bold = Main text
      Rész                                                    grey = Comment text

 3507 IV       |                      vén, de hatalmas úr, az elrabló ördög pedig csak egy raguzai
 3508 XIII     |                      nem adják szépszerével, elragadja erővel; ha pedig szépszerével
 3509 XXIX     |                    támadt, hogy a sárkánytól elragadt bátyjait megbosszulja?~–
 3510 IV       |                  ördög, menyasszony útjában, elragadta őt, kísérőit szétverve,
 3511 XIII     |                   azok a tömlőkbe, kancsókba elrakott borok meg vannak mérgezve,
 3512 VII      |               csillagtudósok. Frater Aktaeon elrejté a kavicsot a csuklyája fenekére.~
 3513 III      |                   azalatt a menyasszonyaikat elrejték, szintén Róma fennhatósága
 3514 I        |                  hazavitte Jeruzsálembe, ott elrejtette a Gecsemáné kertjében, amikor
 3515 XIV      |            elandalító, oroszlánordítást, ami elrémíté; megitta a forró vizet,
 3516 XXXIV    |                  közelről látták, még jobban elrémültek a lángok közt egyenesen
 3517 XXIII    |                  olyan elmésen volt a szobor elrendezve, hogy a fej lejárt róla;
 3518 XIII     |                  hacsak madár nem vagy, hogy elrepülj, hacsak kígyó nem vagy,
 3519 XXXVII   |                      a tanács kiszegeztette, elrettentéséül azoknak, kik több asszonyt
 3520 XVII     |                   felé, hogy a pisztrángokat elriassza tőle, ki ne likasszák, amíg
 3521 XXIV     |                   tüzes szentek kolostorából elriasztott apácák nagypéntek napján
 3522 XVI      |            felkutatva, annak a gépezetét még elrontatlan találták, más minden műhely
 3523 XXXVII   |                 asszonyt szeretnek, s miután elrothadtak, márványba vésette. Prior
 3524 III      |                   csak írástudóknak lehetett elsajátítani; mert nem használtatott
 3525 VII      |                   zúgása elalvódott, a habok elsimultak, egy szellő nem fodrozta
 3526 XXIX     |                      ezt a fiát is mindennap elsirathatja!~De a legnagyobb könnyhullatás
 3527 XXXV     |                 évtizedig dicsősége emlékeit elsirathatta. Ezek a hat-hét századot
 3528 XVI      |                    füle mellett egy-egy nyíl elsivít: ráfúj, mintha szúnyogot
 3529 XXXV     |                   nincs; a szaracénok fölött elsőbbségük van a warángoknak.~Ezek
 3530 XXIX     |                     Branta-völgybe. Az aztán elsöpri magával a tengerbe az egész
 3531 XXXV     |                      utolsó sorok nyomták az elsőket előre, mint egy éket fúrva
 3532 VII      |                     másik hajó tűnik fel, az elsőnek az árnyképe; éppen annak
 3533 VI       |                      neki Hebronban fiai: az elsőszülött Ammon, Alimoámtól, a második
 3534 XXII     |                 király.~– Eredj már! A három elsőt még csak elhiszem; de a
 3535 I        |                     az a kokojszásban menten elsüllyed; aki becsületes szándékkal
 3536 XVIII    |               bejáróinknak a kapujai egészen elsüllyedtek valahová. Egyszer aztán
 3537 XVIII    |                   egész a kavicstalajba volt elsüllyedve. Ez tartja fel a torlaszt;
 3538 XXXV     |                     senki sem számított: egy elsüllyesztett gályát és egy elégett teherbárkát,
 3539 XXXI     |                  vagy fel volt már forgatva, elsüllyesztve, vagy összeakaszkodott az
 3540 XIII     |                      amíg csak én élek és te élsz.~A Verbludnak tetszett ez
 3541 V        |                     is van mértéke! Az enyim elszakadt. Még az éneklő hiénákat
 3542 XII      |           mesterséges zsilipek és cölöpzetek elszakítanak belőle egy részt. Az innenső
 3543 XX       |                     meg őt hamarább. Ha tőle elszakítanál, úgyis a szívemet tépnéd
 3544 XXV      |                    egy férfit egy asszonyhoz elszakíthatlanul hozzáköt. A szabad warángokat
 3545 VI       |                 feleséget tartani, s éntőlem elszakítják kettő közül a szeretőbbiket!
 3546 IX       |                   történt, hogy a férjeiktől elszakított asszonyok közül többen,
 3547 XXV      |                    egyszer hagyja őt magától elszakíttatni. Növelte a waráng király
 3548 XV       |                    Dühös is volt aztán, hogy elszalasztá ébren. Ahelyett ott látta
 3549 XVII     |                      is mind kifogták, egyet elszalasztottak, az aztán belekerült az
 3550 XXXV     |                     repülő mag szárnyra kel, elszáll a levegőben, a száraz vacok
 3551 VI       |                   való munka volt. A hajókat elszállítani a telelő öbölbe. Hol van
 3552 XX       |                  ennyi szűz fülnek hallatára elszámlálni előtted azon hírhedett bűnösök
 3553 XXXV     |                    jutalmunk mi lesz?~Brankó elszámlálta előtte a megállapított ígéreteket.~
 3554 XXV      |                     kezd hozzá. Mind a kettő elszánt, kétségbeesett had, melynek
 3555 XVIII    |                 teremtését. – Ez a faj aztán elszaporodott, sok családot alkotott,
 3556 XXIII    |                   kapunál elébb a fegyvereit elszedték; azután a városi orvos a
 3557 IV       |              sziklapadmalyhoz, s akkor aztán elszédülten esik le – a rohadt szalmára,
 3558 XXXV     |                     kérge leégett, ott marad elszenesedve; a hideg szél, ahogy felszította,
 3559 XX       |                 leányát egy szomorú lovagnak elszeretni tilalmas.~Lubomira helyeslően
 3560 XII      |                      akik e hegyet kivágták?~Elszökni innen nem lehetett.~Az aknaúton
 3561 XVIII    |                    még az is, hogy a főágból elszorított víztömeg egyszerre mind
 3562 XXIV     |                 polgárok”. S nem is lehetett eltagadni, hogy igazuk van.~Ilyenformán
 3563 XXVIII   |                  Titokban megteszed? Nyíltan eltagadod? Ott alázod meg magad, ahol
 3564 VI       |                   majd eljönnek a dabózák, s eltakarítják. Holnap reggelre nyoma sem
 3565 XXIV     |                   aztán lassan, idő jártával eltakarítva.~Az énekmesternővel felíratta
 3566 XVII     |                   másik sziklakaput látszott eltakarni. Solom megpróbált a vasrúdjával
 3567 XXIII    |                      raguzaiak pedig azt már eltanulták a városban devernyázó vezérektől,
