| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór A három márványfej IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Rész grey = Comment text
5522 X | pedig senki sem vet neki gáncsot, a bölcs népszónok beszél
5523 XXII | telelármázták, hogy az ördögök garázdálkodnak a szent helyeken, hogy Onufriosz
5524 IV | kiverve. Ott látta azokat Sir Gardner Wilkinson, angol utazó Opus
5525 XV | ezek mind meg vannak már gárgyulva? Méreg volt, amit ittak,
5526 XXIX | össze fogják őrölni az egész gátat. Senki sem gondolhat rá,
5527 XXXII | mind kicsődültek a kikötő gátjára, onnan bámulják az érdekes
5528 XVII | barlang távolságát az érczúzó gátjától, ahonnan el kellett indulniok.
5529 IX | viselnek. Ez a csatában gátolja a megfutamodást, s mikor
5530 XVII | szétszaladni, még akkor senki sem gátolta. – De hová futni? – Haza,
5531 XX | nagyravágyásod égbetörését nem gátolták meg a fejedbe nyomott gyászfátyolos
5532 XXIX | megtörténik. Ott fekszem a gáton. Hallgatom a földre tett
5533 XXI | szentekkel vakmerően szembeszálló gavallér egyszerre csak, annak a
5534 XIII | eszlek meg. Itt van az új gazdád. Ennek adtalak. Ez a badnyák.
5535 XXIII | a városban; az a nép ott gazdagabb volt, mint akik aranyat
5536 XVIII | paleontológiai megfejtést. Azonkívül gazdagítottuk a világtörténelmet egy prehisztorikus
5537 XIII | gazdaságából él; juhokat tart, s a gazdagokat megsarcolja, a szegényeknek
5538 XXIV | forog fenn. Akkor a roppant gazdagság, amit Boboli halomra gyűjtött,
5539 XXIV | Damiani név alatt sorakozók.~Gazdagságára mindkettő egyformán erős,
5540 II | városoknak az a mesés hatalmuk, gazdagságuk, ami volt Raguzának? Az
5541 XXXV | tejelő állat nem maradt a gazdájánál. A gyermeknép éhezik, s
5542 XI | munka megerősített, aminek gazdáját maga a bosnya király is
5543 XXXI | hánykódott kezei között, ő gazdálkodva tartotta vissza lélegzetét;
5544 VIII | fordítsák. Itt van a mezei gazdasága a warángoknak, takarmánykazlakban.
5545 XIII | stólát nem kap, hanem a maga gazdaságából él; juhokat tart, s a gazdagokat
5546 I | ott, ahol a hegyi folyam gázlói vannak; néhol az ösvény
5547 XVII | belőle, partokat, hidakat, gázlókat talál az ember. Bocsássatok
5548 XVIII | leszállok a ködbe, s keresem a gázlót.~S azzal fogta az egyik
5549 XXXII | sem lovagolt soha, s úgy gázolja maga alá az ellenséget,
5550 XXXV | esztelenül, míg agyon nem gázolták, csoportokban, gomolyonkint,
5551 XXIX | Egyszer a kőlépcsőket benőtt gazszövevényen keresztül egy sánta nyomorékot
5552 I | Jeruzsálembe, ott elrejtette a Gecsemáné kertjében, amikor aztán
5553 XXII | És amidőn egynémely uskók generális prezentálta magát előtte,
5554 XX | Kekharizméne.~– Ez történt Genovévával is – folytatá az ifjú most
5555 X | nostro tuti requiescite gentes; arbitrii vestri, quidquid
5556 VI | az ellenük összeröffent génuai, velencei és zárai hajóhadak.
5557 IV | félelme volt Velencének, Génuának, éppen úgy, mint Tripolisznak;
5558 XXI | lehajtva rebegé:~„En adsum, genuflectens, famulus tuus.”~„Induas
5559 Szer | szükségesnél több archeológiát, geognosiát, botanikát, táj- és jelmezleírásokat
5560 VII | angoloknál Boz, a franciáknál George Sand, a németeknél Anastasius
5561 V | liburna, nagysága és önműködő gépei miatt, akkora erővel veti
5562 VI | patakból. Azután szétbontják a gépeket, s kihordják a partra. Majd
5563 V | illetve belső terében a gépekhez kötözött két ökör hajtja
5564 XVI | taposómalmot felkutatva, annak a gépezetét még elrontatlan találták,
5565 VI | jelszavára megállítják a géphajtó ökröket, s azzal a hajósok
5566 V | ökrök hozták mozgásba; a géphez a hajó oldalán két lapátos
5567 XXXV | forrón odatűzött; kormos gerendacsonkok szolgáltak ülőhelyül. A
5568 XXXII | a földkebel morgását, a gerendafúró csigák percegését, s biztatta
5569 XVIII | széjjelszedni az összetorlódott gerendahalmazt; szálankint, darabonkint
5570 XXXII | egész cölöpgát, melynek gerendáit a hajófurdancsok összevissza
5571 XXXI | matrózok hirtelen összetákolt gerendákból igyekeztek mentő tutajt
5572 VII | a kunyhóját torlaszolni gerendákkal, mert ezek az eleven szenteket
5573 XVIII | hogy a víz fölött úszó gerendatömeg magához rántja az emberi
5574 XVIII | szerint lehetetlenség volt, a gerendatorlasz a barlang padlásáig elzárta
5575 XVI | a ráomló zsarátnokot, a gerendázata majd meggyullad az izzó
5576 XIII | keresztül fektetve.~A többi gerendazugokban a knéz fegyvertársainak
5577 XX | vér, melyet Heródes bűnös gerjedelme kiontott, Salome csábító
5578 XX | túlvilágon a te gonosz sugallatod gerjedelméből. Még azok közül sem emlegetem
5579 XII | áll az ősrengeteg, nagy gesztenyefáival, mely aztán eltakarja a
5580 II | újra beültetni olajfákkal, gesztenyékkel a puszta avart. Hanem ott
5581 XXXV | ingyen termő gyümölcsöt, gesztenyét ontanak a vad fák; sziget
5582 XXXIII | Szenegál-part fahéjtermő gesztjében rejtőzhetett. A tündéri
