Rész

  1 1|          lakja, szivárványtollakkal és csalogányhanggal; s mikor
  2 1|           kisded pilóta jelenik meg és halálveszéllyel közelít
  3 1|            másik négy siet távozni, és szemeit behunyja, hogy ne
  4 1|             helyen? oszt-e jutalmat és büntetést itt is ama hatalmas
  5 1|       tünemény mutatkozott a Nepean és Norfolk közötti tengeren:
  6 1|             pedig sötéten-hallgatag és félködökbe zárt; egész területén
  7 1|              kiknek arcaikat tenger és ég világítja.~Elöl két evező
  8 1|   kormánykeréknél köpcös férfi áll, és rekedt, durva hangon kiabál
  9 1|         rekedt, durva hangon kiabál és szitkozódik, majd a szelekre,
 10 1|       fekete kámzsa borul - ott ül, és nem látszik élni.~A csónak
 11 1|          köpeny felső része s arcát és vállait leleplezi.~Az ős
 12 1|             mellé térdelt, átölelte és sírt.~Amaz pedig nem bírt
 13 1|             szőrös, mely az emberek és állatok tagjaiba fúrva magát,
 14 1|            verni, halála közel volt és bizonyos.~E percben a parti
 15 1|           messze láthatáron, hol ég és tenger összeolvadnak, merengett;
 16 1|       termet, ősz, kuszált hajakkal és szénfekete szakállal; feje
 17 1|             mindnyájan külön laknak és félve kerülik egymást, kinek
 18 1|            ég üldöző moszkítókat... és te ilyen helyre jutottál!~-
 19 1|            ilyen helyre jutottál!~- És te?~- Azt kérded, hogy hát
 20 1|       törvény, orgazda volt a bíró, és az ítélet káromkodás; ekkor
 21 1|       dobzódó ajtajánál éhező árvák és özvegyek sírnak s hiában
 22 1|          igazság szobrától védelmet és pártfogást: addig az háborítatlan
 23 1|    megjelenik, fejemet megsimogatja és az örök üdvek honából hoz
 24 1|         vannak hátra, mikben vérnek és könnynek kell folyni az
 25 1|     csináljunk világot a pokolból - és legyen bizalmunk.~A fanatikus
 26 1|         ültettek, reményleni fogunk és - egymást biztatni a csüggedésben.~
 27 1|           világból száműzött angyal és a pokolszigeti jó ördög
 28 1|        mindennemű kúszó növényekkel és cserjékkel összebonyolódottak
 29 1|      sziklafal, másikat sűrű gobea- és liánfonadékok képezték.
 30 1|           friss vizet, gyümölcsöket és vadakat hordott ide neki,
 31 1|       miknek virágharangjain lazur- és aranyszárnyú lepkék függtek;
 32 1|           az eget kedvese szemeiben és az üdvöt annak ajkain.~Nagy
 33 1|          fiait, kik neki szeretetet és szívük vérét fizették, kebléből
 34 1|    mindhárman boldogan, Géza, Mária és vén barátjok, a jó ördög;
 35 1|            Sokszor megkísérték Géza és Williám, alattomban egy
 36 1|     készítve, sajátszerű kormánnyal és hársvitorlákkal. Csak percben
 37 1|       méltatlanul szenvedők vannak, és őket szabadítsa meg.~Még
 38 1|          evezőlegény, egy kormányos és egy veresszakállú, májfoltos
 39 1|       sorsnak csúfot űzni velünk.~- És én? - esenge a hölgy.~Az
 40 1|          adván vele elegendő lőport és golyót; különös kedve telt
 41 1|             szót nem tud, mint "rum és lőpor"; ezek emlékeznek
 42 1|          ember végezte életét.~Géza és Mária mint éltek tovább?~
 43 2|        közül. Iszontató szál ember, és karcsú, mint a gyertyatartó.