 3568 VI       |                     munkát, a férfi dolga őt eltartani, még pedig pompában és kényelemben
 3569 I        |                    egy életmód van itt, mely eltartja az emberét: az aranymosás.
 3570 VI       |                    hogy az egyik feleségemet eltaszítsam magamtól. Én térdeltem e
 3571 XX       |                     a színpadon, mindenkitől eltaszítva, kiakolbólítva, előre elítélve.
 3572 IV       |                      fiatalabbat, Bravallát, eltávolítá magától. Azért a fiatalabbat,
 3573 XXV      |                második feleségeiket maguktól eltávolíták. A Dávid-dogma megengedé
 3574 XXII     |               hallgattak. Ezt szükséges volt eltávolítani – amíg az új bor kiforr.~
 3575 XXIII    |                   beleillesztették, a régiét eltávolították. Így csak fejet kellett
 3576 XXXI     |                 venni a velencei admiráltól. Eltávozásukat nem is vette észre senki,
 3577 V        |                  oroszlánokra, s mikor a hím eltávozik a barlangjából, ő az oroszlán
 3578 XXXV     |                    várta vissza a diadalútra eltávozott fiát, az óriást, vitéz junákjaival.
 3579 XXXVII   |          clarissáknál, és szomorú ember volt élte végéig, és megtiltotta,
 3580 XX       |                  mert annyi éven át közöttük éltél és működtél. Ezért száműztek
 3581 XVI      |                    volt a tüszőjében, még ha eltemették is, vele ment a másvilágra.
 3582 XVII     |            belecibálták a forgóba, s annyira eltérítették az útjából, hogy mire Solomhoz
 3583 XXXV     |                      az isztriai partvidékig elterjedt a tömjénillat az óriási
 3584 XXVI     |                     némelyek a színeikben is eltérők, az egyik zöld, a másik
 3585 XX       |                      amint vőlegényét holtan elterülni látta, őrült sikoltással
 3586 XXVI     |               gyöngyvirág: amíg virág, addig éltet, ha gyümölcs lesz belőle,
 3587 I        |         nyomorúságukat.~Ezt a mohos lápmezőt élteti egy tó, mely egész a kolostor
 3588 XXIV     |                férjhezmenetelükig voltak jól eltéve. Természetesen azért, hogy
 3589 XXVII    |                      ezeket már nem lehetett eltiltani. A közönséges nem köszöntés,
 3590 XXVII    |                   Raguzában minden köszöntés eltiltatik; többé se kézintéssel, se
 3591 XVI      |            kényszeríték, hova lettek? Simára eltisztítva minden.~De hova lettek azok,
 3592 XXV      |                     jelszó: a papi nőtlenség eltörlése.~Csakhogy e merész határozat
 3593 XXVIII   |                    idevonatkozó intézményeit eltörli, s a házasság sakramentumát
 3594 XXVI     |                   Raguzában. A tízek tanácsa eltörölte a rettoreválasztást évről
 3595 V        |                    Idő jártával az egész faj eltörpült, elgyávult, háziállattá
 3596 VII      |              beverték a fejét, a vőlegénynek eltörték a lábát, az megsántult:
 3597 XXV      |                   bírja őket a föld színéről eltörülni.~Azonban még a polgárosult
 3598 XXXV     |                    az ott eltemetett kincsek eltőkítése végett. Ez sem talált ellenvetésre.
 3599 XVI      |                    tele volt arannyal, abban eltompult a hegye. A harmadik nyíl
 3600 XVIII    |                     egész üreget azonban úgy eltorlaszolta az egymás hegyére-hátára
 3601 VII      |                       A mirákulum~A warángok eltűnése után ismét emberhangtalan
 3602 XII      |               barlang kapuboltozatába, s ott eltűnik a föld ismeretlen mélységeibe.
 3603 IV       |                      az iszonytató kifejezés eltűnni látszik arról; lesz belőle –
 3604 XVI      |                  árkon keresztül. A hidak is eltűntek.~Mikor aztán a Bludár partjára
 3605 XXVIII   |                világot. Ezt már nem lehetett eltűrni.~Még magán e „dies nefastusnak”
 3606 XXVI     |                szótlanul, beavatkozás nélkül eltűrte, hogy csendesen el tudta
 3607 IX       |                     férfiak dolgába.~– És te eltűrted ezt a nagy csúfságot?~–
 3608 XXXV     |                   távol fekete erdőbe sorban elügetni, „egy csata, két csata”;
 3609 XXXV     |                      állítva, maga rohant az élükön az ellenálló warángokra.
 3610 XXII     |                      És mellettem is bízvást elülhetsz; mert én is lehetek egykor
 3611 XXIII    |                   termett, annyiba került az elültetőjének.~A tengeri kapun túl pedig
 3612 XIV      |                    kiveti, képes egy völgyet elundorítani, s egy csepp ennek a nedvéből
 3613 XXXII    |                fordítva, s még azután messze elúszott a felzavart tengeren, szertefutó
 3614 XXVIII   |                   hogy bebocsáthatók-e, vagy elutasítandók. A davidita papoknak pedig
 3615 XI       |               legkedvesebb fiát földönfutóvá elűzetni, fájt a szívének.~Dávid
 3616 XI       |                     nevetett.~– Megverhetsz, elűzhetsz! De a mosszori knézzel békességet
 3617 XV       |                 Csodaerejük a nyavalyatörést elűzi. Ezt a bogumilok, még mikor
 3618 XI       |              mézgákat a fákon, amik a mámort elűzik. Viszont tudok olyan gombákat,
 3619 XXII     |                        A rigókat akarod vele elűzni a fügefákról?~– Nem. A Jézus
 3620 XVI      |                kegyetlenkedés mind az akkori elvadult erkölcsöt jellemzi. Az ótestamentumban
 3621 XXII     |                megfésülték szépen, a körmeit elvagdosták, tisztát adtak rá, arra
 3622 XV       |                     napján semmit sem szabad elvágni, ha felhozzák óriási fatálon
 3623 VII      |                      kapta a fiatal lovag, s elvágtatott vele a legközelebb útban
 3624 XXX      |                      A diadal mámora egészen elvakítá őket; azt hitték, hogy már
 3625 XXXV     |                felülről a küzdőkre alá, hogy elvakult bele mindenki, s nem látta
 3626 IV       |                    nem akart belenyugodni az elválásba, erővel kényszeríték rá,
 3627 V        |                  parti országait s az azokat elválasztó tengereket, minden úszó
 3628 III      |                     levente fia. De a kettőt elválasztotta a vérbosszú. Ezt volt a „
 3629 VI       |                     leányát, akit erőszakkal elválasztottak tőle.~– S neki szabad volt
 3630 VI       |                     az ő urát, akitől erővel elválasztották, s nem akarja őt megtagadni.~
