bold = Main text
      Rész                                                    grey = Comment text

12610 I        |                  beljebb halad a sok tekergő ösvények egyikén, valami kardalszerű
12611 XVIII    |                       hogy a könnyebb járatú ösvényen jussanak ki a szabadba.
12612 XVII     |                    le ne szédüljön a keskeny ösvényről, úgy vezette át a túlsó
12613 XVI      |                  trombitaszó, amivel egymást ösztönözték.~Az égő vár nappali fényt
12614 XXXV     |                erdejeibe, s ottan igyekezett ösztönszerűleg a legsűrűbb bozót közé menekülni,
12615 XXXV     |               csordamarhákkal együtt, állati ösztönüket követve, mind ahhoz a tengerszemhez
12616 XXVII    |            következni?~Az ő leánya, Lubomira ösztönzi a férjét erre a merész játékra;
12617 XX       |                   még a sarkával is rátapos; ösztövér karjainak inai vonaglanak,
12618 XIII     |                    toronyba fel nem visz egy öszvér.~– Felviszlek én – monda
12619 XIII     |                veletek megyek. Van nekem két öszvérem, aki elbír. Meginnák a gödények
12620 XVI      |                      azzal a nyert zsákmányt öszvérestül, tevéstül hajtva maga előtt,
12621 XIII     |                öltöztek, a Szlón számára két öszvért hoztak, azok két rúdon egy
12622 XII      |               oldalfalán a toronynak van egy ötágú csillag koponyákból, a harmadikon
12623 XXI      |                   száraz lábbal, tréfadolog. Ötezer embernek a megvendégelése
12624 XVII     |                    másikig. Valami az eszébe ötlött.~A vacsorához, mikor jóllakának,
12625 XIII     |                    ezt, hogy a „peti klebi” (ötös kenyér); öt pecsét van belenyomva,
12626 XXIV     |                   tagja lehetett; az is csak ötvenéves korán túl.~A választás kettős
12627 VI       |                   fut, úgy cseng rajta ez az öv, mint a cimbalom. És azonkívül
12628 XVII     |                      úti készülékük, amaz az övbe dugva, ez a kézben. Minden
12629 XX       |          kösöntyűkkel, násfákkal és bogláros övekkel, a fejére is koronás pártát
12630 XV       |                     Hát vedd ki a kulcsot az övemből, aztán tartsd magadnál;
12631 III      |            porcelánja, a pénztára kulcsát az övére akasztva viseli, nem kéri
12632 XX       |                   elkárhoznak!~Azzal levette övéről a karikán függő kulcsokat,
12633 VI       |                  szégyenkezik. Mindössze egy övet visel a derekán, bronzból,
12634 IV       |                   kezét, hogy megfoghassa az övét, és megcsókolhassa azt. –
12635 XVII     |                    mindkettőjük derekán levő övhöz, hogy ha valamelyik a sötétben
12636 XXXI     |                      ötven harcos; a rézlánc övön kívül egészen meztelen,
12637 XXXV     |               fölfelé halad, lánghullámokkal özönölve előre. A félezredes élőfák
12638 XVIII    |                     a tengert a földre. S az özönvízzel elseperte az egész ivadékot.
12639 XXXIV    |                 Kinek van gyásza? Kik lettek özveggyé?~A csatában elesett pajzsát
12640 IX       |                      Ezeknek a neve most már özvegyasszony és árva.~Ha a férjeiket
12641 XXV      |                     csatában elesett vitézek özvegyeinek is mind akadt pártul fogója
12642 XXIV     |                     depositumok, az árvák és özvegyek pénzei, a köztársaság kincstára
12643 XIII     |                      a másik meg az, hogy ha özvegyen marad, másodszor férjhez
12644 II       |                    kerékvágásai, mikor sátán őfelsége a menyasszonyával útra kelt,
12645 XIII     |                     A reggeli ima így szól: „Oh te öreg apánk, aki az égben
12646 XXXV     |                    csak az ellensége halálát óhajtá.~Ekkor egyszerre sűrű fekete
12647 III      |                 előtörnek, a szája tűzlángot okád, s áldozata előtt lólábával
12648 XXXII    |                   zavaros, iszapos keveréket okádva a tóba, mely már egész a
12649 III      |                   Azoknak megint egészen más okaik voltak erre az elővigyázatra.
12650 IV       |               szelídebb és erősebb módszerek őkelmének a kiűzésére. Ha szentképek,
12651 XXIII    |                      melynek emeletén a régi okiratok tára, a pergamenre írott
12652 XXIV     |                     S a consulok a nyilvános okiratokat hogyan állítsák ki?~Azután
12653 XXVII    |                   nagytanácsától megkapta az oklevelet, melyben a megvásárolt palotával
12654 XXIV     |                      szövetséget; az eredeti okmányra egész tintába mártott tenyerét
12655 XXIII    |                      Da-szu sznyezi, vech-bi okopnuli;~Labutove vech-bi poletjeli.~(
12656 XVI      |                   engednie kellett a kísérői okosabb szavának. Ez a bánya nagy
12657 III      |                  szenátusnak, hogy ezt ilyen okosan rendezte.~De hogyan rendezte
12658 XVIII    |                      és gyermeteg ésszel így okoskodá ki: hogy ha az Isten itt
12659 XX       |                hagyta tovább beszélni.~– Így okoskodnak a farizeusok, a szofisták!
12660 IX       |                       Nekünk még nagy fájást okoz ez, a fiaink már nem fogják
12661 XX       |                     egyház közötti szakadást okozá? Nemde nem a szerelem volt-e
12662 IV       |                  hogyan lehet neki fájdalmat okozni?~A szomszéd ketrecben levő
12663 XX       |                     Helénát, a trójai háború okozóját; nem Semiramist és Cleopatrát;
12664 XIII     |                  ördög az álmot. A te szered okozta ezt?~– Még jobban is fogsz
12665 XXIII    |                     szavakkal szemére hányta oktalan kegyetlenkedését, az ártatlanul
12666 XV       |                cimborát. A gyónáshoz azonban okvetlenül mindenki odajárul; mert
12667 XV       |                   volt a kermesszel telített olaj. Ővele azért itatták azt
12668 XIX      |                    archizsupán. A békefa, az olajág volt mindkettő kezében.~–
12669 X        |                  abba töltögetik, a tetejébe olajat öntenek, az nem engedi megpimpósodni,
12670 XIV      |                      illó méreg megölője. Ha olajban megfőzték e gubicsokat,
12671 XIV      |                      bor. Ebből a gyógyerejű olajból azután egy makktoknyit a
12672 XXIII    |              keresték, hogy hol terem meg az olajfa, hanem, hogy hol terem meg