5583 XXIV | tartozott a Boboli-ligához, a Ghessaldi és Cerva. Az ő párthíveik
5584 XI | Mikor harmadszor kiáltó, „gigágá!”, akkor a király is, meg
5585 XXXII | apokaliptikus szörnyeteg gigászi feje, ágaskodva, égnek emelkedve,
5586 III | ártatlan szüzeket magához, gitározik és virginál; térdepel és
5587 XXXVII | cirkuszban produkálta magát mint gladiátor. – Szembeállíttatott magával
5588 IV | eddigelé semmit. Ismerünk glagolit betűket, ékírást, rúnákat,
5589 XXVII | képviselve.~A dieci és a centi gliesto, valamint a pregado mind
5590 XXV | a nagy világkereskedelem gócába: itt kapnak egy biztos azilumot,
5591 XIII | öszvérem, aki elbír. Meginnák a gödények a legjobb bort.~– Van ott
5592 XVIII | kiirtatást. Leöltük az utolsó gödölyéig. Aztán megettük őket. Ez
5593 XVII | utólérni; hamarabb ott volt a gödörnél, amelynek a fenekén látszott
5594 IV | alakú, hegyes álluk, kis gödröcskével; finom ajkaik, nagy lánggyújtogató
5595 XVII | tengeri só, ami a parti gödrökben hátramarad, mikor a víz
5596 XII | hozzáfogtak a turzásához: gödröket vájtak a földbe, amit leltek
5597 IV | kisleány nevetésre indult gödrös orcácskáival.~– Hisz ezek
5598 VII | vonalba esik a nap sugártalan gömbje.~Mikor a kettős hajóárnyék
5599 XVII | Valami párjával táncoló gömbölyűség. Egy pár felfújt kecskebőrtömlő,
5600 XX | átfutó pír az arcon, egy görcsös vonaglás az állon, az ajkakon,
5601 V | hogy olyan akadályokat is gördített az idegen kalandozók elé,
5602 XII | megvívhatatlanná, mert ezekre a gördülékeny halmokra felmászni nem lehet.
5603 XXVII | bástyatornyával, melynek boltozatát görnyedő ergonádok tartották kétfelől.
5604 XXVI | házi bútornak; az izzadt, görnyedt a munkában, az főzte az
5605 XIII | hatalom terjeszkedett ki a görög-római mítosz Olympvilága. Jupiter,
5606 XXXI | vezényelt, volt elhelyezve a görögtűzvető gép, melynek bizánci tűzmester
5607 XXXV | velencések felgyújtották görögtűzzel a vízen lebegő dereglyéket,
5608 XV | ittak, s azoktól az ember görögül beszél.~– Hazug babuka vagy!
5609 XX | dugta hát a kardját. De a gőg, a kevélység még mindig
5610 XV | pedig mezetlen, mint Dávid a Góliát előtt.~Hanem rohantában
5611 I | metempsychosis a növényvilágban); góliátjai a hagymás virágoknak, mik
5612 XXII | az ifjú Dávid párharca a Góliáttal.~– No nézd! Ezt én is éppen
5613 XIII | tekepályának.~A tekebábok is, meg a golyó is emberkoponyákból teltek
5614 IV | felejtette el a tüzet sem; a gomba úgy éget, ha hozzányúlnak,
5615 IV | világít egy csoportosan növő gombafaj, a falakon mászkál a skolopendrum,
5616 XII | kösöntyűk, -tekercsek s a gombafej alakú pénzek aranyból.~Mikor
5617 XI | elűzik. Viszont tudok olyan gombákat, amik a borba téve az álom
5618 XIX | tengeri pókot; a föld ád hozzá gombát; mi kell egyéb egy remetének?~
5619 XXVII | tüntetést, ha az ember a gomblyukában hordott szegfűszálat a fogai
5620 II | veresek, ajkai hasonlítanak a gomblyukhoz, hanem szederjesek. Nagyon
5621 XVII | folyam sebessége szerint gombolyítja azt le a tutaj után.~A vakmerőknek
5622 XXXV | az ő kalendáriuma; nagy gombos fejei előjönnek a tüskés
5623 XXXV | látták, amint az a hófehér gomoly onnan a hegyvágányból aláhömpölyödött,
5624 XXXV | szénpor, mit a szélvész gomolygatva hajtott az egy tömegbe gyűlt
5625 XII | nyílásokból folyvást füst gomolygott elő. Az aranybányát akkor
5626 XVI | völgy megtelt vele. Nagy gomolyogva jött az erdőt nyövő dalmata
5627 XXXV | gázolták, csoportokban, gomolyonkint, egy-egy csoportból lassankint
5628 XIII | lehet őrülni.~De van rá gond, hogy a rabszolgák egymást
5629 XXXI | kapott ütődéstől.~Az apa oly gonddal igyekezik őt az életre visszahozni.
5630 III | matróna ismét visszahozta a gondjára bízott kisasszonyt, aki
5631 XV | lábad.~– Ne legyen neked gondod az én lábamra, hanem a magad
5632 XXV | emlékezik, a holnapra nem gondol: csak azt teszi, ami jólesik
5633 XIII | legény! Ez egy kissé sok, gondolá magában Solom. Mégis sokan
5634 XXV | lakók lelki hangulatára; a gondolat helyét elfoglalja az érzés,
5635 XXVIII | kötelessége kitalálni Lubomira gondolatját, s aztán rövid idő múlva
5636 XXVIII | kétfelől a maga porontyát. Még gondolatnak is rettenetes!~Az Új-Jeruzsálem
5637 XVII | az öreg rabszolga. – De gondold meg, vezér, hogy a Bludár
5638 XXIX | az egész gátat. Senki sem gondolhat rá, hogy ezek a tengerlakó
5639 V | szirének alatt azokat a szabad gondolkodású hajadonokat értették, akik
5640 VII | hol van ez a barlang. Azon gondolkozik, hogy belehajítsa-e azt
5641 XVIII | volt, a „Zágon” Isten azon gondolkozott, hogy kit tegyen ennek a
5642 XXI | Erre a lehetőségre nem is gondoltam. Hogy nem tudtam eléggé
5643 XV | hozzá a kendert?~– Az én gondom lesz az, hogy mit fonj és
5644 XIX | a zárdába.~Élelméről sem gondoskodik senki. A tenger ád neki
5645 XVII | nem védelmezhetik magukat; gondoskodniok kell az elmenekülésről.
5646 XVII | jöhettek volna.~Azonban jól gondoskodott arról a természet; megérzi
