| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór A Háromszínu kandúr IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
Rész
1004 3| a mankóért sem kellenek cserébe a szárnyak...~- Ó, ne mondd. 1005 2| fejtessék meg: hogy a cserebogár miért nem szereti az ecetes 1006 5| csigahéjakkal is, ha valaki ruhát cserél kenyérért, ha abból ad, 1007 2| nyelvtani hasonlatosság van e cseremisz szó között: chrisme, és 1008 2| a krumpli; az ablakokban cserepekben tenyésztik, a kertekben 1009 7| Están úr maga szétosztá cseréptányérokba, az ujja hegyével megvizsgálva, 1010 7| ijesztgette el a verebeket a cseresznyefáról:~Szik drópáksz, ánthráksz, 1011 4| átállt a győzteshez, úgyhogy Cserey Mihály bizonyítása szerint 1012 1| mindennemű kúszó növényekkel és cserjékkel összebonyolódottak kezdtek 1013 6| a lakásuk ajtaja előtt a cséza.~- Nini! Hisz ez a kocsis 1014 6| hogy a gazdája megkenette a csézát: nagy kocsikázás készül!~ 1015 6| hogy a gazdát elvitték csézával kukoricát forgatni a böködi 1016 5| azt, amije nincs? Az apró csigahéjak nagyon jók arra a célra, 1017 5| kiegyenlíteni a számadást apró csigahéjakkal is, ha valaki ruhát cserél 1018 5| mely érzékeket ingerel és csikland, hogy a vastag levelű növény 1019 1| ki hét feleségét halálra csiklándozta; ezen gobea-fonadékok között 1020 5| férfiaknak; sárga selyem csíkokkal, mit a festetlen gubók adtak, 1021 4| tudományokat kedvelé, mint a csillagászat és mechanika, nem szereté 1022 1| fogja mondani; ezen ég, ezen csillagok mind azt mondják nekem, 1023 4| látszik valamit nézni. Tán csillagot vizsgálnak? Igen, de akkor 1024 3| nem lát semmit. A kék szem csillagsugára nem bír magának utat törni 1025 5| durva tömegekben állt ott, csillámló kristályai befedték a hegy 1026 1| süllyedő hajó népségéé. A vész csillapodtával mindjárt sietett a parthoz 1027 4| piszkosabb lehessen.~Bőrködmene csillogott a szennytől, s orcája bátran 1028 6| utcán, s kérdezte, hogy csinál-e még a feleségem csiramálét?~- 1029 2| a fejevett nemzettel azt csinálhatták, amit akartak. Elvégre nyelvétől 1030 7| Palkó fiamból vincellért csináljak.~- Biz azt akarom én. Mit 1031 4| hasadékába.~A jó enyediek mit csináljanak most? Mondhatták ők Trajtzigfritzignek, 1032 2| meg, de szép!~De hát mit csináljon az ember? ha már egyszer 1033 1| mi pedig, ördög barátom, csináljunk világot a pokolból - és 1034 7| agyonlője magát.~- Hát mit csinálna a szomszédasszony?~- Azt 1035 7| annak az életnek.~Ki volt ez csinálva szépen. A Katica meg is 1036 4| letelepedett a mezőn, búzakévékből csinálván kiki magának sátorokat.~ 1037 1| egy szelíd pávafaj-psophia csipegetett amais-magokat, lábaihoz 1038 2| pattan elő, a kucsmája épen a csípejéig volt a fejébe nyomva, míg 1039 2| Ecoco. Gyicoco! Hogy a kakas csípje meg, de szép!~De hát mit 1040 2| illett, mint hajdan a magyar csipkefőkötők a pesti színházban. A másik 1041 7| barackok teremnek rajta. A csipkékből meg gyönyörű rózsák támadnak.~- 1042 7| csak sárga pelyhes libikéi csipognak az udvarán: Liba Kis Jánosné 1043 6| csinál-e még a feleségem csiramálét?~- A bakter sógor azt mondja, 1044 7| miatt nem lehetett galambot, csirkét tartani a háznál, mind elhordták.~ 1045 3| kezeit szívére nyomva, mintha csitítani akarná a kis nyugtalant.~- 1046 2| költségén holta napjáig csizmában járjon. 4. A Festetics házból 1047 4| ordításra vérszemet kapott csizmadiák köveket kezdtek fejeikre 1048 4| azt a kardot), hogy minden csizmadiát eltörlök a föld színéről!~ 1049 2| volt a fejébe nyomva, míg a csizmája szára tökéletesen a hónaljáig 1050 2| előtt, hanem, ha sáros a csízmája, csak abba törüli bele. 1051 4| többiek, istentelen hivalkodó, csizmakoptató korhelyek, hogy legyetek 1052 2| szolgálóit, felfeküdtek csizmástul bundástul a szép vetett 1053 2| emberből csak a kucsmát és a csizmaszörnyeteget lehete látni. De ő azért 1054 4| vett neki egy pár fejelés csizmát, azzal elvitte Enyedre, 1055 4| hiszi, hogy szemeiket az ég csodáin fárasztják, ők azzal mulatják 1056 5| neve hirdetői, hát a világ csodáját ki ne ismerné: a roppant 1057 1| a százkarú állatnövényi csodák, mind egymással összetenyészve, 1058 5| vászon szárnyakkal, mikről csodálatosan öltözött fehér arcú férfiak 1059 4| táncoltatni? amik akkor még mind csodaszámba mentek. Evégett átadá a 1060 5| paripákon ülve; ember és ló egy csodaszörnnyé látszott összenőve lenni, 1061 1| szokatlan ez a fényes nappali csönd.~- Fájvirág! - szólt a szikla 1062 2| ostorpattogás, kutyaugatás s nagy csöngésböngés hallik s rövid idő alatt 1063 2| lángosokat, béleseket, csörögéket, katakönyökéket, borsoskákat, 1064 4| érdemei nem juttaták, s ahány csojtár, ahány darab öltöny volt 1065 7| kiszabadít, az akkor annak kezet csókol.