Rész

 1 1|            rajta keresztül. - S már most óvatosan lépte át a szívevőt,
 2 1|            azóta vissza nem tért. - Most mintegy kipihenni látszék
 3 1|              maga sem tudta, miért.~Most néhány száraz szót a krónikából:~
 4 1|           hatszor bukást hirdetett, most pedig itt lakik a föld alatt;
 5 1|            úgy sem sóhajtozott mint most, valami baja lehet.~Másnap
 6 2|         ajtajából, mint a murmutér. Most is ott ül nagy bundába takarva,
 7 2|        eltemette a kunyhómat hóval, most nem találok haza, be kell
 8 2|           még nem volt több tíznél, most már van harmincöt; esztendőre,
 9 2|         pedig ugyan sok dolga van - most éppen kozáklevest főz, pompás
10 2|            bő ujjas kaftánban, haja most is szépen felfonva à la
11 2|        jelenleg Illyriának híják.~- Most halljuk először, semmit
12 2|    táblabiróság azt mondta: hogy na most tűzlelkü fiatalság, állj
13 2|              Azok is szépen jártak, most minden héten csak négy napot
14 2|          felszorították a hegyekbe, most azok esznek ott zabkenyeret
15 2|            hogy kása. Debrecen neve most Szlovenszkograd, Budapesté
16 2|        Amerikában. Ott cirkalmozzák most az Orinoco vizén Icaria
17 2|         orosz lányt vett feleségül. Most az ipa esztergomi érsek
18 2|           tíz kopek évi fizetéssel. Most talpig vörös posztóban jár
19 2|       évenkint százezreket ad ki.~- Most azonban önök feleljenek
20 3|          csatát, az ég kapuit védve most azok ellen, kik ellen egy
21 3|         kemények, szigorúak, de még most is szépek.~Az ég egyik oldalán
22 3|           szőke leánykának jegyese. Most elment a csatába. Az anya
23 3|            Kimentek idegen hazákba, most is odavannak, nem is jönnek
24 3|             elhajtották, az utolsót most teszik koporsóba. Az is
25 3|             volt, mindenki halottja most, mindenkinek van benne mit
26 3|      lesütnéd-e fejedet némán, mint most?~A nyomorék felemelte lángoló
27 3| halottjaitokhoz méltóknak lennetek. Most haza fogtok menni, mindenki
28 3|             nem megy azontúl senki. Most menjetek, házaitokat elrendezni.
29 3|          többit mind ágyúnak önték.~Most e harang kondulása jelenté,
30 3|             megöltétek. Ime e sírba most fektetjük az utolsó székely
31 3|           legyen az egész városnak, most elhívta őt magához, mert
32 3|   latolgatás nélkül teljesíteni, és most nem érzett magában erőt
33 3|      viharnak és temetésnek hangja. Most egyet hirtelen fordul a
34 4|           keresztül az utat, melyen most tartós kőhíd van építve.
35 4|             lefelé a látcsövet.~... Most éppen József néz bele nagy
36 4|           Talán mégis csillag?... - Most éppen egy rózsát szakít
37 4|        nagytiszteletű úr kapja meg?~Most Áronon volt a sor azt mondani,
38 4|            enyediek mit csináljanak most? Mondhatták ők Trajtzigfritzignek,
39 4|        templom udvarán, mely, amint most is látszik, erős, magas
40 4|             kezeiben könyv forgott, most kezeitekben dárda forog,
41 4|          minden kérdésre felelni. - Most pedig parancsolom tinektek,
42 4|             a szeget onnan, úgyhogy most, ha elsütötték az ágyút,
43 4|        Gerzson úr meghajtá fejét, s most a főbíró szólalt meg magyarul.~-
44 4|           fogcsikorgatva a labonc - most akadtál emberedre: tudod-e,
45 4|            emberedre: tudod-e, hogy most ki fogott meg? az én nevem
46 4|            azt keresni, mert József most két kézre fogta a botot,
47 5|       földet és benépesíté azt; hol most egyesével bujkál, hajdan
48 5|           reszketett és hallgatott.~Most már kenyere sem volt, sem
49 5|             által, talán annyi ezer most.~Az is silány, meztelen
50 7|        paragrafus s azt mondja: "No most vagy te eszel meg minket,
51 7|           házat, édes szomszéduram. Most kelnek javában a kis libák.
52 7|            Pugonyi Están uram.~- De most nem arról van szó, hogy
53 7|           fiamnak a programja, amit most szomszédasszony elukubrált.
54 7|          régen, szomszédasszony, de most más világ van. Bolond idők
55 7|      szerelmes volt a pógárleányba, most meg már becsüli is. Hiszen
56 7|             tarka egerekkel), s íme most egy szimplex parasztasszony
57 7|     Dzsenuszni asszony.~De Están úr most már igazán dühös volt. Restellte,
58 7|           az olyan hamar.~- Hát már most elmehetek?~- De még addig
59 7|         erszény.~- Így rendben van.~Most már csak a lakását kellett
60 7|          ezt a tudatlan polgárnőt s most meg kellett érnie, hogy
61 7|        férje vagyok bejelentve. Már most, ha azt nem akarjuk, hogy
62 7|             szőlő termővé legyen. S most már Liba Kis Jánosné asszonyom