5647 XVIII | a mélységbe.~Az őslakók gondoskodtak lépcsőkről, egymásra hengerített
5648 IX | egyet, ugyanakkor atyailag gondoskodtam róla, hogy ez elválasztott
5649 IV | álló Raguza városában fő gondot fordítottak mindenféle idegen
5650 XXIV | templomokat és palotákat hogyan gondozzák? A nagytanács secretariusa
5651 XXI | fogják mondani, hogy íme a gonoszak elvevék e földön bűneiknek
5652 XX | spanyolok ma is „La Cara”-nak, „gonosznak” neveznek. E bűnös szenvedély
5653 XXIX | Mindenemből kipusztítottak a gonoszok. Brankó bátyád rosszul lát
5654 XVIII | csinálni, abban lakik a nagy gonoszság!” S azzal fogta magát, rázúdította
5655 V | összetépi; sőt annyira megy a gonoszsága, hogy a bojtároknak a neveit
5656 VII | apja, megtudva e hallatlan gonosztettét a fiának, rögtön utána indító
5657 XVIII | Zágon Isten felruházta, gonoszul használták. A nyilaikat
5658 XXV | éneklő király vágta ketté a gordiusi csomót.~– Ejh, mit. Mondjuk
5659 XXIII | nótát:~Szento sze bjeli u gorje zelenoj?~AL-szu sznyezi,
5660 XX | bosszúja veszíté el az utolsó gót király kezéről Spanyolországot.
5661 XIII | aztán elvégzi. A kéneső gőze, amit kádakban emberkézzel
5662 V | esztendővel James Watt, a gőzerő feltalálója előtt!~Szerző.
5663 XVI | kísértete, valami fehér gőzfelhő, ott még a megolvadt réztető
5664 I | biztosítást, s ő utazott a legelső gőzhajóban. Ő volt a legelső alapító,
5665 V | Adriai-tengeren kerekes gőzhajókat úszkáltasson végig, ez túlmegy
5666 XX | karmokban végződnek; ajkai forró gőzt fújnak beszéd helyett.~Ez
5667 V | Illyrica, a minden itáliai, graeciai, hyberniai úrhölgyek illatszerét
5668 XXVIII | délszak pompás gyümölcsei, gránátalmák, fügék, a hesperidák aranyalmái;
5669 II | meghonosult az útfélen, hanem a gránátalmákból mentül kevesebbet találunk.
5670 XXXII | paradicsomkertet, pálmaligetével, gránátalmapagonyaival, s aztán dúlt földrengető
5671 XXIII | narancsfa igazán „aranyalmát”, a gránátfa igazán „gránátalmát” termett,
5672 X | amik ontják azt az erős gránátfényű bort, a mai maraszkinót;
5673 XXVIII | ővele itatnám meg elébb a gránátvíz felét, csak azután magam.~–
5674 XXVIII | Milenka a megmaradt felét a gránátvíznek maga hajtja fel egy huzomban.
5675 I | hozzátapad a csaknem föléje hajló gránitfal egyik oldalához.~Ez a domb
5676 I | A háttért egy meredek gránithegyszakadék fogja oly félkörben, mint
5677 XXIII | palota két végén volt két gránitoszlop; az egyiken volt egy ágaskodó
5678 VIII | templomot felrakni, hatalmas gránitsziklákból, kereszt alakra, jól ügyelve,
5679 V | eszményképei voltak, éppen úgy Gravóza. Strabo, Dioscorides, Theophrastos,
5680 XXIII | útra is szolgált, a másik a Gravozából vezető út bejárata. Mind
5681 VII | északnak a partvidéken a gravózai kikötőig és Raguza bástyaövezte
5682 XX | csodája megkapja egyszerre két griffmadár markával kínzójának nyakát.
5683 XXX | fölött, s egy kinevezett grófja fog székelni a köztársaságban,
5684 XI | hazavinni Mosszorbul, de a gronicai völgyben a leány régi kedvese
5685 XVII | azt, minő a nápolyi kék grotta, s a folyam megtörő cseppjei
5686 XXXIII | amikor a két hölgy ott ült a grottában.~A nap hevesen sütött; Raguzában
5687 VII | a németeknél Anastasius Grün, a magyaroknál Szigligeti.
5688 XVII | csúszósak voltak a denevérek guanójától. Ez a barlang dermesztő
5689 XVI | faépület a másik után, érczúzó, gubakalló, őrlőmalom. – Nyoma sincs
5690 XIV | ott abból gyümölcs alakú gubicsok nőttek ki, tele annak a
5691 XIV | Ha olajban megfőzték e gubicsokat, az piros lett tőle, mint
5692 XXIII | ágaskodó paripa, a másikon egy guggonülő eb.~A város fölött egy órányi
5693 X | ilyen boros tömlőket egész gúláknak felhalmozva lehetett látni
5694 XIX | azt kiveszi a vízből, és gúlát rak belőle. Ki tudja, minő
5695 IX | hajtották a nyájakat és gulyákat is, az itt maradt asszonyoknak
5696 VII | juh- és sertésnyájaknak, gulyáknak; ő a tulajdonosa a hírhedett
5697 IX | Külön szakítottam a számukra gulyát, nyájat, kondát, s azoknak
5698 XX | kiakolbólítva, előre elítélve. Gúny, szidalom, csúfolódás kíséri
5699 I | mellettük egy mankó vagy kettő; gúnyáik a bokrokra felakasztva;
5700 XV | szólt a királyfi – csak a gúnyámat vetem le.~S elkezdett vetkőződni.
5701 XV | De mihelyt leteszem ezt a gúnyát, megint a badnyák leszek,
5702 XVI | volt se egy pajta, se egy gunyhó, ami fából készült, a kohóknak
5703 V | odaólálkodik a pásztorok gunyhóihoz, ott elkezd sírni olyanformán,
5704 XX | járnak, és vannak, amelyek gunyhókat építenek, és madarak, amelyek
5705 XI | legfiatalabb knézfi. Énnek a gúnyneve „Szlón”. Éppen olyan lomha
5706 XV | domachin és a diveri versenyt gúnyolódtak a vőlegénnyel: „No te ugyan
5707 XXXII | világba kiáltva a kihívó gúnyt, hogy nem utaztak e napon
5708 XVIII | egyik, majd a másik oldalról gurulnak a parázs közé. Azután meg
5709 XV | dobroctól, mirigytől és gutától, szívesen megfizeti ezüsttel,
5710 XVI | hogy mi az. Egy hosszú guzsaly szár volt odatűzve a csúcsába,