 3631 VI       |                        S neki szabad volt az elválasztottat visszavenni? – kérdé hüledezve
 3632 XXXIV    |                     csatolta össze. Most már elválhatatlanok lettek.~Ekkor aztán a waráng
 3633 VII      |                       akivel a hadjáratokban elválhatlan volt; a dereglyén egymás
 3634 XXIV     |                      az egész költség terhét elvállalja, s fizeti a bástya és őrkapu
 3635 XX       |                    nagylelkű akarok lenni, s elvállalom még az öcsém védelmezését
 3636 XXV      |                      akartak a feleségeiktől elválni, összeterelték egy völgybe
 3637 XVIII    |              ívtöredékben omlott alá, messze elválva a meredek sziklafaltól.
 3638 I        |                   földről (sőt tengerről is) elvándoroltak a hívő népek.~Kritikus.
 3639 IV       |                   hajaszálát, amit a ruhámba elvarrva viselek.~Míg az ostoba kisleány
 3640 XXIV     |                  kiadnák. Ezek (mint szokás) elvben elfogadták az indítványt;
 3641 II       |                     itt se férfi, se asszony elvbül nem fürdik soha.~Voltam
 3642 XXII     |                 harmadik verséhez.~Mikor azt elvégezte, letevé a kalapácsokat a
 3643 XI       |                  veled, ha a mosszori munkát elvégezted.~
 3644 XXIX     |                  munkájukat. Mikor aztán jól elvégezték, akkor csak egy csendes
 3645 XXVII    |                merényleteket elkövetni, hogy elvégre magam sem tudom kisegíteni
 3646 XIII     |            foncsorítóban dolgozás. Itt aztán elvégzi. A kéneső gőze, amit kádakban
 3647 III      |                  rögtön elárulták, hogy minő elveket képviselnek.~Hanem hogy
 3648 XVIII    |                      amely annál pontosabban elverje a déli tizenkettőt.~Amint
 3649 XX       |                     ostrom után nem lettek-e elverve, összetört helepolisaikkal
 3650 XI       |                     Majd lesz.~– Addig pedig elveszed a vakmerőséged jutalmát:
 3651 XV       |                     legény őmellette. No hát elveszed-e?~– Elveszem.~– De nem addig
 3652 XIV      |                   nem ártott. A többiek mind elveszhettek, az első, aki a bort rájuk
 3653 XX       |                   útközben egyszer megállsz, elveszíted örökre.~– Balduin hévvel
 3654 XX       |                   százmilliók dicsérik?~– De elveszítők a paradicsomot!~Asmodái
 3655 XXXIV    |                     Nem mirigyben kell annak elveszni, hanem fegyver által. Szép
 3656 XX       |                  árán lett elfoglalva, ismét elveszté a keresztény világ? S mi
 3657 XX       |               szerelem bűnét találod Cordova elvesztében, én ugyanannak az érdemét
 3658 VI       |                  hallja a világ; azt hiszik, elvesztek, míg egyszer megint előbukkannak
 3659 XXXI     |                   király elestével egyszerre elveszték a warángok a szívüket.~–
 3660 XX       |                     felelt az vissza. „Akkor elvesztelek.” Egyre feljebb hágott,
 3661 XXVI     |           aranyfiataljai, kiknek a Szentföld elvesztése után semmi dolguk sem volt,
 3662 XVIII    |                    tömkelegébe, ahol egészen elvesztették a Bludár föld alatti zúgásának
 3663 II       |                  Branta völgyében, s azoknak elvesztével átadta az enyészetnek a
 3664 XXXII    |                    némán! Ennél a veszélynél elveszti az ember a szavát. Ha tűz
 3665 VII      |                       a szigetek, a scogliók elvesztik a színeiket, s egyforma
 3666 XXXI     |                     fölébredés következett, „elveszünk!” ordítá minden ember, s
 3667 XIV      |                   ástak, s aztán, hogy az ér elvetélt, abbahagyták. Most a warángok
 3668 XXVI     |                ugratni, sem halálra kínozni, elveteti vele mind a kettőt. Mi kell
 3669 XXXV     |                     rohanni. Solom fejedelem elvetette karjáról széthasgatott pajzsát,
 3670 III      |                átölelhetett, akkor egyszerre elveti az álarcát, a szarvai előtörnek,
 3671 V        |                      kellett szántott földbe elvetni, a kihullott magból önként
 3672 XXVI     |                     daviditák rítusa szerint elvett feleségeket Raguzába nem
 3673 XVII     |           elhajtották, s elvált feleségeiket elvették. – De a waráng fiúknak sem
 3674 XXI      |                 mondani, hogy íme a gonoszak elvevék e földön bűneiknek zsoldját;
 3675 XIII     |                      ha ők ott nem lennének? Elvezesd a badnyákot a taposókhoz,
 3676 XIII     |                     Ezalatt én a junákjaidat elvezetem a pincéig.~– De én is veletek
 3677 XVIII    |                     meg előttük, mely messze elvezetett zegzugos futásban, jobbról
 3678 XI       |                 menjenek utána. A vércseppek elvezettek a forrás melletti remetebarlangig,
 3679 VIII     |                    meg lesz fosztva attól az élvezettől, hogy tizennyolc nemzet
 3680 XIV      |                   akik a szabadságot akarták élvezni, megitatták férjeikkel az „
 3681 XXVIII   |                    el a kezéből; szürcsölve, élvezve kiissza a pohár tartalmát
 3682 III      |            rajtaütött a várkastélyán, s amit elvihetett, elrabolta. Ha szép leányt
 3683 XX       |               országba is kész lett volna őt elvinni.~– De nem hűs éjszaka, a
 3684 XXXVII   |                   tündére segítsen kínjaikat elviselni. Fejeiket azonban a tanács
 3685 V        |                      az éneklő hiénákat csak elviseltem, s ha a tengeri szűz elől
 3686 IV       |                következik.~– Hagyján! Oda is elviszem magammal a szerelmemet,
 3687 XIX      |           Nagypénteken érte fognak jönni, és elviszik.~A passiójátékban ő fogja
 3688 III      |                     ültetve a gyaloghintóba, elvitte a három tüzes szentek zárdájába.
 3689 IX       |                  ődöngnek, majd a nagy sereg elvonulása után egymáshoz húzódnak,
 3690 XVII     |                   knéz a várbelieknek szabad elvonulást enged, s hitével fogadja,
 3691 XXVII    |                      völgy remeteségébe való elzáratásra ítéltem. Most a hetedik
 3692 XVIII    |               mosszori telepekből leúszó fák elzárják a víz lefolyását, hogy a
 3693 XXVIII   |                    nevelte, szigorú aszkétai elzárkózottságban, akinek szenvedéseit már
 3694 XXVII    |               duzzogott lacromai villájában, elzárkózva a világtól. A pártja egészen