12673 XXIII    |                     vizű kikötőjével, melyet olajfaerdős és bortermő hegyek vettek
12674 XXXV     |                éjszaka lefűrészelik tőben az olajfáit.~A pogányok, a mohamedánok
12675 II       |                     elkezdték újra beültetni olajfákkal, gesztenyékkel a puszta
12676 VII      |                      már se ház, se erdő: az olajgazdag Ortopula, a karcsú tornyú
12677 XIII     |                    még vajat sem, csak babot olajjal; a borsó és a lencse már
12678 III      |                     száraz hal, se retek, se olajos hal nem kerülhetett elő,
12679 XXXV     |                  venyigéin, s fellobbantá az olajterhes lombokat. A bóra szította
12680 VI       |             kanyarogva kerülgeti a víz alatt ólálkodó szirteket, s félti az oldalát
12681 XIV      |                pajtásai.~Kémeik folyvást ott ólálkodtak a mosszori vár körül, meglapulva
12682 XXVII    |                    hogy miért félelmesebb az olasznak a hízelgő mosolygása a föld
12683 XXIV     |                   dobzódás. (Különben ami az olasznál dobzódás, az a magyaroknál
12684 II       |                lakhelyéül, aki válogathatott Olaszország minden virányaiban? Hogy
12685 XV       |                dölyfös fejedelem ángyikáját. Olcsó lesz ott a dárdanyél!~Solom
12686 VI       |               hódolatot, áldozatot elfogadja olcsóbb tárgyakban is. A király
12687 VI       |                    ezeket a fenyőket a belső oldalaikon megkenik faggyúval, azután
12688 XXXI     |                  kezelője. Azonkívül a gálya oldalain levő ablakokból mindenünnen
12689 XXXIV    |                    hőshalált nyert. Ennek az oldalait bemázolják illatos terpetinnel,
12690 XVIII    |                 biztató Solom Darinkát –, az oldalamra tekert kötél földi gyantába
12691 XVII     |                     meg fölfelé is a barlang oldalfalába, de hogy ezek hová vezetnek,
12692 XVI      |                     egy dóm belsejéhez, s az oldalfalakból kimeredező sziklacsompók
12693 XII      |        párkányzatának a kerítése is. A másik oldalfalán a toronynak van egy ötágú
12694 XVIII    |              futásban, jobbról is, balról is oldalnyílásoktól megszaggatva, melyek a járatlan
12695 XXVIII   |                 foglaljanak helyet a legelső oldalpadon; ő maga pedig odalépett
12696 I        |                 emelkedik magasba. Az északi oldalt tölgyerdő fedi, abból a
12697 XXXV     |                     kezükben, kétélű kard az oldalukon.~Csak a „jó időre” várnak,
12698 XXXVII   |                  szívével. A vitát Milos úgy oldja meg, hogy mindkettőt szívébe
12699 V        |                      végre 1716-ban meg lett oldva a talány: amidőn Raguza
12700 IV       |                  adtak belőle órákat, Ahn és Ollendorf nyomán, előkelő kisasszonyoknak?
12701 XVIII    |                     rákok, amiknek akkora az ollója, mint egy kisgyerek-kéz.~
12702 XVI      |                szerzőt négyelem fel ezzel az ollóval!~Szerző. Bocsánat. Hátha
12703 XXXIII   |                  hegyek közül vezették idáig ólomcsöveken át. Szelíd evetkék, madárkák
12704 XXIV     |                fekete. Nem festi ő azt, csak ólomfésűvel szokta fésülni.~A megbukott
12705 XIII     |                  bort, amit mázos korsókban, ólompecsét alatt szállítanak tengeren
12706 XXXII    |                      bátyjaiért! Beleveri az ólomszérűbe a vasbuzogánnyal!~Csak az
12707 XIII     |              lecsavarta a görög amforáról az ólomzárt, s elébb, rendes szokás
12708 II       |                   templomok nem álltak Isten oltalma alatt. Paloták országa volt
12709 XXIII    |                     üldöztek; s akit egyszer oltalmába fogadott, azt meg is tudta
12710 VI       |            szégyenlené fegyverben keresni az oltalmát. S amellett olyan szelíd,
12711 XVI      |                    kezeikben, amik ellen nem oltalmaz meg a kerek pajzs és a pikkelypáncél,
12712 XXVII    |                   mondja: a Boldogságos Szűz oltalmazzon meg! Szent Balázs őrködjék
12713 X        |                    ami azt teszi, hogy „a mi oltalmunk alatt bízvást megpihenhettek
12714 XXIII    |                fényűzés mértéke. A templomok oltárainak művészi pompája, a drágakövekkel
12715 VIII     |                 alakra, jól ügyelve, hogy az oltárhelyet keletnek fordítsák. Itt
12716 XXVIII   |                  pohara. Hogy a daviditák az oltárig tolakodjanak. Ez látszólag
12717 XXII     |         kényszeríteni kell az ajándékozásra; oltárképeik sem voltak. Régi művészeik,
12718 XXVIII   |            viaszgyertyák fénye ragyogott, az oltárképekkel teljes sötétséggel küzdve.~
12719 XXXII    |             Katalinnak ereklyeszekrényét, az oltárkészleteket, a hajóhad pénztárát; ezeké
12720 XXV      |                  egymással összevegyülve; az oltárkő egyik felén a Mithras-kép,
12721 VI       |                      aranybrokátot végszámra oltárterítőnek és selyemszövet-göngyöleget
12722 XXXI     |                  hajósoknak a saját gályájuk oltásáról kellett gondoskodni, homokkal,
12723 XVII     |                    minő tüzet rakott. El nem olthatja azt – tehát szítania kell.~
12724 XXXI     |             tűzcsillagot, mely ahová leesik, olthatlan lángot gyújt, s ha egy szikrája
12725 XXXV     |             hosszában fekve lángolt: azt nem olthatta el a szél; úgy kellett a
12726 XX       |                szerelem dühét a te harapásod oltotta Raymond lovagba!~– Ezt tagadom!
12727 XXVI     |                 tüzének a perzselése volt.~– Oltsd el.~– Mivel?~– Új csókkal.~–
12728 XX       |                    ha én ott nem vagyok, nem olvad az meg. Én vagyok a világon
12729 XXII     |                  újra felfedezni; megjáratta olvasóival a Bludár föld alatti útját;
12730 XX       |                 szent könyvekből, amiket rám olvasol? Te tudod legjobban, hogy
12731 XVI      |                    tehát nagy vigasztalás az olvasóra nézve, hogy most következik
12732 XXI      |          Ringelspielben körüllovagoltatta az olvasót az elmés téma járgányán,
12733 XXVII    |             leszakíták a pecsétet, hüledezve olvasták alatta: „Boboli János, Raguza
12734 III      |                   hat év óta ki nem jött egy olyán szűk odúból; nem tudta már,
12735 VI       |                      férgekkel.~Dávid király olyat dobbantott a lábával, hogy
