogy kerülnek
17995 IV | nyelve. Hát hogy kerülnek a waraegerek a dalmata hegyek közé? Ezek
17996 XXXV | alatt kettőnek lett vége, a warángnak is, meg a bogumilnak is.~
17997 XXXIV | A holt király nászútja~A warángnők a tengerpart magas sziklapárkányára
17998 VIII | gerli”. Még a gerli is a warángoké.~Hogy mi ez? Azt nem lehet
17999 XXXV | hadait, s csatázhassak a warángokkal a bogumilok módja szerint.~–
18000 VI | elkényeztetve. Minden negyven warángra jutott két ökör; nem is
18001 V | ötszáz esztendővel James Watt, a gőzerő feltalálója előtt!~
18002 X | X. A bor a warángoknál~Már
18003 XI | XI. A waráng fiúk~Ez a bor
18004 XIX | XIX. A föld feletti sötétség~
18005 XV | XV. Bogumil menyegző~A pincerablás
18006 XVI | XVI. Az ostrom~Tvartimir knéz
18007 XX | XX. A „Daimonomache”~Még most
18008 XXI | XXI. Egy új nép~A waráng fiúk
18009 XXIII | XXIII. A hajdani Raguza~Az, amit
18010 XXIV | XXIV. Damiani Júdás~A régi Raguzának
18011 XXIX | XXIX. A férgek harca~Amíg a daviditák
18012 XXV | XXV. A daviditák~Amíg Raguzát
18013 XXVI | XXVI. A kettős csillagok~A csillagászat
18014 XXVII | XXVII. A köszöntés és nem köszöntés~
18015 XXVIII | XXVIII. „Fiam!”~A város palotája
18016 XXX | XXX. Az egérfogó~A láz gyorsan
18017 XXXI | XXXI. A harc~Dávid király magasra
18018 XXXII | XXXII. A harangkongás~A süllyedő
18019 XXXIII | XXXIII. A beteljesült kívánságok~
18020 XXXIV | XXXIV. A holt király nászútja~
18021 XXXV | XXXV. A halálra ítélt nép~Damiani
18022 XXXVI | XXXVI. A három márványfej~Az ősz
18023 XXXVII | XXXVII. A három kőfej~Raguza éjszaki
18024 XXXVI | újabban Paton, Wilkinson, Noé, Yriarte és Karacsay Tivadar, e regényes
18025 XV | a szuátok körülvezették zabláján fogva a lovát, marokkal
18026 II | megfosztott mindenféle népek egész zagyvalékát. Az uskókok még csak az
18027 II | foglyul ejtett, mindenféle zagyvalékot, mert az „uskók”, a „morlák”
18028 XIV | a szemre, hogy azt semmi zaj el nem űzi. De valamennyi
18029 XX | hallgatóság között, melynek gyanús zaját szükséges volt a pátriárkának
18030 XXVI | piacokon a külváros lármás népe zajongott, a teherhordók mind Damiani
18031 I | birs körtéje itt édessé, zamatossá, puhává érik meg. Magasra
18032 XIV | közé vegyült, virágszagú zamatot ád, s még jobban itatja
18033 II | az élethivatását meg nem zápították volna. Leánya is van. Derék
18034 XV | adja ki a pap a zapizát. A zapiza pedig minden igazhívőnek
18035 XV | addig nem adja ki a pap a zapizát. A zapiza pedig minden igazhívőnek
18036 XIII | kemenceszájból szétlövellő ércszikra zápora között. Ha soká tart, inkább
18037 II | klíma megváltozott. Viharok, záporok, hirtelen hóolvadás elmosták
18038 XXIX | inkább nyakába hagyja esni a záport, mint hogy szárnyékot fúrjon,
18039 VIII | hadtartó városok, Raguza, Zára; a tengeren Velence, Génua
18040 IX | ránk a főpap egész csapat zarándokkal, éneklő gyermekekkel, akiknek
18041 XXII | hozzájuk sereglő híveket és zarándokokat processióban vezessék át
18042 III | kiadták a tó mellett ácsorgó zarándokoknak. Ők maguk hozzáültek a maguk
18043 XXXIII | senki ne tudjon felőle. Zárd ki a világból, valahová,
18044 XX | titkos hatalom, felvigyázni a zárda-fejedelemnő és a gyóntatóatya fölött;
18045 XX | illatos árnyában fiatal zárdahölgyek képviselik a virrasztó angyalokat.~
18046 VII | legközelebb útban talált zárdáig; volt ott elég, ott minden
18047 III | támadta volna meg a magányos zárdát, azt először is a három