 44 2|      kilencven farkast, nyolc rókát és harminc nyusztot kell adóznom,
 45 2|             Maga keres magának enni és igen jó teje van. Már sajtot
 46 2|            is tudok belőle csinálni és pálinkát, - fölségeset!~-
 47 2|          juttatod, szörnyen ehetném és ihatnám.~- Lesz minden,
 48 2|            földimoha, aszalt kökény és érett túró összefőzve. Nem
 49 2|         háza elé, húzatva hat fehér és hat fekete kutyától, melyek
 50 2|             emberből csak a kucsmát és a csizmaszörnyeteget lehete
 51 2|             eget, sem földet. Vahot és Pálfi látva e törekedést,
 52 2|            én, testestül, lelkestül és feleségestül.~- Hozta isten,
 53 2|       szálljon egyenesen mi hozzánk és mondja: honnét jön?~- Oroszország
 54 2|              a belseje csapó földel és medvefaggyúval szépen kitapasztva.
 55 2|              diván, asztal, fekhely és sodródeszka egy személyben,
 56 2|       személyben, számtalan farkas- és rókabőrökből építve, melyek
 57 2|        építve, melyek ott száradtak és várták az asztrakáni vásárt.
 58 2|           vágjanak. Ezalatt Vahotné és Nádaskainé szamojéd divat
 59 2|              ha már egyszer muszkák és tatárok között lakik, muszkául
 60 2|      tatárok között lakik, muszkául és tatárul kell tanulnia.~*~-
 61 2|            kiabált, hogy keljen föl és készüljön hadakozni, egy
 62 2|           iszonyú medvebőrcsákókkal és iszonyú dárdákkal; utána
 63 2|             hugát, menyét, leányait és szolgálóit, felfeküdtek
 64 2|  fölébredtek, iszonyúan káromkodtak és pálinkát kértek, s veszekedett,
 65 2|        végit. Rögtön minden frakkot és attiladolmányt s egyéb civilizált
 66 2|              télen pokrócot árulnak és fenyőmadarakat. Azokat a
 67 2|      megannyi szolgabíró, táblabíró és legale testimonium, hónuk
 68 2|         pedig epehideglelésbe esett és Stáhly segítségével harmadnapra
 69 2|           lenni. Már is togában jár és szörnyen megspanyoltalanodott.~-
 70 2|        költőjének harmincezer rubel és tíz kopek évi fizetéssel.
 71 2|            aligha nem létez közötte és a cár felesége között, mert
 72 2|          ház vallattassék be örökös és elidegeníthetetlen tulajdonul
 73 2|      tartozandó Phrygia, Cappadocia és Paropemysussal egyben. Kétheti
 74 2|         egyben. Kétheti prolongatio és kamat maga felemésztette
 75 2|             décbundában adják Romeó és Júliát s hol Idali Laura
 76 2|         Budára a rácvárosba csájára és rácürmösre.~- Színházat
 77 2|            hölgyek egész turbánokat és krumplivirág koszorúkat
 78 2|      szomorú dolgok, édes exkolléga és csaknem hihetetlen, hogy
 79 2|      cseremisz szó között: chrisme, és e tatárszó között: dzsinmu?