12736 XIII     |            kiemelkedő kereszt foglalta el az Olymp helyét. De a régi emlékek
12737 XIII     |                      ki a görög-római mítosz Olympvilága. Jupiter, Juno, Venus fánumai
12738 XXIII    |               emelkedett. Innen vonul fel az Ombla völgye, festői szépségekben
12739 XXXVI    |             kezdődött, hogy a ledőlt paloták omladékai alatt hatezer ember lelte
12740 XXXV     |                      rombadőlt Új-Jeruzsálem omladékait egyedül a mosszori knéz
12741 XVI      |                   lesz kijönni az elpusztult omladékok közül s az erdőn menekülni.
12742 XII      |                   azok egyszerre porlékonnyá omladoztak, s aztán könnyű munkát engedtek
12743 XVI      |                     egész hegy megrendült az omlásától, s aztán lángolt ott magában
12744 V        |                  fremitu pugnam capessit, ut omnes adversarias Liburnas, cominus
12745 XI       |                   elmondom, miért. A „Szlón”-on kívül még van egy főnök
12746 XX       |                 kardodat, mielőtt az ő vérét ontanád! – sikolta a leány – ha
12747 XXXV     |                 termő gyümölcsöt, gesztenyét ontanak a vad fák; sziget ez a szárazföld
12748 XVI      |                      a hófergeteg, amely úgy ontja a havat, hogy ilyenkor a
12749 III      |                miképpen lehetett tehát az ön Onufriosza a keresztes háború ideje
12750 XXVIII   |                   keresztül a vizet egy nagy onyxmedencébe; azon túl következett egy
12751 XXVII    |                   tőle; egész diadémot nemes opálból. Mi van még, amit megkívánhat?~–
12752 IX       |                bőrbül volt a takaró (az első opánka!). Arcaikon az elkényszeredés,
12753 XV       |                     az ajtónak, felszedve az opánkáikon a lángoló degetet, s úgy
12754 XV       |                    köpönyegét a válláról, az opánkáit leoldta a lábairól, s könnyedén,
12755 V        |                  facilitatem cursus, ingenii ope subnixa animalium virtus
12756 V        |                     proque machinis in semet operantibus, tanto virium fremitu pugnam
12757 V        |                     miro quodam amis effectu operantur, impetu parturiente discursum.
12758 XVII     |                    hozzák azt ide hajóval az Óperenciáról.~– Éppen ilyen a tengeri
12759 XVII     |                    volt, melyet a csodálatos optikai színtörés kék zománccal
12760 XX       |                 magyarázd itt e helyen és ez órában a csóknak értékét – szólt
12761 XXIII    |                    kapuja naponta csak három óráig volt nyitva: napfelkölte
12762 XXVI     |                   írsz majd a te boldogságod óráiról – és én elénekelem azokat.~
12763 XVII     |                      fiúkat már a születésük órájában beledobják a hideg vízbe,
12764 XV       |                     úgy rohant a királyfira. Őrajta láncból font páncél volt;
12765 IV       |              magánnyelvmesterek adtak belőle órákat, Ahn és Ollendorf nyomán,
12766 XXIV     |                    volt bejutni. A délelőtti órákban a nagy szavazási mozgalom
12767 XIII     |                 nappal, se éjszaka, csak hét órákra felosztott munkaidő, két
12768 V        |               emberteremtőnek) a temploma és orákuluma, de már azokból a mi történetünk
12769 XI       |                     szívén ment keresztül az orákulumlúdnak.~– Hozzátok elő a vakmerőt! –
12770 XXIII    |             guggonülő eb.~A város fölött egy órányi távolban magaslik fel egy
12771 IV       |                      nevetésre indult gödrös orcácskáival.~– Hisz ezek nem bántanak
12772 III      |                      selyemvirág szössze; de orcái pirosak, redőktől össze
12773 IV       |                 pincelég nem hervasztotta el orcáin a rózsákat; a könnyhullatások
12774 IV       |                 katakombába, akkor előrohan. Orcáit oroszlán-ráncokba vicsorítja
12775 XV       |                     ujja hegye a menyasszony orcáját.~– No hát most már jöjjenek
12776 XXIX     |                    kitépett cölöpön, s onnan ordítani, mint a sárkányparipáról: „
12777 XVII     |                     szörnyetegek ellen. Minő ordítás lehetett az, amikor azt
12778 VI       |             ütközetbe; ami ezernyi száj ádáz ordításán, a döngetett pajzsok csattogásán,
12779 XV       |                    égő termet, elkárhozottul ordító lakóival.~Az udvaron nagy
12780 XVI      |                   lettetek, ti átkozottak? – ordítozá tomboló dühében Tvartimir,
12781 XXXIV    |                       a szenvedélyesebb, vad ordítozásban tör ki; zilált haját tépi,
12782 XV       |                   öklébe handzsárt kapott, s ordítozott, hogy neki elefántot hozzanak,
12783 XXXI     |               tombolás. A harcosok segélyért ordítoztak a távozó dereglyék után;
12784 XIII     |                     nyerem vele, hogy ketten ordítunk egyszerre. Én jobban, mint
12785 XVI      |                     egy mestergerenda a nagy őrdúcból. Itt volt valaha a város!~
12786 Szer     |                    Márványfej”? Fej alatt az organikus test részét értjük. Ha márványból
12787 XVII     |              megütött cseppkőoszlop, mint az orgona, de azt mondta vissza, hogy „
12788 VI       |                éneklik a szentek, kísérik az orgonák. Ő a királyok legdicsőbbike,
12789 XXXV     |             sziklákról aláhulló zuhatag örök orgonaszava mondja egyre: „Szent, szent,
12790 VIII     |           sziklatorony, mintha feje volna az óriásnak, s azon is bozontos üstök
12791 XIV      |                       hogy most repül, küzd, óriásokat ver le, majd meg a szúnyognak
12792 V        |            Theophrastos, Galenus, Athenaeus, Oribazius, Plinius nem ok nélkül magasztalják
12793 XXV      |                     egymást felváltó meséket őriz itten, amik folytatásaikra
12794 XV       |                   kőfokon, amíg visszajövök. Őrizd a lerakott cifra ruháimat.
12795 III      |                      az álmokat is meg tudta őrizni. Az álmokat! A fiatal leányok
12796 XIII     |                  khorán angelszki” (a kilenc őriző angyalé). Ekkor a negyedik
12797 XIII     |                      a félelem tiszteletével őrizték meg: a várakat elpusztították,
12798 XI       |                   Imádkoznom kell érte, hogy őrizzék meg őt Szent Márton és Szent
12799 XXIII    |                  elfoglalják a várost. Azért őrizzétek a falakat.~A rettore e figyelmeztetésre