18048 XXXI | fullasztani, s lefeküdt a zárka fenekére.~De az apa odarohant
18049 XXXI | zárkákhoz vezettek.~Két átelleni zárkába volt elzárva a két fogoly.
18050 XX | maradtak lenn a katakomba zárkáiban. Az ördög bukása különben
18051 XXXI | Jánost a hajó mélyében levő zárkákba csukták el. Azok most ott
18052 XXXI | alá a lépcsőkön, amik a zárkákhoz vezettek.~Két átelleni zárkába
18053 XVI | összeégtek; csak a gúla zárköve, a legfelül tett fő volt
18054 XXIII | körös-körül kopár bércek zárnak el, nem azt keresték, hogy
18055 XVIII | világosság az egymáshoz záródó gerendák hézagai között
18056 XXXV | a kétszázával rendezett zászlóaljakat: „egy csata, két csata,
18057 XXXV | ellenálló warángokra. Egy zászlóaljat Tvartkó kapitánnyal hátrahagyott,
18058 XXXV | sátorok alatt, mindenik a maga zászlóival. A várba nem hívták fel
18059 IX | jelnek: ez legyen az őrpaták zászlója ezentúl a harcaikban. Nem
18060 XXIII | kievezett a raguzai öbölbe, zászlók jeladása mellett mint békés
18061 XXII | felőli kapu megnyílt, s zászlókkal jött alá a búcsújáró nép,
18062 XXIV | hogy „sette bandiere” (hét zászlós; magyarul „hét kulacsosnak”
18063 V | jutni; ahol veszedelmes zátony állta útjokat, kiugráltak
18064 XXXIII | nem hoz a vitorla; melyet zátonyok miatt megközelíteni nem
18065 V | vitte keresztül sziklákon, zátonyokon. Ötven dereglyéből állt
18066 XXXVI | úgyhogy a gályák mind a zátonyon feneklettek meg, aztán megint
18067 XXXII | tömegben omlik elő a forró víz, zavaros, iszapos keveréket okádva
18068 XXVI | szaracén piratéria, s a zavarosban halászó Velence torzsalkodása
18069 II | képviselője a növényvilágnak: a zavoriai boróka, nagy vörös bogyókkal
18070 XXIV | ajándékokkal felment 20 ezer zecchinóra: s ezért biztosítva volt,
18071 XXIV | félelemből: nem sokat, csak 500 zecchinót. De ami a nagyvezérnek,
18072 XXVII | pedig kénytelen magát egy zecchinóval a szegények pénztáránál
18073 XVIII | mely messze elvezetett zegzugos futásban, jobbról is, balról
18074 XXIII | Szento sze bjeli u gorje zelenoj?~AL-szu sznyezi, al-szu
18075 XXIII | jó tanáccsal: egymásnak a zendülőit vendégszeretettel fogadták,
18076 XXXIV | dereglyerajáról kardalban zendült fel a „térj hazádba!” rivallás,
18077 V | szép muzsikát.~Egy szép zenéért képes még azt is megtenni,
18078 XXI | által feltalált „múltak zenéjét”. (Lásd bővebben e témát
18079 XXIII | öltözetét, s saját zászlói, zenekara mellett megindul a saját
18080 XXI | húrjait pengetve, képezének zenekíséretet hozzá, s mivelhogy a kézíjak
18081 XIV | túlvilágról jönnek, angyali zenét, ami elandalító, oroszlánordítást,
18082 XX | vonultak, az apácák kardala zengé a „dies iraet”. És mikor
18083 XX | egy enyészetes „Halleluja”-zengés, mely a hármas boltozaton
18084 XVII | csapásokra olyan szépen zengett a megütött cseppkőoszlop,
18085 XXII | e világon, mindenütt ezt zengik: „Krisztosz voszkresz. Halleluja.
18086 XXXI | csillagászoknak, hol volt a zenitje, hol volt a nadírja!~– Tehát
18087 VII | egyik fejezetben Canavelli Zenónak neveztesse magát, a másikban
18088 XXXIV | vad ordítozásban tör ki; zilált haját tépi, az egeket dorgálja,
18089 III | olajnak és a vízben főtt zöldségnek a napja; a halevő nap már
18090 VII | kisebbeken már csak zuzmó zöldül, s aztán egy csoport apró
18091 IV | meghallotta, hogy társnéja zokog. Eddig még sohasem tette. –
18092 IV | földre, a hideg kőre, és zokogni kezdett, arcát két tenyerébe
18093 XVII | csodálatos optikai színtörés kék zománccal festett.~Ez a nagy kőkolonc