5711 XV | A menyasszony felkapta a guzsalyat, a fonott kötelet, s elmenekült
5712 XV | miből. Te csak hozd el a guzsalyod. Azután ne félj semmit.
5713 XV | össze a lepcsest. Ülj a guzsalyodra, és fonj.~– Ugyan mit fonjak?
5714 IX | ültettem mind az őrpatákat, s a guzsalyszám a levágott hosszú fehér
5715 IX | visszaküldött Palpától nekem egy guzsalyszárt, s arra volt felkötve Palpának
5716 XXII | jelképezése.~– Ez maga a gvardián, pater Andronikosz – mondá
5717 XXVIII | ellenőrködött egy Balázs-rendi gvárdián, s az érkezőket szigorún
5718 XXIX | mert azon a vidéken igen gyakoriak a földrengések: alatta kell
5719 XXVII | vakmerő lázadó irányában gyakorold a te legfelsőbb bírói hatalmadat,
5720 XXVII | magas személyek irányában gyakorolni szokott. Ez nagy zűrzavart
5721 XXVIII | tekintetben nagy szigort gyakoroltak, s arra valóban szükség
5722 XXVII | akaratom, reád ruházott.~– Már gyakoroltam ezt a hatalmat – felelt
5723 XI | édesanyád, Teuta királyné gyalázata meg leszen torolva, akkor
5724 XI | megtorolni Teuta királyné gyalázatát Tvartimir knézen, aki erős
5725 XI | nemzetnek a rajta elkövetett gyalázatért, s a kár helyrehozását is
5726 XVII | elfoglalta, s a nemzetén ejtett gyalázatot megbosszúlta, nem kapta
5727 III | látogatva volt.~A keskeny gyaloghidat az épület mellvédőjéről
5728 XXVII | a „királyné!”, a Milenka gyaloghintaját. S mikor a körmenet az átelleni
5729 III | s maga mellé ültetve a gyaloghintóba, elvitte a három tüzes szentek
5730 XXIII | járni, asszonynak, betegnek gyaloghintóban. Terhet emberhát hord, s
5731 III | diakónusával; kertje, lovai, gyaloghintója; otthon a háznál ezüstje
5732 XXVIII | rövid üdvözlete után, a gyaloghintókat engedve az asszonyokkal
5733 XXVII | davidita nemesek: a hölgyek gyaloghintókban, s a waráng testőrség, Solom
5734 XXI | Hogy nem tudtam eléggé gyanakodó lenni! Tehát csupán csak „
5735 XIII | Szállok hozzád”.~A Szlón elébb gyanakodva ízlelte meg a bort; de az
5736 XII | ki a partra, amiből azt gyanítják, hogy azonos a Bludár folyammal,
5737 XVIII | oldalamra tekert kötél földi gyantába van itatva: ez eltartott
5738 XXXII | hévízponor üvöltő böffenéssel gyantaszagú pokolsarat hány ki, melynek
5739 XXXIV | üstben a lobbanékony földi gyantát. S azzal útnak ereszték
5740 XIII | uralkodó nehéz indulat, a gyanú, irigység, bosszúvágy, kegyetlenkedés.
5741 XX | hallgatóság között, melynek gyanús zaját szükséges volt a pátriárkának
5742 XI | történni, hogy a mosszoriak gyanút ne fogjanak. Így meglátja
5743 VI | kéri kölcsön az állatok gyapját, a növények rostját, a kukacok
5744 XXII | felölti magára a fehérítetlen gyapjúból szőtt egyszerű palástot,
5745 XXIV | Miféle törvényszék ítél a „gyapjúkereskedés” felett? Meg másik az Indiáról
5746 XXIV | válaszra mind a hatot fehér gyapjúpalástba öltöztetik, s a város palotájának
5747 XIII | fekhely, kockás, talitarka gyapjúszőnyegek, amik a szarufákról lecsüggtek,
5748 XIII | abbamaradt, félrehúzta a nehéz gyapjúszőnyeget a fekhelye elől a medvebőrön
5749 XV | fonj.~– Ugyan mit fonjak? Gyapjút vagy lent?~– Mindjárt kapsz,
5750 XVII | S azzal nekiereszték a gyarló járművet az árnak.~A Bludár
5751 XXXIV | a férfiak elé.~Kinek van gyásza? Kik lettek özveggyé?~A
5752 XX | kezdve mindenki a világ gyászát jelképezi, fején az a gömbölyű,
5753 XXXIV | parton maradt asszonyok gyászéneke kísérte a távozókat.~A nap
5754 III | azonban még a fogadalmak és gyászesetek által is meg lett rövidítve.~
5755 XX | nemezsüveget, a hátracsüggő gyászfátyollal. E süveg alatt viselte Onufriosz
5756 XX | gátolták meg a fejedbe nyomott gyászfátyolos süveggel, a tiara téged
5757 XXII | a mai nap világra szóló gyásznak és vezeklésnek a napja,
5758 XXXIV | a parti sziklák; amikor gyászolnak, akkor csak a kürt szól;
5759 XXII | A Jézus Krisztus halálát gyászolom vele.~– Hát meghalt az Isten
5760 XX | Szentföldön elveszett mátkáikért gyászoltak, és reménylő keblek, kik
5761 XXXIV | Hanem a kürtök elárulták a gyászt.~Ha diadallal közelítnek
5762 XIV | legbátrabb férfi szívébe olyan gyávaságot öntött, hogy reszketett,
5763 XIII | pokolbűzű izzasztóba, a gyehennába; onnan megint a bányák föld
5764 XIII | várhat; amely házban egy gyékényszálat eléget, attól távol marad
5765 XXVII | talentum!~Eddig gyöngyös, gyémántos királynésüveget viselt a
5766 XXVII | kincstárából; rózsaszín gyémántot: világszemét, drágakövet,
5767 IV | fejedelemasszony. Te vagy az erő, én a gyengeség. De én nem félek sem a földön,
5768 V | férfikézzel hajtani az ember gyengesége folytán nem lehet, bármily
5769 XXIX | a bolondító csalmatok, a gyepűbodza; mindazok a növények, amik
5770 XVII | s ezért nem lehetett a gyér fáklyavilágnál a terjedelmét
5771 XX | semmi kereseted nincsen. Gyere velem Hispániába. Ki hozta
5772 X | danol és kecsketáncot jár, a gyerekek csúfolják, s mikor el-elhasal,
5773 XVII | Több esze volt, mint a gyerekeknek szokott lenni. Másként nem