12800 XX       |              szemeiben pokoltűz, arcvonásain őrjöngés; kuszált haja testét körülfogja,
12801 XXXV     |                   vérét isszák!~Az eumenydák őrjöngése következett: férfi, gyermek,
12802 XV       |                      násznép hagymáz-álomban őrjöngött már, senki sem látott és
12803 XX       |                    legmagasabb foka.~Csak az őrjöngők maradtak lenn a katakomba
12804 XXI      |             kiszabadítani celláikból a dühös őrjöngőket, kikiáltani ellenpápának
12805 IV       |                      Tudd meg, hogy akit oly őrjöngve szeretsz, akiért így szenvedsz,
12806 XXXV     |                 olyan hét napig tartó északi orkán alatt a warángoktól lakott
12807 XXIV     |             elvállalja, s fizeti a bástya és őrkapu árát a saját erszényéből.~
12808 XXIV     |                     bástyafalat kell húzatni őrkapuval, árokkal és felvonóhíddal. –
12809 XXIV     |              szárazon, se vízen nem bántják; Orkhán szultán kötötte Raguzával
12810 XXIV     |                 köztársaság kincstára fölött őrködést gyakorol; majd hogy minő
12811 XXVII    |                oltalmazzon meg! Szent Balázs őrködjék fölötted! Mikor közelbe
12812 XVII     |                      a waráng fiúk maradtak, őrködni, hogy a megszálló ellenség
12813 XXIX     |                földre tett fülemmel a férgek őrlését, lesem a kősziklák tompa
12814 XVI      |                    után, érczúzó, gubakalló, őrlőmalom. – Nyoma sincs már. – Hát
12815 XXXV     |                     nappal, a távol Vellebit ormai úgy ragyogtak, mintha maguk
12816 XXXII    |               haladta meg a Vellebit hófedte ormait, kora reggel lévén.~Az Új-Jeruzsálem
12817 XI       |                  tohonya termet, mint azé az ormányos állaté, amelynek a hátára
12818 I        |                    elfoglalja a hegymagaslat ormát. Ezek a fák is vetekednek
12819 XX       |                fedezte. A római pápák teljes ornátusa a XII–XIII. században. Kiegészítette
12820 VII      |                  Péter temploma előtt teljes ornátusában. De ilyen cifra szűrt nem
12821 XXIII    |                      suffraganeusait, teljes ornátusban átvitorlázott Bodinohoz
12822 XXIX     |                      a víz beléjük tódul; ez őröli össze a velencei Lídó vastag
12823 XXIV     |                   tudni, hogy kinek a malmán őrölnek.~A Boboli-párt sem volt
12824 XXIX     |                   alatt egészen össze fogják őrölni az egész gátat. Senki sem
12825 XX       |                    itt a hegytető! Az utolsó orom. Arra is fellépett, drága
12826 IV       |                       akkor előrohan. Orcáit oroszlán-ráncokba vicsorítja az őrjöngő harag
12827 XXXV     |                páfrány takargatja Pérunt, az oroszlánfejű istent; egymásra dőlt hársfaóriások
12828 V        |                    látni a pusztákon gyakran oroszlánfiakat lóserénnyel és kutyafarkkal,
12829 XXIX     |                merészséggel keresték a világ oroszlánjait a leküzdésre, el is feledkeztek
12830 IX       |                      karma, a foga a nőstény oroszlánnak, a híme csak szekercével,
12831 XV       |                      Ellenben a sztari szuát oroszlánölő kedvében volt, mind a két
12832 V        |                azáltal, hogy ráleskelődik az oroszlánokra, s mikor a hím eltávozik
12833 XIV      |               angyali zenét, ami elandalító, oroszlánordítást, ami elrémíté; megitta a
12834 VI       |                     valóké rőt, néha egészen oroszlánpej színű.~Arcvonásaikat elzordonítá
12835 XV       |                       Nesze medveszőr, nesze oroszlánsörény! Fond össze kötélnek.~Darinka
12836 XVI      |                    esztendős fiú, ha még úgy oroszlántejet szopott és sárkányvért ivott
12837 IX       |                    az „amazonok” fogalmára: „őrpata”. Az „őr”, tudjuk, hogy
12838 IX       |                azonnal lóra ültettem mind az őrpatákat, s a guzsalyszám a levágott
12839 XXXI     |                    tudtak előrehaladni, mint orral, s olyankor egyszerre minden
12840 XIV      |                      undorodva prüszkölte ki orrán-száján, azt ordítva, hogy ez bürök;
12841 XXVIII   |                    delfinje fújta szemein és orrlikain keresztül a vizet egy nagy
12842 XVIII    |                  Eredj kölyök! Törüld meg az orrod!”~Már erre a fogadásra a
12843 XVIII    |                        pirók”, – „pufók”, – „orros”, – „agyaras”, „pisze”, – „
12844 XXXVII   |                   egy bozontos hajú, egyenes orrú, kemény arcvonású barátfej;
12845 XXXIV    |                      szurokfüst megütötte az orrukat, egyszerre csülökre kaptak,
12846 XXIV     |                      palotájába. A tisztelgő őrség dobverése jelenté megérkezését.
12847 XXIII    |                 megkötözték a bortól elázott őrséget, a hazatérő vezéreket pedig
12848 XXVII    |                   közepén felállított magyar őrsereg csapatja, a tér és a főutca
12849 XVII     |                    az, csak tükre sima, alul orsó módra csavargó örvény az,
12850 XVIII    |                    örvényt közepén bemélyedő orsója köldökével, hanem inkább
12851 XVIII    |                   másik tónak a vizét látjuk orsózni.~– No ugyan nem szerettem
12852 XXXV     |                     világot, mikor két ilyen orsózva táncoló tűzóriás összetalálkozott
12853 XVII     |                 volna is belőle kijárás, más ország-világban: annyi sok nép mivel élne
12854 XXV      |                   elsőnél is! A világ minden országából összehívni a bukott kalmárokat,
12855 III      |                   szóló törvény, de azt az ő országaiban úgyszólván senki sem tartja
12856 I        |             megőrzött kincseket a hitetlenek országaiból, s viszont innen hordták
12857 XXI      |                     ő térített meg a mennyek országának számára. Azok letérdepeltek
12858 IX       |                      támadhatott az amazonok országáról való fogalom.~Hanem azután
12859 XX       |              szolgálja meg; talán a szomszéd országba is kész lett volna őt elvinni.~–
12860 XI       |                köröndjében. Itt tartották az országgyűlésüket.~A waráng népnek volt alkotmánya.~
12861 IX       |                      az egyedüllétük a távol országokban harcoló férfiak asszonyainak.
12862 XIX      |                     hogy énhozzám vagy az én országom tájékára nem hoztak egy