~Még annak is meg kellett 1066 2| aztán keresztre feszítettük. Csókolj szépen kezet a hetmannak, 1067 7| Pugonyi Están uram kezet csókoljon Liba Kis Jánosné asszonyomnak: 1068 6| emberrablás!"~Nosza egy csomó markos legényt szekerekre 1069 1| elől.~El fog-e jutni kisded csónakával a sydneyi öbölbe? Nem temetik-e 1070 1| midőn az éjjel a reá váró csónakhoz sietne, elfogta, s sajkán 1071 1| Williám, alattomban egy kis csónakot faragni kőfejszéikkel s 1072 2| hamis nevek.~- Jól járt Csongrád vármegye, azt nem kellett 1073 1| kívántak élni, halni: kitiltá csontjaikat is az országból!~Ily kitüntetésben 1074 4| mészároslegény volt, szőretlen, csontos pofával; ki egész ellenkezőleg 1075 4| rác és oláh-cigány egy csoportban, egyik mezítláb és sisak 1076 5| amikor e szép szavakra csoportostul odamentek az idegen paripái 1077 5| soha és ez a szám azóta sem csorba.~Utóda, a bölcs Sinchi Roka, 1078 4| lehetett. Trajtzigfritzig és csordája pedig már Marosújvár körül 1079 7| nagyot mosolygott és a fejét csóválta.~Az alderman legyőzte az 1080 5| roskadoztak össze a sárga hegyek csúcsai, miket a belső tűz összeemésztett. 1081 1| és - egymást biztatni a csüggedésben.~A rossz világból száműzött 1082 3| gyönge szíveken a félelem, a csüggetegség, hallani fogjuk a toronyból 1083 3| úttalan síkon. Feje búsan csüggött alá, lépései alatt inogni 1084 7| elégítette, úttörő volt! Festő csüllenget, pirosító buzért vetett 1085 4| másfelől az enyedi diákok csúfolták egymást pajkosságból.~Ezek 1086 1| így nem szabad a sorsnak csúfot űzni velünk.~- És én? - 1087 7| Macskakirály! Még miattatok esem csúfságba. Az ostoba gányóhad! Kukkónép! 1088 2| minden szerkesztőt tömlöcbe csukatott. Mikor aztán eként minden 1089 6| odafenn a városházán?~- Csúnya világ készül. Egyhangú választás 1090 7| a torkán akadjon az Ádám csutája, hát Isten neki: menjetek 1091 6| behozni a választás napján?~- Cudar idő! - mondja az egyik hólapátoló 1092 5| sötét lilaszínűek. A gazdag cukorültetvények még álltak épen, de mind 1093 7| Están úr orrhangja:~- Paule! Cur non discis? (Palkó, mért 1094 1| kiálta indulatosan, - dac nekik! legyen boldogság 1095 7| prédikálni?~- Azért, hogy ott a dáciából összekereshet annyit, amennyiből 1096 2| alatt meghalt a szegény dade, s a többi százat a bőgőjén 1097 4| labonc feje egyszerre cipóvá dagadt: mintha nem is neki szólt 1098 7| kiválasztatott egy, aki még a dajka szerepére alkalmatos. A 1099 4| s neveikkel egyfelől a dajkák ijesztgették síró gyermekeiket, 1100 3| különben is szomorú, a halotti dal reszketve, mint az éjféli 1101 5| lassan belésüllyedt; a szűzek dala fájdalmas siralommá vált; 1102 5| hangon folytatják a halál dalát, melynek minden hanga úgy 1103 4| nemesi bandériumok, a szép daliás, farkasbőr-kacagányos huszárok, 1104 5| volt az egész faj. Csendes, dallamos beszéde, kivált ha a nők 1105 6| lobogó zászlókkal, hazafias dalokat énekelve, a saraglyában 1106 2| önkénytesek csapatja toborzott dalolva, táncolva s éltette az uniót, 1107 2| marhafaggyúból készül, vagy a finn dámáké, kik fésű helyett egy egész 1108 1| volt, holnap parfümirozott dandy; délelőtt bérszolga, délben 1109 7| libákat, amikor azoknak darabjáért három forintot fizetnek. 1110 7| kenyérből aprított belé, kicsiny darabkákra széttépve. Azt szétosztá 1111 7| harapjon le belőle egy darabkát, hogy ott folytathassam, 1112 4| válogatott hajdúk, a veres és kék darabontok rendes csatákat harcoltak 1113 4| forgott, most kezeitekben dárda forog, kik csak énekelni 1114 3| utána siettek nyargalva, a dárdák süvöltöttek a légben. A 1115 4| az elszedett kardokat és dárdákat pedig szekérre rakatá, s 1116 2| medvebőrcsákókkal és iszonyú dárdákkal; utána másik csapat, meg 1117 7| baleset is érte, hogy a dárdásának feltörte a csizma a sarkát, 1118 2| prémmel. Kezében hosszú dárdát, hátán nagy menkü jegesmedvét 1119 3| a büszke lelkű nőnek és Dávidnak, a nyomoréknak. És csak 1120 2| fenyőmadarakat. Azokat a jó debreceni cipókat, fonott kalácsokat, 1121 7| nagykőrösi bírákhoz, a kegyetlen deftereket mind el tudta olvasni. Ellenben 1122 2| neki: hogy jő a muszka, dehogy hitte, hetvenkedett, fenyegetőzött, 1123 4| Herkulest, Zetelaky pedig Dejanirát, amidőn Józsefről senki 1124 7| harmadiknál azt mondta neki a dékán: "perge asine, hic habes 1125 7| következvén, az én fiam áperte deklarálta, hogy ő nem megy légációba. 1126 5| vérrel voltak azok írva!