5774 XXII | Hogy üti majd hátba a Solom gyereket: „Hát te akasztófacímere,
5775 XVI | és sárkányvért ivott is gyerekkorában; egy kezdődő regényhős,
5776 XVII | alatt az ártatlan asszony-, gyereknépet leöletni, hanem maga bezárta
5777 IV | a többnejűséget, mint a gyermek-kitevést: így állt elő az a kényszerűség,
5778 XXXIV | hitvestársai búcsút vesznek a gyermekeiktől; összecsókolgatják apraját-nagyját;
5779 IX | vétettünk. Mi szerettük a gyermekeinket, soha meg nem vertük. Miért
5780 XVI | törzs asszonyait, leányait, gyermekeit mind halomra gyilkoltatni,
5781 IX | az özvegyét hazavitte a gyermekeivel együtt magához, s lett egy
5782 IX | ölelése édes, hát még a gyermekeké. Némelyik még ölbeli baba
5783 XIX | valamennyi asszonyát, leányát, gyermekét az én népemnek. Hová dugtad
5784 XVI | vérontás, pusztítás, betlehemi gyermekgyilkolás, vérbulcsú, koponyapyramid
5785 XVIII | rögtön azt kérdezé Solomtól, gyermeki kíváncsisággal:~– No hát
5786 XXXI | szétfeszítve a feje fölött, mint gyermekjátékban a labdát, elkapta a tűzgomolyt,
5787 IX | a háznál, s egy csoport gyermekkel több lármázott az udvaron.
5788 XXIV | három közül az ártatlan gyermekkéz, azért csak Boboli Pietro
5789 XXII | is éppen így tettem meg gyermekkoromban! Csakhogy én nem parittyával,
5790 XXXV | nem maradt a gazdájánál. A gyermeknép éhezik, s nincs mivel biztatni.~
5791 IX | Az otthont, a tűzhelyt, a gyermeknépet, aztán meg a nyájakat és
5792 XVIII | világa van!~Bódultan és gyermeteg ésszel így okoskodá ki:
5793 XIII | farsangon, amely asszonynak gyertya hamvával keresztet húz a
5794 XIX | leskődtek az erdőben egész gyertyaszentelőig; csak akkor bírtak a váruk
5795 XVII | csúszva előrehatolni, mint a gyík. Azzal a hírrel tértek vissza,
5796 XVI | őket? Denevérekké lettek-e? Gyíkokká változtak-e?~– Hová lettetek,
5797 XVI | elkövették? A rombolók, a gyilkolók, az égetők!~Ki nem futhattak
5798 XVI | gyermekeit mind halomra gyilkoltatni, nemcsak az olvasó fordul
5799 XXXV | Nehéz legyen nekik!” És a gyilkosok? A waráng vérengzők? Solom
5800 I | földből. S három-négy vastag gyökérág nyúlik alá belőlük. Ezek
5801 XXIII | a csodálatos fa, melynek gyökere legjobban szereti a sziklatalajt.~
5802 XII | hozzá volt nőve a tölgyfák gyökereihez; nagy idomtalan darabokban
5803 I | ásnak a mohába, annak a gyökerein alul forró iszap van; abba
5804 XI | völgyben azokat a leveleket és gyökereket, amik a sebeket gyorsan
5805 XX | és élő állatok, melyek gyökeret vernek a sziklába, s virágkehely
5806 V | illatszerét szolgáltató veres gyökerű „nőszirom”, akkor nagyon
5807 XVIII | megsebesíteni, erősebb állatot gyöngébbnek legyőzni. Ez a nyíl, ez
5808 XVIII | azután költé fel alvó társát, gyöngéd tenyércsapásokkal kőkemény
5809 XXVI | volt patarénok, akik úgyis gyöngén álltak a hitben, olyan könnyen
5810 XXVI | a szerelem olyan, mint a gyöngyvirág: amíg virág, addig éltet,
5811 XIII | mézharmattal édesítve, gyöngyvirággal illatosítva. Szent Péter
5812 XV | csak úgy csattant.~A Szlón gyönyörittasan mondá rá: köszönöm, szőke
5813 II | elsüllyedt világrész történetében gyönyörködhetni, (?) most megint be kell
5814 XXXI | fiamat a csúf haláltól, hogy gyönyörködjem benne, hanem hogy átadjam
5815 XI | Azok a patakmormogásban gyönyörködő, azok a vérrel kifestett
5816 III | mindent megtalál, ami szívet gyönyörködtet, ellenben nem talál se ipát,
5817 III | úgyhogy azok csak férfiak gyönyörködtetésére szolgáltak. Ezt a nyelvet
5818 I | magát, ahol az embert nem gyönyörködteti az evés. Amint aztán beljebb
5819 IV | Kínzanak? Csábítanak?~– Gyönyörködtetnek. Boldogítanak.~– Nem hallod
5820 V | hízelkedő szóra, aztán meg a gyönyörködtető csimpolyaszóra csak előkerült
5821 XX | álmok nyugtalanságának, a gyönyörök keserűségének, az örökké
5822 XXI | annak érett gyümölcseit gyönyörrel ízleli. „Itt lészen jövendő
5823 XX | minden szerelmet és földi gyönyört megtagadva, az elveszett
5824 IV | teljen meg a szíved attól a gyönyörtől, ami az enyimet kínozza,
5825 X | álltak. Nekik az élet legfőbb gyönyörűsége volt az, amit akkor is,
5826 XVIII | a nemzetnél a házasélet gyönyörűségei közé tartozik. Már az is
5827 VI | az asszonyt, az csak az ő gyönyörűségeinek őre. A waráng asszony nem
5828 XX | földnek és mennynek minden gyönyörűségeit.~Ellenállásra, menekülésre
5829 XXIV | Damiani Júdásnak ördögi gyönyörűséget okozott az az istentelen
5830 XI | megrohanni, ez volt az ő gyönyörűségük; de bástyákat töretni katapultákkal,
5831 XIII | Vezess bennünket Szent György vitéz a zöld gyepre, meg
5832 XIII | kimerni dézsákba. Ezt a gyötrő munkát legkevesebb ideig
5833 IV | félt, de az áldás, amit a gyötrött mártír megkínzójára mond,
5834 XXXII | mertek már a nyomorékok a gyógyfürdő burdékjaihoz visszatérni.~
5835 XV | tüzessége. Ismét bekötötte azt a gyógyfüvekkel, s azután elmondta a junákoknak,
5836 XIII | warángoknak az mindegy. Gyógyhatású és ellenmérgű növényeket