12863 XIX      |               pusztítják a te vitézeid az én országomat? – kérdezé Tvartimir.~–
12864 XXIV     |                      káröröm, hogy aki e hét országra szóló merényletet elkövette
12865 IX       |                    hatalmas, amazonok uralta országról Dalmáciában is tesznek említést.~
12866 XXVI     |                      ki bottal és karddal az országukból, bejárták ez időben egész
12867 XX       |                      ott, a szent ravatalnál őrtálló nemtő, mit érezhetett e
12868 VII      |                       se erdő: az olajgazdag Ortopula, a karcsú tornyú Argyruntum,
12869 XIII     |                      egyformaságba meg lehet őrülni.~De van rá gond, hogy a
12870 VIII     |                     a tanyát, amiken áthágni őrültséggel határos merészség kellett,
12871 XXXV     |                   mert szomjaznak, s a szomj őrültté teszen. Azt teszik, hogy
12872 XXIII    |                   elszedték; azután a városi orvos a pulzusát megtapintotta,
12873 XXVI     |                  becsülete kapott sebet; itt orvosára talált. Az oltár elé járulóktól
12874 XXXI     |               mélyében is csendesen halad az orvtámadás. A waráng búvárok fúrják
12875 XI       |                       Azért van rám bízva az őrzése. Majd ketten elhengerítjük
12876 IX       |                 nyájat, kondát, s azoknak az őrzésére elég rabszolgákat, hogy
12877 I        |                 Adriai-tenger sziklazátonyai őrzik a völgy torkolatát, hajósoktól
12878 XV       |                     nyolc junák otthagyta az őrzött kapukat, s futott a várkapu
12879 XX       |                    Ovaén Ábelért égett. Ádám ősapánk azt akarta, hogy így házasodjanak
12880 I        |                    neveket viselni. A család ősei már mint „gályázók” voltak
12881 XXIV     |                      az egyik, mint a másik; őseik felváltva viselték a rettore-hivatalt,
12882 XX       |                      akik azt állítják, hogy őseink nem jó házaséletet éltek!
12883 XVIII    |                    kő. Ez volt a barlanglakó ősembernek az időszámlálója. Mert annak
12884 XXXVI    |                 hegységek meg lettek fosztva őserdeiktől. Velence nem csupán a saját
12885 II       |                esküdt ellensége ezekből a mi őserdőinkből építtette azokat a hajóhadakat,
12886 II       |                     voltak vágva a csodaszép őserdők óriásai (a sarjaikból új
12887 II       |                      hogy a kivágott dalmata őserdőknek még a bennhagyott tuskóit
12888 XVII     |                     ősember az ősmedve és az őshiéna társaságába, hogy a csontjaik
12889 XVII     |                  halom állatcsont. Többnyire őshiénák maradványai, a mostani dabózák
12890 XXIII    |               szereti a sziklatalajt.~Raguza ősidőktől fogva menedéke volt mindenkinek,
12891 XX       |                      kisebb városaiban az az őskeresztyén világból fennmaradt szokás,
12892 XXII     |                  elzáró fennsíkon volt az az őskolostor, melyet hajdanában István
12893 XVIII    |                     jó szolgálatot tettek az őskori kőfejszék, egyet éknek,
12894 XVIII    |                      csak le a mélységbe.~Az őslakók gondoskodtak lépcsőkről,
12895 XXVII    |                     egymásra, hogy egy olyan ősnemesi palotát az ellenfele kezébe
12896 XIII     |                sírköve mellett. Mert az első ősöket, akik a mosszori várat felépítették,
12897 XXI      |                     a barátcsuklyába; s hogy oson el a hátulsó ajtón. Ebből
12898 II       |                  Szerző szerint az az áldott őstalaj, melyben az olajfák kék
12899 IV       |                    Olyan szeretetre méltó az ostobaságában.~Mert két tökéletes alkotása
12900 X        |                 bölcs népszónok beszél badar ostobaságokat, danol és kecsketáncot jár,
12901 XX       |                      Mater Fulgentia, hétágú ostorát rázva az öklében. Ismerték
12902 VI       |                    bronzból, melyről hosszú, ostorforma bőrszironyok függnek alá
12903 XI       |                jajgatott az: még ingerkedett ostorozóival, hogy „nem tudtok jobban?”~
12904 XX       |                      az öklében. Ismerték ez ostort, ez öklöt elégé. Itt könyörgés
12905 XX       |                      pártomon van. Bocsássuk ostracismusra a kérdést! Nem bánom. De
12906 XXII     |                  tudta verni, s Dusán király ostromát hét esztendeig diadalmasan
12907 XXIII    |                  roppant hadsereggel a város ostromlására.~Hét esztendeig tartotta
12908 XVI      |               párkányra az ellenség közé.~Az ostromlottak csak ekkor mutatták meg,
12909 XVI      |                    bástyafalat, s mielőtt az ostromlottakat az álmos őrök fellármázhatnák,
12910 XXXV     |                     erőssége az ellenfélnek. Ostromolhatlanabb minden sáncnál; dönthetlenebb
12911 XXIII    |                 tenger felől azonban Raguzát ostromolni hadiszabály szerint nem
12912 XXXV     |                     a harcban.~Ezt a félkört ostromolta kétezer bogumil, minden
12913 XVII     |                     összes seregei hasztalan ostromoltak az elmúlt években, ravasz
12914 XIII     |                      pecséteitől megfosztott ostya maga azután új nevet kap; „
12915 XIII     |                megkereszteli Ádámot”. Ezt az ostyának nevezett lepényt magasra
12916 I        |                 feltaláló nagy király (dicső ősünk) a hétszeresen befűtött
12917 IV       |                   dereglyéik mellett. Ezt az ősvad népfajt, mely nem volt senkivel
12918 II       |             hasznukra kiirtatták. Azokból az ősvilági fákból készültek Velence
12919 VII      |                 ilyen cifra szűrt nem láttam őszentségén.~Szerző. Tetszett volna
12920 XXIII    |                 elfújták szép harmóniával az ószerb nótát:~Szento sze bjeli
12921 XXVIII   |                     sokaságra, mely a Roland oszlopa körül tolong.~– Parancsolj
12922 XXXV     |                   mintha egy végtelen palota oszlopai volnának, melynek már nincs
12923 XXIII    |                rázhassa le a hátáról. Minden oszlopboltozat oly tömör, oly szilárd,
12924 XXVIII   |                    túl következett egy tágas oszlopcsarnok, színes üvegekből összerakott
12925 III      |                     a boltozatot tartó tömör oszlopok, amiket az étkezésnél négy-négy
12926 XXXV     |                   zsarátnok; a forgószél égő oszlopokat sodort fel az égig, melyeknek