 80 2|      embernek a szája az orra alatt és nem háta közepén?" (Valóban
 81 2|            őket továbbra is fáradni és pihenni a tudományok mellett,
 82 2|      mesterség kipusztulni az orosz és tót mellett, melynek gyarapítására
 83 2|         irtózatosan bőgni, ordítani és toporzékolni, egy szót sem
 84 2|             lövünk adóba farkasokat és jegesmedvéket, nem szedünk
 85 2|   kutyafogakat. Nem tanulunk muszka és szamojéd ábécét, nem köszönünk
 86 2|        Debrecen még mindig Debrecen és nem Szlovenszkograd, s a
 87 2|      Afghanistanba a municipiumokat és a pragmatica sanctiót, hanem
 88 3|           emez volt az ellenségé... és ez rá az ég mennydörgése...~
 89 3|     nyöszörg felsóhajtva a nyomorék és tovább olvas:~"És elnyerék
 90 3|          nyomorék és tovább olvas:~"És elnyerék az Isten ládáját
 91 3|           elnyerék az Isten ládáját és Éli két fia is meghala."~"
 92 3|           pedig egy ember a harcból és ruháját megszaggatá és port
 93 3|      harcból és ruháját megszaggatá és port hinte fejére."~"És
 94 3|             és port hinte fejére."~"És íme Éli ül az útfélen, várakozván,
 95 3|            kilencvennyolc esztendős és az ő szemei meghomályosodtak."~
 96 3|            tekinteni az ősz emberre és szíve elfacsarodott, szemei
 97 3|       szemének felhőit, a könnyeket és olvasott:~"Monda az ember
 98 3|         vers jól ismert végsorait:~"És mikor Éli az Isten ládáját
 99 3|      hátraesék székéből a kapufélen és meghala."~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ~
100 3|           elment a csatába. Az anya és a menyasszony szemei tán
101 3|           Judit, s elfordítja arcát és szemeit kezével eltakarja.~
102 3|             arra vette útját. Sáros és véres volt, haja lecsüggött
103 3|       tartani.~A temetőárok az anya és fiú között volt. Ez nem
104 3|            csata?~A fiú némán inte, és fejét lehajtá.~- Vesztél
105 3|            elrejté Judit ruhái közt és el akarta titkolni, hogy
106 3|            ember ezt hallva, kezeit és világtalan szemeit fölemelé
107 3|       világtalan vak volt.~Csak nők és gyermekek maradtak még a
108 3|             a városban. ~Özvegy nők és árva gyermekek.~A nyolcvanéves
109 3|         mind, akik ismerték, unokái és unokafiai száma egész népet
110 3|          száma egész népet tett már és mindazok, akikkel életében
111 3|           az egy nyomorék van jelen és azt senki sem tartja férfinak.~
112 3|      Juditnak, a büszke lelkű nőnek és Dávidnak, a nyomoréknak.
113 3|            Dávidnak, a nyomoréknak. És csak ők ketten nem sírnak.~
114 3|    Összevont karokkal megáll előtte és beszél.~- Dávid! Szépapád
115 3|            nyomorék lesütötte fejét és hallgatott.~- Dávid, ha
116 3|        volna lakháza silányságát.~- És te sohasem leszesz boldog, -
117 3|            odarogyott a nő lábaihoz és annak térdeit átölelte és
118 3|           és annak térdeit átölelte és rebegett valami érthetetlen
119 3|        fogom a tüzes, izzó harangot és énekelni, míg a láng meg
120 3|          Úrnak rettenetes napja!...~És a nyomorék alakja, mintegy
121 3|           kulcsot a toronyablakból.~És azután a távolba nézett.~*~
122 3|         gyermekek forraljanak vizet és olajat az üstben. Az első
123 3|         kapuit eltorlaszolta, vizet és olajat forralt, kést köszörült,
124 3|           szívét, ellankadni karját és nem tudja miért?~A csapat
125 3|          nemrég oly hősiesen védtek és oly hiába, mint távol rokonaik,
126 3|       közelíts! E sír határ köztünk és köztetek. Nincs mit keresnetek
127 3|     keresnetek e városban. Csak nők és gyermekek lakják ezt, kiknek
128 3|            köröskörül megnő az erdő és a fű. Mi pedig egyenkint
129 3|            pedig egyenkint elhalunk és nem akarjuk, hogy bennünket
130 3|          várost a világból kizárja, és átkozott legyen, aki azt
131 3|             aki azt átlépi, éltében és halála után - Amen!~A cserkesz
132 3|            lesz, háború van köztünk és köztetek. Béke nekünk csak
133 3|      latolgatás nélkül teljesíteni, és most nem érzett magában
134 3|          lova elé; a paripa tombolt és ágaskodott.~És a cserkesz
135 3|       paripa tombolt és ágaskodott.~És a cserkesz arra gondolt,
136 3|            hasonlóak ez asszonyéhoz és szép húgai s ifjú jegyese,
137 3|              termeteik oly délcegek és hajuk olyan fekete, - a
138 3|          mint e székely nőké itten.~És szíve erőt vett rajta. Félre
139 3|             szeméből hulló könnyüt, és azután lovát sarkantyúba
140 3|          asszonyokkal, gyermekekkel és gazdájukat védő ebekkel.