 3695 XX       |               mindenki. Vajon a katakombákba elzárt vezeklők énekelnek-e ily
 3696 VI       |             oroszlánpej színű.~Arcvonásaikat elzordonítá a viharos élet, az örökös
 3697 XVII     |                     a bámulat, a megrettenés elzsibbasztó a tagjait.~A lobogó tűz
 3698 XXIV     |                     elvesztett Szentföldről, elzüllött állapotban. Azoknak éppen
 3699 XVII     |                    szentek kolostora mellett elzuhogva, aláomlik a völgybe. Az
 3700 V        |                     ami az Isten remekét, az emberalakot elidomtalanítja.~Ez a kétezer
 3701 XX       |                 támad elő? Pokol királynéja? Emberarcot öltött fenevad? Egy félmeztelen
 3702 XX       |                  nemzet, és ezért van minden emberben két princípium: a jó és
 3703 V        |                    találni az előtte elszórt embercsontokról.~Akkor az egyik pásztor
 3704 XXXV     |                      Ez a maroknyi mezítelen embercsoport már több délceg vitézt elpusztított,
 3705 XVI      |                      bástyafalon egy fő, egy emberderék felbukkant, jól célzott
 3706 XXVII    |                egykori vőül kiszemelt kedves embere.~A rettore maga sem volt
 3707 XVIII    |                  lett annál. A tóhoz küldött embereink nagy hamar ijedten rohantak
 3708 XVII     |            legelőször is csapatokra osztá az embereit: a bányászokat, a kohómunkásokat,
 3709 XXVII    |                      ha egy csupa becsületes emberekből álló köztársaság első polgárává
 3710 XVII     |             nagyapáitól kőfejszékkel harcoló embereknek, akik barlangokban laktak.~–
 3711 XV       |                Hiszen szokás az jól bekapott embereknél, hogy ki-ki magára kiabál,
 3712 XI       |             fitogtassa; vadászszenvedély ez, emberekre és kincsekre.~Az ilyen kirándulások
 3713 XXIX     |                  növények, amik szeretnek az emberektől elhagyott helyeken tenyészni,
 3714 XIX      |                magasság fel nem tartóztatja. Emberész és embererő az időtlen időkben
 3715 I        |                    van itt, mely eltartja az emberét: az aranymosás. A sziklanyelvek
 3716 XXXV     |                     úgy lövellt fel az égbe.~Emberevő e pokoli hatalommal szembe
 3717 XVII     |                 drágán is. A dolichocephalus emberfajt nem akarom kétségbe vonni.
 3718 I        |               mohaszérűnek a széleiből csupa emberfejek bukkannak elő: de ezek nem
 3719 XVI      |            iszonytató gúla emelve – levágott emberfejekből; a legfelső koponyákon nem
 3720 II       |            regényírót, hogy a mohából kiálló emberfejeket lásson maga előtt. Egyébiránt
 3721 XXXI     |                    evezőseivel együtt; a sok emberfő ott úszkált a táncoló hullámokon.
 3722 XXXI     |                     a bányászok; s nemsokára emberfőnyi rés lett szakítva a gálya
 3723 XIX      |                 megint.~Amint a patak egy ős emberfőt, egy ős medvekoponyát hemperget
 3724 VII      |                 warángok eltűnése után ismét emberhangtalan csend lett a völgyben, a
 3725 XXIII    |              betegnek gyaloghintóban. Terhet emberhát hord, s a teherhordók osztálya
 3726 XVIII    |               megmaradt embervérnek, a húsuk emberhússá vált; nem lett belőle féregabrak. –
 3727 XXIII    |                  vért áldozni nem sajnált az emberiségért, az igazságért. Bajnokai
 3728 XIV      |                Szerző. Becsületére legyen az emberiségnek, a mai kor erkölcsei mellett,
 3729 XVII     |                   szabályozásakor. Egész más emberivadék volt az, mint a mostani;
 3730 XVII     |                     labyrinth mentén lehet-e emberjárható utat találni? Hátha korábbi
 3731 XIII     |                   kéneső gőze, amit kádakban emberkézzel kevernek (a hordókban foncsorítást
 3732 XVI      |                     volt ott, feketére égett embermaradványok. Csak a koponyák hiányzottak
 3733 XX       |                   kísérője, a Rafael angyal, embernevén Azariás, megfogta a füledet,
 3734 XX       |                     elcsábítottad, s az első emberpárt bűnbe ejtetted?~– No! S
 3735 VI       |                 mégis legszükségesebb minden emberre nézve: a só. A dalmata hegyek
 3736 V        |                      milyen szépen bánnak az emberrel odaát azok a kétlábú fenevadak,
 3737 XVI      |                   úgy tetszett, mintha egész embersokaság kiabálna odalenn. Csak a
 3738 XI       |                 háborúban nem voltak, és így emberszámba nem mehettek. Az ellentmondás
 3739 III      |               delelőre pillantott be; világi emberszem soha; csak a kolostorlakóknak
 3740 XXXII    |                     az útjába épült veszendő embertanyára. Se kőfal nem állt meg előtte,
 3741 XVIII    |                   fordították, hanem a saját embertársaik ellen is. Megölték a maguknál
 3742 V        |                      közt volt Cadmusnak (az emberteremtőnek) a temploma és orákuluma,
 3743 XXXI     |                     gyújt, s ha egy szikrája embertestre hull, azt csontig égeti.
 3744 XXXV     |             dolgoznának vásári munkán, egyik embertömeg a másikon feküdt. Nem gondolt
 3745 VII      |                fenevad nem fél a mozdulatlan embertől, leül előtte fonni, a füleit
 3746 XXIX     |                      Én.~– Te! Te lidérc! Te embervakarcs! Te nagymogul a békák között.
 3747 VI       |                    onnan tovább viszik őket, embervállon, egész a nagy tengerszemig,
 3748 XVIII    |              dicsőség, így a vérük megmaradt embervérnek, a húsuk emberhússá vált;
 3749 XXII     |             jelmezeket, a ragyogó efódot, az emblémákkal kihímzett casulát, leteszi
 3750 XXXI     |                    harc~Dávid király magasra emelé a kerekes rudat.~Erre a
 3751 III      |                  harmadik (lefelé számított) emeletbe már csak egy szűk folyosó
 3752 XXIII    |                     hatalmas épület, melynek emeletén a régi okiratok tára, a
 3753 XVII     |              lapított fejek, hanem valóságos emeletes homlokú koponyák, aminők
 3754 II       |                    sem egymás mellett, hanem emeletre. A felső szoba az istálló,
 3755 II       |                  laknak. Azért így, mivel az emeletről a tolvajok nem lophatják
 3756 III      |               seperve, s azt leadták még egy emelettel alább: a „vezeklőknek”.~