12927 XIII     |                 tanyájára.~A toronynak három oszlopon nyugvó boltozatos erkélye
12928 XV       |                   rabszolgával együtt fel az oszlopos erkélyre, otthagyva a pokol
12929 XXIII    |            bearanyozva; belső udvarát kettős oszlopsoron nyugvó padmaly fogta körül,
12930 XX       |                kereszténység két táborra van oszolva?~– Nem! – kiáltá Asmodái
12931 XXII     |                  metropolita főpap, s áldást oszt a tó partján összesereglett
12932 XVII     |                     legelőször is csapatokra osztá az embereit: a bányászokat,
12933 IV       |                szövétnekről lecsepegő faggyú osztalékán, egy-egy fel is akart mászni
12934 XXVIII   |             alázatosság, akkor lehetséges az osztály. Ez volt a titok, amit becsempésztek
12935 III      |               négyszöget képezett, a hátulsó osztályában egyetlen tömzsi toronnyal,
12936 XXV      |                    Azonban még a polgárosult osztályból senki sem követte a waráng
12937 XI       |                     A nőknek mindenha kiváló osztályrészük volt az ékesszólásban. Megfoghatatlan,
12938 IX       |             elbocsátott asszonyoknak adjatok osztályt a hozott zsákmányból. Becsülettel
12939 XXVI     |                    talányt. Ha egyet kétfelé osztanak, lesz belőle kettő; ha kettőt
12940 XXVI     |                    kezében, ki ott az áldást osztja?~– Nem azt a poklot értem
12941 XIII     |                       áldást, bort, kenyeret osztogatni.~A mosszori vár egy roppant
12942 XIV      |                      szószóló. Azt ajándékba osztogatták olyan szomszédoknak, akiknek
12943 III      |                 ángyot, se sógorasszonyt, se osztozatlan testvéreket; az ilyen aztán
12944 I        |                   alkalmas se halászatra, se osztrigatermelésre; csak egy életmód van itt,
12945 XVI      |              elvadult erkölcsöt jellemzi. Az ótestamentumban is találunk ilyen vérfürdőket.
12946 XIII     |                   mert az én anyám alirumna; őtőle tanultam a módját. Füvekben
12947 XXI      |                   fejére húzza a csuklyáját, otthagyja a szerelme tárgyait (most
12948 XXVI     |                      s akkor eszükre térnek, otthagyják a donnáikat, s visszajönnek;
12949 XV       |                    fel az oszlopos erkélyre, otthagyva a pokol módra égő termet,
12950 VIII     |                             VIII. A warángok otthona~„Hazának” nem lehet azt
12951 VIII     |                      Ez a „gerli” a warángok otthonának a határa.~Disputa~Kritikus.
12952 IX       |                   sem jön vissza felőlük.~Az otthonban nem marad más, mint az aggok,
12953 XXXIII   |                       Némely vidéken egészen otthonos a föld háborgása: a lakosok
12954 XIII     |                       amik Dalmácia szikláin otthonosak, fogaival összerágta, galacsinná
12955 XXVI     |              kényelmes, ha mind a két helyen otthonra találhatnak. Növelték a
12956 VIII     |                 minden országot, ahol egykor otthonuk volt, csatában elesett hőseik
12957 XVII     |                  utat találni? Hátha korábbi ottlakóknak is akadnak még valami emlékére?~
12958 VIII     |         keresztülásta volna magát rajta, így ottreked, s támaszt maga körül egy
12959 XX       |                  azután elvette Azmát is meg Ovaént is, s mind a két feleségét
12960 XVI      |                     menni a várba.~A vitézek óvakodva hatoltak előre, magasan
12961 XIII     |                    bántódásod nem leszen.~Az óvatos királyfinak ez még nem volt
12962 XXVI     |                      két szerelem egyszerre. Ovid Amorum Libere nem okozott
12963 XXIV     |                     biztosítva volt, hogy az ozmánok se szárazon, se vízen nem
12964 XXIII    |                környékén; a szigeten fürjet, pacsirtát tenyésztenek, de azt csak
12965 XXV      |                 bukott kalmárokat, akiknek a padjait a kereskedőcéh összetörte,
12966 XVIII    |                     gerendatorlasz a barlang padlásáig elzárta az átjárást; a folyam
12967 III      |                      engedték megtelepedni a padláson. Hiszen két csókolódó galamb
12968 XXVIII   |           Boboli-csarnok tarka márványmozaik padlatára kilép, nem ő; hanem a másik
12969 XVII     |                    tette egyenletessé.~Ezt a padlatot azonban egész vastag rétegben
12970 XXVII    |                      elefántcsont botjával a padlatra haragjában.~– Te felmented
12971 XXXI     |                   tetőn állók csuszamodtak a padlón; a hajófenékből kétségbeesett
12972 XVII     |                 félkör átelleni oldalán éles padmallyal mosva alá a sziklafalat;
12973 XVII     |                     abban, s nem tölti meg a padmalyáig. Aztán vannak keményebb
12974 XVII     |                   egymásba fogózva a barlang padmalyán, amíg a nappal tart, s mikor
12975 XVII     |                 lobogványa sem mutatta meg a padmalyát; a padozatát, úgy látszott,
12976 XVII     |                     fejüket, anélkül, hogy a padmalyba csapták volna, a folyam
12977 XVIII    |                   kőszikla zuhan alá a magas padmalyról a máglya közepébe, s azzal
12978 XVIII    |                      úgy elzárta az alacsony padmalyú ponort,1 hogy a Bludár szélesebb
12979 XVII     |                   mutatta meg a padmalyát; a padozatát, úgy látszott, emberi munka
12980 XIII     |                     azután az archimandrita, Padre Paolo, Valvasor, és az amelosi
12981 XX       |                  áldást osztva halad végig a padsorok utcáján, azután leborul
12982 XX       |                 kétoldalt szemközt fordított padsorokat foglalják el. Olyan egyforma
12983 XXXV     |           összeboruló geszt őrzi, sűrű moha, páfrány takargatja Pérunt, az oroszlánfejű
12984 I        |                      fedett tér, amiben öles páfránybokrok képeznek szigetecskéket,
12985 I        |              gránátalma, narancs, füge egész pagonnyá keveredve; s amit a mérsékelt
12986 XXI      |                lakója volt a dalmata völgyek pagonyainak. Rögtön hozzáláttak a feldarabolásához.
12987 XV       |                   tréfákkal bosszantják.~S a pajkos dévánkodás még folytatását
12988 XVI      |                 völgy mentén nem volt se egy pajta, se egy gunyhó, ami fából
12989 XXVIII   |               schismaticus szakadásoktól s a pajzán életű kápsáló barátoktól