~Délamerika azon magas hegyei között, 1127 3| szenvedők, termeteik oly délcegek és hajuk olyan fekete, - 1128 2| muszka nemzeti színekben, délfelé fekete az ég, mint a pinceablak. 1129 5| tetején pillanták meg a húsz deli szűzet és köztük a bűbájos 1130 5| a férfiak, a nők termete delibb, mint Peru többi részein; 1131 1| 1~Megáldva a délövi ég minden gyönyöreivel, - 1132 1| senki sem tudta, mi baja?~A délszigeteken lakik egy féreg, a bennszülöttek 1133 2| repraesentatiótól meg nem ijed. Denique nem akartak oly országban 1134 4| kötelességének tartá azt apjának denunciálni, egyúttal az elgázolt tulipánágyakért 1135 4| professzort választá ki, hogy deputációba menjenek eléje.~Trajtzigfritzig 1136 4| hogyha félre nem ugrik, derekában vágja ketté; de visszavágott 1137 1| A hölgy lebontotta a fa derekához kötött hágcsót s kezét nyújtá 1138 5| fonott öv a leánykák karcsú derekán, bivalybőr frissen lehúzva 1139 4| másik a szűrin át kötötte derekára a kardot, némelyik nagy 1140 4| Magyarországon a birodalmi derékhadakkal, mik fényes, páncélos, tarajos 1141 4| fogta a botot, s úgy vágta derékon ellenét, hogy az csak végignyúlt 1142 5| sugárküllők, a látkörön lilaszín derengés; azután az is elmúlik: s 1143 7| alkotmány volt már, egy deszka félre volt dűlve a sorból; 1144 2| ott fürészelnek jelenleg deszkákat s meszet hordanak a szomszéd 1145 7| mászhatott. Eddig csak alacsony deszkapalánk választotta el a kertjeiket, 1146 7| kell hozzá. Átnyújtotta a deszkarésen Palkónak.~- Ugyan, az Isten 1147 7| helyett! Az bizony erős devalváció. De a dicsőség mégis megvan! 1148 2| gyakran feljárnak Marokkóba a dey mulattatására, kinek udvarában 1149 2| nem érti ugyan senki, de a deyt mégis nagyon látszik mulattatni 1150 7| erősített meg benne. Teljes diadalának tudatában elhatározta, hogy 1151 3| már erősen hallatszott a diadalének, alig-alig az elhalók kiáltása, 1152 6| leereszkedéssel és nagy diadalérzettel szól hozzá:~- No, ugye, 1153 3| Látni fogjuk őket utcáinkon diadalmas zenével végigvonulni, látni 1154 3| Amazokkal nehéz ágyúk, a halál diadalszekerei jönnek, hat-hat harcméntől 1155 6| No, ugye, hogy kivívtuk a diadalt!~S hatalmasan megrázza a 1156 4| leányka oly istenfélő és diákfélő elvekben nevelkedett, hogy 1157 7| olvassam belőle, hogy egy diákgyerek, egy gimnazista összegabalyodott 1158 2| valjon Bernát Gazsi tót diákja hova avandzsírozott a muszka 1159 4| visszaszökni, mint volt egy diáknak húsz lépésnyire juthatni 1160 7| megúnják az életet. Nem a diákoknak a hibája ám ez; hanem annak 1161 7| voltunk. Nekem is volt egy diákom leánykoromban, aki nekem 1162 6| valamikor iskolába is járt: diákos ember.)~Odakerül a városi 1163 7| nemzetes úr azt a szegény Palkó diákot azzal a sok veszekedett 1164 4| méhköpü raja, ömlött ki a diákság a templom körét elfoglalt 1165 7| facemkve.~(Ezek mind hiábavaló diákszavak, nem érdemesek a magyarázatra.)~ 1166 4| több volt, mint amennyit diákszívvel el lehet viselni.~- Megölöm 1167 4| szennytől, s orcája bátran dicsekedhetett vele, hogy záporesőn kívül 1168 7| ellenfelét, ezt a fehér cipójával dicsekedő, leányára nagyot tartó Liba 1169 7| Isten igéjében; s bizony dicséretére válik Kecskemétnek, hogy 1170 7| woman! Azt hitte, hogy Allah dicséretét zengi az asszony. Hívatta 1171 5| szépségök összhangzásával dicsérik az Istent!~Ha tudná, hogy 1172 2| pedig azért, mert elkezdte dicsérni.~- Szinte elfeledtük megkérdezni: 1173 3| halálért.~- S kinek volna dicsőbb halála, mint neked! Egy 1174 5| figyelő hű népnek nemzete dicsőit, az elhunyt hősöket, kik 1175 3| Fáradságos harca lett ott, a harc dicsősége nélkül, asszonyokkal, gyermekekkel 1176 7| akarta kincshalmazával és dicsőségével eltemetni ezt a tudatlan 1177 2| S ezzel konyec a magyar dicsőségnek.~- De hát senki sem gondolkozott 1178 7| megfosztottad Magyarországot attól a dicsőségtől, hogy mi teremtettük meg 1179 7| amennyiből itthon kifizetheti a didaktrumot.~- Hát én nem tudom, mi 1180 7| Akhájoisz algen ethéke, ~Pallasz difthimusz pszükhász aidi proiapszen.~- 1181 7| Paradoxies társulat. Ez a díj engem illet, jog és törvény 1182 7| sikerült; a kék georgina díja ma is fölvétetlen.~No, de 1183 7| legfényesebb múzeumában pompázik. A díját is kifizették, s én vettem 1184 7| Hát én nem tudom, mi az a diktrum-daktrum, hanem mondok én egy igaz 1185 4| vezessen!~- Megbódultatok-e dilectissimi? - szólt elszörnyedve a 1186 7| egyszer sztoikus lenni. Diogenész mezítláb járt.~Ez a váratlanul 1187 7| perge asine, hic habes diplomam; occides homines". Ezért 1188 6| utcaseprő, aki a hólapátolókat dirigálja.