141 3|    ablakokból, házhéjáról, kövekkel és forró vízzel küzdött ellene
142 3|             ellene a fanatikus nép.~És a harang egyre kongott.
143 3|             egyre kongott. Sikoltás és fegyverzaj közt hallatszott
144 3|              mint egy óriási fáklya és az égő lángtető alatt még
145 3|          csatának, tűznek, viharnak és temetésnek hangja. Most
146 3|          lett a csatatérnek, a szél és a láng.~Az emberek elfutottak
147 3|   hallatszik még - a vihar üvöltése és a lángok ropogása.~Mintha
148 4|        NAGYENYEDI KÉT FŰZFA~Felvinc és Enyed között egy kis bérci
149 4|        emelkedik két roppant fűzfa, és ezen két fűzfának históriai
150 4|            volna... ~... Éppen száz és ötven esztendeje annak,
151 4|           de ezek bölcs urak voltak és hallottak valamit azon stratégiai
152 4|          válogatott hajdúk, a veres és kék darabontok rendes csatákat
153 4|              s kétségbeesés, nyomor és bosszúvágyból nem hagyott
154 4|            veszedelme volt Enyednek és a körülfekvő városoknak
155 4|             Balika-várnak neveznek, és másfelől a mezőségen tanyázó
156 4|     megtömték, meghizlalták étellel és tudománnyal, elzárták hermetice
157 4|         lelkére, felnevelték hitben és egészségben, csináltak belőle
158 4|         vagy tanácsurat, amire esze és szerencséje volt, anélkül,
159 4|        rendkívül békeszerető férfiú és a jó erkölcsöknek fáradhatlan
160 4|        kedvelé, mint a csillagászat és mechanika, nem szereté pedig
161 4|      vérengző, kegyetlen embereknek és hazudik véghetlen kiterjedésben,
162 4|           hogy a jámborok, jótékony és bölcs elmék példájával javítaná
163 4|         akikre gondolni is irtózat.~És soha női alakra azoknak
164 4|            míg iskoláit nem végezte és amíg nincs mit aprítania
165 4|           fehérszemélyeket ismerni, és minden, ami addig történik,
166 4|           történik, csak hivalkodás és nem vezet jóra.~Persze,
167 4|           leánya pedig az emeleten, és a lépcső rácsos ajtóval
168 4|            jó leányka oly istenfélő és diákfélő elvekben nevelkedett,
169 4|         humanissime Zetelaky József és humanissime Karassiay Áron.~
170 4|             aratásról, villámlásról és tengeri zivatarról s más
171 4|            görögül, diákul, zsidóul és franciául folyvást beszélt,
172 4|          szemenkint ismerte, kémiai és fizikai experimentumoknál
173 4|             magán hordani, elpirult és lesütötte a szemeit.~A másik,
174 4|          tógás diák, igen hallgatag és csendesvérű ifjú, akit azért
175 4|            humanissime oly karokkal és vállakkal volt megáldva
176 4|       működjenek nagy szorgalommal, és tapasztalá is, hogy a két
177 4|           kísérletek előhozatalára, és ez az ablak éppen a nagytiszteletű
178 4|           kertbe, szobába, konyhába és benne gyönyörködnek.~A jó
179 4|          semmihez, csak sóhajtozott és mindent elfelejtett, amit
180 4|   rózsalugasos kerten járt az esze, és a szép leánykán, aki a nyílt
181 4|      fordítva, s munkában a görebek és légszivattyúk.~József pedig
182 4|          vers sapphikusokból állott és tele volt minden széppel,
183 4|      megszedni, egyedül ő lelje meg és olvassa el.~- Hát hiszen
184 4|       iparkodék elrejtegetni rokon- és ellenszenveit, miket a kuruc-labanc
185 4|           egy napon Trajtzigfritzig és Bórembukk uraim ő kegyelmességeik