5837 XXIV | vidékük volt a bélpoklosok gyógyhelye. Addig be sem eresztették
5838 IV | segítenek: ott van végső gyógyintézetnek a katakomba.~Mélyen a kolostor
5839 XI | lábán kapott sebe. Ezt azzal gyógyítják, hogy minden este felvágják
5840 I | láphoz, gyógyulást keresni. A gyógykezelés igen egyszerű. Lyukat ásnak
5841 IV | közelébe. Ez az első foka a gyógykezelésnek. Lássa a rossz szellemtől
5842 V | ami éppen olyan biztos gyógyszer volt a divatbetegségek ellen,
5843 XVII | felfedezett kincsnek!~Óh te örök gyógyszere a világnak! Ami nélkül nincs
5844 XIII | Én jobban tudom, mitől gyógyul meg a sebed; mert az én
5845 I | vándorolnak, a csodatevő láphoz, gyógyulást keresni. A gyógykezelés
5846 XX | latinsággal. – A szív nem gyomor, aminek enni kell adni.~–
5847 XX | még mindig megmaradt a – gyomrában; mivelhogy a kevélység bizonyára
5848 XXVI | salakja, amit más ország gyomrából emészthetetlenül kivetett:
5849 XVIII | hogy dél van? Bizonyára a gyomruk; nincs olyan toronyóra,
5850 XV | agyonütnek egynehány cimborát. A gyónáshoz azonban okvetlenül mindenki
5851 XVI | napjára otthon legyen. A gyónást nagy kár lett volna elmulasztani.
5852 III | házasodást, s „amellett” a gyóntatás és egyéb szentségek feladása
5853 III | hölgyvilágnak legkegyeltebb gyóntatóatyja; de irigyei addig áskálódtak
5854 III | mint a Brantavölgyi apácák gyóntatója.~*~Disputa~Kritikus. Most
5855 XV | temetett, a negyedik nap gyóntatott. Így volt neki meghagyva
5856 IV | kereskedőhajó békén vitorlázott el gyorsevezős dereglyéik mellett. Ezt
5857 V | ügető ökörnek a lépteit gyorsították, a másikét lohaszták, olyan
5858 XVIII | az ellenséget elejteni, gyorslábú vadat futtában megsebesíteni,
5859 XXVIII | nagyobb harcot döntött el győzedelmesen a két felesége.~Mert nem
5860 XXI | beavatkozás nélkül, hogy az ördög győzedelmeskedjék az angyal fölött, s megbotránkozásomat
5861 XXXIV | király még holta után is győzelmesen harcolva ment át a túlvilágra.~
5862 XX | neki újra térni.~Most már győzelmeskedő fölénnyel folytatá Onufriosz
5863 XXXI | búvárok munkája sikerült.~A győzelmi mámorra rettenetes fölébredés
5864 XXX | hogy elhitesse velük teljes győzelmüket.~Damiani Júdás hatalma tetőpontján
5865 XXVIII | Ez egy oroszlán, akit nem győzhet le más, csak egy galamb.
5866 XIII | mindenik meg akart felőle győződni, hogy igazán paradicsomi
5867 XXXII | Új-Jeruzsálemben? Maradt-e idejük a győzőknek és a legyőzötteknek egymással
5868 XX | kolerikus hangdöcögés volt az.~– Győztél, Asmodái! Elcsábítottad
5869 XX | melyet a nagy vita végén a győztesnek fog jutalmul átadni, s az
5870 XX | szentek szentében, az aszkéták gyülekezetében; a Megváltó ravatala előtt,
5871 XXI | egyik paladinja a szentek gyülekezetének közepette elcsábít egy apáca-fejedelemnőt. (
5872 XXV | Állítsuk fel a daviditák gyülekezetét, s mienk lesz hét év alatt
5873 XXV | elégedetlenek zsinattá nyilváníták a gyülekezetüket, s conclavét alakítottak
5874 XIII | akkor a nép a kőkereszt elé gyülekezik, melyen nincs sem kép, sem
5875 XXXIV | tengerpart magas sziklapárkányára gyülekeztek, ottan várták visszatérő
5876 XXIX | sziklájából eredő hévízforrásból gyülemedett. Ez a tó nedvesíti azt a
5877 XXII | Még az „uskók” nép csak gyülevész; de a waráng már nemes vitézek
5878 I | nevetőzöld gesztenyék, csoportos gyümölcsbarkáikkal, amikkel keveredik a magasra
5879 I | s szedhet a földre hullt gyümölcsből, amennyit tetszik. Csakhogy
5880 I | alakja, levele, virága, gyümölcse mind oly csodás, ismeretlen,
5881 XXVIII | felhalmozva a délszak pompás gyümölcsei, gránátalmák, fügék, a hesperidák
5882 I | ezüstszürke lombjaikkal, kék gyümölcseikkel, feljebb a nevetőzöld gesztenyék,
5883 I | másik másfél évig érleli a gyümölcsét, a harmadik együtt hozza
5884 II | egy éjszaka kivagdalja a gyümölcsfáit, a szőlőtöveit; bosszút
5885 XXXV | minden énekesmadarait; míg gyümölcsös ligetében apró majomsereg
5886 XXIII | piedesztálon egy szerény gyümölcspiac szegletében; azért még mindig
5887 I | virágkelyheik kibontásához; gyümölcstermő fák, amik nem ismerik az
5888 XXXIV | az egész hajó körül piros gyümölcsű borókaágakból.~Mikor elkészültek,
5889 XVII | újra meg lehetett rakni és gyújtani a máglyát. Solom hozzáfogott
5890 VII | és korszakok jelmezeinek gyűjteményében; jelképezvén az oroszlán
5891 VI | tengerháborgás, a vihar; nem gyújthatja fel az ellenség, nem fúrhatják
5892 XXIV | gazdagság, amit Boboli halomra gyűjtött, egyesülni fog a Damiani
5893 XX | bűnös, én-e, aki a lángot gyújtogatom, vagy ti, akik eloltogatjátok?
5894 XX | Bethsabé lángját föl nem gyújtom Dávidnál?~– Az a vér, melyet
5895 XVII | tüzet csiholva, fáklyát gyújtott belőlük.~Amint széttekintett
5896 XXXVI | pálmát; bűnös szerelmet gyújtottál a szent szüzek fejedelemasszonyának
5897 XVI | tűzszerszámot, hogy fáklyát gyújtsanak, mert anélkül az ember a
5898 XXIX | hogy új keresztes hadat gyűjtsön; Raguza főnöke, Damiani