~- No hát mit tud az úr? ( 1189 7| utcaajtóban állt meg vele diskurálni. Divat az Kecskeméten: az 1190 2| meghallja valaki, hogy magyarul diskurálunk, még beljebb küldenek bennünket 1191 5| Öltözetök egyszerű volt és díszes. Fehér gyapotkelmék a férfiaknak; 1192 2| lakik, rajta kívül semmi más disznólábat füstölni ne legyen szabad. - 1193 7| míg valahol ott ragadok diurnistának.~- S ez a vége?~- Nem! A 1194 6| piros-fehér-zöld, hozzá három forint diurnum, cigánypecsenye, mákosrétes, 1195 6| hogy ingyen szedjem fel a diurnumot. Azt sem engedem ám, hogy 1196 2| szögletben egy széles nyugágy, diván, asztal, fekhely és sodródeszka 1197 4| kuruc-labonc világ legszebb divatjában vala; ma a kuruc, holnap 1198 7| nyervákoltak a hiúban, ott divatlankodtak a folyosón; a pinceablakból 1199 4| könnyű, mert nem volt még hét divatlap, ahol az ember kinyomathatta 1200 2| nem köszönünk egymásnak dobre zdrawit. Hungariát nem hívják 1201 2| Ass. Buki. Wjedi. Glagol. Dobró. Giehst. Sivere. Szemlja. 1202 1| kezéből kiragadta s a tengerbe dobta. - Van könnyebb módja is 1203 1| tolvajt felakasztják; míg a dobzódó ajtajánál éhező árvák és 1204 7| Pugonyi Están uramat. Régen, Dobzse László meg Lajkó király 1205 3| kiálta rá az asszony. - Döfd e szívbe fegyveredet, mártsd 1206 5| termőföldről leszorítani dögvészes mocsárok közé.~A feketék 1207 1| másik köszöntő lövés halomba dönté a tuskó-hajlékot.~- Utánok!! - 1208 5| vele.~Nyomorú kisérlet! Egy dördülés a hosszú rézágyúból, egy 1209 3| kizöldült sírhalmokra, s hogyha dördülést hallottak, maguk között 1210 1| szikla felett egy lövés dördült el; az óriás mindkét kezével 1211 1| fattyú, ne oly hamar! - dörgé Williám, s megkapta hátul 1212 7| az agyarára szorítva, azt dörmögé félszájszegletből:~- Hun 1213 7| tajtékpipáját, megtömte dohánnyal, kicsiholt, rátette az égő 1214 2| municipiumokat, ültettek dohányt, s választottak magok közül 1215 7| termete összeállításában doktor Pohoska névvel látta el 1216 7| rigorozálok: leteszem a doktorátust.~- És azután?~- Azután beállok 1217 7| meggyógyult tőle. A másik doktort pedig a neve és termete 1218 2| sor! Olaf. Behehe. Gomhal. Doladha. He. Vahlu. Sain. Cheth. 1219 7| pihenéssel, hanem láttak a sürgős dolgaik után. Están úrnak nem volt 1220 5| és vént tanítának bölcs dolgokra.~Hát a hős Virakocháról 1221 7| amelyben egy legénnyel dolgozik; egyszóval, aki tíz forint 1222 4| fizikum múzeumba nem küldé dolgozni.~Ezenközben hol egyszer, 1223 5| lakosokat, hogy a bányákban dolgozzanak, azután rabszolgáivá tevé 1224 7| bosszúsan kergette a pilákat dolgukra.~- Nem a kenyér teszi azt 1225 4| aranysujtásos meggyszín bársony dolmány felett, homlokát kecsegehátú 1226 3| a kis, sötét bajusz. Ha dolmányt venne magára, senki sem 1227 7| A polgártársnő épen nagy dologban volt.~Az ambitust végigülték 1228 5| elfojtá őket, véres tajtékkal dőltek el az úton, ugrálva levegő 1229 3| hogy észrevette a temető dombjára gyűlt nőket, arra vette 1230 3| utca közepére ásott sír dombját, s a zárva talált házajtókat 1231 3| Sepsiszentgyörgy kapuja előtt a domboldalban, a temetőben, ott ültek 1232 1| mint a madár; s fenn ama dombon van tuskóhajléka a nepeani 1233 4| nem leend!... Clarissimi domini jurátusok, húzassák meg 1234 2| novellában ilyesmi áll: "Don Hernando Hernandez, i Bachamonde 1235 7| tenyerével a pofáját, a másik dorombolt. Egy fekete-veres kandúrnak, 1236 7| törleszkedtek a pamlagon, ott doromboltak a kályha-padkán, ott nyervákoltak 1237 4| de visszavágott a diák doronggal, s úgy talált a labonc körmére 1238 4| tógáik öveikbe akasztva, nagy dorongjaikon akkorát szöktek, mint egy 1239 4| hímzett bivalybőröket viselő dragonyosokból s célbalövő muskétásokból 1240 5| oktatják, regényeket és drámákat írnak rólok; beszélnek felszabadításukról, 1241 1| gyönyörködik, s hallgatja a driádok aeoli zengzetét.~Hirtelen 1242 2| egy illyr gucsma meg egy drótozott serpenyő. Jelenleg ott tót 1243 7| szép sárga gyürkéje kétfelé dudorodva, valósággal nevetett az 1244 1| Összeölelkeztek. Lépéseik alatt dübörgött a föld, amint mindketten 1245 4| házat.~Trajtzigfritzig nagy dühbe jött e kijátszatásra, s 1246 6| meglátták az érkezőket, éktelen dühbejöttek; hóval, kaviccsal meghajigálták, 1247 5| hitlenül megtámadt nép a bosszú dühével támadt fel ez undok mészárlásra, 1248 1| evezőt s hagyd meghalni azt a dühödtet! - s ezzel a legényt a padok 1249 1| Fogsz lőni, gazember? - dühönge amaz - vagy téged is a tengerbe 1250 1| megelőző éjt iszonyú orkán dühöngte át, minőt csak a déli tartományok 1251 1| őrjöngőre, ki démoni tekintettel dühöngve, jajgatva közelge feléjök, 1252 7| Están úr most már igazán dühös volt. Restellte, hogy ilyen 1253 7| a napszámosok.