186 4|            szalonnát, ezer kenyeret és tizenkét bendő túrót azonnal
187 4|        tőlük az egész szállítmányt, és elviszi a Torda hasadékába.~
188 4|        enni-innivalót, menjen utána és vegye el tőle, a laboncvezér
189 4|           lehetett. Trajtzigfritzig és csordája pedig már Marosújvár
190 4|       szűrszabó céh, együtt a tímár és varga céh egy negyediket,
191 4|    negyediket, ötödiket a gombkötők és aranyművesek, hatodik volt
192 4|             hatodik volt a kovácsok és lakatosoké. Itt tartattak
193 4|          hogy tanítványai kardokkal és kopjákkal felfegyverkezve
194 4|           reátok annyi bölcsességet és tudományt, hogy bitangul
195 4|            Ez még dühösebbé tevé.~- És ha én megtiltom tinektek,
196 4|        minden fegyvert kezeitekből, és aki ellenkezőleg cselekszik,
197 4|             e kollégium küszöbéről, és soha annak ez életben tagja
198 4|           úr pedig vevé kézikönyvét és prelegált, mintha semmi
199 4| tanítványait, az elszedett kardokat és dárdákat pedig szekérre
200 4|          beszállíták a kollégiumba, és elrejték a faraktárba szépen.
201 4|         valamelyik fél beszegezett, és otthagyott, ők pedig kifúrták
202 4|          oláh, belga, marodeur, rác és oláh-cigány egy csoportban,
203 4|          csoportban, egyik mezítláb és sisak a fején, másik a szűrin
204 4|       küldöttség, nagy tisztelettel és kalaplevéve, s nagyobb megtisztelés
205 4|          akaratodat, méltóságos úr, és ő minden lehetségest el
206 4|            szolgák. Minthogy félvén és minthogy bolondok lévén,
207 4|          találván; tehát hazamenvén és megmondjátok a népnek, hogy
208 4|  eltakarodjunk, ha ők hazajöjjenek, és azután pediglen kiváltképpen
209 4|         erdőre kimenekült asszonyok és vének visszahivattak, s
210 4|          támogatván, a nemes tanács és a professzori kar végre
211 4|      melynek sötét tömegéből kaszák és kopják vasai villognak elő
212 4|        összebeszélésre az asszonyok és öregek ismét futottak ki
213 4|         laboncvezér káromolt Istent és ördögöt e bosszúságért.~
214 4|             a nagytiszteletű rektor és városbíró. A vezér szólni
215 4|             a becsületes embereket, és erősen esküvék, hogy négy
216 4|           egész várost, a templomot és a kollégiumot, kardélre
217 4|             a lépcsőkön; utána Áron és utána a többiek mind; -
218 4|             kevesebb lett az üldöző és üldözött csapat, egy-egy
219 4|     egymásnak, elől Trajtzigfritzig és Bórembukk, sarkukban József
220 4|         Bórembukk, sarkukban József és Áron. Az elsőbbek egyike
221 4|            letűzék a patak medrébe, és Gerzson úr áldást monda
222 4|          Klárikát, ha látni akarta.~És ezen történetnek száz és
223 4|            És ezen történetnek száz és ötven esztendeje immár,
224 5|           egyedül az ő bőrük képes.~És ezt minden más színű fajnak
225 5|        számára, milyen szép gonddal és dicséretes kitartással tudott
226 5|         azokat oktatják, regényeket és drámákat írnak rólok; beszélnek
227 5|        tojásból kikelt vércsefiakat és minden termőföldről leszorítani
228 5|          akik a mi fehér erényeink- és művelődésünknek gonoszul
229 5|         Óceánon innen: ruhát viselt és divatot tartott, palotákból
230 5|          foglalók. Törvényt tartott és gondja volt az igazságra.