12990 XVI      |                     vállára lépett; az alsók pajzsaikat a fejük fölé emelték, s
12991 VIII     |                      minden fegyverzetükkel, pajzsaikkal, ékszereikkel, még tán bálványaikkal
12992 XVI      |                 homlokán meglátta a sebeket, pajzsaikon a hasadásokat, azt mondá:~–
12993 III      |                     a keblén, a Medúza-fej a pajzsán hiányzott neki hozzá, hogy
12994 IX       |                      benne.~Nagyot csapott a pajzsára a lándzsájával ennél a szónál
12995 XVII     |                   kard van. S inkább bízom a pajzsomban, mint a bogumilok fogadásában.
12996 XXIII    |                      sorban kifelé fordított pajzson. Látták hogy a raguzaiak
12997 XVI      |                      a falig emelkedő öt sor pajzsos vitézre. Arra a pajzstető
12998 XVI      |                      pajzsos vitézre. Arra a pajzstető egyszerre kezdett roskadni.
12999 XVI      |                    futamodásra felrohantak a pajzstetőzeten, mintha házhiúra futnának
13000 XVI      |                 maguk alá, különben reggelre pakulárostul együtt el vannak temetve.~
13001 XIII     |                      fújd ki” Szent Péter és Pál nevét.~A Szlón is megtette
13002 XXXI     |                 elővett egy kis hegykristály palackot, s abba belemártotta a nyíl
13003 XXI      |                 raguzai jeunesse dorée egyik paladinja a szentek gyülekezetének
13004 XXV      |             gyülekezet, hogyan és miképpen? „Palam”-e, vagy „indulgenter”? „
13005 XXXI     |                feszítve, elkezdé azt a gálya palánkjába facsarni. Mikor a lélegzete
13006 XXXI     |                 szekercéikkel a folyvást égő palánkokat hasogatták le, amiket a
13007 XXXI     |                  vízben kifejlő gáz inkább a palánkon tört keresztül, mint hogy
13008 XVI      |                      éjjeli zivatar, melynek palástja alatt észrevétlenül lehet
13009 VI       |                     és ezüstkakasok vannak a palástján – majd annak jobban fogsz
13010 IV       |                    megcsókolja a fejedelemnő palástjának szegélyét.~Disputa~Kritikus.
13011 XIII     |                   Hallottam hírét. Vesd le a palástod. Mutasd a hátadat. Jól van.
13012 VII      |                 éppen olyan kockákra osztott palástokon a galamb és bárány hímzett
13013 XX       |                      fejét Lubomira elterülő palástszegélyére, s zokogva kiáltá:~– Ítélj
13014 XXII     |                    kötélre akasztva egy nagy palatábla, azt ütögette két fakalapáccsal.~–
13015 XXIII    |                     térképek még mutatják a „Palazzo di delizie” helyét, ahol
13016 XXII     |                   hosszú, keresztben végződő pálca, a másikban egy kobak.~Mikor
13017 XV       |                 ciájus” hosszú virágbokrétás pálcával, a régi pogány istenek neveit
13018 XX       |                      győzhetetlen Antiochia, Palesztina védbástyája.~Onufriosz csak
13019 XXIV     |                 hajóraj a másik után érkezik Palesztinából haza s hoz mindenféle urat
13020 III      |                   hiányzott neki hozzá, hogy Pallas élő szobra legyen. Az a
13021 I        |                     által letűzködött mankók pallizádja, a másik az öldöklő tó,
13022 XXXV     |                   beszélt tovább egymással a pallos és a csatabárd; az egész
13023 XXXV     |                      kezébe kapva láng alakú pallosát, nekivezette a meredélynek
13024 XX       |                     jobb kezét, a bosszúálló pallossal, meggátolta a gyors ítéletet.~–
13025 XX       |                  Onufriosznak. Nevezetes egy pálmaág! Melyet először egy apácafejedelemnő
13026 XX       |                  fektéből, a kezében tartott pálmaágat pedig odaejté a démon képviselőjének
13027 XX       |                 fejedelemasszony ül, kezében pálmaággal, melyet a nagy vita végén
13028 XX       |                       annak a kezébe tartott pálmaágnak a reszketése, mind, mind
13029 XXXIII   |                     a másiknak adja a diadal pálmáját. Keresik egymásban, ami
13030 XXXII    |                      egész paradicsomkertet, pálmaligetével, gránátalmapagonyaival,
13031 XXIV     |                     rendesen a Prodanelli és Palmotta nevek álltak.~Évtizedeken
13032 XIII     |                  hogy amit Szent Péternek és Pálnak megfogadtam, azt híven megtartom;
13033 XIII     |                      vitték fel a vendéget a palotába a knéz fia pitvarába, kiabálva: „
13034 XXVIII   |                      tért, akkor megjelent a palotából átvezető korridoron Boboli
13035 XXV      |                     megszűnik; építsék ide a palotáikat, amelyeket régi adósságokért
13036 XXIII    |                   akik aranyat termesztettek palotáikban. Emezeké volt a fügefák
13037 XXVII    |             fegyveres szolgákat is tarthat a palotájában tehetsége szerint. Amellett,
13038 XXIII    |                    saját temploma, amelybe a palotájából át lehetett járni. Ez volt
13039 XXVII    |                    két feleségét, s miután a palotájához saját temploma is van, abba
13040 XXVII    |                    tetszik. Megvette az apja palotáját, törvényes árverésen, abba
13041 II       |                   verték le pilotáknak az új palotákhoz, s mikor aztán Velence maga
13042 XXV      |                      tengeröble körül, magas palotákkal és tágas raktárakkal, és
13043 XXVIII   |               székhordóit, s előresiettek.~A palotának udvara nem volt. Mindjárt
13044 XXVII    |             oklevelet, melyben a megvásárolt palotával együtt a polgárjog is meg
13045 IX       |           guzsalyszárt, s arra volt felkötve Palpának a levágott haja, kenderbáb
13046 IX       |                 Válasz helyett visszaküldött Palpától nekem egy guzsalyszárt,
13047 XIII     |                  küldd el mihozzánk Péter és Pált. Amit ezek a jó emberek
13048 VI       |              egymásba, amíg azok egy csuszka pályát képeznek, mely a kikötőig
13049 IX       |                    asszonyom. Ezen asszonyok panasza nagyon is nehéz vád az én
13050 XIII     |           jobbágyokra. Meghallgatta keserves panaszaikat. Leszállt hozzájuk a bányába,
13051 IX       |                szeret többé.~Erre a keserves panaszhangon mondott szavára a hősnek
13052 XIII     |                       az egyik az, hogy ha ő panaszkodik, akkor az ura megveri; a