5899 XVIII | egész felséges haragjának!~– Gyújtsunk most két fáklyát – mondó
5900 XI | előhoztak egy vadludat, azt a gyűlés közepén szabadon bocsátották.
5901 XI | volt az ellen felszólalni a gyűlésben részt vevők bármelyikének,
5902 XXIV | jelenté megérkezését. A nagy gyűlésterembe érve, leveté hivatala jelvényét,
5903 XXIV | egyszerű patrícius van jelen a gyűlésteremben.~Együtt van ez alkalommal
5904 XXVII | Raguzában, a papok és zarándokok gyűlhelyén, a kámzsások és a kápsáló
5905 XVII | kényszeríti a folyamot tóvá gyűlni, mely az egész völgyet átfogja;
5906 VII | kettő adósa egymásnak a gyűlölet minden fajtájával. S ezeknek
5907 XXIV | királynak hódolatból, Velencének gyűlöletből. (Pár század múlva még egy
5908 XXVII | hogy kigúnyolják. Az egyik gyűlölte, a másik megvetette. És
5909 VII | először az apáik halálosan gyűlölték egymást, s a szülői consensust
5910 XXXV | gomolygatva hajtott az egy tömegbe gyűlt warángok felé.~A közelgő
5911 XIII | ostyát kovászos tésztából gyúrták: az manichaeusság.~Pedig
5912 XV | fölött.~– De ha más nyúl a gyűrűimhez, mint a mátkám, tőbül levágom
5913 XV | azután lehúzta az ujjairól a gyűrűit (minden ujján volt kettő),
5914 XV | rézbolondságok csilingeltek, gyűrűk, holdak, láncszemek.~– No
5915 XXIV | rózsás botot és a fejedelmi gyűrűt, azokat mind elzárta a kincstartó
5916 XXIII | népessége szaporodott, új meg új gyűrűvel vették azt körül, párkányos
5917 XIII | savanyított kovászból van keményen gyúrva és megsütve: legjobban hasonlít
5918 XVII | edényfélét a vastag szélébe fúrt gyűszűnyi lyukak sora, mely körülfutott
5919 XV | szájába vett borból egy gyűszűnyit a menyasszonyának engedett
5920 XVIII | betű.~Szerző. De kérem „h” betű is volt benne. S ki
5921 XXXV | lezúdulni, a hajókat egyszerre a hab hátára felemelkedni, s aztán
5922 XXXVII | ha majd eljön az, „qui habet centum oculos”!~
5923 X | arbitrii vestri, quidquid habetis erit”, ami azt teszi, hogy „
5924 XVIII | alárohanó folyam tajtékká tört habjaival elborít.~És Solomnak jó
5925 XXXIII | egészen otthonos a föld háborgása: a lakosok a kunyhóikat
5926 III | varázstevő lángok, amik annyi háborgó kebelnek megnyugtatást szereztek;
5927 XVII | mosszori hős fiakat, akkor háborúba keveri a waráng nemzetet
5928 XI | hallgatás a dolga, akik még háborúban nem voltak, és így emberszámba
5929 XX | iránti szerelmével egy dúló háborúnak veti végét! Hát Elpinike,
5930 XX | vagy-e a szerzője az első háborúságnak az emberek között, nem a
5931 XXXVI | megfertőztetted hamis prófétasággal; háborúságot támasztottál közöttünk és
5932 III | fegyveres csoportot tartott, háborút viselt: majd az egyik, majd
5933 III | szép leány volt az ok a háborúviselésre. Tirimir knéznek volt egy
5934 IX | hosszú harcokból a férfiak hada! Hogy lett egyszerre vége
5935 XXIX | vele, ám ültessék fel a hadaikat most, mikor igazi istentagadók
5936 XXXV | hogy én vezethessem a magam hadait, s csatázhassak a warángokkal
5937 XVI | rögtön nyomult utánuk egész hadával.~– Le ne öljétek őket! –
5938 XXII | ennek a magyarokból álló hadcsapatnak mindennap más vezért adtak,
5939 XXVI | fiak.~A waráng nép képezte haderejét az új köztársaságnak. Kereskedelmi
5940 XXV | hozzá szárazföldi és tengeri haderő, kell hozzá pénz, és különösen
5941 XXXI | csapat végezte e munkát. A hadgálya feneke vastag rézlemezzel
5942 IX | azokból minden fajta. A hadifoglyokból a warángok kiválogatták
5943 XXXVI | hanem még a török szultán hadihajóihoz is onnan szolgáltatta jó
5944 XXVI | védelmezték a velencei cirkáló hadihajók s a szaracén kalózok ellen.
5945 V | Liburna” volt azoknak a barbár hadihajóknak a neve, amik a hajdani tengeri
5946 XXIII | az éjjel a velenceiek a hadihajókról számos dereglyékkel alattomban
5947 XXXV | szél alább fog hagyni, zárt hadirendben keresztültör az égett erdőn,
5948 XXIII | azonban Raguzát ostromolni hadiszabály szerint nem lehet. A város
5949 XIII | észrevette, hogy a kifőzött haditervének egy igen nagy hibája van.
5950 XI | hazatérők előtt a vidéket.~Ilyen haditervet faragtak ki a waráng suhancok.~
5951 XXXV | részt fog venni a bosszú hadjáratában. Magyar helyőrsége úgyis
5952 I | amelyeket nevezetes palesztinai hadjáratából hazahozott. Galeatoris Jánosnál (
5953 VII | magának egy „ját”-ot, akivel a hadjáratokban elválhatlan volt; a dereglyén
5954 XXXV | maguk módja szerint való hadjáratot.~Az a jó idő, amelynek jöttére
5955 XXX | ajánlva a hitetlenek elleni hadjáratra: tehát mint jó barátok közelítettek
5956 XXVI | Damiani zsoldjában álltak, s a hadnagyaik, kik sorshúzás szerint vezényelték
5957 XXXI | kötéllajtorja alsó fokán álló hadnagyának, így jutott az le a bárkába;
5958 XXX | legkipróbáltabb vitézeit, azoknak hadnagyával, Bennessával együtt.~Nem
5959 XXI | bátorságuk által előkelő hadnagyi állást vívtak ki az egész
5960 XVI | kiomlik; olyan mint egy valódi hadnemtő. S aközben szavával, csattanó