231 5|      bölcsességet; művelte a földet és benépesíté azt; hol most
232 5|              Ruháikból, erényeikből és emberiségökből?~Lássunk
233 5|            az óvilág életunt rögei.~És csodanövények, mikkel az
234 5|       hegeszt, a lázenyhítő fa héja és a háladatos bozót, mely
235 5|    háladatos bozót, mely gyapjút ád és enni nem kér, ezek mind
236 5|              mely érzékeket ingerel és csikland, hogy a vastag
237 5|         nélkül háborút nem viselhet és hogy azon fényes ér a sziklában,
238 5|            jó italt a hűs forrásvíz és a pálmadió? nem legjobban
239 5|       fűszerezi-e az ételt a jókedv és a fáradság? nem lehet-e
240 5|    fináncférfiak még rá nem jöttek.~És aztán háborút viselni? Ugyan
241 5|        férfiak arca is szakálltalan és sima, csak magas termetök,
242 5|             hogy ott melegebb a nap és a szív.~Öltözetök egyszerű
243 5|             Öltözetök egyszerű volt és díszes. Fehér gyapotkelmék
244 5|            ami emitt nincsen: kősót és rezet vadászfegyverekhez;
245 5|           gyermekek jártak iskolába és tanultak betűket faragni
246 5|           jegyek csodálatos titkát.~És ha megszállt a magas költészet
247 5|             a boldog erdők közepett és boldog nép lett azon.~Elmondá,
248 5|            férfit nem ismernek soha és ez a szám azóta sem csorba.~
249 5|     függőhidat, mely bambuszágakból és hajlós vesszőkből bámulatos
250 5|     iskolákat alapított, ahol ifjat és vént tanítának bölcs dolgokra.~
251 5|            hogy hever az arany úton és útfélen, milyen szépek ottan,
252 5|       útfélen, milyen szépek ottan, és milyen szelídek a hölgyek.~
253 5|            madarainál, akik állukon és orruk alatt prémet viselnek,
254 5|        orruk alatt prémet viselnek, és olyan különös nyelven tudnak
255 5|             közül?~A merész Pizarro és a kegyes De Luque Fernando
256 5|          őket paripákon ülve; ember és ló egy csodaszörnnyé látszott
257 5|         átveszi a férfi gondolatját és a férfi a lóét, s lesz a
258 5|   gondolkozni, lábai vannak rohanni és keze öldökölni.~A ló ismeretlen
259 5|     áldozatul gyümölcseik zsengéjét és hűséget esküdtek nekik,
260 5|        amitől a férfi beszédes lesz és a nő szerelmes.~Az átkozott
261 5|              ez kifecsegte titkait, és eladta arany kösöntyüit
262 5|           bérceket, mikben az arany és ezüst terem. És akkor bányákat
263 5|            az arany és ezüst terem. És akkor bányákat nyitottak,
264 5|       imperiale röpült át Európába.~És ezen bányák voltak azon
265 5|    vendégeivel kenyerét, reszketett és hallgatott.~Most már kenyere
266 5|         ízletes sült húsa, sem teje és vaja. Nem maradt idő a földet
267 5|          vázférfiak nőttek a nyomor és kínzó munka alatt, a kéneső-bányák
268 5|             betegség, mely a férfit és nőt gyűlöltté teszi egymás
269 5|       birodalmá"-nak híják.~Pizarro és Fernando rögtön megindultak
270 5|         felé, hogy azt meghódítsák, és megtérítsék.~Ez a nép bálványimádó,
271 5|  lángszemekkel, mikbe nézni félelem és gyönyör, sima, gömbölyű
272 5|             amik ragyognak a napban és gyönge ajkakkal, amik finomabbak,
273 5|         lábnyomokra, miket Amarlija és futó társnői hagytak maguk
274 5|    pillanták meg a húsz deli szűzet és köztük a bűbájos Amarliját,
275 5|          bevárandó, míg a szűzek éh és szomjtól kényszerítve, önkényt
276 5|          fenevad, ki aranyat eszel, és vért iszol! Eredj e földről,