 3757 XI       |                       amit egy ember föl nem emelhet. De ketten meggyőzzük. Innen
 3758 XIV      |                       hogy egy ember fel nem emelhette. De mikor ketten voltak
 3759 XX       |                      kezét nyújtsa neki, úgy emelje fel a porból.~Onufriosz
 3760 XXI      |                 közötti szünetnél, hogy szót emeljen a templomban, támaszkodván
 3761 XX       |                  hármas boltozaton keresztül emelkedék föl, mint egy messze túlvilágról
 3762 XX       |           szempillalesütés és az a nyugtalan emelkedése a kebelnek, annak a kezébe
 3763 I        |                   dombon fekszik, mely lassú emelkedéssel haladja meg a Branta zuhatagait,
 3764 I        |                     puhává érik meg. Magasra emelkednek az örökzöld geszt körül
 3765 XXXI     |                 egyszer a nyugvó mell lassan emelkedni kezd, a félig nyitott pillák
 3766 XXXII    |               gigászi feje, ágaskodva, égnek emelkedve, hullámot hullám fölé túrva,
 3767 VI       |                       amennyien hozzáférnek, emelő dorongokkal segítik a nehéz
 3768 XX       |                  monda a trubadúr –, hisz te emelsz engem, nem én téged. Én
 3769 I        |                   tekintene, amit ős istenek emeltek. A déli hegyoldalát a völgynek
 3770 XX       |                       A démon képviselőjének emelvénye körül koponyákból és keresztbe
 3771 XX       |                     foglal biztos állást egy emelvényen.~A mellékoltár fülkéje előtt
 3772 XIII     |                       melynek undorító szaga émelyít, kínoz, kétségbe ejt. Itt
 3773 XXVI     |                    amit más ország gyomrából emészthetetlenül kivetett: mindenféle törvényszegő,
 3774 XXXVII   |                     De Lokrist nagyravágyása emészti; kémeket fogad fel, s Nápoly
 3775 XXIII    |                   termesztettek palotáikban. Emezeké volt a fügefák termése,
 3776 XVI      |                    volt, amely földig égett, emitt egy mestergerenda a nagy
 3777 XX       |            gerjedelméből. Még azok közül sem emlegetem a pogányok történetébe tartozókat,
 3778 XXV      |                   kiadott tízparancsolat nem emlegeti ezt. Jákob pátriárka, szent
 3779 III      |              ördögtől van megszállva.~Annyit emlegetik azt az ördögöt, hogy az
 3780 IV       |                      Ami szörnyarcot a mesék emlegetnek: Medúza, endori boszorkány,
 3781 III      |                 fiatal lánykák csak suttogva emlegették egymás között. A felügyelőnőik
 3782 XXV      |                 Aeneas, Odysseus itt hagyták emlékeiket, majd Diocles, Szent Péter
 3783 XX       |                    megdicsőítve, halhatatlan emlékekben megörökítve lenne, és én
 3784 XX       |                 stigmád és vexillumod alatt. Emlékezel-e Bardus buja indulatára,
 3785 XVIII    |                   csúnyát álmodni?~– Azt én. Emlékezem rá, hogy én is egy ilyen
 3786 XXV      |                   kétnejűség jelvénye.)~Amaz emlékezetes festum Paschatos negyedik
 3787 XXI      |               alakban is át van adna az örök emlékezetnek) bizonyára egyike volt a
 3788 XVII     |                    elhűlt szíveket. Mindenki emlékezett rá, hogy hallotta valaha
 3789 XXV      |                  földön; mely a tegnapra nem emlékezik, a holnapra nem gondol:
 3790 XXIX     |        magányosságában; a szíve nem akart rá emlékezni, de a szemei mégis ráismertek:
 3791 XXVII    |                      te urad.” Boboli János, emlékezzél rá, hogy én mondtam ezt: „
 3792 XXVII    |                       Egy év nem telik bele. Emlékszel-e arra a napra, amelyen bennünket
 3793 XXIII    |                    hazatért Szerbiába.~Az az emlékszobor még most is megvan, a vár,
 3794 VIII     |                   egy felépített várat, mely emléküket megtartotta volna. Hanem
 3795 XXXVII   |                   ben kelt), kétféle verziót említ.~Fráter Vjekosláv a XIV.
 3796 V        |                     között elsősorban a fent említett Iris Illyrica, a minden
 3797 XVIII    |                     asszonyokat „szemők”, – „emős”, – „üsző”, – „boglyos”.
 3798 XX       |                Jeruzsálem elestében a bűnös, én-e, aki a lángot gyújtogatom,
 3799 XX       |                      két szeme világát.~– De énáltalam nyert Judit diadalt Holofernes
 3800 XXVI     |                másnak, mint háziállatnak; de énbennem olasz vér forr, nálunk aki
 3801 XXI      |                      Bámultam, hogy lehet az enciklopédiát kristallizálni. Tűrtem beavatkozás
 3802 XXXIV    |                     liburnáikon, akkor riadó énekeiket visszhangozzák a parti sziklák;
 3803 XXVI     |              fülemüle helyett két saskeselyű énekel a boldog férj fülébe. Vagy
 3804 I        |                  aztán ott hagyják napestig. Énekelhet is. A moha körül a fák alatt
 3805 XX       |                 katakombákba elzárt vezeklők énekelnek-e ily hatalmas hangon?~Asmodái
 3806 XX       |                       mintha az eltemetettek énekelnének kriptáikban, s következett
 3807 XX       |                 szerettek, velük enyelegtek, énekeltek és táncoltak.~– De meg is
 3808 XIII     |                   jövevénygyermek karácsonyi énekére. Már a toronyból látták
 3809 XX       |                 minden öröméről, virágairól, énekes madarairól, csak a szerelmet
 3810 III      |                     nyakát. Ez is a szerelem énekese.~Az egyetlen férfi, akinek
 3811 XXVI     |              hatályosabb intézmény: a vándor énekeseké; a trubadúrok (minnesängerek,
 3812 V        |                    lerajzolva, ami szokás az énekeseknél.~Ezek tehették történetünk
 3813 XXXV     |                      magához a délkör minden énekesmadarait; míg gyümölcsös ligetében
 3814 XXI      |                   Raguzából való Bobolit, az énekest, a jóst, a bölcset. Éljen
 3815 XVIII    |                  megjelenni, és egy pacsirta énekét hallotta.~Csillag és pacsirta!
 3816 I        |                  egyikén, valami kardalszerű énekhang által kalauzolva, lassankint
 3817 XXI      |                riadal szentesíté.~A leánykák énekhangja rezgett utána, mint égből
 3818 XX       |                  bűbájos kainita szüzek édes énekhangjaira lejöttek a Tábor hegyről,
 3819 XIII     |                   kehelybe teszi, és szomorú éneklés hangja mellett beszenteli.~