13053 XXXV     |                   annál fullasztóbb lesz. De panaszkodni nem lehet; minden arc alsó
13054 XXXVII   |                   sok copisálnivalója lévén, panaszkodott a priornak, hogy nem győzi
13055 XXIII    |                 büszkélkedett a dicső Roland páncélos szobra; a legendai hősé,
13056 II       |                    helyen, ahol szerző azt a pandanusokkal körített mohos lápot látta,
13057 XVI      |                       ez a szénfekete volt a pandúré. Ez a guzsalyszár a bosszúállás
13058 XI       |                    régi kedvese rajtaütött a pandúrjaival, a menyasszonyát elvette
13059 XV       |                   királyfi meg egy rableány! Panka! Vetkőzzél szaporán! Most
13060 XX       |                    és Pyramus története. Hát Panthea, ki Abradates iránti szerelmével
13061 V        |                  aztán elcibálják a partig a pányvánál fogva. Ott búcsú fejében
13062 V        |                    hirtelen a nyakába veti a pányvát, ráhúzzák a hurkot, s akkor
13063 XIII     |                      az archimandrita, Padre Paolo, Valvasor, és az amelosi
13064 VII      |                      tetszett ráadni a római pápára, amire kakasok és oroszlánok
13065 XXII     |                Onufriosz velük cimborál, sőt pápaságra aspirál: hogyan érthesse
13066 XV       |                      aranyrózsát hoztad el a pápától.~– No már azt Isten úgyse
13067 XXVI     |                    is ízetlenkedései a római pápával, ki több ízben felszólította,
13068 XXV      |           tetemhalmot raktak belőlük. Ma is „paphalál” a neve annak a nagy dombnak.~
13069 XXIII    |                várfalak is, az ágyúk is mind papirosból voltak.~
13070 XVI      |                 ember vagyok, képes volnék a papírvágó kést kezembe ragadva, együtt
13071 XIII     |                  mint a mosszori knéz udvari papja, akinél már a tizenkilencedik
13072 XVIII    |                   anyámtól hallottam. A régi papjaink beszélték ekképpen az ember
13073 XV       |                  lélek mindvégig meggyónta a papnak lelke terheit, akkor a pap
13074 XXV      |                      idő tájt, hogy a jámbor papokat, akik nem akartak a feleségeiktől
13075 XXVIII   |                    elutasítandók. A davidita papoknak pedig feltűnő viseletük
13076 XXVIII   |                   pártot szerezhet a raguzai papság között, ha behozhatja II.
13077 XX       |                amivel nagypénteken a legfőbb paptól kezdve mindenki a világ
13078 XX       |                  csókolhassam meg legelébb a papucsodat.~És azt is meg kellett neki
13079 XXIV     |                     ez önfeláldozó missiót a Parabolana apácák töltötték be; de
13080 III      |                bevezeti kézen fogva az igazi paradicsomba.~
13081 I        |                     meg a völgykatlanba zárt paradicsomdomb – a valóságban.~
13082 XXI      |                átvonul a lebocsátott hídon a paradicsomkertbe, s annak érett gyümölcseit
13083 XXXII    |                 leseperte maga elől az egész paradicsomkertet, pálmaligetével, gránátalmapagonyaival,
13084 VIII     |                   Kis-Ázsia akkor is a világ paradicsomkertje volt, elfoglalták; ott sem
13085 XXXIII   |                  kívánhat: lakójává tettél a paradicsomnak. Nem kívánok én tőled egyebet,
13086 XXXIII   |                      hogy rejtsd el ezt a mi paradicsomunkat úgy, hogy senki ne tudjon
13087 XXXI     |                homokkal, rádobált pajzsokkal paráholva a harapózó lángot; s ezalatt
13088 VII      |                    beburkolva kékes átlátszó páraködbe.~A szerzetes végigbámult
13089 XXXV     |                 fogja az ellenséget hátba.~A parancs végre lett hajtva.~Brankó
13090 XVII     |                 teljes béke idején, a Jehova parancsa ellen, a római pápa és a
13091 XVII     |                 alatti rémektől.~– Oszd ki a parancsaidat. Vezess, ahová akarsz.~Solom
13092 XXVII    |                    tartozik annak mindenféle parancsát teljesíteni, vagy pedig
13093 XI       |                   fiatalság marad; azoknak a parancsnoka a legfiatalabb knézfi. Énnek
13094 XXXII    |           végrehajtást.~Nehány dereglyének a parancsnokai észrevették azalatt, hogy
13095 XXII     |                     vitték fel a fellegvárba parancsnoknak. Mármost tehát, ha nagypénteken
13096 XXI      |                   volt.~Onufriosz folytatá a parancsolást.~„Redibis in cavernam tuam,
13097 IV       |                    mi szőttünk. Hát ha három parancsolat közül ők nem tartanak meg
13098 IX       |                   torolni, mert a Jehova tíz parancsolatja nemcsak azt mondja, hogy „
13099 XX       |                       Beliál fia, jelenj meg parancsolatjára a te Uradnak!~E szóra a
13100 VII      |              téríteni a pokol útjáról.~A sok parancsolatnak utoljára mégis lett foganatja.
13101 XX       |                hangon.~– Megjelentem, de nem parancsolatodra. Mert uramnak el nem ismerlek.
13102 XXVIII   |                    Mert nem a kánonok, nem a parancsolatok állják útját a megosztott
13103 XIII     |                    alunni – biztató Solom. – Parancsold meg a szolgáidnak, hogy
13104 XXVIII   |                      oszlopa körül tolong.~– Parancsolj velem – rebegi a visszatérő „
13105 XXXV     |                  feje fölé.~– Megtesszük, ha parancsolod.~– Most pedig futtass egy
13106 IV       |                engesztelőleg, majd keményen, parancsolólag. Ennek szót fogad. Nyöszörög,
13107 XV       |                  nagymestere. Megtette, amit parancsolt neki.~– Mit csinálsz? Mit
13108 XXIV     |                      a köztársaság törvényei parancsolták; de hét évig maradt meg
13109 VII      |                  tértek. Az volt pedig nekik parancsolva, hogy mind valamennyien
13110 XXXI     |                  admirál és a hajókapitányok parancsszavára. A dereglyék, amiken a hajós
13111 XXXII    |                      ismerte, s mintha közös parancsszavuk lett volna rá, nekifordultak
13112 VI       |                       Dologra szakállasok!~A parancsszó szájról szájra lett adva.
13113 XXI      |          megélhetésnek szolgált közvetítőül; parancsszónak pedig mindenki a warángok
13114 XVIII    |                  itten is van élet?~Ez a kis parányi állatkája a mélységes éjszakának
13115 XVII     |                     macskát.~– Egészségedre, parányim! – szólt a prüszkölőnek