18094 III | toronnyal, melynek kékre zománcolt teteje a tó felől jövőkre
18095 XII | szép ragyogó kék, lilakék zománcot kapott.~Mikor a trák Nimród
18096 I | keveredve; s amit a mérsékelt zóna alatt mint fanyar, kemény
18097 III | idők már úgy telerajzoltak zónákkal és meridianusokkal, mint
18098 I | Kritikus. Kezd a szeg kitörni a zsákból. Tessék hát leírni a kolostort.
18099 VI | valamennyi meg volt terhelve zsákmánnyal. Mérföldnyi távolból a Cadmus
18100 IX | adjatok osztályt a hozott zsákmányból. Becsülettel felruházzátok
18101 XV | legyenek felőle, hogy a zsákmánybor nincs megmérgezve.~– Ittál
18102 XV | általános lakomára valók.~A zsákmányfogás után nagy riadallal tértek
18103 XIII | és a válogatott vitézei zsákmánykalandra ki szoktak menni a várból.~
18104 XV | Abból a célból, hogy ha a zsákmányolók áldomást akarnak inni, ne
18105 XVII | Aztán ami aranyat, ezüstöt zsákmányoltunk, azt öntsétek meg, s formáljatok
18106 IX | lovagoltatta, rákerült a sor a zsákmányra.~Idáig elhozták maguk a
18107 XVII | nagy lépcsőzet nem végződik zsákutcában, egy sziklagúlát megkerülve,
18108 XXIII | hogy elébb danolják el a „zsaloszona piszanzát” (szomorú jajdal.)
18109 XXII | az Idvezítő keresztjének zsámolya. – És mellettem is bízvást
18110 XXVIII | elférnek ketten, ha egyik a zsámolyán akar ülni.~A következő napon
18111 XV | hanem oda kuporodik le egy zsámolyra a vőlegénye háta mögé, s
18112 XXXV | amíg a szikrafelhők, a zsarátnokfergeteg végigtombolt a fejük felett.~
18113 XXX | Tökéletes igazuk volt! Az idegen zsarnok ütése nem fáj úgy, mint
18114 XXX | megszabadítja Raguzát a zsarnokától és az eretnek apostoltól,
18115 XX | Ki adott neki hatalmat a zsarnokok legerősebbike fölött, ha
18116 XIII | azokból, amennyi a dalmatika zsebébe elfér, annyit hazavisz.
18117 XIII | aminőt szüntelen kell a zsebében hordania több példányban.
18118 XXVII | alávetni magukat, kivették a zsellyehordók kezéből a rudakat, s maguk
18119 XV | Beszélhetsz ezeknek, vakapád! – zsémbelt a Verblud. – Hisz ezeket
18120 II | azonban itt nem tudnak semmit. Zsidót itt nem láttak soha, és
18121 XIII | ismerik), megszállja minden zsigereit, beveszi magát a csontjaiba,
18122 XII | aztán ismét egyesülve a zsilipekből alácsorgó iszapos mosadékkal,
18123 XVII | gátak közé szorítják, s zsilipekkel mérsékelve bocsátják a malmok,
18124 XXV | szavát rútul megszegje.~A zsinatban az a szó hangzott, hogy
18125 III | reformáció-cikkeire, amiket a tridenti zsinatnak benyújtott, előadva, hogy
18126 XXV | összesereglett elégedetlenek zsinattá nyilváníták a gyülekezetüket,
18127 XI | heverésző pajtásainak; hosszú zsineget hajít alá a toronyból, arra
18128 I | gyümölccsel fizetnek, meg zsinegre felfűzött kőkeménységű perecfélével.~
18129 XV | hordták a nyakukban fűzve zsinóron.~Hanem még ezzel nincs vége
18130 XV | fenekén rotyogott még a zsíros, borsos lélötty. A tűz égett
18131 IX | általános nagy ölelkezés zsivaja elmúltán, mikor minden férfi
18132 IX | kérdé Dávid elbámulva e zsivajgó csoporton, mely oda törte
18133 XVII | futó vadat, mint a kóbor zsiványt?~Messzelátó terveket főztek
18134 XIII | mert azokban meglehet, hogy zsizsik lappang, és az már húsféle!
18135 XXVI | hajdani rablónép becsületes zsoldban kereste a kenyerét; a rablás
18136 XXI | elvevék e földön bűneiknek zsoldját; a túlvilágon sit Deus eis
18137 XXII | azonnal ki nem küldék azokat a zsoldjukban tartott magyar katonákat,