 3820 XXXIII   |                  másikba, ájtatos zsolozsmák éneklése mellett, a feltámadás szertartását
 3821 V        |                      megfutamodott. Pedig az éneklését fél mérföldnyire meg lehetett
 3822 XXIV     |            templomtól a másikig vándorol.~Az énekmesternő keresztülfurakodott a néptömegen
 3823 XXIV     |                     Csupán csak ama bizonyos énekmesternőnek, aki a karzaton elbújva
 3824 XXXIII   |                     az ő királyának! Tanítja énekre, tanítja beszédre. Idegen
 3825 V        |               tájékán, akik a hajósokat szép énekszóval hívogatják édes mulatozásra,
 3826 XXXVII   |                  foglyokhoz, kihallgatja bús éneküket, s kiszabadítja őket. Azt
 3827 XXI      |                    később történteket, ki az énekvezetőnő lévén, odafenn szorult a
 3828 XX       |                   hogy így mersz megszólalni énelőttem?~– Az én nevem Asmodái:
 3829 XXVII    |                 hírhozóját.~– Csókold meg őt énérettem is – biztatá őt Milenka.
 3830 XV       |                 énnekem semmi porcikámat nem engeded bántani, s ez a te esküvésed
 3831 X        |                sziklapincébe, amibe a király engedelme nélkül nem volt szabad lemenni
 3832 IX       |                Bravallámat. Szép volt és jó. Engedelmes, szelíd. A Teuta feleségem
 3833 XX       |                   küldelek! Mindenki énnekem engedelmeskedjék. Le velük a katakombákba!~–
 3834 IX       |                      nem szabad, akkor annak engedelmeskedni kell. A sérelmet azonban
 3835 XV       |                      a kettő elég szépnek és engedelmesnek találta a menyasszonyt,
 3836 IX       |                    waráng nép szokva volt az engedelmességhez. Minden morgás nélkül megnyugodtak
 3837 XXII     |              mellékes dolog volt ennek a vak engedelmességnek ama nyilvános próbája által
 3838 VII      |                 éhezést, megadták magukat, s engedelmességre tértek. Az volt pedig nekik
 3839 XXIII    |                      felépíttetik ők. A pápa engedélyt adott a fogadalom átruházásához,
 3840 V        |                   már a kerekes hajóimat nem engedem! Azok csakugyan itt vannak.~
 3841 X        |               megbüntetésére.~Ha a rabszolga engedetlen volt, fellázadt, kötelességét
 3842 IX       |              annálfogva az a pásztor meg nem engedheti, hogy az ő juhai egymással
 3843 XXXIII   |                   megközelíteni nem lehet, s engedj ott bennünket hármunkat
 3844 XVII     |                  közt ellen nem állhat.~Vagy engedje magát egyik völgyből a másikba
 3845 XXVIII   |                     János, hogy csak egyszer engedjék őt fellépni arra a Roland
 3846 XXVII    |                    ellenfele kezébe jutni ne engedjen.~Tehát azt a módot találták
 3847 XXVIII   |             száműzött, hazámba vissza. Azért engedjétek meg, hogy mielőtt házamba
 3848 V        |                    jaj azoknak, ha a csábnak engednek! Hogy miért jaj nekik? Azt
 3849 XXVII    |                      Hiszen ha azt a szokást engednék ennél is érvényesülni, amely
 3850 XVIII    |                 omolva alá fenekét látni nem engedő mélységbe.~– Te, galambom! –
 3851 XII      |            omladoztak, s aztán könnyű munkát engedtek a csákánynak és kalapácsnak.
 3852 III      |                 kandúr. Még a galambokat sem engedték megtelepedni a padláson.
 3853 IV       |                      alapelvei éppen úgy nem engedvén meg a többnejűséget, mint
 3854 XX       |                     elégé. Itt könyörgés nem engesztel, erő nem szabadít!~Ő maga
 3855 XXIV     |              viselték a rettore-hivatalt, az engesztelhetetlen párttorzsalkodás csak akkor
 3856 IV       |                   szól hozzá majd csendesen, engesztelőleg, majd keményen, parancsolólag.
 3857 VI       |                     kis teremtés úgy szenved énmiattam, de meg kell nyugodnom benne.
 3858 XVIII    |                       Hanem elébb szerezzünk ennivalót az utadra.~Volt abban válogatás:
 3859 XX       |                      Óh tudós pátriárka. Hát ennyire kifogytál már a szent könyvekből,
 3860 XI       |                megtanítalak rá. Tudomány az. Énrám van bízva a warángok borospincéje.
 3861 XI       |                      szétszedte Dávid király enunciatióit. Kitűnő dialektikával fordította
 3862 XVI      |                      fel Tvartimir. – Hát az enyéim? Hát a leányok? Hát a gyermekek?~
 3863 XX       |                     beléjük szerettek, velük enyelegtek, énekeltek és táncoltak.~–
 3864 II       |                 kritikus leírása a jelen, az enyém a múlt.~*~Kritikus. Szent
 3865 XXII     |                  szeretnem, ha nem szabad őt enyémnek mondanom?~– A feltámadás
 3866 VIII     |           napvilágtól fel nem vert homályban enyész el. – Ez a „gerli”.~A vakmerő,
 3867 XXXV     |                       Ki van rájuk mondva az enyészet! A gerlibe velük! Oda, abba
 3868 XX       |                      mélységből, s utána egy enyészetes „Halleluja”-zengés, mely
 3869 XV       |                    azontúl a méreg hatása is enyészni fog. Nyugodtan kellett szembenéznie
 3870 IV       |                   alatt, melyben egész népek enyésztek el, a warángok népe is úgy
 3871 III      |                   napja; a halevő nap már az enyhébb böjtök közé tartozott, a
 3872 III      |                   szláv Athenaenek”. Azonban enyhítő körülményül legyen felemlítve,
 3873 XXVI     |                szerelmedé a hadizsákmány, az enyimé az alamizsna. Én a te örömed
 3874 IV       |                   attól a gyönyörtől, ami az enyimet kínozza, hogy lepje minden
 3875 XXXVII   |                   huncinde saepius convenire eos dicunt. Vjekosláv megváltozott,
 3876 VII      |                izenhetnek egymásnak szerelmi epedéseket.~Frater Aktaeon a kőkereszt
 3877 XXIV     |                  intézkedés!) Éhen, szomjan, epedve, tikkadva lesi a nép, amíg
 3878 XXIII    |                      épületek alatt. A görög Epidaurus fölött épült az Ó-Raguza;
 3879 XVII     |                    illesztve; valódi cyclopi építés, csak a közepén a falnak
 3880 XXXVI    |                     csupán a saját hajóhadát építette azoknak a fáiból, hanem
 3881 XXIII    |                  arra a hegytetőre egy várat építettek, ahonnan minden mozdulatát