~Ezért még dühösebb lett Están úr. Hogy a lurkó 1254 4| volt neki felelve. Ez még dühösebbé tevé.~- És ha én megtiltom 1255 2| meghal s ki jobbra, ki balra düledez s rakásra hull a súgólyuk 1256 4| hogy laboncaik ugyancsak dülöngnek a diákok csapásai alatt, 1257 7| Macskakirály! Macskakirály! - dünnyögé hazáig; még otthon sem tudta 1258 4| páncélpikkelyes kesztyűkbe dugott kezeit széles, egyenes kardja 1259 7| összevarrt ujjú kabátba dugva. Szörnyen protestált a letartóztatás 1260 6| sert és bort is, amennyi dukál, dupla porció gulyást: az 1261 1| mindketten roppant erővel dulakodtak szótlanul, lélegzetöket 1262 7| már, egy deszka félre volt dűlve a sorból; ezen a résen keresztül 1263 6| bort is, amennyi dukál, dupla porció gulyást: az a "jobb"; 1264 1| Grundler.~E percben lövés durrant el s a gunyhó teteje forgácsokban 1265 7| dzsentlement az ő miledije a dutyiból kiszabadít, az akkor annak 1266 1| lépésnyire volt a parttól s duzzadó vitorlákkal távozék attól; 1267 7| a szokás, hogy mikor egy dzsentlement az ő miledije a dutyiból 1268 7| Mikor tehát misziz Lájbekisz Dzsenusznira került a felhivás, szépen 1269 2| chrisme, és e tatárszó között: dzsinmu? s továbbá honnét vette 1270 4| feleségétől megkérdezni, ha vajon ebédelt-e ő ma már, vagy sem? Tanítványai 1271 7| alkalmatlankodik, hogy "mit főzzünk ma ebédre?"~- Hát nézz szét a kamrában, 1272 3| gyermekekkel és gazdájukat védő ebekkel. Egyenkint kellett elfoglalnia 1273 1| annál fogva mint láncos ebet rántotta vissza mindannyiszor, 1274 1| hogy eddig alvó eszmék ébrednek agyában.~- Igen! - kiálta 1275 1| eszméje még nincs tökélyre ébredve gondolataiban.~- Mindjárt 1276 2| cserebogár miért nem szereti az ecetes salátát?" A históriai ez: " 1277 2| Revoco. Chevozo. Sekofo. Ecoco. Gyicoco! Hogy a kakas csípje 1278 5| egész boldog nép, mely őket eddigelé még csak hírökből ismeri. - 1279 7| szüretkor vitt ki magával az édesanyám. Ott is vannak ám diákok; 1280 4| a kollégium volt nekik édesanyjuk.~Öt-hatszáz fogadott fia 1281 7| harcolt-e Pugonyi Están uram édesapja az én apámmal? Ugyanabban 1282 7| gyönyörűség. Hát a maga édesapjának is van ilyen nagy darab 1283 2| Lomad. Mum. Num. Szemcath. Eee. Pkle. Zodje. Kufu. Ristyi. 1284 2| darab szarvastúrót ott in effigie loci rögtön kés villa nélkül 1285 3| nem a sírba, hanem föl az égbe.~- Ó, tehetném bár! - sóhajta 1286 3| láng, hallatszott a távol égdörgés, szélsóhajtás. Tán az elhullottak 1287 7| siker felől (azokkal a tarka egerekkel), s íme most egy szimplex 1288 7| eleresztette a szobában. Volt ott egérlyuk elég, ahol letelepedhettek.~ 1289 7| varázslat!~Még játszik is az egérrel. Biztos a siker.~- Édesapám! - 1290 7| egész célszerűen berendezett egértenyészdéje volt. Künn a tanyán összefogdostatta 1291 4| hogy rögtön eloltott minden égést: a laboncvezér káromolt 1292 7| aidi proiapszen.~- Kedves egészségére! - kiáltott át a Katica 1293 7| volt az oka, hanem az az egészséges etika, amelyen az ottani 1294 4| s megesküvék, hogy porrá égeti Enyedet, s bor helyett a 1295 5| évtizedekig, egész századig égett az elolthatatlan kénláng, 1296 2| Petőfit még mindég nem égették meg, sőt a "két ország egyesülése" 1297 3| asszonyoknak a temetőkertben. Egetverő sírás.~Az ősz ember a kriptaajtóban 1298 5| leghatalmasabbika, ki alatt lett eggyé a két tenger közötti ország, 1299 3| alá égő szikrák alakjában égnek törekvő lelkeit a harcos 1300 5| eltanulták a villámlást az égtől, s mennykövekkel sujtják 1301 3| lángok között lobog fennen égve a torony teteje, mint egy 1302 2| Cappadocia és Paropemysussal egyben. Kétheti prolongatio és 1303 1| nem szabad a hóhéron kívül egyébbel beszélniök, az pedig már 1304 4| a sarkantyú nem szolgált egyébre, mint hogy legyen nekik 1305 4| hallgatóteremben, s hallani sem akarnak egyébről, mint hogy őket professzoraik 1306 7| elmehetek?~- De még addig egyelőre letartóztatva marad, míg 1307 6| Keresik a hét nemest. Egyen kívül mindeniknek van felesége. - 1308 4| kesztyűkbe dugott kezeit széles, egyenes kardja markolatán nyugtatá.~ 1309 5| óriási bárddal volnának egyenesre lefaragva, magas homlokaik 1310 1| sűrűségek között csavargott egyenetlen útjok, néhol egy redves 1311 4| ajtaját.~Ilyen két kipróbált egyéniség volt: humanissime Zetelaky 1312 7| azután meg fehér-fekete-vörös egyéniségek. Tiszta fehér, fekete, cirmos 1313 4| professzor úrhoz, hanem kipróbált egyéniségeknek megnyitá háza ajtaját.~Ilyen 1314 5| sötét éjszaka volt már.