277 5|             földről, a nap földéről és ne fertőztesd be azt, ne
278 5|        kezedbe adta a mennydörgést, és földindulást, vidd azt innen
279 5|        együtt, aki lélegzetet vesz, és minden fűvet és fát, a mi
280 5|    lélegzetet vesz, és minden fűvet és fát, a mi zöldülni szeret,
281 5|          fát, a mi zöldülni szeret, és minden röpülő madarat, amely
282 5|      madarat, amely a felhőkben él; és soha többet élő állat ezt
283 5|             helyet nem fogja lakni, és soha többet fű ezt be nem
284 5|            ezt be nem lepi.~Pizarro és társai kacagtak ez őrült
285 5|       reggel, este, ott csak éj van és nappal.~Pizarro és társai
286 5|           éj van és nappal.~Pizarro és társai látták a félhomályban,
287 5|      levetik, azokat is meggyújtják és lehajigálják.~- Ó, mi szépek!~
288 5|       lehajigálják.~- Ó, mi szépek!~És azután letérdelnek egymással
289 5|      letérdelnek egymással szemben, és halk, bánatos hangon folytatják
290 5|      Egyszerre riadva jönnek társai és kiáltják:~- Pizarro menekülj!
291 5|             gőzétől elfulladt ember és állat.~A vérebek leghamarább
292 5|          meg Pizarro harcosai közől és az inkák legyőzött népéből?
293 5|             a benne lakókat, rokont és bitor ellenséget, hanem
294 5|      ellenséget, hanem minden füvet és fát, ami embert gyönyörködtet,
295 5|       rettentő műve végrehajtatott. És senki azt többé jóvá nem
296 6|             negyvennégy esztendeje, és így a hét nemes életkora
297 6|          fakereskedőknél.~A hatodik és hetedik pedig szabad - napszámos,
298 6|           meg ád két forintot, sert és bort is, amennyi dukál,
299 6|          barátságos leereszkedéssel és nagy diadalérzettel szól
300 7|          másik doktort pedig a neve és termete összeállításában
301 7|          patikárusnénak udvarolni).~És pedig annak, hogy a prókátor
302 7|  összegyűjté a fejében a klasszikus és orientális nyelvek minden
303 7|         olvasni. Ellenben a németet és a franciát megvetette. Azokat
304 7|            amikből magyar indigónak és magyar karmazsinnak kellett
305 7|          fehér-fekete, vörös-fekete és fehér-vörös példányok, azután
306 7|        Tiszta fehér, fekete, cirmos és ordas nem tűretett meg közöttük.
307 7|        minden esztendőben megteszi. És mindezt anélkül, hogy egy
308 7|           Pugonyi Están uram a maga és a szomszédasszonya telke
309 7|           akhájainak okozta halálát és sok előkelő hős lelket küldött
310 7|            teremté az Isten az eget és a földet.) ~A harmadik nap
311 7|           leteszem a doktorátust.~- És azután?~- Azután beállok
312 7|       szittya totya-körtébe francia és belga erkölcstelen fajokat
313 7|           mi különbség van a kenyér és kenyér között.~A szolgálók
314 7|          fekete, a két oldala fehér és piros. Aztán eleresztette
315 7|             összegyűjtött siklussal és kevesebb a prédikációval.~
316 7|            Hát bizony egy karácsony és vízkereszt között végrehajtott
317 7|         jelenteni.~Az angol miszter és a magyar misziz között olyanformán
318 7|           Ez a díj engem illet, jog és törvény szerint.~Az eleven
319 7|         mindegyik nagyot mosolygott és a fejét csóválta.~Az alderman
320 7|            Ő akarta kincshalmazával és dicsőségével eltemetni ezt
321 7|            a gretnagreeni kovácshoz és megesküdni.~- Azt a bolondot
322 7|            Azt biz én. S attul öröm és boldogság szállna szomszéduram