 3882 XXXVI    |                      a többnejűséget; várost építettél, mely a tolvajoknak, csalóknak
 3883 XXXIII   |               kunyhóikat az élőfák ágai közé építik, vagy a tenger sekély vize
 3884 XXIV     |                     meg ne hamisíttassék? Az építőmesterek a város járhatóságára, az
 3885 XXIII    |            patríciusok azt kérték tőle, hogy építtesse inkább azt a nagyszerű katedrálét
 3886 XXII     |                     hajdanában István király építtetett, száz szerzetes számára.
 3887 XXIII    |                  azon a helyen templomot fog építtetni a Megváltó tiszteletére.
 3888 II       |                    ezekből a mi őserdőinkből építtette azokat a hajóhadakat, amik
 3889 XX       |                   ivott? De nem hallgatom el Eponinát, ki az üldözött Sabinussal
 3890 XX       |                    nőknek, kik a szerelemnek éppolyan dicső mártírjai tudtak lenni,
 3891 XXIV     |                 apácát, és vigyék a signoria épületébe, s zárják el abba a rekeszbe,
 3892 XXIII    |               eltemetett város fekszik a mai épületek alatt. A görög Epidaurus
 3893 XVII     |                     cölöpzetet kihordani, az épületeket szétszedni, tutajokat elkészíteni;
 3894 XI       |               küldjön a mosszori knéz a most épülő waráng templom számára egy
 3895 XXIII    |                 sziklából kivágott területen épültek sorba a raguzai polgárok
 3896 XVI      |                     egészen kivájtak a nemes érc végett; ez időben a bányamunkások
 3897 XII      |                   azt fúrták előbbre, míg az ércben tartott. Ha az ér elveszett,
 3898 XXXIV    |                 régészek találnak mindenfele ércből, bronzból, aranyból leginkább
 3899 XXXIV    |              sikamlott tova, a szurokfüst az ércedényből hátrafelé csapott, s meggyújtá
 3900 XXXVI    |                szobra, Oroszlánszívű Richárd ércemléke; egy óriási sírhalommá lett
 3901 XII      |                lelkes agyagból. Vajon miféle ércet teremthet elő egy ilyen
 3902 XVIII    |               éjszakának visszaadta lelkének ércét. Hisz itten is Isten világa
 3903 XIII     |                      taposómalomban, vagy az ércizzasztóban, vagy a foncsorítóban, vagy
 3904 XIII     |                takarná az örök füst, mely az ércizzasztók kupacaiból, a kohók kéményeiből
 3905 XXVII    |                    hangzott eléje, s a város érckapuja megnyílt, a csapóhíd alácsörömpölt.~
 3906 XXXV     |                    ellenálló félkörbe. De az érckaraj erősen tartotta magát, s
 3907 XIII     |             bivalybőr tömlőbe, mely a zúzott érckását fölszállította, s leeresztik
 3908 XIII     |               legkevesebb ideig állja ki; az ércmosóból visszakönyörgi magát a pokolbűzű
 3909 XIII     |                    állhatja, odább viszik az ércmosókhoz, a kallókhoz, ott azután
 3910 XXXIV    |                    árbochoz. S előbb a saját ércöveiket hozzácsatolják a halott
 3911 IX       |                      összefoglalva, derékban ércövvel, amelyről a kurta kard alácsüng,
 3912 XXXV     |                      csattogott a fegyver az ércpajzsokon, mintha a ciklopszok kovácsműhelyében
 3913 XVI      |                 szikla egy-egy rést ütött az ércpalánkon; de azért fel nem tartóztatta
 3914 XXXI     |                    az; egymást fedő pajzsaik ércpalánkot képeztek fejük előtt. És
 3915 XVI      |                 hegyoldalba épített kohókba, ércpárolókba és a még alantabb fekvő
 3916 XIII     |                szűrni, szitálni, szapulni az ércpépet, kimerni dézsákba. Ezt a
 3917 XIII     |          pokoltüzénél, a katlanokból kifolyó ércsalak, a kemenceszájból szétlövellő
 3918 XIII     |                   kemenceszájból szétlövellő ércszikra zápora között. Ha soká tart,
 3919 XX       |                lépcső magaslatára, s csengő, ércteljes hangon kiáltja felhívását.~–
 3920 XXIX     |                       Nem volt senki, aki az érctermő követ törje, nem jött elő
 3921 XX       |                     szíve nem olyan, mint az érctükör, mely a napsugárt visszaveri,
 3922 XXXIV    |                      hozzácsatolják a halott érctüszőjéhez; azután a hajfonadékaikat
 3923 XXVIII   |                    figyelmet, csengő, teljes ércű hangja betöltötte a nagy
 3924 XVII     |                lapátokat csak az aranybányák érczúzóiban használják. Az tehát kétségtelen,
 3925 XVII     |            bányászokat, a kohómunkásokat, az érczúzókat külön csapatokba. Mindegyiknek
 3926 XVI      |                      és a még alantabb fekvő érczúzókba vették be magukat, akkor
 3927 XI       |                      olyan vigyázók, mint az erdei vad; a legkisebb neszre
 3928 XXXV     |                    irányba rohant a warángok erdejeibe, s ottan igyekezett ösztönszerűleg
 3929 VIII     |                  mosszori knéz tartományának erdejével, melynek sűrűjéből csak
 3930 IV       |                    senkivel rokon, megnyerni érdekében volt Raguzának. Az, aki
 3931 III      |             tetszését megnyerte; s miután az érdekelt felek a hozomány és móring,
 3932 XXIV     |                   lekötve az egész polgárság érdekeltségét, mint hogy valami másról
 3933 VII      |         belemártották a vízmedencébe, de még érdekesebbé tette a szertartást az,
 3934 XXV      |                      pusztában, ahogy láttuk Erdélyben éppen ez idő tájt, hogy
 3935 III      |               alakjában bemutattassék, ez az érdem az új apáca-fejedelemnőt
 3936 XV       |                  knézleányt! Azt meg is kell érdemelni. Le mered-e tenni a hármas
 3937 XX       |                elvesztében, én ugyanannak az érdemét teszem ellensúlynak a másik
 3938 XVII     |                    erről megírt, a tizennégy érdemrendet is láttam, amit ugyanannyi
 3939 XXXV     |                       Három napig tartott az erdőégés; ezalatt a dühöngő szélvész
 3940 II       |                      réme: a bóra. A hajdani erdőfedte vidék a nevét sem ismerte.
 3941 XXXII    |                 vadkan, mely ott a makktermő erdőkben tanyázott, milyen nagy röfögéssel
 3942 XII      |                 összevegyül a warángok lakta erdőkkel.~Ezen az erdőn keresztül
 3943 VII      |                      birtokosa rengeteg nagy erdőknek, azokban juh- és sertésnyájaknak,
 3944 XVI      |                    kerestek, hanem keresztül erdőn-bozóton törtettek hanyatt-homlok