~Az egyenlítő alatt nincsen reggel, este, 1315 7| értelmezve én is elfogadom az egyenlőséget; de nem abban az értelemben, 1316 5| benépesíté azt; hol most egyesével bujkál, hajdan milliókat 1317 2| égették meg, sőt a "két ország egyesülése" verse óta - a Pesti Hirlapban - 1318 1| a menyasszonyajándékkal egyetemben elnyelte a tenger; vagy 1319 7| háromszor bukott meg a pesti egyetemen a rigorozumon; a harmadiknál 1320 7| betűrendben, s megvolt az egyetértés.~A nevét maga beírta a vendégkönyvbe 1321 1| Hosszas tanakodás után abban egyezének meg, hogy az Williám legyen, 1322 2| s úgy haltak meg egytül egyig szépen kifestve a szép festett 1323 1| őrködének. ~Ily kéjutazásai egyikében, midőn Valparaisóban egy 1324 2| védelmezi. A minisztérium egyiken sem állt érte bosszút, s 1325 4| kiálta Áron utolérve az egyiket - itt a világ vége.~Bórembukk 1326 4| nézett, ez viszont őreá; egyikük sem tudott egy szót is diákul, 1327 1| férfi látszott, mogorva, egykedvű léptekkel ballagva; ruhája 1328 4| való harcban, hogy vert egymaga harminc pogány félistent 1329 4| Zetelaky magánkívül - megölöm egymagam valamennyit - s hanyatt-homlok 1330 3| testvérek sohasem hallottak egymásról többet, - összekeveredtek 1331 7| választja el kettőjüket egymástól!~Húsvét közeledtével úgy 1332 7| kandúrt képes előállítani."~Egymillió forint!~Egy macskáért! Nem! 1333 3| fanatikus nép.~És a harang egyre kongott. Sikoltás és fegyverzaj 1334 4| lehetetlen, hogy az ember egyszer-másszor női alakot ne lásson, s 1335 1| kérdezé, hanem nevezé őt egyszerűen: "Fájvirág"-nak.~Az egyik 1336 7| egy legénnyel dolgozik; egyszóval, aki tíz forint adót fizet 1337 3| kiűzték őket a székely nők egytől-egyig.~- Keressetek más hont magatoknak, 1338 2| vettek be, s úgy haltak meg egytül egyig szépen kifestve a 1339 7| előállítására. Az is lehetetlen. Az együttnemzők egész családjában teljesen 1340 4| azt apjának denunciálni, egyúttal az elgázolt tulipánágyakért 1341 5| bevárandó, míg a szűzek éh és szomjtól kényszerítve, 1342 1| úton a habok? Nem vesz-e el éhen?~Vagy ha megmenekült, fogja-e 1343 2| eszembe juttatod, szörnyen ehetném és ihatnám.~- Lesz minden, 1344 7| megfagyott, fekete lett, akkor ehetővé lesz. Megveszik a gyerekek 1345 1| míg a dobzódó ajtajánál éhező árvák és özvegyek sírnak 1346 4| magas ablakán a holdvilágos éjbe, úgy tetszék neki, mintha 1347 3| hogy szinte világít az éjben s alakja oly lenge, hogy 1348 6| kaszinóból, két nap óta mindig éjfél után kerülnek haza.~- A 1349 3| halotti dal reszketve, mint az éjféli óraütés, hangzik el rajta, 1350 7| szavamra mondom, hogy nem.~- Ejh, húsz esztendős korodig 1351 2| puskával lesi a farkasokat, kik éjjelenként bekiabálnak a kéménye nyilásán 1352 2| hagyják alunni. Amennyiben éjjelnek szabad nevezni az olyan 1353 4| orrukról le fogja olvasni az éjszakai merényletet.~- Jöjjön egy 1354 3| megölettek, ~Adattak a hollóknak~Éjszakának idejére küzdetett le az 1355 1| lebegett. - Az e napot megelőző éjt iszonyú orkán dühöngte át, 1356 3| mellett s egy könnyet sem ejtesz, miről gondolkozol?... Egész 1357 7| ostobák vagytok! Nem úgy ejtitek ki az angol szót, ahogy 1358 2| tömlöcbe csukatott. Mikor aztán eként minden elhallgatott, egy 1359 2| beordítanak. S íme, amint ekép ül a lesben s a távolban 1360 2| vendégeskedünk is.~Amint ők eképen készülnének a vendégeskedéshez, 1361 4| azt az egyet, hogy!~Ilyen ékesen szólással tudtára adván 1362 5| sárga hegyek oldalát nem ékesíté semmi élő növény, a kén 1363 7| fejét bólogatta folyvást ez ékesszólás alatt.~- Tökéletesen az 1364 4| a lépcsőkön, hol a szent eklézsia ötvenkét mázsás harangja 1365 7| praktikájával.~Ez volt az alapeszme.~Ekörül fordult azután meg Pugonyi 1366 5| honnan nyerik ez olcsó arany ékszereket az indusok, amiknek anyaga 1367 6| meglátták az érkezőket, éktelen dühbejöttek; hóval, kaviccsal 1368 3| többen a székely ifjak közül. El- kiűzték őket a székely nők 1369 3| boldogok az új földön. Minket el-elhagyogat a választott Isten. Sokat 1370 7| lévén, a szlavoniai pátriát el-eligálta előle más jobb tanulódiák, 1371 5| ez kifecsegte titkait, és eladta arany kösöntyüit egy ital 1372 1| kezde hallatszani.~- Megint elaludt a barom, - szólt Williám - 1373 7| annak a szederjes színe elárulta, hogy csupa csermelyés lisztből 1374 3| Sepsiszentgyörgy hölgyei ide fogják őt elásni, a városnak kapujába, éppen 1375 4| házait, ami féltője volt, azt elásta a pincékbe, asztagok alá 1376 3| csatamezőn, kinn futnak az elátkozott világban. Annyi unokafiú 1377 3| ezt meg nem védelmeztétek.