5961 XVII | vazalljait összehívja, egész hadserege van, s annak ő ezzel a rabszolgahaddal,
5962 XXIII | ezért az Isten büntetése. Hadseregében kiütött a fekete halál,
5963 XXXV | Kénytelenek voltak ők is hadsorban verekedni ellenfeleikkel.
5964 VIII | albánok; a partokon hatalmas hadtartó városok, Raguza, Zára; a
5965 XXXV | alatt, s akkor az egész hadtest kénytelenült hátrálni a
5966 V | korszakot hoztak be a tengeri hadverés tudományába. Éppen úgy,
5967 XXI | királyom!”, a másik „én hadvezérem”-mel az egyiket, és aztán
5968 XXXV | vezér a maga módja szerinti hadviselésnek. Három napig tartott az
5969 V | impetu parturiente discursum. Haec eadem tamen Liburna pro
5970 XX | e földön. E veszedelmes haeresis hirdetői ellen adta ki VIII.
5971 XXXVI | emelt uralkodói székébe; új haeresist támasztottál, veszedelmesebbet
5972 XXII | Délben, mikor a nap délpontra hág.~– S hogyan tudod te meg
5973 XIII | taposómalmot, mely körös-körül hágcsókkal van ellátva: a sorba állított
5974 XV | suhancok pedig a hátulsó hágcsón keresztül menekültek el
5975 VI | Maákától, a negyedik Adoma, Haggistól, az ötödik Sefásia, Abitáltól,
5976 XIII | waráng fiúk felülről nem hághatnak be a várba, majd előtámadnak
5977 XIII | folyvást lépkednek ezekre a hágófokokra, azok a lépés terhe alatt
5978 XIII | Ugyan hengerítsétek le a hágón! – kiálta utánuk a sógor. –
5979 XXVII | kerítésén! Mert ha a falán hágsz be, akkor te vagy a városnak
5980 XXX | és Boboli János egyszerre hágtak fel, két oldalról jövet,
5981 XVIII | elesett társaik testhalmazára hágva elérhették az első lonka
5982 V | hogy egy száraz foltot nem hagy rajta. Akkor aztán elcibálják
5983 XVIII | enni.~– Bizony, mondok – hagyá rá Solom –, magam is úgy
5984 XIII | hogy ha minden kaput nyitva hagyatsz is előttem, de ha még kergetnél
5985 XVII | leányok, gyermekek életben hagyattak; ha a knéz a várbelieknek
5986 XXXVI | ily szentségkáromlás el ne hagyhassa a száját.~Aztán kimondta
5987 XXI | váratlan fordulat, ezt nem hagyhatom megellenzés nélkül. – Hogyan? –
5988 IV | éjszakája következik.~– Hagyján! Oda is elviszem magammal
5989 I | növényvilágban); góliátjai a hagymás virágoknak, mik esztendeig
5990 XIII | a többi, a vackorízű, a hagymaszagú, a csalánégetésű csókok;
5991 XIII | tejet, mézes búzát, tojást, hagymát, minden gazda egy ezüst
5992 XV | hosszúra. Az egész násznép hagymáz-álomban őrjöngött már, senki sem
5993 XXXV | küldtek nekik zsákmányul: hagymázkínjaik közt öldösték le őket –
5994 XV | ezek úgy kiabáltak mint a hagymázosok, egyik sem ügyelt a másik
5995 XI | valamennyit, egy élőt nem hagynak belőlük. Végre aztán tüzet
5996 XIII | kergetnél is magadtól, el nem hagynálak tégedet és a mosszori várat,
5997 IX | pogány szokás volt. El kell hagynunk. Isten parancsolja. Nekünk
5998 III | vérbosszú fűződött, s ez szállt hagyományul ivadékról ivadékra.~Sokszor
5999 IV | megcsípett; nem öltem meg; el hagytam repülni; egy póknak a hálóját
6000 XVIII | azután a nagy tüzet égni hagytuk, a nehéz kőtévőt a barlang
6001 III | fogadalmat tettek rá, hogy hajadoni életet fognak élni. Ezek
6002 V | azokat a szabad gondolkodású hajadonokat értették, akik egy délszláv
6003 XVIII | süti a testemet a láng, a hajam pörkölődött.~– Jaj! Fuss
6004 VI | a többiek közül, nemcsak hajának és szakállának rőt színe
6005 XXVI | következni láttuk, egész a hajánál fogva ágon akadt Absolonig?
6006 IV | én szerelmesemnek az egy hajaszálát, amit a ruhámba elvarrva
6007 IX | vadijesztő! Majd megfésüli a szép hajatokat a tüske. Majd elkéri a rózsát
6008 XV | No már ahhoz csakugyan hajazok. S aztán mit hoztam neked?~–
6009 XXIV | volna hinni, hogy mindjárt hajba kapnak, olyan lármát támasztottak;
6010 XXXV | térdét megsebezték, az ő sűrű hajbozótjukat nem járta meg a kard, s
6011 XXIX | sárkányparipáról: „Itt jövök, uskókok, hajcihéj! Fel a táncra!”~Az öreg
6012 XXII | az az őskolostor, melyet hajdanában István király építtetett,
6013 XXXIV | érctüszőjéhez; azután a hajfonadékaikat összekötözik annak a felbogozott
6014 XV | mindannyinak lenyiszálta a hajfonadékait.~– Nesze medveszőr, nesze
6015 XV | álla alatt átkötött két hajfonadékát, s folytatásukat találva
6016 III | felvonult a feje tetejére, a hajfürtjei megnyerték a gyönyörű ezüstszínt,
6017 XXXIV | egeket dorgálja, a tengert hajigálja marokra kapott kaviccsal,
6018 XVII | cseppkőből letördelt darabokkal hajigálni az úszó tömlők felé, hogy
6019 XVI | üregbe égő szalmakévéket hajigáltak alá. Azoknak a lángjánál
6020 XXXII | alá: letördelt sziklákat hajigálva előre, s kinyűtt erdővel
6021 XVI | magasan tartva a pajzst, hajításra készen a kelevézt, fogaik
6022 V | waráng harcosok, parittyával, hajítódárdával már messziről elözönlötték
6023 XXIII | jobban, mint a megszállottak hajítógépei, megtizedelte a fegyveres
6024 XXXV | a példát a junákjainak, hajítókelevézét és pajzsát ragadva, hogy
6025 XXII | parittyával, hanem puszta kézzel hajítottam főbe a bolgár óriást.~–