 3945 VIII     |                 beláthatja róla.~A sötétzöld erdőpalástot észak felé hosszú fennsík
 3946 XXXV     |                     felgyújtják.~A bogumilok erdőpusztítók.~A vandálok kegyelmesebbek
 3947 XIII     |                    számodra olyan leveleket, erdőről, mezőről, amilyennel minálunk
 3948 I        |             messzeségben visszhangoztatja az erdős völgyet, melynek két oldala
 3949 VIII     |                      felé a waráng nép lakta erdőség összefolyik a mosszori knéz
 3950 VIII     |                 ellenkezőleg a szokott hegyi erdőséggel; utoljára már csak silány
 3951 XXXII    |                      hánykódással, a kinyűtt erdőtől zöld sörényes háttal, gályaroncsot,
 3952 XXVII    |                   mértékben, testének minden erében, lelkének minden indulatában
 3953 XXI      |                   minden rossz a szerelemből ered. Bámultam, hogy lehet az
 3954 XXIV     |              Raguzával ezt a szövetséget; az eredeti okmányra egész tintába mártott
 3955 XXIV     |                     soha. Ellenben a dalmata eredetű polgárok annál inkább ragaszkodtak
 3956 XIII     |                    szerint a bogumilok szláv eredetűek voltak, a fekete szlávok
 3957 V        |            működésének valamiféle csodálatos eredményeképpen, gyors futásra készteti
 3958 XXIV     |                     Ezen a napon a választás eredményének kihirdetéseig senki se ételt,
 3959 XI       |                      nyájak visszatartásából erednek; magasabb értelműeknek bepillantást
 3960 XXIX     |                    Nabukodonozor sziklájából eredő hévízforrásból gyülemedett.
 3961 XXXV     |                      s késsel felhasítják az ereit; úgy isszák meg a vérét.
 3962 II       |                    ország, melynek ellenálló erején visszatorlódott a mongol
 3963 XVII     |                      A Bludár egy olyanforma erejű folyó, mint Magyarországon
 3964 I        |                     között bizonyosan gazdag erek vannak a sziklában, amik
 3965 XVII     |                 márvány, haránt cikázó veres erekkel, kívülről feketének látszott
 3966 I        |                      kapható volt mindenféle ereklye, amelyre csak a kegyelet
 3967 I        |               választott magának, s annak az ereklyéit a szomszédaitól féltette
 3968 XXVII    |                bútorzatával, műkincseivel és ereklyéivel együtt eladó, egy év lefolyása
 3969 I        |                      rávezette őket a becses ereklyékre, s nem kívánt érte semmi
 3970 XXXII    |              védszentjének, Szent Katalinnak ereklyeszekrényét, az oltárkészleteket, a
 3971 XXIII    |                     a drágakövekkel kirakott ereklyetartók, a hitetlenektől visszavásárolt
 3972 XX       |                      a másikba Sybilla meddő erényét; melyik lesz a nehezebb?
 3973 XX       |                     Mutass nekem oly angyali erényt az aszkéták történetéből,
 3974 XVI      |                         Én leszek az első.~– Eressz engem inkább – szólt Tirimir,
 3975 XV       |                      magadnál; aztán majd te ereszd ki ezeket a junákokat, s
 3976 XI       |                  ifjúra, ki az ördögbarázdán ereszkedék alá a hegyoldalon. Mikor
 3977 IV       |                      elhal az ajkain, térdre ereszkedik, összezsugorodik, meztelen
 3978 XVII     |                    barlangszádáig le kellett ereszkedni. Nem vitt magával más útitársat,
 3979 XIII     |                karácsonyja közeledett, útnak ereszté Frater Aktaeon a Solom fiút.~
 3980 XXXIV    |                 földi gyantát. S azzal útnak ereszték a liburnát, hadd keresse
 3981 XV       |                    álmából.~– Megfoglak! Nem eresztelek! – motyogá félébren, a két
 3982 XXVI     |                   visszajönnek; ősz szakállt eresztenek, okos emberekké lesznek.~
 3983 XXIV     |                     gyógyhelye. Addig be sem eresztették őket a kapun, míg a ragályos
 3984 XVII     |                   tutajt a folyam beömléséig ereszti; azt a kötelet az érczúzó
 3985 XVII     |                      hurkot vettek rá, s nem eresztitek odább. Mikor aztán egyikünk
 3986 XXXI     |                     okos ember sohasem jár), eret vág a karján; a vér még
 3987 XXX      |                  Raguzát a zsarnokától és az eretnek apostoltól, s ennek az árában
 3988 XXVI     |               izmaeliták, autodafé elől futó eretnekek, kincseikkel menekülő zsidók,
 3989 XXVII    |              megvetésüket éreztetik vele, az eretnekkel, az antikrisztussal!~Megtudta
 3990 IX       |                jobbágyával együtt megtért az eretnekségből, befogadtatott a hívek számára
 3991 VII      |              követésével hagyjanak fel, s az eretnekséget szüntessék meg.~Mert akkor
 3992 XIII     |                  asztronómusaik. Ez is egyik eretnekségük volt. A raguzaiak már elfogadták
 3993 XXI      |                    paradicsomkertbe, s annak érett gyümölcseit gyönyörrel ízleli. „
 3994 XXXVII   |                   nero”, s hogy ők meghalnak érette. Vjekosláv megadással tűrte
 3995 XXXVII   |                  akar nekik adni, azért küld érettük. A raguzaiak felbőszültek,
 3996 XIV      |                   állította, hogy üdvösséget érez, csókokat osztott a semminek,
 3997 XXIV     |                tőrében esik fogva. Láthatja, érezheti most, hogy a szerelem még
 3998 IX       |                      a fiaink már nem fogják érezni. Nekem is fájt, hogy az
 3999 IV       |                    cudar férget onnan.~– Nem érezted a százlábú marását a válladon?~–
 4000 XXVII    |                maradni, s hideg megvetésüket éreztetik vele, az eretnekkel, az
 4001 XVIII    |                     arra mi valamennyien úgy éreztük, mintha a barlang padlata
 4002 XXVIII   |                   meghajolva, visszahúzódik, érezve hibás voltát, hogy neki
 4003 XXV      |                     obligatorie”? Vagy csak „erga dispensationem?”~Utoljára
 4004 XXVII    |                  melynek boltozatát görnyedő ergonádok tartották kétfelől. Ez a
 4005 VI       |                     a téli kikötője. Ott nem érheti őket a tengerháborgás, a
 4006 XI       |                szállni, ahol a nyíl utol nem érhette.~E percben egy ideghúr pendülése
 4007 XVIII    |                     hátára kapaszkodtak, sem érhették el, míg mi őket felülről