~Elátkozták, elhajtották őket a széles 1378 4| Egy estve a holdvilágban elbámulva könyökölt a két ifjú a múzeum 1379 5| szónak, amely legelőször elbeszélte a jövevényeknek, minő boldog 1380 4| órát nem csengették, akkor elbocsátá tanítványait, az elszedett 1381 5| kirontott a hegyek közől s elborítá egész vidékeket, s a körülfekvő 1382 3| hogy aki be akar jönni, elborzadva visszatérjen. Lassankint 1383 1| sorsához fűzendi a magáét s elbúcsúzék tőle, messze elutazandó.~ 1384 1| vitte naszádját a jó ördög, elbúcsúzva bajtársaitól, kis ideig 1385 3| amerre látnak.~Székely ifjak elbujdostak. Kimentek idegen hazákba, 1386 5| amit a ló szerzett.~Az elbűvölt indusok hódolattal fogadták 1387 2| országban, a legelső faluban elcsípte őket a szolgabiró, mint 1388 7| fagy? Egyszer aztán valaki elcsúszik a jégen s eltöri a lábát. 1389 6| dicső papírkacatot s az eldobált veres tollakat a piacról, 1390 3| Valahol a harasztos völgyben eldűlt, vére kifolyott, ott meghalt. 1391 1| s kezét nyújtá az érkező elébe. De a hágcsón nem az ősz 1392 2| képzeled, milyen angyali eledel? rá egy pohár savó, s azzal 1393 7| az ember nem lehet valami elegáns alak. Több ruha, csizma 1394 1| Nepeanra eresszék, adván vele elegendő lőport és golyót; különös 1395 4| kegyetlen fenyegetőzésre; eleget tenni a legjobb akarat mellett 1396 7| kukorica az ő vágyait ki nem elégítette, úttörő volt! Festő csüllenget, 1397 4| látta célirányosnak közénk elegyedni.~- No pedig annak is itt 1398 2| megszeppent, hogy tüstént maga eleibe hozatta s félórai konverzáció 1399 1| volt; hajdan sydneyi hóhér, elélemülve azon kegyet kérte magának, 1400 4| lehet verni, ha a környéket élelmi szereiből kipusztítják.~ 1401 4| annyira meg voltak fogyatkozva élelmiszerekben, hogy csak végső megszorítás 1402 7| fogva minden ember szépen elélt holtig. Párbajban, öngyilkosságban 1403 3| éppen az esett le.~A két elem ura lett a csatatérnek, 1404 3| csatatér felett, hol az elemek maguk is csatáznak, magasan 1405 4| megkülönböztethessék egymást a hasonló elemekből szerkezett kurucoktól, kik 1406 7| oldalán meg a tarisznya lóg az elemózsinával. A legátusnak magának csak 1407 4| a regét a két fűzfáról s elénekelve, hogy: "Erős várunk nékünk 1408 3| mankóit, s oly sietve, oly élénken haladott az asszony mellett, 1409 7| eleven? Halhatatlan!~Ilyen elenyészhetetlen kutyabőr birtokában volt 1410 5| oly sebesen halad annak elenyészte, mint a megelőzött századok 1411 4| csakugyan meg kell állni, elereszté Gerzson úr gallérját s tenyerébe 1412 7| oldala fehér és piros. Aztán eleresztette a szobában. Volt ott egérlyuk 1413 4| mielőtt a csoport a várost elérhette volna, egyszerre megkondult 1414 6| képviselőválasztás ideje elérkezik, nagy kelete van a hét nemesnek.~ 1415 5| menekvő társával reggel felé elérte a magasabb hegyeket, ahol 1416 3| hozott a városnak. Az asszony elérté a jelt, s megtagadva intett.~- 1417 1| férfira a hajóban.~A férfi elértette az intést s arcát eltakarta, 1418 7| hallgatott.~A házikó pitvarából élesen hangzott alá Están úr orrhangja:~- 1419 3| kést köszörült, fejszét élesített. A kis gyermekek sírtak, 1420 4| hogy legyen nekik miben elesni, ha futni akarnak.~Ily ármádiának 1421 1| hallatszott. Mindketten elestek. Williám könyöke egy tuskóba 1422 4| Gerzson úr - de ha az ő élete árán megvásárolhatom városunk 1423 3| átható csengését s termetök életerős karcsúságát megtartják a 1424 6| esztendeje, és így a hét nemes életkora meglehetősen a hetven felé 1425 7| hibája ám ez; hanem annak az életnek.~Ki volt ez csinálva szépen. 1426 6| a sors így szétszórta az életpályáikat, az összetartozás érzülete 1427 3| városnak nincs szüksége életre többé. Csodálatos volt halála, 1428 7| Pugonyi Están uramnak az egész életrendszere. Mindent a macskákért.~A 1429 7| ami "fáról származik", életrövidítőnek tartott. A szőlőt pedig 1430 2| odaültek az asztala mellé, elették előle a jó túrós galuskát, 1431 6| véleményünk nyilvánításában, életünk veszélyben forog; felszólítjuk 1432 4| emlékeznek arra, mintha csak a mi életünkben történt volna... ~... Éppen 1433 5| fizetve, mint az óvilág életunt rögei.~És csodanövények, 1434 4| az ifjúságot, másfelől jó eleve hozzászoktaták azon jótékony 1435 3| az ősz emberre és szíve elfacsarodott, szemei megteltek könnyel.~- 1436 7| beojtani. No megállj, te elfajzott korcs ivadék!~Hát még mikor 1437 3| szétoszlottak, egy sem sírt többé. Elfásultan, a kétségbeesés némaságával 1438 1| barátjok, a jó ördög; egészen elfeledték, hogy a Nepean sziget neve: 1439 7| hazáig; még otthon sem tudta elfelejteni. A szobájában alig volt 1440 4| csak sóhajtozott és mindent elfelejtett, amit olvasott, sőt Gerzson 1441 3| születtél. Élj, vagy halj, de elfelejts bennünket.~A fiú esdő tekintettel 1442 3| Menjetek innen. Nagy a világ, elfértek benne. Nincs tőlünk mit 1443 7| szállásomon. Rég ismer a gazda. Elférünk ám egy szobában is. Nem 1444 5| elfoglalt mindent, azt kellett elfogadni, amit a spanyolok ingyen 1445 7| lettünk". Így értelmezve én is elfogadom az egyenlőséget; de nem 1446 2| énekesek okosabbak voltak, ők elfogadták a szerződéseket. Fejenként 1447 1| panaszkodjék s magát újra elfogassa?~Nem fogják-e őt, mint szökevényt, 1448 2| mindig szélesebb tért kezdnek elfoglalni a házban, utóbb a gazdát 1449 3| ebekkel. Egyenkint kellett elfoglalnia minden házat. Újra kezdeni 1450 3| látod, hogy az ellenség elfoglalta a várost, lehányod azokat 1451 5| mennyország után; a fehérek azt is elfoglalták maguk számára egészen.~Pedig 1452 1| reá váró csónakhoz sietne, elfogta, s sajkán elvitte a Nepean 1453 5| nehéz kénlevegő egyenkint elfojtá őket, véres tajtékkal dőltek 1454 3| erőszakosan reszketni, száraz, elfonnyadt karjai kiterjesztett kezeikkel 1455 3| kiált eliszonyodva Judit, s elfordítja arcát és szemeit kezével 1456 5| felfelé, melynek fojtó gőzétől elfulladt ember és állat.~A vérebek 1457 5| az üldözők előtt, hogy ők elfuthassanak.~Közöttök volt az inka leánya 1458 5| veszélyt, üvöltve kezdtek elfutni a hegy alól; a nehéz kénlevegő 1459 2| Horváth Laci él-e még?~- Elfutott Konstantinápolyba. Lett 1460 7| Kis Jánosné asszonyomat is elfutotta a méreg.~- A maga fiát pedig 1461 3| szél és a láng.~Az emberek elfutottak onnan. Csak két ellenséges 1462 4| denunciálni, egyúttal az elgázolt tulipánágyakért is panaszt 1463 4| falukkal bánt, abból Enyed is elgondolhatta, mi vár reá?~Ilyen ínséges 1464 4| menyezetes nyoszolyáikban, elgondolva, hogy mily bölcsen elháríták 1465 4| jöttének hírére hirtelen elhagyá házait, ami féltője volt, 1466 3| régi honában, - milliónként elhagyta szülőföldjét, - itt-amott 1467 3| SZÉKELY ASSZONY~Elhallgattak az ágyúk, elhalt a csatazaj, 1468 2| ilyen hideg levegőben messze elhallik a hang, s ha meghallja valaki, 1469 3| diadalének, alig-alig az elhalók kiáltása, midőn hirtelen, 1470 3| ASSZONY~Elhallgattak az ágyúk, elhalt a csatazaj, elhullottak 1471 3| a fű. Mi pedig egyenkint elhalunk és nem akarjuk, hogy bennünket 1472 7| gyümölcsösét emellett egészen elhanyagolta. Egy régi pandektában azt 1473 3| él, s mikor már mindenki elhanyatlott, mikor nincs, aki segítsen 1474 4| elgondolva, hogy mily bölcsen elháríták városuk felől a nagy veszélyt; 1475 4| törekszik a veszedelmet elhárítani magáról! Kendnek pedig humanissime 1476 3| a fekete szem tűzsugára elhat.~Pillanatok múlva láthatóbbá 1477 7| Teljes diadalának tudatában elhatározta, hogy ezt a gőgös ellenfelét, 1478 3| Pedig ki tudja, még meddig élhetsz?... De szólj, ha megjelenne 1479 2| Utója felé csakugyan kezdték elhinni: hogy a 1-ae 9-us nem szentírás, 1480 5| mert ha megmenekülnek, újra elhintik a bálványimádás magvait 1481 2| platinabányákat.~- Már azt elhiszem, különben hogy éli világát 1482 3| az egész városnak, most elhívta őt magához, mert e városnak 1483 4| mert a fellegszakadás árja elhordta a hidat, s a víz túlömlik 1484 7| csirkét tartani a háznál, mind elhordták.~Különösen protestált ez 1485 4| tudományt, hogy bitangul elhulljatok barbár ellenség csapásai 1486 3| mind. A vezér is sebben elhullt.~Az ősz ember ezt hallva, 1487 3| Sepsiszentgyörgyön. A bátrai elhulltak, a gyáváit elhajtották, 1488 4| nagyokat rántva egymáson, elhuzakodtak egy ideig, míg mind a kettő 1489 2| vallattassék be örökös és elidegeníthetetlen tulajdonul Gazsinak, hol 1490 7| messze van, hogy egy diák se eligálja magának.~- Hát papnak neveli 1491 7| akarom mondani, hogy már eligáltam: megyek, még pedig tüstént 1492 7| London mappája: abból ő majd eligazodik.~A boarding-house tulajdonosa 1493 3| időkből, - mikor a magyar nép elindult az ismeretlen világba hazát 1494 1| hölgy, égre tekintve. S elindultak mindketten Williám laka 1495 3| olvasott:~"Monda az ember Élinek: a harcból jövök, a harcból 1496 5| okosan, bölcsen beszélve, elintézzék a háborúságot?~Szelíd, ártatlan 1497 3| Nincs fegyvere! - kiált eliszonyodva Judit, s elfordítja arcát 1498 2| hová az orosz hautevoléci elite szokott összeseregleni; 1499 3| előlépve a tömeg közül, kemény, elítélő hangon Judit.~A fiú felelni 1500 1| felelt:~- A botany-bayi elítéltek!~A hölgy folyvást növekedő 1501 2| összegek helyett ő fizet az elitéltnek ugyanannyi kancsukát. Nincs 1502 3| Eltagadd, hogy itt születtél. Élj, vagy halj, de elfelejts 1503 2| kihez írt, sem férjnél, sem eljegyezve nincs, különben kancsukát